EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016H1111

A Bizottság (EU) 2016/1111 ajánlása (2016. július 6.) az élelmiszerben jelen lévő nikkel nyomon követéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2016/3858

HL L 183., 2016.7.8, p. 70–71 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2016/1111/oj

8.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/70


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1111 AJÁNLÁSA

(2016. július 6.)

az élelmiszerben jelen lévő nikkel nyomon követéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A nikkel a Föld felszínén széles körben előforduló fém. A nikkel természetes és emberi tevékenység révén jelen van az élelmiszerekben és az ivóvízben.

(2)

A Görög Élelmiszer-biztonsági Hatóság kérvényezte, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vizsgálja meg az élelmiszerekben, különösen a zöldségekben előforduló nikkel jelenlétének emberi egészségre gyakorolt kockázatát.

(3)

Az EFSA élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete úgy döntött, hogy kiterjeszti a kockázatelemzést az ivóvízre, és szakvéleményt (1) fogadott el az élelmiszerekben és az ivóvízben előforduló nikkellel összefüggő közegészségügyi kockázatokról. A szakvélemény a nikkel krónikus, szájon át történő bevitelére vonatkozó kockázati jellemzés kritikus hatásaként a reproduktív és fejlődési toxicitást határozta meg. A nikkelre érzékeny személyek esetében a nikkel akut, szájon át történő bevitelének kritikus hatásaként az ekcémás reakciók fellángolását és az allergiás reakciók rosszabbodását állapították meg.

(4)

A nikkel élelmiszerekben és ivóvízben való előfordulására vonatkozó adatok 15 különböző európai országból származnak. Mivel azonban az összegyűjtött adatok 80 %-a egy tagállamból származik, ezért szélesebb körből kellene adatok gyűjteni annak megerősítésére, hogy a nikkel Unió-szerte előfordul az élelmiszerekben.

(5)

Az EFSA szakvéleményében az étrendi expozíció fő forrásainak tekintett bizonyos élelmiszercsoportok esetében csupán korlátozott mennyiségű adat állt rendelkezésre. Tanácsos a jövőbeli kockázatkezelési intézkedések tekintetében az ezekhez az élelmiszercsoportokhoz tartozó élelmiszercikkek nikkeltartalmáról jobb képet szerezni,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.

Ajánlott, hogy a 2016-os, 2017-es és 2018-as év folyamán a tagállamok az élelmiszer-vállalkozók és más érdekelt felek tevékeny közreműködésével nyomon kövessék a nikkel élelmiszerekben való jelenlétét. A nyomon követés során ajánlott a gabonafélékre, gabonaalapú termékekre, anyatej-helyettesítő tápszerre, anyatej-kiegészítő tápszerre, csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt gabonaalapú feldolgozott élelmiszerekre, bébiételekre, csecsemők és kisgyermekek számára gyógyászati célra szánt élelmiszerekre, étrend-kiegészítőkre, hüvelyesekre, diófélékre és olajos magvakra, tejre és tejtermékekre, alkoholos és alkoholmentes italokra, cukorra és édességekre (ideértve a kakaót és a csokoládét), gyümölcsökre, zöldségekre és zöldségtermékekre (ideértve a gombákat), száraz tealevelekre és gyógynövényteákhoz használt egyéb növények száraz részeire, valamint kagylókra összpontosítani.

2.

A mintavételi eljárásokat a 333/2007/EK bizottsági rendeletben (2) foglalt rendelkezéseknek megfelelően kellene elvégezni annak érdekében, hogy a minták reprezentatívak legyenek a mintavétel tárgyát képező árutételre nézve.

3.

A mintákat a forgalomba hozatalkor kellene elemezni. Ajánlott, hogy a nikkel összértékének elemzését az EN 13804:2013 szabványnak „Foodstuffs – Determination of elements and their chemical species. General considerations and specific requirements, preferably by making use of an analytical method based on furnace atomic absorption spectrometry (FAAS) or graphite furnace atomic absorption spectrometry (GFAAS), inductively coupled plasma optical emission spectrometry (ICP-OES) or mass spectrometry (ICP-MS)” ((„Élelmiszerek. Az elemek és ezek kémiai kötéseinek meghatározása. Általános szempontok és különleges követelmények.)” megfelelően végzendő el lehetőség szerint atomabszorpciós lángspektrometrián (FAAS) vagy grafitkemencés atomabszorpciós spektrometrián (GFAAS), induktív csatolású plazma optikai emissziós (ICP-OES) vagy tömegspektrometrián (ICP-MS) alapuló analitikai módszer felhasználásával.

4.

Az adatok egyetlen adatbázisba rendezése érdekében ajánlott, hogy a tagállamok, az élelmiszer-vállalkozók és más érdekelt felek 2016. október 1-jéig, 2017. október 1-jéig, illetve 2018. október 1-jéig az EFSA által meghatározott információk mellett a nyomon követés során nyert, teljes súly alapján kifejezett adatokat eljuttassák elektronikus jelentéstételi formában az EFSA-nak. Az előfordulásra vonatkozó, a korábbi évekből származó, még be nem nyújtott, rendelkezésre álló adatokat is a lehető leghamarabb, ezzel a gyakorlattal összhangban ajánlott továbbítani.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 6-án.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  EFSA CONTAM Panel (az EFSA élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete), 2015. Scientific Opinion on the risks to public health related to the presence of nickel in food and drinking water (Tudományos vélemény az élelmiszerekben és az ivóvízben előforduló nikkellel összefüggő közegészségügyi kockázatokról). EFSA Journal 2015;13(2):4002, 202 o. doi:10.2903/j.efsa.2015.4002

(2)  A Bizottság 2007. március 28-i 333/2007/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló nyomelemek és élelmiszer-feldolgozás során keletkező szennyező anyagok mennyiségének ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereinek megállapításáról (HL L 88., 2007.3.29., 29. o.).


Top