30.8.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 261/4

---

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia között

PREAMBULUM

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei (a továbbiakban: a tagállamok),

AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió vagy az EU) és

AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG (a továbbiakban: az Euratom)

egyrészről, valamint

GRÚZIA,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek szoros kapcsolatait és közös értékeit, amelyek a múltban az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti partnerségi és együttműködési megállapodás során alakultak ki, és amelyek jelenleg a keleti partnerség, az európai szomszédságpolitika különleges dimenziója keretében fejlődnek, valamint elismerve a Felek közös szándékát arra, hogy ambiciózus és innovatív módon továbbfejlesszék, erősítsék és kiterjesszék a köztük lévő kapcsolatokat;

ELISMERVE Grúzia európai törekvéseit és Európa iránti elkötelezettségét;

ELISMERVE, hogy azon közös értékek, amelyeken az EU nyugszik – a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság –, az e megállapodás által előirányzott politikai társulásnak és gazdasági integrációnak is központi elemei;

ELISMERVE, hogy Grúzia, mint Kelet-Európa egyik országa, elkötelezett ezen értékek végrehajtása és előmozdítása mellett;

ELISMERVE, hogy Grúziát történelmi kapcsolatok és közös értékek fűzik a tagállamokhoz;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás nem sértheti az EU és Grúzia közötti kapcsolatokat, és megnyitja az utat azok jövőbeni fokozatos fejlődése előtt;

ELKÖTELEZVE az alapvető szabadságok, az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait –, a demokratikus elvek, a jogállamiság és a jó kormányzás további erősítése mellett, a Felek közös értékei alapján;

EGYETÉRTVE ABBAN, hogy demokrácia és a piacgazdaság megerősítését célzó belső reformok elősegítik Grúzia részvételét az uniós szakpolitikákban, programokban és ügynökségekben. Ez a folyamat és a fenntartható konfliktusrendezés kölcsönösen erősítik egymást, és hozzájárulnak majd a konfliktus által megosztott közösségek közötti bizalom kialakításához;

KÉSZEN ARRA, hogy hozzájáruljanak Grúzia politikai, társadalmi-gazdasági és intézményi fejlődéséhez az olyan kölcsönös érdeklődésre számot tartó területek széles skáláján folytatott széles körű együttműködés útján, mint például a civil társadalom fejlődése, a jó kormányzás – ideértve az adózás területét is –, kereskedelmi integráció és fokozott gazdasági együttműködés, az intézményfejlesztés, a közigazgatás és a közszolgálat reformja és a korrupció elleni küzdelem, a szegénység csökkentése és az együttműködés a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének területén, amely fejlődés szükséges e megállapodás hatékony végrehajtása érdekében, és hangsúlyozva, hogy az EU kész támogatni a kapcsolódó reformokat Grúziában;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában, az 1991. illetve 1992. évi madridi, isztambuli és bécsi konferencia záródokumentumában, az 1990. évi Új Európáért Párizsi chartában, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. évi egyezményben foglalt valamennyi elv és rendelkezés mellett;

EMLÉKEZTETVE azon óhajukra, hogy megerősítsék a nemzetközi békét és biztonságot, valamint hatékony multilateralizmust alakítsanak ki és elősegítsék a viták békés rendezését különösen azáltal, hogy e célból szorosan együttműködnek az Egyesült Nemzetek (ENSZ) és az EBESZ keretében;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT nemzetközi kötelezettségeik mellett a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése elleni küzdelem, valamint a leszerelés kérdésében folytatott együttműködés terén;

ELISMERVE a Felek különböző regionális együttműködési formációkban való aktív részvételének hozzáadott értékét;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy tovább fejlesszék a rendszeres politikai párbeszédet a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekről, kitérve a regionális szempontokra is, figyelembe véve az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikáját, ideértve a közös biztonság- és védelempolitikát is;

TELJES MÉRTÉKBEN TISZTELETBEN TARTVA a függetlenség, a szuverenitás, a területi integritás és a nemzetközileg elismert határok sérthetetlenségének elveit a nemzetközi jog, az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinki Záróokmánya, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai szerint;

ELISMERVE Grúzia megbékélés iránti elkötelezettségének, valami arra irányuló erőfeszítéseinek fontosságát, hogy a nemzetközi jog elvei alapján folytatott békés és tartós konfliktusmegoldás során visszaállítsa területi integritását és a grúz Abházia és Chinvali körzete/Dél-Oszétia feletti teljes körű és tényleges ellenőrzést, továbbá elismerve az EU amelletti elkötelezettségének fontosságát, hogy támogatja a konfliktus békés és tartós megoldását;

ELISMERVE ebben az összefüggésben a 2008. augusztus 12-i hatpontos megállapodás folytatódó végrehajtásának és az azt követő végrehajtási intézkedések megvalósításának fontosságát, melyek a következőkre vonatkoznak: megfelelő nemzetközi jelenlét a térségben a béke és a biztonság fenntartása érdekében, egymást kölcsönösen támogató el nem ismerési és kötelezettségvállalási politikák folytatása, a Genfben zajló nemzetközi tárgyalások támogatása, valamint valamennyi belső menekült és menekült biztonságos és méltóságteljes visszatérése a nemzetközi jog elveinek megfelelően;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT az iránt, hogy Grúzia minden állampolgára részesüljön a Grúzia és az EU közötti szorosabb politikai társulás és gazdasági integráció előnyeiből, ideértve a konfliktus által megosztott közösségeket is;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a szervezett bűnözés és az illegális kereskedelem elleni küzdelem, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés további erősítése iránt;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a köztük folyó együttműködés és párbeszéd elmélyítése mellett a mobilitás, a migráció, a menekültügy és a határigazgatás terén, figyelembe véve az EU és Grúzia közötti mobilitási partnerséget is, átfogó megközelítést alkalmazva, amely figyelembe veszi a jogszerű migrációt, ideértve a körkörös migrációt is, továbbá elkötelezve magukat az illegális migráció és az emberkereskedelem kezelése, valamint a visszafogadási megállapodás hatékony végrehajtását célzó együttműködés iránt;

ELISMERVE annak fontosságát, hogy Grúzia állampolgárai számára kellő időben bevezessék a vízummentes utazás rendszerét, amennyiben létrejönnek a jól irányított és biztonságos mobilitás feltételei, ideértve a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások hatékony végrehajtását is;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a szabad piacgazdaság elvei mellett, és figyelembe véve az EU az iránti készségét, hogy hozzájáruljon Grúzia gazdasági reformjaihoz, többek közt az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség keretei között;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a gazdasági integráció megvalósítása mellett, különösen a jelen megállapodás szerves részét képező mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kialakítása révén, amely kiterjed a szabályozások közelítésére, és összhangban áll a Feleknek a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) betöltött tagságából fakadó jogaival és kötelezettségeivel;

ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy e megállapodás új környezetet alakít ki a Felek közötti gazdasági kapcsolatok számára és mindenekelőtt a kereskedelem és befektetések fejlesztéséhez, továbbá ösztönözni fogja a versenyt, melyek elengedhetetlen tényezők a gazdasági átalakuláshoz és korszerűsítéshez;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a fenntartható fejlődés elveinek tiszteletben tartása, a környezet védelme és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, a környezeti irányítás folyamatos javítása és a környezeti szükségleteknek való megfelelés mellett, ideértve a határokon átnyúló együttműködést és a többoldalú nemzetközi megállapodások végrehajtását;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT az energiaellátás biztonságának javítása mellett, ideértve a Déli Gázfolyosó fejlesztését is, többek közt a következők útján: megfelelő projektek kialakításának ösztözése Grúziában a vonatkozó infrastruktúra – többek közt a Grúzián keresztül haladó tranzit céljára szolgáló – fejlesztésének előmozdítására, a piaci integráció növelése és fokozatos szabályozásközelítés az uniós vívmányok kulcsfontosságú elemeihez, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése;

ELISMERVE a megerősített energiaügyi együttműködés fontosságát, valamint a Felek elkötelezettségét az Energia Charta Egyezmény végrehajtása mellett;

KÉSZEN ARRA, hogy javítsák a közegészség biztonságának és az emberi egészség védelmének a szintjét, melyek a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés lényeges elemei;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT az emberek közötti kapcsolatok gazdagítása mellett, többek közt a tudomány és technológia, az üzleti élet, az ifjúság, az oktatás és a kultúra területén folytatott együttműködés és cserék útján;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a határokon átnyúló és régióközi együttműködés mindkét Fél általi előmozdítása mellett, a jószomszédi kapcsolatok szellemében;

ELISMERVE Grúzia elkötelezettségét az iránt, hogy a vonatkozó ágazatokban folyamatosan közelíti jogszabályait az EU jogszabályaihoz e megállapodással összhangban, és hatékonyan végrehajtja e jogszabályokat;

ELISMERVE Grúzia elkötelezettségét az iránt, hogy igazgatási és intézményi infrastruktúráját fejleszti a jelen megállapodás érvényesítéséhez szükséges mértékben;

FIGYELEMBE VÉVE az EU az iránti készségét, hogy támogatást nyújtson a reformok végrehajtásához, és ehhez minden rendelkezésre álló együttműködési eszközt és technikai, pénzügyi és gazdasági segítségnyújtást felhasználjon;

MEGERŐSÍTVE, hogy az e megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként, és nem az EU részeként kötelezik, feltéve, hogy az EU és az Egyesült Királyság vagy Írország nem értesítette együttesen Grúziát arról, hogy a rendelkezések az Egyesült Királyságot és Írországot az EU részeként kötelezik az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően az említett rendelkezések az Egyesült Királyságot és/vagy Írországot az EU részeként továbbiakban nem kötelezik, az EU az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti Grúziát a két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben e megállapodás rendelkezései e két tagállamot mint önálló országokat kötelezik. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az említett Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyvnek megfelelően,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Célkitűzések

1.   Társulás jön létre egyrészről az Unió és tagállamai, és másrészről Grúzia között.

2.   E társulás célkitűzései a következők:

a)	a Felek közötti politikai társulás és gazdasági integráció előmozdítása közös értékek és szoros kapcsolatok alapján, többek közt Grúzia részvételének növelésével az uniós szakpolitikákban, programokban és ügynökségekben;

b)	megerősített keret kialakítása a fokozott politikai párbeszédhez minden kölcsönös érdeklődésre számot tartó területen, lehetővé téve a Felek közötti szoros politikai kapcsolatok fejlesztését;

c)	hozzájárulás a demokrácia, valamint a politikai, gazdasági és intézményi stabilitás megerősítéséhez Grúziában;

d)

a béke és stabilitás előmozdítása, megőrzése és megerősítése regionális és nemzetközi szinten, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában meghatározott elvek alapján, többek közt egyesített erőfeszítéseket téve a feszültségforrások megszüntetése, a határbiztonság javítása, valamint a határokon átnyúló együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok előmozdítása érdekében;

e)	a békés konfliktusmegoldásra irányuló együttműködés ösztönzése;

f)	a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatban folytatott együttműködés megerősítése a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése céljából;

g)	a Grúzia által a gazdasági lehetőségei nemzetközi együttműködés útján történő fejlesztése érdekében tett erőfeszítések támogatása, többek közt a jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítése által;

h)

Grúzia fokozatos gazdasági integrációja az uniós belső piacba e megállapodás rendelkezései szerint, különösen mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozása útján, amely messzeható piaci hozzáférést biztosít majd a folyamatos és átfogó szabályozásközelítés alapján, a WTO-tagságból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összhangban;

i)	az egyre szorosabb együttműködés feltételeinek megteremtése egyéb, közös érdeket képviselő területeken.

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

2. Cikk

Általános alapelvek

1.   Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az 1950. évi emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában és az 1990. évi Új Európáért Párizsi chartában meghatározott demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása szolgál a Felek hazai és külső szakpolitikáinak alapjául, és e megállapodás alapvető elemét képezi. A tömegpusztító fegyverek, kapcsolódó anyagok és hordozóeszközeik terjedésének megakadályozása ugyancsak e megállapodás alapvető elemét képezi.

2.   A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a szabad piacgazdaság, a fenntartható fejlődés és a hatékony multilateralizmus elvei mellett.

3.   A Felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják a jogállamiság és a jó kormányzás elveit, valamint – különösen az ENSZ, az Európa Tanács és az EBESZ szerinti – nemzetközi kötelezettségeiket. Megállapodnak különösen abban, hogy előmozdítják a szuverenitás és területi integritás, a határok sérthetetlensége és a függetlenség elveinek tiszteletben tartását.

4.   A Felek elkötelezik magukat a jogállamiság, a jó kormányzás, a korrupció elleni küzdelem, a nemzetközi szervezett bűnözés és a terrorizmus különböző formái elleni küzdelem, a fenntartható fejlődés előmozdítása, a hatékony multilateralizmus, valamint a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelem mellett. Ez az elkötelezettség alapvető fontosságú a Felek közötti kapcsolatok és együttműködés fejlődéséhez, és hozzájárul a regionális békéhez és stabilitáshoz.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS REFORM, EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA TERÉN

3. Cikk

A politikai párbeszéd céljai

1.   A Felek között tovább kell fejleszteni és meg kell erősíteni a politikai párbeszédet minden kölcsönös érdeklődésre számot tartó területen, ideértve a kül- és biztonságpolitikát, valamint a hazai reformokat is. Ez javítani fogja a politikai együttműködés hatékonyságát, és hozzájárul majd a kül- és biztonságpolitikai kérdések konvergenciájához, valamint a kapcsolatok ambiciózus és innovatív megerősítéséhez.

2.   A politikai párbeszéd céljai a következők:

a)	a politikai társulás elmélyítése, valamint a politikai és biztonságpolitikai konvergencia és hatékonyság növelése;

b)	az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában foglalt, a területi integritás, a nemzetközileg elismert határok sérthetetlensége, a szuverenitás és a függetlenség elveinek előmozdítása;

c)	a békés konfliktusmegoldás ösztönzése;

d)	a nemzetközi stabilitás és biztonság előmozdítása a hatékony mulilateralizmus alapján;

e)	a Felek közötti, nemzetközi biztonsággal és válságkezeléssel kapcsolatos együttműködés és párbeszéd megerősítése, különösen a globális és regionális kihívások és legfontosabb veszélyek kezelése érdekében;

f)	a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelem terén folytatott együttműködés megerősítése, ideértve a korábban tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programokban alkalmazott tudósok alternatív foglalkoztatását is;

g)	a Felek közötti eredményorientált és gyakorlati együttműködés támogatása az európai kontinensen a béke, a biztonság és a stabilitás megteremtése érdekében;

h)	a demokratikus elvek, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok – köztük a média szabadsága és a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – tiszteletben tartásának megerősítése, valamint hozzájárulás a belpolitikai reformok megszilárdításához;

i)	a Felek között a biztonság és védelem terén folytatott párbeszéd fejlesztése és az együttműködés elmélyítése;

j)	erőfeszítések a regionális együttműködés különböző formáinak további előmozdítására;

k)	az EU és Grúzia közötti szorosabb politikai társulás minden előnyének biztosítása - ideértve a biztonságpolitikai konvergencia fokozását is - Grúzia valamennyi, az ország nemzetközileg elismert határai között élő állampolgára számára.

4. Cikk

Belföldi reformok

A Felek együttműködése a következőkre terjed ki: a demokratikus intézmények és a jogállamiság fejlesztése, megerősítése, valamint ezek stabilitásának és hatékonyságának növelése; az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának biztosítása; a bírósági és igazságügyi reform további előmozdítása, a bírói kar függetlenségének biztosítása, az igazgatási kapacitások megerősítése, valamint a bűnüldöző szervek pártatlanságának és hatékonyságának biztosítása érdekében; a közigazgatási reform továbbvitele és az elszámoltatható, hatékony, eredményes, átlátható és szakmailag kompetens közszolgálat kialakítása; valamint a korrupció elleni hatékony küzdelem folytatása, különös tekintettel a korrupció elleni küzdelemben folytatott nemzetközi együttműködés erősítésére, továbbá az olyan vonatkozó nemzetközi jogi eszközök hatékony végrehajtásának biztosítására, mint például az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, 2003. évi korrupció elleni egyezmény.

5. Cikk

Kül- és biztonságpolitika

1.   A Felek intenzívebbé teszik párbeszédüket és együttműködésüket, és előmozdítják a fokozatos konvergenciát a kül- és biztonságpolitika terén, ideértve a közös biztonság- és védelempolitikát is, és különösen foglalkoznak a konfliktus-megelőzés, a békés konfliktusmegoldás és a válságkezelés, a regionális stabilitás, a leszerelés, a non-proliferáció, a fegyverzet-ellenőrzés és az exportellenőrzés kérdéseivel. Az együttműködés közös értékeken és kölcsönös érdekeken alapul és célja, hogy fokozza a politikai konvergenciát és hatékonyságot, a kétoldalú, nemzetközi és regionális fórumok biztosította lehetőségek kihasználásával.

2.   A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket a területi integritás, a nemzetközileg elismert határok sérthetetlensége, a szuverenitás és a függetlenség Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányban és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában meghatározott elveinek tiszteletben tartása, valamint ezen elveknek a két- és többoldalú kapcsolataikban való előmozdítása mellett. A Felek hangsúlyozzák továbbá teljes támogatásukat azon elv iránt, miszerint a külföldi fegyveres erőknek egy ország területén való állomásoztatásához a fogadó nemzet jóváhagyása szükséges. Megállapodnak abban, hogy területükön külföldi fegyveres erők csak a fogadó állam kifejezett jóváhagyásával állomásoztathatók, a nemzetközi jognak megfelelően.

6. Cikk

A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények

1.   A Felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és az ilyen bűncselekmények büntetlenségét nemzeti és nemzetközi szinten hozott megfelelő intézkedésekkel kell elkerülni, a Nemzetközi Büntetőbíróságot is ideértve.

2.   A Felek véleménye az, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása és hatékony működése jelentős előrelépést jelent a nemzetközi béke és jogérvényesülés tekintetében. A Felek megerősítik, hogy elkötelezettek a Nemzetközi Büntetőbírósággal való együttműködés folytatása mellett a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának és a kapcsolódó eszközöknek a végrehajtásával, megfelelő figyelmet fordítva annak integritása megőrzésére.

7. Cikk

Konfliktusmegelőzés és válságkezelés

A Felek megerősítik a konfliktusmegelőzés és a válságkezelés területén folytatott gyakorlati együttműködést, különös tekintettel Grúzia esetleges – eseti alapon, az EU esetleges felkérését követően történő – részvételére az EU által vezetett polgári és katonai válságkezelési műveletekben, valamint a kapcsolódó gyakorlatokban és képzésekben.

8. Cikk

Regionális stabilitás

1.   A Felek intenzívebbé teszik a régió stabilitásának, biztonságának és demokratikus fejlődésének előmozdítására, valamint a regionális együttműködés különböző formáinak további előmozdítására irányuló közös erőfeszítéseiket, és különösen a régió megoldatlan konfliktusainak békés megoldására összpontosítják tevékenységüket.

2.   Ezen erőfeszítéseket a nemzetközi béke és biztonság megóvásának az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában és egyéb többoldalú eszközökben lefektetett, kölcsönösen elfogadott elveire alapozzák. A Felek teljes mértékben igénybe veszik a keleti partnerség által biztosított többoldalú kereteket, amelyek együttműködési tevékenységeket és nyílt és szabad párbeszédet biztosítanak, a partnerországok közötti kapcsolatokat erősítve.

9. Cikk

Békés konfliktusmegoldás

1.   A Felek újólag kinyilvánítják elkötelezettségüket a konfliktusok békés megoldása iránt, teljes mértékben tiszteletben tartva Grúzia szuverenitását és területi integritását az ország nemzetközileg elismert határai között, továbbá kötelezettséget vállalnak arra, hogy közösen elősegítik a konfliktus utáni rehabilitációt és a megbékélést célzó erőfeszítéseket. A konfliktus fenntartható megoldásáig és a konfliktussal kapcsolatos kérdések kezelése meglévő formáinak sérelme nélkül a békés konfliktusmegoldás a Felek közötti politikai párbeszéd, valamint a többi érintett nemzetközi szereplővel folytatott párbeszéd egyik központi napirendi pontját fogja képezni.

2.   A Felek elismerik Grúzia megbékélés iránti elkötelezettségének és arra irányuló törekvéseinek fontosságát, hogy a békés és tartós konfliktusmegoldás, a 2008. augusztus 12-i hatpontos megállapodás és végrehajtási intézkedései teljes mértékű végrehajtása, az egymást kölcsönösen támogató el nem ismerési és kötelezettségvállalási politikák folytatása, a genfi nemzetközi tárgyalások támogatása, valamint valamennyi belső menekült és menekült nemzetközi jog elveinek megfelelő, biztonságos és méltóságteljes visszatérése, továbbá jelentős – adott esetben az EU-t is magában foglaló – nemzetközi helyszíni beavatkozás útján helyreállítsa területi integritását.

3.   A Felek – az érintett nemzetközi szervezeteket is bevonva – koordinálják a grúziai békés konfliktusmegoldáshoz hozzájáruló erőfeszítéseiket, ideértve a humanitárius kérdéseket is.

4.   Mindezen erőfeszítéseket a nemzetközi béke és biztonság megóvásának az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában és egyéb többoldalú eszközökben lefektetett, kölcsönösen elfogadott elveire alapozzák.

10. Cikk

Tömegpusztító fegyverek

1.   A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi békét és stabilitást veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése. Ezért a Felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés a jelen megállapodás lényegi elemét képezi.

2.   A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez azáltal, hogy:

a)	lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz aláírására, megerősítésére vagy adott esetben az ahhoz történő csatlakozásra, és az ilyen eszközök teljes mértékű végrehajtására; valamint

b)

hatékony nemzeti export-ellenőrzési rendszert hoznak létre, ellenőrzik a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére.

3.   A Felek egyetértenek abban, hogy ezekkel a kérdésekkel politikai párbeszédük keretében foglalkoznak.

11. Cikk

A kézi- és könnyűfegyverek, valamint hagyományos fegyverek exportjának ellenőrzése

1.   A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy tiszteletben tartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a hatályos nemzetközi megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e területen alkalmazandó nemzetközi jogi okmányok – köztük a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló Egyesült Nemzetek Szervezete cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

3.   A Felek vállalják, hogy együttműködnek és biztosítják a kézi- és könnyűfegyverek – ideértve az azokhoz szükséges lőszereket is – tiltott kereskedelmének kezelésére és a túlzott készletek megsemmisítésére irányuló erőfeszítéseik koordinálását, komplementaritását és szinergiáját globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten egyaránt.

4.   A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy folytatják együttműködésüket a hagyományos fegyverek exportellenőrzése terén, a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont tükrében.

5.   A Felek egyetértenek abban, hogy ezekkel a kérdésekkel politikai párbeszédük keretében foglalkoznak.

12. Cikk

Terrorizmus elleni küzdelem

1.   A Felek megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem és a terrorizmus megelőzésének jelentőségét, és megállapodnak abban, hogy kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten együttműködnek a terrorizmus, annak valamennyi formája és megjelenési módja megelőzése és leküzdése érdekében.

2.   A Felek egyetértenek abban, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet a jogállamiság teljes mértékű tiszteletben tartása mellett és a nemzetközi jognak teljes mértékben megfelelve kell folytatni, ideértve a nemzetközi emberi jogokat, a nemzetközi menekültjogot és a nemzetközi humanitárius jogot, az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának alapelveit és valamennyi vonatkozó nemzetközi terrorizmusellenes eszközt.

3.   A Felek hangsúlyozzák az ENSZ valamennyi terrorizmusellenes egyezménye és jegyzőkönyve egyetemes megerősítésének és teljes mértékű végrehajtásának fontosságát. A Felek megállapodnak abban, hogy folytatják a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezmény tervezetéről folyó párbeszéd ösztönzését, valamint együttműködnek az Egyesült Nemzetek Szervezete terrorizmus elleni globális stratégiájának, továbbá az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak és az Európa Tanács egyezményeinek végrehajtásában. A Felek megállapodnak abban is, hogy együttműködnek a terrorizmus megelőzésével és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi konszenzus előmozdítása érdekében.

III. CÍM

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE

13. Cikk

Jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása

1.   A Felek a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén folytatott együttműködésük során különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság további előmozdításának, ideértve a bírói testület függetlenségét, az igazságszolgáltatáshoz való jogot, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.

2.   A Felek teljes mértékben együttműködnek az intézmények hatékony működése érdekében a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén.

3.   A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén folytatott valamennyi együttműködést az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása vezérli.

14. Cikk

A személyes adatok védelme

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása érdekében az EU, az Európa Tanács és a nemzetközi jog e megállapodás I. mellékletében szereplő eszközeinek megfelelően.

15. Cikk

Együttműködés a migráció, menekültügy és határigazgatás területén

1.   A Felek megerősítik a területeik közötti migrációs áramlások közös kezelésének jelentőségét és átfogó párbeszédet alakítanak ki minden migrációhoz kapcsolódó kérdésről, ideértve a jogszerű migrációt, a nemzetközi védelmet és az illegális migráció elleni küzdelmet, valamint az emberkereskedelmet és -csempészetet.

2.   Az együttműködés a szükségleteknek a Felek közötti kölcsönös konzultáció keretében történő felmérésén alapul, és az együttműködés a hatályban lévő jogszabályaiknak megfelelően történik. Az együttműködés különösen az alábbiakra összpontosít:

a)	a migráció kiváltó okai és következményei;

b)

a nemzetközi védelemről szóló nemzeti törvények és gyakorlatok kialakítása és végrehajtása a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi genfi egyezmény és a menekültek jogállásáról szóló 1967. évi jegyzőkönyv, illetve minden további vonatkozó regionális vagy nemzetközi jogi eszköz – például az 1950. évi emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény – rendelkezéseinek, valamint a „visszaküldés tilalma” elvének tiszteletben tartása céljából;

c)

a beutazás és tartózkodás engedélyezésére vonatkozó szabályok, továbbá a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos bánásmód és e személyek beilleszkedése, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

d)

a hatékony megelőzésen alapuló politika erősítése az illegális migráció és az embercsempészet és -kereskedelem ellen, beleértve annak tanulmányozását, hogy hogyan lehet harcolni a embercsempészek és emberkereskedők hálózatai és szervezetei ellen, és hogyan lehet megvédeni az ilyen kereskedelem áldozatait;

e)	az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) és Grúzia Belügyminisztériuma közötti operatív együttműködés kialakításáról szóló, 2008. december 4-én aláírt megállapodás végrehajtása;

f)	a dokumentumbiztonság és a határigazgatás területeivel kapcsolatos olyan kérdések, mint a szervezés, képzés, bevált gyakorlatok és egyéb operatív intézkedések.

3.   Az együttműködés elősegítheti a fejlődést szolgáló körkörös migrációt is.

16. Cikk

A személyek mozgása és a visszafogadás

1.   A Felek biztosítják az alábbiak teljes körű végrehajtását:

a)	az Európai Unió és Grúzia közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló, 2011. március 1-jén hatályba lépett megállapodás; valamint

b)	a Európai Unió és Grúzia közötti, 2011. március 1-jén hatályba lépett vízumkönnyítési megállapodás.

2.   A Felek továbbra is törekednek állampolgáraik mobilitásának javítására, és kellő időben fokozatos lépéseket tesznek a vízummentes utazási rendszer közös célkitűzésének megvalósítása felé, feltéve, hogy adottak a jól irányított és biztonságos mobilitás kétfázisú vízumliberalizációs cselekvési tervben rögzített feltételei.

17. Cikk

A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem

1.   A Felek együttműködnek a bűncselekmények és az illegális, szervezett vagy nem szervezett tevékenységek minden formájának megelőzése és az azok ellen folytatott küzdelem terén, ideértve a transznacionális jellegű tevékenységeket is, mint például::

a)	emberkereskedelem, valamint kézifegyverek és tiltott kábítószerek csempészete és kereskedelme;

b)	áruk csempészete és tiltott kereskedelme;

c)	olyan illegális gazdasági és pénzügyi tevékenységek, mint például a hamisítás, az adócsalás és a közbeszerzési csalás;

d)	nemzetközi donorok által finanszírozott projektekkel kapcsolatos sikkasztás;

e)	aktív és passzív korrupció, a magán- és állami szférában egyaránt;

f)	okirathamisítás, valótlan nyilatkozatok benyújtása; valamint

g)	számítástechnikai bűnözés.

2.   A Felek erősítik a kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködést a bűnüldöző szervek között, ideértve az Europol és az érintett grúziai hatóságok közötti együttműködés fejlesztését. A Felek elkötelezettek a vonatkozó nemzetközi normák hatékony végrehajtása mellett, különös tekintettel az Egyesült Nemzetek keretében létrejött 2000. évi, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményben és annak három jegyzőkönyvében, valamint az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, 2003. évi korrupció elleni egyezményben foglaltakra.

18. Cikk

Tiltott kábítószerek

1.   A Felek saját illetékességi területükön belül együttműködnek a kábítószerekkel kapcsolatos kérdések kiegyensúlyozott és integrált megközelítésének biztosítása érdekében. A kábítószerekkel kapcsolatok szakpolitikák és tevékenységek célja az illegális kábítószerek elleni küzdelmet és a megelőzést szolgáló struktúrák megerősítése, a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése, a kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeinek kezelése az ártalomcsökkentés céljával, valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazásának hatékonyabb megelőzése.

2.   A Felek megállapodnak az e célkitűzések eléréséhez szükséges együttműködési módszerekről. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és a 2013–2020 közötti időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégiával, valamint az ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a kábítószer iránti kereslet csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatával.

19. Cikk

Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

1.   A Felek együttműködnek annak megakadályozása érdekében, hogy pénzügyi és kapcsolódó nem pénzügyi rendszereiket általában bűncselekményekből és különösen kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására használják.

Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményekből származó vagyon vagy pénzeszközök visszaszerzésére is.

2.   Az e területen folytatott együttműködés lehetővé teszi a vonatkozó információk cseréjét a Felek jogszabályai keretében, valamint az e területen működő nemzetközi szervezetek – mint például a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) – által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez és annak megelőzéséhez szükséges megfelelő előírások elfogadását.

20. Cikk

Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelem terén

1.   A terrorizmus elleni küzdelem alapját képező, az e megállapodás 12. cikkében foglalt elvekkel teljes összhangban a Felek megerősítik a bűnüldözési és igazságszolgáltatási megközelítés fontosságát a terrorizmus elleni küzdelemben, és megállapodnak a terrorizmus megelőzése és visszaszorítása terén folytatott együttműködésről, különösen a következők révén:

a)	terrorista bűncselekmények büntetendőségének biztosítása, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról szóló, 2008. november 28-i 2008/919/IB tanácsi kerethatározatban foglalt fogalommeghatározásnak megfelelően;

b)	a terroristacsoportokra és egyénekre, valamint az őket támogató hálózatokra vonatkozó információk cseréje a nemzetközi és belső joggal összhangban, különös tekintettel az adatvédelemre és a magánélet védelmére;

c)	tapasztalatcsere a terrorizmus megelőzéséről és leküzdéséről, eszközökről, módszerekről és ezek technikai szempontjairól, valamint a képzésekről, az alkalmazandó jognak megfelelően;

d)	információcsere a bevált gyakorlatokról a radikalizálódás és a toborzás kezelésének és megfékezésének terén, valamint a rehabilitáció előmozdításáról;

e)	a terrorizmussal gyanúsított személyek határokon átnyúló mozgásával és utazásával, valamint a terrorista fenyegetésekkel kapcsolatos nézetek és tapasztalatok cseréje;

f)	az emberi jogoknak a terrorizmus elleni küzdelem – és különösen a büntetőeljárások – során történő védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása;

g)

intézkedések a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris terrortámadások fenyegetése ellen, valamint a szükséges intézkedések meghozatala a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok terrorizmus céljából történő beszerzésének, átadásának és felhasználásának megakadályozása, továbbá a magas kockázatú vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris létesítmények elleni illegális fellépések megelőzése érdekében.

2.   Az együttműködés a rendelkezésre álló vonatkozó – például az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európa Tanács vonatkozó szervei által végzett – értékeléseken – alapul, és a Felek közötti kölcsönös konzultáció mellett zajlik.

21. Cikk

Jogi együttműködés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári és kereskedelmi ügyekben a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények tárgyalását, megerősítését és végrehajtását illetően, ideértve a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.

2.   A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében törekednek arra, hogy fokozzák a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó együttműködést a vonatkozó többoldalú megállapodások alapján. Ez magában foglalja adott esetben az ENSZ és az Európa Tanács vonatkozó nemzetközi eszközeihez való csatlakozást és azok végrehajtását, valamint az Eurojusttal folytatott szorosabb együttműködést.

IV. CÍM

KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS ÜGYEK

1. FEJEZET

Nemzeti Elbánás És Az Áruk Piacra Jutása

1. Szakasz

Közös rendelkezések

22. Cikk

Célkitűzés

A Felek e megállapodás rendelkezéseivel összhangban és az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: 1994. évi GATT) XXIV. cikkének megfelelően szabadkereskedelmi térséget hoznak létre, e megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdve.

23. Cikk

Hatály és alkalmazási kör

1.   E fejezet rendelkezéseit a Felek közötti árukereskedelemre (1) kell alkalmazni.

2.   E fejezet alkalmazásában a „származó” azt jelenti, hogy megfelel az e megállapodás I. jegyzőkönyvében meghatározott származási szabályoknak.

2. Szakasz

Vámok, illetékek és egyéb díjak eltörlése

24. Cikk

A vámok fogalommeghatározása

E fejezet alkalmazásában a „vám” mindenféle olyan illetéket és díjat tartalmaz, amelyet egy áru kivitelére vagy behozatalára, vagy ez utóbbiakkal kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden adótöbbletet és felárat is. Nem minősülnek „vámnak” az alábbiak:

a)	az e megállapodás 31. cikkének megfelelően kivetett belső adóval megegyező díjak;

b)	az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 2. fejezetének (Kereskedelmi jogorvoslatok) megfelelően kivetett vámok;

c)	az e megállapodás 30. cikkének megfelelően kivetett illetékek vagy más díjak.

25. Cikk

Áruk osztályozása

A Felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozása a Felek saját vámnómenklatúrája szerint történik, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló, 1983. évi nemzetközi egyezményen alapuló 2012. évi harmonizált rendszerrel (a továbbiakban: HR), valamint annak későbbi módosításaival összhangban.

26. Cikk

Az importvámok eltörlése

1.   A Felek eltörölnek minden, a másik Fél területéről származó árura kivetett vámot e megállapodás hatálybalépésének napjától kezdve, kivéve az e cikk (2) és (3) bekezdésében szereplő rendelkezéseket, és e cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül.

2.   Az e megállapodás II-A. mellékletében felsorolt termékek vámmentesen importálhatók az Unióba a II-A. mellékletben meghatározott vámkontingens erejéig. A vámkontingenst meghaladó behozatalra a legnagyobb kedvezmény szerinti vámtétel alkalmazandó.

3.   Az e megállapodás II-B. mellékletében felsorolt termékek értékvámmal csökkentett importvám fizetése mellett hozhatók be az Unióba.

4.   Az e megállapodás II-C. mellékletében felsorolt, Grúziából származó áruk behozatala az e megállapodás 27. cikkében meghatározott kijátszásellenes mechanizmus hatálya alá tartozik.

5.   E megállapodás hatálybalépését követő öt év elteltével a Felek – bármely Fél kérésére – konzultálnak annak érdekében, hogy szélesebb körben alkalmazzák a közöttük érvényes kereskedelmi vámok liberalizálását. Az e bekezdés szerinti határozatot az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság hozza meg.

27. Cikk

A mezőgazdasági termékekre és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kijátszásellenes mechanizmus

1.   Az e megállapodás II-C. mellékletében felsorolt termékek a jelen cikkben meghatározott kijátszásellenes mechanizmus hatálya alá tartoznak. E termékek minden egyes kategóriája esetében a Grúziából az Unióba importálható átlagos éves mennyiségeket az e megállapodás II-C. melléklete tartalmazza.

2.   Amennyiben az (1) bekezdésben említett egy vagy több termékkategória importjának mennyisége bármely adott, január 1-jével kezdődő évben eléri az e megállapodás II-C. mellékletében meghatározott mennyiség 70 %-át, az Unió értesíti Grúziát az érintett termék(ek) importjának mennyiségéről. Ezt az értesítést követően és attól az időponttól számított 14 naptári napon belül, amikor az (1) bekezdésben említett egy vagy több termékkategória importjának mennyisége eléri az e megállapodás II-C. mellékletében meghatározott mennyiség 80 %-át, Grúzia megalapozott indoklást ad az Uniónak arról, hogy rendelkezik a kérdéses, uniós exportra szánt termékeknek a mellékletben meghatározott mennyiségen túli előállításához szükséges kapacitásokkal. Amennyiben ezek az importok elérik az e megállapodás II-C. mellékletében meghatározott mennyiség 100 %-át, és amennyiben Grúzia nem szolgált megalapozott indoklással, az Unió átmenetileg felfüggesztheti a kedvezményes elbánást az érintett termék vonatkozásában.

A felfüggesztés hat hónapos időszakra alkalmazandó, és az a preferenciális elbánás felfüggesztéséről szóló határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

3.   Az Unió bármely, a (2) bekezdés alapján elfogadott ideiglenes felfüggesztésről haladéktalanul értesíti Grúziát.

4.   Az Unió feloldja az ideiglenes felfüggesztést a hatálybalépésétől számított hat hónap lejárta előtt, ha Grúzia megalapozott és kielégítő bizonyítékt nyújt be az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban arról, hogy az e megállapodás II-C. mellékletében meghatározott mennyiséget meghaladó mértékben importált termékkategória esetében a többletmennyiség a gyártási szint és Grúzia vonatkozó terméket érintő exportkapacitása változásának eredménye.

5.   E megállapodás II-C. melléklete módosítható, és a mennyiség az Unió és Grúzia kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban történő kölcsönös jóváhagyása mellett változhat annak érdekében, hogy tükrözze Grúzia vonatkozó terméket érintő gyártási szintjének és exportkapacitásának változását.

28. Cikk

A fennálló helyzet fenntartása

Egyik Fél sem vezet be új vámot a másik Fél területéről származó áruk vonatkozásában, és nem emeli meg az e megállapodás hatálybalépésének napján alkalmazandó vámokat. Ez nem zárja ki, hogy bármely Fél a WTO Vitarendezési Testületének engedélyével vámokat tarthasson fenn vagy emelhessen.

29. Cikk

Exportvámok

E megállapodás 30. cikkével összhangban alkalmazott belső terhek kivételével egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn vámot vagy adót a másik Fél területére irányuló áruexportra vagy azzal összefüggésben.

30. Cikk

Illetékek és egyéb díjak

Mindkét Fél gondoskodik arról, hogy az 1994. évi GATT VIII. cikkével és annak értelmező megjegyzéseivel összhangban minden díj és bármilyen jellegű illeték – a vámok vagy egyéb, az e megállapodás 26. cikkében említett intézkedések kivételével –, amelyet áruk importjára vagy exportjára vagy azzal összefüggésben vetnek ki, összegében a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódjon, és ne jelentsen közvetett védelmet a belföldi áruk számára, illetve ne minősüljön az import vagy az export fiskális célú megadóztatásának.

3. Szakasz

Nem tarifális intézkedések

31. Cikk

Nemzeti elbánás

Mindegyik Fél nemzeti elbánást biztosít a másik Fél árui számára az 1994. évi GATT III. cikke – ideértve annak értelmező megjegyzéseit is – szerint. Ebből a célból az 1994. évi GATT III. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit belefoglalják e megállapodásba, melynek azok szerves részét képezik.

32. Cikk

Import- és exportkorlátozások

Egyik Fél sem fogadhat el vagy tarthat fenn tilalmat vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén, kivéve ha e megállapodás eltérően rendelkezik, vagy ha az ilyen intézkedés összhangban áll az 1994. évi GATT XI. cikkével és annak értelmező megjegyzéseivel. Ebből a célból az 1994. évi GATT XI. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit belefoglalják e megállapodásba, melynek azok szerves részét képezik.

4. Szakasz

Árukkal kapcsolatos egyedi rendelkezések

33. Cikk

Általános kivételek

E fejezet egyik rendelkezése sem akadályozhatja a Feleket abban, hogy az 1994. évi GATT XX. és XXI. cikkének és az 1994. évi GATT ezen cikkeihez kapcsolódó bármely értelmező megjegyzésnek megfelelően – amelyeket e megállapodásba foglalnak és amelyek ennek szerves részét képezik – intézkedéseket fogadjanak el vagy hajtsanak végre.

5. Szakasz

Igazgatási együttműködés és koordináció más országokkal

34. Cikk

A kedvezmények ideiglenes visszavonása

1.   A Felek egyetértenek abban, hogy az igazgatási együttműködés és segítségnyújtás elengedhetetlen az ebben a fejezetben biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vám- és a kapcsolódó ügyekben tapasztalható szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.

2.   Ha a Felek egyike objektív információk alapján megállapítja az igazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás hiányát, és/vagy e fejezet rendelkezései szerinti szabálytalanság vagy csalás tényét a másik Fél részéről, akkor az érintett Fél e cikk rendelkezéseinek megfelelően az érintett termék(ek) tekintetében jogosult a preferenciális elbánás alkalmazását ideiglenes jelleggel felfüggeszteni.

3.   E cikknek alkalmazásában az igazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás gyakorlásának elmulasztása többek között az alábbiakat jelenti:

a)	az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettségek ismételt elmulasztása;

b)	a származási igazolás utólagos ellenőrzésének végrehajtásával és/vagy eredményeinek közlésével kapcsolatos ismételt elutasítás vagy indokolatlan késedelem;

c)	az adott preferenciális bánásmód megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy az információk pontosságának ellenőrzésére szolgáló látogatások ismételt megtagadása vagy az azokkal kapcsolatos indokolatlan késedelem.

4.   E cikk alkalmazásában többek között akkor állapítható meg szabálytalanság vagy csalás, ha – kielégítő magyarázat nélkül – a másik Fél szokásos termelési szintjét és exportkapacitását meghaladó, gyors mennyiségi növekedés következik be az áruimportban, ami szabálytalanságra vagy csalásra utaló objektív információval párosul.

5.   Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazásának feltételei a következők:

a)

az a Fél, amelyik objektív információk alapján megállapította, hogy a másik Fél részéről mulasztás történt az igazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás és/vagy a szabálytalanságok vagy csalás tekintetében, haladéktalanul értesíti az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot erről a megállapításról és az objektív információkról, továbbá a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd e bizottság keretében annak érdekében, hogy mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak;

b)

ha a Felek a fentiek szerint konzultációkat kezdeményeztek a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságon belül, és a bejelentést követő három hónapos időszak folyamán nem képesek elfogadható megoldást találni, akkor az érintett Fél jogosult az érintett áru(k) vonatkozásában a preferenciális elbánás gyakorlását ideiglenes jelleggel felfüggeszteni. A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság haladéktalanul értesítést kap az ilyen ideiglenes felfüggesztésről;

c)

az e cikk szerinti ideiglenes felfüggesztéseket az érintett Fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges mértékre kell korlátozni. A felfüggesztés időtartama nem lépheti túl a hat hónapot, a felfüggesztés azonban megújítható, ha a lejárat időpontjáig nem történt változás azon feltétel tekintetében, amely eredetileg a felfüggesztés alapját képezte. A felfüggesztésekről időszakonként konzultálni kell a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban, különös tekintettel azok megszüntetésére, amikor az alkalmazásukra okot adó feltételek már nem állnak fenn.

6.   Minden Fél a belső eljárásainak megfelelően értesítéseket tesz közzé az importőrök számára a következőkről: az (5) bekezdés a) pontjában említett értesítés; az (5) bekezdés b) pontjában említett határozat; az (5) bekezdés c) pontjában említett hosszabbítás vagy megszüntetés.

35. Cikk

Igazgatási hibák kezelése

Az illetékes hatóságok által a preferenciális rendszernek a kivitelkor történő megfelelő igazgatása – és különösen e megállapodás I. jegyzőkönyvének a származó termékek és az igazgatási együttműködés fogalommeghatározását érintő rendelkezéseinek alkalmazása – során elkövetett olyan hiba esetén, amelynek hatása van az importvámokra, a hiba következményeit viselő Fél felkérheti az e megállapodás 408. cikke (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot, hogy vizsgálja meg a probléma megoldását célzó megfelelő intézkedések elfogadásának lehetőségét.

36. Cikk

Más országokkal kötött megállapodások

1.   E megállapodás nem zárja ki vámuniók, szabadkereskedelmi térségek vagy a határforgalommal kapcsolatos intézkedések fenntartását vagy létrehozását, kivéve, ha azok ellentmondanak az e megállapodásban foglalt kereskedelmi intézkedéseknek.

2.   Bármely Fél kérésére konzultációt folytatnak az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban a vámuniókat, szabadkereskedelmi térségeket vagy a határforgalommal kapcsolatos intézkedéseket létrehozó megállapodásokkal kapcsolatban, valamint a harmadik országokkal folytatott kereskedelempolitikáikkal kapcsolatos más fontos kérdésekről. Ilyen konzultációkat folytatnak az Unió és Grúzia e megállapodásban kinyilvánított kölcsönös érdekei figyelembevételének biztosítására különösen abban az esetben, ha az EU-hoz egy harmadik ország csatlakozik.

2. FEJEZET

Kereskedelmi jogorvoslatok

1. Szakasz

Globális védintézkedések

37. Cikk

Általános rendelkezések

1.   A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XIX. cikke, a WTO-egyezmény 1A. mellékletében szereplő védintézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: védintézkedésekről szóló megállapodás) és a a WTO-egyezmény 1A. mellékletében szereplő mezőgazdasági megállapodás (a továbbiakban: mezőgazdasági megállapodás) 5. cikke szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.

2.   Az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 1. fejezetében (nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) megállapított preferenciális származási szabályok erre a szakaszra nem alkalmazandók.

3.   E szakasz rendelkezései nem terjednek ki e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetére (Vitarendezés).

38. Cikk

Átláthatóság

1.   A védintézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatot indító Fél értesíti a másik Felet a vizsgálat megindításáról, amennyiben ez utóbbi Fél alapvető gazdasági érdekei érintettek.

2.   E megállapodás 37. cikkétől eltérve a másik Fél kérésére a védintézkedés vizsgálatát megindító és védintézkedéseket alkalmazni szándékozó Fél haladéktalanul köteles írásban ad hoc tájékoztatást adni a védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat megindításához és a védintézkedések alkalmazásához vezető valamennyi vonatkozó információról, valamint adott esetben védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat megindításáról, az előzetes megállapításokról és a vizsgálat végleges megállapításairól, illetve a másik Fél számára fennálló konzultációs lehetőségekről.

3.   E cikk alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy egy Fél alapvető gazdasági érdekekkel rendelkezik, ha a legutóbbi hároméves időszak folyamán az említett Fél abszolút mennyiségben vagy értékben mérve a behozott termék öt legnagyobb szállítója közé tartozott.

39. Cikk

Az intézkedések alkalmazása

1.   Védintézkedések alkalmazásakor a Felek törekednek arra, hogy ezeket az intézkedéseket oly módon alkalmazzák, hogy azok a kétoldalú kereskedelmet a lehető legkevésbé befolyásolják.

2.   E cikk (1) bekezdése alkalmazásában amennyiben egy Fél úgy véli, hogy teljesülnek a végleges védintézkedések alkalmazására vonatkozó követelmények, akkor az adott intézkedéseket alkalmazni kívánó Fél értesíti a másik Felet, és lehetőséget biztosít számára kétoldalú konzultációk folytatására. Amennyiben az értesítést követő 30 napon belül nem születik kielégítő megoldás, az importáló Fél elfogadhatja a probléma megoldását szolgáló megfelelő intézkedéseket.

2. Szakasz

Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések

40. Cikk

Általános rendelkezések

1.   A Felek megerősítik az 1994. évi GATT VI. cikke, a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) és a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás) alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

2.   Az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 1. fejezetében (nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) megállapított preferenciális származási szabályok erre a szakaszra nem alkalmazandók.

3.   E szakasz rendelkezései nem terjednek ki e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetére (Vitarendezés).

41. Cikk

Átláthatóság

1.   A Felek megállapodnak arról, hogy a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket a dömpingellenes megállapodásban, illetve a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodásban foglalt követelményekkel teljes összhangban kell alkalmazni, és azoknak méltányos és átlátható rendszeren kell alapulniuk.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelését követően haladéktalanul, és a végleges döntést megelőzően teljes körűen és érdemben nyilvánosságra hozzanak minden alapvető tényt és indokot, amelynek alapján elrendelik az intézkedések alkalmazását, a dömpingellenes megállapodás 6. cikke (5) bekezdésének és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül. A nyilvánosságra hozatalnak írásban kell megtörténnie, és az érdekelt felek számára kellő időt kell biztosítani az észrevételeik megtételére.

3.   Amennyiben ez nem késlelteti szükségtelenül a vizsgálat lefolytatását, a dömpingellenes vagy szubvencióellenes vizsgálat során minden érdekelt élhet a meghallgatás lehetőségével, hogy kifejthesse álláspontját.

42. Cikk

A közérdek figyelembevétele

A Felek nem alkalmazhatnak dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket, ha a vizsgálat során rendelkezésre álló információk alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem áll összhangban a közérdekkel. A közérdek fogalmának meghatározása a különböző érdekek összességének figyelembevételén alapul, beleértve a belföldi iparág, felhasználók és fogyasztók, valamint az importőrök érdekeit is, amennyiben azok a vizsgáló hatóságot a vizsgálat szempontjából releváns információkkal látták el.

43. Cikk

Az alacsonyabb vám szabálya

Amennyiben az egyik Fél úgy dönt, hogy ideiglenes vagy végleges dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámot vet ki, az ilyen vám összege nem haladhatja meg a dömpingkülönbözetet vagy a kiegyenlíthető támogatások összegének különbözetét, de a dömpingkülönbözetnél vagy a kiegyenlíthető támogatások összegének különbözeténél alacsonyabbnak kell lennie, amennyiben ez az alacsonyabb vám elegendőnek bizonyul a belföldi iparágnak okozott kár orvoslására.

3. FEJEZET

A kereskedelem technikai akadályai, szabványosítás, metrológia, akkreditáció és megfelelőségértékelés

44. Cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez a fejezet a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodásban (a továbbiakban: TBT-megállapodás) meghatározott olyan szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozik, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereskedelmet.

2.   Az (1) bekezdéstől eltérően e fejezet nem alkalmazandó sem a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: SPS-megállapodás) A. mellékletében meghatározott állat- és növény-egészségügyi intézkedésekre, sem a kormányzati szervek által saját termelési és fogyasztási szükségleteik tekintetében készített beszerzési műszaki előírásokra.

3.   E fejezet alkalmazásában a TBT-megállapodás 1. mellékletében található meghatározásokat kell alkalmazni.

45. Cikk

A TBT-megállapodás megerősítése

A Felek megerősítik a TBT-megállapodásban meghatározott, egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket, amelyeket belefoglalnak e megállapodásba, és amelyek ennek szerves részét képezik.

46. Cikk

Technikai együttműködés

1.   A Felek erősítik együttműködésüket a szabványok, a műszaki előírások, a metrológia, a piacfelügyelet, az akkreditáció és a megfelelőségértékelési rendszerek terén annak érdekében, hogy fokozzák egymás rendszereinek kölcsönös megértését, és elősegítsék az egymás piacaira való belépést. Ebből a célból szabályozási párbeszédeket hozhatnak létre horizontális és ágazati szinteken egyaránt.

2.   Együttműködésük során a Felek arra törekednek, hogy azonosítsák, fejlesszék és előmozdítsák a kereskedelmet ösztönző kezdeményezéseket, amelyek többek között a következőkre terjednek ki:

a)

a szabályozási együttműködés megerősítése adat- és tapasztalatcsere, valamint tudományos és technikai együttműködés útján abból a célból, hogy javítsák a minőséget és színvonalat a műszaki előírások, a szabványok, a piacfelügyelet, a megfelelőségértékelés és az akkreditáció terén, és a szabályozási erőforrásokat hatékonyan használják fel;

b)	a metrológiával, szabványosítással, piacfelügyelettel, megfelelőségértékeléssel és akkreditációval foglalkozó illetékes köz- vagy magánszervezeteik közötti kétoldalú együttműködés fejlesztése és ösztönzése;

c)	a minőségi infrastruktúra kialakításának előmozdítása a szabványosítási, metrológiai, akkreditációs, megfelelőségértékelési és piacfelügyeleti rendszerek számára Grúziában;

d)	a kapcsolódó európai szervezetek munkájában való grúziai részvétel előmozdítása;

e)	megoldások keresése a kereskedelmet esetlegesen gátló technikai akadályokra; valamint

f)	adott esetben erőfeszítések tétele a Felek álláspontjainak összehangolására a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken az olyan nemzetközi kereskedelmi és szabályozási szervezetekben, mint például a WTO és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (a továbbiakban: ENSZ-EGB).

47. Cikk

A műszaki előírások, szabványok és a megfelelőségértékelés közelítése

1.   Mivel a különböző ágazatokban végrehajtandó jogszabály-közelítés prioritást jelent Grúzia számára, megteszi a szükséges lépéseket az Unió műszaki előírásaival, szabványosításával, metrológiájával, akkreditációjával, megfelelőségértékelésével, megfelelő rendszereivel és piacfelügyeleti rendszerével való közelítés fokozatos megvalósítása érdekében, és vállalja, hogy a vonatkozó uniós vívmányokban rögzített elveket és gyakorlatot követi (ezek indikatív jegyzékét e megállapodás III-B. melléklete tartalmazza). A közelítendő intézkedések jegyzékét e megállapodás III-A. melléklete tartalmazza, amely az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság határozatával módosítható.

2.   E célkitűzések megvalósítása érdekében Grúzia:

a)	a prioritásaira tekintettel fokozatosan közelíti jogszabályait a vonatkozó uniós vívmányokhoz; valamint

b)	megvalósítja és fenntartja az igazgatási és intézményi hatékonyság ahhoz szükséges szintjét, hogy létrehozza az e fejezet végrehajtásához szükséges hatékony és átlátható rendszert.

3.   Grúzia tartózkodik a közelítési területekkel kapcsolatos horizontális és ágazati jogszabályainak módosításától az olyan módosításokat kivéve, amelyek e jogszabályoknak a vonatkozó uniós vívmányokhoz való közelítését vagy e közelítés fenntartását szolgálják; továbbá értesíti az Uniót a belső jogalkotásában eszközölt bármely ilyen jellegű módosításról.

4.   Grúzia biztosítja és elősegíti megfelelő nemzeti szerveinek maradéktalan részvételét a szabványosítással, törvényes és alapmetrológiával, valamint az akkreditációt is magában foglaló megfelelőségértékeléssel foglalkozó európai és nemzetközi szabványügyi szervezetekben, e szervezetek tevékenységi területeinek és elérhető tagsági státuszainak megfelelően.

5.   Szabványosítási rendszerének integrálása céljából Grúzia minden tőle telhető erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy szabványügyi testülete:

a)	nemzeti szabványokként fokozatosan átültesse az európai szabványok, köztük a harmonizált európai szabványok teljes jegyzékét, amelyek önkéntes alkalmazása azt vélelmezi, hogy az megfelel a Grúzia jogába átültetett uniós jogszabályoknak;

b)	az ilyen átültetéssel párhuzamosan visszavonja az uniós szabványoknak ellentmondó nemzeti szabványokat;

c)	fokozatosan teljesíti az európai szabványügyi testületek teljes jogú tagságához szükséges többi feltételt.

48. Cikk

A megfelelőségértékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodás (ACAA)

A Felek végső soron megállapodhatnak abban, hogy jegyzőkönyv formájában a megfelelőségértékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: ACAA) csatolnak e megállapodáshoz, amely megegyezés szerint egy vagy több ágazatra fog kiterjedni az Unió arra vonatkozó ellenőrzését követően, hogy a vonatkozó grúziai horizontális és ágazati jogszabályokat, intézményeket és szabványokat teljes mértékben közelítették az uniós szabványokhoz. Az ilyen ACAA lehetővé teszi, hogy az e megállapodás által érintett ágazatokban előállított termékek Felek közötti kereskedelme ugyanolyan feltételek mellett történjen, mint amilyenek az ilyen termékek tagállamok közötti kereskedelmére vonatkoznak.

49. Cikk

Jelölés és címkézés

1.   E megállapodás 47. és 48. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, és figyelembe véve a címkézésre és jelölésre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos műszaki előírásokat, a Felek megerősítik a TBT-megállapodás 2.2. fejezetében foglalt elveket, miszerint az ilyen követelményeket nem készítik elő, nem fogadják el, illetve nem alkalmazzák olyan szándékkal, hogy szükségtelen akadályt állítsanak a nemzetközi kereskedelem útjába. A címkézésre és jelölésre vonatkozó ilyen műszaki előírások nem korlátozhatják jobban a kereskedelmet annál, mint ami a jogos cél eléréséhez szükséges, figyelembe véve azt a kockázatot, ami ezen cél el nem éréséből adódna.

2.   Tekintettel különösen a kötelező jelölésre vagy címkézésre, a Felek megállapodnak a következőkben:

a)	törekednek a jelölés és címkézés követelményének minimálisan szükséges szintre történő korlátozására, kivéve, ha az e téren meglévő uniós vívmányok átültetése, valamint az egészség, biztonság vagy a környezet védelme, illetve más közpolitikai célok elérése mást kíván meg;

b)	a Felek meghatározhatják a címkézés vagy jelölés formáját, de nem írhatják elő a címkék jóváhagyását, nyilvántartásba vételét vagy tanúsítását; valamint

c)	a Felek szabadon előírhatják, hogy a jelölésen vagy a címkén található információt egy meghatározott nyelven tüntessék fel.

4. FEJEZET

Állat- és növény-egészségügyi intézkedések

50. Cikk

Célkitűzés

1.   E fejezet célja, hogy az emberek, állatok és növények életének és egészségének megóvása mellett megkönnyítse az SPS-intézkedések – ideértve valamennyi, e megállapodás IV. mellékletében felsorolt intézkedést – hatálya alá tartozó áruk Felek közötti kereskedelmét a következők révén:

a)	teljes átláthatóság biztosítása a kereskedelemre alkalmazandó, e megállapodás IV. mellékletében felsorolt intézkedések tekintetében;

b)	Grúzia szabályozási rendszerének közelítése az EU szabályozási rendszeréhez;

c)	a Felek állat- és növény-egészségügyi állapotának elismerése és a regionalizáció elvének alkalmazása;

d)	a Felek által fenntartott, az e megállapodás IV. mellékletében felsorolt intézkedések egyenértékűségének elismerésére szolgáló mechanizmus létrehozása;

e)	az SPS-megállapodás végrehajtásának folytatása;

f)	a kereskedelem elősegítésére irányuló mechanizmusok és eljárások kialakítása; valamint

g)	a Felek közötti kommunikáció és együttműködés javítása az e megállapodás IV. mellékletében felsorolt intézkedésekkel kapcsolatban.

2.   E fejezet célja továbbá, hogy az állatjóléti szabványokkal kapcsolatban a Felek közös megegyezésre jussanak.

51. Cikk

Többoldalú kötelezettségek

A Felek újólag megerősítik a WTO-egyezmények, és különösen az SPS-megállapodás szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.

52. Cikk

Hatály

Ez a fejezet a Felek valamennyi olyan állat- és növény-egészségügyi intézkedéseire alkalmazandó, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintik a Felek közötti kereskedelmet, ideértve az e megállapodás IV. mellékletében szereplő összes intézkedést is. Ez a hatáyl nem érinti az e megállapodás 55. cikkében meghatározott jogszabály-közelítés hatályát.

53. Cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

1.	„állat- és növény-egészségügyi intézkedések”: az SPS-megállapodás A. mellékletének 1. pontjában meghatározott intézkedések (a továbbiakban: SPS-intézkedések);

2.	„állatok”: a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében vagy az Állat-egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) Víziállat-egészségügyi Kódexében meghatározott állatok;

3.	„állati termékek”: az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében meghatározott víziállatokból származó termékeket is magukban foglaló állati eredetű termékek;

4.	„nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek”: teljes állati testek vagy testrészek, állati eredetű termékek vagy más, állatokból kinyert termékek, amelyeket nem emberi fogyasztásra szántak, és amelyeket az e megállapodás IV-A. melléklete 2. részének II. pontja sorol fel.

5.

„növények”: élő növények és azok meghatározott élő részei, beleértve a magvakat és a csíraplazmát is: a) a botanikai értelemben vett gyümölcsök, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével; b) zöldségek, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével; c) gumók, gumós gyökerek, hagymagumók, rizómák; d) vágott virágok; e) lombos ágak; f) vágott fa lombos ágakkal; g) növényi szövetkultúrák; h) levelek, lombozat; i) élő pollen; valamint j) oltóágak, dugványok, oltóvesszők.

6.	„növényi termékek”: növényi eredetű termékek, amelyek feldolgozatlanok vagy olyan mértékű egyszerű előkészítésen estek át, hogy nem tartoznak az e megállapodás IV-A. mellékletének 3. részében meghatározott növények közé;

7.	„magok”: a botanikai értelemben vett, ültetésre szánt magok;

8.	„károsító”: növényekre vagy növényi termékekre káros növény-, állat- vagy kórokozófaj, -törzs vagy biotípus (károsító szervezetek);

9.

„védett övezetek”: a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének h) pontja vagy egyéb, azt követő rendelkezés szerinti övezetek;

10.	„állatbetegség”: egy fertőzés klinikai vagy patológiai megjelenése állatokban;

11.	„akvakultúra-megbetegedés” az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében említett betegségek egy vagy több fertőző ágensével való klinikai vagy nem klinikai fertőzés;

12.	„állati fertőzés”: az a helyzet, amikor az állatok fertőző kórokozót hordoznak, a fertőzés klinikai vagy patológiai megjelenésével, illetve anélkül;

13.	„állatjóléti szabványok”: a Felek által kialakított és alkalmazott és adott esetben az OIE normáinak megfelelő állatvédelmi szabványok;

14.	az „egészségügyi és növény-egészségügyi védelem megfelelő szintje”: az egészségügyi és növény-egészségügyi védelem az SPS-megállapodás A. mellékletének (5) bekezdésében meghatározott megfelelő szintje;

15.	„régió”: olyan övezet vagy régió, amelyet állat-egészségügyi tekintetben, az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, az akvakultúra tekintetében pedig az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexe határoz meg. Az Unió tekintetében a „terület” vagy „ország” fogalmak az Unió területére értendők;

16.	„károsítómentes terület”: olyan térség, amelyben egy adott károsító tudományosan bizonyítottan nem fordul elő, és ezt a körülményt – adott esetben – hivatalosan alátámasztották;

17.	„regionalizáció”: a regionalizációnak az SPS-megállapodás 6. cikkében leírt fogalma;

18.

„állatok vagy állati termékek szállítmánya”: azonos típusú, egy bizonyítvány vagy okmány alá tartozó, ugyanazzal a szállítóeszközzel, azonos címzettnek feladott és azonos exportáló országból vagy országrészből származó állatok vagy állati termékek mennyisége. Egy állatszállítmány egy vagy több árucikkből vagy tételből állhat;

19.	„növények vagy növényi termékek szállítmánya”: növények, növényi termékek és/vagy más objektumok egyik Fél területéről a másik Fél területére szállított mennyisége, amelyet szükség esetén egyetlen növény-egészségügyi bizonyítvány kísér. Egy szállítmány egy vagy több árucikkből vagy tételből állhat;

20.	„tétel” egy árucikk száma vagy egysége, melyet összetételének homogenitása és származása jellemez, és amely egy szállítmány részét képezi;

21.

„kereskedelmi célú egyenértékűség” (a továbbiakban: egyenértékűség): olyan állapot, amikor az exportáló Félnél alkalmazott, az e megállapodás IV. mellékletében felsorolt intézkedések – függetlenül attól, hogy eltérnek-e az importáló Félnél alkalmazott, a mellékletben felsorolt intézkedésektől – objektívan teljesítik az importáló Fél megfelelő védelmi szintjét vagy a kockázat elfogadható szintjét;

22.	„ágazat”: az egyik Félnél egy termékre vagy termékkategóriára vonatkozó termelési és kereskedelmi struktúra;

23.	„alágazat”: egy ágazat jól meghatározott és ellenőrzött része;

24.	„árucikk”: a 2–7. pontban felsorolt termékek vagy objektumok;

25.	„egyedi behozatali engedély”: az importáló Fél illetékes hatóságainak előzetes hivatalos engedélye egy egyéni importőr számára, amely engedély kötelező feltétel valamely, az exportáló Féltől származó szállítmánynak vagy egy áru többszöri szállítmányának e fejezet hatálya alá tartozó behozatalához;

26.	„munkanapok”: a hét napjai, kivéve a szombatot, a vasárnapot és valamelyik Fél hivatalos ünnepnapjait;

27.

„vizsgálat”: a takarmányok, élelmiszerek, állatok egészsége és jóléte valamely aspektusának vizsgálata annak ellenőrzése érdekében, hogy ez(ek) az aspektus(ok) megfelel(nek)-e a takarmányokra és élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti szabályoknak;

28.	„növény-egészségügyi vizsgálat”: növények, növényi termékek vagy más, szabályozás tárgyát képező tárgyak hivatalos szemrevételezése annak megállapítására, hogy tartalmaznak-e károsítókat és/vagy megfelelnek-e a növény-egészségügyi szabályoknak;

29.	„ellenőrzés”: egyes sajátos előírásoknak való megfelelés objektív bizonyítékok vizsgálatával és figyelembevételével végzett ellenőrzése.

54. Cikk

Illetékes hatóságok

Az e megállapodás 65. cikkében említett állat- és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság (a továbbiakban: SPS-albizottság) első ülésén a Felek értesítik egymást az illetékes hatóságaik struktúrájáról, szerveződéséről és hatásköreik felosztásáról. A Felek értesítik egymást az illetékes hatóságaik struktúrájában, szerveződésében és hatásköreik felosztásában – ideértve a kapcsolattartó pontokat is – bekövetkezett változásokról.

55. Cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

1.   Grúzia folytatja az e megállapodás IV. mellékletében rögzített állat- és növény-egészségügyi, állatjóléti intézkedéseinek és egyéb jogszabályainak fokozatos közelítését az uniós vívmányokhoz, az e megállapodás XI. mellékletében rögzített elveknek és eljárásnak megfelelően.

2.   A Felek együttműködnek a fokozatos jogszabály-közelítés és a kapacitásépítés terén.

3.   Az SPS-albizottság rendszeresen figyelemmel kíséri az e megállapodás XI. mellékletében meghatározott jogszabály-közelítési folyamat megvalósítását annak érdekében, hogy Grúziát ellássa a szükséges ajánlásokkal a jogszabály-közelítéssel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan.

4.   E megállapodás hatálybalépése után legkésőbb hat hónappal Grúzia benyújtja az e megállapodás IV. mellékletében meghatározott azon uniós állat- és növény-egészségügyi, állatjóléti intézkedések és egyéb jogszabályok jegyzékét, amelyekhez Grúzia közelíteni fogja jogszabályait. A jegyzéket prioritási területekre bontják, amelyek vonatkozásában egy adott árucikk vagy árucikkcsoport kereskedelmét jogszabály-közelítés útján segítik elő. Ez a jogszabály-közelítési jegyzék szolgál majd referenciaként e fejezet végrehajtásához.

56. Cikk

Az állat-egészségügyi és károsítóhelyzet, valamint a regionális feltételek kereskedelmi célzatú elismerése

1.   Az állatbetegségek és az állati fertőzések tekintetében (a zoonózist is ideértve) a következők alkalmazandók:

a)	az importáló Fél a kereskedelem céljából elismeri az exportáló Fél vagy az exportáló Fél által e megállapodás VI. mellékletében rögzített eljárásnak megfelelően meghatározott régiók állat-egészségügyi helyzetét, az e megállapodás V-A. mellékletében meghatározott állatbetegségek tekintetében;

b)

ha valamely Fél úgy véli, hogy valamely sajátos, e megállapodás V-A. mellékletében nem szereplő állatbetegség tekintetében a területén vagy területének egy régiójában sajátos helyzet áll fenn, az e megállapodás VI. mellékletének C. részében szereplő eljárásnak megfelelően kérheti e helyzet elismerését. E tekintetben az importáló Fél az élő állatok és az állati termékek behozatalára vonatkozóan indokolással kísért garanciákat kérhet, amelyek megfelelnek a Felek megállapodás szerinti helyzetének;

c)

a Felek a köztük fennálló kereskedelem alapjaként elismerik a Felek területeinek vagy régióinak, illetve egy ágazatának vagy alágazatának az e megállapodás V-A. mellékletében szereplő állatbetegségektől eltérő állatbetegségek meglétével vagy előfordulásával kapcsolatos helyzetét, az OIE által meghatározott állati fertőzéseket és/vagy adott esetben a velük járó kockázatokat. E tekintetben az importáló Fél az élő állatok és az állati termékek behozatalára vonatkozó garanciákat kérhet, amelyek az OIE ajánlásaival összhangban megfelelnek a meghatározott helyzetnek; valamint

d)

e megállapodás 58., 60. és 64. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot, mindegyik Fél indokolatlan késedelem nélkül meghozza a szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a kereskedelem működését e bekezdés a), b) és c) pontjának rendelkezései alapján.

2.   A károsítók tekintetében a következőket kell alkalmazni:

a)	a kereskedelem céljaira a Felek elismerik az e megállapodás VI-B. mellékletében az V-B. mellékletben meghatározott károsítók tekintetében meghatározott helyzetüket; valamint

b)

e megállapodás 58., 60. és 64. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot, mindegyik Fél indokolatlan késedelem nélkül meghozza a szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a kereskedelem működését e bekezdés a) pontjának rendelkezései alapján.

3.   A Felek elismerik a regionalizációnak és a károsítómentes területeknek az 1997. évi Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben (IPPC) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványaiban (ISPM-ek) meghatározottak szerinti, valamint a védett körzeteknek a 2000/29/EK irányelvnek megfelelő fogalmát, és megállapodnak abban, hogy a köztük fennálló kereskedelem tekintetében azokat alkalmazzák.

4.   A Felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás V-A. mellékletében felsorolt állat- és halbetegségek, valamint az e megállapodás V-B. mellékletében felsorolt károsítók tekintetében a regionalizációról szóló határozataikat az e megállapodás VI. mellékletének A. és B. részében szereplő rendelkezéseknek megfelelően hozzák meg.

5.   Az állatbetegségek tekintetében e megállapodás 58. cikke rendelkezéseinek megfelelően az exportáló Fél, amely a regionalizációról szóló határozat elismerését kéri az importáló Féltől, intézkedéseiről értesítést ad, azok teljes magyarázatával és a megállapításait és döntéseit alátámasztó adatokkal együtt. E megállapodás 59. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást, és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot az értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül, az értesítés szerinti, regionalizációról szóló határozatot elfogadottnak tekintik.

Az e bekezdés első albekezdésében említett konzultációkra e megállapodás 59. cikke (3) bekezdésének megfelelően kerül sor. Az importáló Fél a kiegészítő információt annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül értékeli. Az e bekezdés első albekezdésében említett vizsgálatot az e megállapodás 62. cikkének megfelelően és a vizsgálatra vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül hajtják végre.

6.   A károsítókat illetően minden egyes Fél gondoskodik arról, hogy a növények, növényi termékek és más objektumok kereskedelmekor adott esetben figyelembe vegye a másik Fél által védett övezetként vagy károsítómentes területként elismert térség helyzetét. Amennyiben bármely Fél károsítómentes területének a másik Fél általi elismerését kéri, intézkedéseiről értesíti a másik Felet, és annak kérésére teljes körű magyarázattal, valamint a károsítómentes terület létrehozását és fenntartását alátámasztó adatokkal szolgál, a megfelelő FAO- vagy IPPC-szabványok – köztük ISPM-ek – útmutatása szerint. E megállapodás 64. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben valamely Fél nem emel kifejezetten kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül, az értesítés szerinti, károsítómentes területek regionalizációjáról szóló határozatot elfogadottnak tekintik.

Az e bekezdés első albekezdésében említett konzultációkra e megállapodás 59. cikke (3) bekezdésének megfelelően kerül sor. Az importáló Fél a kiegészítő információt annak kézhezvételétől számított három hónapon belül értékeli. Az e bekezdés első albekezdésében említett vizsgálatot az e megállapodás 62. cikkének megfelelően és a vizsgálatra vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 12 hónapon belül hajtják végre, figyelembe véve a károsító biológiai sajátosságait és az érintett terményt.

7.   A (4)–(6) bekezdésben leírt eljárások lezárását követően és az e megállapodás 64. cikkének sérelme nélkül a Felek indokolatlan késedelem nélkül meghozzák az ilyen alapon folytatott kereskedelemhez szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedéseket.

8.   A Felek további egyeztetéseket folytathatnak a területi egységekre osztás kérdéséről.

57. Cikk

Az egyenértékűség elismerése

1.   Egyenértékűség az alábbiakkal összefüggésben ismerhető el:

a)	egyéni intézkedés;

b)	intézkedések csoportja; vagy

c)	egy ágazatra, alágazatra, árucikkekre vagy árucikkek csoportjára érvényes rendszer.

2.   Az egyenértékűség elismerése tekintetében a Felek az e cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárást követik. Ezen eljárás során az exportáló Fél objektívan igazolja az egyenértékűséget, az importáló Fél pedig objektív értékelésnek veti alá a kérelmet. Ez az értékelés magában foglalhat vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket is.

3.   Amennyiben az exportáló Fél kéri az e cikk (1) bekezdése szerinti egyenértékűség elismerését, a Felek haladéktalanul, de legkésőbb három hónappal a kérelem importáló Fél általi kézhezvételét követően kezdeményezik a konzultációs eljárást, amely az e megállapodás VIII. mellékletében meghatározott lépéseket tartalmazza. Ha az exportáló Fél többszörös kérelmet nyújtott be, a Felek – az importáló Fél kérésére – az e megállapodás 65. cikkében említett SPS-albizottság keretében menetrendben állapodnak meg, amely szerint kezdeményezik és végrehajtják az e bekezdésben említett eljárást.

4.   Grúzia értesíti az Uniót, amint a jelen cikk (1) bekezdésében említett intézkedés, intézkedéscsoport vagy rendszer tekintetében megvalósult a közelítés, az e megállapodás 55. cikke (3) bekezdésében szereplő figyelemmel kísérés eredményeképpen. Ez a tény szolgál Grúziának az e cikk (3) bekezdésében említett egyenértékűség elismerésére irányuló kérelme alapjául.

5.   Más értelmű megállapodás hiányában az importáló Fél az exportáló Féltől kézhez kapott kérelemtől számított 360 napon belül lezárja az e cikk (3) bekezdésében szereplő egyenértékűség elismerésére irányuló eljárást, valamint az egyenértékűséget igazoló dossziét. Szezonális termények esetén ez a határidő meghosszabbítható, ha az értékelés új határideje igazolható azzal, hogy így a termény megfelelő növekedési szakaszban ellenőrizhető.

6.   Az importáló Fél a növények, növényi termékek és más tárgyak egyenértékűségét a vonatkozó ISPM-eknek megfelelően határozza meg.

7.   Az importáló Fél visszavonhatja vagy felfüggesztheti az egyenértékűséget, amennyiben a Felek egyike módosítja az egyenértékűséget érintő valamely intézkedést, feltéve, hogy a következő eljárást követi:

a)

e megállapodás 58. cikke (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet egyrészt azoknak az intézkedéseinek a módosítására vonatkozó javaslatokról, amelyek egyenértékűségét elismerték, másrészt pedig arról, hogy a javasolt intézkedések valószínűleg milyen hatást gyakorolnak az elismert egyenértékűségre. Az információ kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet arról, hogy a javasolt intézkedések alapján továbbra is elismeri-e az egyenértékűséget;

b)

e megállapodás 58. cikke (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően az importáló Fél haladéktalanul tájékoztatja az exportáló Felet egyrészt azoknak az intézkedéseinek a módosítására vonatkozó javaslatokról, amelyeken az intézkedések egyenértékűségének elismerése alapult, másrészt pedig a javasolt intézkedések valószínű hatásáról az elismert egyenértékűségre. Amennyiben az importáló Fél a továbbiakban nem ismeri el az egyenértékűséget, a Felek a javasolt intézkedések alapján megállapodhatnak az e cikk (3) bekezdésében említett eljárás újbóli kezdeményezésének feltételeiről.

8.   Az egyenértékűség elismerése, felfüggesztése vagy visszavonása kizárólag az importáló Fél részéről történhet az igazgatási és jogszabályi keretével összhangban. Az említett Fél átadja az exportáló Félnek az e cikk szerinti megállapításainak és döntéseinek teljes írásos magyarázatát és az azokhoz felhasznált alátámasztó adatokat. Az egyenértékűség el nem ismerése, visszavonása vagy felfüggesztése esetében az importáló Fél jelzi az exportáló Félnek azokat a kívánt feltételeket, amelyek alapján a (3) bekezdésben említett eljárás újból kezdeményezhető.

9.   E megállapodás 64. cikkének sérelme nélkül az importáló Fél nem vonhatja vissza vagy nem függesztheti fel az egyenértékűséget a Felek javasolt új intézkedéseinek hatálybalépése előtt.

10.   Abban az esetben, ha az importáló Fél az e megállapodás VIII. mellékletében megállapított konzultációs eljárás alapján hivatalosan elismerte az egyenértékűséget, az SPS-albizottság az e megállapodás 65. cikkének (5) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kinyilvánítja az egyenértékűség elismerését a két Fél közötti kereskedelemben. E határozat rendelkezhet a határokon való fizikai ellenőrzések csökkentéséről, a bizonyítványok egyszerűsítéséről és adott esetben a létesítmények előzetes jegyzékbevételi eljárásairól is.

Az elismert egyenértékűségi státuszt e megállapodás XII. mellékletének is tartalmaznia kell.

58. Cikk

Átláthatóság és információcsere

1.   E megállapodás 59. cikkének sérelme nélkül a Felek együttműködnek annak érdekében, hogy kölcsönösen megismerjék a másik Fél e megállapodás IV. mellékletében felsorolt intézkedések alkalmazásával megbízott hivatalos ellenőrzési struktúráit és mechanizmusait, valamint javítsák e struktúrák és mechanizmusok teljesítményét. Ez többek között úgy érhető el, hogy a nemzetközi ellenőrzésekről szóló jelentéseket nyilvánossá teszik, és a Felek megosztják egymással ezen ellenőrzések eredményeit vagy adott esetben más, vonatkozó információkat.

2.   A jogszabályoknak az e megállapodás 55. cikkében említett közelítése vagy az e megállapodás 57. cikkében említett egyenértékűség elismerése keretében a Felek folyamatosan tájékoztatják egymást az érintett területeken elfogadott jogszabályi vagy más eljárásbeli módosításokról.

3.   Ezzel összefüggésben az Unió kellő időben tájékoztatja Grúziát az uniós jogszabályok módosításairól, ezáltal lehetővé téve Grúzia számára, hogy saját jogszabályainak módosítását ennek megfelelően mérlegelhesse.

Megfelelő együttműködési szintet kell elérni annak érdekében, hogy könnyebb legyen a jogalkotási dokumentumok átadása a Felek kérésére.

E célból mindegyik Fél értesíti a másik Felet kapcsolattartó pontjairól. A Felek továbbá értesítik egymást a kapcsolattartó pontok változásairól is.

59. Cikk

Értesítés, konzultáció és a kommunikáció megkönnyítése

1.   Mindegyik Fél két munkanapon belül írásban értesíti a másik Felet minden súlyos vagy jelentős, emberi, állati vagy növényi egészséget érintő kockázat bekövetkeztéről, beleértve bármely élelmiszer-ellenőrzési vészhelyzetet, illetve olyan helyzeteket, amikor súlyos egészségügyi hatások jól meghatározható kockázata kapcsolódik az állati vagy növényi termékek fogyasztásához, különösen a következőkkel összefüggésben:

a)	az e megállapodás 56. cikkében említett, regionalizálásról szóló határozatot érintő bármely intézkedés;

b)	az e megállapodás V-A. mellékletében felsorolt állatbetegségek, illetve az e megállapodás V-B. mellékletében szereplő jegyzékben található, szabályozás tárgyát képező károsítók jelenléte vagy kialakulása;

c)	járványtani szempontból fontos megállapítások vagy fontos kapcsolódó kockázatok az e megállapodás V-A. és V-B. mellékletében nem szereplő, illetve új állatbetegségek és károsítók tekintetében; valamint

d)	az állatbetegségek vagy károsítók ellenőrzésére vagy felszámolására vagy a köz- illetve növényegészség védelmére hozott vonatkozó intézkedéseik alapkövetelményein túlmutató kiegészítő intézkedések, valamint a járványmegelőzési politika minden változása, beleértve az oltási politikát.

2.   Az értesítéseket az e megállapodás 58. cikkének (1) bekezdésében említett kapcsolattartó pontokhoz kell írásban eljuttatni.

Az írásos értesítés postai úton, faxon vagy e-mailen történő értesítést jelent.

3.   Amennyiben egy Félnek komoly aggályai merülnek fel valamely, emberi, állati vagy növényi egészséget érintő kockázattal kapcsolatban, kérésére a lehető leghamarabb, de minden esetben a kéréstől számított 15 munkanapon belül konzultációt hívnak össze a helyzettel kapcsolatban. Ilyen helyzetekben mindegyik Fél törekszik arra, hogy minden szükséges információt átadjon, amellyel a kereskedelmi zavarokat elkerülhetik, és olyan, kölcsönösen elfogadható megoldást találhatnak, amely összhangban áll a emberi, állati vagy növényi egészség védelmével.

4.   Bármely Fél kérésére az állatjóléttel kapcsolatos konzultációkra a lehető leghamarabb, de mindenképpen az értesítés időpontjától számított 20 munkanapon belül sort kell keríteni. Ilyen helyzetekben a Felek törekednek arra, hogy valamennyi kért információt rendelkezésre bocsássák.

5.   Bármely Fél kérésére az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett konzultációt videó- vagy telefonkonferencia keretében tartják meg. A kérelmező Fél gondoskodik a konzultáció jegyzőkönyvének elkészítéséről, amelyet a Felek hivatalosan jóváhagynak. E jóváhagyás céljából az e megállapodás 58. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók.

6.   Az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi vészhelyzetekre vonatkozó riasztási rendszer és gyors információs rendszer kölcsönös alkalmazása csak egy későbbi szakaszban indul, miután Grúzia e téren végrehajtja a szükséges jogszabályokat, és megteremti a megfelelő helyszíni működésükhöz szükséges feltételeket.

60. Cikk

Kereskedelmi feltételek

1.   Importfeltételek az egyenértékűség elismerését megelőzően:

a)

A Felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás IV-A. és IV-C. mellékletének (2) és (3) bekezdésében szereplő árucikkek importját feltételekhez kötik az egyenértékűség elismerését megelőzően. Az e megállapodás 56. cikkével összhangban hozott intézkedések sérelme nélkül az importáló Fél importfeltételei az exportáló Fél teljes területére alkalmazandók. E megállapodás hatálybalépésétől és az 58. cikke rendelkezéseinek megfelelően az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet az e megállapodás IV-A. és IV-C. mellékletében említett árukra vonatkozó állat- és növény-egészségügyi importkövetelményeiről. Ez az információ tartalmazza, adott esetben, az importáló Fél által előírt hivatalos bizonyítványok, nyilatkozatok vagy kereskedelmi dokumentumok mintáját; valamint

b)

i. Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feltételek módosítása vagy javasolt módosítása az SPS-megállapodás vonatkozó értesítési eljárásainak megfelelően történik; ii. E megállapodás 64. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett módosított feltételek hatálybalépési időpontjának meghatározásakor az importáló Fél figyelembe veszi a Felek közötti szállítási időt; valamint iii. Amennyiben az importáló Fél nem teljesíti az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő értesítési előírásokat, a módosított importfeltételek hatálybalépését követő 30 napig továbbra is köteles elfogadni a korábban alkalmazott feltételekre vonatkozó bizonyítványt vagy tanúsítványt.

2.   Importfeltételek az egyenértékűség elismerését követően:

a)

E megállapodás 57. cikke (10) bekezdésében szereplő egyenértékűség elismeréséről szóló határozat időpontját követő 90 napon belül a Felek megteszik az egyenértékűség elismerésének végrehajtásához szükséges jogszabályi és igazgatási intézkedéseket annak érdekében, hogy ennek alapján lehetővé váljon az e megállapodás IV-A. és IV-C. mellékletének (2) és (3) bekezdésében említett áruk Felek közötti kereskedelme. Ezen áruk vonatkozásában az importáló Fél által előírt hivatalos bizonyítvány vagy hivatalos okmány mintája felváltható az e megállapodás X.B. mellékletének előírásai szerint kiállított bizonyítvánnyal;

b)

Olyan ágazatok vagy alágazatok árui esetében, amelyekre nem ismerték el az összes intézkedést egyenértékűként, a kereskedelem az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feltételek betartása alapján folyik tovább. Az exportáló Fél kérésére e cikk (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.   E megállapodás hatálybalépésétől kezdődően az e megállapodás IV-A. és IV-C. mellékletének (2) bekezdésében említett áruk Felek közötti kereskedelme nincs importengedélyhez kötve.

4.   Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett áruk kereskedelmét érintő feltételek tekintetében az exportáló Fél kérésére a Felek az e megállapodás 65. cikke rendelkezéseinek megfelelően konzultációkat kezdenek az SPS-albizottságban annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak az importáló Fél alternatív vagy kiegészítő importfeltételeit illetően. Ezek az alternatív vagy kiegészítő importfeltételek – adott esetben – alapulhatnak az exportáló Félnek az importáló Fél által egyenértékűnek elismert intézkedésein. Megegyezés esetén az importáló Fél 90 napon belül meghozza az ahhoz szükséges jogszabályi és/vagy igazgatási intézkedéseket, hogy az import a megállapított feltételek alapján megtörténhessen.

5.   Létesítmények jegyzéke, ideiglenes jóváhagyás

a)

E megállapodás IV-A. mellékletének 2. részében említett állati termékek importja esetében az exportáló Fél megfelelő garanciákkal kísért kérésére az importáló Fél ideiglenesen, az egyes létesítmények előzetes vizsgálata nélkül jóváhagyja az e megállapodás VII. mellékletének 2. pontjában említett, az exportáló Fél területén található feldolgozó létesítményeket. A jóváhagyásnak összhangban kell állnia az e megállapodás VII. mellékletében meghatározott feltételekkel és rendelkezésekkel. Az importáló Fél – kivéve, ha kiegészítő információkat kérnek – meghozza a szükséges jogszabályi és/vagy igazgatási intézkedéseket annak érdekében, hogy ezek alapján a kérelemnek és a megfelelő garanciáknak az importáló Fél általi kézhezvételét követő 30 munkanapon belül sor kerülhessen az importra. A létesítmények előzetes jegyzékét e megállapodás VII. melléklete rendelkezéseinek megfelelően hagyják jóvá.

b)	Az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett állati termékek importja esetében az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet azoknak a létesítményeknek a jegyzékéről, amelyek megfelelnek az importáló Fél követelményeinek.

6.   Az egyik Fél kérésére a másik Fél a rendelkezésre bocsátja az e cikk szerinti megállapításait és döntéseit megalapozó szükséges magyarázatot és az azokat alátámasztó adatokat.

61. Cikk

A tanúsítási eljárás

1.   A tanúsítási eljárások, valamint tanúsítványok és hivatalos dokumentumok kibocsátásának céljaira a Felek megállapodnak az e megállapodás X. mellékletében foglalt elvek alkalmazásában.

2.   Az e megállapodás 65. cikkében említett SPS-albizottság megállapodhat a bizonyítványok elektronikus úton történő tanúsítása, visszavonása vagy helyettesítése esetében követendő szabályokról.

3.   A jogszabályoknak az e megállapodás 55. cikkében említett közelítése keretében a Felek adott esetben közös bizonyítványmintákban állapodnak meg.

62. Cikk

Ellenőrzés

1.   Az e fejezet rendelkezéseinek hatékony végrehajtása iránti bizalom fenntartása érdekében mindegyik Fél jogosult arra, hogy:

a)	ellenőrzést hajtson végre a másik Fél hatóságainak felügyeleti és tanúsítási rendszerét vagy annak egy részét, és/vagy adott esetben más intézkedéseket illetően, a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, valamint a Codex Alimentarius, az OIE és az IPPC iránymutatásaival és ajánlásaival összhangban;

b)	tájékoztatást kapjon a másik Féltől annak ellenőrzési rendszeréről, valamint az e rendszer keretében végrehajtott ellenőrzések eredményeiről, a Feleknél alkalmazandó, bizalmas kezelésre vonatkozó rendelkezések tiszteletben tartása mellett.

2.   Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett ellenőrzések eredményeit bármelyik Fél megoszthatja harmadik felekkel, és az eredményeket nyilvánosan elérhetővé teheti, amennyiben az adott Fél rendelkezései ezt előírják. A Felek esetében alkalmazandó, bizalmas kezelésre vonatkozó előírásokat az eredmények megosztásakor és/vagy közzétételekor adott esetben tiszteletben kell tartani.

3.   Amennyiben az importáló Fél úgy dönt, hogy vizsgálati látogatást tesz az exportáló Félnél, az importáló Fél a vizsgálati látogatásról legalább 60 munkanappal annak időpontja előtt értesíti az exportáló Felet, kivéve a sürgős eseteket, illetve, ha a Felek eltérően állapodnak meg. Az ilyen látogatások bármilyen módosítása kizárólag a Felek jóváhagyásával történhet.

4.   A másik Fél illetékes hatóságainak felügyeleti és tanúsítási rendszerére vagy annak egy részére, és/vagy adott esetben más intézkedésekre irányuló ellenőrzés költségeit az ellenőrzést vagy vizsgálatot végrehajtó Fél viseli.

5.   Az ellenőrzésekről szóló írásos közlemény tervezetét az ellenőrzés lezárultát követő 60 munkanapon belül továbbítják az exportáló Fél részére. Az exportáló Félnek 45 munkanap áll rendelkezésére az írásos közleménytervezet észrevételezéséhez. Az exportáló Fél észrevételeit csatolják a zárójelentéshez, és adott esetben bele is foglalják abba. Mindazonáltal amennyiben a vizsgálat súlyos emberi, állat- vagy növény-egészséget érintő kockázatot tárt fel, az exportáló Felet a lehető leghamarabb, de minden esetben a vizsgálat végrehajtását követő 10 munkanapon belül tájékoztatják.

6.   Az egyértelműség kedvéért az ellenőrzés hozzájárulhat az e megállapodás 55., 57. és 63. cikkében hivatkozott, a Felek vagy az egyik Fél által folytatott eljárásokhoz.

63. Cikk

Importellenőrzések és vizsgálati díjak

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az exportáló Féltől származó szállítmány importáló Fél általi importellenőrzése tiszteletben tartja az e megállapodás IX. mellékletének A. részében meghatározott elveket. Az ilyen ellenőrzések eredménye hozzájárulhat az e megállapodás 62. cikkében említett ellenőrzés folyamatához.

2.   Az egyes Felek által elvégzett fizikai importellenőrzések gyakoriságát az e megállapodás IX. mellékletének B. része határozza meg. Az egyik Fél a hatáskörén belül és belső jogszabályaival összhangban módosíthatja ezek gyakoriságát az e megállapodás 55., 57. és 60. cikkének megfelelően végbement fejlődés, illetve az e megállapodásban előírt ellenőrzések, konzultációk vagy más intézkedések eredményeként. Ennek megfelelően a 65. cikk szerinti SPS-albizottság határozatával módosítja a IX. melléklet B. részét.

3.   A vizsgálati díjak – adott esetben – csak az illetékes hatóságnál az importellenőrzés végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő költségeket foglalhatják magukban. A vizsgálati díjakat ugyanazon az alapon számítják ki, mint a hasonló hazai termékek vizsgálatánál alkalmazott díjakat.

4.   Az exportáló Fél kérésére az importáló Fél tájékoztatást nyújt számára valamennyi, az importellenőrzéseket és a vizsgálati díjakat érintő intézkedésekre vonatkozó esetleges módosításról, azok indoklásával együtt, továbbá az ellenőrzések igazgatási lebonyolításában bekövetkező valamennyi jelentős változásról.

5.   Az e megállapodás 65. cikkében említett SPS-albizottság által meghatározandó időponttól a Felek megállapodhatnak azokról a feltételekről, amelyek alapján jóváhagyják egymás, a 62. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzéseit annak érdekében, hogy egymáshoz igazítsák és adott esetben kölcsönösen csökkentsék az e megállapodás 60. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett áruk tekintetében végzett fizikai importellenőrzések gyakoriságát.

Az említett időponttól a Felek kölcsönösen jóváhagyják egymás ellenőrzéseit bizonyos áruk tekintetében, és következésképpen csökkentik vagy helyettesítik az ezekre az árukra vonatkozó importellenőrzéseket.

64. Cikk

Védintézkedések

1.   Amennyiben az exportáló Fél saját területén intézkedéseket hoz olyan okok ellenőrzésére, amelyek valószínűleg súlyos veszélyt vagy kockázatot jelentenek az emberek, állatok vagy növények egészségére, az exportáló Fél – e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül – egyenértékű intézkedéseket hoz, hogy megelőzze a veszély vagy kockázat átterjedését az importáló Fél területére.

2.   Az emberi, illetve állat- vagy növényegészséget érintő súlyos okokból az importáló Fél átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyek szükségesek a emberi, illetve állat- vagy növényegészség védelme érdekében. A Felek között úton lévő szállítmányok esetében az importáló Fél mérlegeli a legmegfelelőbb és arányosabb megoldást a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülése érdekében.

3.   Az e cikk (2) bekezdésének alapján intézkedéseket elfogadó Fél legkésőbb az intézkedések elfogadását követő egy munkanapon belül tájékoztatja a másik Felet. Bármelyik Fél kérésére és az e megállapodás 59. cikke (3) bekezdésének rendelkezései szerint a Felek az értesítést követő 15 munkanapon belül konzultációt tartanak a helyzettel kapcsolatban. A Felek bármely, a konzultációk során szerzett információt kellőképpen figyelembe veszik, és törekednek a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülésére, figyelembe véve – adott esetben – az e megállapodás 59. cikkének (3) bekezdésében előírt konzultációk eredményét.

65. Cikk

Az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság (SPS-albizottság)

1.   Ezennel létrejön az SPS-albizottság. Az SPS-albizottság az e megállapodás hatálybalépésének napját követő három hónapon belül, azt követően pedig valamely Fél kérésére, vagy évente legalább egyszer ülésezik. Amennyiben a Felek úgy állapodnak meg, az SPS-albizottság üléseit tarthatják video- vagy telefonkonferencia formájában is. Az SPS-albizottság az üléseken kívül is megtárgyalhat kérdéseket, levelezés útján.

2.   Az SPS-albizottság feladatai a következők:

a)	megvitat bármely, e fejezethez kapcsolódó kérdést;

b)	nyomon követi e fejezet végrehajtását, és megvizsgál minden olyan ügyet, amely a fejezet végrehajtásával összefüggésben felmerülhet;

c)	felülvizsgálja az e megállapodás IV–XII. mellékletét, nevezetesen az e fejezetben előírt konzultációk és eljárások során elért haladás fényében;

d)	határozat elfogadása útján módosítja az e megállapodás IV–XII. mellékletét a jelen bekezdés c) pontjában szereplő felülvizsgálat fényében, vagy a jelen fejezetben említett más módon; valamint

e)	az e megállapodás VIII. címében (Intézményi, általános és záró rendelkezések) meghatározott többi szerv részére véleményt fogalmaz meg, és ajánlásokat tesz a jelen bekezdés c) pontjában szereplő felülvizsgálat fényében.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy technikai munkacsoportokat hoznak létre a Felek szakértői szintű képviselőiből, amelyek feltárják és megvitatják az e fejezet alkalmazásából adódó műszaki és tudományos kérdéseket. Amennyiben további szakértelemre van szükség, a felek ad hoc csoportokat hozhatnak létre, tudományos és szakértői csoportokat is beleértve. Az ad hoc csoportokban nem szükségszerűen csak a Felek képviselői vehetnek részt tagként.

4.   Az SPS-albizottság jelentések útján rendszeresen tájékoztatja tevékenységeiről és a hatáskörén belül hozott határozatokról az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot.

5.   Az SPS-albizottság első ülésén elfogadja munkarendjét

6.   Az SPS-albizottság, valamint az SPS-albizottság által létrehozott bármely csoport bármely határozatát, ajánlását, jelentését vagy egyéb tevékenységét a Felek konszenzussal fogadják el.

5. FEJEZET

Vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítése

66. Cikk

Célkitűzések

1.   A Felek elismerik a vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítésének jelentőségét a gyorsan fejlődő kétoldalú kereskedelmi környezetben. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az együttműködést ezen a területen annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások, valamint a vonatkozó közigazgatási szervek igazgatási kapacitásai megfeleljenek a hatékony ellenőrzési célkitűzéseknek és alapvetően támogassák a jogszerű kereskedelem könnyítését.

2.   A Felek elismerik, hogy különös hangsúlyt kell fektetni a jogszerű közpolitikai célkitűzéseknek, köztük a kereskedelem megkönnyítésének, a biztonságnak, a csalás megelőzésének, és ezek kiegyensúlyozott megközelítésének.

67. Cikk

Jogszabályok és eljárások

1.   A Felek egyetértenek abban, hogy kereskedelmi és vámügyi jogszabályaiknak alapvetően stabilnak és átfogónak kell lenniük, valamint hogy az előírásoknak és eljárásoknak arányosnak, átláthatónak, kiszámíthatónak, megkülönböztetésmentesnek és pártatlannak kell lenniük, és azokat egységesen és hatékonyan kell alkalmazni; emellett pedig céljuk többek közt:

a)	a jogszerű kereskedelem védelme és könnyítése a jogszabályokban meghatározott előírások hatékony érvényesítése és az azoknak való megfelelés révén;

b)	a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen és megkülönböztetéssel járó terhek elkerülése, a csalás megelőzése és a jogszabályoknak való magas szintű megfelelés további könnyítése a gazdasági szereplők számára;

c)	egységes vámokmány alkalmazása a vámáru-nyilatkozatok céljára;

d)	olyan intézkedések meghozatala, amelyek a vámeljárásokat és gyakorlatokat a határoknál hatékonyabbá, átláthatóbbá és egyszerűbbé teszik;

e)	modern vámeljárási technikák alkalmazása, beleértve a kockázatértékelést, a vámkezelés utáni ellenőrzéseket és vállalat-ellenőrzési módszereket az áruk beléptetésének, kiléptetésének és forgalomba bocsátásának megkönnyítése érdekében;

f)	a megfelelési költségek csökkentése és a kiszámíthatóság fokozása valamennyi gazdasági szereplő számára;

g)	az objektív kockázatértékelési kritériumok alkalmazásának sérelme nélkül az importra, exportra és árutovábbításra érvényes követelmények és eljárások megkülönböztetésmentes igazgatásának biztosítása;

h)

a vámügyi és kereskedelmi területre vonatkozó nemzetközi eszközök alkalmazása, ideértve a Vámigazgatások Világszervezete, az áruk ideiglenes behozataláról szóló 1990. évi isztambuli egyezmény, a a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló 1983. évi Nemzetközi egyezmény, a WTO, az ENSZ 1975. évi TIR-egyezménye és a határokon történő áruellenőrzések összehangolásáról szóló 1982. évi nemzetközi egyezmény által kidolgozottak eszközöket; a Felek adott esetben figyelembe vehetik továbbá a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló WCO-szabványrendszert és az Európai Bizottság iránymutatásait, köztük a vámügyi irányelveket;

i)	a szükséges intézkedések megtétele a felülvizsgált, a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, 1973. évi felülvizsgált Kiotói Egyezmény rendelkezéseinek figyelembevétele és végrehajtása érdekében;

j)

előzetes, kötelező érvényű határozatok hozatala a tarifális besorolásra és a származási szabályokra vonatkozóan. A Felek gondoskodnak arról, hogy a határozatok visszavonására vagy semmissé nyilvánítására csak az érintett gazdasági szereplő értesítését követően kerülhessen sor, és akkor is csak visszamenőleges hatály nélkül, kivéve, ha a döntés meghozatala pontatlan vagy hiányos információk alapján történt;

k)	egyszerűsített eljárások bevezetése és alkalmazása az engedélyezett kereskedők számára objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján;

l)	olyan szabályok megállapítása, amelyek biztosítják, hogy a vámszabályok és eljárási előírások megsértéséért kiszabott szankciók arányosak és megkülönböztetésmentesek, valamint az alkalmazásuk nem vezet indokolatlan és alaptalan késedelemhez; valamint

m)	átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos szabályok alkalmazása azokon a területeken, amelyeken a kormányzati ügynökségek a magánszektor által is kínált szolgáltatásokat nyújtanak.

2.   A munkamódszerek javításának, illetve a műveletek megkülönböztetésmentességének, áttekinthetőségének, hatékonyságának, integritásának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében a Felek:

a)	további lépéseket tesznek a vámhatóságok és más vonatkozó hatóságok által előírt adatok és dokumentáció csökkentése, egyszerűsítése és szabványosítása felé;

b)	lehetőség szerint egyszerűsítik az előírásokat és az alaki követelményeket az áruk gyors kiadása és vámkezelése tekintetében;

c)

olyan hatékony, gyors és megkülönböztetésmentes eljárásokat biztosítanak, amelyek garantálják a vámkezelésnek alávetett árukat érintő, a vám- vagy egyéb vonatkozó hatóságok által hozott igazgatási intézkedések, ítéletek és határozatok elleni jogorvoslatot. Az ilyen jogorvoslati eljárásoknak könnyen elérhetőknek kell lenniük, és költségeiknek ésszerűnek és a hatóságoknál a jogorvoslathoz való jog biztosítása céljából keletkezett költségekkel arányosnak kell lenniük;

d)

intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy amennyiben egy vitatott igazgatási intézkedés, ítélet vagy határozat jogorvoslat tárgyát képezi, az árukat rendes körülmények között kiadják, a vámok fizetését pedig felfüggeszthessék a szükségesnek ítélt védintézkedések mellett. Amennyiben szükséges, az áruk kiadása garanciákhoz köthető pl. kezesség vagy letét formájában; valamint

e)

biztosítják, hogy – különösen a határon – fennmaradjon az integritás lehető legmagasabb szintje, amely olyan intézkedések alkalmazása révén érhető el, amelyek figyelembe veszik az e téren meglévő vonatkozó nemzetközi egyezményeket és eszközöket, mindenekelőtt adott esetben a WCO átdolgozott 2003. évi Arushai Nyilatkozatát és az Európai Bizottság vámügyi etikáról szóló, 2007. évi irányelvét.

3.   A Felek megállapodnak az alábbiak megszüntetésében:

a)	vámügynökök kötelező alkalmazására vonatkozó előírások; valamint

b)	az előzetes vagy utólagos áruvizsgálat kötelező alkalmazására vonatkozó előírások.

4.   Az árutovábbítást illetően:

a)

e megállapodás alkalmazásában a WTO rendelkezéseiben (különösen az 1994. évi GATT V. cikkében, valamint az azzal összefüggő rendelkezésekben, beleértve a kereskedelem könnyítéséről szóló dohai fordulóból eredő pontosításokat és módosításokat) előírt árutovábbítási szabályok és fogalommeghatározások alkalmazandók. Ezek a rendelkezések akkor is alkalmazandók, ha az áruk továbbítása az egyik Fél területén kezdődik, és ott is fejeződik be;

b)	a Felek törekednek árutovábbítási rendszereik fokozatos összekapcsolására, tekintettel Grúziának a közös árutovábbítási rendszerben való jövőbeni részvételére (2);

c)	a Felek a továbbítás megkönnyítése érdekében biztosítják az együttműködést és a koordinációt a területükön található valamennyi illetékes hatóság között. A Felek továbbá elősegítik a hatóságok és a magánszektor közötti együttműködést az árutovábbítás területén.

68. Cikk

Kapcsolatok az üzleti közösséggel

A Felek megállapodnak a következőkben:

a)

biztosítják, hogy jogszabályaik és eljárásaik átláthatók és – amennyiben lehetséges, elektronikus eszközök útján – elérhetők legyenek, és tartalmazzák elfogadásuk indokolását. Az új vagy módosított rendelkezések közzététele és hatálybalépése között a Feleknek rendszeres konzultációt és ésszerű időintervallumot kell biztosítaniuk;

b)	a vámügyi és kereskedelmi jellegű kérdésekkel kapcsolatos jogszabályi javaslatokról és eljárásokról időszerű és rendszeres konzultációkat tartanak a kereskedelmi ágazat képviselőivel;

c)	közzéteszik a vonatkozó igazgatási jellegű közleményeket, beleértve a hatósági előírásokat és a beléptetési vagy kiléptetési eljárásokat, a kikötőkben és határátkelőhelyeken található vámhivatalok nyitva tartását és operatív eljárásait, valamint az információs szolgáltatások elérési pontjait;

d)	ösztönzik a gazdasági szereplők és az érintett közigazgatási hivatalok közötti együttműködést a nem önkényes és nyilvánosan hozzáférhető – többek közt a WCO által közzétett – eljárások igénybevételével; valamint

e)	biztosítják, hogy vámügyi és egyéb vámügyekkel kapcsolatos követelményeik és eljárásaik folyamatosan kielégítsék a kereskedő közösség jogszerű igényeit, a bevált módszereket alkalmazzák, és a kereskedelmet a lehető legkisebb mértékben korlátozzák.

69. Cikk

Díjak

1.   A Felek megtiltják az import- vagy exportilletékekkel és -díjakkal azonos hatású igazgatási díjak kivetését.

2.   Tekintettel a Felek vámhatóságai által kivetett bármilyen jellegű illetékekre és díjakra – ideértve az e hatóságok nevében elvégzett feladatokért az importokra vagy exportokra, illetve azokkal összefüggésben kirótt illetékeket és díjakat –, valamint az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 1. fejezetének (Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) vonatkozó rendelkezései sérelme nélkül:

a)

díjak csak olyan szolgáltatásokért szabhatók ki, amelyeket a nyilatkozattevő kérésére a rendes munkakörülményektől, ügyintézési időtől és a vámügyi előírásokban szereplő helyszínektől eltérő keretek között nyújtottak, valamint az ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatos és az ilyen import vagy export végrehajtásához szükséges egyéb formaságokért;

b)	a díjak nem haladhatják meg a nyújtott szolgáltatás költségeit;

c)	a díjak kiszámítása nem történhet ad valorem alapon;

d)

a díjakra vonatkozó információk közzététele hivatalosan kijelölt médium útján, továbbá – amennyiben lehetséges – hivatalos honlapon történik. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a nyújtott szolgáltatásért felszámított díj indokát, a felelős hatóságot, az alkalmazott díjakat, valamint a díjfizetés időpontját és módját; valamint

e)	új vagy módosított díjak nem vethetők ki mindaddig, amíg az információt nem tették közzé és az nem elérhető.

70. Cikk

Vámérték-megállapítás

1.   A Felek közötti kereskedelemben az áruk vámérték-megállapítására a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás rendelkezései – beleértve bármely későbbi módosítását is – az irányadók. A WTO-egyezmény érintett rendelkezéseit belefoglalják ebbe a megállapodásba, amelynek azok szerves részét képezik. Minimum vámértékek nem alkalmazandók.

2.   A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a vámérték-megállapítással kapcsolatos kérdések tekintetében közös megoldást érjenek el.

71. Cikk

Vámügyi együttműködés

A Felek megerősítik együttműködésüket a vámügyek területén e fejezet célkitűzéseinek végrehajtása érdekében, hogy ezáltal előmozdítsák a kereskedelem megkönnyítését, a hatékony ellenőrzés és a biztonság garantálása, valamint a csalás megelőzése mellett. E célból a Felek adott esetben az Európai Bizottság vámügyi irányelvét használhatják irányadó eszközként.

Az e fejezet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében a Felek többek között a következőket teszik:

a)	információkat cserélnek a vámjogszabályokkal és a vámeljárásokkal kapcsolatban;

b)	közös kezdeményezéseket dolgoznak ki az importra, exportra és az árutovábbításra vonatkozóan, valamint arra törekednek, hogy biztosítsák a hatékony szolgáltatásnyújtást az üzleti közösség számára;

c)	együttműködnek a vám- és más kereskedelmi eljárások automatizálása terén;

d)	adott esetben a bizalmas kezelést igénylő különleges adatok és a védelmet élvező személyes adatok hatálya alá tartozó információkat és adatokat cserélnek;

e)	együttműködnek a határokon átnyúló illegális árukereskedelem megelőzésében és leküzdésében, ideértve a dohánytermékek kereskedelmét is;

f)

információt cserélnek vagy konzultációt kezdenek azzal a céllal, hogy – amennyiben erre lehetőség van – közös álláspontot alakítsanak ki a vámügyekre vonatkozóan a nemzetközi szervezeteken belül, így például a WTO-ban, a WCO-ban, az ENSZ-ben, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájában (UNCTAD) és az ENSZ-EGB-ben;

g)	együttműködnek a technikai segítségnyújtás megtervezésében és kivitelezésében, nevezetesen a vámügyi és kereskedelemkönnyítési reformok előmozdítása érdekében, e megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban;

h)	megosztják egymással a vámügyi műveletek terén bevált legjobb gyakorlatokat, különösen a kockázatalapú vámellenőrzési rendszerekre és a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére, azon belül pedig a hamisított termékekre vonatkozóan;

i)	előmozdítják az együttműködést a Felek valamennyi határ-ellenőrzési hatósága között annak érdekében, hogy megkönnyítsék a határátlépési folyamatokat, erősítsék az ellenőrzést, és amennyiben helyénvaló és megvalósítható, közös határellenőrzéseket végezzenek; valamint

j)	amennyiben az szükséges és megfelelő, megvalósítják a kereskedelmi partnerségi programok és határellenőrzések kölcsönös elismerését, ideértve az egyenértékű kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is.

72. Cikk

Kölcsönös igazgatási segítségnyújtás vámügyekben

E megállapodás – és különösen annak 71. cikke – által előirányzott más együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek kölcsönös igazgatási segítséget nyújtanak vámügyekben az e megállapodás vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló II. jegyzőkönyve rendelkezéseinek megfelelően.

73. Cikk

Technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés

A Felek együttműködnek a kereskedelem könnyítéséhez és a vámügyi reformokhoz szükséges technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés biztosítása érdekében.

74. Cikk

Vámügyekkel foglalkozó albizottság

1.   Ezennel létrejön a Vámügyekkel foglalkozó albizottság. Az albizottság az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak tesz jelentést.

2.   Az albizottság feladatai közé tartozik a rendszeres konzultációk folytatása, valamint e fejezet végrehajtásának és igazgatásának nyomon követése, többek között – de nem kizárólag – az alábbi témákkal kapcsolatban: vámügyi együttműködés, határokon átnyúló vámügyi együttműködés és irányítás, technikai segítségnyújtás, származási szabályok, a kereskedelem könnyítése, valamint a vámügyekben való kölcsönös igazgatási segítségnyújtás.

3.   A Vámügyekkel foglalkozó albizottság többek között:

a)	figyelemmel kíséri e megállapodás ezen fejezetének, valamint I. és II. jegyzőkönyvének megfelelő működését;

b)

gyakorlati rendelkezéseket, intézkedéseket és határozatokat hoz e megállapodás ezen fejezetének, valamint I. és II. jegyzőkönyvének végrehajtásához, beleértve az információ- és adatcserét, a vámellenőrzések és kereskedelmi partnerségi programok kölcsönös elismerését, valamint a kölcsönös megállapodás szerinti kedvezményeket;

c)	véleményt cserél bármely, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésről, beleértve a jövőbeni intézkedéseket és az azok végrehajtásához és alkalmazásához szükséges forrásokat is;

d)	adott esetben ajánlásokat fogalmaz meg; valamint

e)	elfogadja saját eljárási szabályzatát.

75. Cikk

A vámjogszabályok közelítése

Az Unió vámügyi jogához és bizonyos nemzetközi jogszabályokhoz való fokozatos közelítést az e megállapodás XIII. mellékletében meghatározottak szerint hajtják végre.

6. FEJEZET

Letelepedés, szolgáltatáskereskedelem és elektronikus kereskedelem

1. Szakasz

Általános rendelkezések

76. Cikk

Célkitűzés, hatály és alkalmazási kör

1.   A Felek, ismételten megerősítve a WTO-egyezmény alapján fennálló kötelezettségvállalásaikat, megteszik a szükséges intézkedéseket a letelepedés és a szolgáltatáskereskedelem fokozatos kölcsönös liberalizációja, valamint az elektronikus kereskedelmet érintő együttműködés érdekében.

2.   A közbeszerzésekkel az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 8. fejezete (Közbeszerzés) foglalkozik, és e fejezetben semmi sem értelmezhető oly módon, hogy bármiféle kötelezettséget tartalmazna a közbeszerzések tekintetében.

3.   A támogatásokkal az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 10. fejezete (Versenypolitika) foglalkozik, és e fejezet rendelkezései nem alkalmazandók a Felek által nyújtott támogatásokra.

4.   E fejezet rendelkezéseivel összhangban a jogszerű politikai célkitűzések elérése érdekében mindkét Fél fenntartja a szabályozáshoz és az új jogszabályok bevezetéséhez való jogát.

5.   Ez a fejezet nem vonatkozik a valamely Fél munkaerőpiacára történő belépést kereső természetes személyeket érintő intézkedésekre, és hasonlóképpen nem terjed ki az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkavállalást érintő intézkedésekre sem.

6.   E fejezet rendelkezései nem akadályozzák meg a Feleket abban, hogy intézkedéseket alkalmazzanak a természetes személyeknek a területükre való belépése vagy ideiglenes ott tartózkodása szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes személyek testi épségének védelme és az érintett Fél határán át történő szabályozott mozgásuk biztosítása érdekében szükségesek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az hatálytalanítsa vagy akadályozza a valamelyik Fél által élvezett előnyöket az ebben a fejezetben, valamint az e megállapodás XIV. és XV. mellékleteiben foglalt egyedi kötelezettségvállalás feltételei szerint (3).

77. Cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a)	„intézkedés”: egy Fél által hozott bármely intézkedés, törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat, igazgatási intézkedés formájában vagy bármely egyéb módon;

b)

„egy Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés”: a következők által hozott intézkedés: i. központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok és hatóságok; valamint ii. nem kormányzati szervek a központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság által delegált hatáskör gyakorlása során;

c)	„egy Fél természetes személye”: az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára vagy Grúzia állampolgára az állam vonatkozó jogszabályai alapján;

d)

„jogi személy”: olyan jogalany, amelyet a hatályos jog szerint megfelelő formában hoztak létre vagy más módon szerveztek meg, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve magán- vagy állami tulajdonban áll-e, ideértve a társasági és tröszti formát, valamint a társas vállalkozást, közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást és a társulást;

e)

„egy Fél jogi személye”: az Európai Unió valamely tagállama vagy Grúzia jogszabályaival összhangban létrehozott, a d) pontban meghatározott jogi személy, amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy a gazdasági tevékenységének székhelye vagy olyan területen (4) található, ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, vagy pedig Grúzia területén; Amennyiben az érintett jogi személynek csak a létesítő okirat szerinti székhelye vagy a központi ügyvezetése található az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó területen vagy Grúziában, akkor nem minősül az Unió vagy Grúzia jogi személyének, kivéve, ha működése ténylegesen és folyamatosan az Unió vagy Grúzia gazdaságához kapcsolódik; Az előző ponttól eltérve, az Unió vagy Grúzia területén kívül letelepedett uniós polgárok vagy Grúzia állampolgárai által ellenőrzött hajózási társaságok szintén részesülhetnek e megállapodás előnyeiből, amennyiben hajóik az adott uniós tagállam vagy Grúzia jogszabályai szerint kerültek bejegyzésre, és e tagállamvagy Grúzia lobogója alatt hajóznak;

f)	egy Fél jogi személyének „leányvállalata”: olyan jogi személy, amely ezen jogi személy tulajdonában vagy tényleges ellenőrzése alatt áll (5);

g)

egy jogi személy „fióktelepe”: az a jogi személyiséggel nem rendelkező üzletviteli hely, amely állandó jellegű, például egy anyavállalat kiterjesztéseként, saját ügyvezetési szerkezettel rendelkezik és megfelelően felszerelt ahhoz, hogy harmadik féllel tárgyaljon úgy, hogy az utóbbinak – bár tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolat létesíthető az a külföldi székhelyű anyavállalattal – nem kell közvetlenül az anyavállalattal tárgyalnia, hanem ezen a kiterjesztést képező üzletviteli helyen is lebonyolíthatja az üzletet;

h)

„letelepedés”: i. az Unió vagy Grúzia jogi személyei tekintetében az ahhoz való jog, hogy gazdasági tevékenységet kezdjenek és folytassanak Grúzában vagy az Unió területén, beleértve a jogi személyiség megszerzését és/vagy fióktelep vagy képviseleti iroda létrehozását is; ii. természetes személyek, illetve az Unió vagy Grúzia természetes személyeinek tekintetében gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, valamint olyan vállalkozások, különösen társaságok alapítására vonatkozó jog, amelyeket ténylegesen ellenőriznek;

i)	a „gazdasági tevékenységek” közé tartoznak az ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű, valamint kézműipari tevékenységek, kivéve az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységeket;

j)	„működés”: gazdasági tevékenységek folytatása;

k)	„szolgáltatások”: bármely szektorban nyújtott bármilyen szolgáltatás, kivéve az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatásokat;

l)	„államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások és egyéb tevékenységek”: azok a szolgáltatások vagy tevékenységek, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági szereplővel versengve nyújtanak;

m)	„határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás”: olyan szolgáltatásnyújtás: i. amely az egyik Fél területéről a másik Fél területére irányul (1. mód); vagy ii. amelyet az egyik Fél területén a másik Fél szolgáltatásfogyasztói számára biztosítanak (2. mód);

n)	valamely Fél „szolgáltatója”: a Fél természetes vagy jogi személye, amely szolgáltatást nyújt, vagy arra törekszik;

o)	„vállalkozó”: valamely Fél természetes vagy jogi személye, amely vállalkozás létrehozása révén gazdasági tevékenységet folytat, vagy arra törekszik.

2. Szakasz

Letelepedés

78. Cikk

Hatály

E szakasz a Felek által elfogadott vagy fenntartott, a letelepedést érintő intézkedésekre vonatkozik valamennyi gazdasági tevékenység tekintetében, az alábbi kivételekkel:

a)	nukleáris anyagok bányászata, előállítása és feldolgozása (6);

b)	fegyver-, lőszer és hadianyaggyártás, illetve -kereskedelem;

c)	audiovizuális szolgáltatások;

d)	nemzeti tengeri kabotázs (7); és

e)

nemzeti és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légiközlekedési szolgáltatások (8), valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével: i. repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, amelyek végzése során a repülőgépet kivonják a forgalomból; ii. légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje; iii. számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások; iv. földi kiszolgálás; v. repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások.

79. Cikk

Nemzeti elbánás és legnagyobb kedvezményes elbánás

1.   Az e megállapodás XIV-E. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel e megállapodás hatálybalépésétől Grúzia:

a)

az Unióhoz tartozó jogi személyek leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak letelepedését illetően: e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit; vagy bármely harmadik ország jogi személyeinek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb;

b)

az Unióhoz tartozó, Grúziában letelepedett jogi személyek leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak működését illetően: e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit; vagy bármely harmadik ország jogi személyeinek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb. (9)

2.   Az e megállapodás XIV-A. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel e megállapodás hatálybalépésétől az Unió:

a)

a Grúziához tartozó jogi személyek leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak letelepedését illetően: e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit; vagy bármely harmadik ország jogi személyeinek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb;

b)

a Grúziához tartozó, az Unióban letelepedett jogi személyek leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak működését illetően: e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit; vagy bármely harmadik ország jogi személyeinek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb. (10)

3.   Az e megállapodás XIV-A. és XIV-E. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel a Felek nem fogadnak el olyan új szabályozást vagy intézkedést, amely megkülönböztetéshez vezet az Unióhoz vagy Grúziához tartozó jogi személyek területükön való letelepedése vagy a letelepedést követő működése tekintetében a saját jogi személyeikhez viszonyítva.

80. Cikk

Felülvizsgálat

1.   A letelepedési feltételek fokozatos liberalizálása céljából a Felek rendszeresen felülvizsgálják e szakasz rendelkezéseit és az e megállapodás 79. cikkében hivatkozott fenntartások jegyzékét, valamint a letelepedési környezetet, a nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalásaikkal összhangban.

2.   Az (1) bekezdésben szereplő felülvizsgálat tükrében a Felek értékelik a letelepedés valamennyi, a felülvizsgálat során feltárt akadályát. Abból a célból, hogy elmélyítsék e fejezet rendelkezéseit, a Felek szükség esetén feltárják az ilyen akadályok kezelésének megfelelő módját, amely kiterjedhet további tárgyalások folytására is, ideértve a befektetések védelméről és a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárásokról szóló tárgyalásokat is.

81. Cikk

Más megállapodások

E fejezet nem érinti a Felek vállalkozóinak bármely olyan már meglévő vagy jövőbeni befektetésekkel kapcsolatos nemzetközi megállapodásból fakadó jogait, amelynek az EU valamely tagállama vagy Grúzia részes fele.

82. Cikk

A fióktelepek és képviseleti irodák tekintetében előírt bánásmód

1.   Az e megállapodás 79. cikkének rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely Fél különleges szabályokat alkalmazzon a másik Fél területén be nem jegyzett jogi személyeinek fióktelepei és képviseleti irodái letelepedésére és működésére vonatkozóan, amelyek az ilyen fióktelepek és képviseleti irodák, illetve a területükön bejegyzett jogi személyek fióktelepei és képviseleti irodái közötti jogi vagy technikai különbségek, illetve pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális szempontok indokolnak.

2.   Az elbánás tekintetében alkalmazott különbség nem haladhatja meg az ilyen jogi vagy technikai különbségek miatt, illetve a pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális okokból szükséges mértéket.

3. Szakasz

Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás

83. Cikk

Hatály

E szakasz a Feleknek a határokon átnyúló valamennyi szolgáltatási ágazatot érintő intézkedéseire vonatkozik, az alábbiak kivételével:

a)	audiovizuális szolgáltatások;

b)	nemzeti tengeri kabotázs (11); és

c)

nemzeti és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légiközlekedési szolgáltatások (12), valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével: i. azt követően végzett repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, hogy a repülőgépet kivonják a szolgálatból; ii. légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje; iii. számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások; iv. földi kiszolgálás; v. repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások.

84. Cikk

Piacra jutás

1.   Ami a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtáson keresztül megvalósuló piacra jutást illeti, mindkét Fél legalább olyan kedvező elbánást biztosít a másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak, mint amilyen az e megállapodás XIV-B. és XIV-F. mellékletében meghatározott konkrét kötelezettségvállalásaiban szerepel.

2.   A piacra jutással kapcsolatos kötelezettségvállalások által érintett ágazatokban azok az intézkedések, amelyeket valamely Fél sem regionális felosztás alapján, sem az adott terület egészét figyelembe véve nem foganatosít, illetve nem tart fenn, az e megállapodás XIV-B. és XIV-F. mellékletének eltérő rendelkezései hiányában az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:

a)	a szolgáltatók számának korlátozása számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján;

b)	a szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértékének korlátozása számbeli kvóták vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján; vagy

c)	a szolgáltatási műveletek teljes számának vagy a szolgáltatás teljesítménye kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvóták vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján.

85. Cikk

Nemzeti elbánás

1.   Azon ágazatokban, amelyek az e megállapodás XIV-B. és XIV-F. mellékletében szerepelnek, és az ott meghatározott feltételekre és minősítésekre is figyelemmel, a másik Fél szolgáltatásait és szolgáltatóit a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást érintő valamennyi intézkedéssel összefüggésben mindegyik Fél legalább olyan elbánásban részesíti, mint saját hasonló szolgáltatásait és szolgáltatóit.

2.   Valamely Fél teljesítheti az (1) bekezdésben foglalt követelményt azáltal, hogy a másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak a saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.

3.   A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél hasonló szolgáltatásaival és szolgáltatóival szemben, a Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak javára módosítja.

4.   Az e cikk alapján vállalt egyedi kötelezettségvállalások nem értelmezhetők oly módon, hogy bármely Félnek kompenzációt kellene nyújtania azokért az eleve meglévő versenyhátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szolgáltató külföldi jellegéből adódnak.

86. Cikk

A kötelezettségvállalások listája

Az egyes Felek által az e szakasz alapján liberalizált ágazatokat, valamint – fenntartások révén – az említett ágazatokban a másik Fél szolgáltatásaira és szolgáltatóira alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat az e megállapodás XIV-B. és XIV-F. mellékletében szereplő, kötelezettségvállalásokat tartalmazó listája határozzák meg.

87. Cikk

Felülvizsgálat

A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás Felek közötti fokozatos liberalizációja érdekében az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az e megállapodás 86. cikkében említett kötelezettségvállalások jegyzékeit. E felülvizsgálat figyelembe veszi az e megállapodás 103., 113., 122. és 126. cikkében említett fokozatos jogszabály-közelítés folyamatát, valamint annak hatását a Felek közötti, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás terén fennmaradó akadályok megszüntetésére.

4. Szakasz

Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte

88. Cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   E szakasz az e megállapodás 76. cikke (5) bekezdésének megfelelően a Felek által a kulcsfontosságú személyzet, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok, az üzleti értékesítők, a szerződéses szolgáltatók és a független szakemberek belépésével és a területükön való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatban hozott intézkedésekre vonatkozik.

2.   E szakasz alkalmazásában:

a)

„kulcsfontosságú személyzet”: egy Fél területén letelepedett, nonprofit szervezettől (13) eltérő jogi személynél alkalmazott természetes személyek, akik egy letelepedett vállalkozás megalapításáért vagy megfelelő ellenőrzéséért, igazgatásáért és működéséért felelősek. A „kulcsfontosságú személyzet” magában foglalja a letelepedési céllal érkező „üzleti célú látogatókat” és a „vállalaton belül áthelyezett személyeket” is. i. letelepedési céllal érkező „üzleti célú látogatók”: vezető beosztásban dolgozó természetes személyek, akik egy vállalkozás letelepedett státuszának létrehozásáért felelősek. Kizárólag a letelepedés céljával nyújtanak szolgáltatásokat vagy folytatnak más gazdasági tevékenységet. Nem kapnak javadalmazást a fogadó Fél területén található forrásból; ii. „társaságon belül áthelyezett személyek”: olyan természetes személyek, akik legalább egy éven keresztül valamely vállalkozás/jogi személy munkavállalói voltak vagy abban partnerek voltak, és akiket ideiglenesen áthelyeznek a másik Fél területén letelepedett vállalalkozáshoz (ideértve a leányvállalatot, anyavállalatot és fióktelepet). Az érintett természetes személynek a következő kategóriák valamelyikébe kell tartoznia: (1) „vezető beosztású személyek”: valamely jogi személynél vezető beosztásban tevékenykedő személyek, akiknek elsődleges feladata a letelepedett vállalkozás vezetése, és akik felett az általános felügyeletet vagy irányítást elsődlegesen a vállalkozás igazgatóságának tagjai vagy részvényesei, vagy ezekkel egyenrangú tagjai látják el, ideértve legalább az alábbiakat: — akik a letelepedett vállalkozást vagy annak egy részlegét vagy alegységét igazgatják, — akik felügyeleti, vezető vagy szakmai szerepet betöltő egyéb alkalmazottak munkájának felügyeletét és ellenőrzését végzik, valamint — akik a felvételre vagy elbocsátásra, illetve a felvétel vagy elbocsátás ajánlására vagy egyéb személyügyi műveletekre személyes illetékességgel rendelkeznek; (2) „szakemberek”: egy jogi személyen belül tevékenykedő olyan személyek, akik a letelepedett vállalkozás termeléséhez, a kutatóberendezések használatához, a technikák, folyamatok, eljárások alkalmazásához vagy az irányításhoz szükséges lényeges, a szokásostól eltérő ismeretekkel rendelkeznek. Az ilyen ismeretek felmérése során nem csupán a letelepedés szempontjából jellemző ismereteket veszik figyelembe, hanem azt is, hogy az adott személy rendelkezik-e magas szintű képzettséggel a végzett munka vagy a különleges műszaki ismereteket megkövetelő szakterület jellegének megfelelően, ideértve az elismert szakmai szervezetben való tagságot is;

b)

„felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok”: olyan természetes személyek, akik legalább egy éve valamely Fél jogi személyénél vagy fiókjánál állnak alkalmazásban, egyetemi képesítéssel rendelkeznek, és akiket karrierfejlesztés, illetve az üzleti eljárásokkal vagy módszerekkel kapcsolatos képzés céljából ideiglenesen áthelyeztek a jogi személynek a másik Fél területén található letelepedett vállalkozásához (14);

c)

„üzleti értékesítők” (15): természetes személyek, akik az egyik Fél szolgáltatójának vagy árubeszállítójának képviselői, és akik szándékában áll, hogy a másik Fél területére belépjenek vagy ott ideiglenesen tartózkodjanak, és ott szolgáltatások vagy áruk értékesítéséről tárgyaljanak, vagy megállapodásokat kössenek az általuk képviselt szolgáltató szolgáltatásainak vagy áruinak értékesítése céljából. Nem vesznek részt a lakosság részére történő közvetlen értékesítésben, nem kapnak díjazást a fogadó Fél területén található forrásból és nem bizományos ügynökök;

d)

„szerződéses szolgáltató”: természetes személyek, akiket a Fél olyan jogi személye alkalmaz, amely maga nem munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökség és nem ilyen ügynökségen keresztül tevékenykedik, nem letelepedett a másik Fél területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötött az utóbbi Fél területén található végső felhasználóval, ami megkívánja, hogy alkalmazottai ideiglenesen az érintett Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából;

e)

„független szakemberek”: olyan természetes személyek, akik szolgáltatásnyújtással foglalkoznak, és önálló vállalkozóként telepedtek le a Fél területén, nem letelepedettek a másik Fél területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötöttek (kivéve, ha munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökségről van szó) az utóbbi Fél területén található végső fogyasztóval, ami megkívánja, hogy ideiglenesen az érintett Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából;

f)	„képesítések”: törvényi, rendeleti vagy igazgatási rendelkezések alapján kijelölt hatóság által kiadott és a szakképzés sikeres elvégzését igazoló oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok.

89. Cikk

Kulcsfontosságú személyzet és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok

1.   Az e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés) megfelelően kötelezettségvállalások által érintett valamennyi ágazat tekintetében és az e megállapodás XIV-A. és XIV-E. mellékletében, vagy az e megállapodás XIV-C. és XIV-G. mellékletében felsorolt fenntartásokra is figyelemmel mindegyik Fél engedélyezi a másik Fél vállalkozóinak, hogy letelepedett vállalkozásukban alkalmazzák a szóban forgó másik Fél természetes személyeit, feltéve hogy az ilyen alkalmazottak az e megállapodás 88. cikkében meghatározottak szerinti kulcsfontosságú személyzethez tartoznak vagy felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok. A kulcsfontosságú személyzet és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok belépése és ideiglenes tartózkodása a társaságon belüli áthelyezések esetében legfeljebb három évig tart, a letelepedési céllal érkező üzleti célú látogatók esetében tizenkét havonta 90 napig, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok esetében pedig egy évig.

2.   Az e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés) megfelelően kötelezettségvállalások által érintett valamennyi ágazat tekintetében azon intézkedéseket, amelyek az egyik Fél által sem regionális felosztás alapján, sem a területe egészét figyelembe véve nem tarthatók fenn vagy fogadhatók el – hacsak az e megállapodás XIV-C. és XIV-G. melléklete másképp nem határozza meg –, a befektetőnként egy bizonyos ágazatban kulcsfontosságú személyzetként és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokként alkalmazható természetes személyek számának számbeli kvóták vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján történő korlátozásokként, valamint megkülönböztető korlátozásokként határozzák meg.

90. Cikk

Üzleti értékesítők

Az e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés) és 3. szakaszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) megfelelően kötelezettségvállalások által érintett valamennyi ágazat tekintetében, és az e megállapodás XIV-A., XIV-E., XIV-B. és XIV-F. mellékletében felsorolt fenntartásokra is figyelemmel, mindegyik Fél engedélyezi az üzleti értékesítők belépését és ideiglenes tartózkodását, legfeljebb tizenkét havonta 90 napig.

91. Cikk

Szerződéses szolgáltatók

1.   A Felek újra megerősítik a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (a továbbiakban: GATS) szerinti kötelezettségvállalásaikból eredő jogaikat és kötelezettségeiket a szerződéses szolgáltatók belépése és ideiglenes tartózkodása tekintetében. Az e megállapodás XIV-D. és XIV-H. mellékletének megfelelően mindegyik Fél engedélyezi, hogy a másik Fél szerződéses szolgáltatói a területükön szolgáltatásokat nyújtsanak, az e cikk (2) bekezdésében szereplő feltételek mellett.

2.   A Felek kötelezettségvállalásaira a következő feltételek vonatkoznak:

a)	a természetes személyeknek a szolgáltatást időszakos alapon, olyan jogi személy alkalmazottjaként kell nyújtaniuk, amely a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést legfeljebb 12 hónapra kapta meg;

b)

a másik Fél területére belépő természetes személyeknek azon jogi személy alkalmazottjaként kell ilyen szolgáltatásokat nyújtaniuk, amely legalább a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtása előtt közvetlenül egy évvel a vonatkozó szolgáltatásokat nyújtotta. Ezenkívül a természetes személyeknek – a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtásakor – legalább hároméves szakmai tapasztalattal (16) kell rendelkezniük a szerződés tárgyát képező tevékenységi ágazatban;

c)

a másik Fél területére belépő természetes személyeknek: i. egyetemi képesítéssel vagy azzal egyenértékű tudást bizonyító képzettséggel kell rendelkezniük (17); valamint ii. amennyiben a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél törvényei, rendeletei vagy előírásai valamely tevékenység gyakorlásához ezt megkövetelik, szakképesítéssel kell rendelkezniük;

d)	a másik Fél területén nyújtott szolgáltatásért a természetes személy az őt foglalkoztató jogi személytől kapott díjazáson kívül nem részesül más díjazásban;

e)	a természetes személyek érintett Fél területére való belépése és ideiglenes tartózkodása bármely 12 hónapos időszakban nem haladhatja meg a hat hónapos, illetve Luxemburg esetében a 25 hetes tartamot, illetve a szerződés tartamát, attól függően, hogy melyik a rövidebb;

f)	az e cikk értelmében biztosított piacra jutás csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, és nem jogosít fel a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél szakmai címének gyakorlására;

g)	a szolgáltatási szerződés által érintett személyek száma nem lehet több annál, mint amennyi a szerződés végrehajtásához szükséges, amit a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél törvényei, rendelkezései vagy más jogszabályi előírásai is meghatározhatnak.

92. Cikk

Független szakemberek

1.   Az e megállapodás XIV-D. és XIV-H. mellékletének megfelelően a Felek engedélyezik, hogy a másik Fél független szakemberei a területükön szolgáltatásokat nyújtsanak, az e cikk (2) bekezdésében szereplő feltételek mellett.

2.   A Felek kötelezettségvállalásaira a következő feltételek vonatkoznak:

a)	a természetes személyeknek ideiglenes alapon szolgáltatási tevékenységet kell végezniük a másik Fél területén letelepedett önálló vállalkozóként, és egy 12 hónapot meg nem haladó időtartamra szóló szolgáltatási szerződéssel kell rendelkezniük;

b)	a másik Fél területére belépő természetes személyeknek – a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtásakor – legalább hatéves szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük a szerződés tárgyát képező tevékenységi ágazatban;

c)

a másik Fél területére belépő természetes személynek: i. egyetemi képesítéssel vagy azzal egyenértékű tudást bizonyító képzettséggel kell rendelkezniük (18), és ii. amennyiben a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél törvényei, rendeletei vagy más jogszabályi előírásai alapján valamely tevékenység gyakorlásához szükséges, szakképesítéssel kell rendelkezniük;

d)	a természetes személyek érintett Fél területére való belépése és ideiglenes tartózkodása bármely 12 hónapos időszakban nem haladhatja meg a hat hónapos, illetve Luxemburg esetében a 25 hetes tartamot, illetve a szerződés tartamát, attól függően, hogy melyik a rövidebb;

e)	az e cikk értelmében biztosított piacra jutás csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, és nem jogosít fel a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél szakmai címének gyakorlására.

5. Szakasz

Szabályozási keret

1. Alszakasz

Hazai szabályozás

93. Cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   A következő szabályozások alkalmazandók a Felek engedélyezési előírásokkal és eljárásokkal, képzettségi előírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos azon intézkedéseire, amelyek a következőket érintik:

a)	határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás;

b)	az e megállapodás 77. cikkének (9) bekezdésében meghatározott jogi és természetes személyeknek a Felek területén való letelepedése; valamint

c)	az e megállapodás 88. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott természetes személyeknek a Felek területén való ideiglenes tartózkodása.

2.   A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében e szabályok kizárólag azokra az ágazatokra vonatkoznak, amelyek tekintetében a Felek egyedi kötelezettségvállalásokat tettek, és ez esetben is csak ezen egyedi kötelezettségvállalásoknak az e megállapodás XIV-B. és XIV-F. melléklete szerinti alkalmazása mértékében. A letelepedést illetően e szabályok nem vonatkoznak az olyan ágazatokra, amelyek tekintetében az e megállapodás XIV-A. és XIV-E. mellékletének megfelelő fenntartások érvényesek. A természetes személyek ideiglenes tartózkodását illetően e szabályok nem vonatkoznak az olyan ágazatokra, amelyek tekintetében az e megállapodás XIV-C., XIV-D., XIV-G. és XIV-H. mellékletének megfelelő fenntartások érvényesek, e fenntartások mértékében.

3.   E szabályok nem alkalmazandók az olyan intézkedésekre, amelyek az e megállapodás vonatkozó mellékletei szerinti korlátozásokat jelentenek.

4.   E szakasz alkalmazásában:

a)

„engedélyezési követelmények”: a képesítési követelményektől eltérő olyan lényeges követelmények, amelyeknek a természetes vagy jogi személyeknek meg kell felelniük annak érdekében, hogy az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt megkapják, módosítsák vagy meghosszabbítsák;

b)

„engedélyezési eljárás”: olyan igazgatási vagy eljárási szabályok, amelyeket be kell tartaniuk az engedélyezési előírásoknak való megfelelés igazolásaként azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, amelyek az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt szeretnének kapni, ideértve az engedély módosítását vagy megújítását is;

c)	„képesítési követelmények”: egy szolgáltatást nyújtó természetes személy kompetenciáival kapcsolatos lényeges előírások, és amelyek igazolását megkövetelik egy szolgáltatásnyújtás engedélyezésének céljából;

d)	„képesítési eljárások”: olyan igazgatási vagy eljárási szabályok, amelyeket szolgáltatásnyújtás engedélyének megszerzése céljából a természetes személyeknek be kell tartaniuk annak bizonyításához, hogy megfelelnek a képesítési előírásoknak;

e)

„illetékes hatóság”: olyan központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság, illetve központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság által ráruházott hatásköröket gyakorló nem kormányzati szerv, amely – többek közt letelepedés révén történő – szolgáltatásnyújtás engedélyezésével kapcsolatban, vagy a szolgáltatásnyújtástól eltérő gazdasági tevékenység létesítésének engedélyezésével kapcsolatban határozatokat hoz.

94. Cikk

Az engedélyezéssel és képesítéssel kapcsolatos feltételek

1.   Az egyes Felek biztosítják, hogy az engedélyezési előírásokhoz és eljárásokhoz, illetve képesítési előírásokhoz és eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések olyan feltételeken alapulnak, amelyek kizárják, hogy az illetékes hatóságok értékelési hatáskörüket önkényes módon gyakorolják.

2.   Az (1) bekezdésben említett feltételek:

a)	a közpolitikai célkitűzésekkel arányosak;

b)	világosak és egyértelműek;

c)	objektívek;

d)	előzetesen meghatározottak;

e)	előzetesen nyilvánosságra kerültek;

f)	átláthatók és hozzáférhetők.

3.   Az engedélyt meg kell adni, amint megfelelő vizsgálatot követően megállapítást nyert, hogy teljesülnek az engedély megszerzéséhez szükséges feltételek.

4.   Valamennyi Fél köteles fenntartani vagy létrehozni olyan bírósági, választottbírósági vagy igazgatási mechanizmust vagy eljárást, amely az érintett vállalkozó vagy szolgáltató kérése alapján rendelkezik a letelepedést, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást vagy természetes személyek üzleti céllal történő ideiglenes jelenlétét érintő igazgatási határozatok azonnali megvizsgálásáról, és ha jogos, a megfelelő jogorvoslatról. Amennyiben ezek az eljárások nem függetlenek az adott igazgatási határozatot hozó szervtől, az egyes Feleknek rendelkezniük kell a tárgyilagos és elfogulatlan vizsgálatok biztosításáról.

5.   Amennyiben a kiadható engedélyek száma valamely tevékenység esetében a rendelkezésre álló természeti erőforrások vagy a technikai lehetőségek szűkössége miatt korlátozott, a Felek a lehetséges kérelmezőkre olyan kiválasztási eljárást alkalmaznak, amely teljes mértékben biztosítja a pártatlanságot és az átláthatóságot, ideértve különösen az eljárás megindításával, lefolytatásával és befejezésével kapcsolatos megfelelő nyilvánosságot is.

6.   Az ebben a cikkben megállapított rendelkezésekre figyelemmel a kiválasztási eljárásra vonatkozó szabályok megállapításakor a Felek figyelembe vehetnek közpolitikai célkitűzéseket, köztük egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi és a kulturális örökség védelmét célzó megfontolásokat is.

95. Cikk

Engedélyezési és képesítési eljárások

1.   Az engedélyezési és képesítési eljárásoknak és az alaki követelményeknek világosnak kell lenniük, azokat előzetesen nyilvánosságra kell hozni, és a kérelmezők számára biztosítani kell, hogy kérelmük tárgyilagosan és pártatlanul kerül elbírálásra.

2.   Az engedélyezési és képesítési eljárásoknak és formai követelményeknek a lehető legegyszerűbbeknek kell lenniük, és nem nehezíthetik meg vagy késleltethetik indokolatlanul a szolgáltatás nyújtását. Az engedélyezési illetékeknek (19) – amelyek a kérelem benyújtásával összefüggésben a kérelmezőt terhelik – ésszerűnek és a kérdéses engedélyezési eljárás költségeivel arányosnak kell lenniük.

3.   Az egyes Felek biztosítják, hogy az illetékes hatóságok által az engedélyezési eljárás során alkalmazott eljárások és e hatóságok határozatai valamennyi kérelmező tekintetében pártatlanok. Az illetékes hatóság függetlenül hozza meg határozatait és nem elszámoltatható olyan szolgáltatások nyújtói által, amelyekhez engedélyt írnak elő.

4.   Amennyiben a kérelem benyújtásához konkrét határidőket írnak elő, a kérelmezők számára ehhez ésszerű időtartamot kell biztosítani. Az illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül megkezdi a kérelem feldolgozását. Amennyiben lehetséges, a kérelmeknek elektronikus formátumban is benyújthatónak kell lenniük, a papíron benyújtott kérelmekével megegyező hitelességi feltételek mellett.

5.   Az egyes Felek biztosítják, hogy a kérelem feldolgozása – ideértve a végső határozat meghozatalát is – a hiánytalan kérelem benyújtásától számított ésszerű időkereten belül megtörténik. A Felek vállalják, hogy megállapítják a kérelem feldolgozásának normál időkeretét.

6.   Az illetékes hatóság az általa hiányosnak tekintett kérelem kézhezvételét követően ésszerű időn belül tájékoztatja a kérelmezőt, a megvalósíthatóság maximális mértékéig azonosítja a hiánytalan kérelemhez még szükséges kiegészítő információkat, és lehetőséget biztosít a hiányosságok pótlására.

7.   Az eredeti okmányok helyett – amikor csak lehetséges – hiteles másolatokat is el kell fogadni.

8.   Amennyiben az illetékes hatóság elutasít egy kérelmet, a kérelmezőt erről írásban és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja. A kérelmezőt elvben – a kérésére – tájékoztatni kell a kérelem elutasításához vezető indokokról, és a határozat elleni fellebbezésre rendelkezésre álló időről is.

9.   A Felek biztosítják, hogy a megítélt engedély indokolatlan késedelem nélkül és a benne foglalt feltételek szerint hatályba lép.

2. Alszakasz

Általánosan alkalmazandó rendelkezések

96. Cikk

Kölcsönös elismerés

1.   E fejezet alkalmazásában semmi sem akadályozza meg a Feleket annak előírásában, hogy a természetes személyeknek rendelkezniük kell a szolgáltatásnyújtás területén előírt szükséges képesítésekkel és/vagy szakmai tapasztalattal, az érintett tevékenységi ágazat tekintetében.

2.   A Felek saját területükön ösztönzik az illetékes szakmai szervezeteket, hogy bocsássanak a kölcsönös elismerésre vonatkozó ajánlásokat az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság rendelkezésére azzal a céllal, hogy a szolgáltatási ágazatok vállakozói és a szolgáltatásnyújtók – részben vagy egészben – teljesítsék az egyes Felek által a szolgáltatási ágazatok befektetői és a szolgáltatók engedélyezése, működése és tanúsítása tekintetében alkalmazott kritériumokat, kiváltképpen a szakmai szolgáltatások terén.

3.   A (2) bekezdésben említett ajánlás kézhezvételét követően a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság ésszerű időn belül áttekinti az ajánlást annak meghatározása érdekében, hogy az összhangban áll-e ezzel a megállapodással, valamint az e megállapodásban foglalt információk alapján értékeli különösen a következőket:

a)	milyen mértékben illeszkednek egymáshoz az egyes Felek által a szolgáltatásnyújtól és vállalkozók engedélyezéséhez, működéséhez és tanúsításához alkalmazott szabványok és feltételek; valamint

b)	egy kölcsönös elismerési megállapodás potenciális gazdasági értékét.

4.   Amennyiben ezek az előírások teljesülnek, a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság megteszi a tárgyalásokhoz szükséges lépéseket, a Felek pedig illetékes hatóságaik útján tárgyalásokat kezdenek a kölcsönös elismerési megállapodásról.

5.   Minden ilyen megállapodásnak összhangban kell állnia a WTO-egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel és különösen a GATS VII. cikkével.

97. Cikk

Átláthatóság és bizalmas információk nyilvánosságra hozatala

1.   Mindkét Fél azonnal megválaszolja a másik Fél konkrét információk iránti kérését, amely ehhez a megállapodáshoz tartozó vagy ezt a megállapodást érintő, általánosan alkalmazandó bármilyen intézkedésével vagy nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos. Mindkét Fél létrehoz egy vagy több tájékoztatási pontot azzal a céllal, hogy kérésre a másik Fél vállalkozói és szolgáltatói számára konkrét tájékoztatást nyújtson minden ilyen ügyben. A Felek az e megállapodás hatálybalépésének napját követő három hónapon belül értesítik egymást tájékoztatási pontjaikról. A tájékoztatási pontoknak nem kell a törvények és szabályok letéteményeseiként működniük.

2.   E megállapodás egyik rendelkezése sem igényli egyik Féltől sem, hogy olyan bizalmas információkat szolgáltasson, amelyek közlése gátolná a jogszabályok végrehajtását, vagy más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy amely egyes állami vállalatok vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené.

3. Alszakasz

Számítástechnikai szolgáltatások

98. Cikk

Egyetértés a számítástechnikai szolgáltatásokról

1.   Abban a mértékben, amennyire e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés), 3. szakaszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) megfelelően liberalizálják a számítástechnikai szolgáltatások kereskedelmét, a Felek megfelelnek az jelen cikk (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak.

2.   A CPC (20) 84 – a számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások meghatározására használt ENSZ-kód – azokra az alapvető funkciókra vonatkozik, amelyeket valamennyi számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatás nyújtása tekintetében alkalmaznak:

a)	számítógépes programok: olyan utasítások összessége, amelyek a számítógépek munkájához és kommunikációjához szükségesek (ideértve ezek fejlesztését és végrehajtását is);

b)	adatfeldolgozás és -tárolás; valamint

c)	kapcsolódó szolgáltatások, mint például az ügyfelek alkalmazottai számára biztosított konzultációs és képzési szolgáltatások.

A technológiai fejlesztések eredményeként ezeket a szolgáltatásokat egyre inkább egymáshoz kapcsolt szolgáltatások csomagjaként kínálják, amelyek ezen alapvető funkciók némelyikét vagy mindegyikét tartalmazhatják. Például a webes vagy domén hosting szolgáltatások, az adatbányászat (data mining) és a grid számítástechnika mindegyike alapvető számítástechnikai funkciók kombinációjából tevődik össze.

3.   A számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások, függetlenül attól, hogy egy hálózaton, például az interneten keresztül biztosítják-e azokat, magukban foglalnak minden olyan szolgáltatást, amely az alábbiakat nyújtja:

a)	tanácsadás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, kialakítás, fejlesztés, telepítés, végrehajtás, integráció, tesztelés, vírusirtás, frissítés, támogatás, technikai segítségnyújtás vagy irányítás számítógépek vagy számítástechnikai rendszerek tekintetében vagy azok számára;

b)

számítógépes programok, amelyeket a számítógépek (önmagukban és önmaguktól való) működéséhez és kommunikációjához szükséges utasítások halmazaként definiálnak, ezenkívül tanácsadás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, dizájn, fejlesztés, telepítés, implementáció, integráció, tesztelés, vírusirtás, frissítés, adaptálás, karbantartás, támogatás (support), műszaki segítség, irányítás vagy felhasználás számítógépes programok tekintetében vagy azok számára; vagy

c)

adatfeldolgozás, adattárolás, tárhely vagy adatbázis szolgáltatások; vagy irodai gépek és berendezések – köztük számítógépek – karbantartása és javítása; vagy ügyfelek személyzete számára nyújtott, számítógépes programokhoz, számítógépekhez, számítástechnikai rendszerekhez kapcsolódó képzési szolgáltatások, máshová be nem sorolt szolgáltatások.

4.   A számítástechnikai és egyéb szolgáltatások lehetővé teszik más szolgáltatások (pl. banki szolgáltatások) elektronikus és egyéb módon történő nyújtását. Mindazonáltal lényeges különbség van a szolgáltatás lehetővé tétele (pl. web vagy alkalmazás hosting) és az elektronikusan nyújtott tartalom vagy alapvető szolgáltatás (pl. banki szolgáltatás) között. Ilyen esetekben a tartalomra vagy az alapvető szolgáltatásra a CPC 84 nem vonatkozik.

4. Alszakasz

Postai és kézbesítési szolgáltatások

99. Cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez az alszakasz a jelen fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszával (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) összhangban liberalizált postai és kézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

2.   Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a)	„engedély”: a szabályozó hatóság által valamely egyéni szolgáltató számára biztosított engedély, amely egy adott szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez szükséges;

b)	„egyetemes szolgáltatás”: meghatározott minőségű postai szolgáltatások folyamatos nyújtása a Fél területének valamennyi pontján, valamennyi felhasználó számára megfizethető áron.

100. Cikk

Egyetemes szolgáltatás

Mindkét Félnek jogában áll meghatározni az általa fenntartani kívánt egyetemes szolgáltatási kötelezettség fajtáját. Az ilyen kötelezettségek önmagukan nem tekinthetők versenyellenesnek, feltéve hogy azokat átlátható, objektív és versenysemleges módon igazgatják, és nem jelentenek nagyobb terhet annál, mint ami az adott egyetemes szolgáltatás tekintetében szükséges, a Fél által meghatározottak értelmében.

101. Cikk

Engedélyek

1.   Engedélyt kizárólag az egyetemes szolgáltatás hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozóan lehet előírni.

2.   Amennyiben engedélyre van szükség, a következőket kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni:

a)	az engedélyezési kritériumokat és azt az időtartamot, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához; valamint

b)	az engedélyezés feltételeit.

3.   Az engedély elutasításához vezető indokokról kérésre tájékoztatják a kérelmezőt, és mindkét Fél létrehoz egy független szerv általi fellebbezési eljárást. Ennek az eljárásnak átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lennie, valamint objektív kritériumokon kell alapulnia.

102. Cikk

A szabályozó szerv függetlensége

A szabályozó szerv jogilag elkülönült valamennyi postai és kézbesítési szolgáltatótól, és utóbbiak által nem elszámoltatható. A szabályozó szerv határozatai és az általa alkalmazott eljárások pártatlanok minden piaci szereplő tekintetében.

103. Cikk

Fokozatos közelítés

A szolgáltatáskereskedelem további liberalizálásának lehetőségeit mérlegelve, a Felek elismerik annak fontosságát, hogy Grúzia meglévő és jövőbeli jogszabályait fokozatosan közelítsék az uniós vívmányok e megállapodás XV-C. mellékletében foglalt jegyzékéhez.

5. Alszakasz

Elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások

104. Cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez az alszakasz a jelen fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszával (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) összhangban liberalizált elektronikus kommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

2.   Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a)

„elektronikus hírközlési szolgáltatások”: minden olyan szolgáltatás, amely teljes egészében vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlési hálózatokon keresztül történő küldéséből áll, ideértve a távközlési szolgáltatásokat és a műsorszolgáltatásra használt hálózatokon történő továbbítási szolgáltatásokat is. Nem tartozik e szolgáltatások közé az elektronikus hírközlési hálózatok vagy szolgáltatások segítségével továbbított tartalmak szolgáltatása, vagy az ezek feletti szerkesztői ellenőrzés gyakorlása;

b)	„nyilvános hírközlési hálózat”: teljes egészében vagy nagyrészt nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat;

c)

„elektronikus hírközlési hálózat”: olyan átviteli rendszer, esetleg kapcsoló vagy útválasztó eszköz, valamint egyéb erőforrás, amely lehetővé teszi a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött (vonal- és csomagkapcsolt, beleértve az internetet) és mobil földi hálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket, annyiban, amennyiben azokat jelek továbbítására használják, a rádióműsor- és televízióműsor-szolgáltató hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított információtípusra tekintet nélkül;

d)	„szabályozó hatóság”: az elektronikus hírközlési ágazatban az a szerv vagy szervek, amely(ek) feladata az ebben az alszakaszban említett elektronikus hírközlés szabályozása;

e)

egy szolgáltató akkor minősül „jelentős piaci erővel” rendelkezőnek, ha vagy önállóan, vagy másokkal együtt erőfölénnyel egyenértékű pozícióban található, azaz olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy a versenytársaktól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül viselkedjen;

f)

„összekapcsolás”: egyazon vagy különböző szolgáltató által használt nyilvános hírközlési hálózatok fizikai vagy logikai összekapcsolása annak lehetővé tétele érdekében, hogy egy szolgáltató felhasználói kommunikálhassanak ugyanannak vagy egy más szolgáltatónak a felhasználóival, illetve hogy hozzáférjenek egy másik szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz. A szolgáltatásokat nyújthatják az érintett felek vagy más, a hálózathoz hozzáféréssel rendelkező felek. Az összekapcsolás a nyilvános hálózatüzemeltetők kötött létrehozott különleges hozzáférés-típus;

g)	„egyetemes szolgáltatás”: azoknak a meghatározott minőségű szolgáltatásoknak a halmaza, amelyeket a Fél területén, megfizethető áron valamennyi felhasználó rendelkezésére kell bocsátani, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül; hatályáról és végrehajtásáról az egyes Felek döntenek;

h)

„hozzáférés”: eszközök és/vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátása más szolgáltató számára meghatározott feltételek mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából. Idetartoznak többek között a hálózati elemek, illetve az azokhoz kapcsolódó létesítmények, amelyek a felszerelés rögzített vagy nem rögzített eszközök általi összekapcsolásához szükségesek lehetnek (különösen a helyi hurokhoz, létesítményekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amelyek a helyi hurkon keresztül nyújtott szolgáltatásokhoz szükségesek), a fizikai infrastruktúrához, köztük épületekhez, vezetékekhez és tornyokhoz való hozzáférés; a releváns szoftverrendszerekhez való hozzáférés, az operatív támogatást biztosító rendszerekhez való hozzáférést is ideértve; a számfordításhoz vagy azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerekhez való hozzáférés; a helyhez kötött és a mobil rendszerekhez való hozzáférés, különösen barangolás (roaming) céljából; a digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférésű rendszereihez való hozzáférés; a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

i)	„végfelhasználó”: olyan felhasználó, aki nem szolgáltat nyilvános hírközlő hálózatokat vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat;

k)	„helyi hurok”: az a fizikai érpár, amely a nyilvános, helyhez kötött hírközlési hálózatban valamely előfizetői hálózati végpontot kapcsolja össze a fő kábelrendezővel vagy annak megfelelő eszközzel.

105. Cikk

Szabályozó hatóság

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozó hatóságai jogilag és funkcionálisan függetlenek legyenek bármely elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtótól. Amennyiben az elektronikus hírközlési hálózatokat, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató valamely Fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt marad, az érintett Fél gondoskodik arról, hogy a szabályozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóság rendelkezzék az ágazat szabályozásához szükséges felhatalmazásokkal. A szabályozó hatóság által elvégzendő feladatokat könnyen hozzáférhető és világosan érthető formában közzé kell tenni, különösen ha ezeket a feladatokat egynél több szervre ruházzák rá.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóságok határozatai és eljárásai minden piaci szereplő tekintetében pártatlanok és átláthatók legyenek.

4.   A szabályozó hatóságnak jogában áll elemzést végezni az előzetes rendelettel történő szabályozás alá eső érintett termék- és szolgáltatáspiacok tekintetében. Amennyiben a szabályozó hatóságnak az e megállapodás 107. cikke alapján kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról kell határoznia, azt az érintett piac hatékony versenyképességének felmérésére irányuló piacelemzés alapján teszi.

5.   Ha a szabályozó hatóság megállapítja, hogy az érintett piac versenyképessége nem hatékony, fel kell kutatnia és ki kell jelölnie az adott piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, és amennyiben szükséges, az e megállapodás 107. cikkében említett egyedi szabályozási kötelezettségeket kell megállapítania, fenntartania vagy módosítania. Ha a szabályozó hatóság megállapítja, hogy a piac versenyképessége hatékony, akkor nem állapít meg vagy nem tart fenn semmiféle, az e megállapodás 107. cikkében említett szabályozási kötelezettséget.

6.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóság határozata által érintett szolgáltatónak jogában álljon jogorvoslatért folyamodni a határozat ellen egy, a határozatban érintett felektől független jogorvoslati testülethez. A Felek gondoskodnak arról, hogy az ügy lényegét megfelelően figyelembe vegyék. A jogorvoslati eljárások lezárultáig a szabályozó határozata ideiglenesen hatályban marad, hacsak a jogorvoslati testület másként nem határoz. Ha a jogorvoslati testület nem bírói szerv, minden esetben írásos indokolást kell adnia határozatairól, amelyeket egy pártatlan és független bíróság felülvizsgál. A jogorvoslati testület határozatait ténylegesen végre kell hajtani.

7.   A Felek gondoskodnak arról, hogy amennyiben a szabályozó hatóságok ezen alszakasz bármely rendelkezésével kapcsolatban intézkedéseket szándékoznak hozni, és ezek az intézkedések jelentős hatással vannak az érintett piacra, az érdekelt felek lehetőséget kapjanak arra, hogy egy ésszerű időszakon belül észrevételeket tegyenek a tervezett intézkedéshez. A szabályozók közzéteszik konzultációs eljárásaikat. A konzultációs eljárás eredményeit nyilvánosságra hozzák, kivéve, ha az bizalmas információnak számít.

8.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az elektronikus hírközlési hálózatokat és szolgáltatásokat biztosító szolgáltatók minden olyan adatot – köztük pénzügyi adatokat is – rendelkezésre bocsássanak, amelyre a nemzeti szabályozó hatóságoknak szükségük van ahhoz, hogy biztosítsák az ezen alszakasz rendelkezéseinek, illetve az ennek az alszakasznak megfelelően hozott határozatoknak való megfelelést. Ezek a szolgáltatók kérésre az adatokat kötelesek gyorsan, a szabályozó hatóság által előírt határidőn belül és részletességgel szolgáltatni. A szabályozó hatóság által kért adatszolgáltatásnak az említett feladat elvégzésével arányosnak kell lennie. A szabályozó hatóságnak meg kell indokolnia az adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmét.

106. Cikk

Elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának engedélyezése

1.   A Felek biztosítják, hogy a szolgáltatásnyújtást – amennyiben lehetséges – egyszerű értesítést követően engedélyezik.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a számok és frekvenciák kiosztásával kapcsolatos ügyek rendezése engedélyhez legyen köthető. Az ilyen engedélyekre vonatkozó feltételeket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy amennyiben engedélyre van szükség:

a)	az engedélyezési kritériumokat és azt az elfogadható időtartamot, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához, nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék;

b)	a kérelmező a kérésére írásbeli tájékoztatást kapjon az engedély elutasításának okairól;

c)	az engedély kérelmezője jogorvoslati testülethez folyamodhasson, ha az engedély iránti kérelmet alaptalanul utasítják el;

d)

a bármely Fél által az engedély megadása tekintetében előírt díjak (21) ne haladják meg a vonatkozó engedélyek kezelésével, ellenőrzésével és felhasználásával kapcsolatban általában felmerülő igazgatási költségeket. A rádióspektrumok és számozási erőforrások használatáért fizetendő engedélyezési illetékekre nem vonatkoznak e pont követelményei.

107. Cikk

Hozzáférés és összekapcsolás

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a területükön elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására engedélyt kapó szolgáltatónak joga és kötelezettsége legyen hozzáférésről és összekapcsolásról szóló tárgyalásokat kezdeni nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési hálózatokat működtető és ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal. Az összekapcsolásról az érintett vállalatoknak elvben üzleti tárgyalás keretében kell megállapodniuk.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy azok a szolgáltatók, amelyek az összekapcsolási megállapodásról folytatott tárgyalások alatt információt szereznek egy másik szolgáltatótól, azt az információt kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azt rendelkezésükre bocsátották, és mindenkor tiszteletben tartsák az átadott vagy tárolt információk bizalmas jellegét.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az e megállapodás 105. cikkének megfelelően nyert megállapítások alapján arra vonatkozóan, hogy az érintett piacon nem hatékony a verseny, a szabályozó hatóságnak jogában álljon a jelentős piaci erővel rendelkezőnek tekintett szolgáltatókra az összekapcsolással és/vagy hozzáféréssel kapcsolatosan egy vagy több, az alábbiakban felsorolt kötelezettséget kiróni:

a)

megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek annak biztosítására, hogy az üzemeltető azonos körülmények között azonos feltételeket alkalmazzon az azonos szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatókra, és hogy másoknak a szolgáltatásokat és az információkat ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan minőségben nyújtsa, mint ahogyan saját szolgáltatásai, illetve leányvállalatainak vagy partnereinek szolgáltatásai esetében teszi;

b)

a vertikálisan integrált vállalkozások azon kötelezettsége, hogy nagykereskedelmi áraikat és belső transzferáraikat átláthatóvá tegyék, amennyiben erre a megkülönböztetésmentesség követelményének biztosítása vagy a tisztességtelen kereszttámogatás megelőzése céljából szükség van. A szabályozó hatóság meghatározhatja az alkalmazott formátumot és költségelszámolási módszert;

c)

egy másik Fél szolgáltatói részéről érkező, hozzáférésre és egyes hálózati elemek, illetve azokhoz kapcsolódó létesítmények – beleértve a helyi hurok átengedését is – használatára irányuló ésszerű kérelmek teljesítésére vonatkozó kötelezettségek, többek között olyan helyzetekben, amelyekben a szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a hozzáférés megtagadása vagy a hasonló hatású, ésszerűtlen feltételek meggátolnák a fenntartható versenypiac kialakulását lakossági szinten, vagy azok nem állnának a végfelhasználó érdekében. A szabályozó hatóságok más feltételeket is megszabhatnak a jelen pontban említett kötelezettségek mellett, beleértve a méltányosságot, az ésszerűséget és az időszerűséget;

d)

meghatározott szolgáltatások nyújtása nagykereskedelmi alapon harmadik felek számára; nyílt hozzáférés biztosítása műszaki interfészekhez, protokollokhoz vagy más kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások interoperabilitásához vagy a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz; helymegosztás biztosítása vagy a közös eszközhasználat egyéb formáinak – így vezetékek, épület vagy antennatartó közös használatának – biztosítása; meghatározott, a két végpont közötti szolgáltatások és a felhasználók közötti átjárhatóság biztosításához szükséges szolgáltatások nyújtása, beleértve az intelligens hálózati szolgáltatások nyújtását; a szolgáltatásnyújtás terén az igazságos verseny biztosításához szükséges operációs támogatórendszerekhez vagy hasonló szoftverrendszerekhez való hozzáférés biztosítása; hálózatok vagy hálózati eszközök összekapcsolása. A szabályozó hatóságok más feltételeket is megszabhatnak a jelen pontban említett kötelezettségek mellett, beleértve a méltányosságot, az ésszerűséget és az időszerűséget;

e)

költségmegtérülésre és árellenőrzésre vonatkozó kötelezettségek, beleértve az árak költségorientálására vonatkozó kötelezettségeket, illetve az egyes összekapcsolási és/vagy hozzáférési típusok költségelszámolási rendszereire vonatkozó kötelezettségeket; olyan helyzetekben, amikor a piacelemzésből az derül ki, hogy a versenyképesség hatékonysága terén amiatt tapasztalhatók hiányosságok, mert az érintett gazdasági szereplő valószínűleg túlságosan magas szinten tartja árait vagy árprést alkalmaz a végfelhasználó kárára. A szabályozó hatóságok figyelembe veszik az üzemeltető befektetését, és biztosítják számára a megfelelő befektetett tőke ésszerű megtérülését;

f)

a konkrét termékpiacokat, szolgáltatáspiacokat és földrajzi piacokat megjelölő szabályozó hatóság által a szolgáltatókra rótt konkrét kötelezettségek közzététele. A naprakész információk – feltéve, hogy azok nem bizalmasak és nem sértenek üzleti titkot – oly módon történő nyilvánosságra hozatala, hogy minden érdekelt számára garantált legyen az adott információkhoz való könnyű hozzáférés;

g)

átláthatósági kötelezettség, amely megköveteli az üzemeltetőktől, hogy bizonyos információkat nyilvánossá tegyenek – különösen ha az üzemeltetőt a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek terhelik –, és amelynek értelmében a nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik, hogy ez az üzemeltető referenciaajánlatot tegyen közzé, amelynek megfelelően szétválasztottnak kell lennie annak biztosításához, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen olyan eszközökért fizetniük, amelyek az igényelt szolgáltatáshoz nem szükségesek, továbbá tartalmaznia kell a vonatkozó ajánlatok piaci igények szerint lebontott elemeinek leírását és a kapcsolódó feltételeket, beleértve az árakat is.

4.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként kijelölt szolgáltatóval való összekapcsolást kérő szolgáltató bármikor, illetve a nyilvánosságra hozatal elteltét követő ésszerű időszakot követően független belföldi szervhez fordulhasson, amely lehet az e megállapodás 104. cikke (2) bekezdésének d) pontjában szereplő szabályozó szerv is, annak érdekében, hogy ésszerű időtartamon belül határozzon az összekapcsolás és/vagy hozzáférés megfelelő feltételeiről.

108. Cikk

Korlátos erőforrások

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a korlátos erőforrások – ideértve a frekvenciákat, a számokat és a hozzáférési utakat – elosztására és felhasználására vonatkozó eljárásokat objektív, arányos, kellő időben történő, átlátható és megkülönböztetésmentes módon hajtsák végre. A kiosztott frekvenciasávok jelenlegi állapotát nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, de a különleges kormányzati célokra kiosztott frekvenciák részletes azonosítása nem szükséges.

2.   A Felek a területükön gondoskodnak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz használt rádiófrekvenciák hatékony kezeléséről, a rádióspektrum használatának hatékony és hatásos biztosítása érdekében. Ha bizonyos frekvenciák iránti kereslet meghaladja azok kínálatát, megfelelő és átlátható eljárást kell lefolytatni e frekvenciák odaítélésére, a használatuk optimális biztosítása és a verseny kialakulásának előmozdítása érdekében.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóságot megbízzák a nemzeti számozási erőforrások odaítélésével és a nemzeti számozási tervek kezelésével.

4.   Amennyiben elektronikus hírközlési hálózatokat, illetve szolgáltatásokat üzemeltető szolgáltatók állami szervek vagy önkormányzatok tulajdonában vagy ellenőrzése alatt maradnak, a Felek biztosítják, hogy a jogok megadására vonatkozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.

109. Cikk

Egyetemes szolgáltatás

1.   Mindkét Fél jogosult meghatározni azokat az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, amelyeket fenn kíván tartani.

2.   Az ilyen kötelezettségeket önmagukban nem tekintik versenyellenesnek, feltéve, hogy azokat átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon hajtják végre. Az ilyen kötelezettségeket a verseny szempontjából semleges módon kell végrehajtani, és azok nem jelenthetnek nagyobb terhet annál, mint ami az adott egyetemes szolgáltatás tekintetében a Fél által meghatározottak értelmében szükséges.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy valamennyi szolgáltató jogosult legyen egyetemes szolgáltatás biztosítására, és abból eleve egyetlen szolgáltatót sem zárnak ki. A szolgáltatót egy hatékony, átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes mechanizmus segítségével jelölik ki. Szükség esetén a Felek értékelik, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtása méltánytalanul nagy terhet jelent-e az egyetemes szolgáltatási tevékenység végrehajtására kijelölt szervezet(ek) számára. Indokolt esetben, ilyen számítás alapján és az egyetemes szolgáltatási tevékenységet végző szervezetnél keletkező piaci haszon figyelembevételével – amennyiben van ilyen –, a szabályozó hatóság meghatározza, hogy szükség van-e egy, az érintett szolgáltató(k) ellentételezésére vagy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségeinek megosztására szolgáló mechanizmusra.

4.   A Felek biztosítják, hogy amennyiben az előfizetők teljes névjegyzékei akár nyomtatott, akár elektronikus formában elérhetők a felhasználók számára, az ilyen névjegyzékeket nyilvántartó szervezetek a más szervezetek részéről számukra nyújtott információk kezelése tekintetében a megkülönböztetésmentesség elvét alkalmazzák.

110. Cikk

Elektronikus hírközlési szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása

Egyik Fél sem írja elő a másik Fél szolgáltatója számára a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás feltételeként a letelepedést, a jelenlét bármilyen formáját vagy azt, hogy honos legyen a területén.

111. Cikk

Az információk bizalmas kezelése

Mindkét Fél biztosítja az elektronikus hírközlési és a kapcsolódó forgalmi adatok bizalmas kezelését nyilvános elektronikus hírközlési hálózat és nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások révén, a szolgáltatáskereskedelem korlátozása nélkül.

112. Cikk

Szolgáltatók közötti viták

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy amennyiben az elektronikus hírközlési hálózatokat működtető vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között az e szakaszban említett jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban vita merül fel, az érintett szabályozó hatóság – bármelyik Fél kérésére – kötelező erejű határozatot hoz a vita legrövidebb időn, de legkésőbb négy hónapon belüli megoldása érdekében.

2.   A szabályozó hatóság határozatát nyilvánosságra hozzák, tekintetbe véve az üzleti titokra vonatkozó előírásokat. Az érintett elektronikus hírközlési hálózatokat működtető vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a határozat alapjául szolgáló teljes indokolást megkapják.

3.   Ha az ilyen vita határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos, az illetékes szabályozó hatóságok összehangolják erőfeszítéseiket a vita megoldása érdekében.

113. Cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

A szolgáltatáskereskedelem további liberalizálásának lehetőségeit mérlegelve, a Felek elismerik annak fontosságát, hogy Grúzia meglévő és jövőbeli jogszabályait fokozatosan közelítsék az uniós vívmányok e megállapodás XV-B. mellékletében foglalt jegyzékéhez.

6. Alszakasz

Pénzügyi szolgáltatások

114. Cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez az alszakasz a jelen fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszával (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) összhangban liberalizált pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

2.   Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a)

„pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi természetű szolgáltatás, amelyet valamely Fél pénzügyi szolgáltatója nyújt. A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységekre terjednek ki: i. biztosítási- és biztosítással összefüggő szolgáltatások: (1) közvetlen biztosítás (ideértve az együttes biztosítást): a) életbiztosítás; b) nem életbiztosítás; (2) viszontbiztosítás és visszaengedményezés; (3) biztosításközvetítés, úgymint brókeri és ügynöki tevékenység; valamint (4) kiegészítő biztosítási szolgáltatások, például tanácsadás, biztosításmatematika, kockázatértékelés és kárrendezési szolgáltatások; ii. banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével): (1) lakossági betét és más visszafizetendő pénzeszközök elfogadása; (2) mindenfajta hitelezés, ideértve a fogyasztási hiteleket, jelzáloghitelt, hitelfaktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását; (3) pénzügyi lízing; (4) minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, ideértve a hitel-, terhelési és betéti kártyákat, utazási csekkeket, banki váltókat; (5) garanciák és kötelezettségvállalások; (6) saját vagy az ügyfél számlájára folytatott kereskedés, ideértve a tőzsdei, a közvetlen eladási vagy egyéb módozatokat, az alábbiak szerint: a) pénzpiaci eszközök (ideértve a csekket, váltót és letéti jegyeket); b) deviza; c) származékos termékek, többek között határidős és opciós ügyletek; d) árfolyam- és kamatláb instrumentumok, ideértve olyan termékeket, mint a swap és a határidős kamatláb- és árfolyam szerződések; e) átruházható értékpapírok; f) egyéb forgatható értékpapírok és pénzügyi eszközök, a veretlen aranyat is beleértve; (7) mindenfajta értékpapír kibocsátásában való részvétel, ideértve a jegyzési garanciavállalást és kibocsátói tevékenységet (nyilvánosan és zárt körben egyaránt) és az ilyen kibocsátásokkal összefüggő szolgáltatások nyújtását; (8) pénzközvetítés; (9) vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, a közös befektetések minden formájának szervezése, nyugdíjalap-kezelés, vagyonkezelői és letéti szolgáltatások; (10) pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási és klíringszolgáltatások, ideértve az értékpapírokat, származtatott termékeket és egyéb forgatható instrumentumokat; (11) pénzügyi információk nyújtása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás és ezzel kapcsolatos szoftverek; (12) tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások az (1)–(11) pontban felsorolt tevékenységek vonatkozásában, ideértve a hitelreferenciát és -elemzést, a befektetési és portfóliókutatást és -tanácsadást, a felvásárlással, illetve vállalkozási szerkezetátalakítással és stratégiával összefüggő tanácsadást;

b)	„pénzügyi szolgáltató”: valamely Fél olyan természetes vagy jogi személye, amely pénzügyi szolgáltatást nyújt vagy kíván nyújtani. A „pénzügyi szolgáltató” kifejezés azonban nem terjed ki az állami szervekre;

c)

„állami szerv” alatt az alábbiak értendők: i. a Fél kormányzata, központi bankja, monetáris hatósága vagy olyan szerv, amely a Fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll és elsősorban kormányzati funkciók vagy kormányzati célú tevékenységek végrehajtásával foglalkozik, kivéve azokat a szerveket, amelyek elsősorban kereskedelmi alapon nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat; vagy ii. valamely magánszervezet, amely olyan funkciókat lát el, amelyek szokásosan a központi bank vagy más monetáris hatóság feladatai lennének, e feladatkör gyakorlása során;

d)	„új pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi jellegű szolgáltatás – ideértve a meglévő vagy új termékekkel kapcsolatos szolgáltatásokat vagy a termék szolgáltatásának módját –, amelyet a Fél területén egyik pénzügyi szolgáltató sem nyújt, de a másik Fél területén igénybe vehető.

115. Cikk

Prudenciális kivételek

1.   Valamennyi Fél intézkedéseket fogadhat el vagy alkalmazhat prudenciális okokból, például:

a)	a befektetők, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik;

b)	a Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása érdekében.

2.   Ezek az intézkedések nem jelenthetnek a céljuk elérése érdekében szükségesnél nagyobb terhet, és nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést a másik Fél pénzügyi szolgáltatóival szemben, a Fél saját hasonló pénzügyi szolgáltatóival összehasonlítva.

3.   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírja a Fél részére az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, vagy az állami szervek birtokában lévő bármely bizalmas vagy saját információ átadását.

116. Cikk

Hatékony és átlátható szabályozás

1.   Az egyes Felek a lehető leginkább törekednek arra, hogy előzetesen tájékoztassanak minden érdekelt személyt az adott Fél által elfogadni tervezett általánosan alkalmazandó intézkedésekről annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítsanak e személyek számára az intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik benyújtására. Az intézkedésről való tájékoztatás történhet:

a)	hivatalos közzététel útján; vagy

b)	más írott vagy elektronikus formában.

2.   Az egyes Felek elérhetővé teszik valamennyi érdekelt személy számára a pénzügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kérelmek kitöltésére vonatkozó előírásaikat.

A kérelmező kérésére az érintett Fél tájékoztatást nyújt számára a kérelme állásáról. Amennyiben az érintett Fél további információkat igényel a kérelmezőtől, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja őt.

3.   Mindkét Fél a lehető leginkább törekszik annak biztosítására, hogy területén végrehajtsák és alkalmazzák a pénzügyi szolgáltatások ágazatának szabályozására és felügyeletére, illetve az adókijátszások és adókikerülések elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközileg elfogadott előírásokat. Ilyen, nemzetközi szinten elfogadott előírások például többek között a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság hatékony bankfelügyeleti alapelvei, a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetségének biztosítási alapelvei, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének értékpapír-felügyeleti célkitűzései és alapelvei, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adóügyekre vonatkozó információcseréről szóló megállapodása, a G20-ak nyilatkozata az átláthatóságról és az adózási célú információcseréről, valamint a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak a pénzmosásról szóló negyven ajánlása és a terrorizmus finanszírozásáról szóló kilenc különleges ajánlása.

A Felek továbbá figyelembe veszik a G7-ek pénzügyminiszterei által kiadott „Az információmegosztás tíz kulcselve” című dokumentumot, és minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy ezen elveket megpróbálják alkalmazni a kétoldalú kapcsolataikban.

117. Cikk

Új pénzügyi szolgáltatások

Mindegyik Fél lehetővé teszi a másik Fél pénzügyi szolgáltatói számára olyan új pénzügyi szolgáltatás nyújtását, amelyhez hasonló pénzügyi szolgáltatásokat – hasonló körülmények esetén – belső joga értelmében a saját pénzügyi szolgáltatói számára engedélyezne. A Felek meghatározhatják a szolgáltatásnyújtás jogi formáját, és engedélyhez köthetik a szolgáltatás nyújtását. Amennyiben előírnak ilyen engedélyt, arról ésszerű időn belül határozatot kell hozniuk, és az engedély kizárólag prudenciális okokból utasítható el.

118. Cikk

Adatfeldolgozás

1.   Mindkét Fél engedélyezi a másik Fél pénzügyi szolgáltatója számára, hogy elektronikus vagy más formában, adatfeldolgozás céljából információt továbbítson a területére vagy területéről, amennyiben az említett adatfeldolgozás a pénzügyi szolgáltató szokásos üzletviteléhez szükséges.

2.   Mindkét Fél vállalja, hogy megfelelő védintézkedéseket fogad el a magánélet és az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére, különös tekintettel a személyes adatok átadására.

119. Cikk

Különleges kivételek

1.   E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza valamely Felet – ideértve annak állami szerveit – abban, hogy a területén törvény által szabályozott állami nyugdíjrendszer vagy társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységeket vagy szolgáltatásokat kizárólagosan folytasson vagy nyújtson, kivéve, ha azon tevékenységek – a Fél belső jogával összhangban – pénzügyi szolgáltatók által is végezhetők, állami szervekkel vagy magánintézményekkel versengve.

2.   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a központi bank vagy monetáris hatóság vagy más állami szerv által a monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során végzett tevékenységekre.

3.   E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza valamely Felet – ideértve annak állami szerveit – abban, hogy a területén kizárólagosan a Fél vagy annak állami szervei megrendelésére, illetve garanciája mellett vagy forrásaiból tevékenységeket folytasson vagy szolgáltatásokat nyújtson.

120. Cikk

Önszabályozó szervezetek

Amennyiben egy Fél valamely önszabályozó szervben, értékpapír- vagy határidős tőzsdén vagy piacon, elszámoló ügynökségben vagy más szervezetben, illetve egyesületben fennálló tagságot, részvételt vagy ilyenbe történő belépést ír elő annak feltételeként, hogy a másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatója a Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatójával azonos feltételekkel nyújthasson pénzügyi szolgáltatásokat, vagy ha a Fél közvetve vagy közvetlenül az ilyen szerveknek előjogokat vagy előnyöket biztosít a pénzügyi szolgáltatások ellátása során, akkor a Fél köteles gondoskodni arról, hogy az ilyen önszabályozó szerv figyelembe vegye az e megállapodás 79. és 85. cikkében foglalt kötelezettségeket.

121. Cikk

Elszámolási és fizetési rendszerek

Valamennyi Fél a területén letelepedett, a másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatói számára a nemzeti elbánást biztosító feltételekkel azonosan köteles hozzáférést biztosítani az állami szervek által működtetett fizetési és elszámolási rendszerekhez, valamint a szokásos üzleti életben rendesen elérhető hivatalos finanszírozási és refinanszírozási lehetőségekhez. E cikknek nem célja, hogy hozzáférést biztosítson a Fél végső hitelezői forrásaihoz.

122. Cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

A szolgáltatáskereskedelem további liberalizálásának lehetőségét mérlegelve, a Felek elismerik annak fontosságát, hogy Grúzia meglévő és jövőbeli jogszabályait fokozatosan közelítsék az e megállapodás 116. cikkének (3) bekezdésében felsorolt nemzetközi szinten bevált gyakorlatokhoz, valamint az uniós vívmányok e megállapodás XV-A. mellékletében foglalt jegyzékéhez.

7. Alszakasz

Szállítási szolgáltatások

123. Cikk

Hatály

Ez az alszakasz a jelen fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakasza (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) szerint liberalizált nemzetközi szállítási szolgáltatásokra vonatkozó elveket határozza meg.

124. Cikk

Nemzetközi tengeri szállítás

1.   Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. (Letelepedés), 3. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a)

„nemzetközi tengeri szállítás”: magában foglalja az egységes fuvarokmánnyal, háztól házig történő olyan multimodális szállítási műveleteket (azaz a több szállítási mód alkalmazásával történő áruszállítást), amelyek a tengeri szállítást is magukban foglalják, és e célból annak jogát, hogy közvetlen szerződéseket kössenek más szállítási módokat biztosító szolgáltatókkal;

b)

„tengeri szállítmány kezelésével kapcsolatos szolgáltatások”: a rakodási munkálatokat végző vállalatok tevékenységei, ideértve a terminálok üzemeltetését; nem tartoznak azonban ide a dokkmunkások közvetlen tevékenységei, amennyiben az ilyen munkaerő szervezése a rakodási munkálatokat végző vagy a terminált üzemeltető vállalattól függetlenül történik. Az érintett tevékenységek magukban foglalják az alábbiak megszervezését és felügyeletét: i. az áru ki- és berakodása a hajóról, illetve a hajóra; ii. az áru rögzítése és az áru rögzítésének kioldása; iii. az áruszállítmány fogadása/szállítása és megóvása a szállítás előtt vagy a kirakodás után;

c)

„vámkezelés” (vagy másképpen „vámügynöki szolgáltatások”): olyan tevékenységek, amelyek magukban foglalják a másik Fél nevében az importtal, exporttal és tranzitáruval kapcsolatos vámolási eljárásokat, függetlenül attól, hogy ez a szolgáltató fő tevékenységét vagy a fő tevékenység szokásos kiegészítését képezi-e;

d)	„konténerállomás- és lerakatszolgáltatás”: olyan tevékenység, amely magában foglalja a konténerek tárolását, akár a kikötő területén, akár a szárazföldön, megrakás, kirakás, javítás és szállításhoz történő előkészítés céljából;

e)

„kereskedelmi hajózási képviselet”: olyan tevékenység, amelynek során az ügynök az adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat vagy hajózási társaság érdekeit képviseli az alábbi célokból: i. tengerhajózás és járulékos szolgáltatások marketingje és értékesítése (az árajánlatadástól a számlázásig), a társaságok nevében hajóraklevél kibocsátása, a szükséges vonatkozó szolgáltatások beszerzése és továbbértékesítése, okmányok elkészítése és üzleti információk rendelkezésre bocsátása; ii. eljárás a hajó kikötését szervező társaságok nevében, a hajók beérkezésének szervezése, szükség esetén teheráru átvétele;

f)	„szállítmányozási szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyek során a szolgáltató a megbízó nevében megszervezi és felügyeli a szállítmányt, megszerzi a fuvarozóeszközt, és kapcsolódó szolgáltatásokat vásárol, elkészíti az okmányokat és megadja a szükséges üzleti információkat;

g)	„átrakodási szolgáltatások”: nemzetközi tengeri – nevezetesen konténeres – szállítmányokkal kapcsolatos előzetes tevékenységek és a szállítmányok továbbszállítása az egyik Fél területén található kikötők között.

2.   A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében a Felek megegyeznek abban, hogy biztosítják a rakományokhoz való korlátlan hozzáférés elvének kereskedelmi alapon történő hatékony alkalmazását, a nemzetközi tengerhajózási szolgáltatások nyújtásának szabadságát, valamint nemzeti elbánást az ilyen szolgáltatások nyújtásának keretében.

Tekintettel a Felek között a nemzetközi tengeri szállítás tekintetében meglévő liberalizáció szintjére:

a)	a Felek üzleti és megkülönböztetésmentes alapon ténylegesen alkalmazzák a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való korlátlan hozzáférés elvét;

b)

a Felek a másik Fél lobogója alatt hajózó vagy a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett hajókat a saját hajóik, illetve harmadik országokbeli hajók – attól függően, hogy melyik az előnyösebb – számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánásban részesítik, többek között a kikötők elérése, a kikötők infrastruktúrájának, szolgáltatásainak és kiegészítő tengerészeti szolgáltatásainak igénybevétele, valamint az azokkal kapcsolatos illetékek és díjak, továbbá a vámügyi létesítmények, valamint a kikötőhelyek és a be- és kirakodásra szolgáló létesítmények kijelölése tekintetében.

3.   A Felek ezen elvek alkalmazása során vállalják, hogy:

a)

a harmadik országokkal kötendő jövőbeli, a tengeri szállítási szolgáltatásokról – ideértve a száraz és a folyékony ömlesztett áru szállítását és a menetrend szerinti járatokat is – szóló megállapodásokba nem foglalnak bele rakománymegosztási záradékot, és ésszerű időn belül megszüntetik az ilyen rakománymegosztási megállapodásokat, amennyiben azok korábbi megállapodásokból kifolyólag még fennállnak; valamint

b)	e megállapodás hatálybalépésekor eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, igazgatási, technikai és egyéb akadályt, illetve tartózkodnak minden ilyentől, amely korlátozó vagy megkülönböztető hatást gyakorolhat a szabad szolgáltatásnyújtásra a nemzetközi tengeri szállításban.

4.   A Felek lehetővé teszik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára, hogy a területükön letelepedjenek, a letelepedésre és a működésre vonatkozó olyan feltételek mellett, amelyek nem kevésbé kedvezőek a saját szolgáltatóiknak vagy valamely harmadik ország szolgáltatóinak nyújtottaknál, attól függően, hogy melyik az előnyösebb.

5.   A Felek ésszerű és megkülönböztetésmentes alapon és feltételekkel elérhetővé teszik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára a következő kikötői szolgáltatásokat: révkalauzolás, vontatás és vontató biztosítása, élelmiszer-, üzemanyag- és vízellátás, hulladékgyűjtés és ballaszt hulladékeltávolítás, révkapitányi szolgáltatások, navigációs segítség, a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások, beleértve a hírközlés, víz és elektromos energia biztosítását, vészhelyzeti javító berendezések, horgonyzási, parthozállási és kikötői szolgáltatások.

6.   A Felek engedélyezik az olyan, nem rakományként szállított felszerelések, mint például az üres konténerek, mozgását fizetés ellenében az EU valamely tagállamának kikötői vagy Grúzia kikötői között.

7.   A Felek – az illetékes hatóság engedélyének függvényében – engedélyezik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára, hogy átrakodási szolgáltatásokat nyújtsanak a saját nemzeti kikötőik között.

125. Cikk

Légi közlekedés

A légi közlekedés Felek közötti, a kölcsönös kereskedelmi igényeikhez és a kölcsönös piacra jutás feltételeihez igazított, fokozatos liberalizálását az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Grúzia közötti közös légiközlekedési megállapodás szabályozza.

126. Cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

A szolgáltatáskereskedelem további liberalizálásának lehetőségét mérlegelve, a Felek elismerik annak fontosságát, hogy Grúzia meglévő és jövőbeli jogszabályait fokozatosan közelítsék az uniós vívmányok e megállapodás XV-D. mellékletében foglalt jegyzékéhez.

6. Szakasz

Elektronikus kereskedelem

1. Alszakasz

Általános rendelkezések

127. Cikk

Célkitűzés és elvek

1.   A Felek – elismerve, hogy az elektronikus kereskedelem számos ágazatban fokozza a kereskedelmi lehetőségeket – megállapodnak abban, hogy támogatják a közöttük megvalósuló elektronikus kereskedelem fejlesztését, különösen azáltal, hogy együttműködést folytatnak e fejezet rendelkezései értelmében az elektronikus kereskedelem tekintetében felmerülő kérdésekben.

2.   A Felek egyetértenek abban, hogy az elektronikus kereskedelem fejlesztésének a nemzetközi adatvédelmi előírásokkal összhangban kell történnie, az elektronikus kereskedelem felhasználói bizalmának biztosítása érdekében.

3.   A Felek egyetértenek abban, hogy az elektronikus adatátvitel e fejezet 3. szakasza (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) értelmében szolgáltatásnyújtásnak tekintendő, és arra nem vethető ki vám.

128. Cikk

Együttműködés az elektronikus kereskedelem terén

1.   A Felek párbeszédet folytatnak az elektronikus kereskedelem kapcsán felmerülő szabályozási kérdésekről, ami egyebek mellett az alábbi témákat érinti:

a)	a lakosság számára engedélyezett elektronikus aláírások tanúsítványainak elismerése és a határokon átnyúló tanúsítási szolgáltatások elősegítése;

b)	a közvetítő szolgáltatók felelőssége az információk továbbítása vagy tárolása tekintetében;

c)	a kéretlen elektronikus üzleti kommunikáció kezelése;

d)	a fogyasztók védelme az elektronikus kereskedelem terén; valamint

e)	az elektronikus kereskedelem fejlesztése tekintetében releváns minden egyéb kérdés.

2.   Az együttműködés megvalósulhat a Felek e kérdésekre vonatkozó jogszabályaira, valamint az e jogszabályok végrehajtására vonatkozó információcsere útján.

2. Alszakasz

A közvetítő szolgáltatók felelőssége

129. Cikk

Közvetítők szolgáltatásainak igénybevétele

1.   A Felek elismerik, hogy a közvetítők szolgáltatásait harmadik felek jogsértő tevékenységekre használhatják fel, és a jelen alszakaszban foglalt intézkedéseket nyújtják a közvetítő szolgáltatásnyújtók számára. (22)

2.   E megállapodás 130. cikke alkalmazásában „szolgáltató”: digitális online kommunikáció tartalma változtatás nélküli és a felhasználó választása szerinti anyag használója által meghatározott pontok közötti átvitelének, továbbításának vagy kapcsolódásának szolgáltatója. E megállapodás 131. és 132. cikke alkalmazásában „szolgáltató”: az online szolgáltatásokra vagy hálózati hozzáférésre szolgáló létesítmények szolgáltatója vagy üzemeltetője.

130. Cikk

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „puszta továbbítás”

1.   Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információnak a kommunikációs hálózaton történő továbbításából, vagy kommunikációs hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információért, feltéve hogy a szolgáltató:

a)	nem kezdeményezi a továbbítást;

b)	nem választja ki az adatátvitel címzettjét; valamint

c)	nem választja meg vagy nem módosítja a továbbított információt.

2.   Az (1) bekezdésben említett adatátvitel és hozzáférés biztosítása magában foglalja a továbbított információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolását annyiban, amennyiben ez az adatátvitel hírközlő hálózaton történő végrehajtásának a kizárólagos céljával történik, és feltéve, hogy az információt nem tárolják az adatátvitelhez ésszerűen szükségesnél hosszabb ideig.

3.   Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrendjeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

131. Cikk

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „ideiglenes tárolás (caching)”

1.   Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információ kommunikációs hálózaton történő továbbításából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információk olyan automatikus, közvetítő és átmeneti tárolásáért, amelynek egyedüli célja az információnak a szolgáltatás más vevőihez – kérésükre – történő továbbításának hatékonyabbá tétele, feltéve hogy:

a)	a szolgáltató nem módosítja az információt;

b)	a szolgáltató betartja az információhoz való hozzáférés feltételeit;

c)	a szolgáltató betartja az információk frissítése tekintetében az ágazatban széles körben elismert és alkalmazott szabályokat;

d)	a szolgáltató nem akadályozza az olyan jogszerű technológia használatát, amely az iparágban széles körben elismert és használt az információ használatára vonatkozó adatok megszerzéséhez;

e)

a szolgáltató haladéktalanul intézkedik a tárolt információ törléséről vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről, amint ténylegesen tudomást szerez (23) arról, hogy az információt az adatátvitel forrásánál törölték a hálózatról vagy megszüntették az ahhoz való hozzáférést, vagy bíróság, illetve közigazgatási hatóság rendelte el a törlést vagy a hozzáférés megszüntetését.

2.   Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrendjeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

132. Cikk

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „tárhelyszolgáltatás (hosting)”

1.   Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információ tárolásából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős az információknak a szolgáltatás igénybevevője kérésére történő tárolásáért, feltéve hogy:

a)	a szolgáltatónak nincs tényleges tudomása illegális cselekményről vagy információról, a kártérítés tekintetében pedig olyan tényekről vagy körülményekről, amelyekből az illegális cselekmény vagy információ nyilvánvaló; vagy

b)	a szolgáltató, miután ilyenről tudomást szerez, gyorsan és eredményesen eljár az információ eltávolítása vagy a hozzáférés letiltása érdekében.

2.   Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a szolgáltatás igénybevevője a szolgáltató irányítása vagy ellenőrzése alatt működik.

3.   Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrendjeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék, és nem érinti a Feleknek azt a lehetőségét sem, hogy eljárásokat alakítsanak ki az információ eltávolításának vagy a hozzáférés megszüntetésének szabályozására.

133. Cikk

Az általános nyomonkövetési kötelezettség hiánya

1.   Az e megállapodás 130., 131. és 132. cikkének hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtói tekintetében a Felek nem állapítanak meg olyan általános kötelezettséget, amely szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan általános kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk.

2.   A Felek előírhatják az információs társadalmi szolgáltatók számára, hogy haladéktalanul tájékoztassák az illetékes állami hatóságokat a szolgáltatásaik igénybevevői által végzett jogellenes tevékenységekről vagy információszolgáltatásról, illetve, hogy az illetékes hatóságok kérésére kötelezően tájékoztassák azokat a szolgáltatásaik azon igénybevevőinek azonosítását lehetővé tevő információkról, akikkel információtárolásra vonatkozó megállapodást kötöttek.

7. Szakasz

Kivételek

134. Cikk

Általános kivételek

1.   Az e megállapodás 415. cikkében foglalt általános kivételek sérelme nélkül e fejezet rendelkezései, valamint az e megállapodás XIV-A. és XIV-E., XIV-B. és XIV-F., XIV-C. és XIV-G., XIV-D. és XIV-H. mellékletei az e cikkben szereplő kivételek tárgyát képezik.

2.   Azon kötelezettségből kiindulva, hogy ezen intézkedések nem alkalmazhatók a hasonló feltételekkel élő országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetése, illetve a letelepedés vagy a határokon átnyúló kereskedelem leplezett korlátozásának eszközeként, e fejezet egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza bármelyik Felet az alábbiakkal kapcsolatos intézkedések elfogadásában és fenntartásában:

a)	a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez, illetve a közrend fenntartásához szükséges intézkedések;

b)	az emberi, állati, növényi élet vagy egészség megóvásához szükséges intézkedések;

c)	a kimerülő természeti erőforrások megőrzése, amennyiben az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a szolgáltatások belföldi nyújtására vagy fogyasztására és a hazai vállalkozókra vonatkozó korlátozásokkal összefüggésben léptetik hatályba;

d)	a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme;

e)

azon törvények vagy rendeletek betartásának biztosítása, amelyek nem ellentétesek e fejezet rendelkezéseivel, ideértve a következőkre vonatkozókat is: i. a félrevezető és csalárd gyakorlat megakadályozása vagy a szerződések nem teljesítéséből fakadó hatások kezelése; ii. az egyének személyiségi jogainak védelme a személyes adatok feldolgozása és terjesztése során, valamint az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme; iii. biztonság;

f)	az e megállapodás 79. és 85. cikkével összeegyeztethetetlen intézkedések, feltéve hogy az eltérő bánásmód célja a másik Fél gazdasági tevékenységei, vállalkozói vagy szolgáltatói tekintetében a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása (24).

3.   E fejezet, valamint az e megállapodás XIV-A. és XIV-E., XIV-B. és XIV-F., XIV-C. és XIV-G., XIV-D. és XIV-H. mellékleteinek rendelkezései nem vonatkoznak a Felek saját szociális biztonsági rendszerére, illetve az egyes Felek területén végzett, az államhatalom gyakorlásához – akár alkalomszerűen – kapcsolódó tevékenységekre.

135. Cikk

Adózási intézkedések

Az e fejezet rendelkezéseinek megfelelően nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás nem vonatkozik a Felek által a kettős adózás elkerülésére kötött megállapodások alapján biztosított vagy a jövőben biztosítani kívánt adózási elbánásra.

136. Cikk

Biztonsági kivételek

1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy:   Nothing in this Agreement shall be construed:

a)	megkövetelné bármelyik Féltől olyan információk benyújtását, amelyek közzétételét alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli;

b)

bármely Felet megakadályozna az általa alapvető biztonsági érdekei miatt szükségesnek tartott bármely intézkedés megtételében: i. fegyverek, lőszerek vagy hadianyagok gyártásához vagy kereskedelméhez kapcsolódóan; ii. azon gazdasági tevékenységek tekintetében, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek; iii. a hasadóanyagok és fúzióra képes anyagok, illetve ezek alapanyagai tekintetében; vagy iv. amelyet háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzet esetén hoznak; vagy

c)	bármelyik Felet megakadályozná abban, hogy intézkedéseket hozzon a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából elfogadott kötelezettségeinek teljesítése céljából.

7. FEJEZET

Folyó fizetések és tőkemozgások

137. Cikk

Folyó fizetések

A Felek vállalják, hogy nem vetnek ki korlátozásokat, és szabadon átváltható valutában, valamint a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya VIII. cikke rendelkezéseinek megfelelően bármilyen, folyószámláról történő fizetést és átutalást lehetővé tesznek maguk között.

138. Cikk

Tőkemozgások

1.   A tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében az e megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Felek biztosítják a fogadó ország jogszabályainak megfelelően alapított vállalatokba történő közvetlen beruházásokkal – ideértve az ingatlanszerzést is – kapcsolatos tőke szabad mozgását, valamint az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 6. fejezete (Letelepedés, szolgáltatáskereskedelem és elektronikus kereskedelem) rendelkezéseinek megfelelő beruházásokat, továbbá e beruházott tőkék és az ezekből származó bármilyen bevétel megszüntetését vagy visszahonosítását.

2.   Az e cikk (1) bekezdésében felsorolt tranzakcióktól eltérő, a tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől a Felek a biztosítják a következőket, e megállapodás többi rendelkezésének sérelme nélkül:

a)	az olyan kereskedelmi tranzakciókkal vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos hitelekre vonatkozó szabad tőkemozgás, amelyekben a valamely Fél területén állandó lakóhellyel rendelkező személy vesz részt;

b)	a másik Fél befektetői általi értékpapír-befektetésekkel, valamint pénzügyi kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatos szabad tőkemozgás.

139. Cikk

Védintézkedések

Amennyiben – kivételes körülmények fennállása esetén – a fizetések vagy tőkemozgások súlyos nehézségeket okoznak, vagy súlyos nehézségek okozásával fenyegetnek az árfolyam-politika vagy a monetáris politika működését illetően – ideértve a fizetési mérleg súlyos nehézségeit is – egy vagy több tagállamban vagy Grúziában, az érintett Felek legfeljebb hat hónapos időszak során védintézkedéseket hozhatnak, amennyiben az ilyen intézkedések elengedhetetlenül szükségesek. A védintézkedést elfogadó Fél haladéktalanul értesíti a másik Felet az védintézkedés elfogadásáról, és a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújt a visszavonás ütemezéséről.

140. Cikk

A tőkemozgás könnyítésével és fejlesztésével kapcsolatos rendelkezések

1.   A Felek konzultálnak egymással az egymás közötti tőkemozgás könnyítése érdekében, ezzel támogatva az e megállapodásban meghatározott célok előmozdítását.

2.   Az e megállapodás hatálybalépését követő első négy évben a felek olyan intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok további fokozatos alkalmazásához szükséges feltételek kialakítását.

3.   E megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végéig az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság felülvizsgálja a bevezetett intézkedéseket, és meghatározza a további liberalizáció körülményeit.

8. FEJEZET

Közbeszerzés

141. Cikk

Célkitűzések

1.   A Felek elismerik az átlátható, megkülönböztetésmentes, versenyalapú és nyílt közbeszerzési pályázati eljárás hozzájárulását a fenntartható gazdasági fejlődéshez, és célkitűzésként meghatározzák a szóban forgó beszerzési piacaik hatékony, kölcsönös és fokozatos megnyitását.

2.   Ez a fejezet kölcsönös hozzáférést irányoz elő a közbeszerzési piacokhoz a nemzeti elbánás elve alapján nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt a hagyományos és közüzemi ágazatokban odaítélt közbeszerzési szerződések és koncessziók tekintetében. A fejezet rendelkezik Grúzia közbeszerzési jogszabályainak az uniós közbeszerzési vívmányokhoz való fokozatos közelítéséről, az Unió közbeszerzésére irányadó elvei, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2004/18/EK irányelv) és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2004/17/EK irányelv) meghatározott feltételek és fogalommeghatározások alapján.

142. Cikk

Hatály

1.   E fejezet az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, valamint a közüzemi ágazatokon belüli építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, illetve – amennyiben ilyen szerződéseket alkalmaznak – az építési és szolgáltatási koncessziókra alkalmazandó.

2.   Ez a fejezet bármely olyan ajánlatkérőre és ajánlatkérő szervre (a továbbiakban: ajánlatkérők) vonatkozik, amely megfelel az Unió közbeszerzési vívmányaiban szereplő fogalommeghatározásoknak. Kiterjed továbbá a közjogi szervekre és közvállalkozásokra a közüzemek terén, mint például a vonatkozó tevékenységet végző, állami tulajdonú vállalatok, valamint a közüzemek terén különleges és kizárólagos jog alapján működő magánvállalkozások (25).

3.   Ez a fejezet az e megállapodás XVI-A. mellékletében megállapított értékhatárokat meghaladó szerződésekre vonatkozik.

4.   Valamely közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítása a hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E határértékek alkalmazásakor Grúzia nemzeti bankja átváltási árfolyamának segítségével kiszámolja és átváltja a szerződések értékét saját nemzeti valutájára.

5.   A határértékeket az e megállapodás hatálybalépésének évétől kezdődően kétévente rendszeresen felülvizsgálják az euro különleges lehívási jogokban kifejezett átlagos napi értéke alapján, a január 1-jétől érvényes felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakra vonatkozóan. Az így felülvizsgált határértékeket szükség esetén lekerekítik a legközelebbi ezer EUR-ra. A határértékek felülvizsgálatát az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság határozatával fogadják el.

143. Cikk

Intézményi háttér

1.   A Felek a közbeszerzési rendszer megfelelő működéséhez és az e fejezetben foglalt elvek végrehajtásához szükséges megfelelő intézményi keretet és mechanizmusokat hoznak létre, illetve tartanak fenn.

2.   Grúzia különösen a következőket jelöli ki:

a)

egy végrehajtó szerv a központi kormányzat szintjén, amelynek feladata, hogy biztosítsa a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi területre vonatkozó koherens politikát és annak végrehajtását. Ez a szerv előmozdítja és koordinálja e fejezet végrehajtását, és irányítja az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítés folyamatát, az e megállapodás XVI-B. mellékletében rögzítettek szerint;

b)

egy pártatlan és független szerv, amelynek feladata, hogy a szerződések odaítélése során felülvizsgálja az ajánlatkérők által hozott döntéseket. Ebben az összefüggésben a „független” azt jelenti, hogy az adott szerv valamennyi ajánlatkérőtől és gazdasági szereplőtől elkülönülő közigazgatási szerv. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy e szerv döntéseit bírósági felülvizsgálatnak vessék alá.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a gazdasági szereplők által a belső jog megsértésével kapcsolatban benyújtott panaszok felülvizsgálatáért felelős hatóságok által hozott döntéseket hatékonyan érvényesítsék.

144. Cikk

1.   Legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő három évvel a Felek valamennyi szerződés odaítélése tekintetében megfelelnek az e cikk (2)–(15) bekezdése rendelkezéseiben előírt alapvető szabályoknak. Ezek az alapvető szabályok közvetlenül az uniós közbeszerzési vívmányokban szabályozott közbeszerzési szabályokból és elvekből származnak, beleértve a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és az arányosság elvét is.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy valamennyi tervezett közbeszerzést egy megfelelő médiában (26) és oly módon közzétegyék, hogy ezáltal:

a)	a piacon verseny keletkezhessen; továbbá

b)	a szerződés odaítélését megelőzően bármely érdekelt gazdasági szereplő megfelelően hozzáférhessen a tervezett közbeszerzéssel kapcsolatos információkhoz, és jelezhesse ajánlattételi szándékát.

3.   A közzétételnek arányosnak kell lennie a gazdasági szereplők szerződéshez fűződő gazdasági érdekeivel.

4.   A közzétételnek legalább az odaítélendő szerződés lényeges részleteit, a minőségi kiválasztás kritériumait, az odaítélés módját, a szerződés odaítélésének kritériumait és bármely olyan további információt tartalmaznia kell, amelyre a gazdasági szereplőknek ésszerűen szükségük lehet ahhoz, hogy eldöntsék, jelezni kívánják-e ajánlattételi szándékukat.

5.   A korrupt gyakorlatok megelőzése érdekében valamennyi szerződést átlátható és pártatlan odaítélési eljárással ítélik oda. A pártatlanságot különösen a szerződés tárgyának megkülönböztetésmentes leírása, valamennyi gazdasági szereplő egyenlő hozzáférése, megfelelő határidők és egy átlátható és objektív megközelítés révén biztosítják.

6.   A kivitelezendő építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás jellegzetességeinek leírásakor az ajánlatkérő a teljesítésre és funkciókra vonatkozóan általános leírásokat alkalmaz, és a nemzetközi, európai vagy nemzeti szabványokat használja.

7.   Egy építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás jellegzetességeinek leírása nem utalhat egy konkrét márkára, forrásra, valamely különleges folyamatra, illetve védjegyre, szabadalomra, típusra, konkrét eredetre vagy gyártásra, kivéve, ha a szerződés tárgya ezt indokolja, és mellette feltüntetik a „vagy azzal egyenértékű” szavakat. Előnyben kell részesíteni a teljesítés vagy funkciók általános leírásának használatát.

8.   Az ajánlatkérők nem szabhatnak olyan feltételeket, amelyek a másik Fél gazdasági szereplőit közvetlenül vagy közvetett módon megkülönböztetik, így például azt a követelményt, hogy a szerződés iránt érdeklődő gazdasági szereplők székhelyének ugyanabban az országban, régióban vagy területen kell lennie, mint az ajánlatkérőnek.

A fentiektől eltérve olyan esetekben, amikor a szerződés sajátos körülményei indokolttá teszik, a sikeres ajánlattevőtől megkövetelhetik, hogy bizonyos üzleti infrastruktúrát létesítsen a teljesítés helyén.

9.   A részvételi szándéknyilatkozatra és az ajánlatok benyújtására kiírt határidőnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a másik Fél gazdasági szereplői érdemben értékelhessék a pályázatot és előkészíthessék ajánlatukat.

10.   Valamennyi résztvevő számára előzetesen lehetővé kell tenni, hogy tudomást szerezzen az alkalmazandó szabályokról, a kiválasztási kritériumokról és az odaítélési kritériumokról. Ezeket a szabályokat valamennyi résztvevő esetében egyformán kell alkalmazni.

11.   Az ajánlatkérők korlátozhatják az ajánlattevők számát, feltéve, hogy:

a)	azt átlátható és megkülönböztetésmentes módon teszik; valamint

b)	a kiválasztás olyan objektív tényezők alapján történik, mint az ajánlattevők tapasztalata az érintett ágazatban, vállalkozásuk mérete és infrastruktúrája, vagy műszaki és szakmai képességeik.

Amennyiben az ajánlatkérő korlátozza az ajánlattevők számát, figyelembe kell vennie a megfelelő verseny biztosításának szükségességét.

12.   Az ajánlatkérők kizárólag olyan kivételes és meghatározott esetekben alkalmazhatnak tárgyalásos eljárásokat, amikor az ilyen eljárás ténylegesen nem torzítja a versenyt.

13.   Az ajánlatkérők kizárólag azzal a feltétellel alkalmazhatnak minősítési rendszereket, hogy a minősített gazdasági szereplők listáját elegendően meghirdetett, átlátható és nyílt eljárás útján állították össze. Az ilyen rendszerek hatálya alá eső szerződéseket is megkülönböztetésmentes alapon ítélik oda.

14.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szerződéseket átlátható módon annak az ajánlattevőnek ítéljék oda, amely gazdaságilag a legkedvezőbb vagy a legalacsonyabb árú ajánlatot tette az előzetesen megállapított és közzétett pályázati feltételek és eljárási szabályok alapján. A végső döntéseket indokolatlan késedelem nélkül közlik valamennyi ajánlattevővel. Valamely sikertelen ajánlattevő kérésére megfelelően részletes indokokat kell a rendelkezésre bocsátani a döntés felülvizsgálatának lehetővé tétele érdekében.

15.   A Felek gondoskodnak arról, hogy bármely személy, aki jelzi vagy jelezte ajánlattételi szándékát, és aki egy állítólagos jogsértés károsultja lett vagy lehet, hatékony, pártatlan jogi védelmet élvezhessen az ajánlatkérőnek a kérdéses szerződés odaítélésével kapcsolatos bármely döntésével szemben. A felülvizsgálati eljárás során, illetve végén hozott döntéseket oly módon teszik közzé, hogy az megfelelő tájékoztatást nyújtson valamennyi érdekelt gazdasági szereplő számára.

145. Cikk

A fokozatos jogszabály-közelítés tervezése

1.   A fokozatos jogszabály-közelítés megkezdése előtt Grúzia benyújtja az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsághoz e fejezet végrehajtásának átfogó, határidőket és mérföldköveket tartalmazó ütemtervét, amelynek tartalmaznia kell minden, az uniós vívmányokhoz való közelítéshez és intézményi kapacitásépítéshez kapcsolódó reformot. Ennek az ütemtervnek meg kell felelnie az e megállapodás XVI-B. mellékletében megállapított szakaszoknak és időbeli ütemezésnek.

2.   A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság kedvező véleménynyilvánítását követően ez az ütemterv referenciadokumentumnak tekintendő e fejezet végrehajtásához. Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz, hogy támogatást nyújtson Grúziának az ütemterv végrehajtásához.

146. Cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

1.   Grúzia biztosítja, hogy közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályait fokozatosan közelíti az Unió közbeszerzési vívmányaihoz.

2.   Az uniós vívmányokhoz való közelítést több egymást követő szakaszban hajtják végre az e megállapodás XVI-B. mellékletében megállapított ütemezés szerint, amelyet tovább pontosítanak az megállapodás XVI-C.–XVI-F., XVI-H., XVI-I. és XVI-K mellékletei. E megállapodás XVI-G. és XVI-J. melléklete olyan, nem kötelező elemeket is megjelöl, amelyeket nem szükséges közelíteni, a XVI-L.–XVI-O. mellékletek pedig az uniós vívmányok olyan elemeit tartalmazzák, amelyek a jogszabály-közelítés hatáskörén kívül maradnak. E folyamat során kellően figyelembe kell venni az Európai Unió Bíróságának vonatkozó esetjogát, az Európai Bizottság által elfogadott végrehajtási intézkedéseket, valamint szükség esetén az uniós vívmányok időközben bekövetkezett bármely módosítását. Az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság értékeli az egyes szakaszok végrehajtását, és a pozitív értékelés az e megállapodás XVI-B. mellékletében meghatározottak szerinti kölcsönös piaci hozzáférés biztosítását eredményezi. Az Európai Bizottság indokolatlan késedelem nélkül értesíti Grúziát az uniós vívmányok bármely módosításáról. A módosítások végrehajtásának érdekében kérésre megfelelő tanácsadást és technikai segítségnyújtást biztosít Grúziának.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság a következő szakasz értékelését csak akkor kezdi el, ha az előző szakasz végrehajtásához szükséges intézkedéseket meghozták, és a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően jóváhagyták.

4.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a közbeszerzés azon szempontjai és területei, amelyekre e cikk nem terjed ki, összhangban álljanak az e megállapodás 144. cikkében az átláthatóság, megkülönböztetésmentesség és egyenlő bánásmód tekintetében meghatározott elvekkel.

147. Cikk

Piacra jutás

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy piacaik hatékony és kölcsönös nyitását fokozatosan és egymással párhuzamosan érik el. A jogszabály-közelítési folyamat alatt az egymásnak biztosított piacra jutás mértéke az e megállapodás XVI-B. mellékletében előírtaknak megfelelően e folyamat előrehaladásához kötött.

2.   A piacnyitás következő szakaszába való áttérésről hozott döntést az elfogadott jogszabályok uniós vívmányoknak való megfelelése és e jogszabályok gyakorlati végrehajtásának értékelése alapján hozzák meg. Ezt az értékelést az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság rendszeres időközönként elvégzi.

3.   Abban a mértékben, amennyire az egyik Fél e megállapodás XVI-B. mellékletének megfelelően megnyitotta közbeszerzési piacát a másik Fél előtt:

a)

az uniós közbeszerzési szabályoknak megfelelően és az uniós vállalkozások számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánást biztosítva, az Unió hozzáférést biztosít Grúzia vállalkozásai számára a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaihoz, függetlenül attól, hogy azok az Unióban rendelkeznek-e székhellyel vagy sem;

b)

nemzeti közbeszerzési szabályainak megfelelően és a grúziai vállalkozások számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánást biztosítva, Grúzia hozzáférést biztosít az Unió vállalkozásai számára a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaihoz, függetlenül attól, hogy azok Grúziában rendelkeznek-e székhellyel vagy sem.

4.   A jogszabály-közelítési folyamat utolsó szakaszának végrehajtását követően a Felek megvizsgálják a piacra jutás kölcsönös biztosításának lehetőségét az e megállapodás XVI-A. mellékletében megállapított határértékek alatti közbeszerzések tekintetében.

5.   Finnország fenntartja az Åland-szigetek tekintetében képviselt álláspontját.

148. Cikk

Tájékoztatás

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérők és a gazdasági szereplők megfelelő tájékoztatást kapjanak a közbeszerzési eljárásokról, beleértve a valamennyi vonatkozó jogszabály és igazgatási határozat közzététele révén történő tájékoztatást is.

2.   A Felek biztosítják a pályázati lehetőségekre vonatkozó információk hatékony terjesztését.

149. Cikk

Együttműködés

1.   A Felek fokozzák együttműködésüket a tapasztalatok, valamint a legjobb gyakorlataikra és szabályozási kereteikre vonatkozó információk cseréje révén.

2.   Az Unió elősegíti e fejezet végrehajtását, adott esetben technikai segítségnyújtás révén is. Az e megállapodás pénzügyi együttműködésről szóló VII. címének (Pénzügyi támogatás, valamint csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések) rendelkezéseivel összhangban a vonatkozó uniós finanszírozási mechanizmusok és eszközök révén nyújtott pénzügyi támogatásról külön döntéseket hoznak.

3.   Az együttműködés tárgyát képező témák indikatív listáját az e megállapodás XVI-P. melléklete tartalmazza.

9. FEJEZET

Szellemi tulajdonjogok

1. Szakasz

Általános rendelkezések

150. Cikk

Célkitűzések

E fejezet célkitűzései a következők:

a)	innovatív és kreatív termékek előállításának és kereskedelmi forgalomba hozatalának elősegítése a Felek között; valamint

b)	a szellemitulajdon-jogok megfelelő szintű és hatékony védelmének és érvényesítésének megvalósítása.

151. Cikk

A kötelezettségek jellege és hatálya

1.   A Felek biztosítják azoknak a szellemi tulajdonra vonatkozó nemzetközi szerződéseknek a megfelelő és hatékony végrehajtását, amelyeknek a részesei, beleértve a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodást (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) is. E fejezet rendelkezései kiegészítik és pontosítják a Felek TRIPS-megállapodásból, illetve egyéb, a szellemi tulajdon területén kötött nemzetközi egyezményekből eredő jogait és kötelezettségeit.

2.   E megállapodás alkalmazásában „szellemi tulajdon”: legalább azon szellemi tulajdonok valamennyi kategóriájára kiterjed, amelyek e megállapodás 153–189. cikkének hatálya alá tartoznak.

3.   A szellemi tulajdon védelme magában foglalja az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 10bis cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelmet.

152. Cikk

Jogkimerülés

Mindegyik Fél rendelkezik a szellemi tulajdonjogok hazai vagy regionális kimerülésének szabályairól.

2. Szakasz

A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó alapkövetelmények

1. Alszakasz

Szerzői jogok és szomszédos jogok

153. Cikk

A biztosított védelem

A Felek megerősítik elkötelezettségüket a következők mellett:

a)	az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezményben (a továbbiakban: Berni Egyezmény) szereplő jogok és kötelezettségek;

b)	az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló 1961. évi római nemzetközi egyezmény;

c)	a TRIPS-megállapodás;

d)	a WIPO Szerzői Jogi Szerződés;

e)	a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződése.

154. Cikk

Szerzők

Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít a szerzők részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:

a)	műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;

b)	műveik eredeti vagy másolt példányainak bármilyen formában történő nyilvános terjesztése értékesítés útján vagy másként;

c)	műveik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő közvetítése nyilvánosság számára, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy annak tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

155. Cikk

Előadók

A Felek kizárólagos jogot biztosítanak az előadók részére a következőkhöz:

a)	előadásaik rögzítésének (27) engedélyezése vagy megtiltása;

b)	előadásaik rögzített formája egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges, bármilyen eszközzel és bármilyen formában történő reprodukálásának engedélyezése vagy megtiltása;

c)	előadásaik rögzített formájának elérhetővé tétele a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon;

d)	előadásaik rögzített formája vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tételének engedélyezése vagy megtiltása, oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek;

e)	előadásaik vezeték nélküli sugárzásának és a nyilvánossághoz való közvetítésének engedélyezése vagy megtiltása, kivéve, ha az előadás már önmagában sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye.

156. Cikk

Hangfelvétel-előállítók

A Felek kizárólagos jogot biztosítanak a hangfelvétel-előállítók számára a következőkhöz:

a)	hangfelvételeik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges, bármilyen eszközzel és bármilyen formában történő reprodukálásának engedélyezése vagy megtiltása;

b)	hangfelvételeik és azok másolatai rögzített formájának elérhetővé tétele a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon;

c)	hangfelvételeik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tételének engedélyezése vagy megtiltása, oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek.

157. Cikk

Műsorszolgáltató szervezetek

Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít a műsorszolgáltató szervezetek számára a következők engedélyezéséhez vagy megtiltásához:

a)	sugárzott műsoraik rögzítése;

b)	rögzített sugárzott műsoraik reprodukálása;

c)	rögzített sugárzott műsoraik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tétele a nyilvánosság számára; valamint

d)	sugárzott műsoraik vezeték nélküli újrasugárzása, illetve nyilvánossághoz történő közvetítése, továbbá a műsoraik lakosság felé történő kommunikálása, amennyiben e közvetítés olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára belépődíj ellenében hozzáférhető.

158. Cikk

Műsorszolgáltatás és a nyilvánossághoz közvetítés

1.   A Felek biztosítják azt a jogot, amelynek célja, hogy a felhasználó egy egyszeri méltányos díjat fizessen a hangfelvétel kereskedelmi célú nyilvánosságra hozatala, illetve e hangfelvétel példányának vezeték nélküli sugárzása vagy egyéb módon a nyilvánossághoz közvetítése esetén, valamint hogy e díjat az érintett előadóművészek és hangfelvétel-előállítók között felosszák.

2.   Az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók közötti megállapodás hiányában a Felek meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek alapján közöttük a díj felosztásra kerül.

159. Cikk

A védelem időtartama

1.   A Berni Egyezmény 2. cikke értelmében vett irodalmi és művészeti művek a szerző életében és a halálától számított 70 éven át részesülnek szerzői jogi védelemben, attól az időponttól függetlenül, amikor a művet jogszerűen nyilvánosságra hozták.

2.   A szöveggel rendelkező zeneművek védelmi ideje a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálától számított 70 év, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként vannak-e feltüntetve: a zenemű szövegének és zenéjének szerzője, amennyiben mindkettő kifejezetten az adott szöveges zeneműhöz készült.

3.   Az előadóművészek jogai az előadás időpontjától számított legalább 50 éven át védelemben részesülnek. Mindazonáltal:

a)	ha az előadás hangfelvételtől eltérő rögzítését ezen az időn belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a védelmi idő az első ilyen nyilvánosságra hozataltól vagy – ha ez korábbi – az első ilyen nyilvánossághoz közvetítéstől számított 50 év;

b)	ha az előadás hangfelvételen történt rögzítését ezen az időn belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a védelmi idő az első ilyen nyilvánosságra hozataltól vagy – ha ez korábbi – az első ilyen nyilvánossághoz közvetítéstől számított 70 év.

4.   A hangfelvétel-előállítók jogai az első rögzítéstől számított legalább 50 év elteltével szűnnek meg. Mindazonáltal:

a)

ha a hangfelvételt ezen időszakon belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák, az említett jogok az első jogszerű nyilvánosságra hozatal időpontját követő legalább 70 év elteltével szűnnek meg. Amennyiben az első mondatban említett időszakon belül jogszerű nyilvánosságra hozatal nem történt, de a hangfelvételt ezen időszak alatt jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítették, az említett jogok az első jogszerű nyilvánossághoz közvetítés időpontját követő legalább 70 év elteltével szűnnek meg;

b)

amennyiben 50 évvel a hangfelvétel jogszerű nyilvánosságra hozatalát követően a hangfelvétel-előállító nem kínálja fel a hangfelvétel többszörözött példányait megfelelő mennyiségben értékesítésre, vagy nem teszi a hangfelvételt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, az előadóművész felmondhatja azt a szerződést, amellyel az előadása rögzítéséhez kapcsolódó jogait valamely hangfelvétel-előállítóra ruházta vagy engedményezte.

5.   A műsorsugárzó szervezetek jogai legkorábban a műsor első sugárzását követő 50 év elteltével járnak le, függetlenül attól, hogy az adást vezetékes vagy vezeték nélküli sugárzás útján közvetítették, ideértve a kábelen és a műholdon keresztül történő műsorszórást is.

6.   Az ebben a cikkben foglalt védelmi időket az azokat megalapozó eseményt követő év januárjának első napjától kell számítani.

160. Cikk

A műszaki intézkedések védelme

1.   A Felek megfelelő jogi védelmet biztosítanak bármely hatékony technológiai intézkedés olyan megkerülése ellen, amelyet az érintett személy annak tudatában visz véghez, hogy a fenti célt kívánja elérni, vagy ésszerűen ennek tudatában kellene lennie.

2.   Valamennyi Fél megfelelő jogi védelmet biztosít az olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek előállítása, importja, forgalmazása, értékesítése, bérbeadása, értékesítést vagy bérbeadást ösztönző reklámozása vagy kereskedelmi célú birtoklása, illetve olyan szolgáltatások nyújtása ellen, amelyek:

a)	népszerűsítésének, reklámozásának vagy forgalmazásának célja bármely hatékony műszaki intézkedés megkerülése;

b)	a bármely hatékony műszaki intézkedés megkerülésén túl csak korlátozott kereskedelmi jelentőségű rendeltetéssel bírnak; vagy

c)	tervezésének, előállításának, módosításának vagy szolgáltatásának célja bármely hatékony műszaki intézkedés megkerülésének a lehetővé tétele vagy megkönnyítése.

3.   E megállapodás alkalmazásában „műszaki intézkedés”: bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendeltetésszerű működése esetén azt a célt szolgálja, hogy a művek vagy más védett tárgy tekintetében megakadályozzon vagy korlátozzon olyan cselekményeket, amelyeket bármely szerzői jog vagy szomszédos jog jogtulajdonosa nem engedélyezett, a belső jogszabályoknak megfelelően. A műszaki intézkedések akkor minősülnek „hatékonynak”, ha a mű vagy más védett tárgy használatát a jogtulajdonos hozzáférés-ellenőrzés vagy védelmi eljárás alkalmazásával korlátozza, így például kódolás, zavarás illetve a mű vagy az egyéb tárgy más átalakítása útján, vagy másolásvédő mechanizmussal, amellyel eléri a védelmi célt.

161. Cikk

A jogkezelési információk védelme

1.   A Felek megfelelő védelmet biztosítanak minden olyan személy ellen, aki illetéktelenül a következő cselekmények valamelyikét végzi:

a)	bármely elektronikus jogkezelési információ eltávolítása vagy megváltoztatása; vagy

b)	az e megállapodás alapján védett olyan művek vagy más tárgyak forgalmazása, forgalmazási célú behozatala, sugárzása vagy a közönség részére történő közvetítése, amelyekből az elektronikus jogkezelő információt illetéktelenül eltávolították vagy megváltoztatták,

ha ez a személy tudja, vagy ésszerűen tudnia kellene, hogy ezzel a cselekedetével a belső jogszabályok szerinti szerzői jog vagy szomszédos jog megsértését idézi elő, teszi lehetővé, könnyíti meg vagy fedi el.

2.   E fejezet alkalmazásában „jogkezelési információ”: a jogtulajdonosok által szolgáltatott minden olyan információ, amely az ebben a megállapodásban említett munkát vagy más tárgyat, a szerzőt vagy más jogtulajdonost, vagy a mű illetve a más tárgy használatának feltételeivel kapcsolatos információkat azonosítja, valamint az ilyen információt leképező bármely szám vagy kód. Az (1) bekezdést kell alkalmazni, amikor a fenti információs tételek bármelyike egy mű vagy az e fejezetben szereplő védelem hatálya alatt álló más tárgy másolatához társul, illetve a mű vagy más tárgy közönséghez történő közvetítésével kapcsolatban jelenik meg.

162. Cikk

Kivételek és korlátozások

1.   Azon egyezményekkel és nemzetközi megállapodásokkal összhangban, amelyeknek a Felek részesei, a Felek kizárólag olyan különös esetekben állapíthatnak meg korlátozásokat vagy kivételeket az e megállapodás 154–159. cikkében foglalt jogokkal kapcsolatban, amelyek nem ütköznek a védett tárgy rendes hasznosításával, és amelyek indokolatlanul nem károsítják a jogtulajdonosok jogos érdekeit.

2.   A Felek rendelkeznek arról, hogy az e megállapodás 155–158. cikkében említett azon ideiglenes reprodukciók, amelyek átmenetiek vagy esetiek, amelyek a technológiai folyamat szerves és lényeges részét képezik, és amelyek egyetlen célja egy mű vagy más tárgy:

a)	valamely közvetítő eszköz révén történő, harmadik felek közötti hálózaton belüli továbbításának; vagy

b)	jogszerű felhasználásának lehetővé tétele, és amelynek nincs független gazdasági jelentősége, kivételt képeznek az e megállapodás 155–158. cikkében előírt reprodukciós jog alól.

163. Cikk

A művészek műalkotásokra vonatkozó viszonteladási joga

1.   A Felek az eredeti műalkotás szerzőjének javára viszonteladási jogot biztosítanak, amely elidegeníthetetlen, és amelyről a szerző előzetesen sem mondhat le; e jog alapján az alkotásnak a szerző általi első eladását követő minden további eladásáért az eladási árból a szerzőt jogdíj illeti meg.

2.   Az (1) bekezdésben foglalt jogot valamennyi újraeladásra alkalmazni kell, amelyben a művészeti piac képviselői – így például aukciós házak, művészeti galériák és általában műkereskedők – eladóként, vevőként, illetve közvetítőként közreműködnek.

3.   A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt jogot nem kell alkalmazni olyan újraeladások esetében, amelyeknél az eladó az alkotást közvetlenül a szerzőtől szerezte meg az újraeladást megelőző három éven belül, és az újraeladási ár nem halad meg egy bizonyos minimumösszeget.

4.   A jogdíjat az eladó fizeti meg. A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy a (2) bekezdésben említett – az eladótól különböző – természetes vagy jogi személy egyedül vagy az eladóval együttesen felel a jogdíj megfizetéséért.

5.   A védelem az azon Fél által lehetővé tett mértékben igényelhető, amely Fél területén a védelmet igénylik. A díj beszedését és az összeget a belső jogszabályok határozzák meg.

164. Cikk

Együttműködés a szerzői jogok közös kezeléséről

A Felek törekednek a megfelelő közös jogkezelő szervezeteik közötti párbeszéd és együttműködés javítására, a művek és más védett anyagok hozzáférhetőségének, valamint az ilyen művek és más védett anyagok használatáért fizetendő jogdíjak átutalásának előmozdítása érdekében.

2. Alszakasz

Védjegyek

165. Cikk

Nemzetközi megállapodások

A Felek megerősítik a következők melletti elkötelezettségüket:

a)	Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz; valamint

b)	a nizzai megállapodás a védjegyekkel ellátható áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról.

166. Cikk

Lajstromozási eljárás

1.   Az egyes Felek a védjegyek lajstromozásának olyan rendszerét hozzák létre, amelyben a megfelelő védjegy-hatóság által hozott minden jogerős elutasító határozatról megfelelő indoklással ellátva, írásban tájékoztatják a kérelmezőt.

2.   Valamennyi Fél biztosítja a védjegybejelentésekkel szembeni felszólalás lehetőségét. A felszólalási eljárás kontradiktórikus.

3.   A Felek létrehozzák a védjegykérelmek és a lajstromozott védjegyek nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázisát.

167. Cikk

Közismert védjegyek

A Felek a Párizsi Egyezmény 6bis. cikkének és a TRIPS-megállapodás közismert védjegyekről szóló 16. cikke (2) és (3) bekezdésének érvényesítése céljából alkalmazzák az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió közgyűlése és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) közgyűlése által a WIPO-tagállamok közgyűléseinek harmincnegyedik üléssorozata (1999. szeptember) keretében elfogadott, a közismert védjegyek védelmére vonatkozó rendelkezésekre irányuló közös ajánlást.

168. Cikk

Kivételek a védjegyoltalomból eredő jogok alól

Valamennyi Fél rendelkezik a védjegyoltalom hatálya alóli korlátozott kivételekről, például a leíró jellegű kifejezések tisztességes használatáról, a földrajzi árujelzők 176. cikkben rögzített védelméről vagy más olyan korlátozott kivételről, amely figyelembe veszi a védjegytulajdonos és a harmadik felek jogos érdekeit.

3. Alszakasz

Földrajzi árujelzők

169. Cikk

Hatály

1.   Ez az alszakasz a Felek területéről származó földrajzi árujelzők elismerésére és oltalmára vonatkozik.

2.   Annak érdekében, hogy az egyik Fél földrajzi árujelzőjét a másik Fél is oltalomban részesítse, a földrajzi árujelzőnek olyan termékekre kell vonatkoznia, amelyek a másik Fél e megállapodás 170. cikkében említett jogszabályainak hatálya alá tartoznak.

170. Cikk

Bevett földrajzi árujelzők

1.   A termékek eredetmegjelölésére és földrajzi jelzésére vonatkozó, 1999. augusztus 22-én elfogadott grúz törvény vizsgálatát követően az Unió arra a következtetésre jutott, hogy az megfelel e megállapodás XVII-A. melléklete elemeinek.

2.   Az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet – ideértve annak a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek bejegyzéséről, ellenőrzéséről és védelméről szóló végrehajtási szabályait is–, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) II. része II. címe I. fejezetének I. szakasza, valamint a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vizsgálatát követően Grúzia arra a következtetésre jutott, hogy ezek a jogszabályok, szabályok és eljárások megfelelnek e megállapodás XVII-A. melléklete elemeinek.

3.   Az e megállapodás XVII-B. mellékletében meghatározott kötelező feltételeknek megfelelően lezajlott kifogásolási eljárást követően, és megvizsgálva az uniós földrajzi jelzéseknek megfelelő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek leírásainak az összegzését, valamint az e megállapodás XVII-D. mellékletében felsorolt borok, ízesített borok és szeszes italok – az Unió által a jelen cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok szerint lajstromozott – földrajzi árujelzőket, Grúzia e földrajzi árujelzőket az ebben az alszakaszban megállapított védelmi szintnek megfelelő oltalomban részesíti.

4.   Az e megállapodás XVII-B. mellékletében meghatározott kötelező feltételeknek megfelelően lezajlott kifogásolási eljárást követően, és megvizsgálva a grúz földrajzi jelzéseknek megfelelő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek leírásainak az összegzését, valamint az e megállapodás XVII-D. mellékletében felsorolt borok, ízesített borok és szeszes italok – Grúzia által az (1) bekezdésben említett jogszabályok szerint lajstromozott – földrajzi árujelzőket, az Unió e földrajzi árujelzőket az ebben az alszakaszban megállapított védelmi szintnek megfelelő oltalomban részesíti.

5.   Az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás 11. cikke szerint létrehozott vegyes bizottságnak az említett megállapodás III. és IV. mellékletét módosító azon határozatai, amelyeket e megállapodás hatálybalépése előtt hoztak, úgy kezelendők, mint a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság határozatai, és az említett megállapodás III. és IV. mellékletébe felvett földrajzi árujelzők e megállapodás XVII-C. és XVII-D. melléklete részeinek tekintendők. Ennek megfelelően a Felek ezeket a földrajzi árujelzőket a jelen megállapodás szerinti bevett földrajzi oltalomban részesítik.

171. Cikk

Újabb földrajzi árujelzők felvétele

1.   A Felek megállapodnak annak lehetőségében, hogy a kifogásolási eljárást és a termékleírás összefoglalójának az e megállapodás 170. cikkének (3) és (4) bekezdése szerinti, mindkét Fél kölcsönös megelégedésére történő vizsgálatát követően az e megállapodás 179. cikkének (3) bekezdésében foglalt eljárás szerint e megállapodás oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket tartalmazó XVII-C. és XVII-D. mellékletébe újabb földrajzi árujelzők vehetők fel.

2.   A Felek nem kérhetik egy elnevezés oltalom alatt álló földrajzi árujelzőként történő bejegyzését, ha az valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat.

172. Cikk

A földrajzi árujelzők oltalmának terjedelme

1.   Az e megállapodás XVII-C. és XVII-D. mellékletében szereplő földrajzi árujelzők, beleértve az e megállapodás 171. cikkének megfelelően felvett további földrajzi árujelzőket is, az alábbiakkal szemben élveznek oltalmat:

a)	az oltalom alatt álló elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata: i. az oltalom alatt álló elnevezés termékleírásának nem megfelelő hasonló termék esetében, vagy ii. amennyiben az ilyen használat valamely földrajzi árujelző hírnevét használná ki;

b)

bármely visszaélés, utánzás vagy utalás (28) még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék tényleges származását vagy ha az oltalom alatt álló nevet lefordítják, átírják, átszerkesztik vagy azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „mint” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;

c)

a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d)	bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

2.   Amennyiben bizonyos földrajzi árujelzők teljesen vagy részben azonos alakúak, mindegyik árujelző számára oltalmat kell biztosítani, feltéve, hogy azokat jóhiszeműen, a helyi és hagyományos használat, valamint az összetévesztés kockázatának megfelelő figyelembevételével használták. A TRIPS-megállapodás 23. cikkének sérelme nélkül a Felek kölcsönösen meghatározzák a használat gyakorlati feltételeit, amelyek segítségével az azonos alakú földrajzi árujelzőket megkülönböztetik egymástól, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy az érintett termelőket méltányosan kezeljék, valamint a fogyasztókat ne vezessék félre. Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a képzetet kelti, hogy a termék egy másik területről származik, még akkor sem jegyezhető be, ha az adott termék származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos.

3.   Amennyiben valamelyik Fél egy harmadik országgal való tárgyalásaival összefüggésben e harmadik ország valamely földrajzi árujelzőjének oltalom alá helyezését javasolja, és az elnevezés azonos alakú a másik Fél valamely földrajzi árujelzőjével, az utóbbi Felet tájékoztatni kell erről, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy észrevételt tehessen, mielőtt az elnevezés oltalom alá kerül.

4.   Ebben az alszakaszban semmi sem kötelezi a Feleket arra, hogy oltalomban részesítsék a másik Fél olyan földrajzi árujelzőjét, amely a származási országban nem áll oltalom alatt, illetve amelynek oltalma megszűnt az említett országban. A Felek értesítik egymást, ha egy földrajzi árujelző oltalma a származási országában megszűnt.

173. Cikk

A földrajzi árujelzők átírásának oltalma

1.   A jelen alszakasz rendelkezései szerint oltalom alatt álló, a grúz ábécé írásjeleivel vagy egyes tagállamokban hivatalosan használt, nem latin betűrendszerrel bejegyzett földrajzi árujelzőket latin betűs átírásukkal együtt kell oltalmazni. Ez az átírás használható az érintett termék címkézése céljából is.

2.   Hasonlóképpen, a jelen alszakasz szerint oltalom alatt álló, latin és egyéb, a tagállamokban hivatalosan használt, nem a latin ábécé írásjeleivel bejegyzett földrajzi árujelzőket a grúz ábécé írásjeleivel való átírásukkal együtt kell oltalmazni. Ez az átírás használható az érintett termék címkézése céljából is.

174. Cikk

A földrajzi árujelzők használatának joga

1.   Az ezen alszakasz szerint oltalom alatt álló elnevezést bármely gazdasági szereplő használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő mezőgazdasági terméket, élelmiszert, bort, ízesített bort vagy szeszes italt forgalmaz.

2.   Amennyiben egy földrajzi árujelző ezen alszakasz alapján oltalom alatt áll, annak használatát sem felhasználói regisztrációs, sem más díjakhoz nem lehet kötni.

175. Cikk

Az oltalom érvényesítése

A Felek az e megállapodás 170–174. cikkében előírt oltalomhoz kapcsolódó intézkedéseket közigazgatósági hatóságaik megfelelő igazgatási eljárásai útján hajtják végre. Az oltalmat valamely érdekelt fél kérelmére is érvényesítik.

176. Cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

1.   A Felek hivatalból vagy a Felek jogszabályainak megfelelően benyújtott kérelemre – elutasítják a védjegy bejegyzését, illetve törlik a védjegyet, ha az e megállapodás 172. cikkének (1) bekezdésében említett bármely eset fennáll az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőhöz hasonló termékekkel kapcsolatban, feltéve ha a védjegy bejegyzésére irányuló kérelmet a földrajzi árujelzőnek az érintett területen történő oltalmára irányuló kérelem benyújtása után nyújtották be.

2.   Az e megállapodás 170. cikkében említett földrajzi árujelzők vonatkozásában az oltalom iránti kérelem időpontja 2012. április 1.

3.   Az e megállapodás 171. cikkében említett földrajzi árujelzők vonatkozásában az oltalom iránti kérelem időpontja a másik Félhez intézett, a földrajzi árujelző oltalom alá helyezésére irányuló kérelem továbbításának időpontja.

4.   A Felek nem kötelesek oltalomban részesíteni olyan földrajzi árujelzőt, amelynek esetében az oltalom egy jóhírű vagy közismert védjegyre tekintettel megtévesztheti a fogyasztókat a termék valódi azonosságát illetően.

5.   A (4) bekezdés sérelme nélkül a Felek oltalmazhatnak földrajzi árujelzőket abban az esetben is, ha már létezik korábbi védjegy. A korábbi védjegy olyan védjegyet jelent, amelynek használata megfelel az e megállapodás 172. cikkének (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikének, és amelyet valamelyik Fél területén azt megelőzően jelentettek be lajstromozásra, vagy lajstromoztak, vagy amelynek oltalma – ha ezt a lehetőséget az adott jogszabályok biztosítják – használat révén azt megelőzően keletkezett, hogy a másik Fél a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelmet a jelen alszakasz alapján benyújtotta. Ezek a védjegyek a földrajzi árujelzők oltalmára tekintet nélkül továbbra is használhatók és az oltalom megújítható, amennyiben nem áll fenn a védjegy törlésére vagy megszűnésének megállapítására alapot adó ok a Felek védjegyekre vonatkozó jogszabályai alapján.

177. Cikk

Általános szabályok

1.   Ez az alszakasz a FelekWTO-egyezményből fakadó jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül alkalmazandó.

2.   Az e megállapodás 170. és a 171. cikkében említett bármely termék behozatala, kivitele és forgalmazása az importáló Fél területén alkalmazandó jogszabályi és igazgatási rendelkezéseknek megfelelően történik.

3.   Minden, a bejegyzett elnevezések termékleírásaival összefüggő ügyet az e megállapodás 179. cikkével létrehozott albizottság kezel.

4.   A jelen alszakasz értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket csak a termék származási helye szerint illetékes Fél törölheti.

5.   Az ebben az alszakaszban hivatkozott termékleírás az, amelyet – beleértve annak módosításait is – azon Fél hatóságai hagyták jóvá, amelynek területéről a termék származik.

178. Cikk

Együttműködés és átláthatóság

1.   A Felek közvetlenül vagy e megállapodás 179. cikke alapján létrehozott, földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottságon keresztül kapcsolatot tartanak minden, az ezen alszakasz végrehajtásához és működéséhez kapcsolódó kérdésben, különös tekintettel az egyik Fél által a másik Féltől kért, a termékleírásra, annak módosítására, valamint az ellenőrző intézkedések ügyében megbízott kapcsolattartókra vonatkozó információkra.

2.   Minden Fél közzéteheti a temékleírásokat vagy azok összefoglalóját, valamint a másik Félnek az e cikk alapján oltalmat élvező földrajzi árujelzőihez kapcsolódó ellenőrző intézkedések ügyében megbízott kapcsolattartók adatait.

179. Cikk

Földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság

1.   Létrejön a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság. Az albizottságot az Unió és Grúzia képviselői alkotják, és célja az jelen albekezdéssel kapcsolatos fejlemények nyomon követése és a földrajzi árujelzőkhöz kötődő együttműködés és párbeszéd elmélyítése a Felek között. Az albizottság az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak tesz jelentést.

2.   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság a határozatait konszenzussal fogadja el. Meghatározza saját eljárási szabályzatát. Az albizottság bármely Fél kérésére összeül az EU-ban vagy Grúziában. Az ülésekre a kérés időpontjától számított legfeljebb 90 napon belül, a Felek által közösen meghatározott időpontban, helyen és módon (ideértve a videokonferenciát is) kerül sor.

3.   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság gondoskodik továbbá ennek az alszakasznak a megfelelő módon történő alkalmazásáról, és megvizsgálhat bármely, az ezen alszakasz végrehajtásával és érvényesülésével kapcsolatos kérdést. Különösen a következők tartoznak a feladatkörébe:

a)	az e megállapodás 170. cikke (1) és (2) bekezdésének módosítása a Feleknél alkalmazandó jogszabályokra való hivatkozás tekintetében;

b)	az e megállapodás XVII-C. és XVII-D. mellékletének módosítása a földrajzi árujelzők tekintetében;

c)	a Felek kölcsönös tájékoztatása a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályi és szakpolitikai változásokról és minden, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyről;

d)	információcsere a földrajzi árujelzőkről, azok jelen alszakasznak megfelelő oltalmának vizsgálata céljából.

4. Alszakasz

Formatervezési minták

180. Cikk

Nemzetközi megállapodások

A Felek megerősítik elkötelezettségüket a Hágai Megállapodásnak az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló genfi szövege iránt.

181. Cikk

Lajstromozott formatervezési minták oltalma

1.   A Felek biztosítják az önállóan alkotott, új és eredeti formatervezési minták oltalmát (29). Ezt az oltalmat lajtromozás útján biztosítják, amely kizárólagos jogot biztosít a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjainak e cikk rendelkezéseivel összhangban.

2.   Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékbe beépített minta kizárólag akkor tekinthető újnak és eredetinek, ha:

a)	az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata során; és

b)	az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az eredetiség követelményeinek.

3.   A (2) bekezdés a) pontjában szereplő „rendeltetésszerű használat” kifejezés a végső felhasználó részéről történő használat, amely a karbantartást, szervizelést, illetve a javítást nem foglalja magában.

4.   A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának jogában áll harmadik feleket megakadályozni legalább abban, hogy a jogosult engedélye nélkül kereskedelmi célra előállítson, értékesítésre felajánljon, forgalmazzon, importáljon, exportáljon, raktározzon vagy használjon az oltalmazott mintát megtestesítő olyan terméket, amely jogellenesen akadályozza a minta rendes felhasználását vagy nem felel meg a tisztességes kereskedelmi gyakorlatnak.

5.   A kapható oltalom időtartama 25 évig terjedhet a lajstromozási kérelem benyújtásától vagy az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodással összhangban megállapított időponttól számítva, a Párizsi Egyezmény sérelme nélkül.

182. Cikk

Kivételek és kizárások

1.   A Felek rendelkezhetnek meghatározott kivételekről a formatervezésiminta-oltalom hatálya alól, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem ésszerűtlenül ellentétesek az oltalmazott minta rendes felhasználásával, és nem sértik aránytalanul a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik felek jogos érdekeit is.

2.   A formatervezésiminta-oltalom nem terjed ki az alapvetően műszaki vagy funkcionális megfontolások által meghatározott mintákra. Nem részesülhet formatervezésiminta-oltalomban különösen az olyan külső jellegzetesség, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse a rendeltetését.

183. Cikk

A szerzői joghoz való viszony

A formatervezési mintát – bármely formában történő megalkotásától vagy rögzítésétől kezdve – az adott Fél szerzői jogi jogszabályai szerinti védelem is megilleti. E védelem terjedelmét és feltételeit, ideértve az előírt eredeti jelleg mértékét, az egyes Felek határozzák meg.

5. Alszakasz

Szabadalmak

184. Cikk

Nemzetközi megállapodások

A Felek megerősítik a WIPO Szabadalmi Együttműködési Szerződése melletti elkötelezettségüket.

185. Cikk

Szabadalmak és közegészségügy

1.   A Felek elismerik a WTO miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodásról és a közegészségről szóló nyilatkozat fontosságát.

2.   A Felek tiszteletben tartják a WTO Általános Tanácsának az e cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozat (6) bekezdéséről szóló 2003. augusztus 30-i határozatát, és hozzájárulnak annak végrehajtásához.

186. Cikk

Kiegészítő oltalmi tanúsítvány

1.   A Felek elismerik, hogy a szabadalmi oltalom alatt álló gyógyszerek és növényvédő szerek közigazgatási engedélyezési eljárás tárgyát képezhetik a forgalomba hozatalukat megelőzően. A Felek elismerik, hogy a szabadalmi bejelentés benyújtása és a terméknek a piacukon való forgalomba hozatalára kiadott első engedélye közötti időszak átfedései következtében – a belső jogszabályokban e célból meghatározott előírások szerint – a szabadalmi oltalom tényleges időtartama az említett időszakkal rövidülhet.

2.   A Felek további oltalmi időszakot biztosítanak azokra a gyógyszerekre és növényvédő szerekre, amelyek szabadalmi oltalom alatt állnak, és amelyekre vonatkozóan közigazgatási engedélyezési eljárást folytattak le, és ez az oltalmi idő egyenlő az (1) bekezdés második mondatában említett időszak öt évvel csökkentett időtartamával.

3.   A (2) bekezdés ellenére a további oltalmi időszak időtartama nem haladhatja meg az öt évet.

4.   Olyan gyógyszerek esetében, amelyekre vonatkozóan gyermekgyógyászati tanulmányokat végeztek, és amennyiben e tanulmányok eredményei szerepelnek a termékleírásban, a Felek további hat hónappal meghosszabbítják a (2) bekezdésben említett oltalmi időszakot.

187. Cikk

A gyógyszerek forgalmazási engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok védelme (30)

1.   A Felek gondoskodnak a gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok bizalmas kezelését, valamint nyilvánosságra hozatali és felhasználási tilalmát biztosító átfogó rendszerről.

2.   A Felek jogszabályaikban biztosítják, hogy a gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése érdekében benyújtott információkat bizalmasan kezelik, nem teszik nyilvánossá harmadik felek számára és védik a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben.

3.   E célból a Felek a valamely Fél területén való első engedélyezéstől számított legalább hatéves időszak során kizárólag akkor engedélyezhetik más kérelmező számára ugyanannak vagy egy hasonló terméknek a forgalmazását a vizsgálati adatokat és tanulmányokat benyújtó kérelmezőnek megadott forgalombahozatali engedély alapján, ha a vizsgálati adatokat és tanulmányokat benyújtó kérelmező ahhoz hozzájárult. Ezen időszak alatt az első engedélyezéshez benyújtott vizsgálati adatok és tanulmányok nem használhatók fel a valamely gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezését kérő későbbi kérelmezők javára, kivéve, ha ahhoz az első kérelmező hozzájárul.

4.   A (3) bekezdésben szereplő hatéves időszak legfeljebb hét évre bővíthető, ha az első engedélyezéstől számított első hat éven belül az engedély jogosulja egy vagy több olyan új terápiás javallatra kap engedélyt, amelyeknek a meglévő terápiákkal összehasonlítva jelentős klinikai hasznot tulajdonítanak.

5.   Grúzia vállalja a gyógyszerek adatvédelmére vonatkozó jogszabályainak a vonatkozó uniós jogszabályokkal való összehangolását, az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság határozata szerinti időpontban.

188. Cikk

A növényvédelmi termékek forgalmazási engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok védelme

1.   A Felek biztonsági és hatásossági követelményeket határoznak meg a növényvédő szerek forgalomba hozatalának engedélyezését megelőzően.

2.   A Felek biztosítják, hogy a valamely kérelmező által növényvédelmi termékek forgalmazási engedélyének megszerzése céljából első ízben benyújtott adatok védelemben részesülnek a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben, és ezeket az adatokat nem használják fel semmilyen más olyan személy javára, aki forgalmazási engedélyt szeretne szerezni, kivéve, ha az engedély első jogosultja kifejezetten hozzájárul ehhez.

3.   A forgalmazási engedély megszerzése céljából első ízben benyújtott tesztekről vagy tanulmányokról szóló jelentés teljesíti a következő feltételeket:

a)	a szer más növények tekintetében történő felhasználásának engedélyezéséhez vagy az engedély ilyen értelmű módosításához volt arra szükség; valamint

b)	igazoltan megfelel a helyes laboratóriumi gyakorlat vagy a helyes kísérleti gyakorlat elveinek.

4.   Az adatvédelem időtartamának legalább az érintett Félnél megszerzett első forgalmazási engedély időpontjától kezdődő tíz évre kell kiterjednie.

189. Cikk

Növényfajták

A Felek biztosítják a növényfajta-oltalmi jogok védelmét az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezménynek megfelelően, és együttműködnek e jogok előmozdítása és érvényesítése terén.

3. Szakasz

A szellemitulajdon-jogok érvényesítése

190. Cikk

Általános kötelezettségek

1.   A Felek ismételten megerősítik a TRIPS-megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaikat – különös tekintettel annak III. részére –, és gondoskodnak a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséhez szükséges, e szakaszban rögzített kiegészítő intézkedések, eljárások és jogorvoslatok biztosításáról (31).

2.   Ezen kiegészítő intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak tisztességesnek és méltányosnak kell lenniük, nem lehetnek szükségtelenül bonyolultak és költségesek, és azokkal kapcsolatban nem lehetnek ésszerűtlenül hosszú határidők és indokolatlan késedelmek.

3.   Az említett kiegészítő intézkedéseknek és jogorvoslatoknak emellett hatékonynak, arányosnak és elrettentő hatásúnak kell lenniük, és oly módon kell alkalmazni azokat, hogy ne gátolják a törvényes kereskedelmet, és biztosítékot nyújtsanak a velük való visszaéléssel szemben.

191. Cikk

Kérelem benyújtására jogosult személyek

A Felek az alább felsorolt személyeket elismerik olyanként, mint akik jogosultak arra, hogy az ebben a szakaszban és a TRIPS-egyezmény III. részében említett intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazása iránti kérelmet nyújtsanak be:

a)	szellemitulajdon-jogok jogosultjai, az alkalmazandó jog rendelkezéseivel összhangban;

b)	e jogok használatára jogosult minden egyéb személy, különösen az engedélyesek, feltéve hogy azt az alkalmazandó jog lehetővé teszi, és annak rendelkezéseivel összhangban;

c)	szellemitulajdon-jogok közös kezelését végző szervezetek, amelyek szabályszerűen elismert jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy azt az alkalmazandó jog lehetővé teszi, és annak rendelkezéseivel összhangban; valamint

d)	a szakmai szervezeteket, amelyek szabályszerűen elismert jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy azt az alkalmazandó jog lehetővé teszi, és annak rendelkezéseivel összhangban áll.

1. Alszakasz

Polgári jogi jogérvényesítés

192. Cikk

A bizonyítékok biztosítását célzó intézkedések

1.   A Felek biztosítják, hogy az ügy érdemében lefolytatandó eljárások megindítása előtt valamely fél kérelmére, aki az összes ésszerűen rendelkezésre álló bizonyítékot bemutatta azon igényének alátámasztására, hogy szellemitulajdon-jogát megsértették vagy ilyen jogsértés veszélye fennáll, az illetékes bíróságok azonnali és hatékony ideiglenes intézkedéseket rendelhessenek el a feltételezett jogsértésre vonatkozó releváns bizonyítékok biztosítására, feltéve, hogy az a bizalmas információk védelmét nem sérti.

2.   Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják a feltehetően jogsértő áruk, illetve adott esetben az ilyen áruk előállításához és/vagy terjesztéséhez használt anyagok és eszközök, valamint az azokhoz tartozó dokumentumok részletes leírását, illetve – mintavétellel vagy anélkül történő – fizikai lefoglalását. Ezen intézkedéseket szükség esetén a másik Fél meghallhatása nélkül kell meghozni, különösen akkor, ha a késedelem valószínűleg helyrehozhatatlan kárt okozna a jogosultnak vagy bizonyíthatóan fennáll a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye.

3.   Amennyiben a bizonyítékok biztosítását szolgáló intézkedéseket az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül hozták meg, az érintett feleket haladéktalanul és legkésőbb az intézkedések végrehajtását követően értesíteni kell.

193. Cikk

Tájékoztatáshoz való jog

1.   A Felek biztosítják, hogy – a szellemi tulajdonjog megsértése miatt indított eljárásokkal összefüggésben, és a felperes indokolt és arányos kérelmére – az illetékes bíróságok elrendelhessék, hogy a szellemitulajdon-jogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetéről és terjesztési hálózatairól a jogsértő és/vagy a következő személyek adjanak tájkoztatást,

a)	akinek a birtokában kereskedelmi mennyiségben találtak jogsértő árut;

b)	akiről kiderült, hogy üzletszerűen jogsértő szolgáltatásokat vett igénybe;

c)	akiről kiderült, hogy üzletszerűen nyújtott jogsértő tevékenységek során igénybe vett szolgáltatásokat; vagy

d)	akiről kiderült, hogy jogsértő árut állít elő, gyárt vagy szállít, illetve szolgáltatásokat nyújt az a), b) vagy c) pontban szereplő személyek által szolgáltatott információk alapján.

2.   Az (1) bekezdésben említett információk – adott esetben – az alábbiakat foglalják magukban:

a)	az áruk vagy szolgáltatások előállítóinak, feldolgozóinak, forgalmazóinak, szállítóinak és más korábbi tulajdonosainak, valamint a tervezett kis- és nagykereskedőknek a neve és címe; továbbá

b)	az előállított, feldolgozott, kiszállított, átvett vagy megrendelt mennyiségekre, valamint az érintett árukért és szolgáltatásokért kifizetett árra vonatkozó információk.

3.   Az (1) és a (2) bekezdést az olyan egyéb törvényi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyek:

a)	átfogóbb tájékoztatást biztosítanak a jogosultnak;

b)	az e cikk értelmében közölt információkra vonatkozó polgári vagy büntetőjogi eljárások alkalmazása tekintetében irányadók;

c)	az információhoz való joggal történő visszaéléssel kapcsolatos felelősséget szabályozzák;

d)	lehetőséget nyújtanak az információnyújtás megtagadására, amely arra kényszerítené az (1) bekezdésben említett személyt, hogy beismerje saját vagy közvetlen rokonainak a részvételét egy szellemitulajdon-jog megsértésében; vagy

e)	az információforrások bizalmas kezelésének védelmét vagy a személyes adatok feldolgozását szabályozzák.

194. Cikk

Ideiglenes intézkedések

1.   A Felek biztosítják, hogy a bíróságok – a bejelentő kérésére – előzetes végzést adhatnak ki a feltételezett jogsértővel szemben azzal a szándékkal, hogy megakadályozzák a szellemitulajdon-jogok minden küszöbön álló megsértését, vagy – ideiglenesen vagy adott esetben, ha a belföldi jog előírja, többszöri megbírságolás lehetősége mellett – megtiltsák a szóban forgó jog állítólagos megsértésének folytatását, vagy e jogsértés folytatását olyan garanciák benyújtásához kössék, amelyek célja, hogy kártérítést biztosítsanak a jogosultnak, amennyiben sor kerül a jogsértés megállapítására. Előzetes végzés – azonos feltételek mellett – azon közvetítővel szemben is kiadható, akinek a szolgáltatásait harmadik fél veszi igénybe szellemitulajdon-jog megsértése céljából.

2.   Előzetes végzést adhatnak ki annak érdekében is, hogy elrendeljék a szellemitulajdon-jogot vélhetően sértő áruk lefoglalását vagy megsemmisítését, és ezáltal megakadályozzák azok kereskedelmi forgalomba jutását vagy kereskedelmi csatornákon keresztül történő mozgását.

3.   Feltételezett üzletszerűen elkövetett jogsértés esetében a Felek biztosítják, hogy – amennyiben a bejelentő olyan körülményekről nyújt be bizonyítékot, amelyek veszélyeztethetik a kártérítést – a bíróság óvintézkedésként elrendelheti az állítólagos jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását, ami azt is jelenti, hogy zárolhatják a bankszámláit vagy egyéb vagyonát. E célból az illetékes hatóságok adott esetben elrendelhetik a feltételezett jogsértő ellenőrzése alatt álló banki, pénzügyi vagy kereskedelmi dokumentumokhoz való hozzáférést.

195. Cikk

Érdemi határozaton alapuló intézkedések

1.   A Felek biztosítják, hogy az illetékes bíróság – a kérelmező kérésére és a jogosult számára a jogsértés okán járó kártérítés sérelme nélkül, valamint mindenféle ellentételezés nélkül – elrendelhesse legalább azon áruk kereskedelmi láncból való végleges kivonását vagy megsemmisítését, amelyekről bebizonyosodott, hogy szellemitulajdon-jogot sértenek. Adott esetben az illetékes igazságszolgáltatási hatóságok elrendelhetik a túlnyomórészt ilyen áruk előállítása vagy gyártása során használt anyagok és eszközök megsemmisítését.

2.   A Felek igazságügyi hatóságai hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy ezeket az intézkedéseket a jogsértő költségére végrehajtsák, kivéve ha ez ellen különleges érveket hoznak fel.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy – amennyiben a szellemitulajdon-jog megsértését kimondó bírósági határozat születik – a bíróság tiltó határozatot adhat ki a jogsértővel szemben, valamint bármely olyan közvetítővel szemben, akinek a szolgáltatásait harmadik fél szellemitulajdon-jogok megsértésére használja fel, mely határozatban megtiltja a jogsértés további folytatását.

4.   A Felek biztosíthatják, hogy indokolt esetben azon személy kérelmére, akivel szemben az e cikkben foglalt intézkedések alkalmazhatók, az illetékes bíróságok elrendelhessék pénzbeli kártalanítás megfizetését a sértett fél javára az e cikkben foglalt intézkedések alkalmazása helyett, amennyiben e személy nem szándékosan és nem gondatlanul járt el, az intézkedések végrehajtása aránytalan kárt okozna számára, és a sértett fél javára fizetendő pénzbeli kártalanítás ésszerű ellenszolgáltatást biztosít.

196. Cikk

Kártérítés

1.   A Felek biztosítják, hogy a bíróságok a sértett fél kérelmére elrendeljék, hogy a jogsértő, aki tudta – vagy ésszerűen tudnia kellett volna –, hogy jogsértést valósít meg, a jogosult számára a jogsértés folytán a jogosult által elszenvedett tényleges kárnak megfelelő kártérítést fizessen. A bíróságok a kártérítési összeg megállapításakor:

a)

figyelembe vesznek minden fontos szempontot, például a sértett fél által elszenvedett negatív gazdasági következményeket, ideértve a nyereségkiesést, a jogsértő által szerzett tisztességtelen hasznot, és – adott esetben – a gazdasági szempontoktól eltérő tényezőket, például a jogsértő által a jogosultnak okozott erkölcsi sérelmet; vagy

b)

az a) pont mellett további lehetőségként adott esetek – a kártérítést átalányösszegben is megállapíthatják olyan tényezők alapján, mint például legalább azon jogdíjak vagy díjak összege, amelyek a jogosultnak jártak volna, ha a jogsértő engedélyt kért volna a szóban forgó szellemitulajdon-jog használatáért.

2.   Ha a jogsértő nem tudta – vagy ésszerűennem kellett tudnia –, hogy jogsértő tevékenységet végez, a Felek előírhatják, hogy az igazságügyi hatóságok elrendelhetik a kárt szenvedett fél számára a haszon vagy a kártérítés fizetésének behajtását, amelyet előzetesen is megállapíthatnak.

197. Cikk

Jogi költségek

A Felek biztosítják, hogy a nyertes fél részéről felmerült indokolt és arányos jogi költségeket és egyéb kiadásokat főszabályként a vesztes fél viseli, kivéve ha ezt a méltányosság nem engedi, és a hazai eljárási szabályokban foglalt kivételek sérelme nélkül.

198. Cikk

Bírósági határozatok közzététele

A Felek biztosítják, hogy az iparvédelmi jog megsértése vagy szerzői jog megsértése miatt folyó eljárásokban, vagy mindkét esetben az igazságügyi hatóságok a bejelentő kérésére és a jogsértő költségére elrendelhetik megfelelő intézkedések megtételét a határozattal kapcsolatos információk terjesztése érdekében, ideértve a határozat betekinthetőségét és annak teljes terjedelmében vagy részben történő közzétételét.

199. Cikk

A szerzői vagy tulajdonosi minőség vélelmezése

Az ezen alszakaszban foglalt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazásában:

a)	az irodalmi vagy művészeti mű szerzője részéről – ellenkező bizonyítás hiányában – e minőségének vélelmezéséhez, és így a jogsértési eljárás megindításához elegendő, ha nevét a művön a szokásos módon feltüntetik;

b)	az a) pontban foglalt rendelkezést a szomszédos jogi jogosultakra a védelmet élvező teljesítményeik tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

2. Alszakasz

Egyéb rendelkezések

200. Cikk

A határokon alkalmazott intézkedések

1.   Az e megállapodás 75. cikkének és XIII. mellékletének sérelme nélkül ez a cikk megállapítja e megállapodásnak a szellemitulajdon-jogok vámhatóságok általi érvényesítése és a Felek vámhatóságai együttműködési kötelezettsége tekintetében irányadó általános elveit.

2.   A szellemitulajdon-jogok érvényesítése érdekében a határokon alkalmazott intézkedések során a Felek konzisztenciát biztosítanak az 1994. évi GATT és a TRIPS-megállapodás szerinti kötelezettségeikkel.

3.   E cikk határokon alkalmazott intézkedésekre vonatkozó rendelkezései eljárási jellegűek. A vámhatóságok fellépéseinek feltételeit és eljárásait fektetik le azokban az esetekben, amikor a szellemitulajdon-jogok megsértésével gyanúsított árukat vámellenőrzésnek kell vagy kellett volna alávetni. Semmilyen módon nem befolyásolják a Felek szellemi tulajdonra vonatkozó anyagi jogát.

4.   A szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítésének megkönnyítése érdekében a vámhatóságok megközelítéseket fogadnak el a szellemitulajdon-jogok megsértésével gyanúsított árukat tartalmazó szállítmányok azonosítására vonatkozóan. E megközelítések között szerepelnek kockázatelemzési technikák, amelyek többek között a jogosultak által nyújtott információkon, az összegyűjtött információkon és a szállítmányok ellenőrzésén alapulnak.

5.   A Felek megállapodnak a TRIPS-megállapodás 69. cikkének hatékony végrehajtásáról a szellemitulajdon-jogok megsértésével gyanúsított áruk nemzetközi kereskedelme tekintetében. E célból a Felek kapcsolattartó pontokat jelölnek ki saját vámigazgatásukon belül és tájékoztatják egymást ezekről, továbbá készen állnak arra, hogy adatokat és információt cseréljenek az ilyen áruk mindkét Felet érintő kereskedelméről. Különösen elősegítik a vámhatóságok közötti információcserét, és együttműködnek a hamis védjeggyel ellátott áruk és szerzői jogok bitorlásával előállított termékek kereskedelmére vonatkozóan. E megállapodás vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló II. jegyzőkönyvének sérelme nélkül a vámhatóságok adott esetben az ilyen információkat gyorsan és a Felek adatvédelmi jogszabályainak tiszteletben tartása mellett cserélik.

6.   Az egyes Felek vámhatóságai kérésre vagy saját kezdeményezésre együttműködnek a másik Fél vámhatóságaival a rendelkezésükre álló vonatkozó információk megosztásában, különösen az egyik Fél területén áthaladó olyan tranzitáruk tekintetében, amelyek célállomása (vagy származási helye) a másik Fél.

7.   Az e megállapodás 74. cikkében szereplő albizottság megállapítja a jelen cikk szerinti adat- és információcserével kapcsolatban szükséges gyakorlati intézkedéseket.

8.   Az e megállapodás vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló II. jegyzőkönyve alkalmazandó a szellemitulajdon-jogok megsértése tekintetében, a jelen cikk (5)–(7) bekezdésének alkalmazása eredményeképpen létrejött együttműködési formák sérelme nélkül.

9.   Az e megállapodás 74. cikkében szereplő albizottság jár el felelős bizottságként e cikk megfelelő működésének és végrehajtásának biztosítása érdekében.

201. Cikk

Magatartási kódexek

A Felek ösztönzik a következőket:

a)	magatartási kódexek kialakítása kereskedelmi vagy szakmai egyesületek vagy szervezetek által abból a célból, hogy hozzájáruljanak a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséhez;

b)	magatartásikódex-tervezetek és az ilyen kódexek alkalmazására vonatkozó értékelések benyújtása saját illetékes hatóságaik részére.

202. Cikk

Együttműködés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az ebben a fejezetben szereplő kötelezettségvállalások és kötelezettségek végrehajtásának támogatása céljából.

2.   Az együttműködés területei többek között a következő tevékenységekre terjednek ki:

a)	információcsere a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogi keretekről, valamint a vonatkozó oltalmi és érvényesítési szabályokról; a területtel kapcsolatos jogalkotás előrehaladására vonatkozó tapasztalatcsere;

b)	a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó tapasztalat- és információcsere;

c)	tapasztalatcsere a központi és annál alacsonyabb szintű végrehajtásról a vámszervek, a rendőrség, a közigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek között; együttműködés – harmadik országokkal is – a hamisított áruk exportálásának megelőzésére;

d)	kapacitásfejlesztés; a személyzet cseréje és képzése;

e)	a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó információk népszerűsítése és terjesztése többek között az üzleti körökben és a civil társadalomban; a fogyasztók és a jogosultak tudatosságának erősítése;

f)	az intézményi együttműködés javítása, például a szellemitulajdon-jogi hivatalok között;

g)

hatékony stratégiák kidolgozása a kulcsfontosságú célközönségek azonosítása és olyan kommunikációs programok létrehozása céljából, amelyek erőteljesebben felhívják a fogyasztók és a média figyelmét a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének hatásaira, valamint annak egészségügyi és biztonsági kockázataira és a szervezett bűnözéssel való kapcsolatára.

10. FEJEZET

Versenypolitika

203. Cikk

Alapelvek

A Felek elismerik a szabad és torzulásoktól mentes verseny fontosságát kereskedelmi kapcsolataikban. A Felek tudomásul veszik, hogy a versenyellenes üzleti gyakorlatok és az állami beavatkozás (ideértve az állami támogatásokat is) torzíthatják a piacok megfelelő működését, és általában véve gyengítik a kereskedelem liberalizálásából származó előnyöket.

204. Cikk

Trösztellenes és összefonódásokkal kapcsolatos jogszabályok és végrehajtásuk

1.   Mindegyik Fél saját területén átfogó versenyjogi jogszabályokat tart fenn, amelyek hatékonyan kezelik a versenyellenes megállapodásokat, az összehangolt magatartást és a piaci erőfölénnyel rendelkező vállalkozások egyoldalú versenyellenes magatartását, továbbá biztosítják az összefonódások hatékony ellenőrzését a hatékony verseny jelentős akadályozása, valamint az erőfölénnyel való visszaélés megelőzése érdekében.

2.   A Felek olyan hatóságot működtetnek, amely felelős az (1) bekezdésben említett versenyjogi jogszabályok hatékony érvényesítéséért, és rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel.

3.   A Felek elismerik annak fontosságát, hogy vonatkozó versenyjogi jogszabályaikat átláthatóan és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák, figyelemmel a tisztességes eljárás elveire és az érintett vállalkozások védekezéshez való jogára.

205. Cikk

Állami monopóliumok, állami vállalkozások, valamint különleges vagy kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozások

1.   E fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy jogszabályaiknak megfelelően állami monopóliumokat vagy állami vállalkozásokat jelöljenek ki vagy tartsanak fenn, illetve hogy vállalkozásokat különleges vagy kizárólagos jogokkal ruházzanak fel.

2.   A kereskedelmi jellegű állami monopóliumok, állami vállalkozások és különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozások tekintetében a Felek biztosítják, hogy ezek a vállalkozások a 204. cikk (1) bekezdésében említett versenyjogi jogszabályok hatálya alá tartoznak, amennyiben e jogszabályok alkalmazása nem hátráltatja jogilag vagy ténylegesen a kérdéses vállalkozásokra ruházott konkrét közérdekű feladatok ellátását.

206. Cikk

Támogatások

1.   E cikk alkalmazásában „támogatás”: olyan intézkedés, amely – függetlenül attól, hogy a támogatást termékek előállításával vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatban nyújtják-e – megfelel a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 1. cikkében szereplő feltételeknek,, és amely az említett megállapodás 2. cikkének értelmében konkrétnak minősül.

2.   A támogatások területén valamennyi Fél biztosítja az átláthatóságot. E célból az egyes Felek kétévente jelentést tesznek a másik Félnek a kormányuk vagy egy állami szerv által termékek előállításával kapcsolatban nyújtott támogatások jogalapjáról, formájáról, összegéről vagy költségvetésétől, és – amennyiben lehetséges – kedvezményezettjeiről. Az ilyen jelentés akkor minősül benyújtottnak, ha a vonatkozó információt az érintett Fél nyilvánosan elérhető internetes oldalon közzéteszi.

3.   Valamely Fél kérésére a másik Fél azonnal információt szolgáltat és válaszol a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos konkrét támogatásokra vonatkozó kérdésekre.

207. Cikk

Vitarendezés

Az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetében (Vitarendezés) szereplő vitarendezési mechanizmus rendelkezései nem alkalmazandók e megállapodás 203., 204. és 205. cikkére.

208. Cikk

Kapcsolat a WTO-val

E fejezet rendelkezései nem sértik a Felek WTO-egyezmény szerinti jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodásra és a vitarendezési egyetértésre.

209. Cikk

Titoktartás

Az e fejezet keretében folytatott információcsere során a Felek figyelembe veszik a saját jogrendjükben szereplő, szakmai és üzleti titoktartásra vonatkozó előírások szerinti korlátozásokat.

11. FEJEZET

Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések

210. Cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a)	„energiahordozók”: nyersolaj (HR-kód: 2709), földgáz (HR-kód: 2711) és villamos energia (HR-kód: 2716);

b)

„energiaszállítási létesítmények”: nagynyomású földgázvezetékek; magas feszültségű villamosenergia-alaphálózatok és vezetékek, ideértve a gáz- vagy villamosenergia-vezetékek összekapcsolásához használt rendszerösszekötőket is; nyersolaj-csővezetékek, vasútvonalak vagy energiahordozók szállítására szolgáló más rögzített létesítmények.

c)

„tranzit”: energiahordozók továbbítása az egyik Fél területén keresztül átrakással vagy anélkül, raktározással, az ömlesztett szállítás megbontásával, illetve a szállítási mód megváltoztatásával vagy ezek nélkül, amennyiben az áthaladás az azon Fél területhatárán kívül kezdődő és végződő teljes útnak csak egy részét képezi, amelynek területén a tranzitforgalom áthalad.

d)	„jogellenes elsajátítás”: bármely olyan cselekmény, amely során az energiaszállítási létesítményekből jogellenesen energiahordozókat vesznek el.

211. Cikk

Tranzit

A Felek az 1994. évi GATT és az Energia Charta Egyezmény rendelkezéseivel összhangban álló nemzetközi kötelezettségvállalásaiknak megfelelően lehetővé teszik az energiahordozók tranzitját.

212. Cikk

Tranzitáruk jogellenes elsajátítása

A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek a területükön keresztül továbbított energiahordozók olyan jogi személy általi jogellenes elsajátításának megtiltása és kezelése érdekében, amely a Fél ellenőrzése vagy joghatósága alatt áll.

213. Cikk

Megszakítás nélküli tranzit

1.   Egyik Fél sem sajátítja el vagy akadályozza más módon a területén áthaladó energiahordozók tranzitját, kivéve, ha az ilyen elsajátításról vagy akadályozásról az ilyen tranzitot szabályozó szerződés vagy más megállapodás kimondottan rendelkezik, vagy ha azonnali korrekciós fellépés hiányában az energiaszállítási létesítmények folytatódó működése indokolatlanul veszélyeztetné a közbiztonságot, a kulturális örökséget, az egészséget, a biztonságot vagy a környezetet, azzal a feltétellel, hogy az ilyen fellépést nem olyan módon hajtják végre, hogy az az önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés, illetve a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozása eszközének minősül.

2.   A Feleket vagy az egyik Fél ellenőrzése és joghatósága alá tartozó jogalanyokat érintő bármely vitás kérdés esetén az a Fél, amelynek területén energiahordozókat továbbítanak, nem szakítja meg vagy nem csökkenti, illetve az ellenőrzése és joghatósága alá tartozó egyik jogalanynak sem – beleértve az állami kereskedelmi vállalatokat is – engedélyezi, hogy megszakítsa vagy csökkentse az energiahordozók folyamatban lévő továbbítását a vonatkozó szerződés szerinti vitarendezési eljárás vagy az e megállapodás XVIII. mellékletében vagy IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetében (Vitarendezés) szereplő vészhelyzeti eljárás lezárulta előtt, kivéve az (1) bekezdésben felsorolt körülmények fennállása esetén.

3.   Egy Fél nem tekinthető felelősnek a tranzit e cikk szerinti megszakításáért vagy csökkenéséért, amennyiben a Fél valamely harmadik országnak vagy egy harmadik ország ellenőrzése vagy joghatósága alá tartozó jogalanynak tulajdonítható cselekmény következtében képtelen biztosítani az energiahordozók szállítását vagy továbbítását.

214. Cikk

Üzemeltetők tranzitkötelezettségei

Mindkét Fél biztosítja, hogy az energiaszállítási létesítmények üzemeltetői meszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:

a)	minimalizálják a tranzit véletlenszerű megszakadásának vagy csökkenésének kockázatát;

b)	haladéktalanul helyreállítsák az ilyen, véletlenszerűen megszakadt vagy lecsökkent tranzit normális működését.

215. Cikk

Szabályozó hatóságok

1.   A Felek a gáz- és villamosenergia-piacok működésének szabályozására felhatalmazott független szabályozó hatóságokat jelölnek ki. E szabályozó hatóságok jogilag elkülönülnek és a működésükett tekintve függetlenek bármely más állami vagy magánvállalkozástól, piaci résztvevőtől vagy üzemeltetőtől.

2.   A szabályozó hatóság határozatai és eljárásai pártatlanok minden piaci szereplő tekintetében.

3.   A szabályozó hatóság bármely határozata által érintett üzemeltetőnek jogában áll jogorvoslatért fordulni a határozat ellen egy, az érintett felektől független jogorvoslati testületnél. Ha a jogorvoslati testület nem bírói szerv, minden esetben írásos indokolást kell adnia határozatairól, amelyeket egy pártatlan és független bíróság felülvizsgál. A jogorvoslati testület határozatait végre kell hajtani.

216. Cikk

A piacok szervezése

1.   A Felek biztosítják, hogy az energiapiacokat úgy működtetik, hogy versenyszerű, biztonságos és környezeti szempontból fenntartható körülmények szülessenek, és hogy nem történik megkülönböztetés a vállalkozások között jogaik és kötelezettségeik tekintetében.

2.   Az (1) bekezdés sérelme nélkül valamely Fél – általános gazdasági érdek miatt – kiróhat olyan kötelezettségeket a vállalkozásokra, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak: biztonság, ideértve az ellátásbiztonságot is; a szállítmányok rendszeressége, minősége és ára; valamint környezetvédelem, ideértve az energiahatékonyságot, a megújuló energiákat és az éghajlatvédelmet is. Az ilyen kötelezettségeknek egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük.

3.   Amennyiben valamely Fél szabályozza a belföldi piacon értékesített gáz és villamos energia árát, ez a Fél gondoskodik arról, hogy a szabályozott ár számításához alkalmazott módszert a szabályozott ár hatálybalépését megelőzően közzétegyék.

217. Cikk

Az energiaszállítási létesítményekhez való hozzáférés

1.   A Felek biztosítják területükön az energiaszállítási létesítményekhez és cseppfolyósítottföldgáz-tárolási létesítményekhez való hozzáférést harmadik felek számára lehetővé tevő, valamennyi felhasználó tekintetében alkalmazandó rendszer végrehajtását, és annak átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon történő alkalmazását.

2.   A Felek biztosítják, hogy az energiaszállítási létesítményekhez való hozzáférés tarifái és az ilyen hozzáféréssel kapcsolatos minden más feltétel objektív, ésszerű, átlátható és megkülönböztetésmentes az energiahordozó eredete, tulajdonosa vagy rendeltetési helye tekintetében.

3.   A Felek biztosítják, hogy minden műszaki és szerződéses fizikai és virtuális kapacitást átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok és eljárások szerint osztanak ki.

4.   Harmadik fél hozzáférésének elutasítása esetén a Felek biztosítják, hogy kérésre az energiaszállítási létesítmények üzemeltetői megfelelően indokolt magyarázatot adnak a kérelmező félnek, ami ellen jogorvoslat kérhető.

5.   Valamely Fél kivételes esetben eltérhet az (1)–(4) bekezdések rendelkezéseitől a saját jogszabályaiban rögzített objektív kritériumok szerint. A Felek különösen a fontos új energiaszállítási létesítmények esetében hajthatják végre jogszabályaikban a harmadik felek hozzáférési szabályai tekintetében alkalmazhazó kivételek lehetőségét eseti elbírálás alapján, korlátozott időtartamra.

218. Cikk (32)

Kapcsolat az Energiaközösségről szóló szerződéssel

1.   Amennyiben e fejezet és az Energiaközösségről szóló szerződés rendelkezései vagy az Energiaközösségről szóló szerződés értelmében alkalmazandó uniós jogszabályok rendelkezései között ellentmondás lenne, akkor az Energiaközösségről szóló szerződés rendelkezései vagy az Energiaközösségről szóló szerződés értelmében alkalmazandó uniós jogszabályok rendelkezései irányadók.

2.   E fejezet végrehajtásakor előnyt élvez az olyan jogszabályok vagy más jogi aktusok elfogadása, amelyek összhangban állnak az Energiaközösségről szóló szerződéssel vagy amelyek az Unióban alkalmazandó jogszabályokon alapulnak. Az e fejezettel kapcsolatban felmerült vita esetén a fentiekben említett kritériumoknak megfelelő jogszabályokat vagy más jogi aktusokat úgy kell tekinteni, hogy azok megfelelnek e fejezetnek. Annak vizsgálata során, hogy valamely jogszabály vagy más jogi aktus megfelel-e ezeknek a kritériumoknak, az Energiaközösségről szóló szerződés 91. cikke szerint hozott bármely döntést figyelembe kell venni.

12. FEJEZET

Átláthatóság

219. Cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a)

az „általánosan alkalmazandó intézkedések ” közé a következők tartoznak: törvények, rendeletek, bírósági határozatok, eljárások és igazgatási intézkedések, amelyek hatást gyakorolhatnak az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) hatálya alá tartozó bármely kérdésre. A fogalom nem terjed ki a konkrét személynek vagy személyek konkrét csoportjának címzett intézkedésekre;

b)	„érintett személy”: valamely Fél területén letelepedett, egy általánosan alkalmazandó intézkedés által közvetlenül érintett bármely természetes vagy jogi személy.

220. Cikk

Célkitűzés

Elismerve a szabályozási környezetnek a Felek közötti kereskedelemre és befektetésekre gyakorolt esetleges hatását, a Felek kiszámítható szabályozási környezetet és hatékony eljárásokat biztosítanak a gazdasági szereplők számára – ideértve a kis- és középvállalkozásokat is –, megfelelően figyelembe véve a jogbiztonság és az arányosság követelményeit.

221. Cikk

Közzététel

1.   A Felek biztosítják, hogy az általánosan alkalmazandó intézkedések:

a)	gyorsan és könnyen elérhetőek legyenek egy hivatalosan kijelölt médiumban és – amennyiben megvalósítható – elektronikus úton, oly módon, hogy bárki megismerhesse azokat;

b)	az ilyen intézkedések célját és ésszerűségét megindokolják; valamint

c)	kellő időt biztosítsanak a közzététel és az ilyen intézkedés hatálybalépése között, a kellően indokolt esetek kivételével, ideértve a biztonsági vagy vészhelyzeti kérdéseket is.

2.   Minden Fél:

a)	törekszik arra, hogy előzetesen nyilvánosan és megfelelően korai szakaszban közzétegyen valamennyi olyan általánosan alkalmazandó intézkedést, amelynek elfogadását vagy módosítását javasolja, ideértve a javaslat céljának és ésszerűségének indoklását is;

b)	ésszerű lehetőséget biztosítanak az érdekelt személyek részére ahhoz, hogy az ilyen javaslatokat véleményezhessék, és különösen, hogy ennek megtételére elegendő idő álljon rendelkezésre; valamint

c)	arra törekednek, hogy figyelembe vegyék az érdekelt személyektől származó véleményeket az ilyen javaslatokkal kapcsolatban.

222. Cikk

Tájékoztatás és kapcsolattartó pontok

1.   Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a Felek közötti kommunikációt az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alá tartozó bármely kérdésben, a Felek koordinátori szerepet betöltő kapcsolattartó pontokat jelölnek ki.

2.   A Felek létrehozzák vagy fenntartják a bármely személytől érkező tájékoztatás iránti kérelmekre történő válaszadás megfelelő mechanizmusait az általánosan alkalmazandó, javasolt vagy hatályos intézkedésekkel és ezek alkalmazásával kapcsolatban. A tájékoztatás iránti kérelmek kezelhetők az (1) bekezdés szerint létrehozott kapcsolattartó pontok, illetve bármely más megfelelő mechanizmus útján.

3.   A Felek elismerik, hogy a (2) bekezdés alapján adott válasz nem szükségképpen meghatározó és jogilag nem szükségképpen kötelező, hanem csak tájékoztatási célokat szolgál, kivéve, ha saját törvényeik és rendeleteik másképp rendelkeznek.

4.   Az egyik Fél kérésére a másik Fél haladéktalanul tájékoztatást ad és válaszol az általánosan alkalmazandó intézkedéseket érintő olyan kérdésekre vagy az általánosan alkalmazandó intézkedések elfogadására vagy módosítására irányuló bármely javaslatra, amelyek vonatkozásában a kérelmező Fél úgy ítéli meg, hogy azok érintik az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) működését, függetlenül attól, hogy a kérelmező Felet korábban tájékoztatták-e az adott intézkedésről.

223. Cikk

Az általánosan alkalmazandó intézkedések igazgatása

1.   A Felek miden általánosan alkalmazandó intézkedést objektív, pártatlan és ésszerű módon igazgatnak.

2.   E célból az egyes Felek, amikor ezeket az intézkedéseket egyedi esetekben egy másik Fél konkrét személyeire, áruira vagy szolgáltatásaira alkalmazzák,

a)

arra törekednek, hogy az igazgatási eljárás által közvetlenül érintett érdekelt személyek részére a rájuk vonatkozó eljárásokkal összhangban ésszerű tájékoztatást adjanak az eljárás megindításakor, ideértve az eljárás jellegének meghatározását, az eljárás kezdeményezésére vonatkozó joghatóság megnevezését és a vitatott kérdések általános leírását;

b)	az ilyen érdekelt személyek részére ésszerű lehetőséget biztosítanak arra, hogy bármely végleges igazgatási cselekményt megelőzően előadhassák az álláspontjukat alátámasztó tényeket és érveket, amennyiben ezt a rendelkezésre álló idő, az eljárás jellege és a közérdek lehetővé teszi; valamint

c)	biztosítják, hogy eljárásaik a jogszabályaikon alapuljanak, és azokkal összhangban álljanak.

224. Cikk

Felülvizsgálat és jogorvoslat

1.   Valamennyi Fél bírói, választottbírói vagy közigazgatási törvényszékeket vagy eljárásokat hoz létre vagy tart fenn az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos igazgatási cselekmények haladéktalan felülvizsgálata és – ha indokolt – kiigazítása érdekében. Ezek a törvényszékek vagy eljárások pártatlanok és függetlenek az igazgatási végrehajtással megbízott hivataltól vagy hatóságtól, és az azokért felelős személyeknek semmiféle lényeges érdekük nem fűződhet az ügy kimeneteléhez.

2.   Valamennyi Fél biztosítja, hogy bármely ilyen törvényszék vagy eljárás során az eljárás felei jogosultak legyenek a következőkre:

a)	ésszerű lehetőség saját álláspontjuk alátámasztása, illetve megvédése érdekében; valamint

b)	olyan döntéshozatal, amely a bizonyítékokon és a feljegyzések benyújtásán, vagy ha a jogszabálya előírja, a közigazgatási hatóság által összeállított feljegyzéseken alapul.

3.   Valamennyi Fél biztosítja – a jogszabályai által biztosított jogorvoslatra vagy további felülvizsgálatra figyelemmel –, hogy az ilyen határozatot a szóban forgó igazgatási cselekmény tekintetében illetékes hivatal vagy hatóság végrehajtja és gyakorlatában alkalmazza.

225. Cikk

A szabályozás minősége és teljesítménye, helyes hivatali magatartás

1.   A Felek vállalják, hogy együttműködnek a szabályozás minősége és teljesítménye fejlesztésében, ideértve a vonatkozó szabályozási szakpolitikáikra és szabályozási hatáselemzéseikre vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréjét.

2.   A Felek elismerik a helyes hivatali magatartásra vonatkozó elvek (33) betartásának fontosságát, és vállalják, hogy együttműködnek ezen elvek előmozdításában, ideértve az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét is.

226. Cikk

Egyedi szabályok

E fejezet rendelkezései az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) többi fejezetében megállapított konkrét átláthatósági szabályok sérelme nélkül alkalmazandók.

13. FEJEZET

Kereskedelem és fenntartható fejlődés

227. Cikk

Háttér és célkitűzések

1.   A Felek emlékeztetnek az ENSZ által 1992-ben közzétett, a környezetről és a fejlődésről szóló Agenda 21-re, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (a továbbiakban: ILO) a munka világára vonatkozó alapelvekről és jogokról szóló 1998. évi nyilatkozatára, a fenntartható fejlődés végrehajtásáról szóló 2002. évi johannesburgi tervre, az Egyesült Nemzetek Szervezete Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes körű foglalkoztatásról és a tisztességes munkáról szóló 2006. évi miniszteri nyilatkozatára és az ILO-nak a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi nyilatkozatára. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem oly módon történő ösztönzése mellett, amely hozzájárul a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez a jelen és jövő generációk jóléte érdekében, és annak biztosítása mellett, hogy ez a célkitűzés minden szinten beépül és tükröződik a kereskedelmi kapcsolataikban.

2.   A Felek újra megerősítik kötelezettségvállalásaikat a fenntartható fejlődés elérése iránt, és elismerik, hogy ennek a gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem a kölcsönösen összefüggő és egymást erősítő pillérei. Hangsúlyozzák a kereskedelemmel kapcsolatos munkaügyi (34) és környezetvédelmi megfontolások előnyeit, a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó globális megközelítés részeként.

228. Cikk

A szabályozási jog és a védelem szintje

1.   A Felek elismerik az egyes Felek jogát a fenntartható fejlődésre vonatkozó politikáik és prioritásaik meghatározására, a hazai környezetvédelem és munkavédelem saját szintjeinek meghatározására, valamint a vonatkozó jogszabályok ennek megfelelő – az e megállapodás 229. és 230. cikkében hivatkozott nemzetközileg elismert normák és megállapodások melletti kötelezettségvállalással következetes – kiigazítására vagy módosítására.

2.   Ebben az összefüggésben a Felek törekednek annak biztosítására, hogy jogszabályaik és szakpolitikáik biztosítják és bátorítják a környezetvédelem és munkaügyi védelem magas szintjét, és igyekeznek folyamatosan javítani jogszabályaikat és szakpolitikáikat, valamint az ezeket alátámasztó védelmi szintet.

229. Cikk

Többoldalú munkaügyi előírások és megállapodások

1.   A Felek elismerik, hogy a teljes és termelékeny foglalkoztatás és a tisztességes munka a globalizáció kezelésének kulcseleme, és újólag megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem olymódon történő fejlesztése érdekében, amely elősegíti a teljes és termelékeny foglalkoztatást és a mindenki számára rendelkezésre álló tisztességes munkát. Ebben az összefüggésben a Felek vállalják, hogy szükség esetén konzultálnak és együttműködnek a kölcsönös érdek által fedett kereskedelemmel kapcsolatos munkaügyi kérdésekben.

2.   A Felek az ILO-tagságukból fakadó kötelezettségeikkel és az 1998-ban, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 86. ülésszakán elfogadott, a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozattal és annak mellékleteivel összhangban kötelezettséget vállalnak a nemzetközi szinten elismert, az alapvető ILO-egyezményekben megtestesülő alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartására, előmozdítására és megvalósítására a jogszabályaikban és gyakorlataikban és a teljes területükön, különös tekintettel a következőkre:

a)	az egyesülés szabadsága és a kollektív tárgyaláshoz való jog hatékony elismerése;

b)	a kényszer- és kötelező munka minden formájának felszámolása;

c)	a gyermekmunka eredményes eltörlése; valamint

d)	a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos megkülönböztetések felszámolása.

3.   A Felek megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy jogszabályaikban és gyakorlatukban hatékonyan végrehajtják az alapvető, prioritást élvező és egyéb, Grúzia illetve a tagállamok által megerősített ILO-egyezményeket.

4.   A Felek megfontolják az olyan többi prioritást élvező és egyéb egyezmények megerősítését, amelyeket az ILO naprakésznek minősített. A Felek rendszeresen információt cserélnek e tekintetben egymás helyzetéről és fejleményeiről.

5.   A Felek elismerik, hogy a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok megsértése nem szolgálhat hivatkozásul és nem használható fel jogos komparatív előnyként, valamint a munkaügyi normákat nem szabad protekcionista kereskedelmi célokra felhasználni.

230. Cikk

Többoldalú környezetvédelmi irányítás és megállapodások

1.   A Felek elismerik a többoldalú környezetvédelmi irányítás és megállapodások értékét mint a nemzetközi közösségnek a globális és regionális környezeti problémákra adott válaszát, és hangsúlyozzák a kereskedelem és a környezetvédelmi politikák közötti kölcsönös támogatás megerősítésének szükségességét. Ebben az összefüggésben a Felek vállalják, hogy szükség esetén konzultálnak és együttműködnek a kereskedelemmel kapcsolatos környezetvédelmi kérdésekről szóló tárgyalások és más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kereskedelemmel kapcsolatos környezetvédelmi kérdések tekintetében.

2.   A Felek ismételten megerősítik kötelezettségvállalásukat azoknak a többoldalú környezetvédelmi megállapodásoknak a jogszabályaikban és gyakorlatukban történő végrehajtására, amelyeknek részes felei.

3.   A Felek rendszeresen információt cserélnek egymás helyzetéről és előrelépéseiről a többoldalú környezetvédelmi megállapodások megerősítése vagy az ilyen megállapodások módosításai tekintetében.

4.   A Felek ismételten megerősítik kötelezettségvállalásukat az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye (a továbbiakban: UNFCCC) és annak jegyzőkönyve (a továbbiakban: Kiotói Jegyzőkönyv) végső célkitűzésének elérésére. Elkötelezettek a jövőbeli nemzetközi éghajlat-változási keret fejlesztése érdekében az UNFCCC, valamint a vonatkozó megállapodások és határozatok keretében folytatott együttműködés mellett.

5.   E megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza bármelyik Felet olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtására hozott intézkedések elfogadásában vagy fenntartásában, amelyeknek részes felei, feltéve hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem vezet a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetéshez vagy a kereskedelem rejtett korlátozásához.

231. Cikk

A fenntartható fejlődést ösztönző kereskedelem és beruházások

A Felek újólag megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy növeljék a kereskedelem hozzájárulását a fenntartható fejlődés célkitűzésének eléréséhez annak gazdasági, szociális és környezetvédelmi dimenzióiban. Ennek megfelelően:

a)	a Felek elismerik, hogy az alapvető munkaügyi előírások és a méltányos munka kedvező hatással lehetnek a gazdasági hatékonyságra, az innovációra és a termelékenységre, és nagyobb szakpolitikai koherenciára törekednek egyrészről a kereskedelempolitikák, másrészről a munkaügyi politikák között;

b)	a Felek törekednek a környezetvédelmi áruk és szolgáltatások kereskedelmének és az azokkal kapcsolatos beruházásoknak a megkönnyítésére és előmozdítására, egyebek mellett a kapcsolódó nem vámjellegű akadályok kérdésének kezelése révén;

c)

a Felek törekednek az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése szempontjából különösen releváns áruk és szolgáltatások – például a fenntartható megújuló energiák és az energiahatékony termékek és szolgáltatások – kereskedelme előtti akadályok lebontásának megkönnyítésére. Idetartozhat a megfelelő technológiák átvétele és az olyan normák kialakítása, amelyek kielégítik a környezeti és gazdasági szükségleteket és minimalizálják a kereskedelem technikai akadályait;

d)	a Felek megállapodnak az olyan áruk kereskedelmének előmozdításában, amelyek hozzájárulnak a szociális körülmények és a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatok javításához, ideértve az önkéntes alapon működő, fenntarthatóságot garantáló rendszerek alá tartozó árukat és az ökocímkéket is;

e)

a Felek megállapodnak a vállalati társadalmi felelősségvállalás ösztönzésében, többek közt az információk és a bevált gyakorlatok cseréje útján. E tekintetben a Felek a vonatkozó nemzetközileg elismert elvekre és iránymutatásokra, és különösen az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásaira hivatkoznak.

232. Cikk

Biológiai sokféleség

1.   A Felek elismerik a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható felhasználásának fontosságát mint a fenntartható fejlődés megvalósításának egyik kulcselemét, és újólag megerősítik elkötelezettségüket a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható felhasználása mellett, összhangban a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel és a többi olyan vonatkozó nemzetközi eszközzel, amelyeknek részes feleik.

2.   Ennek érdekében a Felek vállalják a következőket:

a)	ösztönzik a biológiai erőforrások fenntartható felhasználása útján előállított és a biodiverzitás megőrzéséhez hozzájáruló természetierőforrás-alapú termékek kereskedelmét;

b)

információt cserélnek a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását és a biológiai sokféleségre nehezedő nyomás csökkentését célzó természetierőforrás-alapú termékek kereskedelmével kapcsolatos tevékenységekről, valamint adott esetben együttműködnek a hatás maximalizálása és vonatkozó szakpolitikáik egymást kölcsönösen támogató jellegének biztosítása érdekében;

c)	ösztönzik a fajok felvételét a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménybe (CITES), amennyiben e fajok védettségi helyzete veszélyeztetettnek minősül; valamint

d)

regionális és globális szinteken együttműködnek azzal a céllal, hogy előmozdítsák a természetes vagy mezőgazdasági ökoszisztémák biológiai sokféleségének megőrzését és fenntartható felhasználását, ideértve a veszélyeztetett fajokat, azok élőhelyeit, a különleges természetvédelmi területeket és a genetikai sokféleséget; az ökoszisztémák helyreállítását, valamint az élő és nem élő természeti erőforrások vagy ökoszisztémák felhasználása okozta negatív természeti hatások felszámolását vagy csökkentését.

233. Cikk

Fenntartható erdőgazdálkodás és az erdészeti termékek kereskedelme

1.   A Felek elismerik az erdők megőrzésének és a fenntartható erdőgazdálkodásnak a fontosságát, valamint az erdők hozzájárulását a Felek gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célkitűzéseihez.

2.   E célból a Felek vállalják a következőket:

a)	ösztönzik a fenntartható erdőgazdálkodásból származó, a kitermelés szerinti ország belső jogának megfelelően kitermelt erdészeti termékek kereskedelmét, ami kiterjedhet e célból kétoldalú vagy regionális megállapodásokra is;

b)	információt cserélnek a fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa és fatermékek fogyasztását ösztönző intézkedésekről, és adott esetben együttműködnek ilyen intézkedések kialakítása érdekében;

c)	intézkedéseket fogadnak el az erdővel borított területek megőrzése, valamint az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem ösztönzésére, adott estben harmadik országok tekintetében is;

d)	információt cserélnek az erdőgazdálkodás javítását célzó tevékenységekről és adott esetben együttműködnek az illegálisan kitermelt fa és fatermékek kereskedelemből való kizárását célzó, vonatkozó szakpolitikáik hatásának és egymást kölcsönösen erősítő jellegének maximalizálása érdekében;

e)	előmozdítják a fafajok felvételét a CITES-be, amennyiben e fajok védettségi helyzete veszélyeztetettnek minősül; valamint

f)	regionális és globális szinten együttműködnek az erdővel borított területek megőrzésének, valamint az összes típusú erdővel való fenntartható gazdálkodás előmozdításának céljából.

234. Cikk

Halászati termékek kereskedelme

Figyelemmel annak fontosságára, hogy a halállományok felelősségteljes kezelését fenntartható módon biztosítsák, és a kereskedelem terén a jó kormányzást ösztönözzék, a Felek vállalják a következőket:

a)	ösztönzik a bevált gyakorlatokat a halászati gazdálkodás területén a halállomány fenntartható módon történő és ökoszisztéma szemléletű megközelítésen alapuló megőrzésének és kezelésének biztosítása céljából;

b)	hatékony intézkedéseket hoznak a halászati tevékenységek nyomon követésére és ellenőrzésére;

c)	megfelelnek a legfontosabb vonatkozó ENSZ- és FAO-eszközökben meghatározottak szerinti tengeri biológiai erőforrások hosszú távú megőrzésére és fenntartható kiaknázására irányuló intézkedéseknek;

d)	előmozdítják a Felek közötti koordinált adatgyűjtési rendszereket és tudományos együttműködést a halászati gazdálkodáshoz nyújtott jelenlegi tudományos tanácsadás javítása érdekében;

e)	a lehető legszélesebb mértékben együttműködnek a vonatkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében; valamint

f)

átfogó, hatékony és átlátható intézkedések útján együttműködnek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat és halászattal kapcsolatos tevékenységek elleni küzdelemben. A Felek szakpolitikákat és intézkedéseket foganatosítanak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati termékeknek a kereskedelemből és piacaikról való kizárása érdekében.

235. Cikk

A védelem szintjének fenntartása

1.   A Felek elismerik, hogy helytelen a kereskedelem vagy a befektetések belső környezetvédelmi, illetve munkajogi jogszabályok által biztosított védelmi szintjének csökkentésével való ösztönzése.

2.   A Felek nem mondhatnak le, illetve nem térhetnek el a munkajogi és környezetvédelmi jogszabályaiktól, és nem is ajánlhatják fel, azokról lemondanak vagy eltérnek annak érdekében, hogy bártorítsák a területükön befektetések vagy befektetők letelepedését, megszerzését, kiterjesztését vagy megtartását.

3.   A Felek nem mulasztják el hatékonyan érvényesíteni környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályaikat folyamatos vagy visszatérő tevékenység vagy annak hiánya útján, a kereskedelem vagy a befektetések bátorítása érdekében.

236. Cikk

Tudományos adatok

A kereskedelmet vagy a beruházásokat esetlegesen érintő, a környezet vagy a munkafeltételek védelmét célzó intézkedések előkészítése vagy végrehatjása során a Felek figyelembe veszik a rendelkezésre álló tudományos és technikai információkat, valamint a vonatkozó nemzetközi normákat, iránymutatásokat vagy ajánlásokat, ha léteznek ilyenek. Ebben a tekintetben a Felek az elővigyázatosság elvét is alkalmazhatják.

237. Cikk

Átláthatóság

A Felek belső jogszabályaiknak és az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 12. fejezetének (Átláthatóság) megfelelően biztosítják, hogy a kereskedelmet vagy a beruházásokat esetlegesen érintő, a környezet vagy a munkafeltételek védelmét célzó intézkedéseket átlátható módon, kellő figyelemmel és nyilvános konzultáció keretében alakítják ki, vezetik be és hajtják végre,, a nem állami szereplőket pedig megfelelően és kellő időben tájékoztatják, és azokkal konzultálnak.

238. Cikk

A fenntarthatóság hatásainak felülvizsgálata

A Felek vállalják, hogy az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) végrehajtásának a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásait a vonatkozó részvételi folyamataik és intézményeik, valamint az e megállapodás alapján létrehozott intézmények segítségével felülvizsgálják, ellenőrzik és értékelik – például kereskedelmi vonatkozású fenntarthatósági hatásvizsgálatok útján.

239. Cikk

Együttműködés a kereskedelem és a fenntartható fejlődés terén

A Felek elismerik az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) célkitűzéseinek megvalósítása céljából a környezetvédelmi és munkaügyi politikák kereskedelmi vonatkozású szempontjait illetően folytatott együttműködés fontosságát. Az együttműködés többek között a következő területeket foglalhatja magában:

a)	a kereskedelem és a fenntartható fejlődés munkaügyi és környezetvédelmi szempontjai a nemzetközi fórumokon, ideértve különösen a WTO-t, az ILO-t, az Egyesült Nemzetek SzervezeteKörnyezetvédelmi Programját és a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat;

b)	a kereskedelem fenntarthatóságával kapcsolatos hatásvizsgálatok módszerei és mutatói;

c)	a munkaügyi és környezetvédelmi szabályozások, normák és előírások hatása, valamint a kereskedelmi és beruházási szabályok hatása a munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályokra, ideértve a munkaügyi és környezetvédelmi szabályozások és szakpolitikák kialakítását is;

d)

az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) pozitív és negatív hatásai a fenntartható fejlődésre, valamint ezek javításának, illetve megelőzésének és enyhítésének módjai, figyelembe véve az egyik Fél vagy a Felek által végrehajtott fenntarthatósági hatásértékeléseket is;

e)	a kereskedelem szempontjából releváns alapvető, prioritást élvező és egyéb naprakész ILO-egyezmények és többoldalú környezetvédelmi megállapodások megerősítésének és hatékony végrehajtásának ösztönzésére vonatkozó nézetek és bevált gyakorlatok cseréje;

f)	magán és állami tanúsítási, nyomonkövethetőségi és címkézési rendszerek előmozdítása, ideértve az ökocímkéket is;

g)	a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, például tudatosságnöveléssel kapcsolatos tevékenységek, nemzetközi szinten elismert irányelvek és alapelvek végrehajtása és terjesztése útján;

h)

az ILO méltányos munka programja (Decent Work Agenda) kereskedelmi vonatkozásai, ideértve a kereskedelem és a teljes és produktív foglalkoztatás közötti összefüggéseket, a munkaerő-piaci kiigazításokat, az alapvető munkaügyi normákat, a munkaügyi statisztikát, a humánerőforrás-fejlesztést és az egész életen át tartó tanulást, a szociális védelmet és a társadalmi befogadást, a szociális párbeszédet, valamint a nemek közötti egyenlőséget;

i)	a többoldalú környezetvédelmi megállapodások kereskedelmi vonatkozású szempontjai, ideértve a vámügyi együttműködést is;

j)	a jelenlegi és jövőbeli éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi rendszer kereskedelmi vonatkozású szempontjai, ideértve a karbonszegény technológia és az energiahatékonyság előmozdításának eszközeit is;

k)	a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható kiaknázásának ösztönzésére irányuló, kereskedelmi vonatkozású intézkedések;

l)	az erdők megőrzésének és a fenntartható erdőgazdálkodás ösztönzését, és ezáltal az erdőirtásra irányuló nyomás csökkentését célzó kereskedelmi vonatkozású intézkedések, tekintettel az illegális fakitermelésre is; valamint

m)	a fenntartható halászati gyakorlatok előmozdítását célzó kereskedelmi vonatkozású intézkedések, valamint a fenntartható halászat útján előállított halászati termékek kereskedelme.

240. Cikk

Intézményi felépítés és felügyeleti mechanizmusok

1.   E fejezet végrehajtása érdekében valamennyi Fél kijelöl egy kapcsolattartó pontot saját közigazgatásán belül, amely kapcsolattartó pontként szolgál a másik Fél felé.

2.   Létrejön a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság. Az albizottság a tevékenységéről az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak tesz jelentést. Az albizottság az egyes Felek vezető közigazgatási tisztségviselőiből áll.

3.   A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság e megállapodás hatálybalépését követő első évben ül össze, azt követően pedig szükség szerint, hogy áttekintse e fejezet végrehajtását, beleértve az e megállapodás 239. cikke alapján végrehajtott tevékenységeket is. Az albizottság megállapítja saját eljárási szabályzatát.

4.   A Felek a fenntartható fejlődéssel foglalkozó új hazai tanácsadó csoporto(ka)t hívnak össze – vagy a már meglévőkkel konzultálnak –, amelyek feladata az e fejezettel kapcsolatos kérdésekben történő tanácsadás. Az ilyen csoport(ok) megfogalmazhatják nézeteiket és ajánlásaikat e fejezet végrehajtását illetően, többek közt saját kezdeményezésükre is.

5.   A hazai tanácsadó csoport(ok)ban a civil társadalom független képviseleti szervezetei vesznek részt kiegyensúlyozottan képviselve a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szereplőket, ideértve többek közt a munkáltatók és a munkavállalók szervezeteit, a nem kormányzati szervezeteket, üzleti szervezeteket, valamint az egyéb érdekelt feleket.

241. Cikk

A civil társadalommal folytatott párbeszéd közös fóruma

1.   A Felek előmozdítják a területükön letelepedett civil társadalommal folytatott párbeszéd közös fórumának létrehozását, ideértve a hazai tanácsadó csoporto(ka)t, valamint a nagy nyilvánosságot is annak érdekében, hogy párbeszédet folytassanak e megállapodás fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szempontjairól. A Felek előmozdítják a releváns érdekek, egyebek mellett a munkáltatók, munkavállalók független képviseleti szervei, a környezetvédelmi és üzleti szervezetek, valamint adott esetben egyéb kapcsolódó érdekelt felek kiegyensúlyozott képviseletét.

2.   A közös civil társadalmi párbeszéd fórum a Felek eltérő megállapodásának hiányában évente egyszer ül össze. A Felek legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül megállapodnak a közös civil társadalmi párbeszéd fórum működéséről.

3.   A Felek benyújthatják e fejezet végrehajtásának frissítését a közös civil társadalmi párbeszéd fórumhoz. A közös civil társadalmi párbeszéd fórum nézeteit és véleményeit benyújtják a Feleknek, és nyilvánosan elérhetővé teszik ezeket.

242. Cikk

Kormányzati konzultációk

1.   Az ezzel a fejezettel kapcsolatban felmerülő bármely kérdésben a Felek kizárólag az e megállapodás e cikkében és 243. cikkében meghatározott eljárásokkal élhetnek.

2.   A másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérés útján bármely Fél konzultációt kérhet a másik Féltől bármely, e cím alapján felmerülő témában. A kérelemben világosan be kell mutatni az ügyet, azonosítani kell a kérdéses problémát és röviden össze kell foglalni az e fejezet alapján felmerült igényeket. A konzultációt haladéktalanul meg kell kezdeni azt követően, hogy a Fél kézbesíti a konzultációra vonatkozó kérelmét.

3.   A Felek mindent megtesznek az ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében. A Felek figyelembe veszik az ILO, illetve az illetékes többoldalú környezetvédelmi szervezetek vagy testületek tevékenységét, hogy előmozdítsák a Felek és e szervezetek munkája közötti szorosabb együttműködést és összehangoltságot. Adott esetben a Felek e szervezetek vagy testületek, vagy bármely olyan személy vagy szerv tanácsát kérik, akit vagy amelyet a kérdéses ügy teljes körű vizsgálatára megfelelőnek tartanak.

4.   Ha egy Fél úgy ítéli meg, hogy az ügy további megvitatást igényel, akkor az adott Fél a másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérelem útján kérheti, hogy az ügy megvitatása érdekében hívják össze a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottságot. Az albizottság haladéktalanul összeül, és arra törekszik, hogy az ügyben határozatot hozzon.

5.   Adott esetben az albizottság kérheti az egyik vagy mindkét Fél hazai tanácsadó csoportjának tanácsát vagy más szakértők segítségét.

6.   A konzultáló Felek által elért bármely megoldást nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

243. Cikk

Szakértői testület

1.   90 nappal az e megállapodás 242. cikkének (2) bekezdése szerinti konzultációs kérelmet követően bármely Fél kérheti, hogy az olyan ügy megvizsgálása érdekében, amelyet a kormányzati konzultációk során nem rendeztek kielégítően, szakértői testületet hívjanak össze.

2.   Az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezete (Vitarendezés) 3. szakaszának (Vitarendezési eljárások) 1. alszakasza (Választottbírósági eljárás) és 3. alszakasza (Közös rendelkezések), valamint 270. cikke, továbbá az e megállapodás XX. mellékletének eljárási szabályzata és az e megállapodás XXI. mellékletében szereplő választottbírák és közvetítők magatartási kódexe (a továbbiakban: magatartási kódex) alkalmazandó, kivéve, ha e cikk másként rendelkezik.

3.   A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság az e megállapodás hatálybalépését követő első ülésén összeállítja annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek a testület eljárásaiban szakértőként részt venni. A Felek mindegyike legalább öt személyt javasol szakértőnek. A két Fél kiválaszt továbbá legalább öt olyan személyt is, akik nem állampolgárai egyik Félnek sem, és a szakértői testület elnökeként járhatnak el. A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság biztosítja a jegyzék folyamatos szinten tartását.

4.   A jelen cikk (3) bekezdésében említett jegyzék az e fejezetben tárgyalt jogi, munkaügyi vagy környezetvédelmi kérdésekben, illetve nemzetközi megállapodások keretében felmerülő vitás kérdések rendezése terén szaktudással vagy szakértelemmel rendelkező személyeket tartalmazza. A szakértők függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és semmilyen szervezettől vagy kormánytól nem fogadnak el utasításokat a tárgyalt üggyel kapcsolatos kérdésekben, nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, és teljesítik az e megállapodás XXI. mellékletében foglaltakat.

5.   Az e fejezet keretében felmerülő kérdések tekintetében a szakértői testület a jelen cikk (3) bekezdésében említett jegyzékben szereplő szakértőkből áll az e megállapodás 249. cikkének és az e megállapodás XX. mellékletében rögzített eljárási szabályok 8. pontjának megfelelően.

6.   A szakértői testület a belátása szerint tanácsot kérhet bármelyik Féltől, a belföldi tanácsadó csoport(ok)tól vagy bármely más, általa megfelelőnek tekintett forrástól. Az e megállapodás 229. és 230. cikkében foglaltaknak megfelelően a többoldalú megállapodáshoz kapcsolódó kérdésekben a szakértői testületnek tájékoztatást és tanácsot kell kérnie az ILO-tól, illetve a többoldalú környezetvédelmi megállapodás testületeitől.

7.   A szakértői testület megküldi jelentését a Feleknek az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetében (Vitarendezés) szereplő vonatkozó eljárások szerint, melyben szerepelteti a ténymegállapításokat, a vonatkozó rendelkezések alkalmazandóságát, valamint az általa tett ténymegállapítások és ajánlások alapvető indokait. A Felek a kibocsátástól számított 15 napon belül nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a jelentést.

8.   A Felek megvitatják a végrehajtandó megfelelő intézkedéseket a szakértői testület jelentésének és ajánlásainak figyelembevételével. Az érintett Fél a jelentés nyilvános közzétételétől számított legfeljebb három hónapon belül tájékoztatja tanácsadó csoportjait és a másik Felet a végrehajtandó tevékenységekről és intézkedésekről szóló határozatairól. A szakértői testület jelentésének és ajánlásainak nyomon követését a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság ellenőrzi. A tanácsadó testületek és a közös civil társadalmi párbeszéd fórum e tekintetben benyújthatják észrevételeiket a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottságnak.

14. FEJEZET

Vitarendezés

1. Szakasz

Célkitűzés és hatály

244. Cikk

Célkitűzés

E fejezet célja, hogy hatékony és eredményes mechanizmust hozzon létre a Felek közötti viták elkerülésére és rendezésére e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban, abból a célból, hogy lehetőség szerint kölcsönösen elfogadható megoldás szülessen.

245. Cikk

Alkalmazási kör

E fejezet – eltérő rendelkezés hiányában – alkalmazandó az e megállapodás IV címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) rendelkezéseinek értelmezéséből és alkalmazásából eredő bármilyen vita rendezésére.

2. Szakasz

Konzultációk és közvetítés

246. Cikk

Konzultációk

1.   A felek törekednek az e megállapodás 245. cikkében említett jogviták oly módon történő rendezésére, hogy a kölcsönösen elfogadható megoldás elérése céljából jóhiszemű konzultációt kezdeményeznek.

2.   Valamely Fél a másik Félhez intézett írásbeli kérelem útján indítványozza a konzultációt, melyről másolatot küld az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak, a kérelmét megindokolva, ideértve a kérdéses intézkedés és az e megállapodás 245. cikkében szereplő azon rendelkezés azonosítását, amelyet alkalmazandónak tekint.

3.   A konzultációt a kérelem beérkezésének időpontjától számított 30 napon belül megtartják, és annak helyszíne – ha a Felek másként nem állapodnak meg – annak a Félnek a területe, amelyikhez a kérelmet intézték. A konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 30 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásról döntenek. A konzultációk bizalmasak, különösen a Felek által a konzultációk során közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem sértik a Felek jogait a további eljárásokban.

4.   Sürgős ügyben folytatott – többek között a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó – konzultációra a kérelemnek a megkeresett Félhez való beérkezésének napjától számított 15 napon belül kerül sor, és a konzultáció e 15 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek megállapodnak a konzultáció folytatásában.

5.   Amennyiben a kérelem címzettje a kézhezvételt követő tíz napon belül nem válaszol a konzultáció kezdeményezésére irányuló kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkra nem kerül sor a jelen cikk (3), illetve (4) bekezdésében megadott időkereteken belül, vagy amennyiben a konzultációkat kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, a konzultációt kérelmező Fél az e megállapodás 248. cikkéhez folyamodhat.

6.   A konzultációk során a Felek elengendő ténybeli információt szolgáltatnak, amely lehetővé teszi a kérdéses intézkedés által a jelen megállapodás működésére és alkalmazására gyakorolt hatás teljes körű vizsgálatát.

7.   Amennyiben a konzultáció az energiahordozók hálózatokon történő szállítását érinti és a vita rendezését egy Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt sürgősnek ítéli meg, a konzultációt a kérelem benyújtásának időpontjától számított három napon belül kell megtartani, és az a kérelem benyújtásának időpontjától számított három napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a konzultáció folytatásával mindkét Fél egyetért.

247. Cikk

Közvetítés

Bármely Fél kérheti a másik Felet az e megállapodás XIX. melléklete szerinti közvetítői eljárás megkezdésére bármilyen olyan intézkedés tekintetében, amely hátrányosan befolyásolja e fél kereskedelmi érdekeit.

3. Szakasz

Vitarendezési eljárások

1. Alszakasz

Választottbírósági eljárás

248. Cikk

A választottbírósági eljárás kezdeményezése

1.   Amennyiben a Feleknek az e megállapodás 246. cikkében előírt konzultáció igénybevételével nem sikerült rendezniük a jogvitát, a konzultációt kérelmező Fél e cikknek megfelelően kérheti egy választottbírói testület felállítását.

2.   A választottbírói testület felállítására vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani a másik Fél és az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság számára. A panaszos Fél kérelmében meghatározza a panasz tárgyát képező intézkedést, és ismerteti, hogy az intézkedés miért nem felel meg az e megállapodás 245. cikkében említett rendelkezéseknek a panasz számára elégséges jogalapot nyújtó módon.

249. Cikk

A választottbírói testület létrehozása

1.   A választottbírói testület három választottbíróból áll.

2.   A választottbírói testület létrehozására vonatkozó kérelem beérkezésekor a Felek haladéktalanul konzultálnak, és arra törekednek, hogy megállapodásra jussanak a választottbírói testület összetételét illetően. E cikk (3) és (4) bekezdése sérelme nélkül a Felek a választottbírói testület létrehozása előtt bármikor dönthetnek úgy, hogy a választottbírói testületet kölcsönös megállapodással hozzák létre.

3.   Ha nem sikerül megállapodásra jutni a választottbírói testület összetételét illetően, bármely fél kérheti a választottbírói testület e bekezdésben szereplő eljárás szerinti létrehozását a testület létrehozására irányuló kérelem után öt nappal. Az egyes Felek az e megállapodás 268. cikke szerint létrehozott jegyzékről jelölhetnek ki választottbírát az e bekezdésben szereplő eljárás alkalmazására irányuló kérelemtől számított tíz napon belül. Amennyiben valamelyik Fél nem jelöl ki választottbírát, a választottbírát a másik Fél kérésére sorsolás útján választják ki az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elnöke vagy társelnökei, illetve ezek küldöttei az e megállapodás 268. cikke szerint létrehozott jegyzéknek a kérdéses Félre vonatkozó aljegyzékéről. Amennyiben a Felek nem jutnak megállapodásra a választottbírói testület elnökét illetően, a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elnöke vagy társelnökei, illetve ezek küldöttei bármelyik Fél kérésére sorsolás útján választják ki az elnököt az e megállapodás 268. cikke szerint létrehozott jegyzék elnökökre vonatkozó aljegyzékéről.

4.   Amennyiben egy vagy több választottbírát sorsolás útján jelölnek ki, a sorsolásnak a (3) bekezdésben hivatkozott sorshúzás útján történő kijelölés iránti kérelemtől számított öt napon belül kell megtörténnie.

5.   A választottbírói testület létrehozásának időpontja az a nap, amelyen a három választottbíró közül az utolsó is elfogadta kijelölését az e megállapodás XX. mellékletében szereplő eljárási szabályzatnak megfelelően.

6.   Amennyiben a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának időpontjában nem került sor az e megállapodás 268. cikke szerinti valamelyik jegyzék összeállítására, vagy amennyiben ezek nem tartalmaznak elegendő nevet, a választottbírákat sorsolás útján választják ki. A sorsolás azon személyek közül történik, akiket a Felek hivatalosan javasoltak, vagy amennyiben valamelyik Fél nem tett ilyen javaslatot, a sorsolás a másik Fél által javasolt személyek közül történik.

7.   Amennyiben a Felek nem állapodnak meg másról, az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos viták tekintetében, amelyeket az egyik Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt sürgősnek ítél meg, az e cikk (3) bekezdésében előírt sorsolásos kiválasztási eljárás alkalmazandó a jelen cikk (2) bekezdése első mondatának vagy a jelen cikk (3) bekezdésében szereplő további lépések alkalmazása nélkül, és a jelen cikk (4) bekezdésében szereplő határidő két nap.

250. Cikk

A sürgősségre vonatkozó előzetes határozat

Amennyiben valamely Fél úgy kívánja, a választottbírói testület a létrehozásának napjától számított tíz napon belül előzetes határozatot hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.

251. Cikk

A választottbírói testület jelentése

1.   A választottbírói testület legkésőbb a létrehozását követő 90. nappal bezárólag időközi jelentést készít a Felek részére, amelyben tájékoztatást nyújt a ténymegállapításokról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Amennyiben úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke írásban értesíti a Feleket és az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot, jelezve a késedelem okait és az időközi jelentés kibocsátásának várható időpontját. Az időközi jelentés közlésére semmilyen körülmények között nem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozásától számított 120 napnál később. Az időközi jelentés nem kerül nyilvánosságra.

2.   Az időközi jelentés közlésétől számított 14 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választottbírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait.

3.   Sürgős esetekben– ideértve a romlandó vagy szezonális árukat vagy szolgáltatásokat érintő eseteket – a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz az időközi jelentésének a választottbírói testület létrehozásától számított 45 napon belül, de legkésőbb 60 napon belül történő közlése érdekében. Az időközi jelentés közlésétől számított 7 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választottbírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait.

4.   A Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban tett írásbeli észrevételek vizsgálatát követően a választottbírói testület módosíthatja a jelentését, és további, általa megfelelőnek ítélt vizsgálatot folytathat le. A testület végleges határozatának megállapításai tartalmazzák az időközi felülvizsgálat szakaszában kifejtett érvek megfelelő tárgyalását, és világos válaszokat adnak a két Fél által megfogalmazott kérdésekre és észrevételekre.

5.   A IV. cím (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos viták tekintetében, amelyeket egy Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt sürgősnek ítél meg, az időközi jelentést a választottbírói testület létrehozásától számított 20 napon belül kell közölni, és az e cikk (2) bekezdése szerinti bármely kérelmet az írásbeli jelentés közlését követő öt napon belül kell benyújtani. A választottbírói testület dönthet úgy is, hogy eltekint az időközi jelentéstől.

252. Cikk

Egyeztetés a sürgős, energiával kapcsolatos viták esetében

1.   Az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos viták tekintetében, amelyeket egy Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt sürgősnek ítél meg, a testülethez benyújtott kérelem útján bármely Fél kérheti, hogy a választottbírói testület elnöke a vitával kapcsolatos kérdésekben egyeztetőként járjon el.

2.   Az egyeztető a vita megegyezés útján történő rendezésére, illetve egy olyan eljárásban való megegyezésre törekszik, amely a vita rendezéséhez vezet. Amennyiben a kinevezésétől számított 15 napon belül nem sikerül ilyen egyezséget elérnie, a vita rendezése, illetve az ilyen rendezés elérésére alkalmas eljárás tekintetében ajánlást tesz, és meghatározza azokat a feltételeket, melyeket az általa kijelölt naptól kezdve a vita rendezéséig be kell tartani.

3.   Az egyeztető döntésétől számított három hónapig, illetve a vita rendezésének időpontjáig – attól függően, hogy ezen időpontok közül melyik a korábbi – a feltételek tekintetében a Felek és a Felek ellenőrzése, illetve joghatósága alatt álló egységek a (2) bekezdés szerint hozott ajánlásoknak megfelelően járnak el.

4.   Az egyeztető tiszteletben tartja az e megállapodás XXI. mellékletében szereplő magatartási kódexet.

253. Cikk

A választottbírói testület határozatáról szóló értesítés

1.   A választottbírói testület a létrehozásától számított 120 napon belül értesíti végleges határozatáról a Feleket és az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot. Amennyiben a bizottság úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke írásban értesíti a Feleket és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot, jelezve a késedelem okait és a határozat kibocsátásának várható időpontját. A határozatról szóló értesítésre semmilyen körülmények között nem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozásától számított 150 napnál később.

2.   Sürgős esetekben– ideértve a romlandó vagy szezonális árukat vagy szolgáltatásokat érintő eseteket – a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 60 napon belül közölje határozatát. A határozatról szóló értesítésre semmilyen körülmények között nem kerülhet sor a testület létrehozásától számított 75 napnál később.

3.   Az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos viták tekintetében, amelyeket egy Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt sürgősnek ítél meg, a választottbírói testület a létrehozásától számított 40 napon belül közli határozatát.

2. Alszakasz

Teljesítés

254. Cikk

A választottbírói testület határozatában foglaltaknak a teljesítése

A bepanaszolt Fél minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy késedelem nélkül és jóhiszeműen teljesítse a választottbírói testület határozatát.

255. Cikk

A határozat ésszerű határidőn belüli teljesítése

1.   Amennyiben az azonnali teljesítés nem lehetséges, a Felek törekednek arra, hogy megállapodjanak a határozat teljesítésének határidejében. Ilyen esetben a bepanaszolt Fél legkésőbb 30 nappal a választottbírói testület határozatának a Felekkel történt közlését követően értesíti a panaszos Felet és az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot a teljesítéshez szükséges időről („ésszerű határidő”).

2.   Amennyiben a Felek nem egyeznek meg a választottbírói testület határozatának teljesítéséhez szükséges ésszerű határidőről, a panaszos Fél az (1) bekezdés szerinti értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételének napjától számított húsz napon belül írásban felkéri az eredeti választottbírói testületet az ésszerű határidő meghatározására. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik Félhez és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. Az eredeti választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 20 napon belül értesíti határozatáról a Feleket és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot.

3.   A bepanaszolt Fél köteles legalább egy hónappal az ésszerű időtartam lejártát megelőzően a panaszos Felet írásban tájékoztatni arról, hogyan halad előre a választottbírói testület határozatában foglaltaknak a teljesítése.

4.   Az ésszerű határidő a Felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.

256. Cikk

A választottbírói testület határozatában foglaltaknak a teljesítése érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

1.   Az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, értesíti a másik Felet és az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot az ésszerű időtartam vége előtt azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület döntésének teljesítése érdekében hozott.

2.   Abban az esetben, ha a Felek között vita támad az (1) bekezdés szerint bejelentett valamelyik intézkedés hatályosságával vagy az e megállapodás 245. cikkében említett rendelkezésekkel való megfelelés érdekében tett intézkedésekkel kapcsolatban, a panaszos Fél írásban kikérheti az eredeti választottbírói testület határozatát a kérdésben. Az ilyen kérelemben meg kell határozni a panasz tárgyát képező intézkedést, és ismertetni kell, hogy az intézkedés miért nem felel meg az e megállapodás 245. cikkében említett rendelkezéseknek a panasz számára elégséges jogalapot nyújtó módon. Az eredeti választottbírói testület a Feleket és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül értesíti határozatáról.

257. Cikk

Ideiglenes jogorvoslat a határozat nem teljesítése esetén

1.   Amennyiben a bepanaszolt Fél elmulasztja közölni a választottbírói testület döntésének teljesítése érdekében hozott intézkedéseket az ésszerű időtartam lejárta előtt, illetve ha a választottbírói testület megállapítja, hogy a teljesítés érdekében nem született intézkedés, vagy az e megállapodás 256. cikkének (1) bekezdése alapján közölt intézkedés nem egyeztethető össze az e megállapodás 245. cikkének rendelkezései alapján az említett Félre háruló kötelezettségekkel, akkor a bepanaszolt Fél – amennyiben a panaszos Fél erre felkéri és e Féllel konzultációt folytatott – ideiglenes kártérítést ajánl fel.

2.   Ha a panaszos Fél úgy dönt, hogy nem kér ideiglenes kártérítési ajánlatot e cikk (1) bekezdése alapján, vagy abban az esetben, ha – ilyen kérelem benyújtása esetén – nem sikerül megállapodni a kártérítésről az ésszerű határidő lejárta vagy a választottbírói testület e megállapodás 256. cikke szerinti határozatának közzétételétől számított 30 napon belül, és nincs hatályban intézkedés a teljesítésre, vagy a teljesítés érdekében tett intézkedés nem egyeztethető össze az e megállapodás 245. cikkének rendelkezéseivel, a panaszos Fél jogosult arra, hogy a másik fél és az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság értesítésével olyan megfelelő szinten felfüggessze az e megállapodás 245. cikkéből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, ami megegyezik a jogsértéssel okozott érvénytelenítésnek vagy károkozásnak. Az értesítésben meg kell határozni a kötelezettségek teljesítése felfüggesztésének szintjét. A panaszos Fél az értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított tíz nap elteltét követő bármely időpontban megkezdheti a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt Fél a jelen cikk (4) bekezdése szerint választottbírósági eljárást kérelmezett.

3.   A kötelezettségek felfüggesztése során a panaszos Fél választhatja a vámtarifáinak felemelését a más WTO-tagokkal szemben alkalmazott szintre, olyan kereskedelmi mennyiségre, amelyet úgy állapít meg, hogy a vámtarifa-emelés és a kereskedelmi mennyiség szorzata megegyezzen a sérelem által okozott érvénytelenítés vagy károkozás értékével.

4.   Amennyiben a bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem egyenlő az előnynek a jogsértés által okozott lehetetlenülése vagy a hibás teljesítés mértékével, írásban kikérheti az eredeti választottbírói testület határozatát. Az ilyen kérelmet a (2) bekezdésben említett 10 napos időszak lejártát megelőzően kell a panaszos Félnek és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak elküldeni. Az eredeti választottbírói testület a kérelem benyújtásának napjától számított 30 napon belül közli a Felekkel és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsággal a kötelezettségek felfüggesztésének szintjével kapcsolatosan hozott határozatát. Az eredeti választottbírói testület határozatának közléséig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választottbírói testület határozatának.

5.   A kötelezettségek felfüggesztése és az e cikk szerinti kártérítés ideiglenes és nem alkalmazható az alábbiakat követően:

a)	a Felek az e megállapodás 262. cikke értelmében kölcsönösen elfogadtak egy megoldást; vagy

b)	a Felek megállapodtak abban, hogy az e megállapodás 256. cikkének (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedések azt eredményezik, hogy a bepanaszolt Fél megfelel az e megállapodás 245. cikkében hivatkozott rendelkezéseknek; vagy

c)	a 245. cikkben hivatkozott rendelkezéseknek nem megfelelőnek talált bármely intézkedést visszavonták vagy úgy módosították, hogy megfeleljenek a szóban forgó rendelkezéseknek, az e megállapodás 256. cikkének (2) bekezdésében szereplő szabályok szerint.

258. Cikk

Jogorvoslat sürgős, energiával kapcsolatos viták esetében

1.   Az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetével (Kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések) kapcsolatos viták tekintetében, a melyeket az egyik Fél a földgáz, kőolaj vagy villamos energia Felek közötti szállításának teljes vagy részleges megszakítása miatt sürgősnek ítél meg, a jogorvoslat tekintetében e cikk rendelkezései alkalmazandók.

2.   Az e megállapodás 255., 256. és 257. cikkétől eltérve a panaszos Fél felfüggesztheti az e megállapodás IV. címéből (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) fakadó kötelezettségeit olyan megfelelő mértékben, amely megfelel a lehetetlenülés vagy hibás teljesítés mértékének, melyet a Fél okozott azáltal, hogy a választottbírói testület határozatát követő 15 napon belül nem felelt meg az említett határozatban foglaltaknak. A felfüggesztés azonnali hatállyal érvényes. A felfüggesztés fenntartható mindaddig, amíg a bepanaszolt Fél nem felel meg a választottbírói testület határozatának.

3.   Amennyiben a bepanaszolt Fél vitatja a határozatnak való meg nem felelés tényét, illetve a meg nem felelés miatti felfüggesztés szintjét, az e megállapodás 257. ciikének (4) bekezdése és 259. cikke alapján eljárásokat kezdeményezhet, amelyeket haladéktalanul megvizsgálnak. A panaszos Felet a felfüggesztés megszüntetésére vagy kiigazítására kizárólag a választottbírói testület határozata után kötelezhetik; az eljárások alatt a felfüggesztést fenntarthatja.

259. Cikk

A meg nem felelés miatt elfogadott ideiglenes jogorvoslatot követően a határozat teljesítése érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

1.   A bepanaszolt Fél értesíti a panaszos Felet és az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület határozatában foglaltaknak a teljesítése érdekében tett, az esettől függően az engedmények felfüggesztését vagy az ideiglenes kártérítés alkalmazását követően. A jelen cikk (2) bekezdésében szereplő esetek kivételével a panaszos Fél az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül megszünteti az engedmények felfüggesztését. Azokban az esetekben, amikor kártérítést alkalmaztak, és a jelen cikk (2) bekezdése szerinti esetek kivételével a bepanaszolt Fél megszüntetheti az ilyen kártérítés alkalmazását az arról szóló értesítésétől számított 30 napon belül, hogy teljesítette a választottbírói testület határozatát.

2.   Amennyiben a Felek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg arról, hogy a bejelentett intézkedés szerint a bepanaszolt Fél megfelel-e az e megállapodás 245. cikkében említett rendelkezéseknek, a panaszos Fél írásban felkéri az eredeti választottbírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik Félhez és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. A választottbírói testület határozatáról a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül értesítik a Feleket és a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot. Amennyiben a választottbírói testület úgy határoz, hogy a megfelelés érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel az e megállapodás 245. cikkében említett rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése vagy – esettől függően – a kártérítés megszűnik. Adott esetben a panaszos Fél az engedmények felfüggesztésének szintjét a választottbírói testület által megállapított szinthez igazítja.

260. Cikk

A választottbírók helyettesítése

Amennyiben az e fejezet szerinti választottbírói eljárás során az eredeti testület vagy annak bizonyos tagjai nem tudják folytatni részvételüket, visszalépnek vagy azért kell helyettesíteni őket, mert nem felelnek meg az e megállapodás XXI. mellékletében szereplő magatartási kódex követelményeinek, az e megállapodás 249. cikkében szereplő eljárás alkalmazandó. A választottbírói testület határozatáról szóló értesítés határidejét 20 nappal meghosszabbítják, kivéve a 249. cikk (7) bekezdése szerinti sürgős vitákat, melyek esetében a határidőt öt nappal hosszabbítják meg.

3. Alszakasz

Közös rendelkezések

261. Cikk

A választottbírói és teljesítési eljárások felfüggesztése és lezárása

A választottbírói testület mindkét Fél írásos kérésére 12 egymást követő hónapot meg nem haladó, a Felek által megállapított időtartamra bármikor felfüggeszti munkáját. A választottbírói testület mindkét Fél írásos kérésére újra megkezdi munkáját ezen időtartam vége előtt, vagy valamely Fél írásos kérésére ezen időtartam lejártakor. A kérelmező Fél tájékoztatja az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elnökét vagy társelnökeit, valamint a másik Felet. Amennyiben valamely Fél a megállapított felfüggesztési időtartam lejártakor nem kérelmezi a választottbírói testület munkájának folytatását, az eljárás lezárul. A választottbírói testület munkájának felfüggesztése vagy lezárása nem érinti a felek jogait az e megállapodás 269. cikkének hatálya alá eső más eljárásokban.

262. Cikk

Kölcsönösen elfogadható megoldás

A Felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldásra juthatnak az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) hatálya alá tartozó vitájukban. Az ilyen megoldásról közösen értesítik az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot, valamint adott esetben a választottbírói testület elnökét. Amennyiben a megoldás bármely Fél vonatkozó belső eljárásai szerint jóváhagyást igényel, az értesítésnek említenie kell e követelményt, és a vitarendezési eljárást fel kell függeszteni. Amennyiben nincs szükség jóváhagyásra, illetve bármely belső eljárás lezárultáról értesítést küldtek, a vitarendezési eljárás lezárul.

263. Cikk

Eljárási szabályzat

1.   Az e fejezetre vonatkozó vitarendezési eljárásokra az e megállapodás XX. mellékletében szereplő eljárási szabályok és az e megállapodás XXI. mellékletében szereplő magatartási kódex alkalmazandó.

2.   A választottbírói testület minden tárgyalása nyilvános, kivéve ha az eljárási szabályzat másképp rendelkezik.

264. Cikk

Információk és technikai tanácsadás

A választottbírói testület az egyik Fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére a választottbírósági eljárás szempontjából megfelelőnek ítélt információkat szerezhet be bármilyen forrásból, ideértve a vitában érintett Feleket is. A választottbírói testület saját belátása szerint jogosult szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választottbírói testület konzultál a Felekkel. Az egyik Fél területén letelepedett természetes vagy jogi személyek amicus curiae leveleket nyújthatnak be a választottbírói testületnek az eljárási szabályoknak megfelelően. Az e cikk alapján kapott információkat ismertetik a Felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk.

265. Cikk

Értelmezési szabályok

A választottbírói testület a nemzetközi közjog bevett értelmezési szabályaival összhangban értelmezi az e megállapodás 245. cikkében említett rendelkezéseket, ideértve a szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezményben meghatározott szabályokat is. A testület figyelembe veszi a választottbírói testületek jelentéseiben és a Fellebbezési Testületnek a WTO Vitarendezési Testülete által elfogadott jelentéseiben kialakított vonatkozó értelmezéseket is. A választottbírósági testület határozatai nem egészíthetik ki, illetve nem korlátozhatják a Feleknek az e megállapodásban előírt jogait és kötelezettségeit.

266. Cikk

A választottbírói testület határozatai és ítéleteihatározatai

1.   A választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal hozza meg határozatait. Mindazonáltal amennyiben egy határozat nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A testület tanácskozásai bizalmasak, és nem adnak ki eltérő véleményeket.

2.   A választottbírói testület ítéleteit a Felek feltétel nélkül elfogadják. Az ítéletek nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket természetes vagy jogi személyek számára. Az ítéletek rögzítik a ténymegállapításokat, az e megállapodás 245. cikkében említett megfelelő rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. Az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság nyilvánosan elérhetővé teszi a választottbírói testület ítéleteit az azokról kapott értesítéstől számított tíz napon belül, kivéve, ha eltérően határoz a valamely Fél által a jogszabályai alapján bizalmasként benyújtott információ bizalmas kezelésének biztosítása érdekében.

267. Cikk

Az Európai Unió Bírósága elé utalás

1.   Az e cikkben szereplő eljárásokat azokra a vitákra kell alkalmazni, amelyek e megállapodás olyan rendelkezéseinek értelmezésére és alkalmazására vonatkoznak, amelyek valamely Félre egy uniós jogszabály rendelkezéseire hivatkozva rónak kötelezettségeket.

2.   Abban az esetben, ha egy vita során az (1) bekezdésben hivatkozott uniós jog valamely rendelkezésének az értelmezésére irányuló kérdés merül fel, a választottbírói testület nem dönt a kérdésben, hanem felkéri az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ítéletet ebben a kérdésben. Ilyen esetekben a választottbírói testület határozataira vonatkozó határidőket az Európai Unió Bírósága ítéletének meghozataláig felfüggesztik. Az Európai Unió Bíróságának ítélete a választottbírói testületre nézve kötelező érvényű.

4. Szakasz

Általános rendelkezések

268. Cikk

A választottbírók névjegyzékei

1.   Az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság legkésőbb az e megállapodás hatálybalépését követően hat hónappal összeállítja annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek választottbíróként szolgálni. E jegyzék három aljegyzékből áll: egy-egy aljegyzék a két Fél számára és egy aljegyzék azon személyek számára, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik betölthetik a választottbírói testület elnöki tisztségét. Minden egyes aljegyzéken legalább öt személy szerepel. A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság gondoskodik a jegyzék folyamatos megfelelőségéről.

2.   A választottbírók szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek a jog és a nemzetközi kereskedelem terén. A választottbírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá megfelelnek az e megállapodás XXI. mellékletében szereplő magatartási kódexnek.

3.   A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság további 12 főből álló névjegyzékeket is összeállíthat, amelyeken az e megállapodás hatálya alá tartozó konkrét ágazatokban tudással és tapasztalattal rendelkező egyének szerepelnek. A Felek megegyezése esetén e további jegyzékek használhatók a választottbírói testületnek az e megállapodás 249. cikkében szereplő eljárás szerinti összeállításához.

269. Cikk

Kapcsolat a WTO-egyezményben foglalt kötelezettségekkel

1.   E fejezet vitarendezési rendelkezéseinek igénybevétele nem érinti a WTO keretében tett intézkedéseket, ideértve a vitarendezési eljárásokat is.

2.   Azonban ha az egyik Fél egy adott intézkedés tekintetében vitarendezési eljárást kezdeményezett akár e fejezet vagy a WTO-egyezmény alapján, akkor más fórumon nem kezdeményezhet vitarendezési eljárást ugyanarról az intézkedésről mindaddig, amíg az első eljárás be nem fejeződött. Ezen túlmenően, a Fél nem kereshet jogorvoslatot a két fórumon az e megállapodás és a WTO-egyezmény szerint azonos kötelezettségre. Ilyen esetben a vitarendezési eljárás kezdeményezése után a Felek a választott fórumot használják a másik fórum kizárásával, kivéve, ha a választott fórum eljárási vagy joghatósági okokból az adott kötelezettségre jogorvoslatot kereső kérelem tekintetében nem tesz megállapításokat.

3.   E cikk (2) bekezdése alkalmazásában:

a)

a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek, amikor az egyik Fél kéri a WTO-egyezmény 2. mellékletében található, a vitarendezési szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés (a továbbiakban: DSU) 6. cikke szerinti bizottság létrehozását, és akkor tekintendők befejezettnek, amikor a Vitarendezési Testület (a továbbiakban: DSB) elfogadja a bizottság jelentését és – adott esetben – a Fellebbviteli Testület jelentését a DSU 16. cikke és a 17.14. cikke alapján; valamint

b)

az e fejezet szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek, amikor az egyik Fél kéri az e megállapodás 248. cikke szerinti választottbírói testület létrehozását, és akkor tekintendők befejezettnek, amikor a választottbírói testület kibocsátja határozatát az e megállapodás 253. cikke értelmében a Felek és az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság részére.

4.   E megállapodás egyik rendelkezése sem zárja ki, hogy egy Fél végrehajtsa a DSB által engedélyezett kötelezettségek felfüggesztését. A WTO-egyezményre annak megakadályozása érdekében nem lehet hivatkozni, hogy egy Fél felfüggessze az e fejezet szerinti kötelezettségeit.

270. Cikk

Határidők

1.   Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben meghatározott valamennyi határidőt – köztük a választottbírósági testületek döntéseinek közlésére meghatározott határidőket is – naptári napban kell számolni, az azon intézkedés vagy tény napját követő naptól kezdve, amelyre vonatkoznak.

2.   Az ebben a fejezetben említett határidők a vitás Felek kölcsönös megállapodásával módosíthatók. A választottbírói testület bármikor javasolhatja a Feleknek az e fejezetben hivatkozott határidők módosítását, javaslata indokainak feltüntetésével.

15. FEJEZET

A iv. Cím szerinti jogharmonizációra vonatkozó általános rendelkezések

271. Cikk

A jogharmonizáció előrehaladása a kereskedelemmel kapcsolatos területeken

1.   Az e megállapodás 419. cikkében hivatkozott, az e megállapodás IV. címében szereplő (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) kereskedelemmel kapcsolatos területekre vonatkozó grúz és uniós jogszabályok harmonizációja értékelésének megkönnyítése céljából a Felek rendszeresen, de legalább évente egyszer az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban, vagy annak az e megállapodás által létrehozott valamelyik albizottságában megvitatják a jogharmonizáció előrehaladását az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 3., 4., 5., 6. és 8. fejezetében megállapított határidőkhöz képest.

2.   Az Unió kérésére és az ilyen tárgyalások céljából Grúzia írásban benyújtja a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság vagy adott esetben annak egy albizottsága számára a jogharmonizáció előrehaladására és a harmonizált belső jogszabályok hatékony végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó információkat, az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) vonatkozó fejezetei tekintetében.

3.   Grúzia tájékoztatja az Uniót, amint úgy tekinti, hogy végrehajtotta az (1) bekezdésben hivatkozott fejezetek valamelyikében szereplő jogharmonizációt.

272. Cikk

A nem megfelelő belső jogszabályok hatályon kívül helyezése

A jogharmonizáció részeként Grúzia hatályon kívül helyezi belső jogszabályainak azon rendelkezéseit vagy megszünteti azon igazgatási gyakorlatát, amelyek nem felelnek meg az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerinti jogharmonizációs rendelkezések tárgyát képező uniós jogszabályoknak, illetve az uniós joggal megfelelően harmonizált belső jognak.

273. Cikk

A jogharmonizáció értékelése a kereskedelemmel kapcsolatos területeken

1.   Az e megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) hivatkozott jogharmonizáció Unió általi értékelése azt követően kezdődik, hogy Grúzia az e megállapodás 271. cikkének (3) bekezdése szerint értesítette az Uniót, kivéve, ha az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 4. és 8. fejezete másképp rendelkezik.

2.   Az Unió értékeli, hogy Grúzia joga összhangban áll-e az uniós joggal, és azt hatékonyan végrehajtják és érvényesítik-e. Grúzia egy közös megállapodás tárgyát képező nyelven az Unió rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely az ilyen értékelés végrehajtásához szükséges információt,.

3.   A (2) bekezdés szerinti uniós értékelés figyelembe veszi a grúz jog hatékony végrehajtásához és érvényesítéséhez szükséges grúziai vonatkozó infrastruktúra, szervek és eljárások meglétét és működését.

4.   A (2) bekezdés szerinti uniós értékelés figyelembe veszi az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerinti jogharmonizációs rendelkezések tárgyát képező uniós jogszabályoknak, illetve az uniós joggal megfelelően harmonizált belső jognak nem megfelelő belső jogi rendelkezések vagy igazgatási gyakorlat meglétét.

5.   Eltérő rendelkezés hiányában az Unió az e megállapodás 276. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott határidőn belül tájékoztatja Grúziát értékelésének eredményeiről. Eltérő rendelkezés hiányában a Felek megvitathatják az értékelést az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban vagy annak vonatkozó albizottságaiban, az e megállapodás 419. cikke (4) bekezdésének megfelelően.

274. Cikk

A jogharmonizáció szempontjából releváns fejlemények

1.   Grúzia biztosítja az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerint harmonizált belső jogszabályok hatékony végrehajtását, és minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy belső jogszabályaiban az e megállapodás 418. cikkének megfelelően tükrözze az uniós jog változásait,.

2.   Az Unió tájékoztatja Grúziát minden olyan uniós jogszabály elfogadására vagy módosítására irányuló végleges bizottsági javaslatról, amely releváns Grúzia jogharmonizációs kötelezettségei tekintetében az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) vonatkozásában.

3.   Grúzia tájékoztatja az Uniót az olyan fellépésekről – ideértve a jogalkotási javaslatokat és az igazgatási gyakorlatot is –, amelyek hatással lehetnek az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerinti jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítésére.

4.   Kérésre a Felek megvitatják a (2) és (3) bekezdésben hivatkozott valamennyi javaslat vagy fellépés Grúzia jogára vagy az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerinti kötelezettségeknek való megfelelésre gyakorolt hatását.

5.   Amennyiben az e megállapodás 273. cikke szerinti értékelést követően Grúzia modosítja belső jogszabályait annak érdekében, hogy figyelembe vegye az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 3., 4., 5., 6. és 8. fejezetében szereplő jogharmonizációra vonatkozó változásokat, az Unió új értékelést készít e megállapodás 273. cikke alapján. Amennyiben Grúzia bármilyen más olyan lépést tesz, amely befolyásolhatja a harmonizált belső jogszabályok végrehajtását és érvényesítését, az Unió új értékelést készíthet e megállapodás 273. cikke alapján.

6.   Amennyiben a körülmények úgy kívánják, ideiglenesen felfüggeszthetők az Unió által biztosított különleges előnyök, amelyeket azon értékelés alapján nyújtottak, miszerint Grúzia jogát harmonizálták az uniós joggal, és e jogszabályokat hatékonyan végrehajtották és érvényesítették, amennyiben Grúzia nem harmonizálja belső jogát az e megállapodás IV. címét (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) érintő változások figyelembevétele érdekében, ha a jelen cikk (5) bekezdésében hivatkozott értékelés azt mutatja, hogy Grúzia joga már nem áll összhangban az uniós joggal, vagy ha a Társulási Tanács határoz e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) az uniós jog változásait követő frissítéséről.

7.   Amennyiben az Unió ilyen felfüggesztést szándékozik végrehajtani, erről Grúziát haladéktalanul értesíti. Grúzia az ügyet az értesítéstől számított három hónapon belül az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elé utalhatja, írásos indokolás benyújtásával. A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság az innen számított három hónapon belül megvitatja az ügyet. Ha az ügyet nem utalják a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság elé, vagy ha azt ez a bizottság nem tudja az elé utalástól számított három hónapon belül megoldani, az Unió végrehajthatja az előnyök biztosításának felfüggesztését. A felfüggesztést haladéktalanul fel kell oldani, ha a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság később megoldja a kérdést.

275. Cikk

Információcsere

Az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alá tartozó jogharmonizációval kapcsolatos információcserére az e megállapodás 222. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott kapcsolattartó pontokon keresztül kerül sor.

276. Cikk

Általános rendelkezések

1.   Az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság eljárásokat fogad el a jogharmonizáció értékelésének elősegítése, valamint a jogharmonizációval kapcsolatos hatékony információcsere biztosítása érdekében, ideértve az értékelés határidejét, valamint az információcsere formáját, tartalmát és nyelvét.

2.   Az e megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) hivatkozott bármely konkrét uniós jogszabály kiterjed ezeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013. november 29. előtt közzétett módosításaira, kiegészítéseire és helyettesítő intézkedéseire

3.   Ellentmondás esetén az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 3., 4., 5., 6. és 8. fejezeteiben szereplő rendelkezések elsőbbséget élveznek az e fejezetben rögzített rendelkezésekkel szemben.

4.   A jelen fejezet rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó panaszokat nem e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 14. fejezetének (Vitarendezés) megfelelően kezelik.

V. CÍM

GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. FEJEZET

Gazdasági párbeszéd

277. Cikk

1.   Az EU és Grúzia elősegítik a gazdasági reformfolyamatot azáltal, hogy jobban megértik egymás gazdaságainak alapelemeit, valamint gazdaságpolitikáik kialakítását és végrehajtását.

2.   Grúzia törekszik arra, hogy működő piacgazdaságot alakítson ki, és fokozatosan harmonizálja gazdasági és pénzügyi szabályozását az Unióéval, miközben stabil makrogazdasági szakpolitikákat folytat.

278. Cikk

E célból a Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres gazdasági párbeszédet folytatnak a következők céljából:

a)	információcsere a makrogazdasági tendenciákról és szakpolitikákról, valamint a strukturális reformokról, ideértve a gazdaságfejlesztésre vonatkozó stratégiákat is;

b)	a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje az olyan területeken, mint az államháztartás, a monetáris és árfolyam-politikai keretek, a pénzügyi ágazattal kapcsolatos szakpolitika és a gazdasági statisztikák;

c)	a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje a regionális gazdasági integrációról, ideértve az európai gazdasági és monetáris unió működését is;

d)	a kétoldalú együttműködés helyzetének áttekintése a gazdasági, pénzügyi és statisztikai területeken.

2. FEJEZET

Az államháztartás irányítása és pénzügyi ellenőrzés

279. Cikk

A Felek együttműködnek az államháztartási belső ellenőrzés (a továbbiakban: PIFC) és a külső ellenőrzés területén a következő célkitűzésekkel:

a)

a PIFC-rendszer további fejlesztése és végrehajtása, a vezetői elszámoltathatóság elve alapján, és ideértve egy, a működését tekintve független belső ellenőrzési funkciót is a teljes közszférában, az általánosan elfogadott nemzetközi normákkal és módszerekkel, valamint az uniós bevált gyakorlatokkal való harmonizáció útján, a Grúzia kormánya által jóváhagyott PIFC-re vonatkozó szakpolitikai dokumentum alapján;

b)	annak tükrözése a PIFC-re vonatkozó szakpolitikai dokumentumban, hogy foganatosítanak-e és milyen feltételek mellett pénzügyi felügyeleti rendszert, és amennyiben igen, ez a funkció panaszvezérelt módon fog működni, valamint kiegészíti, de nem kettőzi meg a belső ellenőrzési funkciót;

c)	a PIFC-re vonatkozó szakpolitikai dokumentumban meghatározott szereplők közötti hatékony együttműködés az irányítás fejlesztésének előmozdítása érdekében;

d)	a PIFC Központi Harmonizációs Egységének támogatása, hatásköreinek megerősítése;

e)

Grúzia Állami Számvevőszékének mint Grúzia legfőbb ellenőrzési intézményének további erősítése a függetlensége, szervezeti és ellenőrzési kapacitásai, pénzügyi és humánerőforrásai, valamint a külső pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó nemzetközileg elismert szabványok legfőbb ellenőrzési intézménye általi végrehajtása tekintetében; továbbá

f)	az információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje, többek között a területen végrehajtandó személyi cserék és közös képzések útján.

3. FEJEZET

Adózás

280. Cikk

A Felek együttműködnek a jó adóügyi kormányzás fokozása érdekében, a gazdasági kapcsolatok, a kereskedelem, a beruházások és a tisztességes verseny további javítása céljából.

281. Cikk

Hivatkozással az e megállapodás 280. cikkére, a Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveit – azaz az átláthatóság, az információcsere és a tisztességes adóügyi verseny elvét –, ahogyan azokat a tagállamok uniós szinten elfogadták, és kötelezettséget vállalnak ezen elvek végrehajtására. Ennek érdekében a Felek – az uniós és a tagállami hatáskörök sérelme nélkül – javítják az adóügy terén folytatott nemzetközi együttműködést, elősegítik a törvényes adóbevételek beszedését, és intézkedéseket dolgoznak ki a fent említett elvek hatékony alkalmazására.

282. Cikk

Továbbá a Felek fokozzák és erősítik a grúz adórendszer és adóigazgatás fejlesztésére irányuló együttműködésüket – ideértve az adóbehajtás és az ellenőrzési kapacitás javítását –, a hatékony adóbehajtás biztosítása és az adócsalás és adóelkerülés elleni küzdelem erősítése érdekében. A Felek törekednek az együttműködés és a tapasztalatmegosztás fokozására az adócsalás elleni küzdelemben, különös tekintettel a körhintacsalásra.

283. Cikk

A Felek fokozzák az együttműködést és összehangolják szakpolitikáikat a csalás és a jövedékiadó-köteles termékek csempészete elleni fellépés és küzdelem terén. Ez az együttműködés magában foglalja többek között a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó mértékének fokozatos közelítését – amennyire az lehetséges, figyelembe véve a regionális összefüggésekből fakadó kötöttségeket –, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás-ellenőrzési keretegyezményével összhangban. E célból a Felek törekednek a regionális viszonylatban folytatott együttműködésük erősítésére.

284. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

285. Cikk

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait az e megállapodás XXII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

4. FEJEZET

Statisztika

286. Cikk

A Felek fejlesztik és erősítik a statisztikai kérdésekre vonatkozó együttműködésüket, ezáltal hozzájárulnak az időszerű, nemzetközileg összehasonlítható és megbízható statisztikai adatok nyújtásának hosszú távú célkitűzéséhez. A fenntartható, hatékony és szakmailag független nemzeti statisztikai rendszer várhatóan olyan releváns információkat nyújt Grúzia és az EU állampolgárai, vállalkozásai és döntéshozói számára, amelyek alapján megalapozott döntések születhetnek. A nemzeti statisztikai rendszer tiszteletben tartja a hivatalos statisztikák ENSZ által elfogadott alapelveit és számításba veszi a statisztikákra vonatkozó uniós vívmányokat – köztük az európai statisztika gyakorlati kódexét –, a nemzeti statisztikai rendszernek az európai normákhoz és szabványokhoz történő igazítása érdekében.

287. Cikk

Az együttműködés a következőkre irányul:

a)

a nemzeti statisztikai rendszer kapacitásainak további erősítése, hangsúlyt helyezve a szilárd jogalapra, a megfelelő adatok és metaadatok előállítására, az adatterjesztési politikára és a felhasználóbarát megközelítésre, a különböző felhasználócsoportok – és különösen a köz- és magánszektor, a tudományos közösség és más felhasználók – figyelembevételével;

b)	Grúzia statisztikai rendszerének fokozatos hozzáigazítása az európai statisztikai rendszerhez;

c)	az EU felé történő adatszolgáltatás pontosítása a releváns nemzetközi és európai módszerek alkalmazásának figyelembevételével, ideértve az osztályozást;

d)	a nemzeti statisztikai állomány szakmai és igazgatási kapacitásának javítása az európai statisztikai szabványok alkalmazásának megkönnyítése érdekében és az grúz statisztikai rendszer fejlesztéséhez való hozzájárulás céljából;

e)	tapasztalatcsere a Felek között a statisztikával kapcsolatos know-how fejlesztéséről; valamint

f)	az összes statisztikai előállítási folyamat és a terjesztés teljes körű minőségirányításának előmozdítása.

288. Cikk

A Felek együttműködnek az európai statisztikai rendszer keretében, amelyen belül az európai statisztikai hatóság az Eurostat. Az együttműködés a következő területekre összpontosul:

a)	makrogazdasági statisztikák, ideértve a nemzeti számlákat, külkereskedelmi statisztikákat, fizetési mérlegre vonatkozó statisztikákat, és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó statisztikákat;

b)	demográfiai statisztikák, ideértve a népszámlálásokat és a társadalomstatisztikákat;

c)	mezőgazdasági statisztikák, ideértve a mezőgazdasági cenzusokat és a környezeti statisztikákat;

d)	üzleti statisztikák, ideértve az cégnyilvántartásokat és a közigazgatási források statisztikai célra történő felhasználását;

e)	energiastatisztikák, ideértve a mérlegeket;

f)	regionális statisztikák;

g)	horizontális tevékenységek, ideértve a statisztikai osztályozásokat, a minőségirányítást, a képzéseket, a terjesztést, a modern információs technológiák használatát; valamint

h)	egyéb vonatkozó kérdések.

289. Cikk

A Felek többek között információkat és tapasztalatokat cserélnek, valamint fokozzák az együttműködést, figyelembe véve a statisztikai rendszer különböző támogatási programok keretében indított reformja terén már korábban szerzett tapasztalatokat. Az erőfeszítéseknek a statisztikákkal kapcsolatos uniós vívmányokhoz való további igazodásra kell irányulniuk, amely a grúz statisztikai rendszer fejlesztését célzó nemzeti stratégia alapján, és az európai statisztikai rendszer fejlesztésének figyelembevételével történik. A statisztikai adatok előállításának folyamata tekintetében a hangsúlyt a mintavételes felmérés további fejlesztésére és a közigazgatási nyilvántartások felhasználására kell helyezni, mindeközben figyelembe véve a válaszadási teher csökkentésének szükségességét. Az adatoknak relevánsaknak kell lenniük ahhoz, hogy elősegítsék a társadalmi és gazdasági élet kulcsfontosságú területeit érintő szakpolitikák kidolgozását és figyelemmel kísérését.

290. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor. Az európai statisztikai rendszeren belül végrehajtott tevékenységek – ideértve a képzéseket is – a lehetőségek függvényében nyitva állnak Grúzia részvétele előtt.

291. Cikk

Ahol és amennyiben a grúz jogszabályok relevánsak és alkalmazandók a statisztikai uniós vívmányok szempontjából, azokat fokozatosan harmonizálják az évente frissített Statisztikai Követelmények Gyűjteményének megfelelően, amelyet a Felek úgy tekintenek, mint e megállapodás mellékletét (XXIII. melléklet).

VI. CÍM

EGYÉB EGYÜTTMŰKÖDÉSI POLITIKÁK

1. FEJEZET

Közlekedés

292. Cikk

A Felek:

a)	kiterjesztik és erősítik együttműködésüket a közlekedés területén, hogy ezáltal hozzájáruljanak a fenntartható közlekedési rendszerek fejlesztéséhez;

b)	elősegítik a hatékony, biztonságos és üzembiztos közlekedési műveleteket, valamint a közlekedési rendszerek intermodalitását és interoperabilitását; valamint

c)	arra törekednek, hogy területeik között javítsák a közlekedési összeköttetést.

293. Cikk

Az együttműködés többek között a következő területeket foglalja magában:

a)

egy valamennyi közlekedési módra kiterjedő fenntartható nemzeti közlekedési szakpolitika kidolgozása, különösen a környezetbarát, hatékony, biztonságos és üzembiztos közlekedési rendszerek biztosítása, illetve e közlekedéshez kapcsolódó szempontok más szakpolitikai területekbe való integrálásának előmozdítása érdekében;

b)

ágazati stratégiák kidolgozása a közúti, vasúti, légi, tengeri közlekedésre és az intermodalitásra vonatkozó nemzeti közlekedési politika figyelembevételével (ideértve a műszaki berendezések korszerűsítésére vonatkozó jogi követelményeket és az e megállapodás XXIV. és XV-D. mellékleteiben meghatározott nemzetközi normáknak megfelelő szállítási flottákat), amelyek magában foglalják a menetrendeket, valamint a megvalósítás főbb szakaszait, az igazgatási feladatokat és a pénzügyi terveket;

c)	az infrastruktúra-politika megerősítése a különböző közlekedési módokra vonatkozó infrastrukturális projektek azonosítása és értékelése érdekében;

d)	a fenntartásra, a kapacitáshiányra és a hiányzó infrastrukturális láncszemekre vonatkozó finanszírozási politikák kidolgozása, valamint a magánszektor közlekedési projektekben való részvételének ösztönzése;

e)	csatlakozás a vonatkozó nemzetközi közlekedési szervezetekhez és megállapodásokhoz, ideértve a nemzetközi közlekedési megállapodások és egyezmények szigorú végrehajtásának és hatékony érvényesítésének biztosítását célzó eljárásokat;

f)	tudományos és műszaki együttműködés és információcsere új közlekedési technológiák – köztük intelligens közlekedési rendszerek – kidolgozása és továbbfejlesztése céljából; valamint

g)

az intelligens közlekedési rendszerek és az információtechnológia alkalmazásának előmozdítása minden releváns közlekedési mód igazgatására és működtetésére vonatkozóan, valamint az intermodalitás és az együttműködés támogatása a közlekedés megkönnyítését szolgáló űrrendszerek és kereskedelmi alkalmazások használata során.

294. Cikk

1.   Az együttműködés célja az utasok és az áruk mozgásának megkönnyítése, a Gúzia, az EU és a régió harmadik országai közötti szállítások zökkenőmentességének javítása, az igazgatási, műszaki és egyéb akadályok megszüntetésével, a közlekedési hálózatok javításával és az infrastruktúra korszerűsítésével, különösen a Feleket összekötő fő közlekedési hálózatok tekintetében. Az együttműködés kiterjed továbbá a határátlépés megkönnyítését szolgáló intézkedésekre is.

2.   Az együttműködés információcserét és közös tevékenységeket is magában foglal:

a)

regionális szinten, különösen az egyes regionális közlekedési együttműködési megállapodások – köztük a keleti partnerség közlekedési panelje, az Európa–Kaukázus–Ázsia közlekedési folyosó (TRACECA), a bakui folyamat és más közlekedési kezdeményezések – figyelembevételével és az azok révén elért haladás integrálásával;

b)	nemzetközi szinten, többek közt a nemzetközi közlekedési szervezetekre és a Felek által megerősített nemzetközi megállapodásokra és egyezményekre is tekintettel; valamint

c)	az EU különböző közlekedési ügynökségeinek keretében.

295. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

296. Cikk

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait az e megállapodás XXIV. és XV-D. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, e mellékletek rendelkezéseinek megfelelően.

2. FEJEZET

Energiaügyi Együttműködés

297. Cikk

Az együttműködés a partnerség, a kölcsönös érdekek, az átláthatóság és a kiszámíthatóság elveire épül, célja pedig a piaci integráció és a szabályozásközelítés az energiaágazatban, figyelembe véve biztonságos, környezetbarát és megfizethető energiához való hozzáférés biztosításának szükségességét.

298. Cikk

Az együttműködés többek között a következő területeket foglalja magában:

a)	energiaügyi stratégiák és szakpolitikák;

b)	versenyalapú, átlátható és hatékony energiapiacok kialakítása, ami lehetővé teszi harmadik felek megkülönböztetésmentes hozzáférését a hálózatokhoz és az ügyfelekhez az uniós normákat követve, ideértve szükség esetén a vonatkozó szabályozási keret fejlesztését is;

c)	a regionális energiaügyekben való együttműködés és Grúzia lehetséges csatlakozása az Energiaközösségről szóló szerződéshez, amelyben Grúzia jelenleg megfigyelői státusszal rendelkezik;

d)	vonzó és stabil befektetési környezet kialakítása az intézményi, jogi, pénzügyi és egyéb szempontok kezelésével;

e)	közös érdekű energia-infrastruktúrák az energiaforrások, szállítók és szállítási útvonalak gazdasági és környezeti szempontból stabil módón történő diverzifikálása érdekében;

f)	az energiaellátás biztonságának javítása, a piaci integráció növelése és a szabályozások fokozatos közelítése az uniós vívmányok legfontosabb elemeihez;

g)

az energiakereskedelem, -tranzit és -szállítás, valamint az árpolitika hosszú távú stabilitásának és biztonságának fokozása és megerősítése, ideértve az energiaforrások átvitelének általános költségalapú rendszerét, kölcsönösen előnyös és megkülönböztetésmentes alapon a nemzetközi szabályoknak – köztük az Energiaközösségről szóló szerződésnek – megfelelően;

h)	az energiahatékonyság és energiatakarékosság gazdasági és környezeti szempontból stabil előmozdítása;

i)	a megújuló energiák fejlesztése és támogatása, különös hangsúlyt fektetve a vízi energiára, valamint a kétoldalú és regionális integráció ösztönzése ezen a téren;

j)	tudományos és technikai együttműködés és információcsere az energiatermelés, -szállítás és -ellátás, valamint a végfelhasználás terén használt technológiák fejlesztése és javítása érdekében, különös figyelmet fordítva az energiahatékonyságra és a környezetbarát technológiákra; valamint

k)

együttműködés a nukleáris biztonság, védelem és sugárvédelem terén, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) elveivel és normáival, valamint a NAÜ keretében megkötött vonatkozó nemzetközi szerződésekkel összhangban, továbbá – ahol alkalmazandó – az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel összhangban.

299. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

300. Cikk

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait az e megállapodás XXV. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

3. FEJEZET

Környezet

301. Cikk

A Felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezetvédelem területén, ezzel hozzájárulva a fenntartható fejlődés, valamint a gazdaság környezetbarátabbá tételének hosszú távú célkitűzéséhez. A környezet fokozottabb védelme várhatóan előnyökkel jár a polgárok és a vállalkozások számára Grúziában és az EU-ban egyaránt, többek között a közegészségügy javulása, a természeti erőforrások megóvása, a gazdasági és környezeti hatékonyság növelése, valamint a fenntarthatóbb termelési mintákhoz hozzájáruló korszerű, tisztább technológiák alkalmazása révén. Az együttműködés a Felek érdekeinek figyelembevételével, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint a Felek között a környezetvédelem területén fennálló kölcsönös függőség és a terület vonatkozó többoldalú megállapodásainak tiszteletben tartásával zajlik.

302. Cikk

1.   Az együttműködés célja a környezet megóvása, védelme, javítása, valamint a környezet minőségének rehabilitációja, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása és a regionális és globális környezeti problémák megoldását célzó nemzetközi szintű intézkedések előmozdítása, többek között az alábbi területeken:

a)

környezeti irányítás és horizontális kérdések, ideértve a stratégiai tervezést, a környezeti hatásvizsgálatokat és stratégiai környezeti vizsgálatokat, az oktatást és képzést, a nyomon követést és a környezeti információs rendszereket, a vizsgálatokat és az érvényesítést, a környezeti felelősséget, a környezeti bűnözés elleni küzdelmet, a határokon átnyúló együttműködést, a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférést, a döntéshozatali eljárásokat és a hatékony közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárásokat;

b)	levegőminőség;

c)	vízminőség és erőforrás-gazdálkodás, ideértve az árvízkockázatok kezelését, a vízhiányt és az aszályokat, valamint a tengeri környezetet;

d)	hulladékkezelés,

e)	természetvédelem, ideértve az erdészetet és a biológiai sokféleség megőrzését;

f)	ipari szennyezés és ipari veszélyek; valamint

g)	vegyianyag-kezelés.

2.   Az együttműködés célja továbbá a környezeti kérdések integrálása egyéb, a környezetpolitikától eltérő szakpolitikákba.

303. Cikk

A Felek többek közt információt és szakértelmet cserélnek; együttműködnek kétoldalú, regionális – többek közt a dél-kaukázusi együttműködés meglévő struktúráin keresztül – és nemzetközi szinten, különösen a Felek által megerősített többoldalú környezetvédelmi megállapodások tekintetében, és adott esetben együttműködnek a ügynökségek keretei között.

304. Cikk

1.   Az együttműködés többek között a következő célkitűzéseket foglalja magában:

a)	nemzeti környezeti cselekvési terv kidolgozása, amely kiterjed a Grúzia környezetével kapcsolatos átfogó nemzeti és ágazatspecifikus stratégiai irányokra, valamint intézményi és igazgatási kérdésekre;

b)	a környezetvédelem más szakpolitikai területekbe való integrálásának előmozdítása; valamint

c)	a szükséges emberi és pénzügyi erőforrások meghatározása.

2.   A nemzeti környezeti cselekvési tervet rendszeresen frissítik, és a grúz jogszabályoknak megfelelően fogadják el.

305. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

306. Cikk

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait az e megállapodás XXVI. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

4. FEJEZET

Éghajlat-politika

307. Cikk

A Felek kialakítják és megerősítik együttműködésüket az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén. Az együttműködés a Felek érdekeit figyelembe véve, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint a területtel kapcsolatos kétoldalú és többoldalú kötelezettségvállalások közötti kölcsönös függőség figyelembevételével zajlik.

308. Cikk

Az együttműködés célja az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a nemzetközi szintű intézkedések előmozdítása, többek közt a következő területeken:

a)	az éghajlatváltozás mérséklése;

b)	alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz;

c)	kibocsátáskereskedelem;

d)	biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló technológiákkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés, demonstráció, rendszerbe állítás és elterjesztés; valamint

e)	az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások általános érvényesítése az ágazati politikákban.

309. Cikk

A Felek többek közt információt és szakértelmet cserélnek; közös kutatási tevékenységeket hajtanak végre és információt cserélnek a tisztább technológiákról; regionális és nemzetközi szintű közös tevékenységeket végeznek – tekintettel többek között a Felek által megerősített többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra is –, valamint adott esetben közös fellépéseket hajtanak végre a vonatkozó ügynökségek tevékenysége keretében. A Felek különös figyelmet fordítanak a határokon átnyúló kérdésekre és a regionális együttműködésre.

310. Cikk

A kölcsönös érdekek alapján az együttműködés többek közt a következők fejlesztésére és végrehajtására terjed ki:

a)	nemzeti alkalmazkodási cselekvési terv;

b)	dekarbonizációs fejlesztési stratégia, ideértve a nemzeti szinten megfelelő mérséklő intézkedéseket;

c)	a technológiatranszfert előmozdító intézkedések a technológiai igények értékelése alapján;

d)	az ózonkárosító anyagokkal és fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos intézkedések.

311. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

312. Cikk

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait az e megállapodás XXVII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

5. FEJEZET

Ipar- és vállalkozáspolitika, bányászat

313. Cikk

A Felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket az ipar- és vállalkozáspolitika terén, ezáltal javítják az üzleti környezetet valamennyi gazdasági szereplő számára, különös hangsúlyt fektetve azonban az uniós, illetve grúz jog szerint meghatározott kis- és középvállalkozásokra (kkv-k). A fokozott együttműködésnek javítania kell az igazgatási és szabályozási keretetaz EU-ban, illetve Grúziában működő uniós és grúz vállalkozások számára, és annak az EU kkv-kra vonatkozó politikáján és iparpolitikáján kell alapulnia, figyelembe véve az e területen nemzetközileg elismert elveket és gyakorlatokat.

314. Cikk

E célok érdekében a Felek együttműködnek azért, hogy:

a)

végrehajtsák az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag elvein alapuló, a kkv-k fejlesztésére vonatkozó szakpolitikákat, és rendszeres párbeszéd révén figyelemmel kísérjék a végrehajtási folyamatot. Ez az együttműködés hangsúlyt helyez a mikro- és kisipari vállalkozásokra is, amelyek rendkívül fontosak mind az EU, mind Grúzia gazdasága számára;

b)	jobb keretfeltételeket hozzanak létre az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén, hozzájárulva ezzel a versenyképesség javításához. Az együttműködés kiterjed az olyan strukturális kérdések igazgatására (szerkezetátalakítás), mint a környezet és az energia;

c)	egyszerűsítsék és racionalizálják a szabályozást és a szabályozási gyakorlatot, különös hangsúlyt fektetve a a szabályozási technikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjére, beleértve az uniós elveket is;

d)

ösztönözzék az innovációs politika fejlesztését, az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén, a kutatás-fejlesztés üzleti alapokra való helyezése tekintetében (beleértve a technológia-alapú vállalkozások indításához nyújtott támogatási eszközöket, a klaszterfejlesztést és a finanszírozáshoz való hozzáférést);

e)	ösztönözzék a jobb kapcsolattartást az uniós és grúz vállalkozások között, valamint e vállalkozások és a hatóságok között az EU-ban és Grúziában;

f)	bátorítsák az exportösztönző tevékenységeket az EU és Grúzia között;

g)	megkönnyítsék mind az uniós, mind a grúz ipar azon ágazatainak korszerűsítését és szerkezetátalakítását, amelyek esetében erre szükség van;

h)

fejlesszék és megerősítsék az együttműködést a bányászati ipar és a nyersanyagok kitermelése területén, a kölcsönös megértés előmozdításának, az üzleti környezet javításának, valamint a nem energetikai célú bányászat területével kapcsolatos információcsere és együttműködés céljával, különös tekintettel a fémércekre és az ipari ásványokra. Az információcsere kiterjed a bányászati és nyersanyagágazat fejleményeire, a nyersanyagok kereskedelmére, a bányászati iparágak fenntartható fejlesztésével kapcsolatos bevált gyakorlatokra, valamint a képzésre, készségekre, egészségre és biztonságra is.

315. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor. Ebben az uniós és grúz vállalkozások képviselői egyaránt részt vesznek.

6. FEJEZET

Társasági jog, számvitel és könyvvizsgálat, vállalatirányítás

316. Cikk

Felismerve a hatékony szabályok és gyakorlatok fontosságát a társasági jog és a vállalatirányítás, valamint a számvitel és a könyvvizsgálat területén a teljes körűen működő piacgazdaság megteremtése és a kereskedelem előmozdítása érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következők céljából:

a)	a részvényesek, hitelezők és egyéb érdekeltek védelme a területre vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban;

b)	a vonatkozó nemzetközi normák nemzeti szintű végrehajtásával, valamint a számviteli és könyvvizsgálati uniós szabályok fokozatos közelítése; valamint

c)	a vállalatirányítási politika további fejlesztése a területre vonatkozó nemzetközi normákkal, valamint az uniós jogszabályok és ajánlások fokozatos közelítésével összhangban.

317. Cikk

A Felek törekedni fognak az információk és a szakértelem megosztására e területeken mind a meglévő rendszerekre, mind a releváns új fejlesztésekre vonatkozóan. Ezenkívül a Felek törekednek majd arra, hogy biztosítsák az uniós tagállamok cégnyilvántartása és a grúz cégnyilvántartás közötti hatékony információcserét.

318. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

319. Cikk

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait az e megállapodás XXVIII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

7. FEJEZET

Pénzügyi szolgáltatások

320. Cikk

Felismerve a pénzügyi szolgáltatások területén a hatékony szabályok és gyakorlatok fontosságát a teljes körűen működő piacgazdaság megteremtése, valamint a Felek közötti kereskedelmi forgalom előmozdítása szempontjából, a Felek megállapodnak, hogy együttműködnek a pénzügyi szolgáltatások területén, a következő célkitűzések érdekében:

a)	a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának a nyitott piacgazdaság igényeihez való hozzáigazítására irányuló folyamat támogatása;

b)	hatékony és megfelelő védelem biztosítása a befektetők és a pénzügyi szolgáltatások egyéb felhasználói számára;

c)	a teljes grúz pénzügyi rendszer integritásának és stabilitásának biztosítása;

d)	a pénzügyi rendszer különböző szereplői közötti együttműködés előmozdítása, beleértve a szabályozókat és felügyelőket; valamint

e)	független és hatékony felügyelet biztosítása.

321. Cikk

1.   A Felek ösztönzik az érintett szabályozó és felügyeleti hatóságok közötti együttműködést, beleértve az információcserét, a pénzügyi piacokra vonatkozó szakértelem megosztását és egyéb hasonló intézkedéseket.

2.   Külön figyelmet fordítanak az ilyen hatóságok igazgatási kapacitásának fejlesztésére, többek között személyzeti csereprogramok és közös képzés révén.

322. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

323. Cikk

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait az e megállapodás XV-A. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

8. FEJEZET

Együttműködés az információs társadalom területén

324. Cikk

A Felek ösztönzik az együttműködést az információs társadalom fejlesztésére vonatkozóan, amely a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja az információs és kommunikációs technológiák (IKT) széles körű hozzáférhetősége, valamint megfizethető áron kínált, jobb minőségű szolgáltatások révén. Az együttműködés célja az elektronikus kommunikációs piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint a verseny és a befektetések bátorítása az ágazatban.

325. Cikk

Az együttműködés többek között a következőkre terjed ki:

a)	az információk és bevált gyakorlatok cseréje a nemzeti információs társadalmi kezdeményezések végrehajtásáról, ideértve többek közt a szélessávú hozzáférés előmozdítására, a hálózatbiztonság javítására és az online közszolgáltatások fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket; valamint

b)

az információk és a bevált gyakorlatok cseréje az elektronikus kommunikáció átfogó szabályozási kerete fejlesztésének ösztönzése érdekében, és különösen a nemzeti független szabályozó igazgatási kapacitásainak megerősítése, a frekvenciaforrások jobb kihasználásának előmozdítása és a grúziai, valamint a Grúzia és az EU közötti hálózatok interoperabilitásának ösztönzése céljából.

326. Cikk

A Felek ösztönzik az uniós szabályozók és Grúzia nemzeti szabályozó hatóságai közötti együttműködést az elektronikus kommunikáció terén.

327. Cikk

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait az e megállapodás XV-B. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

9. FEJEZET

Turizmus

328. Cikk

A Felek együttműködnek a turizmus területén a gazdasági növekedést és függetlenséget teremtő, a foglalkoztatást növelő és nemzetközi devizát termelő, versenyképes és fenntartható idegenforgalmi ágazat fejlesztésének erősítése érdekében.

329. Cikk

A kétoldalú és európai szintű együttműködés a következő elveken alapul:

a)	a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartása – különösen a vidéki területeken –, a helyi fejlesztési szükségletek és prioritások szem előtt tartásával;

b)	a kulturális örökség fontossága; valamint

c)	a turizmus és a környezet megóvása közötti pozitív interakció.

330. Cikk

Az együttműködés különösen a következő kérdésekre összpontosul:

a)	az információk, bevált gyakorlatok, tapasztalatok és know-how cseréje;

b)	állami, magán- és helyi közösségi érdekekre alapozott partnerségek fenntartása a turizmus fenntartható fejlesztése érdekében;

c)	a turistaforgalom, a turisztikai termékek és piacok, az infrastruktúra, a humánerőforrás és az intézményi szerkezet támogatása és fejlesztése;

d)	hatékony szakpolitikák kialakítása és végrehajtása;

e)	turisztikai képzés és kapacitásépítés a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében;

f)	többek közt a közösségeken alapuló turizmus fejlesztése és előmozdítása.

331. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

10. FEJEZET

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

332. Cikk

A Felek együttműködnek a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés elősegítése érdekében, különösen a szakpolitikák és jogszabályok fokozatos közelítése révén.

333. Cikk

A Felek közötti együttműködés a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén többek között a következőkre terjed ki:

a)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák kölcsönös megértésének megkönnyítése;

b)	a központi és helyi szintű igazgatási kapacitások javítása a szakpolitikák tervezése, értékelése, végrehajtása és érvényesítése érdekében, az uniós szabályozással és bevált gyakorlatokkal összhangban;

c)	a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének és fenntarthatóságának előmozdítása;

d)	a vidékfejlesztési szakpolitikákkal kapcsolatos ismeretek és bevált gyakorlatok megosztása a vidéki közösségek gazdasági jólétének elősegítésére;

e)	a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javítása, valamint a hatékonyság és az átláthatóság fokozása az összes piaci szereplőre vonatkozóan;

f)	a minőségpolitikák és azok ellenőrzési mechanizmusainak előmozdítása, ideértve a földrajzi árujelzőket és a biogazdálkodást;

g)	bortermelés és agroturizmus;

h)	tudásmegosztás és mezőgazdasági szaktanácsadás a mezőgazdasági termelők részére; valamint

i)	törekvés az azon nemzetközi szervezetek keretein belül tárgyalt kérdések harmonizálására, amelyeknek a Felek tagjai.

334. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

11. FEJEZET

Halászati és tengerpolitika

1. Szakasz

Halászati Politika

335. Cikk

1.   A Felek együttműködnek többek közt a halászati ágazat következő, kölcsönös érdeklődésre számot tartó és kölcsönösen előnyös területein: az élő vízi erőforrások megőrzése és kezelése, vizsgálat és ellenőrzés, adatgyűjtés, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem a FAO 2001. évi nemzetközi cselekvési tervében meghatározottak szerint, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, az attól való elrettentés és annak megszüntetése érdekében.

2.   Az ilyen együttműködés során tiszteletben tartják a Feleknek az élő vízi erőforrások kezelésére és megőrzésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit.

336. Cikk

A Felek közösen lépnek fel, információt cserélnek és támogatják egymást a következők elősegítése érdekében:

a)	jó kormányzás és bevált gyakorlatok a halászati gazdálkodás területén, a halállomány fenntartható módon történő és ökoszisztéma szemléletű elvén alapuló megőrzésének és kezelésének biztosítása céljából;

b)	felelős halászat és halgazdálkodás, amely összeegyeztethető a fenntartható fejlődés elveivel, mint például a halállomány és az ökoszisztémák egészséges állapotban történő megőrzése; valamint

c)	regionális együttműködés, adott esetben a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében is.

337. Cikk

Az e megállapodás 336. cikkének megfelelően, és tekintettel a legjobb tudományos szakvéleményre, a Felek erősítik az együttműködést és tevékenységeik koordinálását a Fekete-tengeren az élő vízi erőforrások kezelésének és megőrzésének területén. Mindkét Fél ösztönözni fogja a Fekete-tengerre kiterjedő regionális együttműködést és adott esetben a regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel való kapcsolatokat.

338. Cikk

A Felek támogatják az olyan kezdeményezéseket, mint a kölcsönös tapasztalatcsere, és támogatást nyújtanak a fenntartható halászatbiztosítására irányuló szakpolitikák végrehajtásához, amelyek az erre az ágazatra vonatkozó uniós vívmányokon és a Felek prioritást élvező érdeklődési területein alapulnak, beleértve a következőket:

a)	az élő vízi erőforrásokkal való gazdálkodás, halászati erőkifejtés és technikai intézkedések;

b)	a halászati tevékenységek vizsgálata és ellenőrzése, a szükséges felügyeleti berendezések használatával, ideértve az elektronikus nyomkövető berendezéseket és a nyomonkövethetőséget biztosító eszközöket, valamint érvényesíthető jogszabályok és ellenőrzési mechanizmusok biztosítását;

c)	a fogásokra, kirakodásra, a flottára vonatkozó biológiai és gazdasági jellegű, egymással összeegyeztethető adatok gyűjtésének harmonizációja;

d)	a halászati kapacitással való gazdálkodás, beleértve egy jól működő halászflotta- nyilvántartást is;

e)	piaci hatékonyság, különösen a termelői szervezetek támogatása, a fogyasztók tájékoztatása, valamint forgalmazási előírások és nyomonkövethetőség révén; valamint

f)	olyan strukturális szakpolitika kialakítása a halászati ágazat számára, amely biztosítja a gazdasági, környezeti és társadalmi értelemben vett fenntarthatóságot.

2. Szakasz

Tengerpolitika

339. Cikk

A halászat, a tengerrel kapcsolatos közlekedés, a környezet és más szakpolitikák terén folytatott együttműködésükre tekintettel, és az ENSZ Tengerjogi Egyezményén alapuló vonatkozó nemzetközi tengerjogi megállapodásokkal összhangban, a Felek együttműködést alakítanak ki az integrált tengerpolitika területén is, és különösen:

a)	elősegítik az integrált megközelítést a tengerügyekben, a felelős kormányzást és a bevált gyakorlatok cseréjét a tengeri területek használata terén;

b)	előmozdítják a tengeri területrendezést mint olyan eszközt, amely hozzájárul a jobb döntéshozatalhoz az egymással versengő emberi tevékenységek közötti egyensúly megteremtésével, az ökoszisztéma-alapú megközelítéssel összhangban;

c)

előmozdítják a tengerparti övezetek integrált kezelését az ökoszisztéma-alapú megközelítéssel összhangban a tengerpartok fenntartható fejlesztésének biztosítása, valamint a tengerparti régiók tengerparti kockázatokkal – köztük az éghajlatváltozás hatásaival – szembeni ellenálló képességének javítása érdekében;

d)	ösztönzik a gazdasági növekedés és foglalkoztatás hajtóerejének számító innovációt és a forráshatékonyságot a tengerészeti ágazatokban, a bevált gyakorlatok cseréje útján is;

e)	elősegítik a stratégiai szövetségeket a tengerészeti ágazatok, szolgáltatások és a tengerkutatásra és a tengerhasznosítási célú kutatásra szakosodott tudományos intézmények között;

f)	vállalják a határokon átnyúló és ágazatokon átnyúló tengeri felügyelet javítását az intenzív tengeri közlekedéssel, a hajók működéséből eredő kibocsátásokkal, a tengeri balesetekkel és a tengeren folytatott illegális tevékenységekkel kapcsolatos növekedő kockázatok kezelése érdekében; valamint

g)	rendszeres párbeszédet alakítanak ki, és támogatják a tengeri ügyekben érdekelt felek közötti különböző hálózatokat.

340. Cikk

Az együttműködés a következőket öleli fel:

a)	információk, bevált módszerek és tapasztalatok cseréje, valamint a tengeri „know-how” átadása, beleértve az innovatív technológiákat a tengerészeti ágazatokban és a tengeri környezettel kapcsolatos kérdésekben;

b)	információcsere és a bevált módszerek megosztása a projektek finanszírozási lehetőségeire vonatkozóan, beleértve a köz- és magánszféra partnerségeit; valamint

c)	a Felek közötti együttműködés fokozása az érintett nemzetközi tengerészeti fórumokon.

341. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor a Felek között.

12. FEJEZET

Együttműködés a kutatás, a technológiafejlesztés és a demonstráció terén

342. Cikk

A Felek ösztönzik az együttműködést a polgári kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció minden területén a kölcsönös előnyök alapján, valamint a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony szintű védelme mellett.

343. Cikk

A kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció területén folytatott együttműködés a következőkre terjed ki:

a)	szakpolitikai párbeszéd, valamint tudományos és technológiai információcsere;

b)	a Felek egyes programjaihoz való megfelelő hozzáférés biztosítása;

c)	a kutatási kapacitás növelése, valamint a grúz kutatók részvételének fokozása az EU kutatási keretprogramjában;

d)	a közös kutatási projektek ösztönzése a kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció minden területén;

e)	képzési tevékenységek és mobilitási programok akadémikusok, kutatók, valamint a Felek kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeiben részt vevő egyéb kutató személyzet részére;

f)	az alkalmazandó jogszabályok keretén belül az e megállapodás által érintett tevékenységekben részt vevő kutatók szabad mozgásának, valamint az ilyen tevékenységekhez felhasználni szánt áruk határokon átnyúló mozgásának megkönnyítése; valamint

g)	az együttműködés más formái a kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció terén, kölcsönös megállapodás alapján.

344. Cikk

Az ilyen együttműködési tevékenységek végrehajtása során keresni kell a szinergiákat az e megállapodás VII. címében (Pénzügyi támogatás, valamint csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések) szereplő, az EU és Grúzia közötti pénzügyi együttműködés keretében végrehajtott egyéb tevékenységekkel.

13. FEJEZET

Fogyasztóvédelem

345. Cikk

A Felek együttműködnek a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása és a fogyasztóvédelmi rendszereik közötti kompatibilitás megvalósítása érdekében.

346. Cikk

E célkitűzések elérése érdekében az együttműködés magában foglalhatja adott esetben a következőket:

a)	törekvés a fogyasztóvédelmi jogszabályok közelítésére, a kereskedelem útjában álló akadályok kiküszöbölése mellett;

b)

az információcsere előmozdítása a fogyasztóvédelmi rendszerekről, ideértve a fogyasztóvédelmi jogszabályokat és azok érvényesítését, a fogyasztót védő termékbiztonságot, az információcserére szolgáló rendszereket, a fogyasztók nevelését/tudatosságának növelését és a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, valamint a fogyasztói jogorvoslatot;

c)	képzési tevékenységek a közigazgatási tisztviselők és más fogyasztói érdekvédelmi képviselők számára; valamint

d)	a független fogyasztói szövetségek tevékenyégének előmozdítása és a fogyasztói képviseletek közötti kapcsolatok ösztönzése.

347. Cikk

Grúzia összhangba hozza jogszabályait az e megállapodás XXIX. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

14. FEJEZET

Foglalkoztatás, szociálpolitika és esélyegyenlőség

348. Cikk

A Felek megerősítik párbeszédüket és együttműködésüket a következők előmozdítása terén: méltányos munka program, foglalkoztatáspolitika, munkahelyi egészség és biztonság, szociális párbeszéd, szociális védelem, társadalmi befogadás, nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség és vállalati társadalmi felelősségvállalás, és ezáltal hozzájárulnak a több és jobb munkahely, a szegénység csökkentése, a nagyobb társadalmi kohézió, a fenntartható fejlődés és a jobb életminőség előmozdításához.

349. Cikk

Az információk és bevált gyakorlatok cseréjén alapuló együttműködés több meghatározásra váró kérdésre is kiterjedhet, többek közt a következő területeken:

a)	a szegénység csökkentése és a társadalmi kohézió javítása;

b)	foglalkoztatáspolitika, amely méltányos munkakörülményeket kínáló, több és jobb munkahely megteremtésére irányul, többek közt az informális gazdaság és az informális foglalkoztatás csökkentése útján;

c)	az aktív munkaerő-piaci intézkedések és adott esetben hatékony foglalkoztatási szolgáltatások ösztönzése a munkaerőpiacok korszerűsítése és a Felek munkaerő-piaci igényeihez való igazodás érdekében;

d)	inkluzívabb munkaerőpiacok és olyan szociális védelmi rendszerek előmozdítása, amelyek integrálják a hátrányos helyzetű – köztük fogyatékos – személyeket és a kisebbségi csoportok tagjait;

e)

egyenlő esélyek és megkülönböztetésmentesség, melyek célja a nemek közti egyenlőség javítása, valamint a férfiak és nők egyenlő esélyeinek biztosítása, valamint a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdése;

f)	a szociális védelem szintjének növelését és a szociális védelmi rendszereknek a minőség, hozzáférhetőség és pénzügyi fenntarthatóság szempontjából történő korszerűsítését célzó szociálpolitika;

g)	a szociális partnerek részvételének javítása és a szociális párbeszéd ösztönzése, többek közt az összes érintett résztvevő kapacitásának erősítése útján;

h)	a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdítása; valamint

i)	tudatosság és párbeszéd a vállalati társadalmi felelősségvállalás terén.

350. Cikk

A Felek bátorítják valamennyi érintett résztvevő bevonását – ideértve a civil társadalmi szervezeteket és különösen a szociális partnereket – a szakpolitika fejlesztésébe és a reformokba, valamint az e megállapodás VIII. címének (Intézményi, általános és záró rendelkezések) vonatkozó részében rögzített Felek közötti együttműködésbe.

351. Cikk

A Felek törekednek az együttműködés fokozására a foglalkoztatás és a szociálpolitika kérdéseiben valamennyi érintett regionális, multilaterális és nemzetközi fórumon és szervezetben.

352. Cikk

A Felek előmozdítják a vállalati társadalmi felelősségvállalást és elszámoltathatóságot, valamint bátorítják a felelős üzleti gyakorlatokat, például a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó számos nemzetközi iránymutatásban – és különösen az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásaiban – foglaltakat.

353. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

354. Cikk

Grúzia harmonizálni fogja jogszabályait az e megállapodás XXX. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

15. FEJEZET

Közegészségügy

355. Cikk

A Felek megállapodnak együttműködésük fejlesztéséről a közegészségügy területén, a közegészségügy biztonságának és az emberi egészségvédelem szintjének – melyek a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés lényeges elemeit képezik – növelése céljából.

356. Cikk

Az együttműködés különösen a következő területeket öleli fel:

a)	Grúzia közegészségügyi rendszerének erősítése, különösen az egészségügyi ágazat reformjának továbbvitele útján, biztosítva a magas színvonalú egészségügyi ellátást, az egészségügyi humánerőforrások fejlesztését, a egészségügyi irányítás és az egészségügyi ellátás finanszírozásának javítását;

b)	az olyan fertőző betegségek járványügyi felügyelete és ellenőrzése, mint például a HIV/AIDS, a vírusos májgyulladás, a tuberkulózis, valamint az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia, továbbá a felkészültség javítása a közegészségügyi veszélyekre és vészhelyzetekre;

c)	a nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése, elsősorban az információk és bevált gyakorlatok cseréje, az egészséges életmód, a testmozgás és az egészséget befolyásoló főbb tényezők, pl. a táplálkozási zavarok, az alkohol-, kábítószer- és dohányfüggőség kezelésének ösztönzése útján;

d)	az emberi eredetű anyagok minősége és biztonsága;

e)	az egészséggel kapcsolatos tájékoztatás és ismeretterjesztés; valamint

f)	azon nemzetközi egészségügyi megállapodások hatékony végrehajtása, amelyeknek a Felek részes fele, különös tekintettel a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokra és a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményre.

357. Cikk

Grúzia összhangba hozza jogszabályait az e megállapodás XXXI. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

16. FEJEZET

Oktatás, képzés és ifjúság

358. Cikk

A Felek együttműködnek az oktatás és képzés területén az együttműködés és a párbeszéd intenzívebbé tétele érdekében – ideértve a szakpolitikai kérdésekről folytatott párbeszédet is–, és törekednek a vonatkozó uniós szakpolitikákhoz és gyakorlatokhoz való közeledéshez. A Felek együttműködnek az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, valamint az oktatás és a képzés minden szintjén az együttműködés és az átláthatóság bátorítása érdekében, különös hangsúlyt helyezve a felsőoktatásra.

359. Cikk

Ez az oktatási és képzési együttműködés többek között a következő területekre összpontosul:

a)	az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, amely kulcsfontosságú a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából, és lehetővé teheti a polgárok számára a teljes körű részvételt a társadalomban;

b)	az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése, a minőség, a relevancia és a hozzáférés javítása az oktatás teljes időtartama alatt, a koragyermekkori neveléstől és gondozástól a felsőoktatásig;

c)	a felsőoktatás minőségének oly módon történő javítása, amely összhangban áll a felsőoktatás korszerűsítésére irányuló uniós programmal és a bolognai folyamattal;

d)	a nemzetközi tudományos együttműködés erősítése, részvétel az EU együttműködési programjaiban, a diákok és tanárok mobilitásának növelése;

e)	az idegennyelv-tanulás bátorítása;

f)	a képesítések és készségek elismerése felé történő előrelépés támogatása, valamint átláthatóság biztosítása ezen a területen;

g)	az együttműködés ösztönzése a szakképzés terén, figyelembe véve a vonatkozó uniós bevált gyakorlatokat; valamint

h)	az európai integrációs folyamatra vonatkozó ismeretek és tudás, az EU és a keleti partnerség országai közötti kapcsolatokról szóló tudományos párbeszéd erősítése, valamint részvétel a vonatkozó uniós programokban.

360. Cikk

A Felek megállapodnak az ifjúság területén folytatandó együttműködésről, amelynek céljai a következők:

a)	az együttműködés és a cserék erősítése az ifjúságpolitika és a fiatalok és fiatal munkavállalók iskolarendszeren kívüli oktatása területén;

b)	a fiatalok és fiatal munkavállalók mobilitásának – amely a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításának, valamint a tudás, készségek és kompetenciák iskolarendszeren kívüli megszerzésének eszköze – támogatása, többek közt az önkéntesség útján;

c)	az ifjúsági szervezetek közötti együttműködés ösztönzése.

361. Cikk

Grúzia – hivatkozással az e megállapodás XXXII. mellékletében szereplő dokumentumokra – az uniós szakpolitikák és gyakorlatok keretével kösszhangban álló politikát folytat és alakít ki, a nevezett melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

17. FEJEZET

Együttműködés a kulturális területen

362. Cikk

A Felek ösztönzik a kulturális együttműködést, megfelelően figyelembe véve az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi egyezményében szereplő elveket. A Felek rendszeres szakpolitikai párbeszédre törekednek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken, ideértve a kulturális iparágak fejlesztését az EU-ban és Grúziában egyaránt. A Felek közötti együttműködés előmozdítja majd a kultúrák közötti párbeszédet, többek közt az uniós és grúziai kulturális ágazat és civil társadalom részvétele útján.

363. Cikk

A Felek együttműködése számos területre összpontosul:

a)	kulturális együttműködés és kulturális csereprogramok;

b)	a művészet és a művészek mobilitása és a kulturális ágazat kapacitásainak erősítése;

c)	kultúrák közötti párbeszéd;

d)	a kultúrpolitikáról folytatott párbeszéd, valamint

e)	együttműködés többek közt olyan kulturális fórumokon, mint az UNESCO és az Európa Tanács, a kulturális sokféleség előmozdítása, valamint a kulturális és történelmi örökség megőrzése és értékelése.

18. FEJEZET

Együttműködés az audiovizuális ágazat és a média terén

364. Cikk

A Felek ösztönzik az együttműködést az audiovizuális területen. Az együttműködés erősíti az uniós és a grúziai audiovizuális iparágakat különösen a szakemberek képzése, az információcsere, valamint a mozi és a televíziózás területén a koprodukciók bátorítása útján.

365. Cikk

1.   A Felek rendszeres párbeszédet alakítanak ki az audiovizuális és médiapolitikák terén, és együttműködnek a média függetlenségének és szakmaiságának erősítése érdekében, továbbá fejlesztik a kapcsolatokat az uniós médiával a vonatkozó európai normáknak megfelelően, ideértve az Európa Tanács normáit és az UNESCO 2005. évi, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezményét is.

2.   Az együttműködés kiterjed többek közt az újságírók és más médiaszakemberek képzésére is.

366. Cikk

A Felek együttműködése számos területre összpontosul:

a)	az audiovizuális és médiapolitikáról folytatott párbeszéd;

b)	a nemzetközi fórumokon (pl. az UNESCO-n és a WTO-n belül) folytatott párbeszéd; valamint

c)	az audiovizuális területtel és a médiával kapcsolatos együttműködés, ideértve a filmgyártás területén folytatott együttműködést is.

367. Cikk

Grúzia összhangba hozza jogszabályait az e megállapodás XXXIII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

19. FEJEZET

Együttműködés a sport és a testmozgás területén

368. Cikk

A Felek az információk és a bevált gyakorlatok cseréje útján ösztönzik az együttműködést a sport és a testmozgás területén az egészséges életmód és a sport társadalmi és nevelési értékeinek, a sport területén a mobilitásnak az előmozdítása érdekében, valamint a sportot érő olyan globális fenyegetések elleni küzdelem érdekében, mint a dopping, a rasszizmus és az erőszak.

20. FEJEZET

A civil társadalommal való együttműködés

369. Cikk

A Felek előmozdítják a civil társadalommal való együttműködésről szóló párbeszédet a következő célkitűzésekkel:

a)	a kapcsolatok megerősítése és az információ- és tapasztalatcsere ösztönzése az uniós és a grúz civil társadalom valamennyi ágazata között;

b)	Grúzia behatóbb ismeretének és megértésének elősegítése az EU-ban – ideértve annak történelmét és kultúráját is –, és különösen a tagállamokban letelepedett civil társadalmi szervezetek körében, lehetővé téve ezáltal a jövőbeli kapcsolatokban gyökerező lehetőségek és kihívások jobb megismerését;

c)	és ugyanakkor az EU behatóbb ismeretének és megértésének elősegítése Grúziában, és különösen a grúz civil társadalmi szervezetek körében, nem kizárólagosan az EU alapját képező értékeket, illetve annak szakpolitikáit és működését helyezve a középpontba.

370. Cikk

A Felek előmozdítják a civil társadalmaik érdekeltjei közötti párbeszédet és együttműködést az EU és Grúzia közötti kapcsolatok szerves részeként. Az ilyen párbeszéd és együttműködés céljai a következők:

a)	a civil társadalom részvételének biztosítása az EU és Grúzia közötti kapcsolatokban, különös tekintettel e megállapodás rendelkezéseinek végrehajtására;

b)	a civil társadalom részvételének fokozása a közszféra döntéshozatali folyamatában, különösen nyílt, átlátható és rendszeres párbeszéd fenntartása útján a közintézmények, valamint az érdekképviseleti szervezetek és a civil társadalom között;

c)

az intézményfejlesztés és a civil társadalmi szervezetek fejlesztése szempontjából kedvező feltételek előmozdítása különböző módszerekkel, ideértve többek közt a tanácsadási támogatást, a formális és informális hálózatépítést, a kölcsönös látogatásokat és a civil társadalom munkáját lehetővé tevő jogi keret kialakítására irányuló műhelytalálkozókat; valamint

d)

annak lehetővé tétele a két Fél civil társadalmi képviselői számára, hogy megismerjék a civil társadalmak közötti konzultáció és párbeszéd folyamatait, ideértve a szociális partnereket és a közhatóságokat is, különös tekintettel a civil társadalompolitikai döntéshozatali folyamatban játszott szerepének megerősítésére.

371. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor a Felek közt.

21. FEJEZET

Regionális fejlesztés, határokon átnyúló és regionális szintű együttműködés

372. Cikk

1.   A Felek ösztönzik a kölcsönös megértést és a kétoldalú együttműködést a regionális fejlesztési politika terén, ideértve a regionális politikák kialakítására és végrehajtásra vonatkozó módszereket, a többszintű kormányzást és partnerséget, különös hangsúlyt fektetve a kedvezőtlen adottságú területek és a területi együttműködés fejlesztésére, hogy ezáltal kommunikációs csatornákat hozzanak létre, valamint fokozzák a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a társadalmi-gazdasági szereplők és a civil társadalom közötti információ- és tapasztalatcserét.

2.   A Felek együttműködése különösen arra irányul, hogy a grúz gyakorlatot hozzáigazítsák a következő elvekhez:

a)	a többszintű kormányzás erősítése, mivel az kihat a központi szintre és a helyhatósági közösségekre egyaránt, különös hangsúlyt helyezve a helyi szereplők bevonásának módszereire;

b)	a partnerség megerősítése a regionális fejlesztésben érintett valamennyi fél között; valamint

c)	a regionális fejlesztési programok és projektek végrehajtásában érintettek pénzügyi hozzájárulása révén megvalósuló társfinanszírozás.

373. Cikk

1.   A Felek támogatják és fokozzák a helyi és regionális szintű hatóságok bevonását a határokon átnyúló együttműködésre is kiterjedő regionális politikai együttműködésbe és a kapcsolódó irányítási struktúrákba, ösztönözik az együttműködést a mindezt lehetővé tevő kölcsönös jogi keret létrehozásával, fenntartják és kidolgozzák a kapacitásépítést szolgáló intézkedéseket, valamint ösztönzik a határokon átnyúló és regionális gazdasági és üzleti hálózatok megerősítését.

2.   A Felek együttműködnek a grúz intézmények intézményi és működési kapacitásainak erősítése érdekében a regionális fejlesztés és a területfelhasználás-tervezés területein, többek közt a következők útján:

a)	az intézményközi koordináció javítása, különös tekintettel a központi és helyi szintű közhatóságok közötti vertikális és horizontális interakciót szolgáló mechanizmusra a regionális politika fejlesztésének és végrehajtásának folyamatában;

b)	a helyi közhatóságok kapacitásainak fejlesztése a kölcsönös határokon átnyúló együttműködés előmozdítása érdekében, az uniós elveknek és gyakorlatoknak megfelelően;

c)	a regionális fejlesztési politikákra vonatkozó ismeretek, információk és bevált gyakorlatok megosztása a helyi közösségek gazdasági jólétének és a régiók egységes fejlesztésének előmozdítása érdekében.

374. Cikk

1.   A Felek megerősítik és bátorítják az e megállapodás által tárgyalt egyéb területeken folytatott határokon átnyúló együttműködés fejlesztését is, többek között a közlekedés, az energia, a távközlési hálózatok, a kultúra, az oktatás, a turizmus és az egészségügy területén.

2.   A Felek transznacionális és interregionális programok formájában intenzívebbé teszik a régióik közötti együttműködést, ösztönzik a grúz régiók részvételét az európai regionális struktúrákban és szervezetekben, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó projektek végrehajtásával előmozdítják azok gazdasági és intézményi fejlődését.

3.   Ezekre a tevékenységekre a következők keretében kerül majd sor:

a)	folytatódó területi együttműködés az európai régiókkal, többek közt transznacionális és határokon átnyúló együttműködési programok útján;

b)	együttműködés az uniós szervekkel – ideértve a Régiók Bizottságát – a keleti partnerség keretében, és részvétel a különböző európai regionális projektekben és kezdeményezésekben;

c)	együttműködés többek közt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságon és az Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózaton belül.

375. Cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

22. FEJEZET

Polgári védelem

376. Cikk

A Felek kialakítják és megerősítik együttműködésüket a természeti és ember által okozott katasztrófákkal kapcsolatban. Az együttműködés a Felek érdekeit figyelembe véve, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint a Felek között fennálló kölcsönös függőség és a terület vonatkozó többoldalú tevékenységeinek figyelembevételével zajlik.

377. Cikk

Az együttműködés célja a természeti és ember által okozott katasztrófák megelőzése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás javítása.

378. Cikk

A Felek többek közt kétoldalú alapon és/vagy többoldalú programok keretében információt és tapasztalatot cserélnek, valamint közös tevékenységeket hajtanak végre. Az együttműködésre sor kerülhet többek közt a Felek között e kérdést illetően megkötött konkrét megállapodások és/vagy igazgatási rendelkezések végrehajtása útján.

379. Cikk

Az együttműködés a következő célkitűzésekre terjedhet ki:

a)	egymás elérhetőségeinek megadása és rendszeres frissítése annak érdekében, hogy biztosítható legyen a párbeszéd folytonossága, és a Felek napi 24 órában lkapcsolatba léphessenek egymással;

b)	a kölcsönös segítségnyújtás megkönnyítése jelentős vészhelyzetek esetén, adott esetben és arendelkezésre álló kielégítő erőforrások függvényében;

c)	az EU-ra és Grúziára kiható nagy volumenű vészhelyzetekről szóló korai előrejelzések és frissített információk napi 24 órás cseréje, a segítségnyújtási kérelmeket és felajánlásokat is ideértve;

d)	információcsere a Felek által harmadik országoknak nyújtott segítségről olyan vészhelyzetek esetében, amikor életbe lépett az EU polgári védelmi mechanizmusa;

e)	segítségkérés/segítségnyújtás esetén együttműködés a befogadó nemzeti támogatás terén;

f)	a katasztrófák megelőzésével, valamint az azokra való felkészüléssel és reagálással kapcsolatos bevált gyakorlatok és iránymutatások cseréje;

g)	együttműködés a katasztrófakockázatok csökkentése terén, többek közt az intézményi kapcsolatok és tanácsadás, tájékoztatás, oktatás és kommunikáció és a természeti veszélyek megelőzését és azok hatásának enyhítését célzó bevált gyakorlatok cseréje útján;

h)	együttműködés a katasztrófákra és veszélyekre vonatkozó ismeretek, valamint a kockázatfelmérés és katasztrófavédelem javítása terén;

i)	együttműködés a katasztrófák környezetre és közegészségügyre gyakorolt hatásának felmérése terén;

j)	szakértők meghívása polgári védelmi kérdésekről tartott speciális technikai workshopokra és szimpóziumokra;

k)	egyedi alapon megfigyelők meghívása az EU és/vagy Grúzia által rendezett speciális gyakorlatokra és képzésekre; valamint

l)	a rendelkezésre álló polgári védelmi képességek leghatékonyabb kiaknázását célzó együttműködés erősítése.

23. FEJEZET

Európai uniós ügynökségekben és programokban való részvétel

380. Cikk

Grúzia részt vehet az Unió minden olyan ügynökségében, amely az ezen ügynökségeket létrehozó vonatkozó rendelkezések szerint nyitva áll számára. Grúzia külön megállapodásokat köt az EU-val, amelyek lehetővé teszik számára az összes ilyen ügynökségben való részvételt, beleértve a pénzügyi hozzájárulásának összegét is.

381. Cikk

Grúzia részt vehet az Unió minden olyan jelenlegi és jövőbeni programjában, amely az e programokat elfogadó vonatkozó rendelkezések szerint nyitva áll számára. Grúzia uniós programokban való részvételének összhangban kell állnia az e megállapodás Grúzia uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és Grúzia közötti keretmegállapodásról szóló III. jegyzőkönyvében felsorolt rendelkezésekkel.

382. Cikk

A Felek rendszeres párbeszédet folytatnak Grúzia részvételéről az EU programjaiban és ügynökségeiben. Az EU tájékoztatja Grúziát különösen az új uniós ügynökségek és új uniós programok létrehozásáról, valamint az e megállapodás 380. és 381. cikkében szereplő uniós programokban és ügynökségekben való részvétel feltételeinek változásairól.

VII. CÍM

PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS, VALAMINT CSALÁS ELLENI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Pénzügyi támogatás

383. Cikk

Grúzia pénzügyi támogatásban részesül a vonatkozó uniós finanszírozási mechanizmusokon és eszközökön keresztül. Grúzia együttműködhet továbbá az Európai Beruházási Bankkal (EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetekkel is. A pénzügyi támogatás hozzájárul az e megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez, és azt az ezen fejezetnek megfelelően biztosítják.

384. Cikk

A pénzügyi támogatás fő elvei a pénzügyi eszközökről szóló vonatkozó uniós rendeletekben szerepelnek.

385. Cikk

Az uniós pénzügyi támogatás prioritási területeit a Felek által megállapított, az elfogadott szakpolitikai prioritásokat tükröző, lehetőség szerint többéves kereteken alapuló éves cselekvési programokban kell meghatározni. Az ilyen programokban meghatározott támogatási összegeknek figyelembe kell venniük Grúzia szükségleteit, ágazati kapacitásait és a reformok terén – különösen az e megállapodás által érintett területeken – elért haladást.

386. Cikk

A rendelkezésre álló források optimális felhasználása érdekében a Felek törekednek annak biztosítására, hogy az uniós támogatást a donor országokkal, donor szervezetekkel és a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel szoros együttműködésben és koordináció révén, valamint a segélyhatékonyság nemzetközi alapelveivel összhangban hajtsák végre.

387. Cikk

A pénzügyi támogatás alapvető jogi, igazgatási és technikai alapját a Felek közötti vonatkozó megállapodások keretén belül kell megállapítani.

388. Cikk

A Társulási Tanácsot tájékoztatni kell a pénzügyi támogatás kapcsán történt előrelépésről és annak végrehajtásáról, valamint annak az e megállapodás célkitűzéseire gyakorolt hatásáról. E célból a Felek illetékes szerveinek erre vonatkozó nyomon követést és értékelési információkat kell nyújtaniuk kölcsönös alapon és folyamatos jelleggel.

389. Cikk

A Felek a támogatást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtják végre, és együttműködnek az EU és Grúzia pénzügyi érdekeinek védelme érdekében e cím 2. fejezetének (Csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések) megfelelően.

2. FEJEZET

Csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések

390. Cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában az e megállapodás IV. jegyzőkönyvében megállapított fogalommeghatározások alkalmazandók.

391. Cikk

Hatály

E fejezetet kell alkalmazni minden további, a Felek által kötendő megállapodásra vagy finanszírozási eszközre és minden olyan egyéb uniós finanszírozási eszközre, amelyhez Grúzia csatlakozhat, az ellenőrzésekre, helyszíni ellenőrzésekre, vizsgálatokra és csalás elleni intézkedésekre vonatkozó kiegészítő rendelkezések sérelme nélkül, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék által elvégzetteket is.

392. Cikk

A csalás, a korrupció és más jogellenes tevékenységek megelőzését célzó intézkedések

A Felek az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken hatékony intézkedéseket hoznak a csalás, a korrupció és minden egyéb, az uniós pénzeszközök végrehajtásával kapcsolatban elkövetett jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem érdekében, többek között kölcsönös igazgatási és jogi segítségnyújtás révén.

393. Cikk

Információcsere és operatív szintű együttműködés

1.   E fejezet megfelelő végrehajtása érdekében Grúzia és az EU illetékes hatóságai rendszeresen információt cserélnek, és bármelyik Fél kérésére konzultációt folytatnak.

2.   Az OLAF megegyezhet illetékes grúziai partnereivel a grúz jogszabályokkal összhangban a csalás elleni területen folytatandó további együttműködésről, ideértve az operatív intézkedésekről való megállapodást is a grúziai hatóságokkal.

3.   A személyes adatok átadása és feldolgozása tekintetében az e megállapodás III. címének (Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése) 14. cikke alkalmazandó.

394. Cikk

A csalás, a korrupció és a szabálytalanságok megelőzése

1.   Az EU és a grúz hatóságok rendszeresen ellenőrzik az uniós forrásokból finanszírozott tevékenységek megfelelő végrehajtását. A szabálytalanságok és a csalás megelőzése és orvoslása érdekében megteszik a megfelelő intézkedéseket.

2.   Az EU és a grúz hatóságok megtesznek minden szükséges intézkedést mindenfajta aktív vagy passzív korrupciós gyakorlat megelőzése és orvoslása, valamint az összeférhetetlenség kizárása érdekében az uniós forrásokból finanszírozott tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos eljárások minden szakaszában.

3.   A grúz hatóságok tájékoztatják az Európai Bizottságot a megtett megelőző intézkedésekről.

4.   Az Európai Bizottság az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelet 56. cikkével összhangban jogosult bizonyítékok beszerzésére.

5.   A Bizottság különösen jogosult azzal kapcsolatos bizonyítékok beszerzésére is, hogy a közbeszerzési és támogatási eljárások megfelelnek az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvének, kizárnak bármely összeférhetetlenséget, a nemzetközileg elfogadott előírásokkal egyenértékű garanciákat biztosítanak, valamint biztosítják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás rendelkezéseinek való megfelelést.

6.   A Felek saját eljárásaiknak megfelelően átadják egymásnak az uniós források végrehajtásával kapcsolatos információkat. és haladéktalanul tájékoztatják egymást az eljárásaikban vagy rendszereikben bekövetkező lényeges változásokról.

395. Cikk

Bírósági eljárások, nyomozás és büntetőeljárás

A grúz hatóságok biztosítják, hogy a csalás, korrupció vagy bármely egyéb szabálytalanság – beleértve az összeférhetetlenséget – gyanújával vagy tényleges előfordulásával kapcsolatban a nemzeti vagy uniós ellenőrzést követően adott esetben bírósági eljárást, nyomozást és büntetőeljárást folytatnak. Adott esetben az OLAF az illetékes grúz hatóságok segítségére lehet e feladat végrehajtásában.

396. Cikk

A csalás, a korrupció és a szabálytalanságok bejelentése

1.   A grúz hatóságok késedelem nélkül továbbítják az Európai Bizottságnak az uniós támogatások végrehajtásával kapcsolatos csalás és korrupció tényleges előfordulásáról tudomásukra jutott információkat, és haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot bármely egyéb szabálytalanságról, ideértve az összeférhetetlenséget is. Csalás vagy korrupció gyanúja esetén az OLAF-ot és az Európai Bizottságot is tájékoztatni kell.

2.   A grúz hatóságok valamennyi, e cikk értelmében közölt ténnyel kapcsolatban meghozott intézkedésről is beszámolnak. Amennyiben nem merül fel bejelenteni való csalás, korrupció vagy bármely egyéb szabálytalanság, a grúz hatóságok az egyes naptári évek végét követően tájékoztatják a Bizottságot.

397. Cikk

Auditok

1.   Az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék jogosult megvizsgálni az uniós támogatások végrehajtása során felmerült valamennyi kiadás jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét.

2.   Az auditokat a vállalt kötelezettségek és a teljesített kifizetések alapján végzik. Az auditokat dokumentumok alapján folytatják le, és amennyiben szükséges, az uniós támogatások végrehajtását irányító vagy abban részt vevő gazdálkodó egységek telephelyén helyszíni auditot végeznek. Ezekre az auditokra a szóban forgó pénzügyi év zárszámadását megelőzően, illetve a zárkifizetés dátumát követő öt éven belül kerülhet sor.

3.   Az Európai Bizottság ellenőrei vagy egyéb, az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által megbízott személyek okmányellenőrzést vagy helyszíni ellenőrzést és auditot végezhetnek a Grúziában uniós támogatások végrehajtását irányító vagy abban részt vevő gazdálkodó egységek és alvállalkozóik telephelyén.

4.   Az Európai Bizottság ellenőrei vagy egyéb, az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által megbízott személyek számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani – elektronikus formában is – a telephelyekhez, munkálatokhoz és dokumentumokhoz, hogy végre tudják hajtani az ilyen auditokat. E betekintési jogról tájékoztatni kell valamennyi grúz közintézményt, és azt kifejezetten rögzíteni kell az e megállapodásban említett eszközök végrehajtása érdekében kötött szerződésekben.

5.   A fentiekben részletezett ellenőrzések és auditok az uniós támogatásban részesülő valamennyi vállalkozó és alvállalkozó esetében alkalmazandók. Feladatuk ellátása során az Európai Számvevőszék és a grúz ellenőrző szervek a függetlenségük megőrzése mellett, a bizalom szellemében együttműködnek.

398. Cikk

Helyszíni ellenőrzések

1.   E megállapodás keretében az OLAF az EU pénzügyi érdekeinek védelmében jogosult helyszíni ellenőrzéseket végezni az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

2.   A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF készíti elő és folytatja le, az illetékes grúz hatóságokkal szoros együttműködésben, a vonatkozó grúz jogszabályok figyelembevételével.

3.   Annak érdekében, hogy biztosíthassák a kért segítséget, a grúz hatóságok idejében értesítést kapnak az ellenőrzések és vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogi alapjáról. E célból az illetékes grúz hatóságok tisztviselői részt vehetnek a helyszíni ellenőrzéseken és vizsgálatokon.

4.   Amennyiben az érintett grúz hatóságok érdeklődésüket fejezik ki, a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az OLAF-fal közösen végezhetik.

5.   Amennyiben egy gazdasági szereplő ellenáll a helyszíni ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak, a grúz hatóságok a belső jogszabályokkal összhangban eljárva kötelesek minden olyan segítséget megadni az OLAF-nak, amely szükséges a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos feladatai teljesítéséhez.

399. Cikk

Igazgatási intézkedések és szankciók

A grúz jogszabályok sérelme nélkül az Európai Bizottság igazgatási intézkedéseket és szankciókat szabhat ki az 1605/2002/EK, Euratom rendeletnek, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletnek, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően.

400. Cikk

Követelések beszedése

1.   A grúz hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy végrehajtsák az alább említett rendelkezéseket a finanszírozó kormányzati ügynökségnek jogosulatlanul kifizetett uniós források beszedése érdekében.

2.   Abban az esetben, ha a grúz hatóságok megbízást kapnak uniós támogatások végrehajtására, az Európai Bizottságnak jogában áll – elsősorban pénzügyi korrekció révén – a jogosulatlanul kifizetett uniós finanszírozás beszedése. Az Európai Bizottság figyelembe veszi a grúz hatóságok azon intézkedéseit, amelyeket az érintett uniós finanszírozás elvesztésének megelőzése érdekében tettek.

3.   Az Európai Bizottság a kérdéses ügyben konzultációt folytat Grúziával a követelés beszedésével kapcsolatos döntés meghozatala előtt. A követelés beszedésével kapcsolatos vitákat a Társulási Tanács elé terjesztik.

4.   Abban az esetben, ha az Európai Bizottság közvetlenül, vagy a költségvetés végrehajtásával megbízott harmadik felek bevonásával közvetetten hajt végre uniós támogatásokat, az Európai Bizottságnak az e megállapodás jelen címének hatálya alá tartozó határozatai, amelyek – az államokat kivéve – a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók Grúziában az alábbi elvekkel összhangban:

a)

A végrehajtásra Grúzia hatályos polgári eljárási szabályai vonatkoznak. A határozatot az a nemzeti hatóság látja el végrehajtási záradékkal — az okirat valódiságának vizsgálatán kívül minden más ellenőrzést mellőzve —, amelyet Grúzia kormánya erre a célra kijelöl, és amelyről az Európai Bizottságot és az Európai Unió Bíróságát tájékoztatják.

b)	Ha ezeknek az alakiságoknak az érintett Fél kérelmére eleget tettek, a Fél a grúz jognak megfelelően közvetlenül az illetékes hatóságtól kérheti a végrehajtást.

c)	A végrehajtást kizárólag az Európai Unió Bíróságának határozata függesztheti fel. A végrehajtási eljárás szabálytalanságára vonatkozó panaszok tekintetében azonban a grúz igazságszolgáltatási szervek rendelkeznek joghatósággal.

5.   A végrehajtható okiratot – az okirat valódiságának vizsgálatán kívül minden más ellenőrzést mellőzve – a Grúzia kormánya által kijelölt hatóságok bocsátják ki. A végrehajtás a grúz eljárási szabályokkal összhangban történik. A vonatkozó uniós hatóságok végrehajtási határozata jogszerűségének vizsgálata az Európai Unió Bírósága hatáskörébe tartozik.

6.   Az Európai Unió Bíróságának egy adott szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján hozott ítéletei e fejezet hatályán belül azonos feltételek mellett végrehajtandók.

401. Cikk

Titoktartás

Az e fejezet alapján bármilyen formában mástól megkapott vagy másként megszerzett információk szakmai titoknak minősülnek, és élvezik a Grúzia jogában, valamint az uniós intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezésekben a hasonló információknak biztosított védelmet. Az ilyen információk kizárólag azoknak a személyeknek adhatók ki, akiknek az uniós intézményeknél, a tagállamokban vagy Grúziában betöltött tisztségüknél fogva ismerniük kell azokat, és tilos ezen információkat a Felek pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosításán kívüli egyéb célokra felhasználni.

402. Cikk

A jogszabályok közelítése

Grúzia összhangba hozza jogszabályait az e megállapodás XXXIV. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

VIII. CÍM

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Intézményi keret

403. Cikk

A Felek között bármilyen szinten sor kerülhet politikai és szakpolitikai párbeszédre, ideértve az ágazati együttműködéssel kapcsolatos kérdésekről folytatott párbeszédet is. Rendszeres magas szintű szakpolitikai párbeszédet kell folytatni 404. cikk által létrehozott Társulási Tanácsban, valamint a Felek képviselői közötti kölcsönös megállapodáson alapuló rendszeres miniszteri szintű találkozók keretén belül.

Társulási Tanács

404. Cikk

1.   Ezennel létrejön a Társulási Tanács. A Társulási Tanács felügyeli és nyomon követi az e megállapodás alkalmazását és végrehajtását, valamint rendszeresen felülvizsgálja annak működését a célkitűzések vonatkozásában.

2.   A Társulási Tanács rendszeres időközönként ülésezik miniszteri szinten, évente legalább egyszer, illetve amikor a körülmények ezt megkövetelik. A Társulási Tanács kölcsönös megállapodás alapján bármilyen formációban ülésezhet.

3.   E megállapodás alkalmazásának és végrehajtásának felügyelete és nyomon követése mellett a Társulási Tanács megvizsgálja az e megállapodás keretében felmerülő valamennyi jelentős kérdést, valamint az egyéb, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú vagy nemzetközi ügyeket.

405. Cikk

1.   A Társulási Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak a tagjaiból, másrészről Grúzia kormányának képviselőiből áll.

2.   A Társulási Tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

3.   A Társulási Tanács elnöki tisztjét az Unió egyik képviselője és a Grúziát képviselő személy felváltva tölti be.

4.   Adott esetben és kölcsönös megállapodással, a Felek egyéb szerveinek képviselői is részt vesznek megfigyelőként a Társulási Tanács munkájában.

406. Cikk

1.   Az e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Társulási Tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az e megállapodás hatályán belül határozatokat hozzon. A határozatok kötelező érvényűek a Felekre nézve, akik megfelelő intézkedéseket hoznak – ideértve szükség esetén az e megállapodás alapján az e megállapodás rendelkezéseivel összhangban létrehozott konkrét szerveken belüli intézkedéseket – a meghozott határozatok végrehajtására. A Társulási Tanács továbbá ajánlásokat is tehet. A Társulási Tanács a határozatait és ajánlásait a Felek közötti megállapodás értelmében fogadja el, adott esetben a Felek vonatkozó belső eljárásainak teljesítését követően.

2.   A grúziai jogszabályoknak az EU jogszabályaihoz való fokozatos közelítésére irányuló célkitűzéssel összhangban, az e megállapodásban meghatározottak szerint, a Társulási Tanács fórumot biztosít az Európai Unió és Grúzia még előkészítés alatt álló vagy már hatályos kiválasztott jogalkotási aktusaival, valamint a végrehajtási, kényszerítő és megfelelési intézkedésekkel kapcsolatos információcseréhez.

3.   E cikk (1) bekezdésének megfelelően a Társulási Tanács hatáskörrel rendelkezik e megállapodás mellékleienek frissítésére vagy módosítására, az e megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szereplő bármely konkrét rendelkezés sérelme nélkül.

Társulási Bizottság

407. Cikk

1.   Ezennel létrejön a Társulási Bizottság. A Társulási Bizottság segíti a Társulási Tanácsot a feladatai és hatáskörei végrehajtásában.

2.   A Társulási Bizottság a Felek képviselőiből áll, rendszerint vezető tisztviselői szinten.

3.   A Társulási Bizottság elnöki tisztjét az EU egyik képviselője és a Grúziát képviselő személy felváltva tölti be.

408. Cikk

1.   A Társulási Tanács eljárási szabályzatában meghatározza a Társulási Bizottság feladatait és működését, amelynek felelősségi körébe tartozik a Társulási Tanács üléseinek előkészítése. A Társulási Bizottság évente legalább egyszer ülésezik, valamint akkor, amikor a Felek egyetértenek abban, hogy a körülmények ezt megkövetelik.

2.   A Társulási Tanács bármely jogkörét átruházhatja a Társulási Bizottságra, beleértve a kötelező érvényű döntések meghozatalára vonatkozó jogkört is.

3.   A Társulási Bizottság hatáskörrel rendelkezik olyan területekkel kapcsolatos határozatok elfogadására, amelyek az e megállapodásban előírt esetekre vonatkoznak és amelyek kapcsán a Társulási Tanács hatáskört ruházott rá, és amelyek az e megállapodás 406. cikkének (1) bekezdésében szerepelnek. Ezek a határozatok kötelező érvényűek a Felekre nézve, és azok megteszik a határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A Társulási Bizottság a Felek közötti megállapodás alapján hozza határozatait, figyelembe véve azok belső eljárásait.

4.   A Társulási Bizottság különleges formációban ülésezik az e megállapodás IV. címével (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) kapcsolatos valamennyi kérdés kezelése érdekében. A Társulási Bizottság ebben a formációban évente legalább egy alkalommal ülésezik.

409. Cikk

Különbizottságok, albizottságok és testületek

1.   A Társulási Bizottságot az e megállapodás alapján létrehozott albizottságok segítik.

2.   A Társulási Tanács határozhat bármely különbizottság vagy testület felállításáról az e megállapodás végrehajtásához szükséges konkrét területeken, valamint meghatározza ezen különbizottságok vagy testületek összetételét, feladatait és működését. Továbbá e különbizottságok vagy testületek megbeszéléseket tarthatnak bármely általuk lényegesnek vélt kérdésről, az e megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szereplő különös rendelkezések sérelme nélkül.

3.   A Társulási Bizottság albizottságokat hozhat létre, többek között az e megállapodás V. címében (Gazdasági együttműködés) és VI. címében (Egyéb együttműködési politikák) említett rendszeres párbeszédek során elért előrehaladás áttekintése céljából.

4.   Az albizottságok hatáskörrel rendelkeznek az e megállapodásban előírt esetekre vonatkozó határozatok elfogadására. Amennyiben ez előírt, rendszeresen jelentést tesznek tevékenységükről a Társulási Bizottságnak.

5.   Az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alapján létrehozott albizottságok az üléseik időpontjáról és napirendjéről megfelelő időben tájékoztatják az e megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot. Az albizottságok a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság minden egyes rendszeres ülésén jelentés tesznek tevékenységeikről.

6.   Az albizottságok létrehozása nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy bármely ügyet közvetlenül a Társulási Bizottság elé terjesszenek, ideértve annak kereskedelmi formációját is.

Parlamenti Társulási Bizottság

410. Cikk

1.   Ezennel létrejön a Parlamenti Társulási Bizottság. A grúz parlamenti képviselők és az európai parlamenti képviselők e fórum keretében találkoznak véleménycsere céljából. A Parlamenti Társulási Bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.

2.   A Parlamenti Társulási Bizottság egyrészről európai parlamenti képviselőkből, másrészről pedig a grúz parlament tagjaiból áll.

3.   A Parlamenti Társulási Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

4.   A Parlamenti Társulási Bizottság elnöki tisztjét az Európai Parlament egy képviselője és a grúz parlament egy képviselője felváltva tölti be, az eljárási szabályzatban szereplő rendelkezésekkel összhangban.

411. Cikk

1.   A Parlamenti Társulási Bizottság az e megállapodás végrehajtása tekintetében tájékoztatást kérhet a Társulási Tanácstól, amely megadja számára a kért tájékoztatást.

2.   A Parlamenti Társulási Bizottság tájékoztatást kap a Társulási Tanács döntéseiről és ajánlásairól.

3.   A Parlamenti Társulási Bizottság ajánlásokat terjeszthet a Társulási Tanács elé.

4.   A Parlamenti Társulási Bizottság parlamenti társulási albizottságokat hozhat létre.

Civil társadalmi platform

412. Cikk

1.   A Felek támogatják továbbá a civil társadalmak képviselőinek rendszeres üléseit annak érdekében, hogy folyamatos tájékoztatást nyújtsanak számukra az e megállapodás végrehajtásáról, valamint összegyűjtsék az e megállapodásra vonatkozó javaslataikat.

2.   Ezennel létrejön az EU–Grúzia civil társadalmi platform. A platform találkozási és eszmecsere-fórumként szolgál egyrészről az uniós civil társadalom képviselői számára és azok részvételével – ideértve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjait is –, másrészről pedig Grúzia civil társadalmi képviselői számára és azok részvételével, ideértve a keleti partnerség civil társadalmi fóruma nemzeti platformjának képviselőit is. A platform az általa meghatározott időközönként ül össze.

3.   A civil társadalmi platform maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

4.   A civil társadalmi platform elnöki tisztjét az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy képviselője és a grúz civil társadalom képviselői felváltva töltik be, az eljárási szabályzatban szereplő rendelkezésekkel összhangban.

413. Cikk

1.   A civil társadalmi platformot tájékoztatják a Társulási Tanács határozatairól és ajánlásairól.

2.   A civil társadalmi platform ajánlásokat tehet a Társulási Tanácsnak.

3.   A Társulási Bizottság és a Parlamenti Társulási Bizottság rendszeresen kapcsolatot tart a civil társadalmi platform képviselőivel, hogy megismerje véleményüket az e megállapodás célkitűzéseinek eléréséről.

2. FEJEZET

Általános és záró rendelkezések

414. Cikk

A bíróságokhoz és közigazgatási szervekhez való hozzáférés

E megállapodás hatályán belül a Felek vállalják, hogy a másik Fél természetes és jogi személyei számára az egyéni jogaik – köztük tulajdonjogaik – védelme érdekében a saját állampolgárainak biztosított hozzáféréssel azonos, megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítanak a Felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez.

415. Cikk

Biztonsági kivételek

E megállapodás egyik része sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak:

a)	amelyeket szükségesnek ítélnek az alapvető biztonsági érdekeikkel ellentétes információk nyilvánosságra hozatalának megakadályozásához;

b)

amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, valamint kutatásával, fejlesztésével vagy védelmi szempontból elengedhetetlen gyártásával kapcsolatosak, feltéve, hogy az ilyen intézkedések a nem kifejezetten katonai célú termékek tekintetében nem befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket;

c)

amelyeket a jog és a rend fenntartását érintő súlyos belső zavarok esetében, háború vagy háborús fenyegetést jelentő súlyos nemzetközi feszültség idején saját biztonságuk szempontjából vagy az általuk a béke és nemzetközi biztonság fenntartása céljából vállalat kötelezettségek teljesítéséhez fontosnak ítélnek meg.

416. Cikk

A megkülönböztetés tilalma

1.   Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken, és azok egyes rendelkezéseinek sérelme nélkül:

a)	a Grúzia által az EU-val vagy a tagállamokkal szemben alkalmazott intézkedések nem szolgálnak alapul a tagállamok és azok állampolgárai, vállalkozásai vagy cégei közötti bármilyen megkülönböztetéshez;

b)	az EU vagy a tagállamok által Grúziával szemben alkalmazott intézkedések nem szolgálnak alapul Grúzia állampolgárai, vállalkozásai vagy cégei közötti bármilyen megkülönböztetéshez.

2.   Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Felek arra vonatkozó jogát, hogy adójogszabályaik megfelelő rendelkezéseit alkalmazzák azokra az adófizetőkre, akik lakóhelyüket tekintve nincsenek azonos helyzetben.

417. Cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

Grúzia fokozatosan közelíti jogszabályait az uniós joghoz az e megállapodás mellékleteiben hivatkozottak szerint, az e megállapodásban szereplő kötelezettségvállalások alapján, és a mellékletek rendelkezéseivel összhangban. Ez a rendelkezés nem sértheti az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) értelmében a jogszabály-közelítésére vonatkozó egyetlen egyedi elvet és kötelezettséget sem.

418. Cikk

Dinamikus jogszabály-közelítés

Grúzia jogszabályainak az uniós joghoz történő fokozott közelítésének céljával összhangban a Társulási Tanács rendszeres időközönként felülvizsgálja és frissíti az e megállapodás mellékleteit, többek közt az uniós jogszabályok és a Felek által relevánsnak tekintett nemzetközi eszközökben szereplő, alkalmazandó normák fejlődésének tükrözése céljából, és adott esetben a Felek saját belső eljárásainak lezárását követően. Ez a rendelkezés nem érinti az e megállapodás IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) szerinti egyetlen egyedi rendelkezést sem.

419. Cikk

A jogszabály-közelítés nyomon követése

1.   A nyomon követés az e megállapodásban szereplő intézkedések végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatos előrelépés folyamatos értékelését jelenti.

2.   A nyomon követés magában foglalja a grúz jogrendszer uniós joghoz való közelítésének értékelését az e megállapodásban meghatározottak szerint, beleértve a végrehajtás és érvényesítés szempontjait is. Ezt az értékelést az EU elvégezheti az e megállapodás IV. címében () részletezettek szerint egyénileg, saját kezdeményezésére, Grúzia egyetértésével, illetve azt a Felek közösen is elvégezhetik. Az értékelési folyamat elősegítése érdekében Grúzia jelentést tesz az EU-nak a jogszabály-közelítés terén elért előrehaladásról, adott esetben az e megállapodásban az uniós jogi aktusok kapcsán meghatározott átmeneti időszakok lejárta előtt. A jelentéstételi és értékelési folyamat – beleértve az értékelések szabályait és gyakoriságát – figyelembe veszi az e megállapodásban meghatározott különös szabályokat, vagy az e megállapodás értelmében létrehozott intézményi testületek határozatait.

3.   A nyomon követés helyszíni vizsgálatokat is tartalmazhat az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, nem kormányzati szervek, felügyeleti hatóságok, független szakértők és szükség esetén mások részvételével.

4.   A nyomonkövetési tevékenységek eredményeit – köztük a jogszabály-közelítés értékeléseit – az e cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint, az e megállapodás keretében létrehozott illetékes testületek keretében kell megtárgyalni. Az ilyen testületek közös ajánlásokat fogadhatnak el, amelyeket a Társulási Tanácshoz nyújtanak be.

5.   Amennyiben a Felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) meghatározott szükséges intézkedéseket végrehajtották és betartják, a Társulási Tanács az e megállapodás 406. és 408. cikke szerint ráruházott hatáskörök értelmében határoz a további piacnyitásról az e megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) foglaltaknak megfelelően.

6.   Az e cikk (4) bekezdésében említett, a Társulási Tanácsnak benyújtott közös ajánlás, vagy az ajánlás megfogalmazásának elmulasztása nem képezi vitarendezés tárgyát az e megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) meghatározottak szerint. Az illetékes intézményi szerv által hozott határozat, illetve a határozat meghozatalának elmulasztása nem képezi vitarendezés tárgyát az e megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) meghatározottak szerint.

420. Cikk

A kötelezettségek teljesítése

1.   A Felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amelyek az e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. Biztosítják az e megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítását.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy bármelyik Fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül azonnal konzultálnak az e megállapodás jóhiszemű értelmezése, végrehajtása vagy alkalmazása, valamint a Felek közötti kapcsolatok más lényeges szempontjait érintő bármely ügy megvitatása érdekében.

3.   A Felek a Társulási Tanácshoz utalják az e megállapodás jóhiszemű értelmezésével, végrehajtásával vagy alkalmazásával kapcsolatos valamennyi vitát a 421. cikkel összhangban. A Társulási Tanács a vitát kötelező erejű határozattal zárhatja le.

421. Cikk

Vitarendezés

1.   Amennyiben e megállapodás jóhiszemű értelmezését, végrehajtását vagy alkalmazását illetően vita keletkezik a Felek között, bármely Fél hivatalos kérelem formájában értesíti a másik Felet és a Társulási Tanácsot arról, hogy a vitatott kérdés megoldásra szorul. Ettől eltérve, az e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) jóhiszemű értelmezését, végrehajtását vagy alkalmazását kizárólag az említett cím 14. fejezete (Vitarendezés) szabályozza.

2.   A Felek törekednek a vita jóhiszemű egyeztetések útján történő megoldására a Társulási Tanácsban és az e megállapodás 407. és 409. cikkében említett egyéb más testületekben azzal a céllal, hogy mielőbb kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

3.   A Felek a Társulási Tanács és az egyéb illetékes testületek rendelkezésére bocsátanak minden olyan vonatkozó információt, amely szükséges a helyzet alapos vizsgálatához.

4.   A vita rendeződéséig a kérdés a Társulási Tanács minden találkozóján tárgyalásra kerül. A vita akkor tekintendő lezártnak, ha a Társulási Tanács kötelező erejű határozatot hozott a kérdés rendezéséről a 420. cikk (3) bekezdése alapján, vagy ha a vitát lezártnak nyilvánította. A vitával kapcsolatban a Felek megegyezése alapján vagy bármelyik Fél kérésére egyeztetésre kerülhet sor a Társulási Bizottság vagy bármely más, az e megállapodás 407. vagy 409. cikke alapján létrehozott vonatkozó testület valamely találkozóján. Az egyeztetésekről írásos feljegyzés is készülhet.

5.   A konzultációk során közzétett valamennyi információ bizalmas természetű marad.

422. Cikk

Megfelelő intézkedések a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén

1.   Mindegyik Fél megfelelő intézkedéseket hozhat, amennyiben a kérdés nem zárul le a vitarendezésre vonatkozó hivatalos kérelemről szóló értesítés napjától számított három hónapon belül az e megállapodás 421. cikke értelmében, és amennyiben a panaszos Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem tett eleget az e megállapodásból származó kötelezettségének. A Felek kölcsönös megegyezésével feloldható a három hónapos konzultációs időszakra vonatkozó kötelezettség, és e kötelezettség nem alkalmazandó a jelen cikk (3) bekezdésében szereplő kivételes esetekben.

2.   A megfelelő intézkedések megválasztásánál elsőbbséget kell biztosítani azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás működését. Az e cikk (3) bekezdésében szereplő esetek kivételével ezek az intézkedések adott esetben nem tartalmazzák az e megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) említett rendelkezéseiben meghatározott jogok és kötelezettségek felfüggesztését. A jelen cikk (1) bekezdése alapján hozott intézkedéseket a Felek haladéktalanul bejelentik a Társulási Tanácsnak, és azokról egyeztetéseket folytatnak az e megállapodás 420. cikkének (2) bekezdése értelmében, és azok az e megállapodás 420. cikke (3) bekezdésével és 421. cikkével összhangban vitarendezési eljárás tárgyát képezik.

3.   Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett kivételek a következőkre vonatkoznak:

a)	e megállapodás teljesítésének a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált felmondása; vagy

b)	az e megállapodás I. címének (Általános alapelvek) 2. cikkében említett lényeges elemek bármelyikének a másik Fél általi megsértése.

423. Cikk

Más megállapodásokkal való kapcsolat

1.   Ezennel hatályát veszti az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Grúzia között létrejött, 1996. április 22-én Luxembourgban aláírt és 1999. július 1-jén hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodás.

2.   Ez a megállapodás az (1) bekezdésben hivatkozott megállapodás helyébe lép. A Felek közötti valamennyi egyéb megállapodásban található, az említett megállapodásra vonatkozó hivatkozásokat az erre a megállapodásra történő hivatkozásként kell értelmezni.

3.   E megállapodás az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2011. július 14-én Brüsszelben aláírt és 2012. április 1-jén hatályba lépett megállapodás helyébe lép.

424. Cikk

1.   E megállapodás mindaddig nem érintheti a természetes és jogi személyek számára egyrészről egy vagy több tagállamra, másrészről Grúziára nézve kötelező, meglévő megállapodásokban biztosított jogokat, amíg e megállapodás alapján nem biztosítanak számukra ugyanolyan jogokat.

2.   Az e megállapodás hatálya alá tartozó egyedi együttműködési területekhez kapcsolódó meglévő megállapodásokat az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok és a közös intézményi keret részének kell tekinteni.

425. Cikk

1.   A Felek e megállapodást kiegészíthetik a hatálya alá tartozó bármely területre vonatkozó egyedi megállapodás megkötésével. Az ilyen egyedi megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezik.

2.   Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak Grúziával, vagy adott esetben új együttműködési megállapodásokat kössenek Grúziával.

426. Cikk

Mellékletek és jegyzőkönyvek

E megállapodás mellékletei és jegyzőkönyvei e megállapodás szerves részét képezik.

427. Cikk

Időtartam

1.   Ez a megállapodás határozatlan időre szól.

2.   E megállapodást bármelyik Fél felmondhatja a másik Félhez intézett értesítés útján. E megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével megszűnik.

428. Cikk

A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről az EU-ra vagy annak tagállamaira, vagy az EU-ra és annak tagállamaira – az Európai Unióról szóló szerződésből és az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő saját hatáskörükben –, valamint adott esetben az Euratomra – az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésből eredő saját hatáskörében –, másrészről pedig Grúziára vonatkozik.

429. Cikk

Területi hatály

1.   E megállapodás egyrészről azokon a területeken alkalmazandó, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó – az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel –, másrészről pedig Grúzia területén.

2.   E megállapodás, illetve IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alkalmazása Grúzia Abházia, Chinvali körzete/Dél-Oszétia régióinak vonatkozásában – melyek felett Grúzia kormánya nem gyakorol tényleges hatalmat – azt követően kezdődik, hogy Grúzia teljes területén biztosítja e megállapodás, illetve annak IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) teljes körű végrehajtását és érvényesítését.

3.   A Társulási Tanács határozatot fogad el arról, hogy mely időponttól biztosított e megállapodás, illetve annak IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) teljes körű végrehajtása és érvényesítése Grúzia teljes területén.

4.   Amennyiben valamelyik Fél úgy tekinti, hogy e megállapodás, illetve annak IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) teljes körű végrehajtása és érvényesítése már nem biztosított Grúzia e cikk (2) bekezdésében említett régióiban, ez a Fél kérheti a Társulási Tanácsot, hogy vizsgálja felül e megállapodás, illetve annak IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) további alkalmazását az érintett régiók vonatkozásában. A Társulási Tanács megvizsgálja a helyzetet és a kérelemtől számított három hónapon belül határozatot fogad el e megállapodás, illetve annak IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) további alkalmazásáról. Amennyiben a Társulási Tanács nem fogad el határozatot a kérelemtől számított három hónapon belül, e megállapodás, illetve annak IV. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alkalmazását felfüggesztik az érintett régiók vonatkozásában mindaddig, míg a Társulási Tanács határozatot fogad el.

5.   A Társulási Tanács e cikk szerinti, e megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) alkalmazásáról szóló határozatai e cím teljes egészére vonatkoznak, és nem fedhetik le a címnek csupán bizonyos részeit.

430. Cikk

E megállapodás letéteményese

E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága.

431. Cikk

Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás

1.   E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően erősítik meg vagy hagyják jóvá. A megerősítő vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán helyezik letétbe.

2.   Ez a megállapodás az azt az időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor az utolsó megerősítő vagy jóváhagyó okmányt letétbe helyezték.

3.   E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az Unió és Grúzia megegyeznek abban, hogy az e megállapodás Unió által megállapított, e cikk (4) bekezdésében meghatározott részeit ideiglenesen alkalmazzák, saját vonatkozó belső eljárásaikkal és jogszabályaikkal összhangban.

4.   Az ideiglenes alkalmazás az azt az időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor e megállapodás letéteményeséhez a következő dokumentumok beérkeztek:

a)	értesítés az Unió részéről az e célból szükséges eljárások befejeződéséről, amely megjelöli az e megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit; valamint

b)	Grúzia letétbe helyezett megerősítő okirata – Grúzia eljárásaival és alkalmazandó jogszabályaival összhangban.

5.   E megállapodás vonatkozó rendelkezései alkalmazásában – ideértve a vonatkozó mellékleteket és jegyzőkönyveket is –, e cikk (3) bekezdésének megfelelően az említett rendelkezésekben a „megállapodás hatálybalépésének időpontja” hivatkozás alatt a „megállapodás ideiglenes alkalmazásának időpontja” értendő.

6.   Az ideiglenes alkalmazás időszaka alatt, amennyiben az 1996. április 22-én Luxembourgban aláírt és 1999. július 1-jén hatályba lépett, az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Grúzia között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodás valamely rendelkezései nem tartoznak e megállapodás ideiglenes alkalmazásának hatálya alá, az említett rendelkezések továbbra is alkalmazandók.

7.   Bármely Fél az e megállapodás letéteményesénél elhelyezett írásbeli értesítéssel jelezheti arra irányuló szándékát, hogy meg kívánja szüntetni e megállapodás ideiglenes alkalmazását. Az ideiglenes alkalmazás felmondása hat hónappal azt követően lép hatályba, amikor az értesítés e megállapodás letéteményeséhez beérkezett.

432. Cikk

Hiteles szövegek

E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint grúz nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

---

(1)  E megállapodás alkalmazásában „áru”: az 1994. évi GATT szerinti értelemben vett termék, amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik. A WTO Mezőgazdasági Megállapodásának hatálya alá tartozó árukra e fejezetben „mezőgazdasági termékekként” vagy „termékekként” történik utalás.

(2)  Az 1987. május 20-i egyezmény a közös árutovábbítási eljárásról.

(3)  Az a tény, hogy egyes országok természetes személyei számára vízumkötelezettséget írnak elő, míg mások számára nem, önmagában nem minősül úgy, hogy hatálytalanítja vagy akadályozza a másik Fél által élvezett előnyöket valamely egyedi kötelezettségvállalás feltételei szerint.

(4)  Az egyértelműség kedvéért e terület magában foglalja az Egyesült Nemzetek Szervezete Tengerjogi Egyezménye szerinti kizárólagos gazdasági övezetet és kontinentális talapzatot is.

(5)  Egy jogi személy akkor áll egy másik jogi személy ellenőrzése alatt, ha az utóbbinak jogában áll az igazgatók többségét kinevezni, vagy másképpen törvényesen irányítani tevékenységeit.

(6)  A nagyobb bizonyosság érdekében a nukleáris anyagok feldolgozása alatt valamennyi, az ENSZ Statisztikai Hivatala által készített gazdasági tevékenységek nemzetközi ágazati osztályozási rendszerében (ISIC) foglalt tevékenység értendő, REV 3.1, 2330. kód.

(7)  A kabotázsnak tekintendő tevékenységeket meghatározó nemzetközi jogszabályok érintése nélkül, a jelen fejezet alkalmazásában a belföldi tengeri kabotázs utasok vagy áruk szállítása az Unió valamely tagállama vagy Grúzia területén található kikötő vagy pont és az Unió ugyanezen tagállama vagy Grúzia területén található kikötő vagy pont között, beleértve a kontinentális talapzatot is az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, továbbá Grúzia vagy az Unió valamely tagállama területén található azonos kikötőből vagy pontból induló és oda visszatérő forgalom.

(8)  A légi közlekedés terén való kölcsönös piacra jutási feltételekkel az Európai Unió és tagállamai, valamint Grúzia közötti, a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás foglalkozik.

(9)  E kötelezettség nem terjed ki a befektetések védelméről szóló olyan, más megállapodásokban szereplő rendelkezésekre, amelyek nem tartoznak e fejezet hatálya alá, ideértve a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket is.

(10)  E kötelezettség nem terjed ki a befektetések védelméről szóló olyan, más megállapodásokban szereplő rendelkezésekre, amelyek nem tartoznak e fejezet hatálya alá, ideértve a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket is.

(11)  A vonatkozó belső jogszabály alapján kabotázsnak tekintendő tevékenységek sérelme nélkül, a jelen fejezet alkalmazásában a belföldi tengeri kabotázs utasok vagy áruk szállítása az Európai Unió valamely tagállama vagy Grúzia területén található kikötő vagy pont és az Európai Unió ugyanezen tagállama vagy Grúzia területén található kikötő vagy pont között, beleértve a kontinentális talapzatot is az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, továbbá Grúzia vagy az Európai Unió valamely tagállama területén található azonos kikötőből vagy pontból induló és oda visszatérő forgalom.

(12)  A légi közlekedés terén való kölcsönös piacra jutási feltételekkel az Európai Unió és tagállamai, valamint Grúzia közötti, a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás foglalkozik.

(13)  A „nonprofit szervezettől eltérő” szervezetre történő hivatkozás kizárólag Belgiumra, a Cseh Köztársaságra, Dániára, Németországra, Észtországra, Írországra, Görögországra, Spanyolországra, Franciaországra, Olaszországra, Ciprusra, Lettországra, Litvániára, Luxemburgra, Máltára, Hollandiára, Ausztriára, Portugáliára, Szlovéniára, Finnországra és az Egyesült Királyságra alkalmazandó.

(14)  A fogadó vállalkozástól megkövetelhetik, hogy előzetes jóváhagyás céljából nyújtson be a tartózkodás időtartamára kiterjedő képzési programot, amely bizonyítja, hogy a tartózkodás képzés céljából történik. A Cseh Köztársaság, Németország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország és Ausztria esetében a képzésnek a megszerzett egyetemi képesítéshez kell kapcsolódnia.

(15)  Az Egyesült Királyság az üzleti értékesítők kategóriáját csak a szolgáltatások értékesítői tekintetében ismeri el.

(16)  Amelyet az alkalmazandó belső jogszabályokban meghatározottak szerinti nagykorúság elérését követően szereztek meg.

(17)  Ha a diplomát vagy képesítést nem azon Fél területén szerezték meg, ahol a szolgáltatásnyújtás történik, ez a Fél értékelheti, hogy mindez egyenértékű-e a területén előírt egyetemi diplomával.

(18)  Ha a diplomát vagy képesítést nem azon Fél területén szerezték meg, ahol a szolgáltatásnyújtás történik, ez a Fél értékelheti, hogy mindez egyenértékű-e a területén előírt egyetemi diplomával.

(19)  Az engedélyezési illetékek nem foglalják magukba az árverésért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítélésért fizetendő összegeket.

(20)  A CPC az ENSZ Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozást jelenti (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov, 1991.).

(21)  Az engedélyezési díjak nem foglalják magukban az árverésért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítéléséért fizetendő összegeket.

(22)  Grúzia ezen alszakasz rendelkezéseit e megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül végrehajtja.

(23)  Ezen alszakasz alkalmazásában a „tényleges tudomás” kifejezést az egyes Felek belső jogszabályainak megfelelően kell értelmezni.

(24)  Azon intézkedések körébe, amelyek célja a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása, az adott Fél által saját adózási rendszere keretében hozott olyan intézkedések tartoznak, amelyek:

a)	a nem belföldi illetőségű vállalkozókra vagy szolgáltatókra alkalmazandók, elismerve azt, hogy a nem belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettségét a Fél területén szerzett vagy elhelyezkedő adóköteles tételek tekintetében határozzák meg;

b)	a nem belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az adók kivetését vagy beszedését a Fél területén;

c)	a nem belföldi illetőségű vagy belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy megakadályozzák az adóelkerülést vagy adócsalást, ideértve a megfelelési intézkedéseket is;

d)	az egyik Fél területén vagy területéről nyújtott szolgáltatás fogyasztóira alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen fogyasztókat terhelő adó kivetését vagy beszedését, amelyet a Fél területén lévő forrásokból vezetnek le;

e)	különbséget tesznek azon vállalkozók és szolgáltatók között, akikre globális adózás szerinti tételek alapján vetnek ki adót, valamint más vállalkozók és szolgáltatók között, elismerve az adóalap természetében megmutatkozó eltéréseket; vagy

f)	belföldi illetőségű személyeknél vagy fióktelepeken, illetve kapcsolt viszonyban álló személyek vagy ugyanazon személy fióktelepei között jövedelmet, profitot, nyereséget, veszteséget, csökkentést vagy jóváírást határoznak meg, allokálnak vagy osztanak fel, hogy védjék a Fél adóalapját.

Az e rendelkezés f) pontjában és az ebben a lábjegyzetben említett adózási feltételeket és fogalmakat az intézkedést hozó Fél belső joga szerinti adózási meghatározások és fogalmak, illetve ezekkel egyenértékű vagy hasonló meghatározások és fogalmak alapján kell meghatározni.

(25)  A „különleges és kizárólagos jog alapján működő magánvállalkozások” kifejezés az Európai Bizottság 2004. június 18-i CC/2004/33 magyarázó feljegyzése szerint értendő.

(26)  Amennyiben egy olyan uniós jogszabály, amely az e fejezet szerinti jogszabály-közelítés hatálya alá tartozik, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételre/kihirdetésre utal, a Felek úgy értik, hogy Grúziában az ilyen közzététel/kihirdetés Grúzia hivatalos közzétételi eszközein keresztül történik.

(27)  E fejezet alkalmazásában „rögzített forma”: hangok vagy képek, vagy azok leképezéseinek felvétele, amely valamely eszköz révén érzékelhető, reprodukálható vagy közölhető.

(28)  Az „utalás” kifejezés különösen a HR 20.09 vámtarifaszáma alá tartozó termékek megnevezésének használatára vonatkozik, bár csak abban a mértékben, amennyiben azokra a 22.04 vtsz. alá tartozó borként, a 22.05 vtsz. alá tartozó ízesített borként és a 22.08 vtsz. alá tartozó szeszes italként utalnak.

(29)  E cikk alkalmazásában a Felek tekinthetik úgy, hogy az egyéni jellegű formatervezési minták eredetiek.

(30)  Ez a cikk nem érinti a gyógyszerek Grúziában való bejegyzésének egyszerűsített rendszere hatálya alá tartozó országok és illetékes hatóságok jegyzékének létrehozásáról szóló 2009. október 22-i 188. sz grúz kormányrendeletet. Az említett rendelet jegyzéke a következő országokat/hatóságokat tartalmazza: EMA – Európai Gyógyszerügynökség; Ausztrália; Ausztria; Belgium; Bulgária; Kanada; Ciprus; Cseh Köztársaság; Dánia; Észtország; Finnország; Franciaország; Németország; Görögország; Magyarország; Izland; Írország; Olaszország; Japán; Korea; Lettország; Litvánia; Luxemburg; Málta; Hollandia; Új-Zéland; Norvégia; Lengyelország; Portugália; Románia; Szlovákia; Szlovénia; Spanyolország; Svédország; Svájc; Egyesült Királyság; Egyesült Államok.

(31)  E szakasz alkalmazásában a „szellemitulajdon-jogok” fogalma kiterjed legalább a következő jogokra: szerzői jog; a szerzői joggal szomszédos jogok; az adatbázis-készítők sui generis joga; a félvezető termékek topográfiáját létrehozók jogai; védjegyoltalmi jogok; formatervezési mintaoltalmi jogok; szabadalmi jogok, beleértve a kiegészítő oltalmi tanúsítványokból eredő jogokat; földrajzi árujelzők; használati mintaoltalmi jogok; növényfajta-oltalmi jogok; kereskedelmi nevek, amennyiben a belső jogban kizárólagos jogként védelmet élveznek.

(32)  E fejezet Grúzia általi végrehajtásának céljából ez a cikk csak akkor alkalmazandó, amennyiben és amikor Grúzia az Energiaközösségről szóló szerződés részes felévé válik, és csak abban a mértékben, amennyiben az Energiaközösségről szóló szerződés vagy az Energiaközösségről szóló szerződés értelmében alkalmazandóvá vált uniós jogszabályok különös rendelkezései Grúziára alkalmazandók.

(33)  Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamoknak szóló, a megfelelő ügyintézésre vonatkozó, 2007. június 20-i CM/Rec(2007)7 ajánlásában foglaltak szerint.

(34)  E fejezet vonatkozásában a munka fogalma az ILO stratégiai célkitűzései szempontjából releváns kérdéseket foglalja magában, amelyeken keresztül a méltányos munka program kifejeződik, az ILO-nak a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi nyilatkozatában megállapítottak szerint.

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---