12.1.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 8/17

(1)

A Tanács az 1676/2001/EK rendelettel (2) 2001 augusztusában végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Indiából származó polietilén-tereftalát (PET-) fólia behozatalára. Az intézkedés a külön megnevezett exportáló gyártóktól származó behozatalokra kivetett 0 % és 62,6 % közötti dömpingellenes értékvámból állt, az összes többi vállalattól származó behozatalokra pedig 53,3 %-os maradványvámot vetettek ki.

(2)

A Bizottság 2001 augusztusában a 2001/645/EK határozattal (3) elfogadta öt indiai gyártó kötelezettségvállalását. A kötelezettségvállalások elfogadását ezt követően 2006 márciusában visszavonta (4).

(3)

A Tanács 2006 márciusában a 366/2006/EK rendelettel (5) módosította az 1676/2001/EK rendelettel elrendelt intézkedéseket. A kivetett dömpingellenes vám ekkor 0 % és 18 % között volt, figyelembe véve a végleges kiegyenlítő vámok hatályvesztési felülvizsgálatának megállapításait, melyeket a 367/2006/EK rendelet (6) részletez.

(4)

Egy újabb exportáló gyártói kérelmet követően a Tanács 2006 szeptemberében az 1424/2006/EK rendelettel (7) egy indiai exportőr tekintetében módosította az 1676/2001/EK rendeletet. A módosított rendelet 15,5 %-os dömpingkülönbözetet állapított meg a mintába fel nem vett, de együttműködő vállalatokra, és 3,5 %-os dömpingellenes vámot az érintett vállalatra vonatkozóan, figyelembe véve a vállalat exporttámogatási különbözetét, melyről a 367/2006/EK rendelet elfogadását eredményező szubvencióellenes vizsgálat során bizonyosodtak meg. Mivel a vállalatra nem vonatkozott egyéni kiegyenlítő vám, az összes többi vállalatra megállapított vámot alkalmazták rá.

(5)

2007 novemberében a Tanács az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az 1292/2007/EK rendelettel (8) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó PET-fólia behozatalára. Ugyanez a rendelet megszüntette az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot, mely a dömpingnek az egyik indiai exportáló gyártó tekintetében történő kivizsgálására korlátozódott.

(6)

Az 1292/2007/EK rendelet ezenkívül – néhány vállalat kivételével – fenntartotta az intézkedések Brazíliára és Izraelre való kiterjesztését is. E tekintetben az 1292/2007/EK rendeletet legutóbb a 806/2010/EU végrehajtási rendelet (9) módosította.

(7)

Öt indiai PET-fólia gyártó támogatásának a Bizottság saját kezdeményezésére indított részleges időközi felülvizsgálatát követően 2009 januárjában a Tanács a 15/2009/EK rendelettel (10) módosította az e vállalatokra az 1292/2007/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámokat és a 367/2006/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámokat.

(8)

2011 májusában a Tanács a 469/2011/EU végrehajtási rendelettel (11) módosította az 1292/2007/EK rendeletet, és ebben kiigazította a dömpingellenes vámokat, figyelembe véve azt, hogy a 367/2006/EK rendelettel kiszabott kiegyenlítő vám 2011. március 9-én (12) lejárt.

(9)

Az új időközi felülvizsgálat kérelmezőjére, az Ester Industries Limited-re jelenleg 29,3 %-os végleges dömpingellenes vám vonatkozik.

(10)

2010 júliusában a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem érkezett. A dömping kivizsgálására korlátozott kérelmet egy indiai exportáló gyártó, az Ester Industries Limited (a továbbiakban: Ester, vagy kérelmező) nyújtotta be. Kérelmében azt állította, hogy az intézkedések elrendeléséhez vezető körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak. A kérelmező prima facie bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy a káros dömping ellensúlyozásához a továbbiakban nincs szükség a jelenlegi mértékű intézkedés fenntartására.

(11)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2010. október 29-én közzétett értesítéssel (13) (a továbbiakban: a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján részleges időközi felülvizsgálatot indít, mely a dömpingnek a kérelmező tekintetében történő kivizsgálására korlátozódik.

(12)

A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés megemlítette, hogy a részleges időközi felülvizsgálat – megállapításaitól függően – annak értékelésére is kiterjed, hogy szükség van-e az 1292/2007/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében az érintett terméknek az érintett országba történő behozatala tekintetében külön nem említett exportáló gyártókra – azaz az „összes többi” indiai vállalatra – vonatkozó vám mértékének módosítására.

(13)

A dömping mértékére vonatkozó vizsgálat a 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(14)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, az exportáló ország hatóságait és az uniós gazdasági ágazatot az időközi részleges felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk írásbeli ismertetésére és meghallgatáson való részvételre.

(15)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek, és az erre a célra megállapított határidőn belül meg is kapta a választ.

(16)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, melyet a dömping megállapítása szempontjából szükségesnek tartott. A kérelmező telephelyén ellenőrző látogatásra került sor.

(17)

Az e felülvizsgálatban érintett termék azonos a hatályban levő intézkedéseket elrendelő, a legutóbbi módosítás szerinti 1292/2007/EK rendeletben meghatározott termékkel, azaz az Indiából származó, jelenleg az ex 3920 62 19 és ex 3920 62 90 KN-kód alá tartozó polietilén-tereftalát (PET-) fóliával.

(18)

Az előző vizsgálatokhoz hasonlóan ez a vizsgálat is azt mutatta, hogy az Indiában gyártott és az Unióba exportált PET-fólia, az Indiában gyártott és az indiai piacon értékesített PET-fólia, valamint az uniós gyártók által az Unióban gyártott és értékesített PET-fólia azonos alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, és alapvető felhasználásuk is megegyezik.

(19)

Ezért e termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(20)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság először megvizsgálta, hogy a kérelmező által a hasonló termék független vevők számára lefolytatott belföldi értékesítései reprezentatívak-e, vagyis hogy az ilyen értékesítések összvolumene eléri-e az Unióba irányuló megfelelő exportértékesítések összvolumenének legalább 5 százalékát.

(21)

A Bizottság ezt követően meghatározta a vállalat által a belföldi piacon értékesített hasonló termék azon típusait, melyek az Unióba irányuló exportra értékesített típusokkal megegyeztek vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak.

(22)

Azt is megvizsgálták, hogy a kérelmező belföldi értékesítései minden egyes terméktípus esetében reprezentatívak voltak-e, vagyis a belföldi értékesítés minden terméktípusnál elérte-e ugyanazon terméktípus Unióba irányuló értékesítése mennyiségének legalább 5 %-át. A reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusokra vonatkozóan a Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az értékesítésekre az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően rendes kereskedelmi forgalomban került-e sor.

(23)

Annak vizsgálata során, hogy a reprezentatív mennyiségekben értékesített minden egyes terméktípus belföldi értékesítései rendes kereskedelmi forgalomban történtnek tekinthetők-e, a Bizottság megállapította a szóban forgó típus független vevők számára lefolytatott nyereséges értékesítésének arányát. Minden olyan esetben, amikor az adott terméktípus belföldi értékesítése elegendő mennyiségben és rendes kereskedelmi forgalomban történt, a rendes érték a felülvizsgálati időszakban az adott típus összes belföldi értékesítésének súlyozott átlagaként kiszámított, tényleges belföldi áron alapult.

(24)

A többi terméktípus esetében, melyeknél a belföldi értékesítések nem voltak reprezentatívak, vagy nem a rendes kereskedelmi forgalomban történtek, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően számították ki. Az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése első mondatának megfelelően, a hasonló terméknek a vizsgált exportáló gyártó által rendes kereskedelmi forgalomban lefolytatott gyártásához és értékesítéséhez kapcsolódó tényleges adatokra támaszkodva, a rendes értéket a Bizottság úgy számította ki, hogy az exportált típusok – szükség esetén kiigazított – előállítási költségeihez hozzáadta az értékesítési, általános és adminisztratív költségek egy ésszerű százalékát és egy ésszerű haszonkulcsot.

(25)

A 366/2006/EK rendelet elfogadását eredményező megelőző időközi felülvizsgálat során megállapították, hogy az árra vonatkozó kötelezettségvállalások a régebbi exportárakat befolyásolták, és egyben az exportőrök jövőbeli viselkedésének meghatározására alkalmatlanná tették. Mivel az Ester az érintett terméket jelentős mennyiségben értékesítette a világpiacon, az akkori időközi felülvizsgálat során a Bizottság úgy döntött, hogy az exportárat azon árak alapján kell kiszámítani, melyeket az érintett termékért a harmadik országokban ténylegesen fizettek vagy fizetniük kellett.

(26)

Emlékeztetni kell arra, hogy az árra vonatkozó kötelezettségvállalások elfogadását 2006 márciusában – vagyis a jelenlegi felülvizsgálati időszak előtt több mint három évvel – visszavonták. Ennélfogva az Ester Unióba irányuló exportjának árait a jelenlegi felülvizsgálati időszak alatt semmiféle árra vonatkozó kötelezettségvállalás nem befolyásolta. Ezért az exportőrök jövőbeli viselkedésének meghatározásához ezek az árak megbízhatónak nyilváníthatók.

(27)

Mivel a kérelmező valamennyi uniós exportértékesítése közvetlenül független vevők részére történt, az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az exportárat az érintett termékért ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(28)

A súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlítását gyártelepi alapon, azonos kereskedelmi szinten végezték. A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében – az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően – figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát bizonyítottan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. Ebből a célból – adott és indokolt esetben – megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vették a kérelmező által kifizetett szállítási, biztosítási, kezelési, berakodási és kapcsolódó költségekben, jutalékokban, pénzügyi költségekben és csomagolási költségekben mutatkozó különbségeket.

(29)

A kérelmező azt is közölte, hogy a megelőző időközi felülvizsgálathoz képest ma jóval többféle kémiai bevonatot kínál a vevőinek, és hogy az érintett termék különböző terméktípusokba történő besorolásánál ezt figyelembe kellene venni. A vállalat azonban nem bizonyította, hogy a különféle kémiai bevonatok érintik az árak összehasonlíthatóságát, sem pedig – és különösen – azt, hogy a vevők a kémiai bevonatok típusától függően rendszeresen eltérő árakat fizetnek a belső piacon és az Unió exportpiacán. Ezért a megelőző vizsgálatok során alkalmazott termékosztályozást fenn kell tartani, és az érvelést el kell utasítani.

(30)

A kérelmező az exportár kiigazítását is kérte a vámhitel-szabályozás (Duty Entitlement Passbook Scheme, DEPB) által az exportot követően biztosított, export utáni kedvezmények alapján. Ebben a vonatkozásban megállapítható volt, hogy a szabályozás alapján az érintett termék exportálásakor kapott hitelt bármely áru behozatala alkalmával keletkező vámtartozás kiegyenlítésére fel lehet használni, vagy szabadon el lehet más vállalatnak adni. Emellett nincs olyan kikötés, hogy az importált árukat csak az érintett exportra kerülő áru előállításához lehet felhasználni. Az Ester nem bizonyította be, hogy a DEPB alapján az exportot követően nyújtott kedvezmény befolyásolta az árak összehasonlíthatóságát és különösen nem, hogy a vásárlók a hazai piacon a DEBP-szabályozásból származó előnyök miatt fizettek rendszeresen eltérő árakat. A kérelmet ezért a Bizottság elutasította.

(31)

A kérelmező emellett kérte az exportár kiigazítását a beruházási javak exportösztönzési rendszere (Export Promotion Capital Goods Scheme, EPCG) és az exporthitel-rendszer alapján is. E tekintetben megjegyzendő, hogy a fent említett szabályzatokhoz hasonlóan itt sincs arra vonatkozó kényszer, hogy az EPCG szerint importált árukat kizárólag az érintett exportálandó áru előállításához kell felhasználni. Másodszor: a kérelmező nem nyújtott be semmiféle bizonyítékot arra, hogy az exportált áruk árszabása és az EPCG, valamint az exporthitel-rendszer szerint kapott kedvezmények között egyértelmű kapcsolat állna fenn. Végezetül pedig az Ester nem bizonyította be, hogy e két rendszer alapján biztosított kedvezmények befolyásolták az árak összehasonlíthatóságát és különösen, hogy a vásárlók a hazai piacon az EPCG és az exporthitel-rendszer miatt fizettek rendszeresen eltérő árakat. Ezért a kérelmet el kell utasítani.

(32)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a súlyozott átlaggal számított rendes értéket a Bizottság árutípusonként összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára alkalmazott kiviteli ár súlyozott átlagával. A (44) és (45) preambulumbekezdésben ismertetett információk közzétételét követő észrevételek nyomán a vámfizetés előtti, CIF uniós határparitáson számított ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet 8,3 %.

(33)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően megvizsgálták azt is, hogy a megváltozott körülmények indokoltan tartósnak tekinthetők-e.

(34)

A vizsgálat bebizonyította, hogy az Ester valóban hozott egy sor intézkedést a költségcsökkentés és a hatékonyság növelése érdekében. A vállalat például modernizálódott, és új feldolgozósort épített. A jelentősen megnövekedett termelés eredményeképpen lényegesen csökkentek az általános költségek. A cég nyersanyag-beszerzését is hatékonyabban végezte (közelebbi helyszínről), és ezzel a szállítási költségeket is nagymértékben csökkenteni tudta. E költségcsökkenés közvetlenül befolyásolta a dömpingkülönbözetet. A körülmények megváltozása ezért tartós jellegűnek tekinthető.

(35)

Az exportár tekintetében a vizsgálat az Ester árpolitikájának hosszabb ideje tartó, bizonyos mértékű stabilitását mutatta ki 2006 (a kötelezettségváltozások hatályon kívül helyezése) és 2010 (kevéssel a vizsgálati időszak vége előtt) között. Mivel az Ester exportárainak meghatározásához használt módszer – amint ezt a (24) és (25) preambulumbekezdés leírja – megváltozott, és a fentebb leírtaknak megfelelően az árak is stabilak lettek, az újonan kiszámított dömpingkülönbözet várhatóan tartós lesz.

(36)

A Bizottság ezért úgy vélte, hogy az időközi felülvizsgálat megindításához vezető körülmények a közeljövőben valószínűleg nem fognak olyan mértékben megváltozni, hogy az befolyásolhatná az időközi felülvizsgálat megállapításait. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy a megváltozott körülmények tartósak, és a jelenlegi mértékű intézkedés alkalmazása többé nem indokolt.

(37)

Az egyik exportáló gyártó felvetette, hogy az egész minta átlagos dömpingkülönbözetét is újra kellene számítani, amennyiben a jelenlegi időközi vizsgálat az Ester számára (amely vállalat a mintába tartozott) alacsonyabb különbözetet eredményez, mint a megelőző volt. Emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében a jelenlegi részleges időszaki felülvizsgálat kifejezetten a kérelmező, azaz az Ester egyedi exportőr dömpingkülönbözetének felülvizsgálatára korlátozódik. Ezért a vizsgálat a kérelmező egyedi körülményeire szorítkozott, minden idevágó és kellően dokumentált bizonyítékot figyelembe véve (14). Az ezen az alapon levont következtetések a mintában foglalt egyéb vállalatokra nem alkalmazhatók, mint ahogyan az érintett ország bármely más exportáló gyártójára sem.

(38)

Egy új átlagos dömpingkülönbözet megállapítása az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése szerint a mintában részt vett vállalatok számára e körülmények között sem jogilag nem lehetséges, sem gazdaságilag nem helyes, a következők miatt: emlékeztetni kell arra, hogy a mintában részt vevő vállalatok számára átlagos dömpingkülönbözet kiszámításához csakis akkor lehet folyamodni, ha egy adott vizsgálat keretében megállapítást nyer, hogy az exportőrök száma olyan nagy, hogy minden egyes együttműködő exportőr egyéni vizsgálata aránytalan terhet róna az intézményekre, és veszélybe sodorná a vizsgálatnak az alaprendeletben lefektetett kötelező határidőn belüli befejezését. Ez esetben a mintába beválasztott exportőrök dömpingkülönbözete alapján kiszámított súlyozott átlagkülönbözet az együttműködő, de a mintába be nem választott exportőrök dömpingkülönbözetére nézve is reprezentatív. Ez csak akkor lehet így, ha a számítást egyazon időszakra vonatkozó dömpingkülönbözetek alapján végzik el. A fentiek közül egyik feltétel sem áll fenn egy olyan részleges időközi felülvizsgálat során, amely a mintában részt vevő egyetlen cégre szorítkozik, mint a jelen vizsgálat is. Ennél fogva levonható a következtetés, hogy a jelenlegi részleges időközi felülvizsgálat tényleges körülményei olyanok, hogy a 9. cikk (6) bekezdése egyértelműen nem alkalmazható.

(39)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés megállapítása, amely szerint „amennyiben a vizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a kérelmező tekintetében az intézkedéseket meg kell szüntetni vagy módosítani kell, szükségessé válhat a más indiai vállalatok által gyártott érintett termék behozatalára jelenleg alkalmazandó vámtétel módosítása”, azt jelenti, hogy a vizsgálat eredményeként a vámok kijátszásának elkerülése érdekében a maradványvám emelkedhet (15). Mivel a kérelmezőre vonatkozó vámot lefelé módosítják, az eljárás megindításáról szóló értesítés említett rendelkezése nem releváns.

(40)

A (37)–(39) preambulumbekezdésben leírt okok fényében a kérelmet, amely szerint a minta átlagos dömpingkülönbözetét újra kellene számítani, el kell vetni.

(41)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, melyek alapján a kérelmezőre vonatkozó vám módosítását szándékozik javasolni, és a felek lehetőséget kaptak észrevételek benyújtására.

(42)

A kérelmező megismételte a (29) preambulumbekezdésben említett, termékosztályozással kapcsolatos kérelmét, valamint az exportár vám-visszatérítési kiigazítására irányuló kérelmét a (30) és a (31) preambulumbekezdésben leírt DEPB-, EPCG- és exporthitel-előnyök alapján. Mivel azonban semmilyen új elemet nem szolgáltatott, amely megváltoztathatta volna a Bizottság következtetéseit, e kéréseket el kellett utasítani.

(43)

A kérelmező emellett tiltakozott a FOB-paritáson lezajlott tranzakciók CIF-értéken való kiszámítási módszere ellen. A CIF-egységérték felállításakor a Bizottság a cég által kifizetett összes szállítási költséget az összes, a FOB-tranzakciókat is magukban foglaló exporttranzakcióhoz kötötte. A vállalat hangoztatta, hogy az összes szállítási költséget kizárólag a CIF-tranzakciókhoz kellett volna kötni. Ezt az érvelést elfogadták.

(44)

A kérelmező végezetül azt állította, hogy a dömpingkülönbözet meghatározásából nem zárták ki a minta összes értékesítését. Ezt az érvelést is elfogadták.

(45)

Az Ester Industries Limited által gyártott érintett termékre alkalmazandó javasolt felülvizsgált dömpingkülönbözet és dömpingellenes vám a felülvizsgálatot követően 8,3 %,