2.8.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 199/48

(1)

Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: Euratom-Szerződés) 2. cikkének b) pontja a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme érdekében egységes alapvető biztonsági előírások kidolgozásáról rendelkezik.

(2)

Az Euratom-Szerződés 30. cikke kimondja, hogy alapvető előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmére vonatkozóan.

(3)

Az Euratom-Szerződés 37. cikke előírja a tagállamok számára, hogy mindennemű radioaktívhulladék-ártalmatlanítási tervre vonatkozóan az általános adatokat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(4)

A munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló 96/29/Euratom tanácsi irányelv (3) megállapítja az alapvető biztonsági előírásokat. Ezt az irányelvet különös jogszabályok egészítik ki.

(5)

Ahogy azt az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatában elismerte, az Euratom Szerződésnek az egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó 3. fejezetében foglalt rendelkezések koherens egészként jelentős hatásköröket ruháznak a Bizottságra a lakosság és a környezet nukleáris szennyezésből eredő kockázatokkal szembeni védelme érdekében (4).

(6)

A radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcserére vonatkozó közösségi szabályozásról szóló, 1987. december 14-i 87/600/Euratom tanácsi határozat (5) a tagállamok által radiológiai veszélyhelyzet esetén a lakosság védelme érdekében alkalmazandó értesítési és tájékoztatási keretet határoz meg. A lakosságnak a radiológiai veszélyhelyzet esetén alkalmazandó egészségvédelmi intézkedésekről és a védekezés során irányadó magatartási szabályokról történő tájékoztatásáról szóló, 1989. november 27-i 89/618/Euratom tanácsi irányelv (6) kötelezettségeket határoz meg a tagállamok számára a lakosság radiológiai veszélyhelyzet esetén történő tájékoztatásával kapcsolatban.

(7)

A Tanács 2003/122/Euratom irányelve a nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről rendelkezik (7), beleértve a használaton kívüli sugárforrásokat is. A kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménnyel (a továbbiakban: közös egyezmény), a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) sugárforrások biztonságáról és védettségéről szóló magatartási kódexével és a jelenlegi ipari gyakorlattal összhangban a használaton kívüli zárt sugárforrások újrafelhasználhatók, újrahasznosíthatók vagy végleges elhelyezésre kerülhetnek. Sok esetben ehhez a sugárforrást vagy a sugárforrást tartalmazó berendezést átminősítés vagy feldolgozás céljából vissza kell szállítani a szállítóhoz vagy a gyártóhoz.

(8)

Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) az ásványinyersanyag-kitermelő iparból származó, adott esetben radioaktív hulladék kezelésére vonatkozik, de az irányelv hatálya nem terjed ki a radioaktivitásból eredő sajátosságokra, amennyiben azok az Euratom-Szerződés hatálya alá tartoznak.

(9)

A Tanács 2006/117/Euratom irányelve (9) létrehozza az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: közösség) radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek határon keresztül történő szállításának felügyeleti és ellenőrzési rendszerét. Az irányelv a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek harmadik országokba való kivitelére alkalmazandó kritériumokról szóló, 2008. december 4-i 2008/956/Euratom bizottsági ajánlással (10) egészült ki.

(10)

A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2009. június 25-i 2009/71/Euratom tanácsi irányelv (11) arra kötelezi a tagállamokat, hogy a nukleáris biztonságra vonatkozóan nemzeti rendszert hozzanak létre és tartsanak fenn. Noha az irányelv elsősorban a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságával foglalkozik, megállapítja azt is, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről is fontos gondoskodni, többek között átmeneti tároló és a végleges elhelyezésre szolgáló létesítményekben. Ezért e létesítmények tekintetében – amelyekkel a 2009/71/Euratom irányelv és ez az irányelv egyaránt foglalkozik – nem lehet aránytalan vagy szükségtelen kötelezettségeket megállapítani, különösen a jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseket illetően.

(11)

A környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) alkalmazandó bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13) említett bizonyos tervekre és programokra.

(12)

A nukleáris létesítmények leszerelésére, illetve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló pénzügyi források kezeléséről szóló, 2006. október 24-i 2006/851/Euratom bizottsági ajánlás (14) a megfelelő pénzügyi források biztosítására, azok pénzügyi biztonságára és átláthatóságára összpontosít annak biztosítása érdekében, hogy az alapokat kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azokat létrehozták.

(13)

Litvánia, Szlovákia és Bulgária európai uniós csatlakozásának sajátos feltételei között – mely államokban egyes atomerőműveket idő előtt le kellett állítani – a Közösség részt vett a pénzügyi források előteremtésében és bizonyos feltételek mellett pénzügyi támogatást nyújt különböző leszerelési projektekhez, beleértve a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelését is.

(14)

A NAÜ égisze alatt megkötött közös egyezmény olyan ösztönző eszköz, amely a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban – a nemzeti intézkedések és nemzetközi együttműködés elősegítése révén – világszerte a magas szintű biztonság megteremtését és fenntartását tűzte ki célul.

(15)

Néhány tagállam már eddig is részt vett és továbbra is részt kíván venni az USA és Oroszország által vezetett „Global Threat Reduction Initiative” programban. Ennek keretében a kutatóreaktorok kiégett fűtőelemeit az Amerikai Egyesült Államokba és az Orosz Föderációba szállítják.

(16)

A NAÜ 2006-ban korszerűsítette követelményrendszerét, és közzétette a biztonsági alapelveket, amelyeket a Közösség, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet/Nukleáris Energia Ügynökség és más nemzetközi szervezetek együttesen támogattak. A biztonsági alapelvek alkalmazása megkönnyíti a nemzetközi biztonsági előírások betartását, és nagyobb összhangot teremt az egyes államok által alkalmazott intézkedések között.

(17)

Miután a nukleáris biztonságról, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről szóló, 2007. május 8-i következtetéseiben a Tanács felkérést fogalmazott meg egy magas szintű uniós csoport létrehozására, a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű csoport létrehozásáról szóló, 2007. július 17-i 2007/530/Euratom bizottsági határozattal (15) létrejött az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (ENSREG), amelynek feladata a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének területére vonatkozó közösségi célkitűzések elérésében való közreműködés. A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló, 2008. december 16-i tanácsi állásfoglalásban, valamint az ENSREG jelentéséről szóló, 2009. november 10-i tanácsi következtetésekben tükröződnek az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja következtetései és ajánlásai.

(18)

Az Európai Parlament 2007. május 10-én elfogadta az Euratom-értékelés – Az európai nukleáris politika 50 éve állásfoglalást, amelyben a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó összehangolt előírások kidolgozására szólított fel, és felkérte a Bizottságot, hogy a vonatkozó jogalkotási javaslattervezeteit vizsgálja felül, és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan nyújtson be új irányelvjavaslatot.

(19)

Miközben minden egyes tagállam maga határozza meg, hogy energiaigényüket milyen típusú energiaforrásokból fedezik, minden tagállamban keletkezik radioaktív hulladék a villamosenergia-termelés, az ipari, mezőgazdasági, orvosi és kutatási tevékenységek során, vagy a nukleáris létesítmények leszerelése révén és helyreállítási vagy beavatkozási helyzetekben.

(20)

Az atomreaktorok működése során kiégett fűtőelemek keletkeznek. A tagállamok maguk határozhatják meg a nukleárisüzemanyag-ciklusra vonatkozó szakpolitikájukat. A kiégett fűtőelemet értékes újrafeldolgozható erőforrásnak lehet tekinteni, vagy – amennyiben radioaktív hulladéknak minősül – rendelkezni kell végleges elhelyezéséről. Bármelyik megoldást választják is a tagállamok, az újrafeldolgozás során szétválasztott, nagy aktivitású hulladékok, illetve a kiégett fűtőelemek hulladékként történő végleges elhelyezésének kérdésével foglalkozni kell.

(21)

A radioaktív hulladékot – ideértve a hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemeket is – hosszú távon el kell zárni és el kell szigetelni a lakosságtól és az élő környezettől. A hulladék különleges jellegéből, nevezetesen aradionuklid-tartalmából adódóan az emberi egészség és a környezet ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmének biztosítása érdekében intézkedéseket kell hozni, ideértve a megfelelő létesítményekben mint végső elhelyezési pontokon történő végleges elhelyezést is. A radioaktív hulladékok átmeneti tárolása – ideértve a hosszú távú tárolást is – csak átmeneti megoldást jelent, azonban nem lehet a végleges elhelyezés alternatívája.

(22)

Azokat az intézkedéseket olyan nemzeti radioaktívhulladék-osztályozási rendszerekkel kell alátámasztani, amelyek maradéktalanul figyelembe veszik a radioaktív hulladékok sajátos típusait és azok tulajdonságait.

(23)

A kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezése jellemzően felszínközeli létesítményekben történik. Műszaki szempontból széles körben elfogadott az az álláspont, hogy a nagy aktivitású hulladékok és a hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemek kezelésének végpontjaként a mélygeológiai elhelyezés jelenleg a legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb megoldás. Miközben továbbra is a tagállamok felelősek a kiégett fűtőelemek, valamint a kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szakpolitikájukért, nemzeti politikájukba be kell építeniük a végleges elhelyezés lehetséges módozatainak megtervezését és megvalósítását. Mivel az átmeneti tárolás megvalósítása és fejlesztése évtizedekig is eltart majd, számos programban elismerik a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség megőrzésének szükségességét, például a telephelyi feltételekről szerzett új ismeretek vagy a végleges elhelyezési rendszerek lehetséges fejlődési irányainak figyelembevétele érdekében. „A geológiai hulladékelhelyezés gyakorlati megvalósításával foglalkozó technológiai platform” (Implementing Geological Disposal Technology Platform – IGDTP) keretében folytatott tevékenységek elősegíthetik az ez irányú szakértelem és technológia igénybevételének lehetőségét. E célból a visszafordíthatóság és a visszanyerhetőség elve mint üzemeltetési és tervezési szempont irányadó lehet a végleges elhelyezési rendszerek műszaki kidolgozásakor. Ezek a szempontok azonban nem helyettesíthetik megfelelően kialakított ártalmatlanító létesítmények építését, amelyeknél biztosítva van, hogy azokat indokolt esetben lezárják. Kompromisszumra van szükség, mivel a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelése a tudomány és a technológia aktuális állásán alapul.

(24)

Minden tagállam etikai kötelessége kell hogy legyen, hogy a kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggésben várhatóan keletkező kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatosan ne hárítson indokolatlan terheket a jövő nemzedékeire. Ezen irányelv végrehajtásával a tagállamok bizonyítják, hogy ésszerű lépéseket tettek e cél megvalósítása érdekében.

(25)

A tagállamoknak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése iránti végső felelőssége olyan alapelv, amelyet a közös egyezmény is megerősített. Kívánatos, hogy ennek az irányelvnek a rendelkezései megerősítsék a nemzeti felelősség említett elvét, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséért a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság felügyelete alatt az engedélyest terhelő elsődleges felelősség elvét, továbbá a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok szerepét és függetlenségét.

(26)

A hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság függetlenségét nem befolyásolja az, ha szabályozási feladataihoz sugárforrásokat használ fel.

(27)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére megfelelő pénzügyi források álljanak rendelkezésre.

(28)

A tagállamoknak nemzeti programot kell kidolgozniuk annak érdekében, hogy a politikai döntések egyértelmű előírások révén jussanak érvényre, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos valamennyi lépés – a keletkezéstől a végleges elhelyezésig – kellő időben végrehajtásra kerüljön. A nemzeti program lehet referenciadokumentum vagy dokumentumcsomag.

(29)

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére vonatkozó nemzeti előírások végrehajtására valamilyen jogi, szabályozási vagy szervezeti eszköz révén kerül majd sor, amelynek formáját a tagállamok választják meg.

(30)

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének különböző lépései között szoros kapcsolat áll fenn. Az egyes lépések során meghozott döntések hatással lehetnek a következő lépésre. A nemzeti programok kidolgozása során ezeket az összefüggéseket figyelembe kell venni.

(31)

Az átláthatóság fontos szerepet tölt be a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése során. Az átláthatóságot a közvélemény hatékony tájékoztatásával és az érdekelt felek – köztük a helyi önkormányzatok és a lakosság – döntéshozatali folyamatban történő részvételi lehetőségének biztosításával kell megvalósítani, a nemzeti és nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően.

(32)

A tagállamok közötti, illetve a nemzetközi szinten folytatott együttműködés – a szakértelemhez és technológiához való hozzáférés révén – megkönnyítheti és felgyorsíthatja a döntéshozatalt.

(33)

Néhány tagállam úgy ítéli meg, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények – többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények – közös használata előnyös, biztonságos és gazdaságos megoldást jelenthet, amennyiben az az érintett tagállamok közötti megállapodáson alapul.

(34)

A biztonsággal összefüggő döntéshozatali folyamat dokumentációjának arányosnak kell lennie a kockázatszintjeivel (fokozatos megközelítés), és alapul kell szolgálnia a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggő döntésekhez. Lehetővé kell tennie azoknak a kétséges területeknek a meghatározását, amelyekre a biztonság értékelése során összpontosítani kell. A biztonságra vonatkozó döntéseknek a biztonsági értékelés megállapításain, az értékelés robusztusságával és megbízhatóságával kapcsolatos információkon, valamint az értékelésben foglalt feltevéseken kell alapulniuk. A döntéshozatali folyamat így olyan indokokon és bizonyítékokon alapul majd, amelyek annak igazolására irányulnak, hogy a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladék kezelésével összefüggő létesítmény vagy tevékenység esetében a biztonság előírt szintje megvalósult-e. A végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények esetében e dokumentációnak lehetővé kell tennie, hogy a végleges elhelyezésre szolgáló rendszer biztonságát befolyásoló tényezőket – ideértve a természetes (geológiai) és a mérnöki gátakkal és az ezek viselkedésének várható időbeli alakulásával kapcsolatos tényezőket is – jobban meg lehessen ismerni.

(35)

Azokra a tagállamokra, amelyek nem rendelkeznek kiégett fűtőelemekkel, és a közeljövőben sincs kilátásuk erre, továbbá nem folytatnak vagy nem terveznek kiégett fűtőelemekkel összefüggő tevékenységeket, aránytalan és felesleges kötelezettséget róna ezen irányelv kiégett fűtőelemekre vonatkozó rendelkezéseinek az átültetése és végrehajtása. Ezért az ilyen tagállamokat arra az időre, amíg nem döntenek úgy, hogy nukleáris fűtőelemmel összefüggő tevékenységekbe kezdenének, mentesíteni kell az ezen irányelv kiégett fűtőelemekre vonatkozó rendelkezései átültetésének és végrehajtásának kötelezettsége alól.

(36)

A Szlovénia és Horvátország közös tulajdonában lévő krskói atomerőmű jogállását, valamint az atomerővel kapcsolatos beruházásokkal, az atomerőmű használatával és leszerelésével kapcsolatos egyéb jogviszonyokat a Szlovén Köztársaság kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya között létrejött szerződés szabályozza. A szerződés kimondja, hogy a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelése és végleges elhelyezése a két ország közös felelőssége, számukra ezért mentességet kell biztosítani ezen irányelv bizonyos rendelkezéseinek alkalmazása alól, nem akadályozandó az említett kétoldalú szerződés maradéktalan végrehajtását.

(37)

Elismerve, hogy a nemzeti rendszerben figyelembe kell venni a kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatos radiológiai és nem radiológiai kockázatokat, ez az irányelv nem érinti azokat a nem radiológiai kockázatokat, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak.

(38)

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szaktudás és szakmai képességek megőrzésének és továbbfejlesztésének – a magas szintű biztonság garantálásának egyik lényeges elemeként – a korábbi üzemeltetési tapasztalatokból levont tanulságokon kell alapulnia.

(39)

A különböző szereplők közötti műszaki együttműködéssel is erősített tudományos kutatás és technológiai fejlődés új távlatokat nyithat a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésének fejlesztésében, továbbá hozzájárulhat a nagy aktivitású radioaktív hulladékok radiotoxicitása jelentette kockázat csökkentéséhez.

(40)

A szakértelem fejlesztése, a tapasztalatok cseréje, illetve a magas színvonal biztosítása érdekében végzett szakértői értékelések kitűnő eszközként szolgálhatnak az Európai Unióban a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése iránti bizalom megteremtéséhez,

a)

a kiégett fűtőelemek kezelése, amennyiben a kiégett fűtőelemek békés célú tevékenységek során keletkeznek;

b)

a radioaktív hulladékok kezelése a keletkezéstől a végleges elhelyezésig, amennyiben a radioaktív hulladékok békés célú tevékenységek során keletkeznek.

a)

a nyersanyag-kitermelő iparágakból származó olyan hulladékokra, amelyek radioaktívak lehetnek, és amelyek a 2006/21/EK irányelv hatálya alá tartoznak;

b)

az engedélyezett kibocsátásokra.

a)

a használaton kívüli zárt sugárforrásoknak az értékesítőhöz vagy a gyártóhoz való visszaszállítására;

b)

a kutatóreaktorok kiégett fűtőelemeinek olyan országokba történő szállítására, ahol kutatóreaktorokban használatos fűtőelemeket értékesítenek vagy gyártanak, figyelembe véve az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat;

c)

a meglévő krskói atomerőműből származó hulladékokra és kiégett fűtőelemekre, amennyiben a Szlovénia és Horvátország közötti szállításukról van szó.

a)

a radioaktív hulladékot feldolgozás céljából szállítják az adott tagállamba vagy vállalkozásnak; vagy

b)

radioaktív hulladék visszanyerése céljából egyéb anyagot szállítanak az adott tagállamba vagy vállalkozásnak.

a)

a radioaktív hulladékok keletkezését – megfelelő tervezési intézkedésekkel, valamint üzemeltetési és leszerelési eljárással, többek között az anyagok újrahasznosítása és újrafelhasználása révén – aktivitás és mennyiség tekintetében egyaránt a reálisan megvalósítható lehető legalacsonyabb szinten kell tartani;

b)

figyelembe kell venni a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok keletkezésének és kezelésének valamennyi lépése közötti összefüggéseket;

c)

a kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékokat biztonságosan kell kezelni hosszú távon is, a passzív biztonság szempontjainak a figyelembevételével;

d)

az intézkedéseket fokozatos megközelítést követve kell végrehajtani;

e)

a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének költségeit azoknak kell viselniük, akiknél ezek az anyagok keletkeznek;

f)

a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének valamennyi szakaszában tényeken alapuló és dokumentált döntéshozatali eljárást kell alkalmazni.

a)

a célország a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó megállapodást kötött az Európai Atomenergia-közösséggel, vagy részes fele a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménynek (a továbbiakban: közös egyezmény);

b)

a célország a radioaktív hulladékok kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozóan rendelkezik olyan programokkal, melyek magas szintű biztonsági céljai egyenértékűek az ezen irányelvben meghatározott célokkal; és

c)

a célország végleges elhelyezésre szolgáló létesítményét a szállítandó radioaktív hulladékra engedélyezték, már a szállítást megelőzően is üzemeltették, és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó programjaikban meghatározott követelmények szerint irányítják.

a)

a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szakpolitika végrehajtására irányuló nemzeti program;

b)

a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére vonatkozó nemzeti intézkedések. Elfogadásuk módjának és alkalmazásuk eszközének a meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik;

c)

engedélyezési rendszer kialakítása a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló tevékenységek vagy létesítmények, vagy mindkettő vonatkozásában, beleértve a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló, nem engedélyezett tevékenységeknek, vagy a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló, engedéllyel nem rendelkező létesítmények üzemeltetésének, vagy mindkettőnek a tilalmát, továbbá a tevékenység vagy a létesítmény, vagy mindkettő további irányítására vonatkozó feltételek megállapítását is;

d)

a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelésére szolgáló tevékenységek vagy létesítmények, vagy mindkettő vonatkozásában megfelelő ellenőrzési rendszer, irányítási rendszer, hatósági vizsgálatok, valamint dokumentációs és jelentéstételi rendszer, beleértve a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények lezárását követő időszakra vonatkozó megfelelő intézkedéseket is;

e)

végrehajtási intézkedések, beleértve a tevékenységek felfüggesztését és az engedély módosítását, visszavonását vagy érvénytelenítését is, adott esetben a biztonságosabb körülményeket eredményező alternatív megoldásokra vonatkozó követelményekkel együtt;

f)

a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének különböző lépéseiben közreműködő szervek felelősségi köreinek meghatározása. A nemzeti rendszerben a kiégett fűtőelemekre és a radioaktív hulladékokra vonatkozóan az elsődleges felelősség azt terheli, akinél azok keletkeznek, vagy meghatározott körülmények esetén az engedményest, akire a hatáskörrel rendelkező szervek ezt a felelősséget átruházták;

g)

a lakosság tájékoztatására és részvételére vonatkozó nemzeti követelmények; és

h)

a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló, 9. cikk szerinti finanszírozási rendszer(ek).

a)

a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti politika általános célkitűzései;

b)

a kivitelezés szakaszának jelentős mérföldkövei és e mérföldkövek teljesítésének egyértelmű időbeli ütemezése a nemzeti programok átfogó céljainak fényében;

c)

valamennyi meglévő kiégett fűtőelemről és radioaktív hulladék leltára, továbbá a jövőben keletkező mennyiségek becslése, ideértve a leszerelésből származó kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat is. A leltárban a radioaktív hulladékok megfelelő osztályozásával összhangban egyértelműen fel kell tüntetni a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek helyét és mennyiségét;

d)

a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó koncepciók vagy tervek és műszaki megoldások, a keletkezéstől a végleges elhelyezésig;

e)

a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény fennállásának a lezárás utáni időszakára vonatkozó koncepciók vagy tervek, ideértve azt az időtartamot is, amíg a megfelelő ellenőrzéseket fenn kell tartani, illetve azokat az eszközöket, amelyek segítségével a létesítménnyel kapcsolatos tudást hosszú távon meg lehet őrizni;

f)

azon kutatási, fejlesztési és demonstrációs tevékenységek leírása, amelyek révén a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos megoldások kivitelezhetők;

g)

a nemzeti program végrehajtását illető felelősségi körök és az előrehaladás nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatók;

h)

a nemzeti program költségeinek felmérése és a felmérés alapja és feltételezései, ideértve a költségek időbeli alakulását is;

i)

az érvényben lévő finanszírozási rendszer(ek);

j)

a 10. cikkben említett, az áltáthatóságot szolgáló politika vagy folyamat;

k)

a tagállamokkal vagy harmadik országokkal kötött, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről, többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények használatáról szóló esetleges megállapodás(ok).

a)

az ezen irányelv végrehajtása terén elért eredményekről szóló jelentést;

b)

a Közösség területén lévő radioaktív hulladékokról és kiégett fűtőelemekről, illetve a jövőbeli kilátásokról.