(1)

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendeleten (2) alapuló mentesítési kérelem keretében megküldött adatlap vizsgálata kapcsán a Bizottság a Farm Dairy Flevoland számára nyújtott vagy nyújtandó támogatásra vonatkozó információkhoz jutott. 2004. június 29-én kelt levelében (hivatkozási szám: AGR/16887) a Bizottság tájékoztatást kért Hollandiától ezzel az intézkedéssel kapcsolatosan.

(2)

A holland hatóságok 2005. november 28-án kelt, 2005. november 29-én iktatott levelükben válaszoltak.

(3)

2007. május 22-én kelt levelében a Bizottság kiegészítő információkat kért, amelyre Hollandia 2007. június 22-én kelt, 2007. június 25-én iktatott levelében válaszolt.

(4)

Az intézkedés NN 97/05 szám alatt felvételre került a nem bejelentett támogatások jegyzékébe.

(5)

A Bizottság 2008. november 26-án határozatot hozott az eljárás megindításáról, amelyet közzétett az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3). A Bizottság felkérte a többi tagállamot és az érdekelt harmadik feleket a szóban forgó támogatásra vonatkozó észrevételeik benyújtására.

(6)

Hollandia 2009. január 19-én kelt és ugyanazon napon iktatott levélben küldte el az észrevételeit.

(7)

2009. május 18-án kelt levél formájában a Bizottsághoz beérkeztek a Farm Dairy, mint érdekelt harmadik fél észrevételei. A határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet követően és tekintettel a Farm Dairy által bemutatott különleges körülményekre, a 2009. május 18-i levél kiegészítő mellékletei 2009. június 15-én kelt és 2009. június 18-án iktatott levélben a Bizottságnak megküldésre kerültek. A Farm Dairy észrevételei 2009. június 24-én kelt levélben megküldésre kerültek a holland hatóságok részére. A holland hatóságok válaszát a 2009. július 17-én kelt és ugyanazon napon iktatott levél tartalmazza.

(8)

2009. szeptember 18-án kelt levelében a Bizottság kiegészítő kérdéseket tett fel Hollandiának. 2009. október 16-án kelt levelében Hollandia a válaszadásra vonatkozó határidő meghosszabbítását kérte 2009. november 18-ig. Ezt a határidőt a Bizottság a 2009. november 10-i levelében engedélyezte. November 23-án kelt és ugyanazon napon iktatott levelében Hollandia megadta a kiegészítő információkat.

(9)

A Farm Dairy tejtermékeket előállító vállalat. A vállalat elköltözött a jelenlegi székhelyére, Lelystad városába, Flevoland tartományba (a továbbiakban: tartomány), amely egy 1. célkitűzésű csoportba besorolt régió. 1998. augusztus 24-én a Farm Dairy Flevoland tartomány egységes programozási dokumentumának (EPD/„Enig Programmeringsdocument”) 3.3. pontja alapján beruházási támogatás iránti kérelmet nyújtott be. A vállalat letelepedése közvetlen és közvetett munkahelyeket volt hivatott teremteni a régióban.

(10)

1998. szeptember 23-án a tartomány kedvezően bírálta el a támogatási kérelmet. Határozatát a tartomány többek között a munkahelyteremtéssel, a környezetvédelemmel, a tej szállítási költségeinek csökkentésével (korábban a Flevoland tartományban előállított tejet Flevolandon kívül, sőt Belgiumban dolgozták fel) kapcsolatos kedvező kilátásokra, valamint a vállalat várható jövedelmezőségére alapozta. A Farm Dairy előirányozta, hogy szerződést köt a flevolandi tejtermelőkkel, valamint megállapodik egy neves szupermarket-lánccal, így biztosítva a tejtermékek forgalomba hozatalát. A Farm Dairy évi 48 millió kilogramm tej kezelését irányozta elő.

(11)

A tartomány társfinanszírozási kérelmet nyújtott be a mezőgazdasági minisztériumhoz (Ministerie voor Landbouw, Natuur and Voedselkwalitet – a továbbiakban: LNV), valamint benyújtott egy projektértékelési kérelmet is. Úgy tűnik, hogy a tartomány és az LNV Észak-nyugati Igazgatósága („Directie Noordwest”) eltérő álláspontot képviselt a társfinanszírozási kérelem kérdésében, különösen a projekt innovatív jellegére vonatkozóan. Ebből kifolyólag az IKC kiadott egy második véleményt. Az 1998. december 17-én benyújtott második vélemény utalt a projekt foglalkoztatási, értékesítési és megtérülési előnyeire. Mindamellett megállapította, hogy a projekt innovatív jellege csekély. A termelési folyamat ugyanis önmagában még a legmodernebb technológiák alkalmazása mellett sem újító jellegű, bár a projekt tartalmaz piaci újításokat. Ez a második vélemény számos kritériumot figyelembe vett, mint például a régió fejlődését és a projekt pénzügyi kilátásait. Tekintettel arra, hogy a projekt elsősorban tartományi szinten (és kevésbé nemzeti szinten) fejt ki kedvező hatást, a támogatások társfinanszírozásának szokásos felosztási kulcsát lefelé módosították, oly módon, hogy a tartományi részt megnövelték.

(12)

Az LNV állásfoglalását követően a tartomány határozatot hozott, amelynek értelmében a Farm Dairy összesen 1 575 000 NLG, azaz 715 909 EUR támogatásban részesül, és a támogatás odaítélésére vonatkozó szándékáról 1999. március 3-án értesítette a Farm Dairy vállalatot. A támogatást az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA), a központi költségvetésből és a tartománytól származó források segítségével kívánták finanszírozni.

(13)

Arra vonatkozó kételyeit követően, hogy az Európai Bizottság engedélyezi-e a támogatást, az LNV úgy döntött, hogy nem ítéli oda a közfinanszírozást, és erről 1999. szeptember 14-én kelt levelében tájékoztatta a tartományt.

(14)

A Mezőgazdasági Főigazgatóság az általa végzett ellenőrzést követően úgy határozott, hogy a projekt nem finanszírozható az EPD keretében, és ennélfogva a finanszírozás EMOGÁ-ból származó része nem kerül odaítélésre. A Főigazgatóság ezen határozatáról 1999. június 25-én kelt levelében tájékoztatta a tartományt.

(15)

A tartomány ennek ellenére úgy döntött, hogy finanszírozza a projektet, mégpedig kizárólag tartományi forrásokból. A Farm Dairy vállalatot a támogatás végleges odaítéléséről és folyósításáról 2000. november 20-án kelt levelében tájékoztatta.

(16)

2001. február 23-án nem hivatalos találkozóra került sor a Mezőgazdasági Főigazgatóság munkatársai és Flevoland tartomány képviselői között, ez utóbbiak kérésére. A találkozó során a Főigazgatóság munkatársai jelezték, hogy a Farm Dairynek nyújtott támogatás összeegyeztethetetlen a közös piaccal, ezért azt vissza kell követelni, s az összeget akár más projekt keretében fel lehet használni.

(17)

A tartomány úgy döntött, hogy a támogatást a Farm Dairy vállalatnak nyújtott kártérítés formájában bocsátja rendelkezésre, a támogatás odaítélésére vonatkozó határozat visszavonása miatt elszenvedett kárért. A kártérítés összege megegyezett azzal az összeggel, amelyet a Farm Dairy akkor kapott volna, ha a támogatást engedélyezik. A tartomány úgy vélte, hogy mivel a támogatást odaítélő határozat nem említette a támogatás visszavonásának lehetőségét, ezért a tartományt köti a határozat és köteles rendelkezésre bocsátani a támogatást, ellenkező esetben a Farm Dairy jogi lépéseket tehetett volna. A tartomány 2001. május 10-én kelt levelében értesítette a Farm Dairy vállalatot a kártérítésre vonatkozó javaslatáról. A Farm Dairy 2001. május 21-én kelt levelében azt elfogadta.

(18)

A támogatást eredetileg Flevoland tartomány egységes programozási dokumentuma (EPD) keretében ítélték oda az EPD 3.3 pontja szerinti beruházási támogatásként. Ezt követően és a fent részletezett okokból a támogatást kártérítés jogcímén ítélték oda a támogatás odaítélésének visszavonásáról szóló határozat miatt elszenvedett veszteségekért.

(19)

A támogatás összege 1 575 000 NLG, azaz 715 909 EUR. Ez az összeg a 18 597 000 NLG, azaz 8 438 951 EUR értékű teljes beruházás 8,5 %-ának felel meg.

(20)

A kedvezményezett a Lelystad székhelyű Farm Dairy Holding B.V, tejtermékeket (többek között joghurtokat és egyéb tejalapú desszerteket) előállító vállalat.

(21)

A támogatást az 1998. október 1. és 2000. május 1. közötti időszakra ítélték oda, a Farm Dairy projekt kezdő- és záró dátumának megfelelően. Magát az odaítélésről szóló határozatot 1999. március 3-án hozták meg.

(22)

A Bizottság azért indította meg az EUMSz 108. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárást, mivel komoly kétségei voltak ezen támogatásoknak a belső piaccal való összeegyeztethetősége felől.

(23)

A Bizottság – előzetesen – megvizsgálta különösen a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetőségét a beruházási támogatások és a kártérítés jogcímén nyújtott támogatások szempontjából.

(24)

A beruházási támogatások esetében a Bizottság a támogatás odaítélésének időpontjában alkalmazandó szabályokat alkalmazta, azaz a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását érintő beruházásokkal kapcsolatos állami támogatásokra vonatkozó iránymutatást (4) (a továbbiakban: „iránymutatás”), mivel ebben az esetben beruházásról volt szó. Ezen iránymutatás általánosságban kizárja a beruházási támogatásokat a tehéntej, illetve az abból készült termékek ágazatában, kivéve a mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozási és forgalmazási feltételeinek javítására irányuló beruházásokra vonatkozó kiválasztás követelményeiről szóló, 1994. március 22-i 94/173/EK bizottsági határozat (5) mellékletének 2.3. pontjában említett kivételek valamelyikének esetében. Az ilyen kivételek közé tartoznak többek között a jelentős részben újítást tartalmazó beruházások. E tekintetben a Bizottság az eljárást megindító határozatban megállapította, hogy nem rendelkezik kellő mennyiségű információval annak megállapítására, hogy a szóban forgó támogatás teljesíti-e az említett kivételek valamelyike alkalmazásának feltételeit. Az iránymutatás 3.d) pontja lehetővé teszi, hogy bizonyos támogatásokat összeegyeztethetőnek minősítsenek, ha azok társfinanszírozásra jogosultak. A Bizottság az eljárást megindító határozatban megállapította, hogy ez a lehetőség nem alkalmazható az adott esetben, mivel a Bizottság az 1999. június 25-én Hollandiának írt levelében visszautasított az EPD általi mindennemű finanszírozást.

(25)

A Bizottság megvizsgálta továbbá a holland hatóságok azon érvét, hogy a támogatás odaítélésére kártérítésként került sor a hatóság által elkövetett hiba miatt elszenvedett károkért, mivel a hatóság először engedélyezte a támogatást, amelyről később derült ki, hogy jogellenes és összeegyeztethetlen lehet a belső piaccal. A Bizottság megállapította, hogy a kedvezményezett vállalat nem bízhatott jogosan a támogatás jogszerűségében, ha azt nem az említett eljárás keretében ítélték oda. A Bizottság ennek következtében kifejezte azon kételyeit, hogy a kártérítés kellő bizonyítékként szolgálna annak megállapítására, hogy a szóban forgó intézkedés nem minősül támogatásnak.

(26)

A holland hatóságok semmilyen egyéb jogi alapot nem mutattak fel, és a Bizottság megállapította, hogy kétségek állnak fenn a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetőségével kapcsolatban és arra jutott, hogy nem kizárt, hogy működési támogatásról van szó.

(27)

A Farm Dairy előzetesen jelezte meglepettségét a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozat közzétételekor. A Farm Dairy valójában abban a meggyőződésben volt, hogy az ügyet már régen lezárták. A Farm Dairy ezt követően kifejezte azzal kapcsolatos panaszát, hogy nem gyakorolhatott semmilyen befolyást Flevoland tartomány és a Bizottság közötti levelezésre, valamint a Bizottság vizsgálódásáról csak a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása pillanatában tájékoztatták.

(28)

A Farm Dairy megjegyzéseinek négy fő része van: elsőként az intézkedés általános háttere és a kedvezményezett jogos bizalma, másodsorban a Flevoland EPD intézkedéseinek alkalmazása, harmadsorban a 94/173/EK határozat szerinti értékelés, és negyedsorban az összetett (kamatos) kamat alkalmazásával kapcsolatos kifogás a visszatérítést magában foglaló negatív döntés esetében.

(29)

1998 augusztusában a Farm Dairy támogatási kérelmet nyújtott be Flevoland tartományhoz az 1994–1999-es EPD keretében. Ez az EPD különös hangsúlyt fektetett a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására vonatkozó lehetőségek bővítésének szükségességére Flevoland tartományban. Ilyen tekintetben a Farm Dairy projekt különösen megfelelőnek tűnt, mivel a célkitűzése egy független tejfeldolgozó üzem létrehozása volt Lelystad városában.

(30)

A Farm Dairy utólagosan a lelystadi üzem létrehozásának pozitív eredményeiről számol be: a versenytárs megjelenése az akkoriban a Friesland Coberco és Campina Melkunie által dominált holland tejtermék-piacon; a tejbeszállítók közelsége; újítások (make-to-order system, azaz rendelés-vezérelt gyártási folyamat); a 2 literes fogyasztói kiszerelés bevezetése a holland piacra; a foglalkoztatottsági arány növelése egy „1. célkitűzésű” régióban; a gazdasági növekedés elősegítése a régióban. Az adott időszakban a Farm Dairy szándékában állt egy speciális, a holland piacon újdonságként megjelenő termékcsalád kifejlesztése.

(31)

A Farm Dairy rámutat, hogy a támogatási kérelmet a tartomány és a Mezőgazdasági Minisztérium (LNV) kedvezően bírálta el az IKC független véleménye alapján, amely szerint a projekt részben újító volt. Következésképpen 1999. február 24-én megállapodást írt alá Flevoland tartomány és a Farm Dairy, amely keretében a Flevoland EPD 3.3. intézkedése szerinti támogatást fogadtak el. A Farm Dairy hangsúlyozza, hogy csak 2001-ben kapott tájékoztatást Flevoland tartománytól arról, hogy a támogatást az állami támogatásokra vonatkozó szabályok tekintetében nem engedélyezték. A jogi eljárás elkerülése érdekében a tartomány kártérítés kifizetését ajánlotta fel. A Farm Dairy megjegyezte, hogy az eljárást megindító határozat említést tesz arról, hogy a tartomány és a Bizottság közötti valamely beszélgetés során szóba került a támogatás összeférhetetlensége. A tartomány jelezte a Farm Dairy számára, hogy a Bizottság egy tisztviselője felvetette a kártérítés fizetésének lehetőségét. Ezen elemek tükrében – mutat rá a Farm Dairy – jogosan bízhatott abban, hogy az ügy lezárult.

(32)

A támogatás intenzitásával kapcsolatban a Farm Dairy rámutat arra, hogy a támogatás végleges intenzitása a tényleges beruházási költségek […] (*1) %-át tette ki, szemben a beruházási költségek 8,5 %-át kitevő becsült értékkel. Ez a százalékos arány jelentősen alacsonyabb az engedélyezett százalékos arányoknál (pl. a kis- és középvállalkozások javára engedélyezett támogatások esetében).

(33)

Flevoland tartomány a Flevoland EPD – az új mezőgazdasági tevékenységek ösztönzését célzó, munkahely-teremtési és környezetvédelmi célkitűzéseket is tartalmazó program – 3.3 intézkedése szerint értékelte az intézkedést. A Farm Dairy meglepetését fejezi ki afelett, hogy a Bizottság szerint az intézkedést Flevoland EPD 3.2 pontja alapján kell értékelni, a mezőgazdasági termékek feldolgozási és forgalmazási feltételeinek javításáról szóló, 1990. március 29-i 866/90/EK tanácsi rendeletnek (6) megfelelően.. Az ilyen irányú értékeléssel együtt jár a 94/173/EK határozat melléklete 2.3 pontjában foglalt beruházási kritériumok teljesítésére vonatkozó kötelezettség.

(34)

A Farm Dairy rámutat, hogy véleménye szerint a Flevoland EPD 3.3 pontjában említett feltételek teljesülnek: különös tekintettel arra, hogy 2000-ben a Farm Dairy 61 munkahelyet teremtett (a kezdetben tervezett 35 munkahellyel szemben), valamint összesen […] millió NLG volt a beruházás értéke a kezdetben tervezett 18,5 millió helyett. Ráadásul a beruházás környezeti szempontból is jótékony hatású volt: csökkent a CO2 kibocsátás aránya, valamint az üzemanyagfogyasztás a tejbeszállítók közelsége miatt. A „make-to-order” rendszer innovatív koncepciója csökkenti a nagy energiafogyasztású hűtőtároló-kapacitások iránti igényt.

(35)

A Farm Dairy ezt a pontot azzal zárja, hogy a Bizottságnak a támogatást a Flevoland EPD 3.3 intézkedése alapján kellett volna jóváhagynia, nem a 3.2 intézkedés szerint.

(36)

A Farm Dairy mindenekelőtt úgy véli, hogy a támogatás összeegyeztethető a 94/173/EK határozat 1.1. pontjában foglalt kritériumokkal. A fentebb említetteknek megfelelően a beruházás jótékony hatással volt a környezetre, valamint technológiai újításokat hozott. Továbbá, a tejbeszállítók közelsége révén a tejbegyűjtés közbenső költségei csökkentek, valamint a termelési lánc egy vállalatban történő központosítása lehetővé tette a közvetlen forgalmazást.

(37)

Másrészről a Farm Dairy úgy véli, hogy a szóban forgó támogatás megfelel a fent említett 94/173/EK határozat melléklete 2.3. pontjában említett kritériumok állította követelményeknek.

(38)

Különösen fenntartja azt a véleményét a Farm Dairy, hogy a beruházás jelentős újító részt tartalmaz, mégpedig két okból kifolyólag: elsősorban, a vállalat belső folyamata „make-to-order” rendszeren alapul. Ez magában foglalja az alapanyag, a tej vállalaton belüli végtermékké történő feldolgozását, majd a végtermék helyszíni csomagolását és azonnali berakodását hűtőkocsikba. Következésképpen nincs szükség a forgalmazást biztosító logisztikai központra. Ez a rendszer azt is lehetővé teszi, hogy a kiindulási tejhozam pontosan megegyezzen az aktuálisan rendelt mennyiséggel. Következésképpen így jelentősen csökkenthetők a tejnek az üzemből történő elszállításával kapcsolatos hűtőtárolási költségek. A Farm Dairy kiemeli, hogy beruházott modern pasztőröző gépsorokba, amelyek az energiaigényhez viszonyítva nagyobb hozamot biztosítanak. Ez a gyártási folyamat hozzájárult a Farm Dairy termékei minőségének javulásához.

(39)

Másodsorban a Farm Dairy rámutat, hogy a termelés szintjén is újított, a 2 literes polietilén fogyasztói kiszerelés hollandiai bevezetésével. 1999-ben a Farm Dairy volt az első olyan tejtermék-gyártó vállalat, amelyik ilyen kiszerelést vezetett be a piacon. Abban az időben csak igen kis méretű, kartonból készült kiszerelések voltak. Erre a célra a Farm Dairy egy speciális gépet importált az Egyesült Államokból, hogy legyárthassa ezeket a kiszereléseket. 1999-ben az ilyen kiszerelések iránti kereslet még nem volt túl nagy. A kereslet csak 2004-től kezdve növekedett jelentősen. 2004 óta a Farm Dairy több mint […] millió liter tejet szerelt ki 2 literes csomagolásban, ami teljes tejtermelésének […] %-át jelenti. A Farm Dairy a megjegyzéseihez csatol egy, az innovációt bemutató sajtócikket, valamint a vállalati statisztikát, amely megmutatja, hogy az 1999–2008-as időszakban hogyan emelkedett a 2 literes kiszerelésben értékesített tej aránya.

(40)

A Farm Dairy a megjegyzéseihez csatolja a „A Farm Dairy újításai az 1998-as EPD idejében” című jelentést is […] tollából, aki korábban a konkurens […] vállalatnál volt […]. A Farm Dairy kiemeli, hogy ez a független jelentés megmutatja, hogy a 2 literes polietilén kiszerelés bevezetése a holland piacra forradalmi jelentőségű volt, olyannyira, hogy a két domináns piaci szereplő (Friesland-Coberco és Campina Melkinue) megpróbálta lassítani ennek a csomagolási formának a bevezetését. Ez a kiszerelés számos előnnyel járt az adott korszakban rendelkezésre álló eldobható, kartonból készült csomagoláshoz képest. A Farm Dairy vezette be elsőként ezt Hollandiában. Továbbá, a vállalat logisztikai koncepciója (a vállalaton belüli termelési lánc) lehetővé teszi a tej hosszabb eltarthatósági idejét, mivel nincsenek központi logisztikai elosztóközpontok, valamint nincs szükség kiterjedt ellátó vonalakra.

(41)

A Farm Dairy rendelkezésre bocsát továbbá egy táblázatot, amelyben a 2 literes kiszerelés gyártásával kapcsolatos fajlagos költségek el vannak különítve az egyéb beruházási költségektől. A Farm Dairy építésekor 4 palackozósort hoztak létre, amelyek közül egyet speciálisan a 2 literes kiszereléshez alakítottak ki. Ezek a költségek szintén el vannak különítve a többi beruházási költségektől.

(42)

A Farm Dairy arra is rámutat, hogy a beruházási kérelem idejében a vállalat egy speciális termékcsalád beindítását tervezte: poharas krém, gyümölcsjoghurtok és egyéb krém- és gyümölcsalapú desszertek.

(43)

A 94/173/EK határozat mellékeltének 2.3. pontjában említett, a kereslet alakulására vonatkozó kritériumra adott válaszként a Farm Dairy felhívja a figyelmet, hogy a kereslet elsősorban a szupermarketeknek, valamint azoknak köszönhető, akiket végtelenül lelkesít, hogy egy új szereplőt láthatnak a piacon. A Farm Dairy a kezdetektől fogva rendelkezett beszállítási szerződésekkel a Hollandiában üzemelő főbb szupermarketekkel.

(44)

Ami a kapacitások elégtelenségével kapcsolatos kivételt, valamint a valóságos és tényleges piacokat illeti, a (43) preambulumbekezdésben említett szupermarketek reakciójából kiderül, hogy valóságos és tényleges piacok megléte egyértelműen igazolt. A kapacitások elégtelensége a Farm Dairy szerint kiderül a holland versenyhatóság (NMa) 1998. december 23-i, a De Kievit tejtermékeket előállító vállalkozás Friesland Coberco Dairy Foods általi megvásárlásával kapcsolatos határozatából. Hollandia üzemitej-behozatala meghaladja a kivitelt. A kivitel és a behozatal egyenlege azt mutatja, hogy a Hollandiában feldolgozott tej 2,5 %-a külföldről származik. A Farm Dairy ezen információk összességéből azt a következtetést vonta le, hogy Hollandiában a friss tej piacán nincsen többletkapacitás.

(45)

A Farm Dairy másodlagosan megemlíti, hogy Flevoland tartomány tejbeszállítói úgy döntöttek, hogy nem szállítanak a Campina Melkunie vállalatnak, az ügyfelüknek, hanem az általuk előállított tejet a belgiumi Comelco vállalatnak szállítják. Azonban a Comelco Campina Melkunie általi 1991-es visszavétele, valamint végül 1996-os beindítása a beszállítókat arra kényszerítette, hogy más alternatíva után nézzenek. Ez a másik alternatíva a Farm Dairy formájában érkezett el 1999-ben.

(46)

A Farm Dairy ezt a pontot azzal zárja, hogy a történtek után 10 évvel nehéz pontosabb információkat találni, valamint megkérdőjelezi a Bizottság és Hollandia közötti eljárás időtartamát.

(47)

A Farm Dairy hivatkozik az eljárás hosszára, valamint az arra vonatkozó jogos bizalmára, hogy az ügy számukra lezártnak tűnt, ezáltal vitatva a támogatás odaítélésétől számított összetett kamatláb felszámítását. A Farm Dairy nem tehető felelőssé azért, hogy az ügy ilyen hosszú időn keresztül inaktív volt, ami a kamatláb felhalmozódását okozta. Ez az oka annak, hogy a Farm Dairy egyszerű kamatláb felszámítását kéri, mivel ha tudomása lett volna róla, hogy a támogatás nem jogszerű, illetve ha lett volna választási lehetősége, hamarabb visszafizette volna az összeget.

(48)

A Farm Dairy a kérelmét a Bizottság 2003. május 8-i közleményére alapozza, amely szerint egészen az adott pillanatig nem volt világos, milyen kamatláb-típust kell alkalmazni. Az egyenlőség elve alapján a Farm Dairy arra kéri a Bizottságot, hogy a 2003. május 8-át megelőző időszakra ne alkalmazza az összetett kamatlábat.

(49)

2009. január 19-én kell levelében Hollandia megtette észrevételeit a Bizottságnak az EUMSz 108. cikke (2) bekezdésében említett, a nem bejelentett támogatásokkal szembeni eljárás megindítására vonatkozó határozatával kapcsolatban. Hollandia válaszul csupán azt jelezte, hogy nem áll rendelkezésére továbbítandó kiegészítő információ, és már minden információt benyújtott az előzetes vizsgálati eljárás keretében.

(50)

A Farm Dairy észrevételeit követően a Bizottság azonban további pontosításokat kívánt. Ezért arra kérte Hollandiát, hogy jelezze számára, hogy a 2 literes kiszerelés bevezetése újítás volt-e a Farm Dairy állításának megfelelően, és hogy ezt a tényezőt figyelembe vették-e a projekt értékelése során a holland hatóságok. Ami a „make-to-order” eljárást illeti, a Bizottság arra kérte Hollandiát, hogy fejtse ki véleményét a Farm Dairy által rendelkezésre bocsátott információk kapcsán: azaz, hogy a beruházási kérelem időpontjában ez az eljárás újítást jelentett-e. Végezetül a Bizottság arra kérte Hollandiát, hogy tegye meg észrevételeit a támogatás odaítélésének pillanatában a valós piacok megléte és a kapacitások elégtelensége vonatkozásában, rendelkezésre bocsátva minden olyan tanulmányt vagy dokumentumot, amely hasznosnak bizonyulhat.

(51)

Hollandia a 2 literes tárolóedények kapcsán kijelentette, hogy azok 1999-ben ténylegesen újításnak számítottak. Ennek alátámasztására a TNO (7), a Nederlandse Zuivel Organisatie (NZO) és a [x] (szupermarket-lánc) által készített tanulmányokat említi. Hollandia benyújtotta a TNO jelentését, valamint az NZO és a [x] által rendelkezésre bocsátott leveleket. Ezekből kiderül, hogy ténylegesen a Farm Dairy volt az első a 2 literes kiszerelés hollandiai piacra való bevezetésében, valamint a palackok 1999-ben újításnak minősültek, mivel azt megelőzően a tejet csak egy vagy másfél literes, kartonból készült csomagolásban értékesítették.

(52)

Ezt a tényezőt nem vették figyelembe az IKC által végzett elemzés során, és az a tartomány előtt nem volt ismert. Hollandia jelezte, hogy az minden bizonnyal módosította volna az IKC által akkoriban adott véleményt, módosítva a projekt újító minőségére vonatkozó véleményt. Mivel az IKC már nem létezik, ezért nem lehetséges második véleményt kérni tőle.

(53)

A Bizottság kérésére Hollandia megküldte azon költségek részletezését, amelyek kizárólagosan a 2 literes kiszerelés bevezetésével kapcsolatos beruházáshoz köthetők. A számok alapján a 2 literes kiszereléssel összefüggő beruházás 1 840 000 FL (azaz 834 956 EUR) összeget érintett. Ehhez a holland hatóságok hozzáadták a palackozó sorok negyedének költségét, mivel a négy palackozó gépsor közül egyet kizárólag a 2 literes palackok töltésére szántak. Ez az összeg 2 936 250 FL (azaz 1 332 412 EUR) összeget tesz ki. Így a teljes összeg 4 776 250 FL (azaz 2 167 367 EUR).

(54)

Ami a „make-to-order” eljárást illeti, a Bizottság arra kérte Hollandiát, hogy nyilatkozzon annak újító jellegéről, és jelezze, hogy a Farm Dairy által tett észrevételek módosíthatják-e a korábban végrehajtott értékelést, amely szerint a projekt újító jellege csekély. Hollandia válaszában elmondta, hogy az IKC véleménye arra vonatkozott, hogy a projekt részben újító jellegű, amennyiben az újító jelleg nem termékújításban, hanem a piacot érintő újításban jelenik meg. Az értékelésre a Mezőgazdasági Minisztérium általi társfinanszírozás iránti kérelem keretében került sor. Hollandia egyéb indokokra is hivatkozik a projekt újító jellegének igazolására: a „make-to-order” rendszer növelhette a tejszállítás hatékonyságát azzal, hogy a tej hosszabb ideig fogyasztható, és mindezt egy olyan országban, ahol elsősorban pasztörizált tejet fogyasztanak (a hosszabb ideig eltartható sterilizált tej helyett). Hollandia megemlíti a TNO által a make-to-order rendszer újító jellegére vonatkozóan készített tanulmányt is. Ez a tanulmány kifejti, hogy akkoriban a „make-to-stock” rendszer volt az általánosan alkalmazott rendszer, amelynek keretében bizonyos raktárkészletet tartottak, hogy később azt értékesítsék. A szállítási idő így rövid, de az ügyfelek, például szupermarketek igényeit követő rugalmasság korlátozott. A „make-to-order” rendszer ezzel szemben lehetővé teszi a kellő rugalmasságot. Ennélfogva Hollandia ezt a koncepciót újító jellegűnek minősíti.

(55)

Ami a piacok meglétét és a fölös kapacitások hiányát illeti, Hollandia a Rabobank International 1999-es jelentésére hivatkozik, amely szerint az összes feldolgozott tej 2,5 %-a külföldről származott. Ha az üzemi tej (azaz a hosszabb szállítás lehetővé tétele érdekében pasztörizált tej) arányát nézzük, akkor a feldolgozott tej 10,5 %-a származott importból. Ez mutatja a fölös kapacitások hiányát Hollandiában. Ami a piacok meglétét illeti, Hollandia megerősíti a Farm Dairy által végzett elemzést (lásd a (44) és (45) preambulumbekezdést). A Farm Dairy statisztikái jelzik a lehetséges piacokat. A [x] leveléből is kitűnik, hogy a Farm Dairy 2 literes kiszerelésű termékeinek értékesítése növelte a vállalat árbevételét.

(56)

A Bizottság megállapítja, hogy az EK-Szerződés 92., 93. és 94. cikke (amely az EUMSz 107., 108. és 109. cikke lett) alkalmazandó a tejtermékek és egyéb tejalapú deszszertek előállítására, a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1968. június 27-i 804/68/EK tanácsi rendelet (8) 23. cikke értelmében, amely a támogatás odaítélésekor alkalmazandó volt.

(57)

Az EUMSz 107. cikke (1) bekezdése a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítja – amennyiben azok hatással vannak a tagállamok közötti kereskedelemre – az államok által vagy állami forrásból nyújtott olyan támogatásokat, a formától függetlenül, amelyek torzítják a versenyt bizonyos vállalatok vagy bizonyos termékek előnyben részesítésével, vagy ilyen torzítással fenyegetnek.

(58)

Az állam által engedélyezett intézkedés: Ez a feltétel teljesül, mivel az intézkedést Flevoland tartomány engedélyezte.

(59)

Intézkedés, amely hatással van a kereskedelemre és torzítja a versenyt vagy a verseny torzításával fenyeget: A tejtermék-ágazat közösségi szinten nyitott a verseny előtt (9), ennélfogva valamely tagállamban folyó termelést támogató minden intézkedésre érzékeny. Ezen felül jelen esetben a cél a tej Flevoland tartományon belüli kezelése volt, míg korábban a tej kezelése részben Belgiumban történt. Következésképpen ez az intézkedés magában rejti a tej- és tejtermékek piacán tapasztalható verseny torzításának veszélyét.

(60)

Intézkedés, amely előnyben részesít bizonyos vállalatokat vagy bizonyos termékek előállítását: a támogatás haszonélvezője egyetlen vállalat, a Farm Dairy.

(61)

Ennélfogva a Bizottság megállapítja, hogy a szóban forgó intézkedés kimeríti az EUMSz 107. cikke (1) bekezdésében foglaltakat, és állami támogatásnak minősül. Ezen az eljárás megindítását követően beérkező észrevételek nem változtattak.

(62)

Az előzetes értesítés nélkül odaítélt és kifizetett támogatás az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (10) 1. cikke értelmében jogellenes támogatásnak minősül.

(63)

Az eljárást megindító fent említett határozat a holland hatóságok által megelőlegezett támogatás esetében két lehetséges bizonyítékot állapít meg. Az első esetben, azaz a támogatás odaítélése esetén fel volt tüntetve, hogy beruházási támogatásról van szó, amelynek a Flevoland EPD hatálya alá kell tartoznia (lásd a fenti (9) preambulumbekezdést). Ezt követően Flevoland tartomány hatóságai ezt a beruházási támogatást kártérítéssé alakították a támogatás elmaradása miatt elszenvedett veszteségekért. A Farm Dairy által az eljárás megindítása keretében megadott információk megvizsgálásra kerülnek a támogatás mint beruházási támogatás összeegyeztethetőségéről szóló részben. Az intézkedés összeegyeztethetőségének vizsgálata két részből áll: a támogatás összeegyeztethetőségének vizsgálata beruházási támogatásként (VI.3.1.), valamint kártérítésként (VI.3.2.).

(64)

A Bizottság előzetesen meg kívánja vizsgálni a Farm Dairy által továbbított érveket, amelyek kétségbe vonják az intézkedés Bizottság által a Flevoland EPD 3.2. pontja szerinti intézkedésként történő besorolását, míg az intézkedést a tartomány a Bizottságnak a Flevoland EPD 3.3. pontja alá tartozó intézkedésként (lásd a fenti (33) preambulumbekezdést) mutatta be.

(65)

Mindenekelőtt a Bizottság azon a véleményen van, hogy ezen vita a közösségi források odaítéléséről folyik, amely nem képezi jelen határozat tárgyát. A határozat kizárólag a tartomány forrásai alapján megítélt intézkedést vizsgálja, miután az LNV tudomást szerzett arról, hogy a Bizottság visszautasítja a közösségi források odaítélését. Azoknak az okoknak az értékelésére, hogy a Bizottság miért utasította vissza a közösségi források odaítélését, jelen határozat nem tér ki, és azt megfelelő időben, a közösségi források odaítélésére alkalmazandó eljárások keretében kellett volna kifogásolni. A közösségi források odaítélésének Bizottság általi visszautasításáról Hollandia 1999. június 25-én kelt levélben kapott értesítést, és mivel Hollandia az intézkedés vitatása nélkül vette azt tudomásul (11), azt a határozatot most már nem lehet újból napirendre tűzni jelen határozat keretében.

(66)

A Bizottság megállapítja azonban, hogy az intézkedés értékelésére használt kritériumok a beruházási célú állami támogatásokra vonatkozó szabályok tekintetében megegyeznek az EPD 2.3. pontja szerinti elemzéshez használtakéval. Az állami támogatásokra ugyanis a támogatás odaítélése pillanatában alkalmazandó szabályok az iránymutatásban szerepelnek, amelynek 3)b) pontja a 94/173/EK határozat 1.2. és 2. pontjára utal. Ez a határozat általánosságban taltalmazza azon beruházások kiválasztására vonatkozó közösségi kritériumokat, amelyek a 866/90/EK rendelet, valamint az erdészeti termékek feldolgozási és forgalmazási feltételeinek javításáról szóló, 1990. március 29-i 867/90/EK tanácsi rendelet (12) alapján közösségi finanszírozásban részesülhetnek. E rendelet célja a közösségi támogatások és a nemzeti finanszírozás közötti összhang megteremtése. A Bizottság mindazonáltal hangsúlyozza, hogy nem magát a 94/173/EK határozatot alkalmazza, hanem csak az iránymutatásban arra tett hivatkozásokat veszi figyelembe.

(67)

A Bizottság az intézkedéseket az azok elfogadásakor, azaz 1999. március 3-án alkalmazandó iránymutatás alapján vizsgálta.

(68)

Az iránymutatás 3.b) pontja értelmében a 94/173/EK határozat melléklete 1.2. pontjának második és harmadik francia bekezdésében említett beruházások javára történő beruházási támogatások nem tekinthetők a belső piaccal összeegyeztethető támogatásnak. Hasonlóképpen, az ugyanezen melléklet 2. pontja értelmében kizárt beruházások a közös piaccal összeegyeztethetetleneknek minősülnek, amennyiben nem teljesülnek az ott meghatározott különleges feltételek.

(69)

A 94/173/EK határozat mellékletének 2.3. pontja előírja, hogy „A tehéntej és az abból készült termékek ágazatában az alábbi beruházások nem támogathatók:

Az alábbi beruházásokra nem vonatkoznak a fenti francia bekezdésekben foglalt tilalmak, feltéve, hogy nem járnak kapacitásnöveléssel:

(70)

Ez eleve azzal jár, hogy a szóban forgó vizsgált friss termékek előállítását célzó beruházásokra vonatkozó támogatás nem összeegyeztethető a belső piaccal, csak abban az esetben, ha a támogatás a 94/173/EK határozat mellékletének 2.3. pontjában említett kivételek valamelyikét érinti.

(71)

Az, hogy a 94/173/EK határozat mellékletének 2.3. pontjában említett kivételek valamelyike teljesül-e, az eljárást megindító határozat egyik fő kérdése volt. A három kivételt ezért megvizsgáljuk ebben a határozatban: a termelésben bekövetkező jelentős újítás a kereslet alakulásával összhangban, kapacitások elégtelensége, valamint a valóságos és tényleges piacok megléte, és a termékek közösségi szabályok értelmében vett hagyományos vagy ökológiai módszerrel történő előállítása.

(72)

A Hollandia által 2005-ben a Bizottsághoz benyújtott dokumentumok szerint – az akkor rendelkezésre álló információk alapján – a termelési folyamat nem volt újító jellegű. Ahogyan az az eljárást megindító határozatban szerepelt, az IKC véleménye szerint a projekt nem volt teljes mértékben újító jellegű. Különösen nem tekinthető a projekt olyannak, amely újító termékeket hozott, inkább piaci újításokról van szó, továbbá az előállítási folyamat nem volt újító, de a legmodernebb technológiákat alkalmazta. Mivel azonban az IKC által értékelt egyéb kritériumok teljesültek, az IKC azt állapította meg, hogy a projekt megfelel a támogathatósági feltételeknek, ugyanakkor csökkentette a támogatási intenzitást (lásd a fenti (11) preambulumbekezdést).

(73)

Az a kérdés, hogy a Farm Dairy és Hollandia által az eljárás megindítása keretében rendelkezésre bocsátott információk elegendőek-e a korábban az EPD támogatás értékelési kritériumai vizsgálata keretében végzett elemzés ismételt napirendre tűzéséhez. Ezek a szempontok (lásd a (36)–(46)-ig preambulumbekezdéseket) bemutatták, hogy a polietilénből készült kétliteres új kiszerelésre vonatkozó beruházás teljes mértékben újító jellegű volt, és a Farm Dairy az első olyan vállalat, amely ezt a terméket Hollandiában gyártotta és fogalomba hozta. A Farm Dairy által erre vonatkozóan készített jelentés bemutatja az újító jelleget, és hitelesnek tűnik, mivel az ágazat egyik szakértője írta, aki akkor a Farm Dairy versenytársánál dolgozott. A szóban forgó jelentés nem kérdőjelezi meg az IKC és az LNV által korábban végzett elemzést, de tartalmaz egy olyan elemet, amely az eljárás megindítására vonatkozó határozatot megelőzően nem jutott el a Bizottsághoz, és amelyet nem említenek a korábban a Bizottsághoz benyújtott dokumentumok. Az említett kétliteres kiszerelés már igen népszerű volt a brit és az amerikai piacon. A Farm Dairy volt az első, aki ezt bevezette a piacra. A Farm Dairy tehát előfutár volt, mielőtt a kétliteres kiszerelés elterjedt Hollandiában.

(74)

Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlata alapján a Bizottságnak figyelembe kell vennie a hozzá benyújtott különböző információkat, valamint fel kell kutatnia minden szükséges nézőpontot, többek között információkat kérve a kedvezményezettektől, hogy a határozata meghozatala napján teljes körű információkkal rendelkezzen minden jelentős ténnyel kapcsolatban (13).

(75)

A jogesetben a Bizottság a Farm Dairy által előterjeszetett elemek megerősítését kérte Hollandiától. Ez utóbbi megerősítette a Farm Dairy által előadottakat, és három független dokumentumot bocsátott rendelkezésre (lásd a fenti (51)–(53) preambulumbekezdést), bizonyítva a 2 literes kiszerelésre vonatkozó beruházás újító voltát. A információkból egyrészről az derül ki, hogy Hollandia nem vette figyelembe a 2 literes kiszerelésre vonatkozó beruházási elemet az újító karakter értékelése során, kétségkívül azon okból kifolyólag, hogy a vizsgálatot az EPD kritériumok alapján végezték, speciálisan az említett iránymutatás alapján. Másrészről Hollandia felkért a piacot és a tejtermékek forgalomba hozatalát ismerő független szakértőket. A szakértők által készített tanulmányok ténylegesen kimutatták, hogy a Farm Dairy volt az első vállalat, amely ezt a kiszerelést bevezette a holland piacon.

(76)

A hatóságok és a Farm Dairy által az eljárás megindítását követően előadott új információl alapján a Bizottság úgy véli, hogy a 2 literes kiszerelés bevezetése és gyártása újító jellegű volt.

(77)

A „make-to-order” koncepciót illetően a kérdés hasonló: a Farm Dairy és Hollandia által tett pontosítások elegendőek-e a Bizottság által az eljárás megindítása során készített értékelés módosításához?

(78)

Szemben a 2 literes kiszerelés esetével, a „make-to-order” koncepciót Hollandia figyelembe vette az 1998-as támogatási kérelem elbírálása során. Akkor az a megállapítás született, hogy a gyártási folyamat önmagában nem újító, de a legmodernebb technológiákat használja, valamint kiváló teljesítményt nyújt az energiafogyasztás terén és előnyösebb a környezet szempontjából. Ezeket az érveket Hollandia és a Farm Dairy már felhasználta korábbi leveleiben. További újítást nem mutattak ki a „make-to-order” koncepcióval kapcsolatban.

(79)

Fontos meggyőződni róla, hogy az előállítás lépést tart-e a kereslet alakulásával, ahogyan azt a 94/173/EK határozatban említett első kivétel megkívánja. A Bizottsághoz benyújtott információk megmutatják (lásd a (43) preambulumbekezdést), hogy az ezen termékek iránti keresletet elsősorban a szupermarketek jelentik, hiszen legalább öt szupermarkettel írtak alá szerződést. A Bizottság úgy véli, hogy ez komoly jele annak, hogy az újítás lépést tart a kereslet alakulásával. Ezt tovább erősíti az a tény, hogy a Hollandia által említett [x] (lásd az (55) preambulumbekezdést) erőteljesen megnövelte árbevételét a Farm Dairy által kínált tej révén.

(80)

Összefoglalva, a Bizottság úgy véli, hogy jelen esetben az első kivétel feltételei teljesülnek a 2 literes kiszerelésre vonatkozó beruházással összefüggő részt illetően, mivel a beruházás újító jellegű és igazodik a kereslet alakulásához. A Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követően a rendelkezésére bocsátott információk alapján nem képes megállapítani, hogy az első kivétel feltételei teljesülnek-e vagy sem. A Bizottságnak ugyanis hivatalból nem feladata annak vizsgálata, hogy mely elemeket lehetett volna hozzá benyújtani, de a Bizottságnak egyrészről meg kell vizsgálnia minden szükséges szempontot, másrészről pedig a határozat meghozatalakor rendelkezésére álló információkra alapozva kell döntenie (14). A jelen esetben a Bizottság egyrészről megindította az eljárást és 2009. szeptember 18-i levelében felkérte Hollandiát a Farm Dairy által az észrevételeikben említett egyes infromációk megerősítésére. Ily módon a Bizottság felhasználta a rendelkezésére álló valamennyi eszközt, hogy harmadik felektől vagy a tagállamtól információt szerezzen. Másrészről a Bizottság a határozat során az eljárás megindítását követően beérkezett valamennyi információt figyelembe veszi. Nem érkezett olyan információ, amely azt igazolta volna, hogy a 2 literes kiszerelést érintő beruházásrész nem volt újító jellegű, vagy nem igazodott a kereslet alakulásához.

(81)

Tekintettel arra, hogy az iránymutatásban a 94/173/EK határozattal kapcsolatban említett kritériumok teljesülnek a 2 literes palackokat érintő beruházás újító jellege tekintetében, viszont a beruházás többi részére nem, fontos elválasztani az erre a beruházásra vonatkozó költségeket, hogy abból levonható legyen a maximális támogatási intenzitás.

(82)

A holland hatóságok jelezték, hogy a 2 literes kiszerelésre vonatkozó beruházás 1 840 000 FL (azaz 834 956 EUR) összeget érintett. Ehhez a holland hatóságok hozzáadták a palackozó sorok negyedének költségét, mivel a négy palackozó gépsor közül egyet kizárólag a 2 literes palackok töltésére szántak. Ez az összeg 2 936 250 FL (azaz 1 332 412 EUR) összeget jelent. Így a teljes összeg 4 776 250 FL (azaz 2 167 367 EUR) (lásd az (53) preambulumbekezdést). Az összegben semmilyen átalányköltség (mint például az épület vagy telek) nem szerepel.

(83)

A maximális támogatásintenzitást következésképpen a támogatható költségek figyelembevételével kell értékelni. Mivel Flevoland a beruházási támogatás iránti kérelem idején 1. célkitűzésű régió volt, a támogatás elérheti a támogatható költségek akár 75 %-át is. Az odaítélt támogatás, amelynek összege 715 909 EUR, a támogatható költségek kevesebb mint 75 %-át jelenti. Következésképpen a javasolt beruházás összeegyeztethető az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal.

(84)

Mivel a 94/173/EK határozat mellékletének 2.3. pontjában említett első kivétel feltételei teljesülnek, és ez lehetővé teszi a támogatás egészének jóváhagyását, nincs szükség annak megállapítására, hogy a kivételek egyéb feltételei teljesülnek.

(85)

A fenti b) pontban említetthez hasonlóan a harmadik kivétel elemzése sem szükséges, amennyiben az első kivétel elemzése lehetővé teszi a szóban forgó támogatás összeegyeztethetőségének megállapítását. Ezen kívül az említett pont nem tűnik a szóban forgó beruházási projektre alkalmazhatónak, mivel sehol nem említi a hagyományos vagy ökológiai módszerrel történő előállítást.

(86)

Végül a Bizottság megvizsgálta a támogatást a fentebb említett iránymutatás 3.d) pontja szempontjából, amely előírja, hogy, „a Bizottság esetről esetre megvizsgál minden olyan támogatási intézkedést, amely ezen iránymutatás és annak megfelelő rendelkezései alkalmazásában nem támogatható, de amely a 2328/91/EGK tanácsi rendelet (15) rendelkezései alapján elviekben jogosult lenne közösségi társfinanszírozásra”. A Bizottság 1999. június 25-én Hollandiának küldött levele tartalmazta, hogy a projekt nem finanszírozható az EPD révén. Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó intézkedés esetében nem érvényesíthetők a fent említett iránymutatás 3.d) pontjában említett eltérések.

(87)

Az eljárás megindítása során a Bizottság megvizsgálta a támogatás elmaradása által okozott károk utáni kártérítést, mint a beruházás egésze jóváhagyásának alapját. Az előzetes szakaszban a holland hatóságok jelezték, hogy a támogatás odaítélésére kártérítésként került sor a hatóság által elkövetett hiba miatt elszenvedett károkért, mivel a hatóság először engedélyezte a támogatást, amelyről később derült ki, hogy jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen lehet.

(88)

A Bíróság kijelentette, hogy a kártérítés és kamat fizetése nem minősül támogatásnak (16). A Bíróság ezt arra a tényre alapozza, hogy az állami támogatások jogi természete alapvetően eltér attól a kártérítésétől, amelyet a nemzeti hatóságoknak esetleg fizetniük kellett volna egyes személyeknek a számukra okozott károk jóvátételéül. Ez az oka annak, hogy a kártérítés és annak kamatjai kifizetése elméletben nem jelent előnyt a kedvezményezett számára, mivel csupán az őt megillető jog egyszerű kompenzálásáról van szó.

(89)

Jelen esetben nehéz a kedvezményezett kártérítéshez való jogáról beszélni, mivel ez a feltételezett jog kezdettől fogva a tagállam jogellenes magatartásán alapult. Az ítélkezési gyakorlatból azonban egyértelműen az következik, hogy – figyelembe véve a Bizottság által az állami támogatásokra az EK-Szerződés 88. cikke alapján gyakorolt ellenőrzés kötelező jellegét – a támogatásban részesülő vállalkozások elvben csak akkor várhatják el jogosan, hogy a támogatás szabályszerű legyen, ha annak odaítélésére az említett cikkben előírt eljárással összhangban került sor. A kellő gondossággal eljáró piaci szereplőnek ugyanis rendszerint módjában áll meggyőződni az eljárás betartásáról (17).

(90)

Jelen esetben azt is fontos kiemelni, hogy a kártérítés nyújtása végeredményben a Bizottság jóváhagyása nélküli támogatásnyújtás tilalmának megkerülését jelenti. Ezt egyébként alátámasztja az is, hogy amikor Flevoland tartomány a támogatás odaítélésének jogcímeként a hatósági tévedés miatti kártérítést nevezte meg, teljes tudatában volt annak, hogy kifizetés előtt a támogatást a Bizottságnak jóvá kellett volna hagynia.

(91)

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a beruházás egésze nem tekinthető összeegyeztethetőnek azon tényen alapulva, hogy a szóban forgó támogatás kártérítést képezett a kedvezményezett által elszenvedett károkért.

(92)

A Farm Dairy vitatja a Bizottság visszatérítést magával vonó negatív döntése esetén alkalmazandó kamatlábat (lásd a fenti (47) preambulumbekezdést). Mivel jelen határozat megállapítja a támogatás összeegyeztethetőségét, jogellenes támogatás visszatérítésére nem kerül sor, és a Farm Dairy észrevételei ezért tárgytalanná válnak.

(93)

A Farm Dairy számára Hollandia által nyújtott állami támogatás a 2 literes új kiszerelésre vonatkozó beruházásrész tekintetében összeegyeztethető a belső piaccal. A támogatás kiindulási összege ezért átszámításra került e résznek a teljes beruházásra vonatkoztatott arányában, és e számításból kitűnik, hogy a nyújtott támogatás összeegyeztethető a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását érintő beruházásokkal kapcsolatos állami támogatásokra vonatkozó iránymutatás követelményeivel.

(94)

A Bizottság mindazonáltal sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Hollandia az említett támogatást az EUMSz. 108. cikk (3) bekezdése megsértésével nyújtotta,