MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, a közösségi célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati program

1.   A mintavétel gyakorisága és státusza

a)	A mintavételi rendszer tartalmazza a 2160/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó összes hízópulyka- és tenyészpulyka-állományt.

b)

Az illetékes hatóság az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére mintát vesz a pulykaállományokból. i. Az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére a hízópulyka- és tenyészpulyka-állományon elvégzett mintavételt a 2160/2003/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban három héttel a pulykáknak a vágóhídra történő szállítását megelőzően kell elvégezni. Az eredmények a mintavételt követően legfeljebb hat hétig érvényesek, ezért szükséges lehet az ugyanazon állományban végzett ismételt mintavétel. ii. Emellett a tenyészpulyka-állomány mintavételére sor kerülhet az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére: — növendék állományokban: egynapos és négyhetes korban, valamint két héttel a tojásrakási szakaszhoz vagy tojásrakási egységhez történő elszállítás előtt, — kifejlett állományokban: a tojásrakási szakaszban legalább minden harmadik héten a gazdaságban vagy a keltetőállomáson. iii. Az illetékes hatóság legalább az alábbi esetekben vesz mintát: — évente egyszer, a legalább 250, 30–45 hetes korú felnőtt tenyészpulykával rendelkező gazdaságok 10 %-a esetében, melybe minden esetben beletartozik minden olyan gazdaság, ahol Salmonella Enteritidist vagy Salmonella Typhimuriumot mutattak ki az elmúlt 12 hónap során, valamint minden olyan gazdaság, amely rendelkezik elit, dédnagyszülő és nagyszülő tenyészpulykákkal; a mintavételre sor kerülhet a keltetőállomáson is, — Salmonella Enteritidisnek vagy Salmonella Typhimuriumnak a keltetőállomáson élelmiszer-ipari vállalkozók által vagy hatósági ellenőrzések keretében vett mintákban való kimutatása esetén a gazdaságok összes állományában a fertőzés eredetének megvizsgálása céljából, — évente egyszer a legalább 500 darab hízópulykával rendelkező gazdaságok 10 %-ának minden állománya esetében, de az alábbiak esetében mindenképp: — a gazdaság minden állománya, ha az élelmiszer-ipari vállalkozó által vett mintában valamelyik állományban kimutatták a Salmonella Enteritidisszel vagy Salmonella Typhimuriummal való fertőzöttséget, kivéve abban az esetben, ha az állomány pulykáinak húsát ipari hőkezelésre vagy a szalmonellát ártalmatlanító más kezelésre szánják, és — a gazdaság minden állománya, ha az élelmiszer-ipari vállalkozó által az előző körben vett mintában valamelyik állományban kimutatták a Salmonella Enteritidisszel vagy Salmonella Typhimuriummal való fertőzöttséget, és — minden egyes alkalommal, ha az illetékes hatóság ezt szükségesnek ítéli. Az illetékes hatóság által elvégzett mintavétel helyettesítheti az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére történő mintavételt.

2.   Mintavételi jegyzőkönyv

2.1.   Mintavétel a keltetőállomáson

A keltetőállomáson való mintavételre az 1003/2005/EK rendelet (1) mellékletének 2.2.1. pontjában meghatározott rendelkezésekkel összhangban kerül sor.

2.2.   Mintavétel a gazdaságnál

2.2.1   Tenyészpulykák

A mintavételre az 1003/2005/EK rendelet mellékletének 2.2.2. pontjában meghatározott rendelkezésekkel összhangban kerül sor.

2.2.2   Hízópulykák

Legalább két pár csizma-, illetve zoknitampon segítségével kell mintát venni. A szabadtartású pulykaállomány esetében csak az istállón belül kell mintát gyűjteni. Minden csizma-/zoknitampont egy mintában kell egyesíteni.

A legfeljebb 100 egyedből álló pulykaállományok esetében, ahol a csizma-/zoknitamponok nem használhatók, mert az istállókba nem lehet bejutni, ezek a mintavételi eszközök helyettesíthetők kézzel húzott tamponokkal. Ilyen esetben a csizma-/zoknitampont egy kesztyűre rögzítik, és azt kézzel friss bélsárral szennyezett felületekhez dörzsölik, illetve amennyiben ez nem lehetséges, más, a célnak megfelelő bélsár-mintavételi módszert alkalmaznak.

A csizma-/zoknitampon felhúzása előtt felületét maximális kinyerést biztosító oldószerrel (MRD: 0,8 % nátrium-klorid, 0,1 % pepton steril ionmentes vízben), fertőtlenített vízzel vagy a 2160/2003/EK rendelet 11. cikkében említett nemzeti referencialaboratórium által jóváhagyott más oldószerrel kell benedvesíteni. Meg kell tiltani az antibiotikus hatású vagy egyéb fertőtlenítő szereket tartalmazó, a gazdaság területén belüli víz használatát. A csizmatamponok benedvesítésének javasolt módja az, ha folyadékot öntünk beléjük, mielőtt azokat felhúznánk. Alternatív megoldásként a csizma-, illetve zoknitamponok használat előtt oldószerrel autoklávozhatók autokláv tasakban vagy edényben. Az oldószert a csizma felvétele után is fel lehet vinni a felületre szóró- vagy mosópalack segítségével.

Gondoskodni kell arról, hogy a vett mintában az istálló valamennyi része arányosan szerepeljen. Minden csizma-/zoknitamponpárnak az istálló területének kb. 50 %-át kell lefednie.

Az illetékes hatóság úgy is határozhat, hogy vehető egy pár csizmatampon-minta is, amely az egész istállóban fellelhető különféle helyekről származó, láthatóan porral fedett felületről vett pormintával kombinálva az istálló területének 100 %-át lefedi.

A mintavétel befejezésekor a csizma-/zoknitamponokat óvatosan kell lehúzni úgy, hogy a rátapadó anyagot ne távolítsák el. A zoknitamponokat ki kell fordítani, hogy a minta a tamponokon maradjon. A tamponokat egy tasakba vagy edénybe kell tenni és címkével kell ellátni.

Az illetékes hatóságnak felügyelnie kell az élelmiszer-ipari vállalkozók képzését annak érdekében, hogy biztosítsák a mintavételi jegyzőkönyvek helyes alkalmazását.

Azokban az esetekben, amikor a szalmonellafertőzés gyanúja miatt az illetékes hatóság végzi az ellenőrzést, valamint minden más indokolt esetben, az illetékes hatóságnak szükség esetén további vizsgálatok elvégzése által meg kell bizonyosodnia arról, hogy a pulykaállományok szalmonellafertőzöttségére vonatkozó vizsgálatok eredményeit nem befolyásolja az antimikrobiális készítményeknek az állományokban történő alkalmazása.

Amennyiben a Salmonella Enteritidis és a Salmonella Typhimurium jelenlétét nem mutatják ki, de az antimikrobális készítményeket vagy azoknak a baktériumok szaporodását gátló hatását igen, az 1. cikk (2) bekezdésében említett közösségi célkitűzés elérésének érdekében a pulykaállomány fertőzött állománynak tekintendő.

3.   A minták vizsgálata

3.1.   A minták szállítása és előkészítése

A mintákat lehetőség szerint a mintavételt követő 24 órán belül expressz küldeményként vagy futárszolgálattal kell elküldeni a 2160/2003/EK rendelet 11. és 12. cikkében említett laboratóriumokba. Ha nem kerül sor az elküldésre 24 órán belül, hűtőszekrényben kell tárolni őket. A laboratóriumban a mintákat hűtve kell tárolni a vizsgálatig, amelyet a beérkezéstől számított 48 órán belül és a mintavételtől számított 96 órán belül meg kell kezdeni.

A csizma- vagy zoknitampon-minta párt (párokat) gondosan ki kell csomagolni, elkerülve a hozzátapadt bélsár leválását, egyesíteni kell, és szobahőmérsékletre előmelegített 225 ml pufferolt peptonvízbe (BPW) kell helyezni. A csizma- vagy zoknitampon-mintát teljesen bele kell meríteni a pufferolt peptonvízbe (BPW), ezért szükség esetén több pufferolt peptonvíz is hozzáadható.

A porminta elemzése lehetőség szerint külön valósul meg. Az illetékes hatóság azonban határozhat úgy, hogy elemzés céljából egyesíti a csizma- vagy zoknitampon-mintával.

A mintát meg kell keverni, hogy a víz teljesen átigya, és a 3.2. pontbeli kimutatási módszer használatával folytatni kell a minta kitenyésztését.

Más mintákat (pl. keltetőállomásokon vett minták) az 1003/2005/EK rendelet mellékletének 2.2.2. pontjában meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell előkészíteni.

Amennyiben megegyezés születik a Salmonella kimutatására szolgáló bélsár előkészítésére vonatkozó ISO szabványokról, alkalmazni kell azokat, és fel kell váltani az e pontban ismertetett, a minták előkészítésével kapcsolatos rendelkezéseket.

3.2.   Kimutatási módszer

A bilthoveni (Hollandia) Közösségi Szalmonella Referencialaboratórium (CRL) által ajánlott kimutatási módszert kell használni.

A módszert az ISO 6579 D. (2002) melléklete mutatja be: „A Salmonella spp.-nek az állati bélsárban, valamint az elsődleges termelés szintjén vett mintákban történő kimutatása.” A D. melléklet legújabb változatát kell használni.

E kimutatási módszerben egy félfolyékony közeget (módosított félfolyékony Rappaport-Vassiladis közeg, MSRV) használnak egyedi szelektív táptalajként.

3.3.   Szerotipizálás

Minden pozitív mintából legalább egy izolátumot szerotipizálni kell a Kaufmann-White módszer szerint.

3.4.   Alternatív módszerek

Az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére vett minták esetében az e melléklet 3.1., 3.2. és 3.3. pontjában előírt mintaelőkészítési módszerek, kimutatási módszerek és szerotipizálás helyett használhatók a 882/2004/EK rendelet (2) 11. cikkében előírt vizsgálati módszerek, amennyiben azokat az EN/ISO 16140/2003 szabványnak megfelelően validálják.

3.5.   A törzsek tárolása

A laboratóriumok biztosítják, hogy az illetékes hatóság évente istállónként legalább egy izolált törzset összegyűjt, és azt a törzsek épségét legalább két évig biztosító szokásos tenyészettárolási módszert alkalmazva tárolja a jövőbeli esetleges fágtipizáláshoz és az antimikrobiális rezisztencia vizsgálatához.

4.   Eredmények és jelentés

4.1.   A Salmonella Enteritidis és/vagy Salmonella Typhimurium kimutatása

A laboratórium Salmonella Enteritidis és/vagy Salmonella Typhimurium kimutatása esetén minden egyes alkalommal haladéktalanul jelentést tesz az illetékes hatóságnak, megadva a gazdaság és állomány hivatkozási számát.

4.2.   Az előfordulás kiszámítása a közösségi célkitűzés felülvizsgálata céljából

A közösségi célkitűzés elérésének ellenőrzése céljából egy pulykaállományt fertőzöttnek kell tekinteni, ha a (vakcinatörzstől eltérő) Salmonella Enteritidis és/vagy Salmonella Typhimurium előfordulását bármikor kimutatták az állományban.

Függetlenül a mintavételi és vizsgálati műveletek számától, a fertőzött pulykaállományokat körönként csak egyszer kell számításba venni, és csak a kimutatás első évében kell jelentést készíteni róluk.

Az előfordulási gyakoriságot külön kell a hízópulyka-állomány és a felnőtt tenyészpulyka-állomány esetében kimutatni.

4.3.   Éves jelentések

Az éves jelentésekbe beletartoznak a következők:

a)	az illetékes hatóság vagy az élelmiszer-ipari vállalkozó által mintavétellel vizsgált hízópulyka- és felnőtt tenyészpulyka-állományok teljes száma;

b)	a Salmonella Enteritidisszel vagy Salmonella Typhimuriummal fertőzött hízópulyka- és felnőtt tenyészpulyka-állományok teljes száma;

c)	valamennyi izolált szalmonella-szerotípus (beleértve a Salmonella Enteritidisen és a Salmonella Typhimuriumon kívüli szerotípusokat is), valamint szeroítpusonként a fertőzött állományok száma;

d)	az eredmények magyarázata, különösen a kivételes esetek tekintetében.

Az eredményeket és a további vonatkozó információkat a 2003/99/EK irányelv (3) 9. cikke (1) bekezdésében előírt, a rezisztencia tendenciáiról és forrásairól szóló jelentés részeként jelenteni kell.

4.4.   Kiegészítő információk

A nemzeti szinten, vagy nemzeti szintű kérésre az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság által vizsgált minden egyes pulykaállományról legalább az alábbi információkat rendelkezésre kell bocsátani:

a)	az illetékes hatóság vagy az élelmiszer-ipari vállalkozó által vett minta;

b)	a gazdaság egyedi hivatkozási száma,

c)	az istálló egyedi hivatkozási száma;

d)	a mintavétel hónapja.

---

(1)  HL L 170., 2005.7.1., 12. o.

(2)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(3)  HL L 325., 2003.12.12., 31. o.