JEGYZÉK

3. rendelet

Az 1996. évi műsorszolgáltatási törvény módosításai: nemzeti érdeklődést keltő sport- és egyéb események

1.   A 98. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

Szolgáltatási kategóriák.

(1)

E rész alkalmazásában a televíziós műsorszolgáltatások és az EGT-beli műholdas szolgáltatások az alábbi két kategóriára oszlanak: a) azok a televíziós műsorszolgáltatások és EGT-beli műholdas szolgáltatások, amelyek jelenleg megfelelnek a megkívánt feltételeknek; és b) bármely más televíziós műsorszolgáltatás és az EGT-beli műholdas szolgáltatás.

(2)	Ebben a szakaszban a „megkívánt feltételek” egy szolgáltatás vonatkozásában a következők: a) a nyújtott szolgáltatás vételéért ne szedjenek díjat; és b) a szolgáltatás az Egyesült Királyság lakosságának legalább 95 %-a számára fogható legyen.

(3)	A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása céljából figyelmen kívül kell hagyni a vezeték nélküli távírásról szóló 1949. évi törvény 1. szakaszának (7) bekezdésében meghatározott, televíziós engedélyért fizetett díjat.

(4)

A (2) bekezdés b) pontjában szereplő feltételt a) akkor kell teljesítettnek tekinteni egy regionális Channel 3 szolgáltatás vonatkozásában, ha az a Channel 3 egésze tekintetében teljesül; és b) akkor kell teljesítettnek tekinteni egy regionális Channel 4 szolgáltatás vonatkozásában, ha az együttesen teljesül a Channel 4 és a S4C tekintetében.

(5)	A bizottság időről időre közzéteszi azon televízióműsor-szolgáltatások és EGT-beli műholdas szolgáltatások jegyzékét, amelyekről úgy ítéli meg, hogy teljesítik a megkívánt feltételeket.

(6)

E szakasz alkalmazásában „EGT-beli műholdas szolgáltatás” az olyan szolgáltatás, amelyre igaz, hogy: a) televízióműsoroknak a nagyközönség általi vétel céljából történő műholdas továbbításából áll; és b) olyan személy nyújtja, aki a 89/552/EGK tanácsi irányelv alkalmazása céljából valamely, az Egyesült Királyságon kívüli EGT-állam joghatósága alá tartozik.

[…]

3.   A 101. szakasz (felsorolt esemény televíziós közvetítésének korlátozása) (1) bekezdésében a „személyek” szó első előfordulása helyébe a „televíziós műsorszolgáltatók” szövegrész lép.

[…]

9.   A 105. szakasz (1) bekezdésében (a IV. rész értelmezése)

a)	a „bizottság” fogalmának meghatározása után a szöveg a következő szövegrésszel egészül ki: „a »kijelölt esemény« jelentését az Egyesült Királyságon kívüli EGT-államok vonatkozásában a 101A. szakasz határozza meg;”;

b)	az „élő” fogalmának meghatározásában a szöveg a „fogalmát” szó után a következő szövegrésszel egészül ki: „egy felsorolt esemény televíziós közvetítésének vonatkozásában”; és

c)	az „országos Channel 3 szolgáltatás” és a „regionális Channel 3 szolgáltatás” fogalmának meghatározását követően a szöveg a következőkkel egészül ki: „az S4C jelentése ugyanaz, mint az 1990. évi törvény I. részében”.

[Kivonat az ITC sport- és egyéb felsorolt eseményekről szóló, 2000 januárjában felülvizsgált útmutatójából]

Útmutató a sport- és egyéb felsorolt eseményekről

(felülvizsgálva 2000 januárjában)

Előszó

1.   A 2000. évi televíziós műsorszolgáltatási rendelettel (a „rendelet”) módosított 1996. évi műsorszolgáltatási törvény (a „törvény”) előírja, hogy az ITC állítson össze útmutatót a nemzeti érdeklődést keltő, a Kulturális, Médiaügyi és Sportminiszter által felsorolt sport- és egyéb események televíziós közvetítésére vonatkozó egyes kérdésekről, és időről időre vizsgálja felül azt. Ezt az útmutatót az ITC a műsorszolgáltatókkal, a sportszervezetekkel, a sportközvetítési jogok birtokosaival, és az egyéb érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően készítette el, abból a célból, hogy teljesítse a törvény 104. szakaszában meghatározott ezen szabályozási kötelezettségét. […]

2.   A törvény korlátozza a felsorolt események élő televíziós közvetítésének egészével vagy annak egy részével kapcsolatos kizárólagos jogoknak a televíziós műsorszolgáltatók általi megszerzését, és az ilyen közvetítés kizárólagos terjesztését az ITC előzetes hozzájárulása nélkül (lásd a törvény IV. részét). A törvény szerint az ITC pénzbüntetést szabhat ki engedélyeseire, amennyiben a felsorolt események élő közvetítésének terjesztésére vonatkozó korlátozást nem veszik figyelembe, vagy hamis információt szolgáltatnak, illetve ha lényeges információt tartanak vissza. A BBC és az S4C esetében az ITC-nek erről jelentést kell tennie a miniszternél. E hatáskör gyakorlásakor az ITC figyelembe veszi az útmutató rendelkezéseit.

3.   A „felsorolt eseményeket” a miniszter állítja össze a törvénnyel összhangban, a jelenleg hatályos jegyzéket az 1. függelék tartalmazza. A miniszter bármikor felvehet a jegyzékbe vagy onnan törölhet egy eseményt, de csak a BBC-vel, a Welsh Authority-val, az ITC-val, és az adott eseményhez kapcsolódó jogok birtokosával folytatott konzultációt követően. 1998 júniusában a miniszter kiterjesztette a jegyzéket a B. csoportba tartozó eseményekre, azzal a kikötéssel, hogy azokat az A. csoportba tartozó eseményektől eltérően kell kezelni. Az A. csoportba azok az események tartoznak, amelyekről nem adható kizárólagos alapon élő közvetítés, kivéve bizonyos feltételek teljesülése esetén. Az ITC által figyelembe veendő kritériumokat és tárgyköröket a 12–16. pont tartalmazza. A B. csoportba azok az események tartoznak, amelyekről csak akkor adható kizárólagos alapon élő közvetítés, ha megfelelő rendelkezés született az utólagos közvetítésről. Az utólagos közvetítésre vonatkozó minimális követelmények, amelyeket az ITC megfelelő rendelkezésnek ítél, a 17. és 18. pontban szerepelnek.

[…]

Általános rendelkezés és háttér

6.   A felsorolt események élő közvetítése tekintetében a törvény két televíziós műsorszolgáltatási kategóriát határoz meg: azon televíziós műsorszolgáltatásokat és EGT-beli műholdas szolgáltatásokat, amelyek jelenleg megfelelnek a megkívánt feltételeknek („az első kategória”) és az összes többi televízióműsor-szolgáltatást és EGT-beli műholdas szolgáltatást („a második kategória”). A megkívánt feltételek a következők: a) a szolgáltatás vételéért ne szedjenek díjat; és b) a szolgáltatás az Egyesült Királyság lakosságának legalább 95 százaléka számára fogható legyen. Azon televíziós műsorszolgáltatásokról és EGT-beli műholdas szolgáltatásokról, amelyek az első kategóriába tartoznak, az ITC időről időre jegyzéket tesz közzé (lásd a 2. függeléket). E követelmények a 2000. évi televízióműsor-terjesztési rendelettel módosított törvényben szerepelnek. Minden olyan szerződésbe, amelyet egy műsorszolgáltató köt valamelyik felsorolt esemény élő televíziós közvetítéséről, bele kell foglalni, hogy a szerződés csak a két kategória egyikébe tartozó szolgáltatásra vonatkozik, vagyis kategóriánként külön szerződést kell kötni. A fenti kategóriák egyikébe tartozó szolgáltatást („első szolgáltatás”) nyújtó szolgáltatónak tilos az A. csoportba tartozó események bármelyikét vagy bármely részét kizárólagos alapon élő adásban közvetítenie a bizottság előzetes engedélye nélkül, hacsak egy olyan szolgáltató, amely a másik kategóriába tartozó szolgáltatást („második szolgáltatás”) nyújt, nem szerezte meg ugyanazon esemény, illetve eseményrész élő közvetítésének jogát. A második szolgáltatás által lefedett területnek azonosnak kell azzal a területtel, vagy magában foglalnia annak a területnek az egészét vagy közel egészét, ahol az első szolgáltatást nyújtják. Az első és a második szolgáltatást nyújthatják azonos tulajdonba tartozó engedélyesek, de kategóriánként külön műsorszolgáltatót kell közbeiktatniuk.

7.   A korlátozásokat csak azokra a jogokra kell alkalmazni, amelyeket vagy az 1996. évi törvény 101. szakaszának hatálybalépése óta, azaz 1996. október 1-je után szereztek, vagy azóta szereztek, hogy a miniszter megkezdte a jogosultakkal folytatott konzultációt a listának az 1. függelékben bemutatott megváltoztatásáról, azaz 1997. november 25-e után.

8.   Egy esemény felvehető a jegyzékbe, ha Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország közül bármelyikben „nemzeti” érdeklődést vált ki. A skót FA-kupa döntője például ezen az alapon került a jegyzékbe. A törvény lehetővé teszi, hogy ezeket az eseményeket csak az Egyesült Királyság megfelelő részén sugározzák, vagyis ahol a legnagyobb nézői érdeklődés várható. A 2. függelékben a Channel 3-ról tett említés tehát egyaránt utalhat a Channel 3 egy vagy több regionális szolgáltatására, valamint a Channel 3 egészére.

9.   A törvény lehetőséget kíván biztosítani az élő közvetítéshez való hozzáférésre. Fontos hangsúlyozni, hogy a törvény nem írja elő, és nem garantálja a felsorolt események élő közvetítését, ideértve a Channel 3, a Channel 4 és a BBC közvetítését is. A törvény továbbá nem tiltja a felsorolt események kizárólagos élő közvetítését ezen vagy egyéb szolgáltatások keretében, feltéve, hogy az ITC meggyőződik meghatározott kritériumok teljesüléséről (lásd a 12–18. pontot).

10.   Az ITC által nyújtandó vonatkozó iránymutatást az alábbiak tartalmazzák. Az ITC folyamatosan felülvizsgálja ezt az iránymutatást, és a tapasztalatokra figyelemmel módosíthatja.

Az „élő” fogalmának meghatározása

11.   A törvény 104. szakasza értelmében az ITC-nek meg kell határoznia, hogy általában a felsorolt események közvetítése, illetőleg egy adott felsorolt esemény közvetítése mely körülmények fennállásakor tekintendő, illetőleg nem tekintendő élőnek. E kérdésben az ITC arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nézőknek az áll érdekében, ha lehetőség szerint a történés pillanatában tanúi lehetnek az eseménynek. Eszerint tehát a legtöbb sportesemény élő közvetítését – beleértve azokét, amelyekre más időzónában kerül sor – az eseménnyel egyidejű (vagyis vele egyszerre történő) közvetítésként indokolt meghatározni. Ugyanakkor, tekintettel az események eltérő jellegére és terjedelmére, nem adható egységes meghatározás. Az alábbi értelmezés várhatóan elég rugalmasnak fog bizonyulni:

—	az élő közvetítésre vonatkozó korlátozásokat az érintett esemény tartama alatt kell alkalmazni,

—	amennyiben az esemény különálló játszmákból vagy mérkőzésekből áll, a korlátozásokat az adott játszma vagy mérkőzés tartama alatt kell alkalmazni,

—	ha egyazon esemény több napra oszlik, a korlátozásokat minden napra külön kell alkalmazni, ameddig az aznapi rendezvények tartanak,

—

olyan eseménynél, amely meghatározott különálló, időben egymást átfedő részekből áll (pl. az Olimpiai Játékok vagy a FIFA-világbajnokság döntője), és amelyet ezért nem lehet egyidejűleg teljes terjedelemben közvetíteni, a korlátozást minden mérkőzésre, illetve versenyre úgy kell alkalmazni, mintha külön esemény volna.

A kizárólagos közvetítéshez való hozzájárulás megadásánál vagy visszavonásánál figyelembe veendő szempontok

12.   A törvény 104. szakasza (1) bekezdésének b) pontja szerint az ITC köteles iránymutatást adni azon szempontokról, amelyeket a következők meghatározásánál figyelembe vesz: megadja-e az egyik kategóriába tartozó szolgáltatást (első szolgáltatást) nyújtó műsorszolgáltató számára a hozzájárulást egy adott esemény kizárólagos élő közvetítéséhez, amennyiben a másik kategóriába tartozó szolgáltatást (második szolgáltatást) nyújtó műsorszolgáltató nem szerzett ugyanerre jogosultságot, vagy amennyiben a második szolgáltatást olyan területen kívánják nyújtani, amely nem azonos azzal a területtel vagy foglalja magában annak a területnek az egészét vagy közel egészét, ahol az első szolgáltatást nyújtják.

13.   Annak eldöntésekor, hogy megadja-e hozzájárulását, elegendő, ha az ITC megállapítja, hogy a jogok megszerzésének lehetősége köztudomású volt, és a másik kategóriába tartozó szolgáltatást nyújtó műsorszolgáltatók egyike sem fejezte ki érdeklődését a jogok megszerzése iránt a jogosultnál, vagy nem tett ajánlatot a jogokra. Az ITC azonban meg kíván győződni arról, hogy a műsorszolgáltatóknak valóban lehetősége volt a jogok méltányos és ésszerű feltételek mellett történő megszerzésére, és álláspontjának elfogadásakor figyelembe veszi a következő kritériumok mindegyikét vagy némelyikét:

—	a jogok megszerzése iránti érdeklődés kifejezésére való felhívást – akár hirdetményben, akár zártkörű pályázat útján történik – nyilvánosan és egyidejűleg kell közölni mindkét kategória műsorszolgáltatóival,

—	a tárgyalások kezdetén a dokumentációban, illetve a kereskedelmi kiadványokban részletesen ismertetni kell a tárgyalási és jogszerzési eljárás összes lényeges vonatkozását, valamint valamennyi lényeges feltételt, beleértve, hogy melyek a hozzáférhető jogok,

—

amennyiben a felsorolt eseményre vonatkozó jogok csomaghoz tartoznak, a csomag nem lehet vonzóbb a két kategória egyikében szolgáltatást nyújtó műsorszolgáltatóknak. Helyénvalóbb azonban, ha a jogokat más – pl. összefoglalókra, késleltetett adásra, egyéb eseményekre vonatkozó – jogoktól függetlenül lehet megszerezni,

—	a jogok megszerzéséhez kapcsolódó feltételeket vagy költségeket (például a termelési költségeket) egyértelműen meg kell határozni, és azok nem részesíthetnek előnyben egy adott kategóriába tartozó szolgáltatást,

—

a jogok árát méltányosan, ésszerűen és a műsorszolgáltatások két kategóriája közötti megkülönböztetéstől mentesen kell megállapítani. Az, hogy mi minősül méltányos árnak, a felkínált jogoktól és e jogok által a műsorszolgáltatók számára képviselt értéktől függ. Széles ártartomány tekinthető elvben méltányosnak, ám egy adott eset megítélésénél az ITC többek között a következőket veszi figyelembe:

—	az adott eseményre vagy hasonló eseményekre alkalmazott korábbi díjak,

—	az esemény élő közvetítésének napszaka,

—	az esemény élő adásához kapcsolódó várható bevétel vagy nézettség (pl. a reklámidő vagy szponzorálás értékesítésének lehetősége, az előfizetésekhez kapcsolódó bevételre való kilátás),

—	az időtartam, amelyre a jogokat kínálják, és

—	a piaci verseny.

14.   A valós jogszerzési lehetőségnek az is feltétele, hogy a műsorszolgáltatók erre ésszerű időt kapjanak. Az, hogy mi minősül ésszerű időnek, az egyes események körülményeitől függ, beleértve a tárgyalásoknak és az eseménnyel kapcsolatos műsor elkészítésének és közvetítésének bonyolultságát, valamint az esemény közelségét ahhoz az időponthoz, amikor a jogokat felkínálják. Olyan időtartamot kell kijelölni, amely valós lehetőséget ad valamennyi félnek a tárgyalásra és a megállapodás megkötésére, de amely nem olyan hosszú, hogy a műsorszolgáltatókat megakadályozza vagy korlátozza ezen útmutató teljesítésében.

15.   Az ITC hozzájárulására akkor is szükség van, ha a szolgáltatást olyan területen kívánják nyújtani, amely nem azonos azzal a területtel vagy foglalja magában annak a területnek az egészét vagy közel egészét, ahol a másik szolgáltatást kívánják nyújtani. Annak mérlegelésekor, hogy megadja-e a hozzájárulást, az ITC figyelembe veszi a különböző területek nézőinek érdekeit, és a különböző műsorszolgáltatók adása által lefedett területet.

16.   A hozzájárulást általában a megszerzett jogok teljes időtartamára megadják, annak tudatában, hogy a fizetett ár többek között a jogok időtartamát is tükrözi. Az ITC azonban visszavonja hozzájárulását, ha a kedvezményezett műsorszolgáltató ezt maga kéri, illetőleg ha téves vagy félrevezető adat szolgált a hozzájárulás alapjául. Ezenkívül az ITC mérlegeli hozzájárulásának visszavonását, ha a jogokat vélhetően a törvény szellemével ellentétes céllal szerezték meg hosszabb időtartamra. Annak meghatározásakor, hogy mi minősül hosszabb időtartamnak, az ITC figyelembe veszi az adott esemény és a hasonló események precedenseit, beleértve azokat az időtartamokat, amelyekre nem egyesült királyságbeli műsorszolgáltatónak ítéltek oda tengerentúli adáshoz való jogokat.

17.   Az 1. függelék B. pontjába sorolt események tekintetében az ITC akkor adja hozzájárulását egy adott eseménynek az egyik kategóriába tartozó szolgáltatást (első szolgáltatást) nyújtó műsorszolgáltató általi kizárólagos élő közvetítésére, ha megfelelő intézkedés történt a másik kategóriába tartozó szolgáltatást (második szolgáltatást) nyújtó műsorszolgáltató általi utólagos közvetítésről. Az ITC által megfelelőnek ítélt minimum az, ha a második szolgáltatás olyan szerkesztett összefoglaló vagy késleltetett közvetítés adására szerez jogot, amely az adott esemény (illetőleg az esemény egy adott napi szakasza) tervezett időtartamának legalább 10 %-ára, egy óra vagy annál hosszabb időtartamú eseménynél azonban legalább harminc percre – mindig a hosszabbik időtartamra – kiterjed. A fentiek alkalmazásában, amennyiben egy esemény különböző részeire egyidejűleg kerül sor, az esemény tervezett időtartama azt az időtartamot jelenti, amely az esemény aznapi első részének tervezett kezdete és utolsó részének tervezett vége között telik el. A második szolgáltatásnak szerkesztői ellenőrzéssel kell rendelkeznie a szerkesztett összefoglaló vagy a késleltetett közvetítés tartalma és ütemezése felett, azzal az esetleges megszorítással, hogy a második szolgáltatás nem kezdheti meg a szerkesztett összefoglaló vagy a késleltetett közvetítés sugárzását, amíg az eseménynek (vagy az esemény adott napi szakaszának) tervezett befejezése után nem telt el bizonyos időtartam. A maximálisan megállapítható időtartamok a következők:

Az esemény terv szerint befejeződik	Maximális késleltetés
Éjfél és 8 óra között	Szerkesztett összefoglaló vagy késleltetett közvetítés legkésőbb 10 órai kezdettel.
8 óra és 20 óra 30 perc között	Legfeljebb 2 óra.
20 óra 30 perc és 22 óra között	Szerkesztett összefoglaló vagy késleltetett közvetítés legkésőbb 22 óra 30 perces kezdettel.
22 óra és éjfél között	Legfeljebb 30 perc.

18.   Ezenkívül az eseményről szóló élő rádiós közvetítés jogát országos lefedettségű rádióállomásnak, vagy olyan szervezetnek kell megszereznie, amely országos (vagy közel országos) hálózatot alkotó rádióállomásnak nyújt sportközvetítési szolgáltatásokat.

19.   Előfordulhat, hogy a második szolgáltatás nem képes vagy nem hajlandó megfelelő utólagos közvetítésre, sőt egyáltalán semmilyen utólagos közvetítésre. Ez esetben az ITC mérlegelni fogja, hogy utólagos közvetítés hiányában is hozzájárul-e a kizárólagos élő közvetítéshez, és a 12–16. pontban meghatározott vagy azokhoz hasonló kritériumokat kell alkalmazni.

Szankciók alkalmazását kizáró körülmények

20.   A 104. szakasz azt is előírja az ITC-nek, hogy adjon iránymutatást azon szempontokról, amelyek figyelembevételével meghatározza, hogy valamely televízióműsor-szolgáltatótól ésszerűtlen-e elvárni a felsorolt eseményekről szóló élő közvetítés sugárzására vonatkozó korlátozások betartását, tehát hogy indokolt-e szankciókat alkalmazni a korlátozások megszegése esetén. Mivel a jogok felkínálására, értékesítésére és megszerzésére általában hosszú megvalósítási idő áll rendelkezésre, az ITC álláspontja szerint kevés olyan körülmény van, amely ésszerűvé tenné, hogy egy műsorszolgáltató az ITC hozzájárulása nélkül kizárólagos élő közvetítést adjon. Azon műsorszolgáltatónak, amely egy felsorolt eseményt az ITC hozzájárulása nélkül és a 101. szakasz (1) bekezdésével ellentétesen közvetít, meg kell győznie a ITC-t, hogy a jogok hozzáférhetővé válása és az esemény bekövetkezése közötti idő rövidsége akadályozta meg a szóban forgó hozzájárulás megszerzésében, vagy hogy a feltételeket teljesíteni vélte, de ez a vélelem téves információkon alapult. Az utóbbi esetben azonban az ITC-t arról is meg kell győzni, hogy a műsorszolgáltató minden ésszerű lépéssel igyekezett arról megbizonyosodni, hogy egy, a másik kategóriába tartozó szolgáltatást nyújtó műsorszolgáltató megszerezte a jogokat.

Eljárások a hozzájárulás kérelmezésére

21.   Az ITC-nek egy felsorolt esemény kizárólagos élő közvetítéséhez való hozzájárulását írásban kell kérelmezni az ITC titkárságán, és ahhoz csatolni kell a kérelem teljes körű indoklását, és a megfelelő alátámasztó információkat. A kérelmeket jóval az esemény előtt (lehetőség szerint legalább három hónappal korábban) be kell nyújtani, hogy az ITC-nek elég ideje legyen mérlegelni a hozzájárulás megadását. A kérelem elbírálásának első lépéseként az ITC általában nyilvános felhívást tesz közzé, amelyben felhívja a kérelmezőéhez képest másik kategóriába tartozó szolgáltatást nyújtó műsorszolgáltatókat vagy a jogosultakat és egyéb érdekelt feleket a kérelemmel kapcsolatos észrevételek megtételére. A válaszoktól és az ITC-nek az üggyel kapcsolatos vizsgálataitól függően a kérelmezőt felkérhetik, hogy további információkat nyújtson be írásban, vagy jelenjen meg az ITC munkatársaival tartandó értekezleten.

22.   A műsorszolgáltatóknak figyelembe kell venniük, hogy a törvény szerint az ITC hozzájárulása akkor is szükséges a B. csoportba tartozó események kizárólagos élő közvetítéséhez, ha a 17–18. pontban foglalt minimális követelmények teljesülnek. Ugyanakkor ebben az esetben a hozzájárulást automatikusan megadják.

23.   Az ITC a lehető leggyorsabban válaszol a kérelmekre. Az ITC közzéteszi határozatait és azok indoklását, de ennek során tekintettel van a feleknek a bizalmasság védelméhez fűződő jogos érdekeire.

[…]

2000. január

1. FÜGGELÉK

Az Egyesült Királyság felsorolt sporteseményei

A.   csoport

Az olimpiai játékok

A FIFA-világbajnokság döntő szakasza

Az FA-kupa döntője

A skót FA-kupa döntője (Skóciában)

A Grand National

A Derby

A wimbledoni tenisztorna döntőmérkőzései

A labdarúgó-Európa-bajnokság döntő szakasza

A Rugby League Challenge Cup döntője (*)

A rögbi-világbajnokság döntője (*)

B.   csoport

Az Angliában játszott krikett-tesztmérkőzések

A wimbledoni tenisztorna mérkőzései a döntőmérkőzések kivételével

A rögbi-világbajnokság döntő szakaszának egyéb mérkőzései (*)

Az Öt Nemzet Rögbibajnokságának azon mérkőzései, amelyeken hazai nemzet csapata is részt vesz (4) (*)

A Nemzetközösségi Játékok (*)

Az atlétikai világbajnokság (*)

A krikett-világbajnokság – a döntő, az elődöntők és a hazai nemzetek csapatait érintő mérkőzések (*)

A Ryder Cup (*)

A nyílt golfbajnokság (*)

Megjegyzés:

A korlátozásokat az 1996. október 1. után szerzett jogokra kell alkalmazni, kivéve a csillaggal jelölt eseményeket, amelyeknél a vonatkozó időpont 1997. november 25. (5).

2. FÜGGELÉK

A televíziózásról szóló 2000. évi rendelet szerinti megkívánt feltételeknek megfelelő szolgáltatások jegyzéke

CHANNEL 3 (ITV)

CHANNEL 4

BBC 1

BBC 2

[A miniszter írásbeli válasza Hugh Bayley képviselő parlamenti kérdésére, 1997. november 25.]

Kultúra, média és sport

Sportműsorok sugárzása

Mr Bayley: Kérdezi a Kulturális, Médiaügyi és Sportminisztert, hogy milyen előrelépést tett az 1996. évi műsorszolgáltatási törvény IV. része szerinti sporteseményjegyzék felülvizsgálatában, és hogy fog-e erről nyilatkozatot tenni.

Mr Chris Smith: Kikértem az érdekelt felek véleményét arról, hogy mely elvek szerint célszerű a jegyzéket összeállítani, és a mai napon közzéteszem azon kritériumokat, amelyek reményeim szerint átláthatóbbá fogják tenni a folyamatot. Kijelöltem továbbá egy olyan tanácsadó csoportot, amelynek tagjai jól ismerik a sporttal, műsorszolgáltatással és állami politikával kapcsolatos vonatkozó kérdéseket. A csoport tagjai:

Lord Gordon of Strathblane (elnök)

Mr Alastair Burt

Mr Jack Charlton

Mr Steve Cram

Kate Hoey, parlamenti képviselő

Mr Michael Parkinson

Mr Clive Sherling

Prof. David Wallace

Felkértem ezt a csoportot, hogy e közzétett kritériumok alapján foglaljon állást a következő kérdésekben:

a)	indokolt-e egyes eseményeket vagy eseményrészeket elhagyni a jegyzékből; valamint

b)	indokolt-e más jelentősebb sporteseményeket felvenni a jegyzékbe.

A jegyzék felülvizsgálatának kezdeti lépéseként – az 1996. évi törvénynek megfelelően – hivatalos konzultáció indult a jegyzékben már szereplő események és számos más jelentősebb sportesemény jogtulajdonosaival. A tőlük beérkezett észrevételeket a tanácsadó csoport elé fogjuk tárni.

A következő események jogtulajdonosaival kell konzultálni:

A jegyzékben már szereplő események:

Az olimpiai játékok

A FIFA-világbajnokság döntő szakasza

Az FA-kupa döntője

A skót FA-kupa döntője (csak Skóciában szerepel a jegyzékben)

Az Angliát érintő krikett-tesztmérkőzések

A wimbledoni tenisztorna (jelenleg csak a döntők hétvégéje szerepel a listán)

A Grand National

A Derby

Más jelentősebb sportesemények:

A krikett-világbajnokság

A rögbi-világbajnokság

A labdarúgó-Európa-bajnokság

A Nemzetközösségi Játékok

Az atlétikai világbajnokság

A Brit Nagydíj

Az Öt Nemzet Rögbibajnoksága

A nyílt golfbajnokság

A Ryder Cup

A csoport kérheti, hogy más eseményekre is terjesszék ki a felülvizsgálatot, és konzultáljanak ezen események jogtulajdonosaival.

A csoport haladéktalanul megkezdi munkáját, és arra számítok, hogy javaslatairól húsvét előtt tájékoztat engem. Azután határozni fogok a jegyzék esetleges módosításairól.

[Kivonat a Kulturális, Médiaügyi és Sportminiszter 1997. november 25-i közleményéből]

[…]

3.   A felülvizsgálatot végző csoportnak az alábbi kritériumok alapján kell állást foglalnia:

Iránymutatás jelentősebb sporteseményeknek a jegyzékbe való felvételéhez

Annak mérlegelésekor, hogy egy eseményt felvegyenek-e a jegyzékbe, a miniszternek konzultálnia kell a műsorszolgáltatási szabályozóhatóságokkal és a kérdéses jogok tulajdonosaival. A következő iránymutatás meghatározza azokat a tényezőket, amelyeket a miniszter figyelembe vesz annak eldöntésekor, hogy egy eseményt felvegyen-e a jegyzékbe.

Ahhoz, hogy egy esemény alkalmas legyen a jegyzékbe való felvételre, meg kell felelnie a következő fő kritériumnak:

—	az esemény széles körben különös visszhangot kelt, nem pedig csupán az adott sport szokásos közönségének fontos; olyan esemény, amely összefogja a nemzetet, és amelynek napját az egész ország számon tartja.

Az ilyen esemény várhatóan az egyik vagy mindkét alábbi kategóriába tartozik:

—	kiemelkedő nemzeti vagy nemzetközi sporteseményről van szó,

—	a nemzeti csapat vagy az adott sportág nemzeti képviselőinek részvételével zajlik.

A fenti fő kritériumot teljesítő eseményeknél valószínű, de nem szükségszerű a jegyzékbe való felvétel. Az esemény még nagyobb eséllyel fog szerepelni a jegyzékben, ha jellemzői erre kifejezetten érdemessé teszik, így például:

—	vélhetően jelentős televíziós nézettségnek örvend,

—	hagyományosan ingyenes szolgáltatás keretében élőben közvetítik.

Annak mérlegelése során, hogy egy ilyen eseményt felvegyen a jegyzékbe, a miniszter figyelembe vesz más olyan tényezőket is, amelyek az érintett sportágban, a műsorszolgáltatói ágazatban és a nézőknél várhatóan jelentkező költségeket és hasznokat érintik, mint például:

—	célszerű-e teljes terjedelmű élő közvetítést kínálni egy általános csatornán, a hosszan tartó események – például az egész idényen át tartó, sok mérkőzésből álló bajnokságok – ugyanis általában nem szerepelnek teljes egészükben a jegyzékben,

—	a jegyzékbe való felvételnek a sport bevételeit vagy lehetséges bevételeit csökkentő hatása, továbbá a részvétel növelésére, a teljesítményszint javítására, illetőleg biztonságos létesítmények kialakítására fordított bevételeknek e csökkenésből eredő alakulása,

—	a jegyzékbe való felvétel hatása a műsorszolgáltatói piacra, beleértve a sportműsorterjesztésbe történő jövőbeni befektetéseket, a verseny szintjét és a közszolgálati műsorszolgáltatók helyzetét,

—	intézkedtek-e arról, hogy az adott eseményhez valamennyi néző hozzáfér összefoglalók, késleltetett közvetítés és/vagy rádiós közvetítés révén.

A miniszter ezen egyéb tényezők együttes figyelembevételével mérlegeli az események felvételét a jegyzékbe. Külön-külön egyik tényező sem vonja maga után a jegyzékbe való felvételt, és egy esemény kizárásához nem elegendő, ha egyetlen kritériumot nem teljesít.

4.   Ez a nyilatkozat a miniszter írásbeli válasza Hugh Bayley képviselő (City of York) parlamenti kérdésére.

[A miniszter írásbeli válasza Gareth R. Thomas képviselő parlamenti kérdésére, 1998. június 25.]

Kultúra, média és sport

Felsorolt sportesemények

Mr Gareth R. Thomas: Kéri a kulturális, médiaügyi és sportminisztert, hogy tegyen nyilatkozatot az 1996. évi műsorszolgáltatási törvény IV. része értelmében a jelentősebb eseményekről összeállított jegyzék felülvizsgálatának eredményéről.

Mr Chris Smith: A jegyzék felülvizsgálata befejeződött. A felülvizsgálatot az általam a múlt évben közzétett kritériumok fényében végeztem el. Széles körű konzultációt folytattam a kritériumokról és a jegyzék tartalmáról, és alaposan megfontoltam a hozzám beérkezett számos előterjesztést. Elfogadtam a Lord Gordon of Strathblane vezette tanácsadó csoport által készített jelentés általános elveit.

Azonnali hatállyal felülvizsgálom az 1996. évi műsorszolgáltatási törvény IV. része szerinti eseményjegyzéket.

Az alábbi eseményeket továbbra is szerepeltetem a jegyzékben, ezek élő közvetítését az ingyenes földi műsorszolgáltatók számára elérhetővé kell tenni (az 1996. évi törvényben meghatározott A. kategóriában):

Az olimpiai játékok

A FIFA-világbajnokság döntő szakasza

Az FA-kupa döntője

A skót FA-kupa döntője (Skóciában)

A Grand National

A Derby

A wimbledoni tenisztorna döntőmérkőzései

A következő eseményeket ugyanezen az alapon felveszem a jegyzékbe:

A labdarúgó-Európa-bajnokság döntő szakasza

A Rugby League Challenge Cup döntője

A rögbi-világbajnokság döntője

A tanácsadó csoport javaslatainak alapos megfontolása után arra jutottam, hogy a labdarúgó-világbajnokság és -Európa-bajnokság egyes selejtező mérkőzései teljesítik a listára való felvétellel kapcsolatos kritériumokat. Úgy vélem, fontos, hogy e versenyek döntő fontosságú mérkőzései valamennyi néző számára elérhetővé váljanak, ezért szándékomban áll európai szintű rendelkezéseket kieszközölni e versenyek döntő mérkőzéseinek ingyenes élő közvetítésének védelmében.

További eseményeket is felveszek a jegyzékbe, különböző megfontolások alapján. Ezen események tekintetében azt javasoltam az ITC-nek, hogy (az 1996. évi törvény értelmében) B. kategóriába tartozó műsorszolgáltató adhasson róluk kizárólagos élő közvetítést, feltéve hogy kielégítő intézkedés történt egy A. kategóriába tartozó műsorszolgáltató általi utólagos közvetítésről. Felkértem az ITC-t, hogy fontolja meg az ilyen utólagos közvetítésekre vonatkozó – a késleltetett teljes közvetítést, az összefoglalókat és az élő rádiós közvetítést ötvöző – minimális követelményeket.

E megfontolás alapján a következő eseményeket veszem fel a jegyzékbe:

Az Angliában játszott krikett-tesztmérkőzések

A wimbledoni tenisztorna mérkőzései a döntők kivételével

A rögbi-világbajnokság döntő szakaszának egyéb mérkőzései

Az Öt Nemzet Rögbibajnokságának azon mérkőzései, amelyeken hazai nemzet csapata is részt vesz

A Nemzetközösségi Játékok

Az atlétikai világbajnokság

A krikett-világbajnokság – a döntő, az elődöntők és a hazai nemzetek csapatait érintő mérkőzések

A Ryder Cup

A nyílt golfbajnokság.