23.6.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/90

---

A BIZOTTSÁG 885/2006/EK RENDELETE

(2006. június 21.)

az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 42. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1290/2005/EK rendelet elfogadását követően új részletes szabályokat kell megállapítani a kifizető ügynökségek és más szervek akkreditációja, valamint az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) számláinak elszámolása tekintetében. Következésképpen a 729/70/EGK tanácsi rendeletnek az EMOGA Garanciarészlege számlaelszámolási eljárása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 7-i 1663/95/EK bizottsági rendeletet (2) hatályon kívül kell helyezni és helyébe új rendeletnek kell lépni.

(2)

A kifizető ügynökségek akkreditációját csak a tagállamok adhatják meg, ha a kifizető ügynökségek megfelelnek bizonyos közösségi szinten megállapított minimumkövetelményeknek. Ezek a kritériumok négy alapvető területet érintenek: belső környezet, ellenőrző tevékenységek, tájékoztatás és kommunikáció, illetve monitoring. A tagállamoknak lehetőségük van további akkreditációs kritériumok megállapítására az egyes kifizető ügynökségek sajátosságaira tekintettel.

(3)

A tagállamok számára kötelező folyamatos felügyelet alatt tartani kifizető ügynökségeiket, valamint létre kell hozniuk egy rendszert a kritériumok teljesítésének esetleges elmulasztásával kapcsolatos információ cseréjére. Eljárást kell kidolgozni az ilyen esetek kezelésére, beleértve a feltárt hiányosságok meghatározandó határidőn belüli megszüntetésére alkalmazandó intézkedési terv kötelező kidolgozását. Az olyan kifizető ügynökségek által teljesített kiadásokat, amelyek akkreditációját a tagállam annak ellenére fenntartja, hogy a meghatározott határidőn belül nem hajtottak végre ilyen, a hiányosságok megszüntetését célzó tervet, az 1290/2005/EK rendelet 31. cikkében meghatározott megfelelőségvizsgálati eljárásnak kell alávetni.

(4)	Részletes szabályokat kell megállapítani az 1290/2005/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában említett igazoló nyilatkozat tartalmára és formájára vonatkozóan.

(5)	Tisztázni kell az 1290/2005/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett koordinációs szerv szerepét és meg kell határozni akkreditációjának feltételeit.

(6)	Annak biztosítása érdekében, hogy az 1290/2005/EK rendelet 7. cikkében említett tanúsító szervek által kiadott tanúsítványok és jelentések a Bizottság számára segítséget jelentsenek a számlaelszámolási eljárás során, meg kell határozni azok tartalmát.

(7)

Annak érdekében, hogy a Bizottság a számlaelszámolást az 1290/2005/EK rendelet 30. cikke alapján hajthassa végre, meg kell határozni a kifizető ügynökségek éves beszámolóinak tartalmát és határidőt kell meghatározni az említett éves beszámolók és egyéb vonatkozó dokumentumok Bizottsághoz történő benyújtására. Ezenkívül meg kell határozni, hogy a kifizető ügynökségeknek milyen hosszú ideig kell az összes kiadással és átruházott bevétellel kapcsolatos kísérő dokumentumokat a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

(8)

Ezenkívül rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság határozza meg azoknak a számviteli adatoknak a formáját és tartalmát, amelyeket a kifizető ügynökségeknek el kell hozzá juttatniuk. Ebben az összefüggésben szintén helyénvaló ebbe a rendeletbe belefoglalni a jelenleg az EMOGA Garanciarészlege számláinak elszámolása végett, valamint monitoring- és előrejelzési célokból a Bizottság rendelkezésére bocsátandó számviteli adatok formájának és tartalmának megállapításáról szóló, 1999. október 25-i 2390/1999/EK bizottsági rendeletben (3) az ilyen számviteli adatok felhasználására vonatkozóan megállapított szabályokat. A 2390/1999/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(9)

Részletes rendelkezéseket kell megállapítani mind az 1290/2005/EK rendelet 30. cikkében meghatározott pénzügyi elszámolási eljárás tekintetében, mind pedig az ugyanennek a rendeletnek a 31. cikkében meghatározott megfelelőségvizsgálati eljárás tekintetében, beleértve egy olyan mechanizmus kidolgozását, amelynek keretében az eredményként kijövő összeget az esettől függően levonják vagy hozzáadják a tagállamoknak legközelebb kifizetendő összegek egyikéből/egyikéhez.

(10)

A megfelelőségvizsgálati eljárás alkalmazásában az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege számlaelszámolásával összefüggő egyeztetési eljárás kialakításáról szóló, 1994. július 1-jei 94/442/EK bizottsági határozat (4) egyeztető testületet állított fel és szabályokat határozott meg annak összetételére és működésére vonatkozóan. Egyszerűsítés céljából ezeket a szabályokat bele kell foglalni ebbe a rendeletbe, és ahol szükséges, azokat ki kell igazítani. Ezért a 94/442/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(11)

Amennyiben egy, az 1663/95/EK rendelet szerint akkreditált kifizető ügynökség 2006. október 16-a után olyan felelősségi kört vesz fel, amellyel kapcsolatban eddig nem tartozott felelősséggel, az e rendeletben meghatározott követelmények szerinti, az új felelősségi körökre kiterjedő akkreditáció megadására van szükség. Átmeneti intézkedéséként indokolt engedélyezni, hogy az akkreditáció új követelményekhez igazítása 2007. október 16. előtt megtörténjen.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági alapok bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGEK ÉS MÁS SZERVEK

1. cikk

Kifizető ügynökségek akkreditációja

(1)   Az akkreditáció megadásához a kifizető ügynökségnek az 1290/2005/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésében meghatározottak szerint olyan adminisztratív szervezettel és belső ellenőrzési rendszerrel kell rendelkezni, amelyek megfelelnek az e rendelet I. mellékletébe foglalt, itt felsorolt kritériumoknak (a továbbiakban: akkreditációs feltételek):

a)	belső környezet;

b)	ellenőrző tevékenységek;

c)	tájékoztatás és kommunikáció;

d)	monitoring.

A tagállamok további akkreditációs kritériumokat határozhatnak meg a kifizető ügynökség méretét, felelősségeit és más különös sajátosságait figyelembe véve.

(2)   A tagállam minden kifizető ügynökség esetében kijelöl egy miniszteri szintű hatóságot, amely az ügynökség akkreditációjának megadását és visszavonását, valamint e rendelet által rá ruházott tevékenységeket végzi (a továbbiakban: illetékes hatóság). Erről tájékoztatja a Bizottságot.

(3)   Az illetékes hatóság az akkreditációs kritériumok vizsgálata alapján közokiratban dönt a kifizető ügynökség akkreditációjának megadásáról.

A vizsgálatot az akkreditálandó kifizető ügynökségtől független szervezet végzi, és az kiterjed különösen az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott ügyletekre vonatkozóan az alábbi tevékenységek rendszereire: kifizetések engedélyezése és végrehajtása, a közösségi költségvetés érdekeinek védelme, információs rendszerek biztonsága, könyvelési nyilvántartások naprakészen tartása, a feladatok elkülönítése és a külső és belső ellenőrzések megfelelősége.

(4)   Amennyiben az illetékes hatóság nem győződött meg az akkreditációs kritériumoknak a kifizető ügynökség általi teljesítéséről, az ügynökség számára utasításokat ad az akkreditáció megadása előtt teljesítendő feltételekről.

A szükséges változtatások végrehajtásáig az akkreditációt feltételes jelleggel is meg lehet adni az észlelt problémák súlyosságától függően meghatározott időtartamra, ami nem haladhatja meg a 12 hónapot. Megfelelően indokolt esetben a Bizottság az adott tagállam kérése az említett időszakot meghosszabbíthatja.

(5)   Az 1290/2005/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdése a) pontjában meghatározott tájékoztatásokat közvetlenül a kifizető ügynökség első akkreditálása után kell elvégezni, és minden esetben az előtt, hogy az általa teljesített kiadásokat az EMGA-ra vagy az EMVA-ra terhelnék. Ezeket az alábbiakkal kapcsolatos nyilatkozatoknak és dokumentumoknak kell kísérniük:

a)	a kifizető ügynökségre ruházott felelősségek;

b)	a feladatkörök megoszlása a szervezeti egységei között;

c)	kapcsolata más, olyan magán- vagy állami szervezetekkel, amelyek olyan intézkedések végrehajtásáért felelősek, amelyek keretében az ügynökség kiadásokat terhel az EMGA-ra vagy az EMVA-ra;

d)	azok az eljárások, amelyek szerint fogadják, elbírálják és engedélyezik a kedvezményezettek kérelmeit, valamint amelyek szerint a kifizetéseket engedélyezik, kifizetik és könyvelik;

e)	az információs rendszerek biztonságára vonatkozó rendelkezések.

(6)   A Bizottság tájékoztatja a mezőgazdasági alapok bizottságát az egyes tagállamokban akkreditált kifizető ügynökségekről.

2. cikk

Az akkreditáció felülvizsgálata

(1)   Az illetékes hatóság a felelőssége alá tartozó kifizető ügynökségeket folyamatos felügyelet alatt tartja, nevezetesen az 5. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti igazoló szerv által készített jelentések és tanúsítványok alapján, és nyomon követi az esetlegesen feltárt hiányosságokat. Az illetékes hatóság háromévente írásban tájékoztatja a Bizottságot a felügyelet eredményeiről, és jelzi, hogy a kifizető ügynökségek folyamatosan teljesítik-e az akkreditációs feltételeket.

(2)   A tagállamok létrehoznak egy rendszert, ami biztosítja, hogy az arra utaló információkat, hogy egy kifizető ügynökség nem teljesíti az akkreditációs követelményeket, késedelem nélkül közöljék az illetékes hatósággal.

(3)   Amennyiben egy kifizető ügynökség már nem teljesít egy vagy több akkreditációs kritériumot, vagy olyan hiányosságokkal rendelkezik, amelyek akadályozzák az ügynökséget az 1290/2005/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésében foglalt feladatok elvégzésében, az illetékes hatóság az ügynökség akkreditációját próbaidőre felfüggeszti, és intézkedési tervet készít a feltárt hiányosságnak a probléma súlyától függő, de az akkreditáció próbaidőre történő felfüggesztésének napjától számított 12 hónapot nem meghaladó határidőn belüli megoldására. Megfelelően indokolt esetben a Bizottság az adott tagállam kérése az említett időszakot meghosszabbíthatja.

(4)   Az illetékes hatóság értesíti Bizottságot a (3) bekezdés szerint elkészített intézkedési tervről és annak megvalósításáról.

(5)   Az akkreditáció visszavonásakor az illetékes hatóság késedelem nélkül egy másik ügynökséget hagy jóvá az 1290/2005/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően, és e rendelet 1. cikke biztosítja, hogy a kedvezményezettek számára ne függesszék fel a kifizetéseket.

(6)   Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy az illetékes hatóság nem készítette el a (3) bekezdés szerinti, a hiányosságok megszüntetését célzó intézkedési tervet, vagy a kifizető ügynökség akkreditációját a tagállam annak ellenére fenntartja, hogy meghatározott határidőn belül nem hajtottak végre ilyen tervet, a hiányosságokat az 1290/2005/EK rendelet 31. cikkében meghatározott megfelelőségi vizsgálat eljárásnak kell alávetni.

3. cikk

Igazoló nyilatkozat

(1)   Az 1290/2005/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének c) pontja iii. alpontjában említett igazoló nyilatkozatot a megfelelő időben kell kiállítani az igazoló szerv számára, hogy az ki tudja adni az e rendelet 5. cikke (4) bekezdése második albekezdése b) pontjában említett véleményt.

Az igazoló nyilatkozatnak teljesítenie kell a II. mellékletben meghatározott követelményeket, és azt a potenciális pénzügyi hatást számszerűsítő fenntartásokkal lehet ellátni. Ebben az esetben tartalmaznia kell egy intézkedési tervet és az annak megvalósítására szolgáló precíz ütemezést.

(2)   Az igazoló nyilatkozat az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony, az egész év során gyakorolt felügyeletén alapul.

4. cikk

Koordináló szerv

(1)   Az 1290/2005/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdése szerinti koordináló szerv látja el a Bizottság és az érintett tagállamok közti kizárólagos közvetítő szerepét az EMGA és EMVA Alapokkal kapcsolatos alábbi kérdésekben:

a)	a rájuk, a kifizető ügynökségekre és a végrehajtásukért, valamint a harmonizált alkalmazás előmozdításért felelős szervezetekre vonatkozó közösségi szövegek és iránymutatások terjesztése;

b)	az 1290/2005/EK rendelet 6. és 8. cikkében említett információk Bizottsággal történő közlése;

c)	a statisztikai és ellenőrzési célból szükséges összes számviteli adatnak a Bizottság rendelkezésére tartása.

(2)   Egy kifizető ügynökség működhet koordináló szervként is, feltéve hogy a két funkció elkülönül.

(3)   A koordináló szerv feladatai ellátása során a nemzeti eljárásokkal összhangban egyéb közigazgatási szerveket, illetve szervezeti egységeket is megkereshet, különösen a számviteli vagy műszaki szakértelemmel rendelkezőket.

(4)   Az érintett tagállam miniszteri szintű okiratban dönt a koordináló szerv akkreditációjának megadásáról, miután meggyőződött arról, hogy a szerv adminisztratív rendszerei megfelelő biztosítékot adnak arra, hogy az képes az 1290/2005/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdése második albekezdésében említett feladatok elvégzésére.

Az akkreditáció megadásához a koordináló szervnek eljárásokkal kell rendelkeznie az alábbiak biztosítására:

a)	a Bizottságnak adott minden nyilatkozat megbízható forrásokból származó információn alapul;

b)	a Bizottságnak adott nyilatkozatot megfelelő módon engedélyezik a kiküldés előtt;

c)	a Bizottság számára elküldött információk alátámasztására megfelelő ellenőrzési nyomvonal;

d)	a fogadott és küldött információkról szóló nyilvántartást biztonságosan, papíron vagy számítógépes formában tárolják.

(5)   A koordináló szerv által kezelt számítógépes adatok titkosságát, épségét és elérhetőségét az egyes koordinációs szervek adminisztratív struktúrájára, személyzetére és technológiai környezetére vonatkozó intézkedésekkel kell biztosítani. A pénzügyi és technológiai ráfordításoknak arányban kell állniuk a fellépő aktuális kockázattal.

(6)   Az 1290/2005/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében és a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott közleményeket közvetlenül a koordináló szerv első akkreditációja után kell elvégezni, és minden esetben az előtt, hogy a felelősségi körébe tartozó bármely kiadást az EMGA-ra vagy az EMVA-ra terhelnének. Az akkreditációt a szerv akkreditációs okiratának, valamint a működésére vonatkozó adminisztratív, számviteli és belső ellenőrzési feltételekkel kapcsolatos információnak kell kísérnie.

5. cikk

Igazolás

(1)   Az 1290/2005/EK rendelet 8. cikkében említett igazoló szervet az illetékes hatóság jelöli ki. A szerv működésében független az érintett kifizető ügynökségtől és koordináló testülettől, és rendelkezik a szükséges technikai tapasztalattal.

(2)   Az igazoló szerv az adott kifizető ügynökség vizsgálatát a nemzetközileg elfogadott számviteli standardok szerint végzi, a Bizottság által az e standardok alkalmazására vonatkozóan meghatározott esetleges iránymutatások figyelembevételével.

A tanúsító szerv az ellenőrzést minden költségvetési év során és annak vége után is elvégzi.

(3)   Az igazoló szerv tanúsítványt állít ki, amiben kijelenti, hogy rendelkezésre állt-e megfelelő biztosíték annak megállapítására, hogy a Bizottságnak küldendő beszámolók megfelelők, teljes körűek és pontosak, valamint hogy a belső ellenőrzési eljárások kielégítően működtek.

A tanúsítvány az eljárások vizsgálatán és az ügyletekből kiválasztott mintán alapul. A vizsgálat kiterjed a kifizető ügynökség igazgatási struktúrájára, de kizárólag abból a szempontból, hogy az alkalmas-e annak biztosítására, hogy a kifizetés teljesítése előtt a közösségi szabályoknak való megfelelőség ellenőrzésére sor kerüljön.

(4)   Az igazoló szerv jelentést készít megállapításairól. A jelentésnek ki kell terjednie az átruházott vagy a nemzeti vámhatóságok által gyakorolt funkciókra. A jelentés az alábbiakra tér ki:

a)	az akkreditációs kritériumoknak a kifizető ügynökség általi teljesítése;

b)	a kifizető ügynökség eljárásai megfelelő biztosítékot jelentenek-e arra, hogy a kiadások EMGA-ra és EMVA-ra terhelése a közösségi szabályok betartásával történt, és ha vannak ilyenek, akkor milyen ajánlásokat tettek és követtek nyomon;

c)	a rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett éves beszámolók összhangban vannak-e a kifizető ügynökségnél vezetett könyvek és nyilvántartások adataival;

d)	az előírt kiadás- és intervenciós műveleti kimutatások a valóságnak megfelelően, teljeskörűen és pontosan tükrözik-e az EMGA és EMVA terhére elszámolt műveleteket;

e)	a Közösség pénzügyi érdekei megfelelő védelemben részesülnek-e a kifizetett előlegekkel, a megszerzett fedezeti garanciákkal, az intervenciós készletekkel, valamint a behajtandó pénzösszegekkel összefüggésben.

A jelentéshez csatolni kell:

a)

a könyvvizsgálatot végző személyzet létszámára és képesítésére, az elvégzett munkára, a megvizsgált ügyletek számára, a valóságnak való megfelelés és a megszerzett bizonyosság szintjére, az esetlegesen feltárt gyengeségekre és a fejlesztési ajánlásokra, valamint a tanúsító szerv és egyéb, a kifizető ügynökségen kívüli és belüli könyvvizsgáló testületek működésére vonatkozó információkat, amelyekből a tanúsító szervnek a jelentés tárgykörére vonatkozó megállapításai részben vagy egészben származnak;

b)	az 1290/2005/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének c) pontja iii. alpontjában említett igazoló nyilatkozatról szóló véleményt.

2. FEJEZET

SZÁMLAELSZÁMOLÁS

6. cikk

Az éves beszámoló tartalma

Az 1290/2005/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének c) pontja iii. alpontjában említett éves beszámolók az alábbiakat foglalják magukban:

a)	az 1290/2005/EK rendelet 34. cikkében említett átruházott bevételek;

b)	közösségi költségvetési tételenként és altételenként összesített EMGA-kiadások;

c)	EMVA-kiadások programonként és intézkedésenként;

d)	a kiadásokra és átruházott bevételre vonatkozó információk, vagy annak megerősítése, hogy minden ügylet részletes adatait számítógépes adatállomány tartalmazza, amely a Bizottság rendelkezésére áll;

e)

az éves jelentésben, valamint az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az EMGA és az EMVA keretében a kifizető ügynökségek könyvelésére, kiadásigazoló és bevételi nyilatkozatokra, valamint a kiadások visszatérítési feltételeire vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 21-i-i 883/2006/EK bizottsági rendelet (5) 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, a megegyező időszakra bevallott kiadások és átruházott bevételek közti különbségek az EMGA esetében tételenként és altételenként, illetve ugyanezen rendelet 16. cikke (2) bekezdése szerint az EMVA esetében programonként és intézkedésenként csoportosítva, táblázatos formában, minden eltérésre magyarázatot adva;

f)	a végrehajtás végén behajtandó összegek táblázata, a III. mellékletben bemutatott minta alapján;

g)	az intervenciós műveletek összefoglalása és nyilatkozat a készleteknek a költségvetési év végén meglévő mennyiségéről és helyéről;

h)	annak megerősítése, hogy az intervenciós raktározás keretében minden készletmozgás részletei szerepelnek a kifizető ügynökség nyilvántartásában.

7. cikk

Információtovábbítás

(1)   Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikke szerinti számlaelszámolás alkalmazása céljából a tagállamok megküldik a Bizottság részére az alábbiakat:

a)	az éves beszámolóban szereplő tételek a rendelet 6. cikke szerint;

b)	az e rendelet 5. cikke (3) és (4) bekezdésében említett igazoló szerv vagy szervek által kiadott tanúsítványok és jelentések;

c)	a statisztikai és ellenőrzési célból szükséges számviteli információk teljes nyilvántartása;

d)	az e rendelet 3. cikkében említett igazoló nyilatkozat vagy nyilatkozatok.

(2)   Az (1) bekezdésben említett dokumentumokat és számviteli információkat legkésőbb a vonatkozó költségvetési év végét követő év február 1-jéig kell a Bizottságnak elküldeni. Az említett bekezdés a), b) és d) pontjában hivatkozott dokumentumokat egy nyomtatott és egy elektronikus példányban kell elküldeni a 883/2006/EK bizottsági rendelet 18. cikkében meghatározott formának és feltételeknek megfelelően.

(3)   A Bizottság kérésére vagy a tagállam kezdeményezésére a számlaelszámolással kapcsolatos további információkat lehet a Bizottságnak címezni a Bizottság által – az információ biztosításához szükséges munka mennyiségének figyelembevételével – meghatározott időszakon belül. Ilyen információk a hiányában a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján számolja el a számlákat.

(4)   Megfelelően indokolt esetben a Bizottság kérelmet fogadhat el az információk későbbi szolgáltatására vonatkozóan, amennyiben a kérelmet a benyújtási határidő előtt adták be.

(5)   Ezenkívül, amennyiben egy tagállam több mint egy kifizető hatóságot hagyott jóvá, akkor a Bizottság számára az adott költségvetési év végét követő év február 15-ig el kell küldeni egy, a koordináló szerv által összeállított összefoglalót, ami áttekinti a 3. cikkben említett igazoló nyilatkozatokat és az 5. cikk (3) bekezdésében említett tanúsítványokat.

8. cikk

Számviteli adatok formája és tartalma

(1)   A 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett számviteli információk formáját és tartalmát, valamint azoknak a Bizottság számára történő továbbításának módját az 1290/2005/EK rendelet 41. cikke (2) bekezdése szerinti eljárással állapítják meg.

(2)   A számviteli információkat a Bizottság kizárólag az alábbi célokra használja fel:

a)	az 1290/2005/EK rendelet szerinti számlaelszámolással kapcsolatos funkciók végrehajtása;

b)	fejlesztések figyelemmel kísérése és előrejelzések készítése az agrárágazatban.

Az Európai Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feladataik ellátása céljából hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz.

(3)   A beszolgáltatott számviteli adatok között szereplő bármilyen személyes adatot kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott célokra lehet felhasználni. Különösen abban az esetben, ha a Bizottság a (2) bekezdés b) pontjában említett célból használja a számviteli adatokat, ezeket név nélküli formában hozza létre és kizárólag összesített formában kezeli.

(4)   A személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos kérdéseket az érintett személyek a Bizottságnak címezhetik a IV. mellékletben meghatározottak szerint.

(5)   A Bizottság biztosítja a számviteli információk titkos és biztonságos tárolását.

9. cikk

Számviteli információk megőrzése

(1)   Az EMGA által finanszírozott kiadással és beszedendő átruházott bevétellel kapcsolatos kísérő dokumentumokat az adott pénzügyi év számláinak a Bizottság által az 1290/2005/EK rendelet 30. cikke szerinti elszámolás követő három évig kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

(2)   Az EMVA által finanszírozott kiadással és beszedendő átruházott bevétellel kapcsolatos kísérő dokumentumokat a kifizető ügynökség által teljesített végső kifizetés dátumától számított legalább három évig kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

(3)   Szabálytalanság vagy gondatlanság esetén az (1) és (2) bekezdésben említett kísérő dokumentumokat az összegek kedvezményezettől teljes mértékben történő behajtásának és az EMGA vagy EMVA számára történő jóváírásának napjától, vagy a behajtás elmaradásából származó pénzügyi következményeknek az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (5) bekezdése vagy 33. cikkének (8) bekezdése szerint történő megállapításától számított legalább három évig kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

(4)   Az 1290/2005/EK rendelet 31. cikke szerinti megfelelőségvizsgálati eljárás esetén az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett kísérő dokumentumokat az eljárás lezárásának évét követő egy évig, illetve ha a megfelelőségvizsgálati eljárás az Európai Közösségek Bírósága előtt folyó jogi eljárás tárgyát képezi, az eljárás befejezésének évétől számított egy évig kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

10. cikk

Pénzügyi vizsgálat

(1)   Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikkében említett számlaelszámolási döntés állapítja meg az egyes tagállamokban a szóban forgó pénzügyi év során felmerült kiadásoknak az EMGA és EMVA Alapokra terhelhetőnek elismert pénzösszegeit az e rendelet 6. cikkében említett számlák, valamint az 1290/2005/EK rendelet 17. és 27. cikke szerinti esetleges csökkentések és felfüggesztések alapján.

Az EMGA esetén ezen kívül megállapítja még a Közösségre és a tagállamokra terhelendő, az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (5) bekezdése szerinti összegeket.

Az EMVA esetében a számlaelszámolási döntés által meghatározott összeg tartalmazza azokat az összegeket, amelyeket a tagállam az 1290/2005/EK rendelet 33. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján ismételten felhasználhat.

(2)   Az EMGA esetében a számlaelszámolási döntés alapján az egyes tagállamoktól behajtandó vagy számukra kifizetendő összeget úgy kell meghatározni, hogy a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó havi kifizetéseket kivonják az ugyanerre az évre vonatkozó, az (1) bekezdés szerint elismert kiadásokból. Ezt az összeget a Bizottság levonja vagy hozzáadja a számlaelszámolási döntés elfogadásának hónapját követő második hónapban felmerülő költségekhez kapcsolódó havi kifizetéshez.

Az EMVA esetében a számlaelszámolási döntés alapján az egyes tagállamoktól behajtandó vagy számukra kifizetendő összeget úgy kell meghatározni, hogy a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó időközi kifizetéseket kivonják az ugyanerre az évre vonatkozó, az (1) bekezdés szerint elismert kiadásokból. Ezt az összeget a Bizottság levonja vagy hozzáadja a következő időközi kifizetésből/kifizetéshez vagy a végső kifizetésből/kifizetéshez.

(3)   A Bizottság legkésőbb a pénzügyi év végét követő március 31-éig közli az érintett tagállammal a szolgáltatott információk ellenőrzésének eredményeit, valamint az általa javasolt módosításokat.

(4)   Amennyiben az érintett tagállamnak tulajdonítható okokból a Bizottság a következő év április 30-áig nem tudja elszámolni a tagállam számláit, a Bizottság értesíti a tagállamot azokról a további vizsgálatokról, amelyeket az 1290/2005/EK rendelet 37. cikke alapján kíván elvégezni.

(5)   Ez a cikk értelemszerűen vonatkozik az 1290/2005/EK rendelet 34. cikke értelmében vett átruházott bevételekre.

11. cikk

Megfelelőségvizsgálat

(1)   Amennyiben egy vizsgálat alapján a Bizottság úgy véli, hogy egy kiadást nem a közösségi szabályoknak megfelelően teljesítettek, megállapításait közli az érintett tagállammal, és meghatározza az említett szabályok jövőbeni teljesítését biztosító helyesbítő intézkedéseket.

A tájékoztatásban hivatkozni kell erre a cikkre. A tagállam e tájékoztatást követő két hónapon belül válaszol, amit követően a Bizottság módosíthatja az álláspontját. Indokolt esetben a Bizottság a válaszadási határidőt meghosszabbíthatja.

A válaszadási időszak lejártát követően a Bizottság kétoldalú megbeszélést hív össze, és a két fél megkísérel megállapodásra jutni a végrehajtandó intézkedésekben, a jogsértés súlyának értékelésében, valamint a közösségi költségvetésnek okozott anyagi kár mértékében.

(2)   Az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett kétoldalú tárgyalás jegyzőkönyvének átvételét követő két hónapon belül a tagállam közli az említett tárgyaláson kért információkat, vagy a folyamatban levő vizsgálathoz általa hasznosnak ítélt egyéb információkat.

Indokolt esetben a Bizottság a tagállam jól megalapozott kérésére az első albekezdésben említett időszakot meghosszabbíthatja. A kérelmet a Bizottságnak kell benyújtani az említett időszak lejárta előtt.

Az első albekezdésben említett időszak lejáratát követően a Bizottság a megfelelőségvizsgálati eljárás során kapott információk alapján hivatalosan közli következtetéseit a tagállammal, hivatkozva e rendelet 3. fejezetére. A közlemény felbecsüli a közösségi finanszírozás alól az 1290/2005/EK rendelet 31. cikke alapján a Bizottság által kizárni kívánt kiadási tételt, és hivatkozik e rendelet 16. cikkének (1) bekezdésére.

(3)   A tagállam tájékoztatja a Bizottságot a közösségi szabályoknak való megfelelés érdekében tett helyesbítő intézkedésekről, és azok végrehajtásának időpontjáról.

A Bizottság, az egyeztető szerv által e rendelet 3. fejezete szerint elkészített jelentésének vizsgálata után – ha szükséges – egy vagy több döntést hoz az 1290/2005/EK rendelet 31. cikke szerint a közösségi szabályok nem teljesítése által érintett közösségi finanszírozás alá eső kiadási tétel közösségi finanszírozásból történő kizárására, amíg a tagállam a helyesbítő intézkedéseket nem hajtja eredményesen végre.

A közösségi finanszírozásból kizárandó kiadási tétel értékelésekor a Bizottság figyelembe vehet bármilyen, a tagállam által a (2) bekezdésben említett időszak lejáratát követően közölt információt, amennyiben ez szükséges a közösségi költségvetést ért anyagi károk jobb felbecsléséhez, feltéve hogy az információ későbbi benyújtását rendkívüli körülmények indokolják.

(4)   Az EMGA-val kapcsolatosan a közösségi finanszírozásból történő levonásokat a Bizottság az 1290/2005/EK rendelet 31. cikke szerinti döntést követő második hónapban felmerült kiadásaihoz kapcsolódó havi kifizetésekből hajtja végre.

Az EMVA-val kapcsolatosan a közösségi finanszírozásból a történő levonásokat a Bizottság a következő időközi kifizetésből vagy a végső kifizetésből vonja le.

Azonban a tagállam kérésére, és amennyiben a levonások mértéke ezt indokolja, a mezőgazdasági alapok bizottságával történő konzultáció után a Bizottság másik időpontot is kijelölhet a levonások végrehajtása számára.

(5)   Ez a cikk értelemszerűen vonatkozik az 1290/2005/EK rendelet 34. cikke értelmében vett átruházott bevételekre.

3. FEJEZET

EGYEZTETŐ ELJÁRÁS

12. cikk

Egyeztető szerv

Az 1290/2005/EK rendelet 31. cikke szerinti megfelelőségvizsgálati eljárás céljából a Bizottság egy egyeztető szervet állít fel. A szerv feladatai a következők:

a)	olyan tagállam által a szerv elé utalt ügyek vizsgálata, amely tagállam a Bizottságtól e rendelet 11. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti hivatalos közleményt kapott, beleértve olyan kiadási tétel felbecsülését, amelyet a Bizottság ki kíván zárni a közösségi finanszírozás alól;

b)	az érintett tagállam és a Bizottság eltérő álláspontjai összeegyeztetésének elősegítése;

c)	a vizsgálatai végén az egyeztetés terén tett erőfeszítéseinek eredményéről szóló jelentés készítése, amely magában foglalja a hasznosnak vélt esetleges megjegyzéseket, ha a vita összes vagy néhány pontja megoldatlan maradt.

13. cikk

Az egyeztető szerv összetétele

(1)   Az egyeztető szerv teljes mértékben garantált függetlenségű, a közös agrárpolitika finanszírozásában – beleértve a vidékfejlesztést vagy a pénzügyi vizsgálatok gyakorlatát – magasan képzett személyek közül kiválasztott tagokból áll.

A tagoknak különböző tagállamok állampolgárainak kell lenniük.

(2)   Az elnököt, a tagokat és a helyettesítő tagokat a mezőgazdasági alapok bizottságával történő konzultáció után a Bizottság jelöli ki hároméves megbízással.

A mezőgazdasági alapok bizottságának tájékoztatásával a megbízás egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható. Ha azonban a kijelölendő elnök már tagja az egyeztető szervnek, az elnökként eltöltött megbízása három év.

Az elnök, a tagok és a helyettesítő tagok nevét az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kell közölni.

(3)   Az egyeztető szerv tagjainak díjazását az általuk végzett feladat által megkövetelt idő figyelembevételével állapítják meg. A kommunikációs és utazási költségeket a hatályos szabályok szerint térítik meg.

(4)   Megbízásuk lejárta után az elnök és a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg nem gondoskodnak utódjukról, vagy meg nem újítják kinevezésüket.

(5)   Az olyan tag megbízását, aki az egyeztető szerven belüli feladatainak ellátásához szükséges feltételeket többé már nem tejesíti, vagy bármely okból határozatlan ideig nem áll rendelkezésre, a Bizottság a mezőgazdasági alapok bizottságával történő konzultáció után megszüntetheti.

Ebben az esetben a tagot az eredeti kinevezése szerinti hivatali idejének hátralevő részében egy helyettes tag váltja fel, és értesítik a mezőgazdasági alapok bizottságát.

Amennyiben megbízását megszüntetik, a Bizottság a mezőgazdasági alapok bizottságával történő konzultáció után jelöli ki az elnöki feladatokat az elnök eredeti megbízásának hátralevő része folyamán ellátó személyt.

14. cikk

Az egyeztető szerv függetlensége

(1)   Az egyeztető szerv tagjainak feladataikat függetlenként eljárva kell végrehajtaniuk, semmilyen kormánytól, illetve testülettől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat.

Olyan tag, aki korábbi megbízatása során személyesen érintett volt, a kérdéses ügyben nem vehet részt az egyeztető szerv vonatkozó munkájában, és nem írhat alá az ügyről szóló jelentést.

(2)   A Szerződés 287. cikkének sérelme nélkül a szerv tagjai nem hozhatnak nyilvánosságra az egyeztető szervnél végzett munkájuk során birtokukba jutott információt. Az ilyen információ bizalmas és szakmai titoktartási kötelezettség tárgyát képezi.

15. cikk

Munkaszervezés

(1)   Az egyeztető szerv a Bizottság székhelyén tartja üléseit. Az elnök készíti elő és szervezi meg a munkát. Az elnök távollétében, a 13. cikk (5) bekezdése első albekezdésének sérelme nélkül, a legmagasabb beosztású tag veszi át az elnöki feladatot.

Az egyeztető szerv titkárságát a Bizottság biztosítja.

(2)   A 14. cikk (1) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül a jelentéseket a jelen levő tagok abszolút többségével lehet elfogadni, a határozatképes létszám három.

A jelentéseket az elnök és a tanácskozásokon részt vett tagok írják alá. A jelentéseket a titkárság ellenjegyzi.

16. cikk

Egyeztető eljárás

(1)   Egy tagállam egy ügyet a 11. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett hivatalos bizottsági közlemény kézhezvételétől számított harminc munkanapon belül – az egyeztető szerv titkárságához indoklással ellátott kérelem benyújtásával – adhat át.

A követendő eljárásról és a titkárság címéről a tagállamokat a mezőgazdasági alapok bizottságán keresztül tájékoztatják.

(2)   Az egyeztetési kérelem csak akkor fogadható el, ha a közösségi finanszírozás alól a Bizottság közleménye szerint kizárni kívánt összeg vagy:

a)	meghaladja az egymillió euro összeget; vagy

b)	a tagállam szóban forgó költségvetési fejezeten belüli éves összkiadásának legalább 25 %-át teszi ki.

Továbbá ha az ezt megelőző megbeszélések során a tagállam állítja és bebizonyítja, hogy az ügy a közösségi szabályok alkalmazásához kapcsolódó elvi kérdés, az egyeztető szerv elnöke az egyeztetési kérelmet elfogadhatónak nyilváníthatja. Azonban egy ilyen kérelem nem fogadható el, ha kizárólag jogértelmezési ügyre vonatkozik.

(3)   Az egyeztető szerv a vizsgálatait a lehető legkötetlenebb formában és legsürgősebben végzi a tárgyban előadott bizonyítékok, valamint a Bizottság és az érintett nemzeti hatóságok kiegyensúlyozott meghallgatása alapján.

(4)   Amennyiben az egyeztető szerv az ügy elé utalását követő négy hónapon belül nem képes a Bizottság és a tagállam álláspontjainak összeegyeztetésére, az egyeztetési eljárás sikertelennek minősül. Az 12. cikk c) pontjában említett jelentésnek tartalmaznia kell az álláspont-egyeztetés sikertelenségének okait. Jeleznie kell, hogy az eljárás során a feleknek sikerült-e részleges megállapodást elérniük.

A jelentést el kell küldeni:

a)	az érintett tagállamnak;

b)	a Bizottságnak;

c)	a mezőgazdasági alapok bizottságának keretein belül a többi tagállamnak.

4. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Amennyiben egy, az 1663/95/EK rendelet szerint jóváhagyott kifizető ügynökség olyan felelősségi kört vesz fel, amellyel kapcsolatban eddig nem tartozott felelősséggel, az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálat és az új felelősségi körök miatt szükségessé váló akkreditációt legkésőbb 2007. október 16-ig meg kell adni.

(2)   A 2007-es pénzügyi évre vonatkozóan az igazoló szerv által készített, az 5. cikk (4) bekezdésében említett jelentés csak megjegyzéseket és egy pontozó rendszer segítségével készített átmeneti következtetéseket tartalmazhat a kifizető ügynökség által alkalmazott intézkedésekről, az információs rendszer biztonságára is kitérve. A megjegyzések az I. melléklet 3.B. pontjában említett, megfelelő, nemzetközileg elfogadott biztonsági szabványokon alapulnak, és bemutatják, hogy milyen mértékben voltak érvényben eredményes biztonsági intézkedések.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az 1663/95/EK rendeletet, a 2390/1999/EK rendeletet, valamint a 94/442/EK határozatot 2006. október 16-tól hatályon kívül helyezik. Ugyanakkor az 1663/95/EK rendelet továbbra is érvényes marad az 1258/1999/EK tanácsi rendelet (6) 7. cikkének (3) bekezdése szerinti, a 2006-os költségvetési évre vonatkozó számlaelszámolásra vonatkozóan.

Azonban az egyeztető szerv a 94/442/EK határozat szerint kijelölt elnöke, tagjai és helyettesítő tagjai mindaddig hivatalban maradnak, amíg megbízásuk le nem jár, vagy helyükre új tagot nem neveznek ki.

(2)   Az (1) bekezdésben hatályon kívül helyezett jogszabályokra történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásként kell tekinteni, az V. mellékletben megadott megfelelési táblázatnak megfelelően.

19. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A rendeletet 2006. október 16-tól kezdődően kell alkalmazni. Ugyanakkor a 3. és 5. cikk, a 6. cikk a)–e), g) és h) pontja, valamint a 7. és 10. cikk az említett időponttól kizárólag a 2007. és azt követő költségvetési évben felmerülő kiadásokra és átruházott bevételekre vonatkozóan alkalmazandó.

---

(1)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o. A 320/2006/EK rendelettel (HL L 58., 2006.2.28., 42. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 158., 1995.7.8., 6. o. A legutóbb a 465/2005/EK rendelettel (HL L 77., 2005.3.23., 6. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 295., 1999.11.16., 1. o. A legutóbb az 1359/2005/EK rendelettel (HL L 214., 2005.8.19., 11. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 182., 1994.7.16., 45. o. A legutóbb a 2001/535/EK határozattal (HL L 193., 2001.7.17., 25. o.) módosított határozat.

(5)  Lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát.

(6)  HL L 160., 1999.6.26., 103. o.

---

---

---

---

---

---