8.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 66/44

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. február 28.)

a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján az Ausztria által kérelmezett eltérés engedélyezéséről

(az értesítés a C(2006) 590. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(2006/189/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1), és különösen annak III. melléklete (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Amennyiben egy tagállam évente és hektáronként a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének második albekezdése első mondatában és a) pontjában meghatározott mennyiségtől eltérő mennyiségű szerves trágyát kíván felhasználni, e mennyiséget objektív kritériumok alapján kell meghatározni (a jelen esetben: a növényi kultúrák hosszú növekedési idénye és nagy nitrogénfelvétele) és oly módon, hogy az ne akadályozza az irányelv 1. cikkében meghatározott célok elérését.

(2)	Ausztria a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján eltérés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.

(3)

A kérelmezett eltérés tárgya, hogy egyes szarvasmarhatelepek szerves trágyával trágyázható mezőgazdasági földterületén, ahol kaszált legelők, köztes füves kultúrák, takarmányrépa vagy más, fűvel vagy más köztesnövénnyel alávetett, alacsony nitrátkimosódású ültetvények találhatók, Ausztria engedélyezhesse évente és hektáronként 230 kg, szerves trágyából eredő nitrogén használatát. Az eltérés hozzávetőleg 2 000 gazdaságra és 60 000 haszonállategységre vonatkozna, ami a gazdaságok 3 %-ának, illetve az állatállomány 4 %-ának felel meg.

(4)	A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó osztrák jogszabályokat elfogadták, és azok a kért eltérésre is vonatkoznak.

(5)

A nitrátszennyezési irányelv ausztriai végrehajtásáról szóló harmadik jelentés (2000–2003) szerint a felszíni vizek átlagos téli nitrátkoncentrációja valamennyi mintavételi ponton 25 mg/l alatti volt. A mérési pontok átlagos nitrátkoncentrációja NO3 5,8 mg/l. A talajvíz átlagos nitráttartalma 19,6 mg/l. A mérési pontok 74 %-a esetén a koncentráció 25 mg/l alatti. Az Ausztriában található tavakban nincs eutrofizáció. A tendenciák vizsgálata azt mutatja, hogy a mintavételi pontok többségénél a vízminőség állandó.

(6)

1990 és 2003 között a haszonállatok száma és az ásványi trágya használata is jelentősen csökkent, így 21 %-kal csökkent a marhafélék, 12%-kal a sertések és 6%-kal a baromfiak száma. 2000 és 2002 között a nitrogénkijuttatás hektáronként átlagosan 47,8 kg a szerves trágyából és 35,4 kg a műtrágyák használatából eredően. Ez az EU-ban az egyik legalacsonyabb érték; az 1996–1999-es időszakhoz képest 7, illetve 5 %-os csökkenést képvisel.

(7)	A 91/676/EGK irányelv 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban Ausztria teljes területén alkalmaz egy cselekvési programot.

(8)	Az osztrák értesítéshez csatolt igazoló okmányok azt mutatják, hogy a javasolt hektáronkénti és évenkénti 230 kg, marhatrágyából származó nitrogénmennyiség használata indokolt olyan objektív kritériumok alapján, mint a növényi kultúrák hosszú növekedési idénye és nagy nitrogénfelvétele.

(9)	A Bizottság megvizsgálta Ausztria kérelmét, és úgy véli, hogy egyes szigorú feltételek betartása mellett a javasolt hektáronkénti és évenkénti 230 kg, marhatrágyából származó nitrogénmennyiség használata nem veszélyezteti a 91/676/EGK irányelv céljainak elérését.

(10)	Ezt a határozatot a jelenlegi, 2007-ben kifutó cselekvési program keretében kell alkalmazni.

(11)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2005. november 3-án kelt levélben Ausztria által kérelmezett eltérést, vagyis a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének második albekezdése első mondatában és a) pontjában előírt szervestrágya-mennyiség meghaladását a Bizottság engedélyezi az alább meghatározott feltételekkel.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„szarvasmarhatelep”: olyan gazdaság, ahol három haszonállategységnél több állatot tartanak, és ezeknek legalább kétharmada szarvasmarha;

b)	„legelő”: állandó legelő vagy váltólegelő (a váltólegelő általában kevesebb mint 4 évig használatos);

c)	„köztesnövényként fűvel alávetett kultúrák”: betakarítás előtt vagy után alávetett silógabonák, betakarítás előtt alávetett silókukorica, köztes kultúraként fűvel alávetve; a köztes kultúra szerepe a talajban maradt nitrogén biológiai megkötése;

d)	„takarmányrépa”: állatok takarmányozására való répa.

3. cikk

Hatály

Ez a határozat egyedi alapon alkalmazandó a 4., 5. és 6. cikkben meghatározott feltételek mellett olyan szarvasmarhatelepeken, ahol a vetésforgó több mint 70 %-ban különösen nagy nitrogénfelvételű és hosszú növekedési idényű haszonnövényeket foglal magában.

4. cikk

Éves engedélyezés és kötelezettségvállalás

(1)   Az eltérést alkalmazni kívánó gazdálkodók évente kérelmet nyújtanak be az illetékes hatóságokhoz.

(2)   Az (1) bekezdésben említett éves kérelem benyújtásakor a gazdálkodóknak írásos nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy vállalják az 5. és 6. cikkben előírt követelmények teljesítését.

5. cikk

Szerves trágya és egyéb trágya alkalmazása

(1)   A (2)–(8) bekezdésben előírt feltételek teljesülése mellett a szarvasmarhatelepen a földeken felhasznált szerves trágya mennyisége, beleértve a maguk az állatok révén odakerülő trágyát is, évenként és hektáronként nem haladhatja meg azt a mennyiséget, ami 230 kg nitrogént tartalmaz.

(2)   A teljes nitrogénkijuttatásnak meg kell felelnie az adott növényi kultúra tápanyagigényének, a talajból származó utánpótlást is figyelembe véve. A trágyából származó teljes nitrogénkijuttatás nem haladhatja meg évente és hektáronként a 280 kg-ot.

(3)   Minden gazdaságban gondoskodni kell trágyázási tervről, amely bemutatja a területen alkalmazott vetésforgót, valamint a szerves trágya, a nitrogén- és foszfáttrágyák tervezett kijuttatását. A tervnek minden naptári évben legkésőbb március 1-re rendelkezésre kell állnia a gazdaságban.

A trágyázási terv a következőket tartalmazza:

a)	az állatállomány nagysága, az istálló- és tárolási rendszer leírása, a szerves trágya tárolására rendelkezésre álló kapacitás;

b)	a gazdaságban keletkező szerves trágya nitrogéntartalmának (az istállóban és a tárolás során elvesző mennyiség levonásával) és foszfortartalmának kiszámítása;

c)	minden növény vetésfogója és vetésterülete az egyes parcellák vázlatos térképével;

d)	a növények előrelátható nitrogén- és foszforszükséglete;

e)	a gazdaságból elszállított szerves trágya mennyisége és típusa;

f)	a szerves trágyából származó nitrogén és foszfor felhasználása a parcellákon (a növényi kultúra és talajtípus szempontjából egynemű parcellákon);

g)	a műtrágyából és egyéb trágyából származó nitrogén és foszfor felhasználása az egyes parcellákon.

A mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett bármely változást követően hét napon belül felül kell vizsgálni a terveket annak érdekében, hogy azok összhangban álljanak a tényleges gyakorlattal.

(4)   Minden gazdaság trágyázási nyilvántartást készít. Ezt minden naptári évre vonatkozóan be kell nyújtani az illetékes hatósághoz.

(5)   Az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok tudomásul veszik, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében említett kérelem, a trágyázási terv, valamint a trágyázási nyilvántartás ellenőrzések tárgyát képezhetik.

(6)   Az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok területén legalább 4 évente időszakos talajvizsgálatot kell végezni a nitrogén- és foszfortartalom ellenőrzése céljából a gazdaság minden egyes, vetésforgó és a talajminőség szempontjából egynemű területén. 5 hektáronként legalább egy elemzést kell végezni.

(7)   Az őszi gyepművelés előtt nem szabad szerves trágyával trágyázni.

(8)   Tavak 30 méteres körzetében nem szabad trágyázni.

6. cikk

Földhasználat

A marhatelepen a szerves trágyával trágyázható földterület legalább 70 %-át legelő, köztes kultúraként szolgáló gyep vagy takarmányrépa, illetve alacsony nitrátkimosódású, fűvel alávetett ültetvény kell borítsa. Az egyedi eltérést alkalmazó gazdálkodóknak a következő szabályokat kell betartaniuk:

a)	A köztes kultúrákat március 1. előtt nem szabad felszántani, mert biztosítani kell a szántóterület növényborításának háborítatlanságát, hogy az altalaj őszi nitrátvesztesége pótlódjon, és a téli nitrátveszteség minél kisebb legyen.

b)	A váltólegelőket tavasszal kell fölszántani.

c)	A vetésforgó nem tartalmazhat hüvelyeseket vagy más, a légköri nitrogént megkötő növényeket. Ez nem alkalmazandó az olyan gyepre, ahol 50 %-nál kevesebb lóhere nő, illetve az olyan árpa- vagy borsóültetvényekre, amelyek fűvel vannak alávetve.

7. cikk

Felügyelet

(1)   Az illetékes hatóság évente elkészíti és aktualizálja minden település vonatkozásában az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok, az érintett állatállomány és földterület százalékos arányát feltüntető térképeket.

Ezeket a térképeket minden évben be kell nyújtani a Bizottsághoz.

(2)   Felügyeleti hálózatot kell kialakítani és fenntartani a felszíni vizek és a felszínhez közeli talajvíz mintavétele és vizsgálata, ezáltal az eltérés által a vízminőségre gyakorolt hatás felmérése céljából. A meglévő hálózatot meg kell erősíteni azokban a körzetekben, ahol a gazdaságok 3 vagy több százaléka alkalmaz egyedi eltérést.

(3)   Felmérések és tápanyag-vizsgálatok útján adatokat kell biztosítani a helyi földhasználatról, a vetésforgókról és az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok mezőgazdasági gyakorlatáról. Ezeket az adatokat fel lehet használni modellalapú számításokhoz, melyek célja az évente és hektáronként 230 kg, szervestrágyából származó nitrogénnel kezelt földterületek nitrátkimosódásának és foszforveszteségének felmérése.

(4)   Mintavételi pontokat kell kijelölni, ahol adatok gyűjthetők a gyökérzónát elhagyó és a talajvízbe szivárgó víz nitrogéntartalmáról, valamint a felszíni és felszín alatti csurgalékvízzel eltávozó nitrogénről, az eltérés alkalmazásának területén és azon kívül is.

8. cikk

Jelentéstétel

(1)   Az illetékes hatóság minden évben benyújtja a megfigyelési adatokat a Bizottsághoz. Rövid jelentést készít a vízminőség alakulásáról és mérésének gyakorlatáról. A jelentés kitér arra, hogy az eltérés feltételeinek teljesítését hogyan értékelik a gazdaságok szintjén végzett ellenőrzésekkel, és beszámol az adminisztrációs és helyszíni ellenőrzések alapján a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokról.

(2)   Az így kapott eredményeket a Bizottság figyelembe veszi egy esetleges újabb eltérési kérelem elbírálásakor.

9. cikk

Alkalmazás

Ezt a határozatot a harmadik ausztriai cselekvési terv (2004–2007) keretében kell alkalmazni. Ez a határozat 2007. december 31-ig hatályos.

10. cikk

Ennek a határozatnak az Osztrák Köztársaság a címzettje.

---

(1)  HL L 375., 1991.12.31., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

---