Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62022CN0777

    C-777/22. P. sz. ügy: A Törvényszék (kibővített negyedik tanács) T-502/19. sz., Francesca Corneli kontra EKB ügyben 2022. október 12-én hozott ítélete ellen az Európai Központi Bank által 2022. december 21-én benyújtott fellebbezés

    HL C 63., 2023.2.20, p. 24–25 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2023.2.20.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 63/24


    A Törvényszék (kibővített negyedik tanács) T-502/19. sz., Francesca Corneli kontra EKB ügyben 2022. október 12-én hozott ítélete ellen az Európai Központi Bank által 2022. december 21-én benyújtott fellebbezés

    (C-777/22. P. sz. ügy)

    (2023/C 63/31)

    Az eljárás nyelve: olasz

    Felek

    Fellebbező: Európai Központi Bank (képviselő: C. Hernández Saseta, A. Pizzolla meghatalmazottak, M. Lamandini ügyvéd)

    A többi fél az eljárásban: Francesca Corneli, Európai Bizottság

    A fellebbező kérelmei

    A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

    1)

    helyezze hatályon kívül a Törvényszék Francesca Corneli kontra EKB ügyben 2022. október 12-én hozott ítéletét (T-502/19, nem tették közzé, EU:T:2022:627) annyiban, amennyiben az megsemmisítette az EKB 2019. január 1-jei és 2019. március 29-i határozatait; és ez alapján

    2)

    nyilvánítsa a Francesca Corneli által a Törvényszékhez benyújtott keresetet az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján elfogadhatatlannak, és ennélfogva azt teljes egészében utasítsa el.

    3)

    másodlagosan állapítsa meg az EKB határozatainak jogszerűségét a jelen jogvita tárgyát illetően, és amennyiben szükséges, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, hogy a megtámadott ítéletben nem vizsgált jogalapokról határozzon, és

    4)

    Francesca Cornelit kötelezze az EKB részéről az első- és másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Fellebbezésének alátámasztására az Európai Központi Bank két jogalapra hivatkozik.

    Első jogalapjával az EKB arra hivatkozik, hogy a Törvényszék több alkalommal is tévesen alkalmazta a jogot, részben a tények elferdítése révén, a Francesca Corneli kereshetőségi jogának és eljáráshoz fűződő érdekének értékelése során, aki nem teljesíti az EUMSZ 263. cikk (4) bekezdésében foglalt követelményeket. Az EKB különösen úgy véli, hogy a Törvényszék:

    i.

    elferdítette a releváns tényeket annak megállapításával, hogy a megsemmisített határozatok Francesca Corneli mint a Banca Carige részvényese tekintetében állítólagosan fennálló olyan „jogokat” érintettek, amelyek valójában nem léteznek, vagy amelyeket nem érintenek e határozatok;

    ii.

    tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megsemmisített határozatoknak közvetlen joghatást tulajdonított Francesca Corneli jogi helyzetét illetően, aki a Banca Carige több mint 35 000 kisrészvényesének egyike volt a kereset benyújtásának időpontjában;

    iii

    tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy Francesca Cornelit személyében érintik a megsemmisített határozatok annyiban, amennyiben azok őt abban a minőségében érintették, hogy a Banca Carige részvényese, amely a Törvényszék állítása szerint kizárólagos jelleggel egyéníti őt, és hogy ezért őt személyében érintették a megsemmisített határozatok;

    iv.

    A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy Francesca Cornelinak olyan érdeke fűződik a megsemmisített határozatok megsemmisítéséhez, amely különbözik a határozat címzettjének, azaz a Banca Carige-nak az érdekétől, mivel e következtetés nem felel meg az azon kivételes esetekre vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlatnak, amelyekben a részvényes eljáráshoz fűződő érdeke elismerhető.

    Második jogalapjával az EKB arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az EKB által a megsemmisített határozatok elfogadásához elfogadott jogalap értékelése során, mivel a „hitelintézet jelentős romlása”, mint a megsemmisített határozatokban részletesen ismertetett súlyos körülmények kifejeződése, az ügyvivői vagyonfelügyeleti intézkedés elfogadásának feltételei közé tartozik. Az EKB különösen úgy véli, hogy a Törvényszék:

    i.

    figyelmen kívül hagyta az egységes banktörvény 70. cikkének a nemzeti bíróságok általi értelmezését, és ezért tévesen alkalmazta a jogot, amikor e rendelkezést és az e rendelkezésben foglalt, az egységes banktörvény 69-octiesdieces cikke (1) bekezdésének b) pontjára történő hivatkozás hatályát értelmezte;

    ii.

    tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem vette figyelembe az egész nemzeti jogot, amelyből egyértelműen kitűnik az olasz jogalkotónak a 2014/59/EU irányelv (1) teljes és megfelelő átültetésére irányuló szándéka;

    iii.

    tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem vette figyelembe az egységes banktörvény 70. és 69-octiesdiecies cikkének rendszertani és teleologikus értelmezését a korai beavatkozási intézkedések céljának fényében, ideértve az ügyvivői vagyonfelügyeletet is;

    iv.

    tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy az egységes banktörvény 70. cikkének a 2014/59/EU irányelv 29. cikkére tekintettel történő, összhangban álló értelmezése az olasz jogszabályok contra legem értelmezésének minősül.


    (1)  A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 190. o.).


    Top