Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az európai szemeszter és a kohéziós politika – A 2020 utáni új európai stratégia felé

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2019/C 353/07)

Előadó: BARÁTH Etele

Társelőadó: Petr ZAHRADNÍK

Jogalap:	az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése
Közgyűlési határozat:	2019.2.20.
Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2019.7.2.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2019.7.17.
Plenáris ülés száma:	545 .
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	154/1/5

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EU elkövetkező új politikai és finanszírozási időszaka esélyt kínál arra, hogy megerősítsük eltökéltségünket, javítsuk az eredményeket, és a lehető legtöbbet hozzunk ki a lehetőségekből. Egy újjáélesztett, ambiciózusabb és dinamikusabb 2030-ig szóló stratégiára van szükségünk, amely a fenntartható, versenyképes, védelmező és méltányos Európa kiépítését tűzi ki célul.

1.1.1.

A válságot követően az uniós gazdaságpolitika közelmúltbeli irányítása terén az egyik legnagyobb tanulságot és vívmányt az európai szemeszter bevezetése és gyakorlati végrehajtása jelentette. A gazdaságpolitikai koordinációnak ez az új formája alapos nyomonkövetést és elemzést, gyakorlati és összehangolt irányítást, továbbá egy sor korlátozást és szankciót foglal magában (1), amelyek szoros összefüggésben vannak az adott tagállam gazdasági teljesítményével. Eredményei a szorosabb fegyelem, a nagyobb felelősségvállalás és a fő stratégiai kérdések kiemeltebb kezelése formájában kell, hogy megmutatkozzanak. Ilyen módon tehát megbízható platformként szolgálhat az új kohéziós politika beavatkozásaihoz.

1.2.

A szemeszter folyamata kiegészíti a kohéziós politikai eszközök évtizedek óta működő rendszerét. Az európai szemeszter és az EU kohéziós politikája (és talán a többéves pénzügyi keret programjainak nagyobb része) közötti kapcsolatokban hatalmas kihasználatlan potenciál rejlik az EU gazdaságpolitikai koordinációjának és irányításának javítására. Ez a jobb irányítás és a teljesítményalapú megközelítés jele. A kérdésnek van egy racionális-technokrata és egy politikai háttere (az európai választások figyelembevétele, kompetenciák nemzeti és uniós szint közötti megosztása, alulról, illetve felülről építkező megközelítések kezelése és ezek egyensúlyának megtalálása). Koordináló jellege folytán egyaránt foglalkozik a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi természetű stratégiai célok megvalósításával, a politikai prioritásokkal, valamint a rövid és hosszú távú feladatok kölcsönhatásaival.

1.3.

Folyamatosan bővülő gyakorlatának és önszabályozási filozófiájának köszönhetően a szemeszter jelenleg az egyetlen működő struktúra, mely olyan többcélú mechanizmussal rendelkezik, amely az országspecifikus ajánlásokon keresztül mérni képes a legkülönbözőbb eljárások közötti kölcsönhatásokat, és fel tudja mérni mintegy harminckét európai szakpolitika alkalmazását is. Az EGSZB hisz a szemeszter folyamatában, és javasolja, hogy legyen lehetőség a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célok végrehajtását összehangoló ösztönzőeszközök kiegyensúlyozottabb alkalmazására, illetve differenciált, megalapozott és gondosan mérlegelt szankciókra (2), és ahol lehetséges, a hosszú távú célok elérése felé haladva mérjük fel a rövid távú előrelépéseket is.

1.4.

Az EGSZB sajnálattal látja, hogy a jól meghatározott, többlépcsős eljárás (éves növekedési jelentések, országspecifikus ajánlások, nemzeti reformprogramok, partnerségi megállapodás) ellenére a megállapodások teljesítésének szintje az egyes országok makrogazdasági fejlettségétől függően nagyon eltérő. A több évet átfogó politikák végrehajtása általában alacsony szintű (40 és 50 % közötti). Jól érzékelhető, hogy a szociálpolitikai célok a legkevésbé teljesülő kötelezettségvállalások között vannak. Ide tartozik például a bérek és a bérmegállapítás kérdése, az egészségügy és a tartós ápolás-gondozás vagy az oktatás, a szakképzés, az egész életen át tartó tanulás és a minőségi munkahelyek (különösen a fiatalok vonatkozásában).

1.5.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a megerősített szemeszterfolyamatnak – eredeti célkitűzéseinek további szem előtt tartása mellett – a gazdaságpolitikai koordináció legfontosabb elemének kellene lennie, amely ki tudja egészíteni a stabilitási és konvergenciaprogramokat, és esetleg egy célirányos beruházási folyamat központi koordinációs elemévé is válhat, felgyorsítva a reformok végrehajtását, mérlegelve a gazdasági teljesítmény és a kohéziós politikai közötti egyensúlyt, és megvalósítva a szociális célkitűzéseket. Fontos kérdés például a szociális jogok európai pillérének megvalósítása, a fenntartható foglalkoztatás, a szociális minimumnormák bevezetése a tagállamokban az európai szemeszter során létrehozott közös európai keret alapján, továbbá ambiciózusabb éghajlatvédelmi célok kitűzése és a biológiai sokféleség jobb védelme is.

1.6.

Az EGSZB álláspontja szerint ha Európa fenntartható, emellett társadalmi és környezeti szempontból is megfelelő növekedést kíván elérni, akkor jobban fel kell tárnia és hatékonyan ki kell aknáznia a helyi erőforrásokat. A 2030-ig szóló új európai stratégiának járható hidat kell építenie a helyi, regionális és nemzeti célok, illetve a nagyobb mértékben összekapcsolt Európa célkitűzései között.

1.7.

Az EGSZB véleménye szerint az európai alapok (Kohéziós Alap, InvestEU stb.) közötti szélesebb körű koordináció segíthet abban, hogy a magánszférát és a magánbefektetéseket könnyebben bekapcsolhassuk. A termelékenység és a magánberuházások növelése érdekében javítani kell a beruházási környezetet, figyelembe véve természetesen az egyes tagállamokban érvényesülő adóügyi rendelkezéseket is. A legkedvezőbb forgatókönyv megvalósulása esetén a jobb beruházási környezet szorosabbra fonhatja a kapcsolatokat az európai kormányzás és a felelősségvállalás különféle típusai között.

1.8.

Az EGSZB javasolja, hogy az európai kormányzásnak az EU 2030-ig szóló stratégiájára épülő, megújított rendszere inkább az eredményekre összpontosítson, és kevesebb prioritást határozzon meg, megkönnyítve az adminisztratív eljárásokhoz való hozzáférést, és nagyobb mértékben támaszkodva a civil társadalom megismerésére és a vele való együttműködésre. Ezzel párhuzamosan monitoring- és értékelési rendszereket is ki kell dolgozni. Az európai kormányzás erősítésének egyik fontos módja a többszintű közigazgatás szélesítése és a részvétel iránti nagyobb nyitottság megvalósítása.

1.9.

Az EGSZB-nek újra kell definiálnia a maga helyét az európai politikák és stratégiák előkészítésében és végrehajtásában, új és jelentősebb helyet foglalva el az európai kormányzásban, hogy biztosíthassa speciális közvetítő szerepét a civil társadalom valóságérzékelése és jövőbeli szándékai között. A szociális partnerekkel és a civil társadalommal folytatott rendszeres és strukturált párbeszédeinek erősítése révén mindig a helyzet jobb megértését szeretné elősegíteni.

1.10.

Az EGSZB-nek jobban meg kell ismernie és szélesebb körben kell használnia az új információs rendszereket, köztük a civil társadalomhoz kapcsolódó digitalizált és közösségi hálózatokat. Ha bekapcsolódik a szemeszter folyamatába, és járatos lesz a kapott információk feldolgozásában, akkor el is tudja érni ezt a célt.

1.11.

Az EGSZB rámutat, hogy ma az európai fejlődés kibontakozásának egyik legnagyobb akadálya az, hogy kevés tényszerű, folyamatos kommunikáció zajlik a gazdasági és szociális partnerek, illetve az európai kormányzás között. Itt is meg kell értenünk, hogy hogyan működik az EGSZB kapcsolatrendszere.

1.12.

Az EGSZB úgy véli, hogy a komplex célok folyamatos kiértékelésével, az átfogó partnerségi megállapodások felhasználásával, mély civil támogatás kiépítésével és az Európai Unió globális környezetének felmérésével a szemeszter képes lesz majd arra, hogy a válságok jövőbeli kockázatának csökkentésére koncentráljon, illetve hogy fenntartható, észszerű és reagálóképes gazdasági és társadalmi környezetet hozzon létre.

2.   Általános és részletes megjegyzések

2.1.    Európa fordulóponthoz érkezett

2.1.1.

Európa ismét fordulóponthoz érkezett. Tíz évvel a mélyreható gazdasági válság után és annak ellenére, hogy Európában határozott fellendülésre került sor, politikai és társadalmi szempontból is nyugtalan időket élünk, és globális szinten új bizonytalansági tényezők merültek fel. A válságot követően, az uniós gazdaságpolitika közelmúltbeli irányítása terén az egyik legnagyobb tanulságot és vívmányt az európai szemeszter bevezetése és gyakorlati végrehajtása jelentette. A gazdaságpolitikai koordinációnak ez az új formája alapos nyomonkövetést és elemzést, gyakorlati és összehangolt irányítást, továbbá egy sor korlátozást és szankciót foglal magában, amelyek szoros összefüggésben vannak az adott tagállam gazdasági teljesítményével. Eredményei a szorosabb fegyelem, a nagyobb felelősségvállalás és a fő stratégiai kérdések kiemeltebb kezelése formájában kell, hogy megmutatkozzanak. Ilyen módon tehát megbízható platformként szolgálhat az új kohéziós politika beavatkozásaihoz.

2.1.2.

Ebben az időszakban, amikor hamarosan új ötéves politikai ciklus kezdődik az európai kormányzásban, emellett új, hétéves pénzügyi ciklus indul, amely az összehangolt európai fejlesztést tűzi ki célul, és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó „Európa 2020 stratégia” időszakának is a vége felé járunk, az EU-nak át kell gondolnia irányítási rendszereit, és azokat egy, a fenntartható jövő felé irányt mutató, az elkövetkező tíz évre szóló új, átfogó végrehajtási stratégiára kell építenie.

2.1.3.

Sokan osztják azt elgondolást, hogy egy új „többszintű és többszereplős kormányzás” sikeres bevezetésének legfontosabb előfeltétele a gazdasági és szociális partnereknek a döntéshozatali és végrehajtási folyamatokba való akadálytalan bevonása (3).

2.1.4.

Az erős partnerség elvének a kohéziós politikában tapasztalt hozzáadott értékét alapul véve az EGSZB ismét hangsúlyozza a többszintű kormányzás fontosságát, amely szélesíti a civil társadalmi szervezeteknek és egyéb érdekelteknek az alapok programozásában, végrehajtásában, értékelésében és felhasználásának nyomon követésében való strukturális részvételét. Ugyanezt a megközelítést kellene alkalmazni a tagállamokban történő makrogazdasági tervezésre is.

2.1.5.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ennek megvalósításához el kell indítani egy közös európai keretet – hasonlóan az uniós strukturális alapokhoz kapcsolódó partnerségi megállapodáshoz –, amely biztosítja a lehetőséget arra, hogy a szociális partnerek és általában véve a civil társadalom érdemi módon, valóban részt tudjanak venni az uniós szemeszter tervezésének és végrehajtásának valamennyi szakaszában. Ez a nemzeti hatóságok részéről nagyobb mértékű elszámoltathatósággal, valamint a szakpolitikák és ajánlások eredményesebb és értelmesebb alkalmazásával jár majd.

2.1.6.

Az „európai reneszánsznak” változatlanul az európai értékeket támogató régi elvekre – vagyis a szabadságra, a biztonságra, az igazságosságra, a jogállamiságra és az emberi jogokra – kell épülnie, de jobban meg kell újítania azokat, megfelelve egyúttal a fenntartható fejlődés követelményeinek is.

2.2.    A szemeszter és annak összetettsége

2.2.1.

Az Európai Bizottság az elmúlt tíz év során jelentős és sikeresnek tűnő erőfeszítéseket tett a gazdasági kormányzás többszintű rendszerének létrehozása érdekében – ez az európai szemeszter. Ez különböző – vagy teljes szektorokat átfogó, vagy pedig az összes gazdasági, szociális és környezeti területet érintő horizontális kérdésekkel foglalkozó – politikákat és stratégiákat foglal magában. Ezzel az új folyamattal az Európai Bizottság túllépett a „nyitott koordinációs módszer” régi rendszerén.

2.2.2.

A szemesztert az elmúlt néhány évben megerősítették és kibővítették azáltal, hogy az Európa 2020 stratégia fontos szociális és környezetvédelmi elemeit közvetlenül hozzákapcsolták a kohéziós politikai ajánlásokhoz (4). Szoros kapcsolat látható egyrészről a gazdasági kormányzás, a végrehajtás és a kohéziós politika, másrészről egy új európai fejlesztési koncepció: az európai beruházási terv (5) között.

2.2.3.

Az EGSZB számos véleményében védelmébe vette „azokat a strukturális reformokat, amelyek javítják a termelékenység növekedését, a munkahelyek minőségét és biztonságát, valamint a szociális védelmet, miközben előnyben részesítik a beruházásokat és a szociális partnerek autonómiáján és a szociális párbeszéden alapuló kollektív tárgyalások megerősítését” (6). Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy „a reformtámogató program és az európai szemeszter közötti kapcsolat a rendeletjavaslatban tervezettnél még erősebb és még közvetlenebb is lehet” (7).

2.3.    Európa fenntartható jövője

2.3.1.

Ez év elején az Európai Bizottság közzétette az Európa fenntartható jövőjéről szóló vitaanyagát, amely egy, a 2030-ig tartó időszakra szóló átfogó végrehajtási stratégiához kívánja megteremteni az alapokat. A dokumentum kijelöli az EU fenntartható fejlődésére vonatkozó jövőkép további fejlesztésének irányait és az ágazati politikák 2020 utáni súlypontját, emellett pedig előkészíti a fenntartható fejlődési célok hosszú távú megvalósítását. Az EGSZB ambiciózusabb éghajlatvédelmi célok kitűzését sürgeti, amelyeket beépítenek az európai szemeszterbe, mivel a szemeszter viszonylag gyenge az éghajlatváltozás jelentette veszélyek elleni küzdelem terén, és az EU-nak a párizsi célok elérése felé történő előrehaladását sem segíti kellőképpen elő (8). Emellett az éghajlatváltozással szembesülve az EGSZB többször is megfogalmazott a biológiai sokféleség és a létezésünkhöz szükséges létfontosságú erőforrások védelmének javítására vonatkozó ajánlásokat (9).

2.3.2.

A vitaanyag három forgatókönyvet vázol fel a fenntartható fejlődési célok EU-n belüli nyomon követésének mikéntjéről szóló vita ösztönzésére: — egy átfogó uniós fenntartható fejlődési stratégia, amely megadja az irányt az EU és a tagállamok tevékenységeihez, — a stratégiák vonatkozó uniós szakpolitikákban való általános érvényesítésének az Európai Bizottság általi folytatása, de tagállami fellépések kikényszerítése nélkül, — nagyobb hangsúly helyezése a külső tevékenységre, egyúttal a fenntarthatósággal kapcsolatos jelenlegi ambíciók megerősítése uniós szinten.

2.3.3.

Az első két forgatókönyv európai szemeszterbe való intelligens beépítésének döntő szerepet kell játszania az uniós költségvetés és az azt megalapozó keretek (például az uniós strukturális és beruházási alapok) végrehajtásában, maximálisan kihasználva az új többéves pénzügyi keret rugalmasságát és biztosítva, hogy erős kapcsolat jöjjön létre a kohéziós politika és egyéb politikák között.

2.3.4.

Meg lehetne fontolni, nem kellene-e lehetővé tenni azt, hogy a szemeszternek egy új, részvételen alapuló modellel kiegészült folyamata hatékonyabb és eredményesebb szerepet játszhasson az Unió fejlesztésében.

2.3.5.

Ezen a téren hozzájárulásra lehet számítani mind az Unió beruházási tervéből, amennyiben megfelelően van finanszírozva, mind pedig az EU kohéziós politikájából, az országspecifikus ajánlásokkal összhangban. Ez azt is jelenti, hogy megfelelő rugalmasságot biztosítanak a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében. Amint azzal egy korábbi véleményben is érveltünk, a terv magában foglalja a kohéziós politika folyamatos, megfelelő finanszírozását is, az uniós költségvetésből (10).

2.4.    A kohéziós politika és a szemeszter folyamata

2.4.1.

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretről szóló rendeletek javaslatcsomagja (az átfogó rendeletre, valamint az ágazati rendeletekre irányuló javaslatok) hozott néhány olyan új elemet, amelyek javíthatják az EU gazdaságpolitikájának koordinációját és teljesítményét, valamint a kohéziós politikai beavatkozások hatékonyságát (11). Az egyik legfontosabb ilyen elem az, hogy egyértelmű kapcsolatot határoznak meg a kohéziós politika, valamint az európai szemeszter folyamata és számos kapcsolódó lépés között (12).

2.4.2.

A rendeletjavaslatok másrészről elég nyitottak maradnak abból a szempontból, hogy megfelelő teret hagynak az invencióknak és a kreativitásnak, hogy gyakorlatias módon kezelhessék ezt a kérdést. Ez a vélemény nyújthat néhány ötletet arra nézve, hogy miként kellene ezt tenni. Mindenekelőtt a kohéziós politikát és az európai szemesztert egymáshoz szorosan kapcsolódó dolgoknak lehetne tekinteni: több szállal fűződnek egymáshoz, és sok lehetőséget kínálnak a jelenlegi helyzet javítására.

2.4.3.

A kohéziós politika beruházásait és beavatkozásait elsősorban az európai szemeszter folyamatában kiemelt területekre lehetett volna koncentrálni, különösen ott, ahol a statisztikai platformok, például a szociális eredménytábla alapján beruházáshiány mutatkozott. A politikai célok végrehajtásának időkereteit ki kell igazítani (ez általában hétéves időszak a kohéziós politika, viszont rövidebb, rendszerint egy- vagy másfél éves időszak az országspecifikus ajánlások esetében).

2.4.4.

Egy-egy konkrét tagállam esetében ezeket a területeket a fő makrogazdasági, fiskális és strukturális mutatószámokat tartalmazó eredménytábla segítségével lehetne meghatározni, amelyet minden év novemberében, az európai szemeszter ciklusának kezdetekor tesznek közzé, illetve mindenekelőtt a nemzeti reformprogramok eljárásának alkalmazásával, amelynek alapján később az országspecifikus ajánlásokról szóló jelentések készülnek.

2.4.5.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi tervről szóló javaslatot emellett nagyobb rugalmasságnak és tematikus koncentrációnak kell jellemeznie. A kohéziós politika eszközeit ezért rugalmasan hozzá lehetne igazítani az egyes tagállamok valós szükségleteihez.

2.4.6.

A kölcsönös kapcsolat keretében megfigyelhető két ellentétes irány ugyanakkor arra utalhat, hogy az európai szemeszter egyfelől eszközként szolgálhat arra, hogy ösztönözze a jó teljesítményt, másfelől azonban a szankciókkal kapcsolatban egy világosan differenciált, arányos megközelítést (13) is előirányozhat gyenge teljesítmény esetén (14). Az európai szemeszter keretében jó teljesítményt nyújtó országokat – vagyis azokat, amelyek fenntartják a makrogazdasági fegyelmet és felelős módon reagálnak az országspecifikus ajánlásokra – egyfajta bónusszal lehetne ösztönözni, oly módon, hogy a kohéziós politikai alapokból (ERFA, ESZA+, illetve KA) további összegeket kapnak, másik oldalról a rosszul teljesítők és az országspecifikus ajánlásokra vonatkozó jelentéseket nem követők pénzalapját arányosan csökkenteni lehetne (15).

2.4.7.

A 2021–2027 közötti új többéves pénzügyi tervről szóló javaslatban emellett nagy hangsúlyt kapnak a többéves pénzügyi terv több fejezete és programja közötti szinergiák is. Az európai szemeszter meghatározza, hogy az egyes tagállamok szempontjából nézve milyen reformokra van leginkább szükség. Az egyik javaslat még egy reformtámogató programot is bevezet. A gyakorlatban nagy szükség volna a kohéziós politikai eszközök és a reformtámogató programok egy közös igazgatási eszközének alkalmazására (16), leginkább az egyes kohéziós politikák operatív programjainak szintjén. Ebben az esetben optimális feltételeket lehetne teremteni a szinergiákhoz (17).

2.4.7.1.

Ugyanez érvényes az InvestEU programra is (amely részben ugyancsak azon alapszik, hogy a tagállamok önkéntesen allokálnak kohéziós forrásokat e központosított finanszírozási eszköz számára).

2.4.8.

A 2021–2027. évre szóló többéves pénzügyi keret szempontjából felmerülhet egy stratégiai hátrány, mivel az Európa 2020 stratégiának nem lesz utóda. Fontos kérdés, hogy az Európa fenntartható jövőjéről szóló vitaanyag valóban törekszik-e ennek a szerepnek a betöltésére. Nemrég fontos szerepet játszott a következő országspecifikus kohéziós politikai beruházási prioritások (2019. februárban közzétett országjelentések (18)) és beruházási szükségletek (2019. májusi tavaszi előrejelzés (19)) meghatározásában.

2.4.8.1.

Jelenleg a szemeszter folyamatában és más politikai eszközök kapcsán az uniós stratégia fő céljai közé tartoznak az előrehaladás mérési kulcspontjai, és ezek kiindulópontként szolgálnak a 2030-as új stratégiához.

2.4.9.

Ha a 2030-ig szóló új stratégia későn készül el, akkor egy átmeneti időszakra annak a gyakorlatnak a bevezetését lehetne javasolni, hogy készüljön közép- (vagy hosszú) távú stratégia azoknak a lépéseknek a részeként, amelyeken az európai szemeszter alapul (például 2020-ban közzétennék egy ilyen, 2021-től érvényes stratégia vázlatát, majd pedig két-háromévente bizonyos helyzetjelentéseket adnának ki a valós teljesítményről és az eredményekről).

2.4.10.

Az EGSZB tehát egy új stratégiai megközelítésben gondolkodik, amely olyan kohéziós politikát eredményez, amely kiemelt figyelmet fordít a valódi (teljesítményalapú és eredménycentrikus), tematikusan koncentrált, kiegyensúlyozott és integrált, hiteles (elemzésen alapuló), professzionálisan megvalósított prioritásokra, amelyek kapcsán figyelmet fordítanak arra is, hogy az érintettek azokat magukénak érezzék.

2.5.    A szemeszter szerepe a társadalmi kohézió megvalósításában

2.5.1.

A társadalmi kohézió erősítése és az európai közvélemény bizalmának helyreállítása két olyan tényező, ami nem választható el egymástól.

2.5.2.

A szociális jogok európai pillére nagyban hozzájárul mindkét tényezőhöz, hiszen az többek között támogatja a reformokat bevezető tagállamokat és útmutatást nyújt nekik a fenntartható, színvonalas és magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek teremtéséhez.

2.5.3.

Ezzel összefüggésben a szociális eredménytáblát és mutatószámait kellene fő eszközként alkalmazni nem csupán a régióknak és tagállamoknak a szociális jogok európai pilléréhez tartozó területeken mutatott teljesítményének mérésére, hanem annak megállapítására is, hogy hol vannak adott esetben beruházási hiányok, és az ESZA+-finanszírozás irányainak a lehető leghatékonyabb meghatározására.

2.5.4.

A statisztikai referenciaértékeket fel kellene használni az egyes tagállamokban mutatkozó beruházási hiányok azonosítására és arra, hogy a beruházásokat úgy irányítsuk, illetve a politikai ajánlásokat úgy fogalmazzuk meg, hogy azok a társadalmi befogadás szempontjából minél jobban hasznosuljanak.

2.5.5.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a tisztességes munka és a nemek közötti egyenlőtlenség (20) kérdésére, valamint a munkanélküliség elleni küzdelemre, különösen a fiatalok és a munkaerőpiactól a legtávolabb került emberek, köztük a fogyatékossággal élő és speciális szükségletű személyek vonatkozásában. Azokra az emberekre is külön oda kell figyelni, akiknek nincsenek ismereteik vagy csak kevés ismeretük van a számítógépekről és a digitális technológiákról.

2.5.6.

A szociális jogok pillérét a tagállamoknak tett ajánlások mérésére szolgáló eszközként kell alkalmazni. A pillér 20 alapelvét olyan jelzésekként kell használni, amelyekkel felmérhető az országok sikere azzal kapcsolatban, hogy mennyire integrálták a szociális pillér iránti elkötelezettségüket a gazdaságpolitikájukba.

2.5.7.

Felmerülhet az a kérdés, hogy miként kellene a szociális jogok európai pillérét az európai szemeszter végrehajtása során úgy tekintetbe venni, hogy azzal erősítsük és támogassuk a folyamatot, anélkül hogy túlterhelnénk azt?

2.5.8.

Erre újra és újra csak azt lehet mondani: jól meghatározott stratégiákra van szükség, horizontális, transzverzális kapcsolódásokkal a fenti politikák között. Ez az Európa fenntartható jövőjét célzó, új, átfogó európai stratégia a szemeszter erős koordinációs mechanizmusa révén garantálni tudná a végrehajtást.

2.6.    Biztosítanunk kell a sokféleségben a rendet

2.6.1.

A közös rendelkezésekről szóló rendelet (21) mellékletében szerepel a különféle uniós politikák egy átfogó gyűjteménye, amely – a tizenhét fenntartható fejlődési céllal együtt – jól mutatja, hogy szinte a lehetetlennel határos feladat biztosítani a koordinációt közöttük. Ehhez járul még, hogy a szociális jogok európai pillérének is van 20 célkitűzése. A helyzet világosabbá tétele és egyszerűsítése érdekében a 2020 utáni regionális fejlesztési és kohéziós politika határozottan öt beruházási prioritásra fókuszál: — egy intelligensebb Európa megteremtése innováció, digitalizáció, gazdasági átalakítás és a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatások révén, — környezetbarátabb, szénmentes Európa a Párizsi Megállapodás végrehajtása, valamint az energetikai átállásba, a megújuló energiákba és az éghajlatváltozás elleni küzdelembe való beruházások révén, — jobban összekapcsolt Európa, stratégiai szállítással és digitális hálózatokkal, — szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával, valamint a minőségi foglalkoztatás, oktatás, a készségek (az EGSZB véleménye szerint a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás különösen fontos), a társadalmi befogadás és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés elősegítése révén, — a polgárokhoz közelebb álló Európa, amely az Unió minden részében támogatja a helyi irányítású fejlesztési stratégiákat és a fenntartható városfejlesztést (az EGSZB hangsúlyozni szeretné a perifériák és a vidék kérdését).

2.6.2.

A vitaanyag, hogy bemutassa, milyen összetett munkát jelent a 2030-ig szóló új, átfogó európai stratégia összeállítása, az alábbiakat nevezte meg az EU fenntartható fejlődési jövőképének fő témáiként: — fenntartható fejlődés az emberek megélhetésének javítása érdekében (az EGSZB kiemeli e tekintetben a munkakörülmények fontosságát): Európa versenyelőnyei, — az EU és a globális kihívások kezelése, — a 2030-ig megvalósítandó fenntartható Európa felé (a részleteket lásd a II. mellékletben), — az EU mint a fenntartható fejlődés globális irányadója, — forgatókönyvek a jövőt illetően (22).

2.7.    Az irányítás új koordinációjának szükségessége

2.7.1.

Az új és friss lendület jellemezte, a fenntartható fejlődésre fókuszáló 2020 utáni átfogó stratégia az Európai Bizottság megújulása adta közelgő nagy lehetőséget kihasználva valóban eszközt fog jelenteni a fellépéshez, építve a szemeszter folyamatára és az Európai Bizottságon belüli új irányítási struktúrára.

2.7.2.

Tekintve az Európa 2030 kapcsán egyre jobban látható jelenlegi demokratikus és végrehajtási deficitet, egyre több érintett fél juttatta kifejezésre, hogy nagy szükség lenne a részvételi demokrácia, a jobb munkaügyi kapcsolatok (nagyobb munkavállalói részvétel) és a gazdaság minden ágában érvényesülő demokrácia hangsúlyosabbá tételére, továbbá a stratégia céljainak hatékony végrehajtására. Egy megújult hosszú távú stratégia kulcsszerepet játszhatna a fokozott versenyképességre és fejlődésre irányuló európai gazdasági kormányzás végrehajtásában, ameddig azt a szemeszter keretében megfelelően koordinálják.

2.7.3.

Ez csak úgy érhető el, ha határozott és gondosan megtervezett lépéseket teszünk annak biztosítása érdekében, hogy a szervezett civil társadalom aktívan bekapcsolódhasson a folyamatba. Létre lehetne ezért hozni az EGSZB szervezetén belül egy egyablakos tájékoztatási központot (23), egy információcsere-platformot vagy valamilyen virtuális vagy fizikai kompetenciaközpontot – anélkül, hogy növelnénk ezzel az adminisztratív és a pénzügyi terheket –, amely elsősorban a 2030-ra szóló uniós stratégiával kapcsolatos végrehajtási problémák kezelésével foglalkozna (ilyen lehet például a nem megfelelő nemzeti szerepvállalás, az intézményi keretek egyértelműségének hiánya vagy a szociális pillér alárendelése). A hatékony koordináció és az észszerűsítés érdekében a kapcsolódó feladatokat, eljárásokat és az ügynökségek közti együttműködés irányítását páneurópai és nemzeti szinten kell koordinálni.

2.7.4.

Az egyablakos modellt minden olyan területen megfelelően lehetne alkalmazni, ahol biztosított az egyetlen hozzáférési pont mint az információmegosztás és a konzultáció integrált platformjának alapja, megkönnyítve a politikák további alakítását és a további döntéshozatalt. Mivel az EGSZB tanácsadó jellegű feladatokat lát el, jól kiépített hálózatot tart fenn a nemzeti gszt-kkel és széles körű intézményközi kapcsolatokat ápol, az egyablakos modell egyedülálló eszköz lehet konzultációk folytatására és az EU2030 végrehajtásának előmozdítására. Ily módon a civil társadalmi érdekeltek lehető legszélesebb körét be lehet vonni az EU2030 prioritásainak megvalósításához kapcsolódó regionális, nemzeti és páneurópai szintű információgyűjtésbe, illetve tájékoztatásba.

2.7.5.

Az EGSZB egyablakos jellegű tájékoztatási központja foglalkozhatna az EU működési módja kapcsán a végrehajtási, illetve demokratikus deficitet érintő problémákkal is. Az „Európai szemeszter” csoportnak az ECO szekció struktúráján belüli létrehozása első lépés volt egy új típusú információs központ kialakítása felé, melynek segítségével az EGSZB tevékenysége ismertebbé válhat az intézmények körében.

---

(1)  A közös rendelkezésekről szóló rendelet 2021–2027, COM(2018) 375 final.

(2)  Agreements between the European Commission and individual EU countries [Megállapodások az Európai Bizottság és az egyes uniós tagállamok között]. Ezek a megállapodások kifejtik, hogy a tagállami hatóságok hogyan tervezik felhasználni az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott finanszírozást.

(3)  Lásd az EGSZB véleményeit a következő tárgyban: A közös rendelkezésekről szóló rendelet, 2021–2027, HL C 62., 2019.2.15., 83. o.; illetve A kohéziós politika jövője a 2020 utáni időszakban, HL C 228., 2019.7.5., 50. o.

(4)  A 2019. évi európai szemeszter – Közlemény az országjelentésekről, COM(2019) 150 final.

(5)  Európai beruházási terv és az InvestEU program (2021–2027).

(6)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: A 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keret, HL C 440., 2018.12.6., 106. o.

(7)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: Reformtámogató program, HL C 62., 2019.2.15., 121. o.

(8)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: Európa polgárainak meghallgatása a fenntartható jövő érdekében (Nagyszeben és a további lépések), HL C 228., 2019.7.5., 37. o.

(9)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: Az EU jövője: előnyök a polgárok számára és az európai értékek tiszteletben tartása, HL C 228., 2019.7.5., 57. o.

(10)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: A kohéziós politika jövője a 2020 utáni időszakban, HL C 228., 2019.7.5., 50. o.

(11)  A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret, COM(2018) 321 final és ennek melléklete.

(12)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: A 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keret, HL C 440., 2018.12.6., 106. o.

(13)  Lásd az EGSZB véleményét a következő tárgyban: Európa polgárainak meghallgatása a fenntartható jövő érdekében (Nagyszeben és a további lépések), HL C 228., 2019.7.5., 37. o., 11.4. pont.

(14)  A közös rendelkezésekről szóló rendelet 2021–2027, COM(2018) 375 final.

(15)  The legal nature of Country-Specific Recommendations, Európai Parlament, 2017. június.

(16)  Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a reformtámogató program létrehozásáról, COM(2018) 391 final.

(17)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: Reformtámogató program, HL C 62., 2019.2.15., 121. o.

(18)  A 2019. évi európai szemeszter – közlemény az országjelentésekről, COM(2019) 150 final.

(19)  Európai gazdasági előrejelzés,2019. tavasz.

(20)  Lásd a Nemek közötti egyenlőség az európai munkaerőpiacokon című EGSZB-véleményt, HL C 110., 2019.3.22., 26. o., valamint A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések című EGSZB-vélemény 1.4. pontját, HL C 240., 2019.7.16., 3. o.

(21)  Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapítása, COM(2018) 375 final.

(22)  Vitaanyag: Fenntartható Európa 2030-ra, COM(2019) 22 final.

(23)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: Az Európa 2020 stratégia megvalósításával kapcsolatos előrehaladás – hogyan érhetők el 2020-ig a stratégia céljai?, HL C 251., 2015.7.31., 19. o.