52018AR3594

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52018AR3594 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018AR3594

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap

COR 2018/03594

HL C 86., 2019.3.7, p. 115–136 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/115

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap

(2019/C 86/08)

Előadó:

Michiel RIJSBERMAN (NL/ALDE), Flevoland tartomány kormányának tagja

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról

COM(2018) 372 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében meghatározott horizontális elveket– ideértve az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét is – tiszteletben kell tartani az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása során, az Európai Unió Alapjogi Chartájának figyelembevételével. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből fakadó kötelezettségeket, és 9. cikkével, valamint a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeket összehangoló uniós joggal összhangban akadálymentességet kell biztosítaniuk. A tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az egyenlőtlenségeket, előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, integrálják a nemi dimenziót, valamint küzdjenek a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az Alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció bármely formájához. Az ERFA és a Kohéziós Alap célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet. A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozásoknak kedvező műveletek során be kell tartaniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében foglalt, állami támogatásra vonatkozó szabályokat.	Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében meghatározott horizontális elveket– ideértve az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét is – tiszteletben kell tartani az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása során, az Európai Unió Alapjogi Chartájának és a szociális jogok európai pillérének figyelembevételével. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből fakadó kötelezettségeket, és 9. cikkével, valamint a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeket összehangoló uniós joggal összhangban akadálymentességet kell biztosítaniuk. A tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az egyenlőtlenségeket, előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, integrálják a nemi dimenziót, valamint küzdjenek a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az Alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció bármely formájához. A tagállamok és a Bizottság elismerik, hogy a kultúra fontos szerepet játszik Európa társadalmi kohéziójában, összhangban az UNESCO kulturális sokszínűségről szóló egyetemes nyilatkozatával és szem előtt tartva azt a szerepet, amit a kultúra és a kreatív ágazatok tölthetnek be a polgári feszültségek feloldásában.
	Az ERFA és a Kohéziós Alap célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, mindenekelőtt a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása tekintetében tett uniós kötelezettségvállalásoknak megfelelően, továbbá a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet. A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozásoknak kedvező műveletek során be kell tartaniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében foglalt, állami támogatásra vonatkozó szabályokat.

Indokolás

—

2. módosítás

Új preambulumbekezdés az (5) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A tagállamoknak tartózkodniuk kell további olyan szabályok bevezetésétől, amelyek megnehezítik a kedvezményezett számára az ERFA és a Kohéziós Alap felhasználását.

3. módosítás

(14) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az éghajlatváltozás-kezelés fontosságát tükrözve, a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása tekintetében tett uniós kötelezettségvállalásoknak megfelelően az alapok hozzájárulnak az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy az egész uniós költségvetésben a kiadások legalább 25 %-a járuljon hozzá az éghajlat-politikai célok eléréséhez. Az ERFA keretében végrehajtott műveletek várhatóan 30 %-kal járulnak hozzá az ERFA éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez. A Kohéziós Alap keretében végrehajtott műveletek várhatóan 37 %-kal járulnak hozzá a Kohéziós Alap éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez.

Ezeket a százalékos arányokat a teljes programozási időszakban figyelembe kell venni.

Ezért az alapok előkészítése és végrehajtása során releváns tevékenységeket fognak meghatározni, a releváns értékelések és felülvizsgálatok keretében pedig ismét kiértékelik majd ezeket. Ezeket a tevékenységeket és a végrehajtásukra fenntartott pénzügyi források elosztását az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] IV. mellékletével összhangban a nemzeti Integrált Energiaügyi és Éghajlat-politikai Tervek tartalmazzák és az operatív programok részét képezik.

Indokolás

A Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása komoly kihívást jelent Európa számára. Korábbi véleményeiben az RB rendkívül ambiciózus éghajlat-politikai célkitűzéseket határozott meg, és tudomásul veszi, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap az EU költségvetésének az éghajlat-politikai célkitűzések elérését elősegítő legfőbb finanszírozási eszközei. Az EU elkötelezett a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása iránt. A különböző szakpolitikai célkitűzésekre elkülönített költségvetési juttatások rugalmas jellege által okozott kiszámíthatatlanság miatt a kohéziós politika „horizontális előfeltételeinek” magukban kell foglalniuk azt a követelményt, amelynek értelmében a tagállamoknak a nemzeti integrált energiaügyi és éghajlat-politikai terveikben teljesíteniük kell a Párizsi Megállapodás célkitűzéseiből eredő kötelezettségeket; ezeket a terveket a teljes programozási időszak során szorosan nyomon kell követni annak biztosítása érdekében, hogy az éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez való hozzájárulások továbbra is a helyes úton haladjanak.

4. módosítás

Új preambulumbekezdés illesztendő be a (14) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A területfejlesztéshez nyújtott finanszírozás növelésével és testreszabott eszközök biztosításával az ERFA-nak meg kell erősítenie a szubnacionális kormányzatoknak nyújtott közvetlen támogatását, ösztönözve ezáltal az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak helyi megvalósítását.

Indokolás

A preambulumbekezdések csak az ENSZ éghajlatváltozás-kezelésre irányuló fenntartható fejlesztési céljait említik. Ez a módosítás az összes fenntartható fejlesztési cél helyi megvalósításának ösztönzése tekintetében nagyobb fokú koherenciát biztosít az Európai Unió Tanácsának „Az EU válasza a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre – Európa fenntartható jövője” című következtetéseivel.

5. módosítás

(17) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az ERFA-nak elő kell segítenie az Unión belüli legfontosabb regionális egyenlőtlenségek kezelését, valamint a különféle régiók fejlettségi szintje között fennálló eltérések és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentését, utóbbiak közt azon régiókét, amelyek a dekarbonizációs kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kihívásokkal szembesülnek. Ezért a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatást az Unió kulcsprioritásaira kell koncentrálni, az (EU) 2018/xxx rendeletben [az új CPR] megállapított szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően. Ezért az ERFA-ból nyújtott támogatást az „Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás előmozdítása révén” és a „Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával” szakpolitikai célkitűzésekre kell koncentrálni. Ezt a tematikus koncentrációt nemzeti szinten kell elérni, ugyanakkor rugalmasságot kell biztosítani az egyes programok szintjén és a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmük alapján meghatározott három csoportja között. Továbbá részletesen meg kell határozni a tagállamok osztályozásának módszertanát, a legkülső régiók sajátos helyzetének figyelembevételével.

Az ERFA-nak elő kell segítenie az Unión belüli legfontosabb regionális egyenlőtlenségek kezelését, valamint a különféle régiók fejlettségi szintje között fennálló eltérések és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentését, utóbbiak közt azon régiókét, amelyek a dekarbonizációs kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kihívásokkal szembesülnek. Ezért a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatást az Unió kulcsprioritásaira kell koncentrálni, az (EU) 2018/xxx rendeletben [az új CPR] megállapított szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően. Ezért az ERFA-ból nyújtott támogatást az „Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás előmozdítása révén” és a „Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával” szakpolitikai célkitűzésekre kell koncentrálni. Ezt a tematikus koncentrációt regionális szinten kell elérni, ugyanakkor rugalmasságot kell biztosítani az egyes programok szintjén és a régiók bruttó hazai termékük alapján meghatározott három kategóriája között. A régiók közötti rugalmasság előmozdítása érdekében a tagállamok – az érintett régiók felkérésére – kérelmezhetik, hogy a tematikus koncentrációt a régiók egy bizonyos együttesére vonatkoztatva állapítsák meg. Továbbá részletesen meg kell határozni a régiók osztályozásának módszertanát, a legkülső régiók sajátos helyzetének figyelembevételével.

Indokolás

Ennek a módosításnak a célja, hogy a (17) preambulumbekezdést összhangba hozza a tematikus koncentrációval kapcsolatos 3. cikkről szóló 7. módosítással.

A javasolt központosított felosztási mechanizmussal kapcsolatban a legtöbb regionális érdekelt fél (RB, AER, CPMR, CEMR) aggályát fejezte ki. Például a tematikus koncentrációra vonatkozó nemzeti szabályok értelmében az „átmeneti” régiók (azon régiók, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya az uniós átlag 75 %-a felett, de 100 %-a alatt van – „2. csoport”) tévesen szigorúbb szabályok hatálya alá kerülnének, ha olyan tagállamokban vannak, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya az uniós átlag 100 %-a vagy afelett van („1. csoport”).

Ez ellentétes a kohéziós politika helyi alapú megközelítésével és szándékolt rugalmasságával, ami miatt a javaslat ellentétes hatást ér el. Ezért az RB javasolja a jelenlegi, regionális felosztási rendszerre való visszatérést, megengedve azonban azt a rugalmasságot, hogy a tematikus koncentrációt a régiók képességeinek és szükségleteinek függvényében szabályozzák.

6. módosítás

(18) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A támogatás uniós kulcsprioritásokra koncentrálása érdekében helyénvaló előírni, hogy a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeket a teljes programozási időszak során tiszteletben kell tartani, az egy programon belüli vagy a programok közötti prioritások közötti átcsoportosítás esetén is.

A támogatás uniós kulcsprioritásokra koncentrálása érdekében és a 174. cikkben meghatározott, társadalmi, gazdasági és területi kohézióra vonatkozó célkitűzésekkel összhangban helyénvaló előírni, hogy a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeket a teljes programozási időszak során tiszteletben kell tartani, az egy programon belüli vagy a programok közötti prioritások közötti átcsoportosítás esetén is.

7. módosítás

2. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) Az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [4. cikkének (1) bekezdésében] meghatározott szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban az ERFA az alábbi egyedi célkitűzéseket támogatja:

a)	intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása révén (a továbbiakban: 1. szakpolitikai célkitűzés) az alábbiak által:

a)	intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása révén (a továbbiakban: 1. szakpolitikai célkitűzés) az alábbiak által:

i.	a kutatási és innovációs kapacitások megerősítése, valamint előrehaladott technológiák bevezetése;

i.	a kutatási és innovációs kapacitások megerősítése, valamint előrehaladott technológiák bevezetése;

ii.	a digitalizáció polgárok, vállalkozások és kormányok előnyére fordítása;

ii.	a digitalizáció polgárok, vállalkozások és kormányok előnyére fordítása;

iii.	a kkv-k növekedés és versenyképesség előmozdítása;

iii.	a kkv-k növekedés és versenyképesség előmozdítása;

iv.	készségfejlesztés az intelligens szakosodáshoz, ipari átalakuláshoz és vállalkozáshoz;

iv.	készségfejlesztés és támogató tevékenységek az intelligens szakosodáshoz, ipari átalakuláshoz és vállalkozáshoz;

b)	„zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával” (a továbbiakban: 2. szakpolitikai célkitűzés) az alábbiak által:

„zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás és a fenntartható városi mobilitás , a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával” (a továbbiakban: 2. szakpolitikai célkitűzés) az alábbiak által:

i.	energiahatékonysági intézkedések előmozdítása:

i.	energiahatékonysági intézkedések előmozdítása , ügyelve arra, hogy az energiaszegénység ne növekedjen ;

ii.	a megújuló energiák ösztönzése;

ii.	a megújuló energiák ösztönzése;

iii.	intelligens energiarendszerek, -hálózatok és -tárolás fejlesztése helyi szinten;

iii.	intelligens energiarendszerek, -hálózatok és -tárolás fejlesztése helyi szinten;

iv.	az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázatkezelés és katasztrófavédelmi reziliencia előmozdítása;

iv.	az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázatkezelés, ideértve a földrengésekkel kapcsolatos kockázatok megelőzését is, és a katasztrófákkal és extrém időjárási eseményekkel szembeni reziliencia előmozdítása;

v.	a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása;

v.	a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása;

vi.	a körkörös gazdaságra való átállás előmozdítása;

vi.	a körkörös gazdaságra való átállás előmozdítása;

vii.	a városi környezet biodiverzitásának, környezetbarát infrastruktúrájának megerősítése, valamint a környezetszennyezés csökkentése;

vii.	a városi és vidéki környezet biodiverzitásának, környezetbarát infrastruktúrájának megerősítése, valamint a környezetszennyezés csökkentése;

viii.

a fenntartható városi mobilitás előmozdítása;

c)	„jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-konnektivitás fokozásával” (3. szakpolitikai célkitűzése) az alábbiak révén:

c)	„jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-konnektivitás fokozásával” (3. szakpolitikai célkitűzése) az alábbiak révén:

i.	a digitális összekapcsoltság megerősítése;

i.	a digitális összekapcsoltság megerősítése;

ii.	fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T fejlesztése;

ii.	fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T fejlesztése;

iii.	fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás kialakítása, ideértve a TEN-T-hez való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is;

iii.	fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi , a kerékpáros mobilitást is magában foglaló mobilitás kialakítása, ideértve a TEN-T-hez való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is;

iv.	fenntartható multimodális városi mobilitás előmozdítása

d)	„szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával” (4. szakpolitikai célkitűzés), az alábbiak révén:

d)	„szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával” (4. szakpolitikai célkitűzés), az alábbiak révén:

i.	a munkaerőpiacok hatékonyságának növelése, és a minőségi munkavállalás javítása a szociális innováció és infrastruktúra fejlesztésével;

i.	a munkaerőpiacok hatékonyságának növelése, és a minőségi munkavállalás javítása a szociális innováció és infrastruktúra fejlesztésével;

ii.	infrastruktúrafejlesztés révén hatékonyabb hozzáférés inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás területén;

ii.	infrastruktúrafejlesztés révén hatékonyabb hozzáférés inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás területén;

iii.	a marginalizált közösségek, migránsok és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának fokozása integrált intézkedések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén;

iii.	a marginalizált közösségek, migránsok és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának fokozása integrált intézkedések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén;

iv.	az egészségügyi ellátás egyenlő igénybevétele lehetőségének biztosítása infrastruktúrafejlesztés révén, ideértve az alapellátást is;

iv.	az egészségügyi ellátás egyenlő igénybevétele lehetőségének biztosítása az egészségügyi ellátás eszközeinek fejlesztése révén, ideértve az alapellátást is;

v.	hátrányos helyzetben levő, demográfiai vagy földrajzi jellegű kihívásokkal küzdő városi és vidéki települések fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása;

e)	„a polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén” (a továbbiakban: 5. szakpolitikai célkitűzés), az alábbiak által:

e)	„a polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén” (a továbbiakban: 5. szakpolitikai célkitűzés), az alábbiak által:

i.	integrált társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturális örökség és biztonság előmozdítása városi területeken;

i.	integrált társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, a kultúra, ezen belül a kulturális örökség és biztonság előmozdítása városi területeken , a funkcionális városi területeket is beleértve ;

ii.	integrált helyi társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturális örökség és biztonság előmozdítása, többek között vidéki és part menti területeken, közösségvezérelt helyi fejlesztés révén is;

ii.

integrált helyi társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturális örökség és biztonság előmozdítása, többek között vidéki területeken, hegyvidéki régiókban, ritkán lakott területeken, szigeteken és part menti területeken, a legkülső régiókban, valamint egyéb típusú területeken, célzottan, közösségvezérelt helyi fejlesztés révén is;

iii.	a fenntartható fejlesztési célok helyi megvalósulása érdekében a helyi és regionális közigazgatási szervek kapacitásépítésének támogatása a területfejlesztést és a végrehajtás helyi ösztönzését célzó testreszabott eszközök biztosítása révén;

iv.

az integrált területfejlesztés támogatása az erősen vidéki jellegű, magas öregedési és népesség-elvándorlási mutatókkal rendelkező területeken, közlekedési és távközlési infrastruktúrájuk fejlesztéséhez, a digitális szakadék áthidalásához (többek között az egyes generációk között), valamint a közszolgáltatások, egyebek mellett az e-tanulás és az e-egészségügy fejlesztéséhez;

(2) A Kohéziós Alap támogatja a 2. szakpolitikai célkitűzést és az (1) bekezdés c) pontjának ii., iii. és iv. pontjában meghatározott 3. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó egyedi célkitűzéseket.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi célkitűzések tekintetében az ERFA és a Kohéziós Alap adott esetben támogathat a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe célkitűzés” alá tartozó tevékenységeket, amennyiben azok:

a)	vagy javítják a programhatóságok és az alapok végrehajtásához kapcsolódó szervezetek kapacitását;

a)	vagy javítják a programhatóságok és az alapok végrehajtásához kapcsolódó szervezetek kapacitását:

i.	a közigazgatási szervek modernizálására irányuló kapacitásépítési intézkedések további finanszírozásban részesülhetnek a reformtámogató programból az (EU) 2018/xxx rendeletben [reformtámogató programról szóló rendelet] meghatározottak szerint;

ii.

a kapacitásépítési intézkedések további társfinanszírozásban részesülhetnek az (EU) 2018/xxx rendelet [EMVA-rendelet] értelmében, és azok végrehajtására az Európai Vidékfejlesztési Hálózattal (EVH) együtt kerül sor, különösen a város és a vidék közötti kapcsolatok, valamint a városi és funkcionális területek fejlesztését támogató projektek tekintetében;

b)	vagy megerősítik a partnerekkel folytatott együttműködést egy adott tagállamban vagy azon kívül.

b)	vagy megerősítik a partnerekkel folytatott együttműködést egy adott tagállamban vagy azon kívül.

A b) pontban említett együttműködés magában foglalja a határon átnyúló régiókból, a nem szomszédos régiókból vagy a makroregionális vagy tengerfenék stratégia által felölelt területen fekvő régiókból, vagy azok kombinációiból származó partnereket is.

Indokolás

Az elmúlt években az esb-alapok a „szabadidős szolgáltatásokat” biztosító kisméretű infrastruktúrák kiépítésére irányultak a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység leküzdése érdekében a vidéki és városi területeken. A következő ERFA-rendeletnek továbbra is kifejezetten hivatkoznia kell arra, hogy a rászoruló közösségek támogatása érdekében beruházásokra van szükség a fizikai infrastruktúra, így például a sportinfrastruktúra terén.

Az 5. szakpolitikai célkitűzés területi hangsúlyát pedig ki kell terjeszteni az összes területtípusra, (beleértve a regionális szint alatti és a funkcionális területeket), valamint a földrajzi sajátosságokkal rendelkező területekre.

Másrészt a területfejlesztéshez nyújtott finanszírozás növelésével és testreszabott eszközök biztosításával az ERFA-nak meg kell erősítenie a szubnacionális kormányzatoknak nyújtott közvetlen támogatását, ösztönözve ezáltal a fenntartható fejlesztési célok helyi megvalósítását. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni, hogy a fenntartható fejlesztési célok helyi megvalósulása olyan politikai folyamat, melynek keretében a szubnacionális kormányzatok segítséget kapnak intézkedések megtételére. Ennek megfelelően a helyi közigazgatási szervek fenntartható fejlesztési célokkal összefüggő kapacitásépítését az 5. szakpolitikai célkitűzés keretében a technikai segítségnyújtásra allokált ERFA-költségvetésből kell támogatni.

8. módosítás

A 2. cikk után új cikk illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [6]. cikkével összhangban minden tagállam biztosítja az illetékes helyi és regionális önkormányzatok megfelelő részvételét a partnerségi megállapodások előkészítésében, valamint az ERFA és a Kohéziós Alap által támogatott programok kidolgozásában, végrehajtásában és értékelésében.

Indokolás

Fontos gondoskodni arról, hogy a partnerségi elvet és a többszintű kormányzást a kohéziós politika valamennyi szakpolitikai területén tiszteletben tartsák és garantálják, különösen mivel a helyi és regionális érdekelt felek aggályuknak adtak hangot a kohéziós politika központosításával kapcsolatban.

Ennek a módosításnak a célja a partnerségi elv megszilárdítása azáltal, hogy beépíti azt az ERFA-ról és a Kohéziós Alapról szóló rendeletbe, ezáltal összhangba hozva azt az (EU) 2018/xxx rendelet [ESZA+] [8]. cikkével és az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [6]. cikkével.

9. módosítás

3. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott programok tekintetében a teljes ERFA-forrásokat minden tagállamban nemzeti szinten koncentrálják a (3) és (4) bekezdéssel összhangban.

(1) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott programok tekintetében a teljes ERFA-forrásokat minden tagállamban regionális szinten koncentrálják az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] 102. cikkének (2) bekezdésével összhangban , az alábbiak szerint:

a)	a fejlettebb régiókban a nemzeti szinten elkülönített összes ERFA-forrás legalább 85 %-át az 1. és 2. szakpolitikai célkitűzéshez nyújtott technikai segítségnyújtástól eltérő prioritásokra, legalább 30 %-át pedig a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítani;

b)	az átmeneti régiókban a nemzeti szinten elkülönített összes ERFA-forrás legalább 45 %-át az 1. szakpolitikai célkitűzéshez nyújtott technikai segítségnyújtástól eltérő prioritásokra, legalább 30 %-át pedig a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítani;

c)	a kevésbé fejlett régiókban a nemzeti szinten elkülönített összes ERFA-forrás legalább 35 %-át az 1. szakpolitikai célkitűzéshez nyújtott technikai segítségnyújtástól eltérő prioritásokra, legalább 30 %-át pedig a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítani.

(2) A legkülső régiókkal rendelkező tagállamok számára nyújtott támogatás tematikus koncentrálása tekintetében a kimondottan a legkülső régiók számára allokált ERFA-forrásokat az összes többi régió számára allokált forrásoktól külön kell kezelni.

(2) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzése keretében a legkülső régiókra vonatkozó programok tekintetében azokat kevésbé fejlett régióknak kell tekinteni.

(3) A tagállamok osztályozása bruttó nemzeti jövedelmük aránya alapján az alábbiak szerint történik:

(3) A z (1) bekezdésben meghatározott, tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeknek a teljes programozási időszakban eleget kell tenni, akkor is, amikor ERFA költségvetési juttatásokat csoportosítanak át egy program prioritásai között vagy programok között, valamint az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [14.] cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával is.

a)	azon tagállamok, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya az uniós átlag 100 %-ával egyenlő vagy magasabb annál (a továbbiakban: 1. csoport);

b)	azon tagállamok, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya az uniós átlag 75 %-a felett, de 100 %-a alatt van (a továbbiakban: 2. csoport);

c)	azon tagállamok, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya az uniós átlag 75 %-a alatt van (a továbbiakban: 3. csoport).

E cikk alkalmazásában a bruttó nemzeti jövedelem aránya a valamely tagállam – uniós adatok alapján a 2014–2016 közötti időszakra kiszámított – vásárlóerő-egységben kifejezett, egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme és a 27 tagállam ugyanazon referencia-időszakra kiszámított, vásárlóerő-egységben kifejezett, egy főre jutó átlag bruttó nemzeti jövedelme közötti arány.

A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzése keretében a legkülső régiókra vonatkozó programok tekintetében azokat a 3. csoportba tartozónak kell tekinteni.

(4) A tagállamoknak a tematikus koncentráció alábbi követelményeinek kell eleget tenniük:

(4) Amennyiben egy adott programhoz az 1. szakpolitikai célkitűzés vagy 2. szakpolitikai célkitűzés vagy mindkettő tekintetében nyújtott ERFA támogatást az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [99.] cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet [98.] cikkével összhangban végzett pénzügyi korrekció következtében csökkentik, a (2) bekezdésben meghatározott, tematikus koncentrációra vonatkozó követelménynek való megfelelést nem kell újból megvizsgálni.

a)	Az 1. csoportba tartozó tagállamoknak a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások alá tartozó összes ERFA forrásuk legalább 85 %-át az 1. és 2. szakpolitikai célkitűzésre, legalább 60 %-át pedig az 1. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítaniuk;

b)	A 2. csoportba tartozó tagállamoknak a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások alá tartozó összes ERFA forrásuk legalább 45 %-át az 1. szakpolitikai célkitűzésre, legalább 30 %-át pedig a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítaniuk;

c)	A 3. csoportba tartozó tagállamoknak a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások alá tartozó összes ERFA forrásaik legalább 35 %-át az 1. szakpolitikai célkitűzésre, legalább 30 %-át pedig a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítaniuk.

(4)a. Megfelelően indokolt esetekben – az érintett régiókkal való konzultációt követően – a tagállamok kérelmezhetik a tematikus koncentráció regionális kategóriák szintjére, legfeljebb 10 %-kal való csökkentését.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott, tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeknek a teljes programozási időszakban eleget kell tenni, akkor is, amikor ERFA költségvetési juttatásokat csoportosítanak át egy program prioritásai között vagy programok között, valamint az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [14.] cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával is.

(6) Amennyiben egy adott programhoz az 1. szakpolitikai célkitűzés vagy 2. szakpolitikai célkitűzés vagy mindkettő tekintetében nyújtott ERFA támogatást az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [99.] cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet [98.] cikkével összhangban végzett pénzügyi korrekció következtében csökkentik, a (4) bekezdésben meghatározott, tematikus koncentrációra vonatkozó követelménynek való megfelelést nem kell újból megvizsgálni.

Indokolás

(1)	A központosított felosztási mechanizmussal kapcsolatban a legtöbb regionális érdekelt fél (RB, AER, CPMR, CEMR) aggályát fejezte ki. Ez ellentétes a kohéziós politika helyi alapú megközelítésével.

(2)	A legkülső régiókat kevésbé fejlett régióknak kell tekinteni az ilyen régiókat érintő egyedi problémák miatt, amelyek megoldásra várnak.

(3)

A tematikus koncentráció rendszerének lehetővé kellene tennie kellene egy bizonyos fokú rugalmasságot a nemzeti és regionális sajátosságok tekintetében, elkerülendő, hogy a hasonló európai regionális kategóriáknak eltérően kelljen koncentrálniuk a forrásokat tagállamaik bruttó nemzeti jövedelme miatt.

10. módosítás

4. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) Az ERFA az alábbiakat támogatja:

a)	infrastrukturális beruházások;

a)	infrastrukturális beruházások;

b)	a szolgáltatásokhoz való hozzáférést célzó beruházások;

b)	a szolgáltatásokhoz való hozzáférést célzó beruházások;

c)	kkv-kbe irányuló termelőberuházások;

c)	kkv-kbe irányuló termelőberuházások;

d)	berendezések, szoftverek és immateriális javak;

d)	berendezések, szoftverek és immateriális javak;

e)	információ, kommunikáció, tanulmányok, hálózatépítés, együttműködés, tapasztalatcsere és klasztereket érintő tevékenységek;

e)	információ, kommunikáció, tanulmányok, hálózatépítés, együttműködés, tapasztalatcsere és klasztereket érintő tevékenységek;

f)	technikai segítségnyújtás.

f)	technikai segítségnyújtás.

Továbbá, a kkv-któl eltérő vállalatokba irányuló termelőberuházások akkor támogathatók , ha kkv-kkal folytatott együttműködést foglalnak magukban a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint támogatott kutatási és innovációs tevékenységekben.

A kkv-któl eltérő vállalatokba irányuló termelőberuházások támogathatók a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint támogatott kutatási és innovációs tevékenységekben , illetve a kkv-k javát szolgáló üzleti infrastruktúrában .

A 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában meghatározott 1. szakpolitikai célkitűzés alatti egyedi célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az ERFA támogatja a képzést, az egész életen át tartó tanulást és az oktatási tevékenységeket.

(2) Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében az ERFA a következőket támogatja:

a)	létesítmények és humánerőforrás megosztása;

a)	létesítmények és humánerőforrás , valamint minden típusú infrastruktúra megosztása a határokon átnyúlóan minden régióban ;

b)	kísérő lágy beruházások és az (EU) 2018/xxxx rendeletben [az új ESZA+ rendelet] foglaltak szerint az Európai Szociális Alap Plusz alá tartozó 4. szakpolitikai célkitűzéssel kapcsolatos egyéb tevékenységek.

b)	kísérő lágy beruházások és az (EU) 2018/xxxx rendeletben [az új ESZA+ rendelet] foglaltak szerint az Európai Szociális Alap Plusz alá tartozó 4. szakpolitikai célkitűzéssel kapcsolatos egyéb tevékenységek.

Indokolás

Megjegyzendő, hogy az, hogy az 1. szakpolitikai célkitűzés keretében csak a kkv-szektoron belüli (vagy a kkv-kal együttműködésben történő) termelőberuházásokra és üzletiinfrastruktúra-támogatásra van lehetőség, túlságosan korlátozó jellegű megkötés. Ráadásul ez nem indokolt a kohéziós politikai prioritásoknak a kutatásra és az innovációra való nagyfokú összpontosítására, valamint a fejlett technológiák használatára tekintettel, ami szükségessé teszi nagyvállalati kategóriába tartozó szereplők megjelenését a kedvezményezettek között (ideértve a spin-off vállalkozásokat is).

11. módosítás

6. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) Az ERFA és a Kohéziós Alap nem támogatja az alábbiakat:

a)	atomerőművek leszerelése vagy építése;

a)	atomerőművek leszerelése vagy építése;

b)	a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekből eredő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó beruházások;

b)	a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekből eredő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó beruházások;

c)	dohány és dohánytermékek gyártása, feldolgozása és forgalomba hozatala;

c)	dohány és dohánytermékek gyártása, feldolgozása és forgalomba hozatala;

d)	a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozások;

d)	a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozások;

e)	repülőtéri infrastruktúraberuházások, a legkülső régiók kivételével;

e)	repülőtéri infrastruktúraberuházások, kivéve, ha azok környezetvédelemmel kapcsolatosak, vagy ha azokat az ilyen beruházások környezetre gyakorolt negatív hatásainak mérsékléséhez vagy csökkentéséhez szükséges beruházás kíséri, és a legkülső régiók kivételével;

f)	a hulladék hulladéklerakóban való ártalmatlanítására irányuló beruházások;

f)	a hulladék hulladéklerakóban való ártalmatlanítására irányuló beruházások;

g)	a maradékhulladék kezelését célzó létesítményekbe irányuló beruházások;

g)	az olyan (nem szelektíven gyűjtött, vegyes) maradékhulladék végső kezelését célzó létesítményekbe irányuló beruházások , amely nem sorolható be az (EU) 2018/851 irányelv 4. cikke szerinti hulladékhierarchiába, egyes megfelelően indokolt esetekben a legkülső régiók kivételével ;

h)	a fosszilis tüzelőanyagok gyártásával, feldolgozásával, forgalmazásával, tárolásával vagy égetésével kapcsolatos beruházások, a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkében meghatározott tiszta üzemű gépjárművekkel kapcsolatos beruházások kivételével;

h)	a fosszilis tüzelőanyagok gyártásával, feldolgozásával, forgalmazásával, tárolásával vagy égetésével kapcsolatos beruházások, a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkében meghatározott tiszta üzemű gépjárművekkel kapcsolatos beruházások kivételével;

i.	széles sávú infrastruktúrába irányuló beruházások olyan területeken, amelyek legalább két azonos kategóriájú széles sávú hálózattal rendelkeznek.

i.	széles sávú infrastruktúrába irányuló beruházások olyan területeken, amelyek legalább két azonos kategóriájú széles sávú hálózattal rendelkeznek.

j)	finanszírozás a vasúti közlekedésben használandó gördülő eszközök beszerzéséhez, kivéve, ha az az alábbiakhoz kapcsolódik:

j)	finanszírozás a vasúti közlekedésben használandó gördülő eszközök beszerzéséhez, kivéve, ha az az alábbiakhoz kapcsolódik:

i.	nyilvános pályázaton meghirdetett közszolgáltatási kötelezettség teljesítése a módosított 1370/2007/EK rendelet alapján;

i.	nyilvános pályázaton meghirdetett közszolgáltatási kötelezettség teljesítése a módosított 1370/2007/EK rendelet alapján;

ii.	vasúti szállítási szolgáltatások nyújtása versenyre teljes mértékben megnyitott vonalakon, amennyiben a kedvezményezett az (EU) 2018/xxxx [InvestEU rendelet] alapján finanszírozásra jogosult új belépő.

ii.	vasúti szállítási szolgáltatások nyújtása versenyre teljes mértékben megnyitott vonalakon, amennyiben a kedvezményezett az (EU) 2018/xxxx [InvestEU rendelet] alapján finanszírozásra jogosult új belépő;

k)	társadalmi kirekesztés vagy megkülönböztetés bármely formáját előidéző tevékenységek.

(2) Továbbá, a Kohéziós Alap nem támogat lakhatási beruházásokat, kivéve, ha azok az energiahatékonyság vagy a megújuló energia használatának előmozdításával kapcsolatosak.

(3) A tengerentúli országok és területek nem jogosultak az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, de az (EU) 2018/xxxx [ETE (Interreg] rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően részt vehetnek az Interreg programokban.

Indokolás

(1) e) Az RB javasolja a repülőtéri infrastruktúrák éghajlati és környezeti szempontjainak figyelembevételét a jelenlegi 1301/2013/EU rendeletben [ERFA-rendelet] meghatározottak szerint.

(1) g) A „maradékhulladék” fogalmának pontosítása.

(1) k) Az ERFA-rendelet (5) preambulumbekezdése határozza meg azokat az alapelveket, amelyeket az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása során tiszteletben kell tartani; ilyen például az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elve. Az Alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek a szegregáció bármely formáját idézik elő. Ez az alapelv azonban az előző programozási időszakkal ellentétben a rendelet cikkeiben már nem szerepel. Az RB gondoskodni kíván arról, hogy a tagállamok betartsák ezeket a kötelezettségeket.

12. módosítás

8. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1) Az ERFA az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] 4. cikkének (2) bekezdésben említett mindkét cél keretében támogathatja a programokon belüli integrált területfejlesztést, a fenti rendelet [az új CPR] III. címének II. fejezetével összhangban.	(1) Az ERFA az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] 4. cikkének (2) bekezdésben említett mindkét cél keretében támogathatja a programokon belüli integrált területfejlesztést, a fenti rendelet [az új CPR] III. címének II. fejezetével összhangban.
(2) A tagállamok az ERFA támogatásával integrált területfejlesztést kizárólag az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [22.] cikkében említett formákban hajtanak végre.	(2) A tagállamok az ERFA támogatásával integrált területfejlesztést többek között az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [22.] cikkében említett formákban hajtanak végre. Ez az ESZA+ bevonásával több alapra támaszkodó megközelítés formáját is öltheti, és ahol erre lehetőség van, összehangolható az EMVA és az ETHA finanszírozásával.

Indokolás

Egyes tagállamokban a múltban az integrált területfejlesztés egyéb formáit is sikeresen megvalósították. Nem világos, hogy a jövőben miért kellene kizárni az ilyen formák alkalmazását.

13. módosítás

9. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1) Az ERFA támogatja a városi területeket célzó („fenntartható városfejlesztés”), területi stratégiákon alapuló integrált területfejlesztést összhangban az (EU) 2018/xxxx rendelet [új CPR] [23.] cikkével, az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett mindkét cél alá tartozó programokon belül.	(1) Az ERFA támogatja a városi területeket célzó („fenntartható városfejlesztés”), területi stratégiákon alapuló integrált területfejlesztést összhangban az (EU) 2018/xxxx rendelet [új CPR] [23.] cikkével, az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett mindkét cél alá tartozó programokon belül.
(2) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében nemzeti szinten elkülönített ERFA-források – a technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódók kivételével – legalább 6 %-át fenntartható városfejlesztésre kell fordítani közösségvezérelt helyi fejlesztés, integrált területi beruházások vagy az 5. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó más területi eszköz formájában.	(2) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében nemzeti szinten elkülönített ERFA-források – a technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódók kivételével – legalább 6 %-át fenntartható városfejlesztésre kell fordítani közösségvezérelt helyi fejlesztés, integrált területi beruházások vagy az 5. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó más területi eszköz formájában.
	A fenntartható városfejlesztésre minimálisan fordítandó 6 %-ot az 5. szakpolitikai célkitűzés, valamint az 1–4. egyedi szakpolitikai célkitűzés keretében végrehajtott műveletek alapján kell meghatározni az 1. mellékletben meghatározottak szerint.
Az érintett program vagy programok tartalmazzák az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [17. cikke (3) bekezdése] d) pontjának vii. alpontja alapján e célból tervezett összegeket.	Az érintett program vagy programok tartalmazzák az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [17. cikke (3) bekezdése] d) pontjának vii. alpontja alapján e célból tervezett összegeket.
(3) A (2) bekezdés alapján fenntartható városfejlesztésre allokált százalékot a teljes programozási időszakban be kell tartani az ERFA költségvetési juttatások egy program prioritásai közötti vagy programok közötti átcsoportosításakor, az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [14.] cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával is.	(3) A (2) bekezdés alapján fenntartható városfejlesztésre allokált százalékot a teljes programozási időszakban be kell tartani az ERFA költségvetési juttatások egy program prioritásai közötti vagy programok közötti átcsoportosításakor, az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [14.] cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával is.
(4) Amennyiben az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [99.] cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet [98.] cikkével összhangban végzett pénzügyi korrekció következtében csökken az ERFA költségvetési juttatása, a (2) bekezdés szerinti megfelelést nem kell újból megvizsgálni.	(4) Amennyiben az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [99.] cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet [98.] cikkével összhangban végzett pénzügyi korrekció következtében csökken az ERFA költségvetési juttatása, a (2) bekezdés szerinti megfelelést nem kell újból megvizsgálni.

Indokolás

Pontosítás. Ez a pont a rendeletben már szerepel az 1. melléklet egyik lábjegyzetében, azonban egyértelműbb, ha a rendelet cikkeiben kerül megemlítésre.

14. módosítás

10. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) Az ERFA támogatja a Bizottság által közvetlen vagy közvetett irányítás keretében végrehajtott Európai Városfejlesztési Kezdeményezést is.

(1) Az ERFA támogatja a Bizottság által közvetlen vagy megosztott irányítás keretében végrehajtott Európai Városfejlesztési Kezdeményezést is.

A fenti kezdeményezés az összes városi területre kiterjed, és támogatja az uniós városfejlesztési menetrendet .

A fenti kezdeményezés az összes városi területre kiterjed, és támogatja az uniós városfejlesztési menetrend partnerségeit és fedezi szervezeti költségeit .

(2) Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés az alábbi három, a fenntartható várofejlesztést figyelembe vevő ágból áll:

a)	a kapacitásépítés támogatása;

a)	a kapacitásépítés támogatása, ideértve a helyi képviselők csereprogramját is (Erasmus program a helyi és a regionális képviselők számára);

b)	innovatív fellépések támogatása;

b)	innovatív fellépések támogatása;

c)	a tudás, a politikaalakítás és a kommunikáció támogatása.

c)	a tudás, a területi hatásvizsgálatok, a politikaalakítás és a kommunikáció támogatása.

Egy vagy több tagállam kérésére az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés városokkal kapcsolatos kérdésekről folytatott kormányközi együttműködést is támogathat.

Egy vagy több tagállam kérésére az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés városokkal kapcsolatos kérdésekről folytatott kormányközi együttműködést is támogathat , ilyen például a Referenciakeret a Fenntartható Városokért, az Európai Unió Területi Agendája és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak helyi szintű megvalósítása.

Indokolás

Elterjedőben vannak a helyi, városi és szubregionális fejlesztési, innovációs és kapacitásépítési rendszerek, amelyek igen gyakran nem kapcsolódnak egymáshoz, vagy alulfinanszírozottak. Ezen rendszerek összevonásával és az európai strukturális és beruházási alapok keretszabályozásán kívüli, kapcsolódó kezdeményezésekkel történő összekötésével garantálható a fokozott konzisztencia, elkerülhető az átfedés és biztosítható az előnyös kölcsönhatások kialakulása. Ezenkívül elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a 9. tematikus célkitűzéssel és a technikai segítségnyújtással kapcsolatos jelenlegi helyzettől eltérően a végső kedvezményezettek, azaz a helyi önkormányzatok valóban megkapják a kapacitásépítésre fordított finanszírozási források jelentős részét.

15. módosítás

11. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A legkülső régiók számára nyújtott egyedi kiegészítő forrást az e régiókban – az EUMSZ 349. cikkében felsorolt egy vagy több, fejlődésüket korlátozó tényező eredményeként – felmerülő járulékos költségek ellensúlyozására kell használni.

(2) Az (1) bekezdésben említett költségvetési juttatás az alábbiak támogatására szolgál:

a)	a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek a 4. cikkben foglaltak szerint;

a)	a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek a 4. cikkben foglaltak szerint;

b)	a 4. cikktől eltérve olyan, működési költségeket fedező intézkedések, amelyek a legkülső régiókban – az EUMSZ 349. cikkében felsorolt egy vagy több, fejlődésüket korlátozó tényező eredményeként – felmerülő járulékos költségeket kívánják ellensúlyozni.

b)	a 4. cikktől eltérve olyan, működési költségeket fedező intézkedések, amelyek a legkülső régiókban – az EUMSZ 349. cikkében felsorolt egy vagy több, fejlődésüket korlátozó tényező eredményeként – felmerülő járulékos költségeket kívánják ellensúlyozni.

Az (1) bekezdésben említett költségvetési juttatás felhasználható a legkülső régiókban közszolgáltatási kötelezettségekhez és szerződésekhez nyújtott ellentételezést fedező kiadásokhoz is.

(3) Az (1) bekezdésben említett költségvetési juttatás nem támogathatja az alábbiakat:

a)	az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékekhez kapcsolódó műveletek;

a)	az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékekhez kapcsolódó műveletek;

b)	az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezett személyszállításhoz nyújtott támogatás;

b)	az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezett személyszállításhoz nyújtott támogatás;

c)	adómentességek, valamint szociális járulékok alóli mentesség;

c)	adómentességek, valamint szociális járulékok alóli mentesség;

d)	a vállalkozások által le nem zárt olyan közszolgáltatási kötelezettségek, amelyek esetében az állam közhatalmat gyakorol.

d)	a vállalkozások által le nem zárt olyan közszolgáltatási kötelezettségek, amelyek esetében az állam közhatalmat gyakorol.

(4) A 4. cikktől eltérve az ERFA-ból támogathatók a legkülső régiók vállalkozásaiba irányuló termelő beruházások, függetlenül e vállalkozások méretétől.

Indokolás

A legkülső régiók egyedi jellege miatt korlátozott a kizárólag a kkv-kat célzó támogatások multiplikátorhatása.

16. módosítás

A 11. cikk után új cikk illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő területek

Az ERFA által társfinanszírozott olyan programoknak, amelyek az EUMSZ 174. cikkében említett súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányokkal érintett területekkel foglalkoznak, különös figyelmet kell fordítaniuk az ilyen területek sajátos nehézségeire.

Elsősorban azokra a NUTS III területekre vonatkozóan, amelyek népsűrűsége alacsonyabb, min 12,5 fő/km2, vagy amelyek átlagos éves népességcsökkenése 2007 óta több, mint - 1 %, egyedi regionális és nemzeti terveket kell kidolgozni, amelyek célja, hogy több ember számára tegyék vonzóvá a régiót, és őket maradásra ösztönözzék; az ilyen tervek célja továbbá az üzleti beruházások növelése, valamint a digitális és közszolgáltatások hozzáférhetőségének fokozása. Erre a célra külön finanszírozási forrásokat is el kell különíteni a partnerségi megállapodás keretében.

Indokolás

Ez az új cikk kiterjed a ritkán lakott területetekre és tágabb értelemben az EU 27 többi tagállamának az EUMSZ 174. cikkének hatálya alá tartozó valamennyi szubregionális területére egyaránt. Olyan, pénzügyi szempontból kezelhető ERFA költségvetési juttatásokat kell azonban meghatározni, amelyek nincsenek átfedésben azokkal a támogatásokkal, amelyekben egyes régiók már most is részesülnek.

A jogosultság meghatározására tehát az alábbi kritériumokat javasoljuk:

—	NUTS III (mivel ez gyakran inkább szubregionális, mint NUTS II területekkel összefüggő regionális probléma, és a jelenlegi térképek ezt nem mutatják),

—	vagy 12,5 fő/km2 népsűrűség (mint például a legészakibb területek),

—	vagy 2007 óta fennálló (mivel körülbelül erre az évre tehető a pénzügyi válság kezdete, és ez az év az előző programozási időszak kezdete is) nettó népességfogyás (egyrészt népesség-elvándorlás, másrészt a helyi lakosok elhalálozása).

Ez a javaslat arra kötelezi az Európai Bizottságot, hogy az egyes tagállamokkal a partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat elindító állásfoglalásaiban az adott tagállamnak megfogalmazott javaslatok közé ezt a javaslatot is felvegye.

A Német Szövetségi Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium (BBR) adatai és térképe

https://bit.ly/2KItBya

17. módosítás

I. MELLÉKLET

Az ERFA és a Kohéziós Alap 7. cikk (1) bekezdésében említett közös teljesítmény- és eredménymutatói

1. táblázat: Az ERFA („Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” és „Interreg”) és a Kohéziós Alap közös teljesítmény- és eredménymutatói**

Új közös eredménymutatók (RCR) hozzáadása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
RCR 26 – Éves végsőenergia-fogyasztás (a következő bontásban: lakóépületek, magáncélú nem lakóépületek, közcélú nem lakóépületek)	RCR 26 – a teljes épületállomány éves energiamegtakarításának %-a (egy alapállapothoz viszonyítva) – összhangban azzal a céllal, hogy magas hatékonyságú és dekarbonizált épületállományt kell elérni, ahogy az a hosszú távú nemzeti felújítási stratégiában is szerepel, amelynek célja a nemzeti lakóépület- és nemlakóépület-állomány felújításának támogatása
RCR 27 – Jobb energiahatékonyságú lakóingatlannal rendelkező háztartások	RCR 27 – Jobb energiahatékonyságú lakóingatlannal rendelkező háztartások , amelyek a felújítást megelőző szintekhez képest legalább 60 %-os energiamegtakarítást érnek el (a mélyfelújítás fogalmának európai bizottsági meghatározása)
RCR 28 – Jobb energiaosztályba besorolt épületek (a következő bontásban: lakóépületek, magáncélú nem lakóépületek, közcélú nem lakóépületek)	RCR 28 – Jobb energiaosztályba besorolt épületek (a következő bontásban: lakóépületek, magáncélú nem lakóépületek, közcélú nem lakóépületek), amelyek a felújítás után legalább „B” energetikai tanúsítványt kapnak
	RCR […] – Olyan jobb energiahatékonyságú lakóingatlannal rendelkező háztartások, amely ingatlanok a felújítás után a „közel nulla energiaigényű épületek” szabványnak felelnek meg
RCR 29 – Becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátások*	RCR 29 – Becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátások*
RCR 30 – Jobb energiahatékonyságú vállalkozások	RCR 30 – Jobb energiahatékonyságú vállalkozások
RCR 31 – A termelt megújuló energia összmennyisége (elektromos és hőenergia szerinti bontásban) RCR 32 – Megújuló energia: a hálózatra kapcsolt kapacitás (operatív)*	RCR […] – Azoknak az energiaszegénység által érintett/energiaszegénység kockázatának kitett fogyasztóknak a száma, akik támogatásban részesülnek lakóingatlanuk energiahatékonyságának javítására RCR […] – A megújulóenergia-végfogyasztás teljes mennyisége és ágazatonkénti fogyasztás (fűtés és hűtés, szállítás, villamos energia) RCR […] – Az összes termelt megújuló energia részaránya RCR […] – A nem megújuló energia éves behozatalának csökkenése RCR […] – Megújuló energia: a hálózatra kapcsolt kapacitás (operatív)*

Indokolás

Az energiahatékonyságra és a megújuló energiára vonatkozó megfelelő mutatók körét ki kell bővíteni.

A jelenlegi finanszírozási időszakból levonandó tanulság egyértelmű: egy előre meghatározott kötelezettségvállalások, minőség-ellenőrzés, illetve megbízható nyomonkövetési és ellenőrzési módszertan nélkül kitűzött kvantitatív célérték elveszítheti az éghajlat-politikai érvényességét.

Az Európai Bizottság által javasolt éghajlat-politikai mutatók hiányosak és némely esetben leegyszerűsítettek: az adott célérték olyan szempontból történő értékelése nélkül, hogy mi az, ami technikailag kivitelezhető és pénzügyi szempontból időszerű, néhány mutató egyszerűen csak a kedvezményezettek számát fogja jelölni. Például az ERFA egyik teljesítménymutatója, az „RCO 18 – Lakóingatlanuk energiahatékonyságának javítására támogatásban részesített háztartások” az „RCR 27 – Jobb energiahatékonyságú lakóingatlannal rendelkező háztartások” eredménymutató alapján kerül meghatározásra. Miközben ez a mutatópár az intézkedésből részesülő háztartások teljes számát jelöli, nem mutatja az energiahatékonyság javításának szintjét, ami végül lehet magas vagy elhanyagolható. Ez azzal jár, hogy alacsony célértékeket lehet meghatározni anélkül, hogy az eredményességmérési keret képes lenne annak értékelésre, hogy az adott intézkedés milyen mértékben ambiciózus.

18. módosítás

I. MELLÉKLET

Az ERFA és a Kohéziós Alap 7. cikk (1) bekezdésében említett közös teljesítmény- és eredménymutatói

1. táblázat: Az ERFA („Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” és „Interreg”) és a Kohéziós Alap közös teljesítmény- és eredménymutatói

Új közös eredménymutatók (RCR) kerülnek beillesztésre az RCR 65 után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	RCR […] 6 hónap után is betöltetlen álláshelyek

Indokolás

Az „RCO 61 – A foglalkoztatási szolgálatok kibővített létesítményei által ellátott munkanélküli személyek éves száma (kapacitás)” közös eredménymutató első részének megfelel egy közös eredménymutató, az „RCR 65 – A támogatott foglalkoztatási szolgálatok által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő álláskeresők éves száma”. Úgy tűnik, hogy a második részre vonatkozó mutató hiányzik.

19. módosítás

II. MELLÉKLET

Az ERFA és a Kohéziós Alap 7. cikk (3) bekezdésében említett alapvető teljesítménymutatók

2. szakpolitikai célkitűzés: „Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával”

Új közös eredménymutató (CCO) kerül beillesztésre a CCO 09 után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	CCO […] – az éghajlatváltozáshoz való fokozottabb alkalmazkodás, fokozott kockázatkezelés, ideértve a földrengésekkel kapcsolatos kockázatok megelőzését is, és a katasztrófákkal és extrém időjárási eseményekkel szembeni reziliencia fokozása;

Indokolás

A hiányzónak ítélt új közös teljesítménymutató (CCO) hozzáadásra került a 2. szakpolitikai célkitűzés „az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázatkezelés, ideértve a földrengésekkel kapcsolatos kockázatok megelőzését is, és a katasztrófákkal és extrém időjárási eseményekkel szembeni reziliencia előmozdítása” egyedi célkitűzéséhez.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

üdvözli, hogy az Európai Bizottság egyszerűsíteni akarja a 2021–2027 közötti programozási időszakra vonatkozó szabályokat, és tudomásul veszi, hogy az ERFA-t és a Kohéziós Alapot egyetlen rendeletben ötvözik, amely mindkét alapra vonatkozóan meghatározza az alkalmazandó szabályokat. Az új rendeletjavaslat rövidebb, mivel a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) számos közös területet fed le;

üdvözli a tényt, hogy a kohéziós politika továbbra is az EU valamennyi régiójára vonatkozik, és erőforrásai jelentős részét a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő területekre koncentrálja; megelégedéssel nyugtázza, hogy az Európai Bizottságnak erre a megosztott hatáskör alá tartozó területre vonatkozó jogalkotási aktusra irányuló javaslata megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének;

aggodalommal veszi tudomásul, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló európai bizottsági javaslat értelmében jelentősen, azaz 46 %-kal csökken a Kohéziós Alap költségvetése, az ERFA költségvetése pedig csaknem változatlan marad (+ 1 %). Sajnálatát fejezi ki az Európai Területi Együttműködés költségvetésének annak ellenére javasolt 12 %-os csökkentése miatt, hogy azt az egyik legkézzelfoghatóbb uniós hozzáadott értéket képviselő szakpolitikaként ismerik el;

emlékeztet arra, hogy a Kohéziós Alap folyamatosan bizonyította, hogy magas uniós hozzáadott értéket képvisel, és javítja az EU megítélését a polgárok körében. A Kohéziós Alap képviseli a „gazdagabb” tagállamok által a „szegényebb” tagállamok felé kifejezett szolidaritást, amely kulcsfontosságú infrastruktúrák kiépítésében és az EU költségvetéséhez leginkább hozzájáruló tagállamoknak nyújtott egyértelmű és bizonyított előnyökben nyilvánul meg. Valószínűsíthető, hogy a javasolt csökkentések akadályozni fogják a Szerződés gazdasági, szociális és területi kohézióra irányuló célkitűzéseinek elérését;

tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság javaslatában meghatározott célkitűzés szerint a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 25 %-át éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra kell fordítani. A kvantitatív célkitűzés azonban messze elmarad az EU által a Párizsi Megállapodás keretében tett kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítése szempontjából lehetséges és szükséges szinttől. A többi alaphoz viszonyítva a Kohéziós Alap kidolgozottabb éghajlatváltozás-kezelési rendszerrel rendelkezik: az ERFA keretében végrehajtott műveletek 30 %-kal, a Kohéziós Alap keretében végrehajtott műveletek pedig 37 %-kal járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések elérését célzó intézkedésekhez.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása komoly kihívást jelent Európa számára. Az RB régóta támogatja az ambiciózus éghajlat-politikai célkitűzéseket, és mivel az ERFA és a Kohéziós Alap az EU költségvetésének az éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez hozzájáruló legfőbb pénzügyi eszközei, a kohéziós politika „horizontális előfeltételeinek” magukban kell foglalniuk azt a követelményt, amelynek értelmében a tagállamoknak teljesíteniük kell a Párizsi Megállapodás célkitűzéseiből eredő kötelezettségeket; ezen kötelezettségek teljesítését a teljes programozási időszak során szorosan nyomon kell követni annak biztosítása érdekében, hogy az éghajlatpolitikai célkitűzések eléréséhez való hozzájárulások továbbra is a helyes úton haladjanak;

üdvözli, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap környezetbarátabbá vált, és a környezetszennyező tevékenységek kikerülnek a rendelet hatálya alól;

üdvözli az innovatív interregionális beruházásokra irányuló új, egyedi Interreg összetevőt, amelynek célja az intelligens szakosodási stratégiákban Európa-szerte részt vevő szereplők klaszterei létrehozásának támogatása; az RB üdvözli továbbá a legkülső régiók támogatását célzó új összetevőt is. Az ETE teljes költségvetésének növelésére kéri az Európai Bizottságot, hogy hiteles költségvetést lehessen fenntartani az Interreg Europe programra és a határokon átnyúló együttműködésre, illetve hogy lehetőség nyíljon az együttműködés új formáiba történő befektetésekre.

kéri, hogy érvényesítsék a megkülönböztetésmentesség elvét a programozástól a jelentéstétel szakaszáig, és hogy a végrehajtás minden szakaszába építsék bele a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést;

10.

ellenzi azt a javaslatot, hogy az ERFA tematikus koncentrációja a nemzeti szintre helyezze a hangsúlyt; ez a központosított felosztási mechanizmus ellentétes a kohéziós politika helyi alapú megközelítésével és többszintű kormányzási elvével;

11.

felhívja a figyelmet az alapok egyre növekvő elkülönülésére, és sajnálatát fejezi ki különösen amiatt, hogy az EMVA kikerült a különböző alapokra alkalmazandó közös szabályokat meghatározó CPR-rendelet hatálya alól;

12.

hangsúlyozza, hogy az ERFA-nak és az ESZA+-nak jól ki kell egészíteniük egymást, hogy integrált és átfogó kezdeményezéseket lehessen megvalósítani helyi szinten;

13.

tudomásul veszi, hogy arra ösztönzik a tagállamokat, hogy az ERFA, illetve a Kohéziós Alap forrásainak 5 %-át az új InvestEU eszközre, ERFA-juttatásaik további 5 %-át pedig az Európai Bizottság által irányított uniós programokra csoportosítsák át. A megosztott irányítási megközelítés azonban bizonyítottan hatással van Európa gazdasági, társadalmi és területi kohéziójára. A tagállamok általi bármilyen átcsoportosításról a partnerségi elvvel és a többszintű kormányzással összhangban a helyi és regionális partnerek bevonásával kell határozni.

14.

támogatja a fenntartható városfejlesztésre történő fokozottabb összpontosítást, melynek szellemében az ERFA-források 6 %-át nemzeti szinten erre a területre különítik el;

15.

megjegyzi, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap számára meghatározott teljesítmény- és eredménymutatókat pontosan kell rögzíteni és egyértelműen kell értelmezni, mindenekelőtt konkrét mértékegységek meghatározásával az I. és a II. mellékletben. A mutatóknak a projektek szintjétől az operatív programok és a kohéziós politikai célok szintjéig aggregálhatóaknak kell lenniük, mérésük pedig nem jelenthet túlzott terhet a kedvezményezettek számára;

Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

Top

Choose the experimental features you want to try