Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62017TN0659

T-659/17. sz. ügy: 2017. szeptember 28-án benyújtott kereset – Vallina Fonseca kontra ESZT

HL C 424., 2017.12.11, p. 42–42 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

11.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 424/42


2017. szeptember 28-án benyújtott kereset – Vallina Fonseca kontra ESZT

(T-659/17. sz. ügy)

(2017/C 424/61)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: José Antonio Vallina Fonseca (Madrid, Spanyolország) (képviselők: R. Vallina Hoset és C. Iglesias Megías ügyvédek)

Alperes: Egységes Szanálási Testület

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

állapítsa meg az Egységes Szanálási Testület szerződésen kívüli felelősségét, valamint kötelezze az Egységes Szanálási Testület aktusainak és mulasztásainak összességével José Antonio Vallina Fonsecának okozott kár megtérítésére, amelyek őt megfosztották a tulajdonában álló BANCO POPULAR ESPAÑOL S. A. kötvényektől és értékpapíroktól;

kötelezze a Testületet, hogy fizessen a felperesnek 50 000 euró összeget az elszenvedett kár megtérítéseként („követelt összeg”);

a követelt összeget növelje meg a 2017. június 7-től az eljárást befejező ítélet kihirdetésének napjáig esedékes kompenzációs kamattal;

a követelt összeget növelje meg a jelen ítélet kihirdetésének napjától a követelt összeg teljes kifizetésének napjáig az EKB által a fő refinanszírozási műveletekre megállapított kamatláb két százalékponttal növelt értékének megfelelő késedelmi kamattal.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik:

1.

Az első jogalap szerint az Egységes Szanálási Testületnek a Banco Popular Español S. A. szanálási programjáról szóló, 2017. június 17-i SRB/EES/2017/08 határozata megsérti a nemo auditur turpitudinem opropiam allegans elvet és a 806/2014 rendelet 88. cikkét, mivel a Banco Popularnak és a részvényeseinek sérelmet okozó aktust fogad el egy olyan válság miatt, amelyet maga a Testület idézett elő.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a szanálási határozat elfogadásával a Testület megsértette a gondossági kötelezettséget, az EUMSZ 296. cikkben foglalt megfelelő ügyintézés elvét, az önkényes eljárás tilalmát és a nemo auditur turpitudinem suam allegans elvet.

3.

A harmadik, az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. és 41. cikkének megsértésére alapított jogalap, mivel a felperesnek le kellett mondania a tulajdonáról, anélkül hogy előzetesen vagy utólag biztosították volna a meghallgatását.

4.

A negyedik jogalap értelmében a Testület megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkét és az Európai Unióról szóló Szerződés 54. pontját azzal, hogy megfosztotta a felperest a tulajdonától annak ellenére, hogy léteztek más, kevésbé korlátozó intézkedések.


Top