EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62016TN0050
Case T-50/16: Action brought on 3 November 2016 — Hungary v Commission
T-50/16. sz. ügy: 2016. február 3-án benyújtott kereset – Magyarország/Bizottság
T-50/16. sz. ügy: 2016. február 3-án benyújtott kereset – Magyarország/Bizottság
HL C 145., 2016.4.25, p. 29–29
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
25.4.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 145/29 |
2016. február 3-án benyújtott kereset – Magyarország/Bizottság
(T-50/16. sz. ügy)
(2016/C 145/36)
Az eljárás nyelve: magyar
Felek
Felperes: Magyarország (képviselők: Fehér M. és Koós G. meghatalmazottak)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
semmisítse meg az Európai Bizottság átlal a „Wake up Europe! Agir pour préserver le projet démocratique européen” című európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételére vonatkozóan 2015. november 24-én hozott határozatot, és |
— |
kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztására a felperes három jogalapra hivatkozik.
1. |
Első jogalapjában a felperes egyrészt arra hivatkozik, hogy a Bizottság a szóban forgó polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételével megsértette az EUSZ 11. cikk (4) bekezdését, valamint a 211/2011 rendelet (1) 2. cikkének 1. pontját és 4. cikkének b) pontját. A felperes szerint ugyanis az EUSZ 7. cikk szerinti – a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljáráshoz hasonló – eljárás megindítása nem minősül a Szerződések végrehajtásához szükséges uniós jogi aktusnak. Másrészt a felperes szerint a polgári kezdeményezésnek olyan uniós jogi aktus Bizottság általi kezdeményezésére kell irányulnia, amely pozitív, az uniós jogban megjelenő új szabályozásban ölt testet. |
2. |
Második jogalapjában a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság határozatával megsértette a megfelelő ügyintézéshez való jogot, a jogbiztonság elvét és az egyenlő bánásmód elvét, valamint az indokolási kötelezettséget. E jogalapjában a felperes lényegében azzal érvel, hogy mivel a Bizottság e határozatával gyökeresen eltér a polgári kezdeményezések nyilvántartásba vételére vonatkozó korábbi gyakorlatától, e kiszámíthatatlanság és ellentmondásosság révén a korábbi, illetve a potenciális jövőbeli kezdeményezések nem esnek egyenlő megítélés alá. |
3. |
Harmadik jogalapjában a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság határozata sérti az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvét. Egyrészt a Bizottság korábban úgy foglalt állást, hogy nem állnak fenn az EUSZ 7. cikk szerinti eljárás Magyarországgal szembeni megindításának feltételei, így a polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló határozat azt az üzenetet közvetítheti, hogy a Bizottság a kezdeményezés megalapozottságát mégsem zárja ki. Másrészt a Bizottságnak ezen elv alapján tájékoztatnia kellett volna Magyarországot az őt közvetlenül érintő polgári kezdeményezésről és lehetőséget kellett volna biztosítania számára észrevételei megtételére. |
(1) A polgári kezdeményezésről szóló 2011. február 16–i 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 65., 1. o.; helyesbítés: HL 2012. L 94., 49. o.).