Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52013AE4349

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről szóló 302/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról (COM(2013) 250 final – 2013/133 (COD))

    HL C 67., 2014.3.6, p. 157–159 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    6.3.2014   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 67/157


    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről szóló 302/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról

    (COM(2013) 250 final – 2013/133 (COD))

    2014/C 67/32

    Előadó: Gabriel SARRÓ IPARRAGUIRRE

    2013. május 12-én az Európai Parlament, 2013. május 28-án pedig az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (2) bekezdése, illetve 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

    Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről szóló 302/2009/EK rendelet módosításáról

    COM(2013) 250 final – 2013/133 (COD).

    A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció 2013. október 1-jén elfogadta véleményét.

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2013. október 16–17-én tartott, 493. plenáris ülésén (az október 16-i ülésnapon) 137 szavazattal 2 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1

    Az EGSZB üdvözli a 302/2009/EK rendelet módosítását, mivel az azt mutatja, hogy valódi eredményeket sikerül elérni az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományok helyreállításában.

    1.2

    Az EGSZB ismét arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az összes tagállamon és az ICCAT részes felein a lehető legszigorúbban kérje számon a rendelet végrehajtását.

    1.3

    Az EGSZB ismételten elismeréssel szól az Európai Bizottság, a tagállamok és a halászok elmúlt években annak érdekében végzett munkájáról, hogy teljesítsék a szigorú többéves helyreállítási tervet – ennek minden társadalmi és gazdasági következményével együtt, amelyeket számításba kellene venni.

    1.4

    Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy bővítsék tájékoztató tevékenységeiket, felhívva a figyelmet a kékúszójútonhal-állományok tényleges állapotára és a helyreállítási terv eredményes végrehajtására.

    1.5

    Az EGSZB a kékúszójútonhal-állomány helyreállításának biztosítása szempontjából nagyon fontosnak ítéli, hogy a 7. cikk (6) bekezdése után konkrétan sorolják fel, hogy az Európai Unióban mely halászeszközökkel engedélyezett halászat egész évben.

    2.   Bevezetés

    2.1

    Ez a vélemény a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről szóló 302/2009/EK tanácsi rendeletet újfent módosító COM(2013) 250 jelű javaslat folyománya.

    2.2

    A kékúszójú tonhal az atlanti tonhalfélék védelmére létrehozott nemzetközi bizottság (ICCAT) által szabályozott fajok egyik legfontosabbika. Az EU az ICCAT-egyezmény részes fele.

    2.3

    Az ICCAT 2006-ban kezdeményezte a kékúszójú tonhalra vonatkozó helyreállítási terv elkészítését, ezért dolgozták ki az 1559/2007/EK rendeletet, amely először határozott meg az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervet a kékúszójú tonhalra vonatkozóan.

    2.4

    Az ICCAT 2008-ban megtartott 16. rendkívüli ülésén elfogadott, a kékúszójú tonhalra vonatkozóan új helyreállítási tervet bevezető 08-05. sz. ajánlás következményeképpen azonban a 302/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezte az 1559/2007/EK rendeletet.

    2.5

    2010-ben tartott 17. rendkívüli ülésén az ICCAT elfogadta a 10-04. sz. ajánlást, amely módosította az előző helyreállítási tervet, és rendelkezett a teljes kifogható mennyiség további csökkentéséről, továbbá a halászati kapacitás csökkentésére és a halászatok fokozott ellenőrzésére irányuló intézkedések szigorításáról. Ennek következtében módosították a 302/2009/EK rendeletet az 500/2012/EU rendelet elfogadása révén, melynek célja a felülvizsgált nemzetközi védelmi intézkedések uniós szintű végrehajtása volt.

    2.6

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság mindkét rendelet és ez utóbbi módosítás kapcsán is kedvező véleményt bocsátott ki az Európai Bizottság javaslatairól, és elismerte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tagállamok és a halászok tesznek annak érdekében, hogy teljesítsék az ICCAT által a kékúszójú tonhal állományának helyreállítására kidolgozott szigorú tervet, és kérve a tudományos kutatás folytatását.

    3.   Tudományos háttér

    3.1

    Az ICCAT 2008-ban tartott 16. rendkívüli ülése óta javulás tapasztalható az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományban.

    3.2

    Az ICCAT tudományos tanácsadó bizottsága, a kutatási és statisztikai állandó bizottság (SCRS) egyebek mellett az alábbiakat állítja a 2012. évi összefoglaló jelentésében: (1)

    3.2.1

    1998 óta fogási korlátozások vannak érvényben az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren található szabályozási területekre vonatkozóan. 2002-ben az Európai Bizottság a 2003–2006-os időszakra 32 000 tonnában, 2007-re és 2008-ra pedig 29 500, illetve 28 500 tonnában állapította meg az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhalra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket (TAC).- Később a 2009-es, 2010-es és 2011-es TAC-ot 22 000, 19 950, illetve 18 500 tonnában állapította meg. A 2010-es TAC-ot azonban felülvizsgálták, 13 500 tonnára módosítva azt, és a későbbi (2011-es és az utáni) TAC-okra keretet hoztak létre olyan fogási szintekkel, amelyek révén az állomány helyre tud állni úgy, hogy a maximális fenntartható hozamnak megfelelő biomassza 2010 és 2022 között legalább 60 %-os valószínűséggel elérhető. A 2011-es és 2012-es TAC 12 900 t volt.

    3.2.2

    A 10-04. sz. 2010-es ICCAT-ajánlás alapvetően azért ösztönözte a kékúszójú tonhal állományainak helyreállítását, mert miközben 2011-re és 2012-re 12 900 tonnára tovább csökkentette a teljes kifogható mennyiségeket (TAC), határozottan beleszólt a halászati kapacitás csökkentésébe és az ellenőrzési intézkedésekbe, miáltal igen jelentősen csökkent a halászhajók száma és nőtt a hajók fogásainak tényleges ellenőrzése.

    3.2.3

    Jóllehet a kapacitásmérésen alapuló fogási becsléseket fenntartásokkal kell figyelembe venni, az SCRS úgy ítéli meg, hogy a helyreállítási terv végrehajtásának, a nyomon követésnek és a végrehajtási ellenőrzéseknek köszönhetően az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren jelentősen csökkent a fogás mennyisége.

    3.2.4

    Emellett a kisméretű kékúszójú tonhalnak a Földközi-tenger északnyugati részén légi felvételek elemzése révén észlelt nagyobb mennyisége vagy nagyobb koncentrációja is a legkisebb kifogható méret növelésére vonatkozó szabályozás kedvező eredményeit tükrözheti. A 06-05. sz. ajánlás eredményeképpen a 2000-es évek elejéhez viszonyítva javult az állománypótlódásból származó hozam, és a növendék halak jobb túlélési arányának köszönhetően növekedett a szaporodóképes állomány.

    3.2.5

    Az újabb rendelkezések és a korábbi ajánlások végrehajtása egyértelműen a fogási szintek és a halászat miatti állománypusztulás csökkenését eredményezte. Az elmúlt néhány évben az egységnyi erőkifejtésre jutó halfogásra (CPUE) vonatkozó összes mutató növekvő tendenciát mutatott. Az EGSZB megjegyzi, hogy ha a fogások az érvényes szabályozási programnak megfelelően a jelenlegi TAC (12 900 t) vagy a 2010-es TAC (13 500 t) szintjén maradnak, akkor az állomány valószínűleg növekedni tud, ami összhangban van azzal a célkitűzéssel, hogy az állománypusztulás és a maximális fenntartható hozamnak megfelelő biomassza napjainktól 2022-ig legalább 60 %-os valószínűséggel elérhető legyen.

    3.3

    Az EGSZB elégedett az ICCAT tudományos tanácsadó bizottságának jelentésével, mely egyértelmű kedvező tendenciát mutat a kékúszójútonhal-állomány helyreállása kapcsán, hiszen mindig is határozottan támogatta az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhalra vonatkozó többéves helyreállítási terv tárgyában az Európai Bizottság által elé terjesztett jogalkotási javaslatokat.

    4.   Az ICCAT-ajánlás módosításai

    4.1

    2012-ben az ICCAT-bizottság új ajánlást fogadott el (12-03. sz.) a 15 évre szóló (2007–2022) többéves helyreállítási tervre vonatkozóan.

    4.2

    Ez az ajánlás 2013-tól kezdődően évi 13 500 tonnában állapítja meg a TAC-ot, egészen addig, amíg az SCRS értékelését követően a TAC-ot nem módosítják. Ebből a 13 500 tonnából az Európai Unió 7 548,06 tonnával részesül. Ez azt jelenti, hogy azok után, hogy éveken keresztül csökkentették a TAC-ot, és számos erőfeszítést tettek a kékúszójútonhal-állományok helyreállítására, az idén megfordult a tendencia, és a tudományos ajánlásokat követve a TAC 600 tonnával növekedett.

    4.3

    Emellett annak érdekében, hogy a halászati idények jobban összhangba kerüljenek a flotta tevékenységével, az ajánlás rendelkezik a halászati idények módosításáról, amelyek most már „nyílt” idényként vannak meghatározva, ellentétben a korábbi ICCAT-ajánlásokban megjelölt halászati tilalmi időszakokkal.

    4.4

    Ezen túlmenően módosultak azok az időpontok, amikor az erszényes kerítőhálós hajók, valamint a csalit és a pergetett horogsort használó hajók számára engedélyezett a halászat.

    4.5

    Végezetül, hogy a halászati idényre vonatkozó külön szabályok hatálya alá nem tartozó halászeszközök vonatkozásában elkerülhető legyen a bizonytalanság, szükséges volt beilleszteni egy olyan rendelkezést, amely minden más halászeszköz tekintetében lehetővé teszi az egész évben történő halászatot.

    4.6

    A TAC-ról és a kvótákról szóló rendeletben (2) a Tanács már rendelkezett az ICCAT vizeire az Európai Uniónak 2013-ra kiosztott kvóták tagállamok közötti elosztásáról. A rendelet azt is kimondta, hogy a kerítőhálós hajók halászati idénye 2013. május 26-tóljúnius 24-ig tart, hogy a tagállamoknak legyen elég idejük az idény megtervezésére.

    4.7

    Az EGSZB az ICCAT 12-03. sz. ajánlásában szereplő módosításokat mind logikusnak tartja, gratulál az Európai Bizottságnak, a tagállamoknak és a halászoknak a kékúszójú tonhalra vonatkozó többéves helyreállítási terv megvalósítása érdekében végzett munkájukhoz, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy folytassa erre irányuló erőfeszítéseit.

    5.   A 302/2009/EK rendelet módosítása

    5.1   A fentiek figyelembevételével a rendeletjavaslat módosítja a 302/2009/EK rendelet 7. cikkét, meghatározva a különféle eszközökkel kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező halászhajók halászati időszakait.

    5.2   A 7. cikk új megfogalmazása a következő:

    „Halászati idények:

    1)

    A január 1. és május 31. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal 24 méternél hosszabb, horogsoros nyílt tengeri halászhajókkal folytatott halászata az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren, kivéve a ny. h. 10 °-tól nyugatra és az é. sz. 42 °-tól északra fekvő területet, ahol a halászat az augusztus 1. és január 31. közötti időszakban engedélyezett.

    2)

    A május 26. és június 24. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval történő halászata az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren.

    3)

    A július 1. és október 31. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal csalit vagy pergetett horogsort használó hajókkal történő halászata az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren.

    4)

    A június 16. és október 14. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal nyílt tengeri vonóhálós hajókkal történő halászata az Atlanti-óceán keleti részén.

    5)

    A június 16. és október 14. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal szabadidős és sporthorgászata.

    6)

    A kékúszójú tonhal más, az (1)–(5) bekezdésben említett eszközökön kívüli halászeszközökkel történő halászata egész évben engedélyezett.”

    5.3   Az EGSZB logikusnak tartja és támogatja a 302/2009/EK rendelet módosítását, mivel a módosított 7. cikk a „halászati tilalmi időszakokról” szóló korábbi megfogalmazással szemben egyértelműbben „nyílt idényeket” határoz meg, mindeközben módosítja/kiigazítja azokat az időpontokat, amikor az erszényes kerítőhálós hajók, valamint a csalit és a pergetett horogsort használó hajók számára engedélyezett a halászat, és meghatározza azokat a halászeszközöket, amelyek – mivel nem tartoznak halászati idényre vonatkozó külön szabályok hatálya alá – egész évben alkalmazhatók. Ennek kapcsán az EGSZB helyénvalónak tartaná, ha a 7. cikk (6) bekezdését kiegészítenék az alábbi szöveggel: „a 12-03. sz. ajánlásban foglalt állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek megfelelően”.

    5.4   Ez utóbbi engedély kapcsán az EGSZB a kékúszójútonhal-állomány helyreállításának biztosítása szempontjából nagyon fontosnak ítéli, hogy a 7. cikk (6) bekezdése után konkrétan sorolják fel, hogy az Európai Unióban mely halászeszközökkel engedélyezett halászat egész évben.

    6.   Általános megjegyzések

    6.1

    Az EGSZB üdvözli a 302/2009/EK rendelet módosítását, mivel az bizonyítja, hogy a minden évben bevezetett újabb alkalmazások és módosítások azt mutatják, a tizenöt évre szóló többéves terv első hat éve során valódi eredmények tapasztalhatók az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományok helyreállítása terén.

    6.2

    Az EGSZB ismét arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az összes tagállamon és az ICCAT részes felein a lehető legszigorúbban kérje számon a rendelet végrehajtását.

    6.3

    Az EGSZB ismételten elismeréssel szól az Európai Bizottság, a tagállamok és a halászok elmúlt években annak érdekében végzett munkájáról, hogy teljesítsék a szigorú többéves helyreállítási tervet – ennek minden társadalmi és gazdasági következményével együtt, amelyeket számításba kellene venni.

    6.4

    Az EGSZB külön elismeréssel kíván adózni a tagállamok, a részes felek, az Európai Bizottság és maga az ICCAT összes tudományos intézetének a kékúszójú tonhalra vonatkozó többéves helyreállítási terv szigorú végrehajtása érdekében végzett munkája előtt. Ez az elismerés az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak is szól.

    6.5

    Végezetül az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy bővítsék tájékoztató tevékenységeiket, felhívva a figyelmet a kékúszójútonhal-állományok tényleges állapotára és a helyreállítási terv eredményes végrehajtására.

    Kelt Brüsszelben, 2013. október 16-án.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Henri MALOSSE


    (1)  http://www.iccat.es/Documents/SCRS/ExecSum/BFT_EN.pdf.

    (2)  A Tanács 40/2013/EU rendelete (HL L 23., 2013.1.25.)


    Top