6.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 67/122

1.1

A minden eddiginél súlyosabb gazdasági és pénzügyi válság, amely az euróövezet tagállamait különösen erősen sújtotta, általános strukturális gyengeségekre is rávilágított Európában. Egyértelmű összefüggésre derült fény a magas munkanélküliségi ráta, a tagállami költségvetésekre nehezedő nyomás, a társadalmi hanyatlás és a társadalmi nyugtalanság között. Bár elismerjük, hogy a nemzeti költségvetéseknek egyensúlyban kell lenniük, a megszorítások károsan hatottak az oktatásra, az aktív munkaerő-piaci politikákra és a szociális jólétre. A fokozott munkanélküliség és szegénység negatív következményekkel jár a munkaerő szaktudására és foglalkoztathatóságára. Rontja a vállalatok növekedési és munkahely-teremtési képességét is, ami pedig akadályozza a fellendülést.

1.2

A leginkább sújtott uniós tagállamok egy részében bebizonyosodott, hogy a gazdasági és társadalmi válság politikai válsággá is vált, és szélsőséges és nem demokratikus politikai mozgalmak nyernek teret. Ezt a tendenciát konkrét európai, tagállami és helyi szintű intézkedésekkel a lehető legsürgősebben ellensúlyozni kell.

1.3

A belső piacnak gazdasági és társadalmi projektnek kell lennie – eddig is elősegítette a foglalkoztatás és a jólét növelését valamennyi uniós tagállamban. A belső piac kiteljesítése, valamint a hatékonyság és a társadalmi kohézió fokozása az Európa 2020 stratégia keretében döntő fontosságú ahhoz, hogy Európa gyorsabban kerülhessen ki a válságból.

1.4

Minderre tekintettel az EGSZB számottevő érdeklődéssel vizsgálta az Európai Bizottság közleményét, amely az első hozzájárulás az európai gazdasági és monetáris unió társadalmi dimenziójának megerősítéséről az Európai Tanács által a közeljövőben folytatandó vitákhoz és meghozandó döntésekhez.

1.5

Arra hívja fel az Európai Bizottságot, hogy tegye naprakésszé és szilárdítsa meg politikáját e viták alapján, annak érdekében, hogy további előrehaladást érjen el elsősorban a foglalkoztatási és társadalmi befogadási mutatók proaktív alkalmazását illetően.

1.6

Az EGSZB következetesen támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a szociális beruházások fokozására, az európai forrásoknak a megfelelő foglalkoztatási és szociális politikákra való jobb összpontosítására, egy külön ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre és ifjúsági garanciarendszerre, továbbá a határon átnyúló mobilitás megkönnyítésére irányulnak. Helyesli tehát, hogy nagyobb figyelmet szentelnek a fenti szakpolitikai kérdéseknek. Kedvezően fogadja emellett a szociális párbeszédnek az európai szemeszter keretében tervezett megerősítését.

1.7

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a társadalmi dimenzió megerősítése segítené a tagállamokat képességeik kiaknázásában a foglalkoztatás bővítése, a társadalmi kohézió javítása és a nagyobb egyenlőtlenségek kialakulásának megakadályozása tekintetében. Különösen azt az elgondolást támogatja, amely szerint szorosabban nyomon kellene követni a foglalkoztatási és szociális egyensúlyzavarokat a GMU-ban oly módon, hogy rendszeresen figyelemmel kísérik a munkanélküliség, továbbá a munkanélküli, oktatásban és képzésben nem részt vevő fiatalok arányát, valamint a háztartási jövedelmek, a szegénység és az egyenlőtlenségek szintjét.

1.8

A foglalkoztatásra és a szociális egyensúlyzavarokra vonatkozóan javasolt, kulcsfontosságú mutatókon és küszöbértékeken alapuló eredménytáblának tehát proaktívan ki kell mutatnia az aszimetrikus fejlődési pontokat és az átfogó gazdasági teljesítményre gyakorolt közvetett hatásokat. Ennek az ellenőrzési rendszernek szükség esetén gyors és hatásos kiigazítási mechanizmust és szakpolitikai válaszadást kell beindítania, a gazdasági és pénzügyi egyensúlyzavarok esetéhez hasonlóan. Az EGSZB ezért osztja az Európai Tanács 2013. június 27–28-án kifejezett azon véleményét, amely szerint a szociális és foglalkoztatási mutatók tervezett kerete az "első lépés" a GMU átfogóbb társadalmi dimenziója felé. (1)

1.9

Az EGSZB 2013. május 22-i véleményén (2) keresztül betöltötte konzultatív szerepét az elkövetkező európai tanácsi viták előkészítésében, és abban ismét a GMU társadalmi dimenziójának további megerősítésére hív fel.

2.1

Közleményében az Európai Bizottság egy sor kezdeményezést javasol a GMU társadalmi dimenziójának megerősítésére, az alábbi három elemre összpontosítva:

2.2

Az EGSZB egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni a GMU társadalmi dimenzióját, és szeretné kiemelni az alábbiakat:

2.3

Az EU pénzügyi konszolidációja és gazdasági irányítása nem tartható fenn anélkül, hogy annak mintájára ki ne alakítanák a társadalmi konszolidáció és irányítás megfelelő formáit. Az európai társadalmi eltérések jelenlegi mértéke gátolja a fellendülést, a növekedést és a kohéziót. Az EGSZB úgy véli, hogy az európai szemeszternek ugyanabba az ellenőrzési keretbe kellene foglalnia a foglalkoztatási és társadalmi befogadási referenciamutatókat, mint ami a gazdasági koordinációra és a strukturális reformokra vonatkozik. A számszerűsíthető foglalkoztatási és szociális céloknak illeszkedniük kell az államadóssággal és a költségvetési hiánnyal kapcsolatos célokhoz, és hasonló kiigazítási és szolidaritási mechanizmusokat kell tartalmazniuk a társadalmi egyensúlyzavarok helyreállítása és a szociális beruházások ösztönzése érdekében.

2.4

Az EGSZB elismeri, hogy az EU és a tagállamai által megvalósítandó gazdasági megújuláshoz és szociális beruházáshoz többre van szükség formális irányítási struktúráknál és szabályozási mechanizmusoknál. Ezért az európai polgárokat és a szervezett civil társadalmat jelentős szerep illeti meg a folyamatban. Döntő fontosságú, hogy az európai projektet a magukénak érezzék, és részt vegyenek annak megvalósításában.

2.5

Az EGSZB hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a tartós társadalmi fejlődéshez a strukturális problémákat a forrásuknál kell kezelni a tagállamokban. A globális versenyképesség, a gazdasági növekedés és az erős társadalmi dimenzió kulcsfeltételei Európa válságból való kilábalásának. A közelmúltban javasolt szociálpolitikai mutatókat a rövid és hosszú távú reformok megszilárdítására kell felhasználni.

2.6

Ahogyan azt az Európai Bizottság közleményében kifejti, a határon átnyúló munkavállalási mobilitás fontos eleme a foglalkoztatás és a versenyképesség megőrzésének, valamint annak, hogy új munkahelyeket teremtsenek a gazdasági szerkezetátalakítás miatt elveszítettek helyett.

2.7

A munkavállalási mobilitást még nehezítő akadályok további leépítése érdekében olyan újabb intézkedéseket kellene hozni, amelyek célja, hogy érthető és az egyes országok nyelvén megfogalmazott szociális és munkajogi információkat bocsássanak a mobil munkavállalók rendelkezésére. Ezenkívül be kellene vezetni, hogy a munkavállalóknak joguk legyen tanácsadás igénybevételére. A megfelelő tanácsadói struktúráknak hálózatban, szorosan együtt kellene működniük a szociális partnerekkel és az EURES-szel, és biztosítaniuk kellene, hogy a mobil munkavállalók már a származási országukban tájékoztatást kapjanak a célország szociális és jogi helyzetéről.

2.8

A szociális beruházások segítik a polgárokat. Növelik szaktudásukat és képzettségüket, és elősegítik társadalmi és munkaerő-piaci részvételüket. Ez nagyobb jóléthez vezet, élénkíti a gazdaságot és segíti az EU-t abban, hogy megerősödve, egységesebben és versenyképesebben kerüljön ki a válságból.

2.9

A célirányos szociális beruházások nem csupán szociális és társadalmi haladáshoz vezetnek, és növelik a versenyképességet. A beruházásoknak a szociális államban – különösen olyan időkben, amikor korábban soha nem ismert, drámai mértékű munkanélküliséget és növekvő szegénységet tapasztalhatunk – központi szerep jut a társadalmi kohézió erősítése, a társadalmi beilleszkedés elősegítése, valamint a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem terén is. Az ilyen beruházási kiadásoknak garantálniuk kell a hatékonyságot.

2.10

Az EGSZB határozottan kiemeli, hogy a GMU társadalmi dimenziója egyértelmű eszközöket, mutatókat, továbbá minőségi és mennyiségi célkitűzéseket igényel, amelyek ugyanolyan eredményesek, mint a GMU gazdasági és pénzügyi kötelezettségvállalásai. Arra is felhívja az Európai Tanács figyelmét, hogy ha nincs kellő konszenzus vagy politikai szándék az EU társadalmi dimenziójának efféle újbóli megerősítését illetően, akkor az EGSZB azt a megoldást javasolja, amelynek értelmében fokoznák a GMU-n belüli együttműködést, ehhez saját pénzügyi erőforrásokat bocsátanának rendelkezésre, kiegészítő szociális alapot hoznának létre, társadalmi haladási paktumot vezetnének be, továbbá – a pénzügyi, költségvetési és monetáris stabilizációs mechanizmusokhoz illeszkedő – társadalmi normákat, célkitűzéseket és stabilizációs mechanizmusokat alakítanának ki.

2.11

Az EGSZB kedvezően értékeli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatait, hogy javítsák a szociális partnerek bevonását a gazdasági és foglalkoztatási politikák európai szintű koordinációjába. A szociális párbeszéd valamennyi szinten fontos szerepet játszik. Elősegíti a munkaadók és a munkavállalók nézeteit egyaránt tükröző megoldások kidolgozását, és hozzájárul – az európai munkaerő-piacok megreformálásához alapvető fontosságú – megértés és bizalom kiépüléséhez, valamint a társadalom szövetének megerősítéséhez.

2.12

Az EGSZB megjegyzi emellett, hogy a szociális – és így a háromoldalú – párbeszéd jövőjéről már most vitát folytatnak az európai szociális partnerek.