Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62012TN0249

    T-249/12. sz. ügy: 2012. június 5-én benyújtott kereset — Vestel Iberia kontra Bizottság

    HL C 235., 2012.8.4, p. 14–14 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    4.8.2012   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 235/14


    2012. június 5-én benyújtott kereset — Vestel Iberia kontra Bizottság

    (T-249/12. sz. ügy)

    2012/C 235/34

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Felperes: Vestel Iberia, SL (Madrid, Spanyolország) (képviselők: P. De Baere és P. Muñiz ügyvédek)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kérelmek

    A Törvényszék semmisítse meg a Bizottság 2010. január 18-i, a felperessel 2012. április 12-én közölt COM (2010) 22 végleges határozatát, amelyben megállapította, hogy a behozatali vám utólagos könyvelésbe vétele indokolt, e vám elengedése pedig nem indokolt egy konkrét ügyben (REM 02/08);

    az alperest kötelezze a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

    1.

    Első jogalap, melynek keretében a felperes azt állítja, hogy:

    a behozatali vámokat a Közösségi Vámkódex (1) 220. cikke (2) bekezdésének b) pontjával ellentétesen vették utólagos könyvelésbe, mivel az alperes tévesen állapította meg, hogy a harmadik országokból származó behozatallal szemben elfogadott dömpingellenes rendeletek ipso iure alkalmazandók az EU-Törökország vámunióban szabad forgalomban lévő árukra, ennek eredményeként pedig a felperes tévesen mulasztotta el tájékoztatni a kereskedőket arról, hogy az érintett dömpingellenes rendelet is alkalmazandó volt az EU-Törökország vámunió területén szabad forgalomban lévő árukra. Vagylagosan, a török hatóságok tévedtek, amikor megerősítették, hogy a harmadik országokból származó árukra kivetett dömpingellenes vámok nem voltak alkalmazandók az EU-Törökország vámunióban szabad forgalomban lévő árukra. Továbbá a spanyol hatóságok is tévedtek, mivel azt feltételezték, hogy a származási igazolással rendelkező árukra nem vonatkozhatnak további vámok vagy kereskedelmi védintézkedések, és ezért nem tájékoztatták a gazdasági szereplőket arról, hogy a Törökországból származó behozatalaikkal szemben kereskedelmi intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha ezek az áruk szabad forgalomban voltak.

    2.

    Második jogalap, melynek keretében a felperes azt állítja, hogy:

    az illetékes vámhatóságok által elkövetett hibát a jóhiszeműen eljáró és a vámnyilatkozatra vonatkozó hatályos jogszabályokban előírt valamennyi szabályt betartó fizetésre köteles személy ésszerűen nem védhette ki.

    3.

    Harmadik jogalap, melynek keretében a felperes azt állítja, hogy:

    a Közösségi Vámkódex 239. cikke értelmében vett sajátos helyzetben van, és e rendelkezés alapján a felperesnek nem tulajdonítható megtévesztés vagy nyilvánvaló hanyagság.


    (1)  A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.).


    Top