8.7.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 184/107

A.

mivel a bosznia-hercegovinai politikai légkör állandó romlása jelentős aggodalommal tölti el az Európai Parlamentet,

B.

mivel Bosznia-Hercegovina állama, a daytoni békemegállapodás (DPA) szerint is annak a vágynak a kézzelfogható bizonyítéka, hogy az 1990-es évek brutális harcait követően tartós megbékélés jöjjön létre a különböző közösségek között,

C.

mivel ez a megbékélési folyamat az ország európai integrációjának elválaszthatatlan részét képezi, ugyanis az integráció alapvetően ugyanazon értékeken alapul, amelyeken az EU is nyugszik,

D.

mivel az Európai Közösségek és Bosznia-Hercegovina között létrejött, fent említett stabilizációs és társulási megállapodás egyértelműen azt az üzenetet hordozza, hogy Bosznia-Hercegovina számára az uniós tagság ígérete valóságos és elérhető, amennyiben az ország megfelel a koppenhágai kritériumoknak és keresztülviszi az európai partnerségi prioritásokban összefoglalt szükséges reformokat,

E.

mivel Bosznia-Hercegovina területi integritásának bármilyen jellegű megkérdőjelezése nemcsak a daytoni békemegállapodás megsértését jelenté, amelynek értelmében egyetlen terület sem szakadhat el az országtól, hanem egyúttal ütközne a tolerancia és az etnikai közösségek békés egymás mellett élése elvével, amely az egész Nyugat-Balkán stabilitásának alapja,

F.

mivel éppen ezért a nemzetközi közösség és az EU semmiképpen nem fogja elfogadni, sem tolerálni Bosznia-Hercegovina bármilyen megosztását,

1.

úgy véli, hogy az európai integráció a Nyugat-Balkán teljes népességének legfőbb érdeke; ezért sajnálja, hogy a bosznia-hercegovinai politikusok képtelenek megállapodni egy közös politikai jövőről országuk számára, rövidlátó nacionalista okok miatt veszélyeztetve az EU-hoz történő csatlakozást, egy olyan célt, amely békét, stabilitást és jólétet teremtene Bosznia-Hercegovina lakossága számára;

2.

emlékezteti Bosznia-Hercegovina politikai vezetőit arra, hogy az EU-hoz történő csatlakozás egyet jelent azon értékek és szabályok elfogadásával, amelyekre az Unió épül, nevezetesen az emberi jogok, így a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, a szolidaritás, amely népek és közösségek között is értendő, a tolerancia a különböző hagyományok és kultúrák viszonylatában is, a jogállamiság, így az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása, illetve a demokrácia, amelybe beletartozik a többségi szabály elfogadása és a véleménynyilvánítás szabadsága is; sürgeti a politikai vezetőket, hogy tartózkodjanak a gyűlöletpolitikától, a nacionalista programoktól és a szeparatizmustól, és elítéli a reformoktól való egyoldalú visszalépést;

3.

emlékeztet továbbá arra, hogy az uniós tagság lehetősége Bosznia-Hercegovina mint egyetlen ország, nem pedig egyes részei számára áll fenn, valamint hogy ebből következően teljességgel elfogadhatatlanok az elszakadással való fenyegetések és az állam szuverenitását aláásó egyéb törekvések;

4.

ebben a tekintetben sürgeti valamennyi illetékes hatóságot és a politikai vezetést, hogy sokkal jobban összpontosítsanak a megbékélésre, a kölcsönös megértésre és a béketeremtő intézkedésekre annak érdekében, hogy megalapozzák az ország stabilitását és az etnikai csoportok közötti békét;

5.

megismétli, hogy amennyiben Bosznia-Hercegovina komolyan csatlakozni kíván az EU-hoz, meg kell felelnie a következő feltételeknek:

6.

úgy véli, hogy a fenti követelményeket Bosznia-Hercegovinának a következő kritériumokon alapuló alkotmányos reformja útján lehet elérni:

7.

ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy olyan világos megoldást kell találni az állami tulajdon kérdésére, amely összhangban áll a központi hatalom alkotmányos kiváltságaival;

8.

emlékezteti a bosznia-hercegovinai politikusokat arra, hogy az ő feladatuk a fent említett kérdésekben megállapodásra jutni, és amennyiben ez nem sikerül, országukat és a lakosságot stagnálásra és elszigetelődésre kárhoztatják egy olyan időszakban, amikor Bosznia-Hercegovinát amúgy is nagyon súlyosan érinti a jelentős munkahelyveszteséggel járó pénzügyi és gazdasági válság;

9.

rámutat, hogy az ország alkotmányos reformját és európai kilátásait a bosznia-hercegovinai társadalom valamennyi részének bevonásával zajló átfogó és részletes vita tárgyává kell tenni, és az nem lehet a fő politikai pártok és etnikai közösségek vezetőinek monopóliuma;

10.

sürgeti a bosznia-hercegovinai Miniszterek Tanácsát és a Parlamenti Közgyűlést, hogy tegyenek nagyobb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai integráció követelményeinek való megfeleléshez szükséges jogszabályok elfogadása érdekében, és sürgeti Bosznia-Hercegovina különböző hatóságait és szerveit, hogy javítsák az uniós ügyekkel kapcsolatos koordinációt;

11.

felszólít az Európai Uniós Integrációs Hivatal új vezetőjének kinevezésére, és emlékezteti a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy a jelöltek kiválasztásának nem pártálláson, hanem kizárólag a vonatkozó szakmai tapasztalaton, bizonyított szakértelmen és az európai ügyek alapos ismeretén kell alapulnia;

12.

felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy mielőbb teljesítsék a vízumliberalizációs menetrendben előírt követelményeket, hogy 2009 végéig biztosítani lehessen a jelenlegi vízumkötelezettségek megszüntetését;

13.

aggodalmát fejezi ki a bosznia-hercegovinai médiába való politikai beavatkozás, valamint az üzleti, politikai és médiaérdekek összefonódása miatt; e tekintetben felhívja a hatóságokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az újságírók jogait és a média függetlenségét;

14.

megismétli ugyanakkor, hogy a nemzetközi közösség és főképviselője szigorú, a főképviselő Valentin Inzko úr mandátumával összhangban levő intézkedésekkel fog válaszolni a daytoni békemegállapodás, különösen a különböző etnikai közösségek közös államban történő békés együttélésének aláaknázására tett bármilyen kísérletre;

15.

ennélfogva azon a véleményen van, hogy a főképviselő hivatalának támogatnia kell a bosznia-hercegovinai hatóságokat a Béke-végrehajtási Tanács által kitűzött öt célkitűzés és két feltétel megvalósításában és megfelelő végrehajtásában, és hogy addig a hivatalnak meg kell maradnia és biztosítania kell a daytoni békemegállapodás megfelelő végrehajtását;

16.

hangsúlyozza, hogy a Béke-végrehajtási Tanács által kitűzött öt célkitűzés és két feltétel megvalósítása érdekében tett lépések az uniós menetrendben való előrelépéshez is szükségesek;

17.

sajnálja, hogy a Tanács oly kevés figyelmet fordít a bosznia-hercegovinai politikai légkör romlására, valamint, hogy a tagállamok mindeddig nem adták tanújelét abbéli szándékuknak, hogy komolyan és összehangoltan vegyék fel a küzdelmet az országban uralkodó helyzet ellen;

18.

felszólítja a Tanácsot, hogy fogadja el a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó, jelen állásfoglalásban foglalt követelményeket, és kötelezze el magát végrehajtásuk előmozdítása mellett; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a Tanácsnak a következőket kell biztosítania az EU új különmegbízottja számára:

19.

felszólítja az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét Javier Solana urat és a bővítésért felelős biztost Olli Rehn urat, hogy játsszanak aktívabb és láthatóbb szerepet Bosznia-Hercegovinában az országba tett rendszeres látogatások, valamint a civil társadalom képviselőivel folytatott párbeszéd hatékonyabb előmozdítása révén;

20.

dicséri a bosznia-hercegovinai civil társadalmat, amiért több jó szándékról tett tanúbizonyságot mint politikai vezetőik, és amiért az országon belüli változás és megbékélés pozitív tényezője;

21.

úgy véli továbbá, hogy a nemzetközi haderők bosznia-hercegovinai jelenlétét és gyors bevethetőségét fenn kell tartani, megmutatva ezzel a nemzetközi közösség azon elhatározását, hogy megvédi Bosznia-Hercegovina biztonságát és integritását;

22.

megismétli azt a követelését, hogy haladéktalanul tartóztassák le a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálását végző nemzetközi törvényszék által keresett, még szabadlábon levő vádlottakat, és határozott fellépésre szólítja fel a bosznia-hercegovinai hatóságokat az ezeket a vádlottakat segítő bűnözői hálózatok felszámolására;

23.

végül fokozott párbeszédre szólítja fel az EU-t, az USA-t és a többi releváns nemzetközi szereplőt annak érdekében, hogy megszerezhető legyen Bosznia-Hercegovina koherens megközelítésének támogatása, és megelőzhető legyen az ország politikai helyzetének további romlása, illetve a térség destabilizációja; hangsúlyozza, hogy Bosznia-Hercegovina fejlődésének elősegítése érdekében fokozott regionális együttműködésre van szükség;

24.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Bosznia-Hercegovina és államegységei kormányainak és parlamentjeinek.