EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62007CA0260

C-260/07. sz. ügy: A Bíróság (harmadik tanács) 2009. április 2-i ítélete (az Audiencia Provincial de Barcelona [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Pedro IV Servicios S.L. kontra Total España SA (Verseny — Kartellek — EK 81. cikk — Üzem- és tüzelőanyagokra vonatkozó kizárólagos beszerzési szerződés — Mentesség — 1984/83/EGK rendelet — A 12. cikk (2) bekezdése — 2790/99/EGK rendelet — A 4. cikk a) pontja és az 5. cikk a) pontja — A kizárólagosság tartama — A fogyasztói ár rögzítése)

HL C 141., 2009.6.20, p. 3–3 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

20.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 141/3


A Bíróság (harmadik tanács) 2009. április 2-i ítélete (az Audiencia Provincial de Barcelona [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Pedro IV Servicios S.L. kontra Total España SA

(C-260/07. sz. ügy) (1)

(Verseny - Kartellek - EK 81. cikk - Üzem- és tüzelőanyagokra vonatkozó kizárólagos beszerzési szerződés - Mentesség - 1984/83/EGK rendelet - A 12. cikk (2) bekezdése - 2790/99/EGK rendelet - A 4. cikk a) pontja és az 5. cikk a) pontja - A kizárólagosság tartama - A fogyasztói ár rögzítése)

2009/C 141/04

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia Provincial de Barcelona

Az alapeljárás felei

Felperes: Pedro IV Servicios S.L.

Alperes: Total España SA

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Audiencia Provincial de Barcelona — A Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a kizárólagos beszerzési megállapodások bizonyos csoportjaira való alkalmazásáról szóló, 1983. június 22-i 1984/83/EGK bizottsági rendelet (HL L 173., 5. o.) (8) preambulumbekezdésének, 10. cikkének, valamint 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának és (2) bekezdésének, továbbá a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1999. december 22-i 2790/99/EK bizottsági rendelet (HL L 336., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. kötet 1. fejezet 364. o.) 4. cikke a) pontjának, és 5. cikkének értelmezése — Kizárólagos üzem- és tüzelőanyag-értékesítési szerződés a szállító és az üzemanyagtöltő-állomás üzemeltetője között — Annak szükségessége, hogy a szállító tulajdonosa legyen az üzemanyagtöltő-állomás területének és berendezéseinek, illetve annak elegendő jellege, hogy más olyan jogcímmel rendelkezzen, amely felhatalmazza arra, hogy az üzemanyagtöltő-állomást olyan viszonteladónak adja bérbe, amely e terület tulajdonosa. — A viszonteladó saját eladási árai meghatározására vonatkozó szabadságának korlátozása.

Rendelkező rész

1)

Az 1997. július 30-i 1582/97/EK bizottsági rendelettel módosított, a Szerződés [81.] cikke (3) bekezdésének kizárólagos beszerzési megállapodások csoportjaira való alkalmazásáról szóló, 1983. június 22-i 1984/83/EGK bizottsági rendelet 12. cikkének (2) bekezdését az ott előírt eltérés alkalmazása szempontjából úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés nem követelte meg, hogy a szállító tulajdonosa legyen annak a földterületnek, amelyen az általa a viszonteladónak bérbe adott üzemanyagtöltő állomást felépítette.

2)

A Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1999. december 22-i 2790/1999/EK bizottsági rendelet 5. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az ott előírt eltérés alkalmazásához e rendelkezés megköveteli azt, hogy a szállító tulajdonosa legyen mind az általa a viszonteladónak bérbe adott üzemanyagtöltő állomásnak, mind pedig azon földterületnek, amelyen az üzemanyagtöltő állomás épült, vagy abban az esetben, ha nem tulajdonos, e javakat olyan harmadik személyektől kellett bérbe vennie, akik nem állnak kapcsolatban a viszonteladóval.

3)

Az alapügyben vitatottakhoz hasonló, a fogyasztói árra vonatkozó szerződéses kikötések részesülhetnek az 1582/97/EK bizottsági rendelettel módosított 1984/83 rendelet és a 2790/1999 rendelet által előírt csoportmentességben, ha a szállító csupán a legnagyobb eladási árat határozza meg kötelezően, vagy csupán javasolja az eladási árat, és ha következésképpen a viszonteladó valós lehetőséggel rendelkezik arra, hogy a fogyasztói árat meghatározza. Ezzel szemben az ilyen kikötések nem részesülhetnek az említett mentességben abban az esetben, ha közvetlenül vagy közvetett vagy rejtett eszközök útján azt eredményezik, hogy a szállító rögzíti a fogyasztói árat, vagy kötelezően meghatározza a legkisebb eladási árat. A kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy a viszonteladóra vonatkoznak-e ilyen kötöttségek, és ennek során valamennyi szerződéses kötelezettséget figyelembe kell vennie azok gazdasági és jogi hátterével együtt, valamint az alapügy feleinek a magatartását is.


(1)  HL C 183., 2007.8.4.


Top