8.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 185/1

1.1

Az EGSZB a nanotudományokkal és a nanotechnológiákkal foglalkozó előző véleményében (1) rámutatott annak szükségességére, hogy a gyakrabban használt kifejezések jelentését tömören összefoglaló, egyszerű szójegyzéket kell készíteni, mivel a vélemény egy olyan témával foglalkozik, amely részben új, és szókincse ennek megfelelően kevéssé ismert, illetve kevéssé használatos. E vélemény elején szintén szerepeltetni kívánjuk e fogalom-meghatározásokat.

1.1.1

Ezenkívül, tekintve, hogy 2006-ban a hatodik keretprogram mellett sok egyéb, a 2000-es évek elején született európai program működik továbbra is, az EGSZB szükségesnek ítélte a lábjegyzetekben felsorolni azokat a legfontosabb programokat, amelyek kihatnak az N+N területére, különös tekintettel azokra, amelyek az új tagállamok szempontjából kiemelten fontosak. Az új tagállamoknak 2004 előtt ugyanis még nem nyílt módjuk arra, hogy figyelemmel kísérjék ezen programok megszületését és a célkitűzéseikkel kapcsolatos vitát.

1.2.1

A nano- előtag az egész egymilliárdod részét jelenti. Jelen esetben, mivel kiterjedésről van szó, a méter egymilliárdod részét (egy nanométert) értjük alatta.

1.2.2

A mikro- előtag az egész egymilliomod részét jelenti. Jelen esetben a méter egymilliomod részét (egy mikrométert) értjük alatta.

1.2.3

Nanotudományok – A nanotudományok a hagyományos tudományokhoz képest (kémia, fizika, bioelektronika stb.) egy újfajta megközelítést jelentenek, amely atomi és molekuláris szinten foglalkozik az anyagok alapszerkezetével és alapviselkedésével. Pontosabban szólva: az atomokban rejlő lehetőségeket tanulmányozzák a különféle tudományágakban (3).

1.2.4

Nanotechnológiák – Ezekkel a technológiákkal, az atomok és a molekulák manipulálása révén, új felületek és tárgyak előállítása válik lehetővé, amelyek különböző összetételüknek és atomjaik új elrendeződésének köszönhetően olyan egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a mindennapi életben is felhasználhatóak (4). Olyan technológiákról van tehát szó, amelyek az egymilliárdod méteres (nanométeres) tartománnyal foglalkoznak.

1.2.5

A fenti definíció mellett érdemes egy másik, tudományos szempontból átütőbb definíciót is adni: A nanotechnológia fogalma alatt anyagok, szerkezetek és rendszerek előállításának olyan, több tudományágat is átfogó megközelítése értendő, amely során az anyag kezelése nanométeres nagyságrendben történik. A multidiszciplinaritás jegyében a nanotechnológiai képesítés megszerzéséhez széleskörű ismeretekkel kell rendelkezni az elektronika, a fizika és a kémia területén.

1.2.6

Nanomechanika – Egy tárgy mérete akkor kezd fontossá válni, ha nagyságrendileg az egy és a néhány tíz nanométer közötti tartományba esik (azaz maga a tárgy néhány tíz és néhány ezer közötti atomból áll), és így kell meghatározni a tulajdonságait. Ebben a mérettartományban egy száz vasatomból álló tárgy fizikai és kémiai tulajdonságai gyökeresen eltérnek egy kétszáz atomot tartalmazó másik tárgyétól, még ha ugyanazokból az atomokból állnak is. Ugyanígy egy nanorészecskékből álló szilárd tárgy mechanikai és elektromágneses tulajdonságai is gyökeresen különbözni fognak az ugyanolyan kémiai összetételű hagyományos szilárd testéitől, és e tulajdonságok azoknak az elemeknek a jellemzőit fogják tükrözni, amelyekből összetevődnek.

1.2.7

Mikroelektronika – Az elektronikának az az ága, amely az egyetlen félvezető lapkára integrált, parányi méretű áramkörök fejlesztésével foglalkozik. Ma mikroelektronikai technológiákkal egytized mikrométeres (azaz 100 nanométeres) nagyságú egyedi alkatrészek előállítására van lehetőség (5).

1.2.8

Nanoelektronika – nem szilíciumalapú technológiával és anyagokból készült áramkörök tanulmányozásával és előállításával foglalkozó, a jelenlegiektől gyökeresen különböző alapelvekre épülő tudomány (6).

1.2.9

A nanoelektronika kezd a nanotechnológiák egyik sarkalatos pontjává válni, ugyanúgy, ahogy az elektronika manapság minden tudományágban és ipari folyamatban egyaránt megtalálható (7).

1.2.10

Biomimetika  (8) A természetben létező molekuláris szerkezetek törvényszerűségeit kutató tudomány. Ezeknek a törvényeknek a megismerése révén lehetőség nyílhat mesterséges nanomotorok készítésére a természetben létező elvek alapján. (9)

1.3.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság üdvözli az Európai Bizottság által benyújtott javaslatokat az N+N cselekvési terv megvalósítására vonatkozóan a 2009-ig terjedő időtartamra, különösen az alábbiakra vonatkozóan:

1.3.1.1

A Focal Point tagjainak alapos és bizonyított tudományos és irányítási ismeretekkel kell rendelkezniük, valamint nagy fokú érzékenységet kell tanúsítaniuk azon általános környezet iránt, amelyben az N+N fejlesztése végbemegy.

1.3.1.2

Az N+N területén úgyszintén „az Európai Közösség által támogatott kutatás és fejlesztés jelentős európai többletértéket teremt. Olyan lehetőségek nyílnak általa, amelyek egyértelműen felülmúlják az egyes tagállamok képességeit, és már eddig is világméretű jelentőségű európai fejlődést tett lehetővé.” (10). Ezért fontos a közösségi Focal Point, amely a feladatok világos meghatározásával irányítaná ezt az ágazatot.

1.3.2

Tekintettel az N+N terület forradalmi újdonságára, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerint Európa akkor tölthet be vezető szerepet a tudásalapú társadalom vonatkozásában – az egyre újabb és agresszív módon a világpiacra lépő konkurensek által jellemzett helyzetben –, ha képes a koordinációra, valamint a nanotechnológiák kritikus európai tömegének biztos alapon való kiépítésére.

1.3.3

Az EGSZB szerint alapvető jelentőségű, hogy az Európai Unió cselekvési tervet dolgozzon ki az N+N területre vonatkozóan, amelyben kifejeződik a terület egységes irányításának szándéka, ugyanakkor képes a közösségi, a nemzeti és a regionális szintet a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával integrálni. E tervnek főként az alábbiakat kell biztosítania:

1.3.4

Az EGSZB kéri, hogy a közösségi cselekvési tervhez társuljanak nemzeti cselekvési tervek, amelyek biztosítják az állandó koordinációt és a konvergenciák és szinergiák folyamatos benchmarking-jét a következő területeken: infrastruktúra, képzés, oktatás; kockázatértékelés; a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos képzés; jogszabályok és szabadalmak egységesítése; végül a civil társadalommal – főként a fogyasztókkal – folytatott párbeszéd.

1.3.5

Az EGSZB véleménye szerint az európai iparnak meg kellene sokszoroznia és felgyorsítania az N+N kutatásra és alkalmazásra irányuló erőfeszítéseket, hogy a befektetéseket illetően legalább elérje fejlettebb versenytársai szintjét. Mindez az alábbi cselekvések révén valósítható meg: az európai technológiai platformok fejlesztése; az N+N védelmének és ipari hasznosításának ösztönzése; a kisvállalkozók ösztönzése és célirányos képzése; európai hálózatok kifejlesztése az N+N innovációja és alkalmazása területén; a munkavállalók és a műszaki középvezetők multidiszciplináris képzésének támogatása; „vállalati nanotechnológusok” képzése, prototípus-készítéssel és tanúsítással foglalkozó laboratóriumok létrehozása; a műszaki szabványosítás, valamint a szellemi és ipari tulajdon közös keretének létrehozása.

1.3.6

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye szerint szükséges lenne, hogy a cselekvési terv ellenőrzéséről és végrehajtásának monitorozásáról, valamint annak az egyéb kapcsolódó közösségi szakpolitikákkal való összhangjáról szóló kétéves jelentést egészítse ki a vonatkozó, elfogadott időterv betartásáról szóló éves értékelési keret, valamint társuljanak hozzá a tagállamok által a nemzeti cselekvési tervek megvalósításáról készített jelentések.

1.3.7

Ezt a jelentést az Európai Parlamenten és a Tanácson túl az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak is be kellene mutatni.

2.1

A nanotudományok és a nanotechnológiák (N+N) gyorsan fejlődő területek, amelyek ígéretesek az alapkutatás sikeres innovációkba való átváltása szempontjából. Nagy jelentőségű ágazatról van szó, akár az európai ipar egésze versenyképességének erősítését, akár a polgárok és a társadalom jólétének és életminőségének javítására alkalmas új termékek és szolgáltatások megteremtését illetően.

2.2

Az elemzők körében már általános vélekedés, hogy az N+N-re alapuló anyagok, termékek és szolgáltatások a jelenlegi időponttól 2015-ig évente több száz milliárd eurós nemzetközi piacot teremthetnek (11), feltéve, hogy sikerül a kiemelkedő tudományos eredményeket üzleti szempontból sikeres termékekké, folyamatokká és szolgáltatásokká alakítani, és – ahogyan ezt az Európai Bizottság is hangoztatja (12) – el tudjuk kerülni a más technológiák esetében már bekövetkezett „európai paradoxon megismétlődését”.

2.3

Az EGSZB véleménye szerint e célból szükséges:

2.4

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak már volt alkalma a témával kapcsolatban kifejtenie véleményét (13), és ennek során az alábbiakat javasolta:

2.5.1

Az utóbbi öt évben az Európai Bizottság közösségi forrásokkal támogatott körülbelül 30 kiválósági központot, a közösségi kutatási keretprogram különböző tematikai prioritásainak függvényében: ezen, az N+N (14) kutatás fejlesztésén dolgozó központok közül több kapcsolatban áll az új tagállamok területén működő egyetemekkel, kutatóközpontokkal és vállalatokkal.

2.5.2

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság fontosnak tartja, hogy az európai Közös Kutatóközpont továbbra is támogassa és ösztönözze az új tagállamok és a tagjelölt országok kiválósági központjait, különösen az N+N szektorban, és ezt a tematikát kifejezetten belefoglalja munkaprogramjaiba.

2.5.3

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerint az Európai Bizottságnak támogatnia kellene az N+N terület innovációjával, alkalmazásával és a prototípus-készítéssel foglalkozó európai hálózatok kialakítását, különösen a kisvállalatok számára, amelyek Európa ipari rendszerének túlnyomó részét alkotják.

2.5.4

Főként specifikus szolgáltatásokból álló csomagok létrehozására lenne szükség, amelyek segítségével a vállalkozók fel tudják mérni az N+N alkalmazásokban rejlő lehetőségeket és kötelmeket, és meg kellene sokszorozni a Gate2Growth-hoz (15) és a Minanet-hez (16) hasonló sikeres kezdeményezések számát; ezenkívül meg kellene határozni a kockázati finanszírozás új forrásait és módozatait, valamint a jelenlegiekhez társuló új garancia-rendszereket kellene kialakítani.

2.5.5

Az Európai Szociális és Gazdasági Bizottság úgy véli, hogy a Phantoms közösségi kezdeményezés – az IST-FET közösségi program keretében indított, a nanotechnológiákkal foglalkozó kiválósági hálózat az információs társadalom technológiái céljára – megérdemelné a továbbfejlesztést és a nagyobb nyilvánosságot.

2.5.6

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság emellett utal arra, hogy fokozottabban ösztönözni kellene az új tagállamok és a tagjelölt országok kutatási és innovációs tevékenységét, továbbá úgy ítéli meg, hogy fejleszteni és könnyíteni kellene az Eureka és a COST kezdeményezésekkel – amelyek keretében már számos új tagállam, illetve tagjelölt ország folytat N+N tevékenységeket – kialakult szinergiákat.

2.6.1

A kormányok, a vállalatok és a pénzügyi szféra által az N+N ágazattal kapcsolatos kutatás és fejlesztés céljára folyósított összkiadást nemzetközi szinten 2005 januárjában évi mintegy 7 milliárd euróra becsülték (17) (ezen összeg több mint fele állami forrásokból ered): ebből 35 % Észak-Amerika, 35 % Ázsia, 28 % Európa részesedése, a maradék 2 % a világ többi része között oszlik meg.

2.6.1.1

Míg a kilencvenes évek végén az egy főre jutó kiadás szintjén az állami beruházás volumenében tapasztalható eltérések nagyon csekélyek voltak (ez az összeg körülbelül 1 euróra rúgott az USA-ban és Japánban, az Európai Unióban ennek a fele volt) 2005-ben az USA személyenként 5 eurót, Japán 6,5 eurót, az EU pedig 3,5 eurót költött erre a célra. A 2011-re vonatkozó előrejelzések szerint az USA és Japán személyenként 9 eurót, az EU pedig személyenként 6,5 eurót költ majd a területre (18).

2.6.2

Az ipar kiadásait nemzetközi szinten évente több mint 3 milliárd euróra becsülik, ebből 46 % jut az amerikai vállalatokra, 36 % az ázsiai vállalatokra, 17 % az európai vállalatokra, a fennmaradó 1 % a világ többi része között oszlik meg. Körülbelül 1 500 cég számolt be arról, hogy erősen érdekelt az N+N kutatásban és fejlesztésben; 80 %-uk start-up vállalat, amelyek több mint fele Észak-Amerikában tevékenykedik. A nanotechnológiai témákkal kapcsolatos újságcikkek száma az évi 7 000 cikkről mostanára 12 000-re nőtt (19).

2.6.3

Az USA-ban a szövetségi kormány a 2000-es év végétől mostanáig terjedő ötéves időszakban több mint 4 milliárd dollárt fektetett a nanotechnológiákba. Csupán a 2006-os évben a Bush-kormány körülbelül 1 milliárd dollárt igényelt a 11 szövetségi kutatóügynökség keretében az N+N-kutatásra. Ahogyan ez a „5-Years Assessment on Nanotechnology Initiative” című 2005-ös jelentésből kiderül, az Egyesült Államok „nemzetközi szinten elismert piacvezető a nanotechnológiai kutatás és fejlesztés területén”, éves (a magán- és az állami szférából eredő) 3 milliárd dollár beruházásra fordított összkiadással, amely körülbelül a világ összkiadása egyharmadának felel meg.

2.6.3.1

Az USA foglalja el az első helyet a start-up vállalatok, a kiadványok és a szabadalmak számát tekintve is. Szövetségi szinten úgy vélik, hogy az N+N-nel kapcsolatos új ismeretekre és új infrastruktúrákra vonatkozó kiadás „megfelelő és bőséges volt, tehát hosszú távon jelentős gazdasági jövedelmezőséget tesz lehetővé.”

2.6.4

Japánban az éves ráfordítás összegét 2003-ban körülbelül 630 millió euróra becsülték, amelynek 73 %-a közoktatási minisztériumtól, 21 %-a pedig a gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztériumtól származott. A kutatás főként a nanoanyagokra összpontosít. A kockázati tőke összegét tekintve a Mitsui úgy döntött, hogy körülbelül 700 millió eurót fektet be a nanotechnológiákba az elkövetkező négy évben, míg a Döntő Jelentőségű Technológiák Alapja körülbelül 30 millió eurót szán az N+N kutatásra. (20)

2.6.5

Szintén Ázsiában Tajvan – ahol az N+N szektorban 800 vállalat tevékenykedik – a jelen évtől 2008-ig terjedő időszakban 600 millió euró befektetését tervezi; a számítások szerint 2006-ban körülbelül 7 és fél milliárd euró összegben állítanak elő termékeket, miközben a vállalatok száma mintegy 1 500-ra nő; 2012-re az új termékek összértéke pedig eléri majd a 25 milliárd eurót, különösen a nanoelektronika különböző ágazataiban.

2.6.5.1

E terjeszkedéshez elengedhetetlen a szellemi és ipari tulajdonnal kapcsolatos problémák rendezése.

2.6.6

Dél-Korea egyike azon első országoknak, amelyek vállalatai sikerrel hoztak kereskedelmi forgalomba N+N-en alapuló termékeket. (21) Dél-Korea, ahol a nanotechnológiák belföldi piaci potenciálját körülbelül 2 milliárd euróra becsülik, elfogadta az N+N-re irányuló „Next Generation Core Development Program”-ot, amely 168 millió euró összegű dotációval rendelkezik, és prioritásai közé tartoznak a nanoanyagok, a nanoalkatrészek és a bio-nanotechnológiák.

2.6.7

Ausztráliában az elmúlt években több mint 30 N+N társaság alakult, és számuk évente 50 %-kal növekszik. Az N+N-kutatásra szánt állami és magánkiadás összege körülbelül 60 millió euró évente. A kutatás főként az új anyagokra, a bio-nanotechnológiára, valamint annak orvosi és gyógyászati célú alkalmazásaira irányul.

2.6.8

Ami Kínát illeti, egy Pekingben éppen nemrég közzétett, a 2005-től 2010-ig terjedő időszakban a nanotechnológiák fejlődését vizsgáló és a 2015-ig tartó időszakra vonatkozó előrejelzéseket tartalmazó tanulmány (22) bemutatja, hogy Kína az egyik világelső az újonnan bejegyzett nanotechnológiai vállalatok, az N+N-nel kapcsolatos kiadványok és szabadalmak számát tekintve, egy már most több mint 4 és fél milliárd eurósra becsült belföldi N+N termék- és rendszerpiaccal, amely 2010-ben előreláthatólag több mint 27 milliárd eurósra, 2015-ben pedig több mint 120 milliárd eurósra növekszik majd. (23)

2.6.9

Az EGSZB szerint a nemzetközi háttérből kitűnik, hogy mennyire fontos a kezdeményező jellegű, a kutatást és az innovációt elősegítő környezet megteremtése valamennyi uniós országban, hogy sikerrel vehessünk részt az ágazat kutatás-fejlesztési beruházásaiban.

3.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság mindig is hangsúlyozta az erősebb erőfeszítés szükségességét, általában a beruházások – és különösen a K+F-hez kapcsolódó beruházások – Európában való növelése céljából, a barcelonai 3 %-os célkitűzés elérésének folyamata keretében. Tekintettel a nemzetközi trendekre úgy véli, hogy az N+N ágazatban elsőként erre az erőfeszítésre van szükség.

3.1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy véli, hogy ez az erőfeszítés hatástalan lenne, ha nem illeszkedne a nemzeti és a regionális N+N kutatási programok – többek között az ERANET és az ERA – NET PLUS (24) mechanizmusai révén való – erős európai koordinációs folyamatba. Ezen erőfeszítéshez kellene társulniuk a kutatási, ipari, felsőoktatási központok tájékoztatási és támogatási intézkedéseinek a COST (25), a FES (26), és az EUREKA (27) programok révén, valamint az Európai Beruházási Bank kölcsöneinek felhasználásával.

3.1.2

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerint ezen európai koordinációnak és együttműködésnek a tagállamok intézkedéseire is vonatkozniuk kell, amelyek célja az interdiszciplináris infrastruktúrák és az N+N szakértői és kiválósági központok fejlesztése, összeurópai hálózatban való összekapcsolásuk céljából. Ez ugyanis felerősíthetné a szinergiákat, és elkerülhetővé tenné a felesleges duplikációkat.

3.2.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság meg van győződve arról, hogy e közösségi cselekvési terv működőképességéhez és hitelességéhez az szükséges, hogy azt idő- és ütemterv kísérje, amelyek meggyorsítják és ellenőrizhetőbbé teszik a haladást az alábbi területeken:

3.2.2

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság erőteljesen támogatja az N+N területén a kutatásba, az innovációba és a képzésbe való befektetések jelentős növelését közösségi szinten – párhuzamosan és szoros együttműködésben a tagállamok és régióik kapcsolódó terveivel.

3.2.2.1

Az EGSZB ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy ellentétben a kutatás egyéb ágazataival, az N+N területre szánt közösségi pénzügyi források volumene megegyezik a tagállamok általi ráfordítások összegével (általában a kutatásra elkülönített közösségi források az európai kutatási kiadások 4-5 %-át teszik ki, a tagállamok által nyújtott finanszírozások mértéke pedig 87 %).

3.2.3

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerint a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó 7. keretprogramban az N+N-hez kapcsolódó tematikus prioritás javára kellene biztosítani az „Együttműködés” specifikus program részére elkülönített források minimum 10 %-át.

3.2.3.1

A „Kapacitás” programban a KKV-k számára megfelelő teret kellene biztosítani az N+N kutatás és innováció céljára, különösen a nanotechnológiai körzetek, a kiemelkedő infrastruktúrák és az N+N foresight tekintetében.

3.2.3.2

A „Humán erőforrás” specifikus programban megfelelő teret kellene szentelni a kutatók képzésének és mobilitásának az N+N területén. Ennek érvényesnek kell lennie – a biztonságot és a szabványosítást illetően – a Közös Kutatási Központ tevékenységeire, továbbá a technológiai perspektívákra is.

3.2.4

2007-től kezdődően a versenyképességre és az innovációra irányuló keretprogram intézkedéseinek egy részét az N+N kutatás szervezeti alkalmazásait elősegítő vállalkozói kultúra kialakításának kellene szentelni, még akkor is, ha a program rendelkezésére álló források szűkösek.

3.2.5

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szorgalmazza – a nanoelektronika és a nano-orvostudomány már létező platformjainak mintájára – az európai technológiai platformok létrehozását. Ezen platformok olyan eszközök, amelyek a megosztott, közös elképzelés és előretervezés (foresight) alapján ösztönözni tudják a különböző ágazatok (tudományos, képzési, technológiai, ipari, pénzügyi) állami és magánszereplőit a közösségi, nemzeti/regionális vagy közös projektek és kezdeményezések megvalósítására.

3.2.6

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság alapvető jelentőségűnek ítéli a progresszív jellegű oktatásba és képzésbe való befektetést. A 2006 utáni időszakra kidolgozott új közösségi programoknak kifejezetten tartalmazniuk kell az N+N interdiszciplináris támogatására irányuló beavatkozási irányvonalakat.

3.2.7

Az Európai Bizottságnak meg kellene könnyítenie az elért eredmények ipari hasznosítását, mégpedig az alábbiak 2007-ig történő elfogadása révén a hetedik kutatási keretprogram N+N munkaprogramja keretében:

3.2.8

Az Európai Bizottságnak mostantól meg kellene erősítenie az etikai felügyeleti testületet, hogy biztosítsa az N+N-nel kapcsolatban esetlegesen felmerülő etikai kérdések rendszeres vizsgálatát, különösen az orvostudomány, a mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazat és a kozmetikai ipar területén.

3.3.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a közösségi cselekvési tervhez nemzeti cselekvési tervek társuljanak, amelyeket még 2006 első félévében be kellene mutatni az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság előtt: a cél az összehangolt cselekvés és a szinergiák biztosítása az infrastrukturális, a képzési és a nevelési területen, a szabványosítás és a szabadalmak, a kockázatértékelés, végezetül a civil társadalommal, a fogyasztókkal és a médiával folytatott párbeszéd területén.

3.3.2

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerint a tagállamoknak a rendelkezésükre álló állami és magánberuházási eszközök nagyobb részét kellene az N+N területre fordítani, valamint rendszeres időközökben jelentést kellene tenniük az Európai Parlament és a Tanács részére a befektetésekben és a nemzeti cselekvési tervek megvalósításában elért előrelépésekkel kapcsolatosan.

3.3.3

E jelentéseket be kellene illeszteni a közösségi kétéves jelentésbe, különösen az alábbiakra vonatkozóan:

3.3.4

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerint szükséges, hogy a tagállamok célzott intézkedéssel megőrizzék egyrészről az együttműködés szükségessége és az egészség, valamint a környezet védelmét célzó tudományos és alkalmazásra irányuló terjesztés igénye, másrészről a feltalálói titok, valamint a szellemi és az ipari tulajdon védelmének igénye közötti megfelelő egyensúlyt.

3.3.5

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerint e területen is észlelhetők a közösségi szabadalom és az egységes közösségi szabadalmi jog hiányából származó hátrányok. Ez vonatkozik például arra a kérdésre, hogy a tagállamokban mit lehet szabadalmaztatni a bio-nanotechnológia területén létrejött találmányok közül, mind pedig az érdekelt szereplők puszta hozzáférésére az új találmányokkal és szabadalmakkal kapcsolatos információkhoz.

3.4.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság teljes mértékben egyetért a cselekvési tervben javasolt irányvonalakkal, amelyek a nemzetközi szintű együttműködés és strukturált párbeszéd fejlesztésére irányulnak. Javasolja továbbá, hogy ezen irányvonalakat egészítsék ki a következőkkel:

3.5.1

Az EGSZB véleménye szerint a vállalkozások – különösen a KKV-k – húzhatnak nagy hasznot az N+N területen végzett kutatási tevékenységből, és az N+N közvetlen terjesztéséből a technológiai transzfer céljára, főként a hatékony energia- és környezeti technológiák, az informatikai nanotechnológiák, a folyamatokban, a termékekben és a szolgáltatásokban alkalmazott új anyagok, valamint a konvergens nano-bio-info technológiák integrációja és átvétele révén.

3.5.2

Az EGSZB véleménye szerint az európai iparnak meg kellene sokszoroznia és fel kellene gyorsítania az N+N kutatására és alkalmazására irányuló erőfeszítéseket, hogy a befektetéseket illetően legalább fejlettebb versenytársai szintjét elérje. Ezen erőfeszítéseket kedvező szabályozási és jogszabályi környezet kialakításával erőteljesen ösztönözni kellene, mind nemzeti, mind regionális szinten.

3.5.3

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság meg van győződve arról, hogy ez a vállalkozások intenzív bevonására irányuló megközelítés alapvető jelentőségű az N+N kutatása, fejlesztése és alkalmazása szempontjából, feltéve, hogy európai, nemzeti/regionális szinten, de mindenekelőtt partnerségi szinten elő vannak irányozva az alábbiakra irányuló támogatási intézkedések:

3.5.4

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy különösen az N+N területén a munkavállalók, valamint a műszaki és tudományos középvezetők képviselik – és a jövőben is nekik kell képviselniük – a szociális felelősséggel bíró európai vállalkozások fő erősségét.

3.5.4.1

Az EGSZB e tekintetben hangsúlyozza a biztonságos környezet és termelési folyamatok biztosítására irányuló tevékenységek, továbbá a – főként a diagnosztika és gyógyászati eljárások területén működő – munkavállalók képzését célzó megfelelő intézkedések jelentőségét, különös tekintettel a kockázatok megelőzésére, illetve előzetes értékelésére. Mindez európai szinten hitelesített műszaki-etikai kódexek segítségével történhet.

3.5.4.2

Alapos értékelést igényel a termelési tevékenységek szintjén az N+N alkalmazásához szükséges újfajta munkaszervezésnek a munkavállalókra gyakorolt hatása, valamint a képzéshez, a biztonsághoz és az egészségvédelemhez kapcsolódó igények felmérése. Kívánatos lenne, hogy az „Európai alapítvány az élet- és a munkakörülmények javításáért” elnevezésű, dublini székhelyű szervezet tanulmányokat dolgozzon ki a fentiekkel kapcsolatosan.

3.5.5

Az N+N-nel kapcsolatosan valamennyi érdekelt fél részvételével folytatott európai párbeszédet 2007-ig szervezett keretekbe kell illeszteni, konzultatív szerv vagy fórum létrehozása révén. Ez utóbbinak rendelkeznie kell a szükséges láthatósággal és átláthatósággal ahhoz, hogy a médiával és a civil társadalommal szemben kompetens és elismert partnerként léphessen fel.

3.5.6

A polgárok tájékoztatására irányuló kísérleti kezdeményezéseket 2007-ig határozott formába kell önteni. Jelenjenek meg az „Európa” weblap nyitóoldalán, és kerüljenek közzétételre az egyéb intézményeknél, különösen az Európai Parlamentnél és a Tanácsnál. Nemzetközi visszhangot kellene továbbá biztosítani számukra az „N+N interdiszciplináris díj” 2008-ban való létrehozása révén. Ez a díj évenként kerülne kiosztásra az „N+N európai hete” alkalmából.

3.5.7

Az Európai Bizottságnak 2007-ig létre kellene hoznia az N+N alkalmazásával és/vagy felhasználásával kapcsolatos kockázatok felmérésére szolgáló hitelesített módszereket, és még 2008 első félévében javaslatot kellene tennie a kapcsolódó európai irányvonalakat illetően.