–

a Herbaria Kräuterparadies GmbH képviseletében H. Schmidt Rechtsanwalt,

–

a Freistaat Bayern képviseletében C. Diroll, C. Novak és J. Vogel, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Parlament képviseletében I. Anagnostopoulou és U. Rösslein, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Unió Tanácsa képviseletében L. Hamtcheva és R. Meyer, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében A. C. Becker és A. Dawes, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem egyrészt az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30‑i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 150., 1. o.; helyesbítések: HL 2018. L 260., 25. o.; HL 2018. L 262., 90. o.; HL 2018. L 270., 37. o., HL 2018. L 305., 59. o.; HL 2021. L 7., 53. o.; HL 2021. L 204., 47. o.) 16. cikke (1) bekezdésének, 30. cikke (1) és (2) bekezdésének, 33. cikke (1) bekezdésének, 45. cikke (1) bekezdésének és 48. cikke (1) bekezdésének, valamint a II. melléklete IV. része 2.2.2. pontja f) alpontjának, másrészt az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 20. cikkének értelmezésére irányul.

2

E kérelmet a Herbaria Kräuterparadies GmbH (a továbbiakban: Herbaria) és a Freistaat Bayern (Bajor Szabadállam, Németország) között azon tilalom tárgyában folyamatban lévő azon jogvitában terjesztették elő, hogy a Herbaria az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logóját és ökológiai termelésre utaló kifejezéseket használjon olyan, gyógynövénykivonatok és gyümölcslevek keverékének az uniós piacon való forgalomba hozatala során, amely az ökológiai termékeken kívül nem ökológiai termelésből származó vitaminokat és vas‑glükonátot is tartalmaz.

3

Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28‑i 834/2007/EK tanácsi rendeletnek (HL 2007. L 189., 1. o.) az „Ökológiai termelésre utaló kifejezések használata” című 23. cikke az (1) bekezdésében előírja:

„E rendelet alkalmazásában egy termék akkor tekintendő ökológiai termelésre utaló kifejezéssel megjelölt terméknek, ha a címkézésen, a reklámanyagokban vagy kereskedelmi okmányokban a termék, az összetevők vagy a takarmány‑alapanyagok leírásában olyan kifejezéseket használnak, amelyek a vásárló számára azt sugallják, hogy a termék, az összetevők vagy a takarmány‑alapanyagok az e rendeletben megállapított szabályokkal összhangban készültek. Különösen, a mellékletben felsorolt kifejezéseket, a belőlük képzett szavakat vagy rövidítéseket, önmagukban vagy összetételben – például »bio« és »öko« – a Közösség egészében és bármely közösségi nyelven használni lehet olyan termék címkézésére és reklámozására, amely az e rendeletben megfogalmazott vagy e rendeleten alapuló követelményeknek eleget tesz.

Az élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek címkézésén vagy reklámozásában kizárólag akkor használhatók ökológiai termelésre utaló kifejezések, ha az adott termék valamennyi összetevője is az e rendeletben megállapított követelményekkel összhangban készült.”

4

A 834/2007 rendeletnek az „Egyenértékű garanciákat nyújtó termékek behozatala” című 33. cikke a (2) bekezdésében az alábbiakat írja elő:

„[Az Európai] Bizottság a 37. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elismerheti azokat a harmadik országokat, amelyek termelési rendszerei megfelelnek a II., a III. és a IV. címben megállapított elveknek és termelési szabályoknak, és amelyek ellenőrzési intézkedéseinek hatékonysága azonos az V. címben megállapított ellenőrzési intézkedések hatékonyságával, és jegyzéket állít össze ezen országokról. Az egyenértékűség elbírálásakor figyelembe kell venni [az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) és az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) közös projekt végrehajtása keretében a Codex Alimentarius bizottság által kidolgozott, az ökológiai módszerrel előállított élelmiszerek előállítására, feldolgozására, jelölésére és forgalmazására vonatkozó irányelvek] CAC/GL 32 iránymutatásait.

[…]”

5

Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendeletnek az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzések tekintetében előírt részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2008. szeptember 5‑i 889/2008/EK bizottsági rendeletnek (HL 2008. L 250., 1. o.) az „Egyes termékek és anyagok használata élelmiszerek feldolgozása során” című 27. cikke az (1) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezett:

„A [834/2007] rendelet 19. cikk (2) bekezdésének b) pontja alkalmazásában – a bor kivételével – ökológiai élelmiszer feldolgozásához kizárólag az alábbi anyagok használhatók:

[…]

6

A 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8‑i 1235/2008/EK bizottsági rendelet (HL 2008. L 334., 25. o.) 7. cikke az (1) bekezdésében így rendelkezett:

„A Bizottság a [834/2007] rendelet 33. cikke (2) bekezdésének megfelelően jegyzéket állít össze az elismert harmadik országokról. Az elismert országok jegyzéke e rendelet III. mellékletét képezi. […]”

7

A 889/2008/EK rendeletnek az írásbeli igazolás tekintetében és az 1235/2008/EK rendeletnek az Amerikai Egyesült Államokból származó ökológiai termékek behozatalára vonatkozó szabályozás tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. február 14‑i 126/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2012. L 41., 5. o.) az Egyesült Államokat felvette az 1235/2008 rendelet III. mellékletében szereplő, elismert harmadik országok jegyzékébe.

8

A 2018/848 rendelet (6), (9), (15), (17), (73), (77)–(79), (93), (95), (96), (108) és (123) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

9

A 2018/848 rendelet kilenc fejezetet tartalmaz, amelyek közül az 1–3. cikket tartalmazó I. fejezet címe „Tárgy, hatály és fogalommeghatározások”, a 9–29. cikket tartalmazó III. fejezet címe „Termelési szabályok”, a 30–34. cikket tartalmazó IV. fejezet címe „Jelölés” és a 44–49. cikket tartalmazó VII. fejezet címe „Harmadik országokkal folytatott kereskedelem”.

10

E rendelet „Hatály” című 2. cikke az (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„Ez a rendelet az EUMSZ I. mellékletében felsorolt alábbi, mezőgazdasági eredetű – ezen belül akvakultúrából és méhészetből is származó – termékekre és az ezen termékekből származó termékekre alkalmazandó, amennyiben e termékeket előállítják, elkészítik, jelölik, forgalmazzák, forgalomba hozzák, az Unióba importálják vagy az Unióból exportálják, illetve amennyiben ezeket a termékeket előállítani, elkészíteni, jelölni, forgalmazni, forgalomba hozni, az Unióba importálni vagy az Unióból exportálni kívánják:

[…]”

11

Az említett rendelet „Fogalommeghatározások” című 3. cikke szerint:

„E rendelet alkalmazásában:

[…]

[…]”

12

Ugyanezen rendeletnek a „Feldolgozott élelmiszerek előállításának általános szabályai” című 16. cikke a következőképpen szól:

„(1)   A feldolgozott élelmiszert előállító gazdasági szereplőknek eleget kell tenniük különösen a II. melléklet IV. részében és az e cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott részletes előállítási szabályoknak.

[…]

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthatja az élelmiszeripari termékek feldolgozása során engedélyezett technológiákat.

[…]”

13

A 2018/848 rendeletnek az „Ökológiai termelésre utaló kifejezések használata” című 30. cikke szerint:

„(1)   E rendelet alkalmazásában egy termék akkor tekintendő ökológiai termelésre utaló kifejezéssel megjelöltnek, ha jelölésén, reklámanyagaiban vagy kereskedelmi okmányaiban a terméket, annak az előállításához használt összetevőit vagy takarmány‑alapanyagait olyan kifejezésekkel írják le, amelyek a vásárló számára azt sugallják, hogy a terméket, az összetevőket vagy a takarmány‑alapanyagokat e rendelettel összhangban állították elő. A 2. cikk (1) bekezdésében említett, e rendeletnek megfelelő termékek jelölésére és reklámozására az Unió egészében különösen a IV. mellékletben felsorolt kifejezések, valamint az azokból képzett szavak és rövidítések – például a »bio« és az »öko« – használhatók önmagukban vagy összetételben, a mellékletben felsorolt bármely nyelven.

(2)   Az Unió területén a 2. cikk (1) bekezdésében említett termékek jelölésén, reklámanyagaiban és kereskedelmi okmányain nem tüntethetők fel a IV. mellékletben említett nyelveken az e cikk (1) bekezdése szerinti kifejezések abban az esetben, ha a termék nem felel meg e rendeletnek.

[…]”

14

Az említett rendeletnek a „Kötelező megjelölések” című 32. cikke a (2) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik:

„Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használata esetén a terméket alkotó mezőgazdasági nyersanyagok termelési helyét meg kell jelölni a logóéval azonos mezőben, az alábbi kifejezések egyikével:

[…]”

15

Az említett rendeletnek „Az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója” című 33. cikke a következőképpen szól:

„(1)   Az e rendeletnek megfelelő termékek jelölésén, megjelenítésében és reklámozásában használható az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója.

[…]

(2)   Az (1) bekezdés második albekezdésével összhangban történő felhasználás kivételével az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója az [élelmiszer‑ és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15‑i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 2017. L 95., 1. o.)] 86. és 91. cikkének megfelelő hatósági tanúsítvány.

[…]

(5)   Az e rendeletnek megfelelő termékek jelölésén, megjelenítésében és reklámozásában használhatók nemzeti logók és magánlogók is.

[…]”

16

A 2018/848 rendeletnek az „Ökológiai és átállási termékek importja” című 45. cikke az (1) bekezdésében az alábbiakat írja elő:

„Harmadik országból az Unióba akkor importálható egy termék ökológiai termékként vagy átállási termékként való forgalomba hozatal céljára, amennyiben teljesül a következő három feltétel:

17

E rendeletnek a „Kereskedelmi megállapodás szerinti egyenértékűség” című 47. cikke értelmében:

„A 45. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett elismert harmadik ország egy olyan harmadik ország, amelyet az Unió egy kereskedelmi megállapodás keretében olyan országként ismert el, mint amelynek termelési rendszere – a megfelelés tekintetében az Unió szabályaival azonos szintű garanciát nyújtó szabályok alkalmazása révén – az Unióéval azonos céloknak és elveknek felel meg.”

18

Az említett rendeletnek „A 834/2007/EK rendelet szerinti egyenértékűség” című 48. cikke kimondja:

„(1)   A 45. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett elismert harmadik ország egy olyan harmadik ország, amelyet a 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdése értelmében az egyenértékűség szempontjából elismertek, beleértve az e rendelet 58. cikkében említett átmeneti intézkedés alapján elismert országokat is.

Az említett elismerés hatálya 2025. december 31‑én jár le.

(2)   Az (1) bekezdésben említett harmadik országok minden év március 31‑ig éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az általuk hozott ellenőrző intézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról, és ezen éves jelentések, valamint a rendelkezésre álló egyéb információk alapján a Bizottság az elismerés rendszeres felülvizsgálata révén biztosítja az elismert harmadik országok megfelelő felügyeletét. A Bizottság ehhez segítséget kérhet a tagállamoktól. A felügyelet jellegét annak értékelése alapján kell meghatározni, hogy mekkora a meg nem felelés valószínűsége, figyelembe véve különösen az érintett harmadik országból az Unióba exportált termékek mennyiségét, az illetékes hatóság által végzett nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységek eredményét, valamint a korábbi ellenőrzések eredményeit. A Bizottság rendszeresen jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a felülvizsgálata eredményeiről.

[…]”

19

Ugyanezen rendelet II. mellékletében szerepel a feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó előállítási szabályokat tartalmazó IV. rész. Ezen IV. rész 2.2.2. pontjának szövege a következő:

„Az élelmiszerek feldolgozása során a következő termékek és anyagok használhatók fel:

[…]

[…]”

20

A 2018/848 rendeletnek „A 30. cikkben említett kifejezések” című IV. melléklete a következőképpen szól:

„BG: биологичен,

ES: ecológico, biológico, orgánico,

CS: ekologické, biologické,

DA: økologisk,

DE: ökologisch, biologisch,

ET: mahe, ökoloogiline,

EL: βιολογικό,

EN: organic,

FR: biologique,

GA: orgánach,

HR: ekološki,

IT: biologico,

LV: bioloģisks, ekoloģisks,

LT: ekologiškas,

LU: biologesch, ökologesch,

HU: ökológiai,

MT: organiku,

NL: biologisch,

PL: ekologiczne,

PT: biológico,

RO: ecologic,

SK: ekologické, biologické,

SL: ekološki,

FI: luonnonmukainen,

SV: ekologisk.”

21

Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről szóló (EU) 2018/848 rendeletnek az alkalmazása kezdőnapja és a rendeletben említett bizonyos egyéb időpontok tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. november 11‑i (EU) 2020/1693 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2020. L 381., 1. o.) (7) preambulumbekezdése megállapítja:

„A COVID19‑világjárvány és a következtében kialakult közegészségügyi válság példátlan kihívást jelent a harmadik országok és azok gazdasági szereplői számára is. Ezért a [834/2007] tanácsi rendelet 33. cikkének (2) bekezdése alapján egyenértékűnek elismert harmadik országok tekintetében is indokolt egy évvel, 2026. december 31‑ig meghosszabbítani az elismerés érvényességét, hogy az ilyen harmadik országoknak elegendő idejük legyen jogállásuk megváltoztatására akár úgy, hogy kereskedelmi megállapodást kötnek az Unióval, akár úgy, hogy biztosítják gazdasági szereplőik hiánytalan megfelelését [a 2018/848] rendeletnek, így elkerülve a szükségtelen kereskedelmi akadályok létrejöttét az ökológiai termékek piacán.”

22

E rendelet 1. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A [2018/848] rendelet a következőképpen módosul:

[…]

[…]”

23

A Herbaria a „Blutquick” nevű ital gyártója, amely ökológiai termelésből származó gyümölcslevek és gyógynövénykivonatok keveréke. Az étrend‑kiegészítőként forgalmazott italhoz nem növényi eredetű vitaminokat és vas‑glükonátot adnak. A csomagoláson az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója, nemzeti ökocímke és az „ellenőrzött ökológiai termelésből” származó összetevőkre utaló jelölés szerepel.

24

A Bayerische Landesanstalt für Landwirtschaft (a bajor regionális mezőgazdasági hivatal, Németország) a 2012. január 18‑i határozatával többek között arra kötelezte a Herbariát, hogy 2012. december 1‑jéig távolítsa el a 834/2007 rendelet 23. cikke alapján védett, a Blutquick címkézésén, reklámjában és forgalmazása során használt, ökológiai termelésre utaló jelölést, mivel e rendelet rendelkezései és a 889/2008 rendelet 27. cikke (1) bekezdésének f) pontjában foglalt rendelkezések szerint az „ökológiai” jelöléssel ellátott feldolgozott termékekben vitaminok és ásványi anyagok hozzáadása csak akkor megengedett, ha alkalmazásukat jogszabály írja el. A bajor regionális mezőgazdasági hivatal szerint a Blutquick esetében nem ez a helyzet.

25

A Herbaria e határozat ellen keresetet nyújtott be a Bayerisches Verwaltungsgericht Münchenhez (müncheni bajor közigazgatási bíróság, Németország), amely a 27. cikk (1) bekezdése f) pontjának értelmezésére vonatkozó kérdéseket terjesztett előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé.

26

A Bíróság által a 2014. november 5‑iHerbaria Kräuterparadies ítéletben (C‑137/13, EU:C:2014:2335) adott válaszokra tekintettel a Bayerisches Verwaltungsgericht München (müncheni bajor közigazgatási bíróság) elutasította a Herbaria keresetét.

27

Az e határozat elleni fellebbezést a 2021. július 29‑i ítélet elutasította, amely ellen a Herbaria felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Bundesverwaltungsgerichthez (szövetségi közigazgatási bíróság, Németország), a kérdést előterjesztő bírósághoz.

28

E bíróság rámutat arra, hogy mivel a bajor regionális mezőgazdasági hivatal 2012. január 18‑i határozata tartós joghatásokat kiváltó közigazgatási aktus, a nemzeti ítélkezési gyakorlat értelmében e bíróságnak az előtte folyamatban lévő jogvitát a határozathozatal időpontjában alkalmazandó jog alapján kell eldöntenie. Következésképpen a 834/2007 rendelet ratione temporis már nem alkalmazható e jogvitában, mivel a 2018/848 rendelet lépett a helyébe.

29

A kérdést előterjesztő bíróság előtt a Herbaria már nem vitatja, hogy a vitaminoknak és ásványi anyagoknak a Blutquickhez való hozzáadását a törvény nem írja elő, és így e termék nem felel meg a 2018/848 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének, valamint e rendelet II. melléklete IV. része 2.2.2. pontja f) pontja i. alpontjának, amely lényegében felváltotta a 889/2008 rendelet 27. cikke (1) bekezdésének f) pontját. Ezért a kérdést előterjesztő bíróság szerint nem vitatott, hogy a 2018/848 rendelet 33. cikkének (1) és (5) bekezdése, valamint 30. cikkének (1) bekezdése a Blutquick tekintetében tiltja az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának, a nemzeti ökológiai címkének, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezéseknek a használatát.

30

A Herbaria azonban arra hivatkozik, hogy ez utóbbi rendelet alapján az Amerikai Egyesült Államokból importált, a Blutquickhez hasonló élelmiszerre nem vonatkozik ilyen tilalom.

31

A Bizottság és az US Department of Agriculture (mezőgazdasági minisztérium, Egyesült Államok) közötti levélváltás útján 2012‑ben kötött megállapodást követően ugyanis az Egyesült Államokat felvették azon harmadik országok jegyzékébe, amelyek termelési szabályai a 834/2007 rendelet 33. cikke (1) bekezdésének megfelelően egyenértékűek az e rendeletben előírtakkal. Az e jegyzékbe történő felvétel a 2018/848 rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja értelmében lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államokból származó, a Herbaria által forgalmazott termékekkel versengő termékeket ökológiai termékként hozzák forgalomba az Unióban. E termékeken szerepelhet az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója, valamint szerepelhetnek az ökológiai termelésre utaló kifejezések, azzal az egyetlen feltétellel, hogy megfelelnek az adott harmadik ország termelési szabályainak, azaz akkor is, ha e szabályok nem felelnek meg az uniós jog termelési szabályainak. A Herbaria szerint ez a Charta 20. cikkét sértő egyenlőtlen bánásmódot jelent.

32

A Freistaat Bayern úgy véli, hogy a 2018/848 rendeletnek a Herbaria által követett értelmezése téves, és az Egyesült Államokból származó terméken valójában csak akkor szerepelhet az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója, ha megfelel az e rendeletben meghatározott termelési szabályoknak, így az Unióban előállított termék tekintetében nem áll fenn eltérő bánásmód.

33

A kérdést előterjesztő bíróságnak mindenekelőtt kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokból importált terméken szerepelhet‑e az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója, noha nem felel meg minden tekintetben a 2018/848 rendeletben előírt követelményeknek.

34

Továbbá, ha valóban szerepelhetne rajta, e bíróság azt a kérdést is felteszi, hogy ez nem jelent‑e a Charta 20. cikke szerinti egyenlőtlen bánásmódot, és ha igen, akkor ez az egyenlőtlen bánásmód vajon igazolható‑e a szóban forgó termékekre az Egyesült Államokban alkalmazandó termelési és ellenőrzési szabályok egyenértékűségének elismerésével vagy az egyenértékűség elismerése által követett, a kereskedelmi könnyítésre irányuló céllal.

35

Végül a kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint hasonló kérdés merül fel a 2018/848 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése szerinti ökológiai termelésre utaló kifejezések használatával kapcsolatban is.

36

E körülmények között a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

37

A főtanácsnok indítványának ismertetését követően a Herbaria a Bíróság Hivatalához 2024. június 26‑án benyújtott beadványában kérte, hogy a Bíróság rendelje el az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

38

Kérelmének alátámasztására a Herbaria úgy véli, hogy a főtanácsnok indítványa több olyan jogi és ténybeli pontatlanságot tartalmaz, amelyek félrevezethetik a Bíróságot. E körülményeket – amelyeket a főtanácsnok az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adandó válasz szempontjából meghatározónak ítélt – ezenkívül az alapeljárás felei és az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti érdekeltek a tárgyaláson nem vitatták meg.

39

Így egyrészt a főtanácsnok tévesen állította, hogy léteznek az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójához „kapcsolódó jelölések”, amelyek feltüntetik a nyersanyag eredetét és a termék előállításának helyét, és így – amennyiben e logót használják – a fogyasztó mindig tájékoztatást kap arról, hogy az említett termék az Egyesült Államokból származik. Másrészt a főtanácsnok tévesen értelmezte a Codex Alimentariusnak 834/2007 rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében említett iránymutatásait.

40

Elsőként emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 252. cikk második bekezdése értelmében a főtanácsnok feladata az, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyek esetében az Európai Unió Bíróságának alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség. A Bíróságot nem köti sem ezen indítvány, sem pedig a főtanácsnok ezen indítvány alapjául szolgáló indokolása (2024. január 18‑iCROSS Zlín ítélet, C‑303/22, EU:C:2024:60, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

41

Arra is emlékeztetni kell, hogy sem az Európai Unió Bíróságának alapokmánya, sem pedig az eljárási szabályzata nem írja elő azon lehetőséget, hogy az alapeljárásban részt vevő felek és az ezen alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek a főtanácsnok által ismertetett indítványra válaszoljanak. Következésképpen az, ha az alapeljárásban részt vevő fél vagy valamely érdekelt nem ért egyet a főtanácsnok indítványával, bármilyen kérdéseket is vizsgáljon a főtanácsnok abban, önmagában nem indokolhatja a szóbeli szakasz újbóli megnyitását (lásd ebben az értelemben: 2024. január 18‑iCROSS Zlín ítélet, C‑303/22, EU:C:2024:60, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

42

A Herbaria tehát nem igazolhatja érvényesen az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása iránti kérelmét a főtanácsnoki indítvány bizonyos szövegrészeinek megalapozottságát kifogásolva.

43

Másodsorban a Bíróság az eljárási szabályzatának 83. cikke alapján a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha valamely fél e szakasz befejezését követően a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt hoz fel, illetve ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek, illetve az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti érdekeltek nem vitattak meg.

44

A jelen ügyben, meg kell állapítani, hogy a jelen eljárásban részt vevő érdekelteknek alkalma nyílt mind ezen eljárás írásbeli és szóbeli szakasza során is előadni azon jogi tényezőket, amelyeket relevánsnak véltek annak érdekében, hogy a Bíróság értelmezhesse az előterjesztő bíróság által feltett kérdések tárgyát képező uniós jogi rendelkezéseket. E tekintetben a Bíróság megállapítja, hogy minden olyan információ a rendelkezésére áll, amely szükséges ahhoz, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában határozzon, és hogy a Herbaria által az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitására irányuló kérelmének alátámasztására hivatkozott elemek egyike sem igazolja az eljárási szabályzat 83. cikke szerinti újbóli megnyitást.

45

E körülmények között a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően megállapítja, hogy nem kell elrendelni az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

46

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő jogvita eldöntéséhez érdemi választ adjon. A Bíróságnak ebből a szempontból adott esetben át kell fogalmaznia a feltett kérdéseket. Az a körülmény, hogy valamely nemzeti bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést formálisan bizonyos uniós jogi rendelkezésekre hivatkozva fogalmazta meg, nem akadálya annak, hogy a Bíróság megadja e bíróság számára az uniós jog értelmezésének minden olyan elemét, amely hasznos lehet az utóbbi előtt folyamatban lévő ügy eldöntéséhez, akár hivatkozott ezekre a kérdéseinek megfogalmazásában, akár nem. E tekintetben a Bíróságnak kell a nemzeti bíróság által szolgáltatott információk összessége és különösen az előzetes döntéshozatalra utalás indokolása alapján meghatározni az uniós jog azon rendelkezéseit, amelyeknek az értelmezése a per tárgyára figyelemmel szükséges (2023. szeptember 21‑iJuan ítélet, C‑164/22, EU:C:2023:684, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

47

Első kérdésének szövegében a kérdést előterjesztő bíróság csak a 2018/848 rendelet 33. cikkének (1) bekezdését említi, amely az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használatát szabályozza. Mindemellett az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből és különösen a harmadik kérdésre vonatkozó indokokból az következik, hogy e bíróság szerint az első kérdés az e rendeletnek az ökológiai termelésre utaló kifejezések használatát szabályozó 30. cikkének (2) bekezdését illetően is hasonlóképpen felmerül.

48

Így, annak érdekében, hogy az előterjesztő bíróság számára hasznos választ lehessen adni, meg kell állapítani, hogy e bíróság első kérdésre lényegében arra irányul, hogy a 2018/848 rendelet 30. cikkének (2) bekezdését és 33. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója és az ökológiai termelésre utaló kifejezések használhatók az e rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában és 48. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételek mellett harmadik országból abból a célból importált feldolgozott élelmiszerre, hogy azt az uniós piacon ökológiai termékként hozzák forgalomba, noha ezen élelmiszer – mivel nem növényi eredetű ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmaz – nem felel meg az említett rendelet II. melléklete IV. része 2.2.2. pontjának f) alpontjával összefüggésben értelmezett 16. cikke (1) bekezdésében előírt feltételeknek.

49

Először is meg kell állapítani, hogy a 2018/848 rendelet a 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően az e rendelkezésben említett termékekre alkalmazandó, többek között amennyiben azokat az Unióban állítják elő vagy oda importálják, vagy amennyiben ezeket az Unióban kívánják előállítani vagy oda kívánják importálni.

50

Márpedig e rendelet 30. cikke (2) bekezdésének és 33. cikke (1) bekezdésének szövege szerint az ökológiai termelésre utaló kifejezéseknek és az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használata csak abban az esetben megengedett, ha a termék megfelel e rendeletnek.

51

E megfogalmazás így azt sugallja, amint arra a főtanácsnok az indítványának 67–72. pontjában lényegében rámutatott, hogy e kifejezések és logó csak akkor használható ökológiai termékekre – függetlenül attól, hogy azokat az Unióban állították‑e elő vagy harmadik országból importálták‑e azokat abból a célból, hogy az uniós piacon ökológiai termékként hozzák forgalomba –, amennyiben azok megfelelnek az említett rendeletben, különösen a II. és III. fejezetében megállapított követelményeknek.

52

Mindemellett a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak szövegét, hanem azt a szövegkörnyezetet is figyelembe kell venni, amelybe e rendelkezések illeszkednek, és azon szabályozás célkitűzéseit is, amelyben e rendelkezések szerepelnek (2024. július 29‑iBelgian Association of Tax Lawyers és társai ítélet, C‑623/22, EU:C:2024:639, 94. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

53

Ami elsőként a szövegkörnyezetet illeti, meg kell állapítani, hogy a 2018/848 rendelet az uniós piacon ökológiai termékként történő forgalomba hozataluk céljából különbséget tesz az Unióban előállított termékek és a harmadik országból importált termékek között.

54

Egyrészt ugyanis, ami konkrétan az Unióban előállított feldolgozott élelmiszereket illeti, azoknak e rendelet 16. cikkének (1) bekezdése alapján eleget kell tenniük az e rendelet II. mellékletének IV. részében, valamint az e rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében említett valamennyi végrehajtási aktusban szereplő részletes termelési szabályoknak.

55

Másrészt a 2018/848 rendelet 45. cikke előírja azokat az együttes feltételeket, amelyeknek a nem az Unióban előállított terméknek meg kell felelnie ahhoz, hogy harmadik országból be lehessen hozni, és ökológiai termékként forgalomba lehessen hozni az uniós piacon.

56

Így mindenekelőtt a 2018/848 rendelet 45. cikke (1) bekezdésének a) pontja megköveteli, hogy az importált termék az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említettek szerinti termék legyen.

57

Az említett rendelet 45. cikke (1) bekezdésének c) pontja továbbá lényegében azt követeli meg, hogy a harmadik országbeli gazdasági szereplők az uniós és az említett harmadik országbeli importőrök és nemzeti hatóságok rendelkezésére tudják bocsátani mindazokat az információkat, amelyek a szóban forgó termék nyomonkövethetőségének biztosításához szükségesek.

58

Végül ugyanezen rendelet 45. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a harmadik országból behozott terméknek meg kell felelnie az e rendelkezésben előírt feltételek valamelyikének.

59

Így először is a 2018/848 rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett esetben e termék lényegében megfelel e rendelet II., III. és IV. fejezete rendelkezéseinek, tehát különösen az említett rendelet III. fejezetében foglalt termelési szabályoknak, valamint az e rendelet IV. fejezetében előírt jelölési szabályoknak.

60

Másodszor, a 2018/848 rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett esetben, ha az említett termék az e rendelet 47. cikkének megfelelően elismert harmadik országból származik, megfelel az érintett kereskedelmi megállapodásban meghatározott feltételeknek.

61

Harmadszor, a 2018/848 rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett esetben, amennyiben a termék a 48. cikke (1) bekezdésének megfelelően egyenértékűként elismert harmadik országból származik, az említett termék megfelel az adott harmadik ország uniós szabályokkal egyenértékű termelési és ellenőrzési szabályainak, és azt olyan, a termék megfelelését tanúsító ellenőrzési tanúsítvány kíséretében hozzák be az Unió területére, amelyet az említett harmadik ország illetékes hatóságai, ellenőrző hatóságai vagy ellenőrző szervezetei állítottak ki.

62

Magából a 2018/848 rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának szövegéből következik, hogy az e rendelkezés i–iii. pontjában előírt három feltétel vagylagos, így – amennyiben a harmadik országból importált termék megfelel az e rendelet 45. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjában előírt másik két feltételnek is – elegendő, ha az ilyen termék az i–iii. pontban foglalt feltételek egyikének megfelel ahhoz, hogy ökológiai termékként forgalomba hozható legyen az Unióban.

63

Márpedig e három vagylagos feltétel közül csak a 2018/848 rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett feltétel követeli meg, hogy az importált termék megfeleljen az e rendelet II., III. és IV. fejezetében foglalt rendelkezéseknek.

64

Következésképpen a 2018/848 rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett esetnek megfelelő termék, noha nem felel meg az e rendelet III. fejezetében említett valamennyi termelési szabálynak, ökológiai termékként forgalomba hozható az Unióban, amennyiben olyan harmadik országból származik, amelyet az Unió – a 2018/848 rendelet 48. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott – 834/2007 rendelet 33. cikkének (2) bekezdése alapján az egyenértékűként ismert el, és amennyiben e termék eleget tesz többek között az e harmadik országban hatályban lévő termelési szabályoknak, amelyeket az Unió egyenértékűnek tekintett az említett III. fejezetben meghatározott szabályokkal.

65

E tekintetben meg kell állapítani, hogy az „egyenértékűség” fogalmát a 2018/848 rendelet 3. cikkének 64. pontja úgy határozza meg, mint ugyanazon célok megvalósítása és ugyanazon elvek érvényesítése olyan szabályok alkalmazása révén, amelyek a megfelelés tekintetében azonos szintű garanciát nyújtanak.

66

Következésképpen a 2018/848 rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában az érintett harmadik ország termelési szabályainak egyenértékűségére való hivatkozás szükségképpen feltételezi, hogy az e harmadik országban hatályban lévő szabályok ugyanazokat a célokat követik, és ugyanazoknak az elveknek felelnek meg, mint amelyek a 2018/848 rendelet II. fejezetének rendelkezéseiből következnek. Ami az e rendelet III. fejezetében foglalt termelési szabályokat illeti, e meghatározásból kitűnik, hogy az említett harmadik ország szabályozásának nem kell azonosnak lennie az uniós szabályozással, hanem „a megfelelés tekintetében azonos szintű garanciát” kell nyújtania, mint amelyet az Unió az Unióban előállított termékek esetében megkövetel.

67

Márpedig, amint arra a jelen ítélet 51. pontja emlékeztet, a 2018/848 rendelet 30. cikkének (2) bekezdése és 33. cikkének (1) bekezdése is csak az e rendeletnek megfelelő termékek esetében engedélyezi az ökológiai termelésre utaló kifejezéseknek, illetve az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használatát.

68

Ezzel szemben a 2018/848 rendelet egyetlen rendelkezése sem teszi lehetővé e kifejezések vagy az említett logó használatát az egyenértékűként elismert harmadik országokból származó olyan termékek tekintetében, amelyek – bár e rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. vagy iii. alpontja alapján behozhatók az Unióba – nem felelnek meg az e rendeletben meghatározott termelési szabályoknak.

69

A 2018/848 rendelet 30. cikke (2) bekezdésének és 33. cikke (1) bekezdésének a jelen ítélet 51. pontjában szereplő szó szerinti értelmezését ily módon megerősíti különösen e rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának szerkezete. Az uniós jogalkotó ugyanis az ökológiai termékként importált termékeken belül különbséget kívánt tenni egyrészt az említett rendelet II., III. és IV. fejezetének megfelelő termékek, másrészt pedig azon termékek között, amelyekre kereskedelmi megállapodás vagy egyoldalú uniós intézkedés alapján elismert egyenértékűségi szabályok vonatkoznak a származási országukban.

70

Másodsorban, ezt az értelmezést megerősítik a 2018/848 rendelet célkitűzései, és különösen annak az ökológiai termékek jelölésére vonatkozó rendelkezései, amelyek között szerepel e rendelet 30. cikkének (2) bekezdése és 33. cikkének (1) bekezdése.

71

Mindenekelőtt, amint az a 2018/848 rendelet (6), (9) és (123) preambulumbekezdéséből következik, a közös agrárpolitika végrehajtásához kialakított jogi keret, amelynek e rendelet az EUMSZ 43. cikk (2) bekezdésében említett eszközök alapján részét képezi, arra irányul, hogy biztosítsa a tisztességes verseny feltételeit az ökológiai termékek belső piacán, valamint fenntartsa és igazolja az ökológiai termékekként jelölt termékekbe vetett fogyasztói bizalmat. E célból az uniós jogalkotó olyan szabályokat kívánt előírni, amelyek megfelelnek a fogyasztók e területen támasztott magas elvárásainak, és kellően egyértelműek a címzettek számára. Ebben az összefüggésben hangsúlyozza a 2018/848 rendelet (15) preambulumbekezdése, hogy az ökológiai élelmiszerek piacán alapvetően fontos a fogyasztói bizalom, a (17) preambulumbekezdése pedig azt, hogy e rendelet célja többek között e bizalom előmozdítása, valamint a fogyasztók érdekeinek védelme.

72

A 2018/848 rendelet (73) preambulumbekezdéséből továbbá kitűnik, hogy a jelölésre vonatkozó rendelkezéseinek – ideértve az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának és az ökológiai termelésre utaló kifejezéseknek a használatára vonatkozó rendelkezéseket is – az a célja, hogy a gazdasági szereplők azon érdekét szolgálják, hogy termékeik megfelelően azonosíthatóak legyenek a piacon és egyenlő versenyfeltételeket élvezzenek, másrészt a fogyasztóknak a megalapozott döntésekhez fűződő érdekét is védeniük kell.

73

Végül, ami különösen az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logóját illeti, a 2018/848 rendelet (77)–(79) preambulumbekezdése hangsúlyozza az uniós jogalkotó azon szándékát, hogy e logó használatát oly módon szabályozza, hogy a fogyasztók az uniós piac egészén egyértelmű tájékoztatást kapjanak, ne lehessen őket megtéveszteni az érintett termék egészének ökológiai jellegét illetően, és a termék uniós vagy nem uniós eredete tekintetében a fogyasztók bármely lehetséges félrevezetését elkerüljék.

74

A jelen ügyben, amint az a jelen ítélet 64–67. pontjából kitűnik, az uniós jogalkotó döntéséből az következik, hogy a harmadik országokból a 2018/848 rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában foglalt egyenértékűségi rendszer alapján importált termékek akkor is forgalomba hozhatók ökológiai termékként az uniós piacon, ha nem felelnek meg az e rendeletben, különösen a II. és III. fejezetében megállapított valamennyi előírásnak. Ezzel szemben az Unióban előállított termékeknek e követelmények mindegyikének eleget kell tenniük ahhoz, hogy ökológiai termékként forgalomba hozhatók legyenek.

75

Ebben az összefüggésben, sértené az ökológiai termékek belső piacán belüli tisztességes versenyt és bizonytalanságot teremtene, amely megtéveszthetné a fogyasztókat, ha az ökológiai termékek belső piacán az ökológiai termelésre utaló kifejezések és az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója egyaránt használható lenne az Unióban és a harmadik országokban a 2018/848 rendeletben megállapított termelési szabályoknak megfelelően előállított termékek, valamint a harmadik országokban e termelési szabályokkal mindössze egyenértékű szabályok szerint előállított termékek tekintetében is.

76

Ilyen helyzetben ugyanis a fogyasztók úgy tekinthetnék, hogy az olyan termék, amelyen az ökológiai termelésre utaló kifejezések vagy az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója szerepel, megfelel a 2018/848 rendeletben, különösen a II. és III. fejezetében megállapított valamennyi előírásnak, noha e termék csak az importáló harmadik ország – e rendelet termelési szabályaival egyenértékű – termelési szabályainak felel meg.

77

Márpedig az említett logó létjogosultsága éppen abban áll, hogy világos és egyértelmű módon tájékoztassa a fogyasztókat arról, hogy az a termék, amelyen szerepel, teljes mértékben megfelel a 2018/848 rendeletben megállapított valamennyi előírásnak, és nem csupán az e rendelettel egyenértékű szabályoknak. Ez annál is inkább így van, mivel az említett logó e rendelet 33. cikkének (2) bekezdése értelmében az Európai Unió hatósági tanúsítványának minősül.

78

A többek között a Bizottság által kiemelt azon körülmény, hogy a 2018/848 rendelet 32. cikkének (2) bekezdése értelmében az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használata esetén a terméket alkotó mezőgazdasági nyersanyagok termelési helyét meg kell jelölni, nem elegendő a bizonytalanság elkerüléséhez. Ennek megjelölése ugyanis nem teszi lehetővé a fogyasztó számára annak megállapítását, hogy valamely importált termék megfelel‑e a 2018/848 rendelet termelési szabályainak, vagy az kizárólag az e rendeletben foglaltakkal egyenértékű termelési szabályokat tartja tiszteletben.

79

Következésképpen meg kell állapítani, hogy sem az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója, és a főszabály szerint az ökológiai termelésre utaló kifejezések sem használhatók fel a harmadik országból abból a célból importált termék jelölésére, hogy azt az Unióban a 2018/848 rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja alapján ökológiai termékként hozzák forgalomba.

80

Mindezekre tekintettel, mivel a 2018/848 rendelet többek között a VII. fejezetében a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet szabályozó rendelkezéseket tartalmaz, e rendelet célja egyben az ökológiai termékek nemzetközi kereskedelmére alkalmazandó szabályok bevezetése annak érdekében, hogy – amint azt a Tanács a tárgyaláson helyesen hangsúlyozta – megkönnyítse egyrészt az ellátást, a kínálat elérhetőségét, valamint az e termékek iránti növekvő kereslet kielégítését az Unióban, másrészt pedig kétoldalú megállapodások alapján az Unióból származó ilyen termékek harmadik országokba történő exportját.

81

Pontosan ebbe a keretbe illeszkedik az említett rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja, amely hatáskört ruház a Bizottságra annak elismerésére, hogy valamely harmadik ország szabályai egyenértékűek a 2018/848 rendelet szabályaival.

82

A Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy az e rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett egyenértékűségi rendszer alapján ökológiai termékként importált bizonyos termékeken az importáló harmadik ország ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója szerepel, és az ilyen logó tartalmazhat ökológiai termelésre utaló kifejezéseket, mint például „biológiai”, „ökológiai” vagy „organikus”, vagy e kifejezések származékait és rövidítéseit, mint például a „bio” vagy az „eco”.

83

E tekintetben meg kell állapítani, hogy az ilyen importált termékek tekintetében az importáló harmadik ország ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használata nem sérti az ökológiai termelés belső piacán belüli tisztességes versenyt, és nem teremt olyan bizonytalanságot, amely megtéveszthetné a fogyasztókat. Azon kívül ugyanis, hogy az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójától eltérő, harmadik ország ilyen logójának használata nem helyezi az érintett termékeket a verseny szempontjából azonos helyzetbe, valamely harmadik ország ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának használata azt a benyomást sem keltheti, hogy az érintett importált termékek megfelelnek a 2018/848 rendeletben megállapított valamennyi előírásnak.

84

Ebből következik, hogy a jelen ítélet 80. pontjában megfogalmazott következtetés ellenére, különösen a 2018/848 rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontja iii. alpontja hatékony érvényesülésének biztosítása, valamint az e rendelet által a Bizottságra ruházott hatáskörök megőrzése érdekében az e rendelkezés alapján importált, az uniós piacra „ökológiai termékként” bejutó termékek használhatják a származási helyük szerinti harmadik ország ökológiai termelés jelölésére szolgáló logóját még akkor is, ha e logó az e rendelet 30. cikkének (1) bekezdése és IV. melléklete szerinti, ökológiai termelésre utaló kifejezésekkel azonos kifejezéseket tartalmaz.

85

A fentiekre tekintettel az első kérdésre a következő választ kell adni:

86

Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második és a harmadik kérdést nem kell megválaszolni.

87

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30‑i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikkének (2) bekezdését és 33. cikkének (1) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója és főszabály szerint az ökológiai termelésre utaló kifejezések sem használhatók az e rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában és 48. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételek mellett harmadik országból abból a célból importált feldolgozott élelmiszerre, hogy azt az európai uniós piacon ökológiai termékként hozzák forgalomba, amennyiben ezen élelmiszer – mivel nem növényi eredetű ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmaz – nem felel meg az említett rendelet II. melléklete IV. része 2.2.2. pontjának f) alpontjával összefüggésben értelmezett 16. cikke (1) bekezdésében előírt feltételeknek.

E harmadik ország ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója ugyanakkor használható az Unióban ilyen élelmiszerre, még akkor is, ha e logó az ugyanezen rendelet 30. cikkének (1) bekezdése és IV. melléklete értelmében vett, ökológiai termelésre utaló kifejezéseket tartalmaz.