21.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 66/44

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,

—

tekintettel a Nők Negyedik Világkonferenciáján 1995-ben elfogadott Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra, különösen a „nők és a média” kérdésére,

—

tekintettel a 2000-ben tartott ENSZ Közgyűlés 23. rendkívüli ülésszakának záródokumentumára, amelyben az információs és kommunikációs technológiákat (ikt-k) olyan eredményként ismerik el, amelyek új lehetőségeket kínálnak a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére, de lehetséges kockázatokat is rejtenek,

—

tekintettel a 2003-ban Genfben tartott információs társadalmi csúcstalálkozón (WSIS) elfogadott genfi alapelvek nyilatkozatára és cselekvési tervére,

—

tekintettel a „Tuniszi elkötelezettség és menetrend az információs társadalomért” című dokumentumra, amely a 2005. november 16–18-án Tuniszban tartott információs társadalmi csúcstalálkozó második szakaszában elfogadott WSIS-menetrendek végrehajtására vonatkozó pénzügyi és nemzetközi mechanizmusokat részletezi,

—

tekintettel a WSIS záródokumentuma és a kapcsolódó „WSIS+10 Vision for WSIS Beyond 2015” című dokumentum végrehajtásáról szóló nyilatkozatban a nők jogaival és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos hivatkozásokra,

—

tekintettel a 2015. május 25–29-én Genfben tartott információs társadalmi csúcstalálkozó „Együttes Innováció: az ikt-k fenntartható fejlődésének megalapozása” című fórumának eredményeire, amelyen részt vett a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság küldöttsége,

—

tekintettel az információs társadalmi csúcstalálkozó (WSIS) cselekvési iránymutatásaira, amelyeket összekapcsoltak a fenntartható fejlesztési célokkal e két globális stratégia egymást erősítő hatásainak fokozása érdekében, beleértve azt az intézkedést is, hogy 2030-ig bontakoztassák ki és mozdítsák elő mindenki társadalmi, gazdasági és politikai befogadását, kortól, fogyatékosságtól, genetikai jellemzőktől, nemtől, szexuális irányultságtól, nemi identitástól, fajtól, társadalmi vagy etnikai származástól, vallástól vagy meggyőződéstől, valamint gazdasági vagy egyéb helyzettől függetlenül,

—

tekintettel a Bizottságnak a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló 2010–2015 stratégiájára (SEC(2010)1079), amely a nők és az internet területéhez kapcsolódó számos intézkedést tartalmaz, különösen az ikt-kra vonatkozóan és a stratégia félidős felülvizsgálata tekintetében,

—

tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó 2015 utáni uniós stratégiáról szóló, 2015. június 9-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel a lányok oktatás révén történő érvényesülésének európai uniós támogatásáról szóló, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

—

tekintettel a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) „A nők és a gazdaság: gazdasági függetlenség a részmunkaidő és az önfoglalkoztatás nézőpontjából” című, 2014 júniusi következtetéseire, mely szerint „az Európa 2020 stratégia számos kiemelt növekedési területet határoz meg, többek között a fehér gazdaságban, valamint a tudományos és technológiai ágazatban”. Annak érdekében, hogy az említett területeken teljes mértékben ki lehessen aknázni az európai növekedésben rejlő lehetőségeket, fontos a nemi sztereotípiák leküzdése, valamint az oktatási és foglalkozási szegregáció felszámolása.”,

—

tekintettel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról szóló, 2015. október 8-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a férfi és női munkavállalók egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elvének alkalmazásáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2012. május 24-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel „A nemi sztereotípiák felszámolásáról az EU-ban” című, 2013. március 12-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel „A növekedésről, a mobilitásról és a foglalkoztatásról szóló digitális menetrend” című, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására (6), különösen a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó nagykoalícióra,

—

tekintettel a digitális menetrend 60. intézkedésére, amely célja a nők ikt-val kapcsolatos karrier indítására történő ösztönzése, valamint arányuk növelése az ikt-ágazatban,

—

tekintettel a Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című közleményére (COM(2015)0192),

—

tekintettel a Bizottság digitális egységes piaci stratégiájának II. pillérére, amely a digitális hálózatok és az innovatív szolgáltatások fejlesztését elősegítő feltételek és egyenlő versenyfeltételek megteremetésére irányul, valamint III. pillérére, amely egy olyan digitális társadalmat támogat, amelyben a polgárok megfelelő készségekkel rendelkeznek, hogy megragadják az internet adta lehetőségeket és növeljék munkavállalási esélyeiket,

—

tekintettel az Európai Parlament C. Tematikus Főosztályának a „Tanulmány a nők internethez kapcsolódó jogainak erősítéséről” címmel 2015-ben közzétett tanulmányára,

—

tekintettel a 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 7. cikkére a nemek közötti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának előmozdításáról,

—

tekintettel az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményére (Isztambuli Egyezmény),

—

tekintettel a Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra, különösen annak a „Nők és média” elnevezésű célkitűzésére, amely felszólít arra, hogy fokozzák a nők részvételét a médiában és új technológiákban folyó és azokon keresztül megvalósuló véleménynyilvánításban és döntéshozatalban, valamint segítsék elő belépésüket ezekre a területekre, továbbá kéri, hogy a médiában mozdítsák elő egy kiegyensúlyozott és nem sztereotipizált női kép kialakulását,

—

tekintettel a nők ikt-szektorbeli munkavállalásával kapcsolatos bevált gyakorlatokról a Bizottság által 2013-ban készített európai kódexre,

—

tekintettel 2012-es mélyreható elemzésére „Nők az ikt-szektorban” címmel,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) „A nőkkel szembeni erőszak – az egész EU-ra kiterjedő felmérés. Fő eredmények” című, 2014 márciusában közzétett jelentésére,

—

tekintettel az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (8),

—

tekintettel a Bizottság emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégiájára (2012–2016), valamint annak végrehajtásáról szóló félidős jelentésre,

—

tekintettel a 2014-ben induló, szervezett és súlyos bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklusra, és az emberkereskedelem kiemelt területére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0048/2016),

A.

mivel a digitalizáció forradalmasította és alapvetően megváltoztatta annak módját, ahogyan az emberek információkat szereznek és nyújtanak, kommunikálnak, érintkeznek egymással, tanulnak és dolgoznak, új lehetőségeket teremtve a nyilvános és politikai vitákban, a képzésben és a munkaerőpiacon való részvételre, új távlatokat nyitva az önálló élethez, és óriási gazdasági potenciált rejtve magában az Európai Unión belül és kívül; mivel a digitalizáció nem csak a piacokra van hatással, de a társadalom egészére is;

B.

mivel az információs és kommunikációs technológiák (ikt) révén kialakuló információs társadalom rengeteg lehetőséget rejt magában a javak és az ismeretek létrehozása és megosztása tekintetében, mint ahogyan azt például az ingyenes és nyílt forráskódú szoftvereket előállító ágazat is mutatja, amely megváltoztatta a szoftverek előállításának, terjesztésének, támogatásának és használatának módját, lehetővé téve a szélesebb körű digitális befogadást; mivel a digitalizáció továbbá lehetőséget kínál az idő és a tér rugalmasabb és változatosabb kihasználására, igazságosabb társadalmi modellek felé mozdulva; mivel ugyanakkor a munkaerőpiac digitalizációja a kirekesztés új dimenzióit teremtheti meg, például a gazdasági, társadalmi, kulturális és nemi szegregáció kockázatát;

C.

mivel Európában 100 fejlesztőből csupán kilenc nő, mivel az információs és kommunikációs technológia ágazatában tevékenykedő menedzserek csupán 19 %-a nő (míg egyéb szolgáltató ágazatokban a nők aránya 45 %), és mivel a vállalkozók csupán 19 %-a nő (míg egyéb szolgáltató ágazatokban a nők aránya 54 %) (9);

D.

mivel ezek a fejlemények komoly lehetőséget kínálnak a nők részvételének erősítésére, lehetővé téve az információhoz és az ismeretekhez nem hagyományos eszközökkel való hozzáférést, és olyan fórumot biztosítva a véleménynyilvánításra, amely másokat cselekvésre ösztönöz, új lehetőségeket teremtve a nők, a lányok, az LMBTI-személyek és a sajátos igényekkel rendelkező személyek – köztük a fogyatékossággal élők – jogainak és szabadságainak védelmét célzó kommunikációra és kampányolásra; mivel a nők információs társadalomban való tevékeny részvétele nemcsak az igazságosság és az egyenlőség kérdése, hanem a társadalom szociális és gazdasági körülményei és az uniós versenyképesség javításához is hozzájárul majd;

E.

mivel továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak a nemek között a szakmai és oktatási lehetőségekhez való hozzáférésben az információs és kommunikációs technológiák és a digitális készségek tekintetében; mivel a digitalizáció erőteljes hatást gyakorol a médiafogyasztásra és -terjesztésre, észrevehetőbben a fiatalabb felhasználók esetében, új csatornákat nyitva meg és lehetőséget teremtve egy kevésbé hierarchikus médiakörnyezetre; mivel a digitalizáció könnyítheti, de új kihívások elé is állítja a nők szerepvállalásának erősödését a nőkről alkotott negatív, lealacsonyító és sztereotip megjelenítéseken keresztül;

F.

mivel a digitális kommunikációs csatornák és a közösségi hálózatok különös jelentőséggel bírnak a szülői szabadságon lévő anyák és apák, valamint az otthonról dolgozók számára;

G.

mivel a digitalizációnak óriási hatása van a munkaerőpiacra az értékláncok megváltoztatása, valamint az új munkalehetőségek és rugalmas foglalkoztatási formák teremtése révén; mivel a digitalizáció által a rugalmas munkaidő-szervezésre és távmunkára megteremtett lehetőségek hatékony eszközként szolgálhatnak a munka és a magánélet közötti egyensúly biztosítására a nők és a férfiak számára egyaránt; mivel ezek a rugalmas munkaszervezési formák pozitív szerepet játszhatnak a hátrányos helyzetű női csoportok munkaerő-piaci integrációjának elősegítésében; mivel előfordulhatnak olyan negatív következmények, amelyek különösen a nőket érinthetik, mint például a munkavállalói jogok csorbulása, a munkaidőkorlátok, valamint a munkahelyi és nem munkahelyi feladatok összemosása, amelyek növelik a rosszul fizetett és kevésbé biztonságos foglalkoztatási formák számát;

H.

mivel a digitális készségek és az információtechnológiai jártasság egyedülálló lehetőséget kínál a nők és lányok, de a segítségnyújtásra szoruló, mint például a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci integrációjára is; mivel a nők számának az ikt-szektoron belüli növelése – amely az egyik legjobban fizetett ágazat – hozzájárulhatna a nők pénzügyi önrendelkezéséhez és függetlenségéhez, ami a nemek közötti teljes bérszakadék csökkenését eredményezi;

I.

mivel a digitalizált munkaerőpiacon a felelősség a vállalatról egyre inkább az egyénre helyeződik át, megváltoztatva a önfoglalkoztatók és szabadúszók társadalombiztosítási tagságának feltételeit; mivel a politikai döntések egyértelműen meghatározzák e változások kimenetelét;

J.

mivel különböző vállalatokon és intézményeken belül kötött több egyéni szerződés esetén az ugyanazon munkahelyen egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvének nyomon követése – amely rendkívüli jelentőséggel bír a tényleges társadalmi egyenlőség kialakításában – sokkal nagyobb kihívást jelent;

K.

mivel a nők ikt-ágazatba történő belépése fellendítene egy olyan piacot, amely előreláthatólag munkaerőhiánnyal fog küzdeni, és amelyen a nők a férfiakéval egyenlő munkaerő-piaci részvételi aránya évente körülbelül 9 milliárd euró uniós GDP-nyereséghez vezetne; mivel a nők továbbra is súlyosan alulreprezentáltak az ikt képzési programokban, ahol az e területen végzettek mindössze körülbelül 20 százalékot tesznek ki, amelyből az ikt területén diplomával rendelkező nők aránya csak 3 %; mivel a nők az ikt-ágazatba való beilleszkedésük és bennmaradásuk során jelentős nehézségekkel szembesülnek; mivel a mindössze 30 %-os női munkaerőt foglalkoztató, „férfiak uralta” munkakörnyezet erősíti azt a tendenciát, amelyben egyetemi tanulmányai befejezését követően néhány éven belül sok nő elhagyja az ikt-ágazatot;

L.

mivel „Az ikt-ágazatban aktív nők” című tanulmány becslései szerint 2020-ra Európában 900 000 munkavállaló fog hiányozni az ikt-ágazatban; mivel az ikt-szektor gyorsan nő, közel 120 000 új munkahelyet teremtve minden évben;

M.

mivel az ikt-ágazatot rendkívül erőteljes vertikális és horizontális szegregáció, valamint a nők képesítése és az ikt-ágazaton belüli pozíciója közötti szakadék jellemzi; mivel az ikt-ágazatban a vállalkozók kevesebb mint 20 %-a nő; mivel az ikt-állásokban dolgozó nők túlnyomó többsége (54 %) alacsonyabb fizetéssel járó és alacsonyabb képzettségi szintet megkövetelő pozíciókat tölt be, és csak egy szűk kisebbség (8 %) tölt be magas szakképzettséget igénylő szoftvermérnöki pozíciókat; mivel a nők az ágazaton belüli döntéshozatalban is alulreprezentáltak, tekintve, hogy az ikt-ágazatban dolgozók csupán 19,2 %-ának van női főnöke, míg ez az arány a nem ikt-ágazatban dolgozók esetében 45,2 %;

N.

mivel az 55 éves és a feletti nők különösen ki vannak téve a munkanélküliség és a munkaerő-piaci inaktivitás kockázatának, ugyanis az 55–64 éves nők átlagos uniós foglalkoztatási rátája mindössze 42 %, szemben a férfiakéval, ahol ez az arány 58 százalék; mivel az alacsony szintű információtechnológiai jártasság és e-készségek tovább fokozzák ezt a kockázatot; mivel az 55 éves és a feletti nők digitális kompetenciáinak javítása és az abban való befektetés fellendítené a foglalkoztathatóságukat, és védelmet kínálna a munkaerő-piaci kirekesztésükkel szemben;

O.

mivel a szexizmus és a nemi sztereotipizálás hatása akadályozza a nők és férfiak közötti egyenlőséget, hátráltatja az uniós gazdasági fejlődést és versenyképességet, és tovább mélyíti a nemek közötti amúgy is nagy digitális szakadékot az ikt, a média és az ezekhez kapcsolódó ágazatok területén; mivel a meglévő nemi sztereotípiák megnehezítik a nők számára, hogy felhasználókként, innovátorokként és alkotókként maradéktalanul kibontakoztathassák képességeiket; mivel ennek megváltoztatásához egyértelmű politikai szándékra, konkrét fellépésekre és a civil társadalom részvételére van szükség

P.

mivel az oktatás és képzés elengedhetetlen a nők jogainak erősítéséhez a digitális korszakban, és ezáltal egy jövőben életképes társadalom megteremtéséhez; mivel az uniós diákok 60 %-a soha nem használ digitális eszközt az osztályteremben; mivel az ikt területén diplomázó nők már amúgy is alacsony aránya csökken; mivel a nők nagyon alulreprezentáltak a reáltárgyakban (természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika), és a diplomázó nők mintegy fele nem ilyen szakterületen folytatja a munkát; mivel a nők még mindig alulreprezentáltak az olyan kezdeményezésekben, mint az európai programozási hét, az „Ikt a jobb oktatásért”, „Startup Europe” a „Vezetők klubja” és a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció, amelyek célja az e-oktatás és az e-készségek további előmozdítása;

Q.

mivel a digitális technológiák és az ikt előmozdításának a fenntartható fejlesztési célokkal összhangban fontos szerepet kell játszaniuk az EU fejlesztési együttműködési politikájában, különösen a nők és lányok társadalmi és gazdasági érvényesülésében és a szegénységből való kiemelésükben;

R.

mivel a digitalizáció az interneten keresztül hozzájárul a közvetlen demokrácia előmozdításához, lehetővé téve ezáltal a nők politikába való fokozottabb bevonását és az információkhoz való jobb hozzáférését;

S.

mivel a digitalizáció és a közvetlen demokrácia kettősségének köszönhetően a nőknek több lehetőségük kínálkozik arra, hogy a hagyományos kereteken túl teljes körűen és elmélyülten a politikával foglalkozzanak;

T.

mivel az ikt-t, mint bármely más technológiát fel lehet használni és vissza lehet élni azzal a nők, jogaik és szabadságaik, és végső soron szerepvállalásuk erősítésének veszélyeztetése céljából, mint például a durvaság, zaklatás vagy emberkereskedelem, a gyűlöletbeszéd, a gyűlöletre uszítás, a megkülönböztetés és az alapvető jogok megsértése esetében; mivel az internetes anonimitás hozzájárul a nők elleni erőszak ilyen formáinak elterjedéséhez; mivel az ilyesfajta új kihívásokat és kockázatokat a politikai döntéshozóknak, valamint a vállalatoknak, társaságoknak és a civil társadalmi szervezeteknek azonosítaniuk kell, és megfelelően kell kezelniük, miközben lehetőséget kell biztosítaniuk az internetes információcserére;

U.

mivel új információs és kommunikációs technológiákat használnak fel olyan csatornák és platformok létrehozására, amelyek elősegítik a nők, köztük kiskorúak szexuális kizsákmányolása bizonyos formáinak terjedését; mivel a digitális platformokat a nők testének áruba bocsátására is felhasználják; mivel megfelelő bűnüldözési szakemberekre van szükség, hogy felismerjék a digitalizáció e bűncselekményekre gyakorolt átalakító hatását; mivel az oktatási szakemberek körében is fel kell hívni a figyelmet a digitális fenyegetések ezen új formáira, és rá kell bírni az Uniót és a tagállamokat arra, hogy finanszírozzák és mozdítsák elő az internet biztonságos és tisztességes használatáról, valamint az online nemi alapú erőszak lányokat és fiúkat is érintő kockázatairól szóló oktatást, és vonják be a férfiakat és a fiúkat a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak elleni küzdelembe;

V.

mivel a digitális kommunikáció hozzájárult a nőkkel szembeni gyűlöletbeszéd és fenyegetések erősödéséhez, hiszen Európában a kamaszkortól kezdve a nők 18 %-a szenvedett el zaklatást valamilyen formában az interneten szerzett ismerősök részéről a, és mivel az online erőszak európai áldozatainak száma eléri a kilenc millió főt; mivel megnőtt a nőkkel szembeni fenyegetések, köztük a halálos fenyegetések száma; mivel az erőszak digitális formáival kapcsolatos társadalmi tudatosság továbbra sem elégséges – a nyilvánosság és az érintett szakemberek, például a bűnüldözési szakemberek és a tanárok körében sem – a megfelelő megelőzés, felügyelet és áldozatsegítés biztosításához; mivel a büntetőjog, valamint a büntetőeljárások módozatai és eljárásai még nem minden tagállamban fedik le teljes körűen az online erőszak különböző formáit; mivel az igazságszolgáltatási rendszer nem képes választ adni; mivel a zaklatókat és a gyűlölködőket ritkán jelentik fel, indítanak ellenük nyomozást és büntetőeljárást, valamint ritkán ítélik el; mivel uniós szinten el kell ismerni az interneten előforduló zaklatás és erőszak potenciálisan határokon átnyúló jellegét;

W.

mivel a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése eszközként használható fel a nemek közötti egyenlőség előmozdítására; mivel a Bizottságnak az európai digitalizációra irányuló munkája során minden szakaszban figyelembe kell vennie a nemi szempontokat, annak biztosítása érdekében, hogy a nőket ne csak bevonják a digitális fejlesztésbe, hanem annak élén álljanak;

X.

mivel a nők és lányok ikt-val kapcsolatos oktatásban és később foglalkoztatásban való alacsony részvétele a nemi sztereotipizálás összetett kölcsönhatásának tudható be, amely már korai életszakaszban és az oktatás korai fázisában megkezdődik, és folytatódik a szakmai pályafutás során is; mivel a nőket és lányokat az ikt-val kapcsolatos oktatásban és később foglalkoztatásban való részvételtől visszatartó tényezők közé tartoznak az egész életen át tartó sztereotipizálás, a „jellemzően női és férfi” tevékenységek, hobbik és játékok szerinti szegregáció, amely már az oktatás legkorábbi szakaszában elkezdődik, az ikt-ágazatban a női szerepmodellek viszonylagos hiánya, valamint a nők korlátozott láthatósága ebben az ágazatban, különösen a vezetői posztokon;

1.

sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy teljes mértékben használják ki az információs társadalom, az ikt és az internet adta lehetőségeket a nők társadalmi szerepvállalásának erősítése, jogaik, szabadságaik, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében, kortól, fogyatékosságtól, genetikai jellemzőktől, nemtől, szexuális irányultságtól, nemi identitástól, fajtól, társadalmi vagy etnikai származástól, vallástól vagy meggyőződéstől, valamint gazdasági helyzettől függetlenül;

2.

hangsúlyozza, hogy az internethez való hozzáférés új alapvető szolgáltatás, amelyre mindenkinek – férfiaknak, nőknek, fiúknak és lányoknak egyaránt – szüksége van, mivel az internet manapság kulcsfontosságú eszköz az emberek mindennapi életében, családi, munkaügyi, tanulmányi és képzési kapcsolataikban, a vállalatokon, a közigazgatáson, az intézményeken és szervezeteken belüli irányításban, illetve a közösségi hálózatok működésében és az esélyegyenlőség előmozdításában;

3.

felhívja a Bizottságot, hogy használja ki a digitális menetrendet és a digitális egységes piaci stratégiát, és célzottan foglalkozzon ezekkel annak érdekében, hogy áthidalja az ikt-ágazaton belüli, nemek közötti mély szakadékot, valamint előmozdítsa a nők szakmai integrációját, különösen a műszaki és távközlési szakmákban, elősegítse a nők és lányok oktatását és képzését az ikt, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén, növelje a nők láthatóságát a digitális színtéren, erősítse meg a nemek közötti egyenlőséget és a nők részvételét a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés révén, a digitális menetrendre és a digitális egységes piaci stratégiára irányuló munkájában módszeresen hajtsa végre a nemi szempontú hatásvizsgálatot és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést, hogy kellően megjelenjen bennük a nők és férfiak közötti egyenlőség alapvető európai elve, és támogassa a civil társadalmat és a nőjogi szervezeteket az inkluzív internet megvalósításában;

4.

kéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy építsék be a nemi dimenziót valamennyi digitális kezdeményezésbe, és ismerjék el, hogy a digitális hatalom a nemi kérdésekkel és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tudatosság új, erőteljesebb hullámát indítja el; felhívja a Bizottság figyelmét az internet hatékonyságára olyan eszközök terén, mint a kampányok, fórumok és a női szerepmodellek láthatóságának javítása, amelyek mind gyorsítják a nemek közötti egyenlőség előmozdítását; felkéri ezért a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a digitális menetrenden belül a nők előtérbe helyezését, hogy az új digitális kor a nemek közötti egyenlőség erősítésének mozgatórugója lehessen;

5.

sürgeti a Bizottságot, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló soron következő stratégiába (2016–2020) foglaljon bele a nők információs társadalomba történő integrációját és részvételét elősegítő egyedi intézkedéseket, valamint határozottan támogassa a nők online hálózatait, mivel ezek a nők társadalmi szerepvállalása saját kezdeményezésű, lentről felfelé építkező megközelítésének megnyilvánulásai, és minden szükséges támogatást meg kell kapniuk ahhoz, hogy tartóssá váljanak;

6.

tudomásul veszi a Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című közleményét, de sajnálatát fejezi ki annak szűk keresztmetszete miatt, mivel az alábecsüli azt a jelentős potenciált, amit a digitalizáció az inkluzív, egyenlő és részvételi társadalom tekintetében rejthet, és nem értékeli kellőképp azokat a lehetőségeket, amelyeket a célzott támogatás és támogató infrastruktúra a nők társadalmi szerepvállalásának erősítése érdekében nyújthat;

7.

kéri, hogy az ikt-ágazatban és a digitális piacon helyezzenek nagyobb hangsúlyt az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverekre; az ingyenes és nyílt forráskódú szoftvereket a nemek közötti egyenlőség és a demokratizálódás alapvető eszközének tekinti a digitális piacon és az ikt-ágazatban; hangsúlyozza, hogy a nyílt forráskódú szoftverek ágazatában is szükség van a nemi tudatosságra;

8.

felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy fejlesszék, támogassák és hajtsák végre az Egyesült Nemzetek és annak testületei által, különösen az információs társadalmi csúcstalálkozó (WSIS) Pekingi Nyilatkozata és Cselekvési Platformja keretében támogatott intézkedéseket annak érdekében, hogy törekedjenek a nők európai és világszintű szerepvállalásának erősítésére a digitális korszakban; felhívja a tagállamokat, hogy közöljék és osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat, hogy Európa-szerte előmozdítsák ezzel a nők digitális fejlődésbe való egyenlő bevonását;

9.

kéri a tagállamokat, hogy a nemek közötti egyenlőség információs társadalmon és ikt-n belüli elérése érdekében készítsenek olyan többéves cselekvési terveket, amelyek céljai közé tartozik a nők információs társadalomhoz való hozzáférésének fokozása, a nők ikt-használatának javítása és fokozása, a nők ikt-szektorokon belüli szerepének erősítése, a nők ikt-ra vonatkozó ismereteinek oktatáson és képzésen keresztül történő előmozdítása, a nők foglalkoztatásának és vállalkozói készségének előmozdítása az internet és a digitális szolgáltatások rendszeres használata révén, a nemek közötti egyenlőséget előmozdító online tartalmak létrehozása, az egyenlőséggel kapcsolatos értékek megosztásának, terjesztésének és folyamatos kommunikálásának támogatása, az ikt-hoz való hozzáférés és az ikt használatának előmozdítása a nemi alapú megkülönböztetéssel szembeni eszközként olyan területeken, mint a nemi alapú erőszak, a nemzetközi együttműködés előmozdítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése, valamint az egyenlőségi politikák és tervek kialakítása, bevezetése, terjesztése és értékelése;

10.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jobban használják ki a digitalizáció nyújtotta jelentős potenciált a politikai részvétel valamennyi szintjén és a nők döntéshozatali eljárásokba történő bevonása terén, például az elektronikus szavazáson keresztül; hangsúlyozza azokat a főbb lehetőségeket, amelyeket a digitalizáció és az e-kormányzási kezdeményezések az információhoz való hozzáférés, a döntéshozatali folyamatok, az átláthatóság és a nagyobb elszámoltathatóság tekintetében hordoznak; hangsúlyozza továbbá, hogy az ikt-k jelentősen növelhetik a nők azon képességét, hogy felmérésekben és vitafórumokban vegyenek részt, vagy akár névtelen panaszt és feljelentést tegyenek;

11.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a polgárok aktívabb részvételét lehetővé tévő közvetlen demokrácia előmozdítása érdekében segítsék elő a digitalizálódást a politikában, túllépve az olyan elavult sémákon és akadályokon, amelyek megnehezítik a nők és az alulreprezentált csoportok választási helyzetekben és intézményi életben való sikeres érdekérvényesítését; felszólítja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az online szavazási módszerek használatát a szavazókkal folytatott konzultációk céljára, és fejlesszék tovább e módszereket, felszámolva ezzel a gyakran elsősorban a nőket érintő akadályokat;

12.

felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a kifejezetten a civil társadalmat és a digitalizációval és az ikt-val kapcsolatos területtel foglalkozó nőjogi szervezeteket célzó „Európa a polgárokért” programot annak érdekében, hogy javítsa a nők polgári és demokratikus részvételére vonatkozó feltételeket, valamint hogy különös figyelmet szenteljen a nemhez kötődő célkitűzéseknek a végrehajtás soron következő értékelései során;

13.

kiemeli, hogy az új médiák fontos szerepet tölthetnek be a nők demokratikus folyamatokban való részvételének erősítésében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a nők teljes körű részvételét a médiában, a vezetést és a szabályozási vagy felügyeleti szerveket is beleértve, egy nemi szempontból kiegyensúlyozottabb médiavilág kialakítására törekedve, amely küzd a nemi sztereotípiák és a nők alulreprezentáltsága ellen; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy erősítse a hálózatok kiépítését a civil szervezetek és a szakmai médiaszervezetek között a nők médiában való aktív részvételének kibontakoztatása és sajátos szükségleteik elismerése érdekében;

14.

hangsúlyozza a nemzetközi civil társadalom kulcsszerepét az internet irányításában, amely olyan fórumokon keresztül történik, mint a Global Internet Forum; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot az alulról szerveződő és nemzetközi szintű digitális civil szervezetekkel, és támogassák azokat, valamint mozdítsák elő a nők és lányok részvételét és képviseletét valamennyi említett fórumban és hálózatban;

15.

úgy véli, hogy a mindenki számára hozzáférhető ingyenes szélessávú internet lehetőséget biztosítana a nők számára a digitális lehetőségek használatára és növelné a munkaerőpiachoz való hozzáférésük esélyeit, amihozzájárulna továbbá a fokozottabb társadalmi befogadáshoz és pozitív környezeti és gazdasági fejlemények bekövetkeztéhez; felhívja a Bizottságot, hogy ismerje fel, hogy ki kell terjeszteni digitális menetrendjét a vidéki térségekre, hogy egyetlen polgár se legyen kirekesztve és elszigetelve, különös tekintettel a nőkre, és hogy a digitális lehetőségek mindenki számára elérhetőek legyenek;

16.

felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy segítsék elő a nemek közötti egyenlőséget az ikt-val foglalkozó vállalatoknál és más kapcsolódó iparágaknál, a képviselőtestületekben és képzési intézményekben, többek között a felelős beosztásokban, hogy figyelemmel kísérhessék és nyomon követhessék az eddigi haladást, és megoszthassák a bevált gyakorlatokat ezen a területen;

17.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék a nők ikt-ágazatbeli súlyos alulreprezentáltságát, különös tekintettel a magas pozíciót betöltők és igazgatótestületi tagok körében; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ismerjék el, hogy a nők vezetőtestületekben való egyenlő képviseletéről szóló irányelv valós lehetőséget kínál a vállalati kultúra megváltoztatására, amely a hierarchia minden szintjére hatással lenne, ezért sürgeti, hogy a Tanácsban ne akadályozzák az irányelv elfogadását; hangsúlyozza a Bizottság felelősségét abban, hogy lépéseket tegyen annak érdekében, hogy a Tanács túllendüljön a döntéshozói álláshelyek betöltésének átláthatóságát és fokozottabb kiegyensúlyozottságát érintő uniós jogszabályok kapcsán kialakult holtponton;

18.

felhívja a tagállamokat, hogy kezeljék a nemek közötti szakadékot az ikt-ágazatban a sokféleség jótékony üzleti hatásának hangsúlyozásával, valamint a vállalatokat és a nőket egyaránt célzó erőteljesebb ösztönzők – például szerepminták és karrierlehetőségek – nagyobb számban történő létrehozása révén, a női munkavállalók láthatóságának növelése érdekében;

19.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy őrizzék meg az alapvető munkavállalói jogokat és a munkavállalók szociális védelmét, és harcoljanak a bizonytalan munkafeltételekkel szemben; sürgeti a Bizottságot, hogy javasoljon, a tagállamokat pedig, hogy fejlesszenek tovább a digitalizáció által kialakított munka és karrierformákhoz igazodó új védelmi mechanizmusokat, különös figyelmet fordítva a nők helyzetére; rámutat a kollektív tárgyalás fontosságára valamennyi szinten, különösen a digitalizáció által erősen érintett területeken az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének biztosítása, valamint a munkahelyek minőségének és biztonságának a digitalizáció korában történő megőrzése érdekében; rámutat arra, hogy általános keretfeltételekre van szükség a munkavállalók személyes adatai védelmének garantálása érdekében;

20.

ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy felismerjék a munka és a magánélet közötti megfelelőbb egyensúly területén a digitalizáció kínálta rugalmasságban rejlő potenciált, hangsúlyozva egyúttal azt, hogy a munkaerőpiac digitalizációja megköveteli mind a munkaerő-piaci politika, mind pedig az ennek alapját képező szociális biztonsági rendszerek igazodását; az „Új kezdet a dolgozó családoknak a munka és a családi élet közötti egyensúly kihívásainak kezelésére” című bizottsági ütemtervvel összefüggésben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzák meg a digitalizáció teremtette lehetőségeket és kihívásokat a munkakörülmények, a munkahelyhez való alkalmazkodás szükségessége, a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulási lehetőségek tekintetében, elsősorban a szociális dolgozókra vonatkozóan; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy célzott módon ők is fektessenek be a digitális munkamódszerekbe annak érdekében munka és a magánélet mindenki számára összeegyeztethetőbb legyen;

21.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az egész életen át tartó tanulást és képzést, valamint azokat a rendszereket, amelyek a szakmai életpálya lehetséges változásaihoz való jobb alkalmazkodásra segítenek felkészíteni, összhangban az e-készségek iránti növekvő kereslettel számos különböző ágazatban, különös tekintettel az 55 éves és annál idősebb nőkre, védelmezve őket a munkaerő-piaci kirekesztéssel szemben;

22.

felszólít e tekintetben arra, hogy a vállalkozások adminisztratív terhei az e területen hozott valamennyi intézkedés esetében maradjanak a lehető legalacsonyabb szinten; rámutat arra, hogy az aránytalanul nagy adminisztratív terhek veszélyeztethetik az elfogadottságot, és munkahelyek megszüntetéséhez vagy áthelyezéséhez vezethetnek; üdvözli, hogy a szociális partnerek megvalósítható és konszenzusra épülő kompromisszumokra jutnak azokban a tagállamokban, ahol hagyományosan erős a döntéshozatalban való részvétel; úgy véli, hogy a döntéshozatalban való részvétel bevált gyakorlatként mintául szolgál az európai gazdaságok számára;

23.

megjegyzi, hogy a nemek közötti bérszakadék továbbra is az ikt-ágazaton belüli, nemek közötti különbség egyik fő problémája, ezért kéri a tagállamokat, hogy kezdjék el végre aktívan végrehajtani a férfiak és nők közötti egyenlő díjazása elvének az átláthatóság révén történő megerősítéséről szóló bizottsági ajánlást, és hozzanak folyamatos megerősítő intézkedéseket – leginkább jogszabályok révén –, továbbá vezessenek be a bérek átláthatóságára vonatkozó intézkedéseket és nemtől független munkahelyi teljesítményértékeléseket; felhívja a Bizottságot, hogy az „Új kezdet a dolgozó szülők számára” című 2016. évi munkaprogramjában foglalkozzon az egyenlő díjazással, mivel a bérszakadék még inkább növekszik, amikor az emberek szülővé válnak;

24.

rámutat arra, hogy a nemek közötti bérszakadék még mélyebb szakadékot eredményez a nyugdíjak terén; hangsúlyozza, hogy a méltányos és tisztességes bérek biztosítása érdekében garantálni kell az azonos munkahelyen végzett egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvének érvényesülését, amint azt Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke is kiemelte;

25.

ösztönzi a tagállamokat, hogy olyan adózási és juttatási rendszereket vezessenek be, amelyek nem tartják vissza a második keresőket attól, hogy dolgozzanak vagy többet dolgozzanak, mivel a nők jellemzően második keresők, és az ikt-állások jelentős arányban vannak jelen ezen a területen;

26.

rámutat arra, hogy a nemek közötti bérszakadék és eltérő szakmai előmenetel továbbra is fennáll az ikt-ágazatban dolgozó nők esetében; hangsúlyozza, hogy a méltányos és tisztességes béreket biztosító, az azonos munkahelyen végzett egyenlő munkáért járó egyenlő bér elve veszélyben forog, jóllehet az a társadalmi igazságosság egyik alappillére a munkaerőpiacon, amelyet mindenek felett védeni kell; megismétli, hogy az egyenlőtlenségek nem gyökeresedhetnek meg a digitális gazdaságban a bérek és a szakmai előmenetel vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy a nők megnövekedett munkaerő-piaci részvétele és a társadalmi integrációs politikákba való kapcsolódó beruházások elő fogják segíteni a nemek közötti bérszakadék csökkentését; kiemeli a kollektív tárgyalások fontosságát a digitális piacgazdaságban is a munkahelyek minőségének és biztonságának a digitalizáció korában történő megőrzése érdekében;

27.

üdvözli a számos lehetőséget és a nagyfokú rugalmasságot, amelyet a digitális kor kínál a munkavállalók és az önálló vállalkozók számára – ideértve a munka és a magánélet közötti megfelelőbb egyensúly lehetőségét –, különös tekintettel a kisgyermekes szülők és a fogyatékossággal élők munkaerő-piaci helyzetére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak az ikt-ágazatban gyakori rugalmas munkavégzéssel és a munkahelyek biztonságával, ugyanakkor kiemeli az e fejlődéssel kapcsolatos új kihívásokat, és felhívja a tagállamokat megfelelő szociális biztonsági rendelkezések biztosítására; támogatja, hogy a munkavállalóknak a megállapodott munkaidőn kívül joguk legyen „kijelentkezni”;

28.

felhívja a figyelmet arra, hogy digitalizációval párhuzamosan egyre gyakrabban megjelenő rugalmasabb munkaszervezési gyakorlatok bizonytalan foglalkoztatási viszonyokhoz vezethetnek; kiemeli, hogy a munkával összefüggő – az állandó elérhetőségből fakadó – mentális egészségügyi problémák, köztük a kiégés komoly kockázatot jelentenek; ezért kiáll a munkavállalók számára előírt pihenőidő maradéktalan betartatása mellett, és hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a rugalmas munkaidőt biztosító munkaszerződések munkaidőre vonatkozó rendelkezéseit annak érdekében, hogy határok között lehessen tartani a munkaidőt, az egyes tagállamok munkajogi törvényeiben meghatározottak szerint;

29.

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését az ikt-oktatásban és -szakképzésben a digitális jártasság és a nők és lányok ikt-oktatásban és -képzésben való részvételének előmozdításával, az oktatás minden szintjén a programozás, az új médiák és technológiák tantervbe való beépítésével, valamint a tanórán kívüli, az informális és nem formális oktatásban, és valamennyi oktatási és képzési típusban, többek között a tanárok körében, a digitális készségek közötti szakadékok csökkentése és felszámolása érdekében, és arra ösztönözve a lányokat és a fiatal nőket, hogy a tudomány és az ikt területén válasszanak pályát; ebben az összefüggésben hangsúlyozza az oktatáshoz mindenki számára jobb hozzáférést biztosító nyitott oktatási segédanyagok fontosságát, valamint a bevált gyakorlatok megosztásának jelentőségét a nemek szempontjának az ikt területén való érvényesítése tekintetében;

30.

ösztönzi a tagállamokat, hogy már az iskola korai szakaszában vezessenek be az életkornak megfelelő ikt-oktatást, különös hangsúlyt helyezve arra, hogy a lányokban érdeklődést és tehetséget fejlesszenek ki a digitális terület iránt, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a reáltárgyak oktatását a lányoknak fiatal kortól kezdve, mivel a lányok tanulmányaik korai szakaszától tartózkodnak a természettudományos, technológiai és műszaki tárgyaktól és a matematikától (STEM) az e tantárgyakat övező nemi sztereotípiák, a szerepminták hiánya, valamint a tevékenységek és játékok terén megmutatkozó szegregáció miatt, amely azt eredményezi hogy kevesebb nő folytat ilyen irányú tanulmányokat az egyetemen, és ez a tendencia a munkahelyen is érvényesül; hangsúlyozza, hogy mind a nemi sztereotípiákkal, mind a digitális képzéssel már az alapfokú oktatástól kezdve foglalkozni kell, folytatva az oktatás valamennyi szakaszán keresztül, egészen a felnőttoktatásig és a munkaerőpiacról kiszorultaknak szóló képzésekig;

31.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a kifejezetten az idősebb nőket célzó oktatási és élethosszig tartó tanulási lehetőségeket a munkával töltött életük során és azt követően is, különös tekintettel a gondozási feladatokat ellátó nőkre vagy azokra a nőkre, akik megszakították szakmai pályafutásukat vagy épp visszatérnek a munkahelyükre, annak érdekében hogy ne maradjanak le a digitalizációra való egyre gyorsabb átállás során;

32.

megjegyzi, hogy a digitális technológiák, az ikt és a programozás terén korai életkorban nyújtott oktatás különösen fontos a lányok érvényesülésében, bátorítja őket ezen a területen és a nemi sztereotípiák leküzdésében; hangsúlyozza, hogy a felsőoktatásban a nők arányának a természettudományos, technológiai és műszaki tárgyakban és a matematikában való növelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy nagyobb számban képviseltessék magukat a digitális ágazatban;

33.

felhívja a tagállamokat, hogy mérsékeljék a nemek közötti szakadékot az ikt-ágazatban azáltal, hogy több ösztönző és támogató struktúrát – például magatartási mintákat, mentorálási programokat és karrierlehetőségeket – hoznak létre a nők számára, a női munkavállalók láthatóságának növelése érdekében; felhívja ezért a tagállamokat, hogy szükség esetén igazítsák ki oktatási rendszereiket annak érdekében, hogy általánosságban és különösen a női diákok körében előmozdítsák a reáltárgyak oktatását és az irántuk való érdeklődést;

34.

hangsúlyozza az ikt, különösen az online képzések, valamint a távmunka fontos szerepét a lányok, a nők és a különleges támogatást igénylő személyek – köztük a fogyatékossággal élők –, valamint a vidéki térségekben, illetve távoli területeken élők számára, az oktatás e csoportokban történő javítása, valamint az anyagi függetlenség elérésére való esélyük növelése érdekében;

35.

kiemeli, hogy a művészeti és formatervezési oktatás, a formális, informális és nem formális oktatás, a kreatív ágazatok és a kulturális ágazat fontos szerepet játszik és hatalmas lehetőségeket rejt a nők és lányok szerepvállalása és a digitális ágazatban való érvényesülésük terén; hangsúlyozza ezért a reáltárgyak (STEM) és az oktatás és művészetek alkotta gazdasági ágazat összekapcsolásának fontosságát, amelynek során a STEM (természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika) oktatása a STEAM (természettudományok, technológia, műszaki tudományok, művészetek és matematika) oktatásává alakul át;

36.

felhívja a Bizottságot, hogy az egész életen át tartó tanulás keretében segítse elő a munkaerőpiacra való bejutás akadályainak csökkentéséhez eszközként szolgáló digitális technológiákat, és határozzon meg a GDP százalékában kifejezett uniós referenciaértékeket a készségekbe történő állami és magánbefektetésre vonatkozóan;

37.

ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy különösen tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányokkal mozdítsák elő a nők részvételét azokban az üzleti ágazatokban – mint pl. a digitalizáció –, amelyeket sztereotip módon „férfi” ágazatnak tekintenek; hangsúlyozza, hogy figyelemfelkeltő, képzési és a nemek közötti egyenlőség szempontjainak érvényesítéséről szóló kampányokat kell szervezni a digitalizációs politikában érdekelt valamennyi szereplő számára;

38.

üdvözli a nők ikt-ágazatbeli munkavállalásával kapcsolatos bevált gyakorlatok alapján készült európai kódexet, és kéri annak széles körű és tevékeny átültetését; üdvözli, hogy Európa-szerte létrejött „a digitális munkahelyeket előmozdító nagykoalíció”, és ösztönzi a részt vevő vállalatokat, hogy helyezzenek különös hangsúlyt a nők felvételére és egyenlő karrierlehetőségeire;

39.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre olyan programokat, amelyek arra irányulnak, hogy a szülőket közelebb hozzák a gyermekeik által használt ikt-khoz, lehetővé téve ezáltal, hogy a felnőttek még inkább tudatában legyenek annak, hogy gyermekeik milyen tartalmakkal találkozhatnak és milyen kapcsolatokat létesíthetnek a világhálón, valamint hogy csökkenjen az informatikai téren fennálló generációs szakadék;

40.

hangsúlyozza a digitális készségek és jártasság javításának fontosságát annak elősegítése érdekében, hogy azok a nők is beléphessenek az ikt-vállalkozásokba, akik különböző okokból nem rendelkeznek ezekkel a speciális készségekkel; hangsúlyozza, hogy ennek elmaradása további hátrányos megkülönböztetést eredményezhet a nőknek ezen ágazathoz való hozzáférése terén; emlékeztet arra, hogy az Európai Szociális Alap részt vehet e képzések finanszírozásában;

41.

hangsúlyozza, hogy valamennyi szinten be kell építeni a tantervekbe a programozást, az új médiákat és technológiákat, és rámutat arra, hogy a digitális jártasság csökkentheti a munkaerőpiacra való belépés akadályait; rámutat a szociális partnerekkel való folyamatos párbeszéd fontosságára az e téren fennálló, nemek közötti szakadék megszüntetése érdekében;

42.

sürgeti a Bizottságot, hogy a digitális egységes piaci stratégia keretében, konkrétabban az inkluzív e-társadalomra való hivatkozással összefüggésben növelje a nők láthatóságát a technológia területén, illetve egy az ikt-ra és a műszaki területre összpontosító európai online egyetem létrehozására irányuló kísérleti projekt kidolgozásával, valamint az ikt és az új médiák területén kifejezetten a nőket célzó ösztöndíjprogram bevezetésével;

43.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, valamint a vállalkozásokat, hogy mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget az ikt-ágazatban azáltal, hogy nemek szerinti bontásban adatokat gyűjtenek az ikt használatáról, célokat, mutatókat és referenciapontokat dolgoznak ki a nők ikt-hoz való hozzáférése terén tett haladás nyomon követésére, és népszerűsítik az ikt-vállalatok körében bevált gyakorlatokat;

44.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fejlesztési együttműködésben és az Unió külkapcsolataiban fokozzák a digitális és ikt-ágazatban a nők emancipációjára nyújtott támogatásukat, mégpedig a digitális oktatáson és a női vállalkozói készségek kibontakoztatásán keresztül, különböző olyan eszközökkel, mint például a mikrofinanszírozási rendszerek és a támogató hálózatok;

45.

felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy bocsássanak rendelkezésre forrásokat, javítsák a meglévő forrásokhoz való hozzáférést, és amennyiben szükséges, bocsássanak forrásokat a női vállalkozók rendelkezésére, hogy azok ikt-val kapcsolatos vállalkozásokat és új digitális vállalkozásokat, valamint női mentori rendszereket és megosztáson alapuló hálózatokat hozzanak létre, előmozdítva az innovációt és az unión belüli beruházást; ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak megfelelő pénzügyi támogatást és képzést azoknak a nőknek, akik a digitalizáció területén kívánnak szakmai pályafutást felépíteni, hogy ösztönözzék a női vállalkozói készségeket ebben az ágazatban;

46.

fenntartja, hogy különös figyelmet kell fordítani a nők finanszírozáshoz és pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésére, legfőképp a digitális egységes piaci stratégia azon célkitűzése tekintetében, amely az innovatív és versenyképes ikt-környezethez és a kkv-k és induló vállalkozások pénzügyi lehetőségeinek javításához szükséges megfelelő feltételek megteremtésére vonatkozik; kiemeli a nők mikrofinanszírozáshoz való hozzáférésének fontosságát a női vállalkozások szempontjából;

47.

felhívja a Bizottságot, hogy a digitális menetrendhez kapcsolódóan alaposan kövesse nyomon és értékelje a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés alkalmazását az uniós alapok keretén belül a közös rendelkezésekről szóló rendelet (a 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelet) 7. cikkének megfelelően, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a nőjogi szervezetek bevonását a finanszírozási programok monitoring bizottságaiba annak garantálása érdekében, hogy a nők ikt-n belüli szerepének erősítését célzó intézkedéseket végrehajtsák; emlékeztet a Bizottság nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésre irányuló kötelezettségvállalására;

48.

felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a nemek közötti megoszlást, amikor elemzést, illetve jelentést készít a partnerek digitális menetrenddel kapcsolatos részvételéről;

49.

felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Beruházási Bankkal együttműködve dolgozzon ki támogatási programokat az európai strukturális és beruházási alapok révén az ikt-ba való beruházással kapcsolatban, beleértve az ikt-ágazatban működő azon cégeknek, társadalmi szervezeteknek és induló vállalkozásoknak nyújtott kedvező hitelfeltételeket és kölcsönöket, amelyekben a munkavállalók legalább 40 %-a nő,

50.

felhívja a Bizottságot, hogy támogassa és ösztönözze a digitális vállalkozói kultúra kialakítását a nők számára, ösztönözze és pénzügyileg támogassa a nők európai hálózatépítési és mentorálási platformjának létrehozását, valamint erősítse tovább a nők szerepét a meglévő programokban; ösztönzi a tagállamokat és a vállalatokat is, hogy alakítsanak ki olyan sokszínűségi politikákat, amelyek a fenntartható gazdasági fejlődés és a vezetői készségek előmozdítása érdekében immár a nők felvételére való összpontosítást meghaladó ambíciókat táplálnak;

51.

kiemeli a szociális vállalkozások és az alternatív üzleti modellek, például az önsegélyező gazdálkodó egységek és szövetkezetek szerepét a nők digitális vállalkozási készségeinek kibontakoztatásában és a nők digitális ágazatokban való képviseletének fokozásában; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a nők és lányok ikt-ágazatbeli szerepének növelésére irányuló szociális vállalkozási kezdeményezéseket;

52.

felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az összes érintett szereplőt, hogy használják ki jobban a digitális munkahelyekkel foglalkozó európai nagykoalíciót azon intézkedések támogatása érdekében, amelyek célja a digitális készségek nők és lányok körében történő javítása, a nők ikt-ágazaton belüli foglalkoztatásának előmozdítása, valamint a különféle elérhető oktatási és képzési lehetőségek fokozott népszerűsítése;

53.

felszólít az abból eredő kihívások meghatározására, hogy az ikt-t és az internetet arra használják, hogy a nők, a homoszexuálisok vagy transzneműek iránti gyűlöletből, illetve bármely más alapú diszkriminációtól fűtve nőkkel szemben bűncselekményeket vagy erőszakot kövessenek el, illetve nőket fenyegessenek vagy zaklassanak; sürgeti a politikai döntéshozókat, hogy megfelelően kezeljék ezeket a problémákat, figyelembe véve a nők több szempontból is sérülékeny különleges csoportjait, és biztosítsanak megfelelő keretet, amely garantálja, hogy a bűnüldöző hatóságok képesek legyenek hatékonyan megbirkózni a számítástechnikai bűnözéssel, figyelembe véve az online anonimitáshoz kapcsolódó kihívásokat, valamint az ilyen bűncselekmények és visszaélések esetlegesen határokon átnyúló természetét; felhívja a tagállamokat, hogy bocsássák a bűnüldözés rendelkezésére a szükséges erőforrásokat, azaz rendeljenek forrásokat az interneten elkövetett erőszak, megfélemlítés, zaklatás és gyűlöletbeszéd elleni meglévő jogszabályok végrehajtásához;

54.

kéri a Bizottságot, hogy követeljen meg a tagállamoktól nagyobb erőfeszítést az interneten elkövetett homofób és transzfób bűncselekményekkel szembeni fellépés tekintetében, valamint követelje meg tőlük az e kérdéskörre és az áldozatok jogaira vonatkozó hatályos közösségi jogszabályok helyes alkalmazását;

55.

kéri a Bizottságot, hogy az egyenlő bánásmódról szóló átdolgozott irányelv részeként foglalkozzon az oktatásban és a médiában megnyilvánuló szexizmus és nemi sztereotípiák kezelésével;

56.

felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy magatartási kódexet a saját és az uniós ügynökségek kommunikációjára, hogy előmozdítsa a nők társadalmi szerepvállalásának növelését, és hogy küzdjön a sztereotípiák és a szexizmus, valamint a nők alulreprezentáltsága és megtévesztése ellen;

57.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jövőbeli uniós adatvédelmi jogszabályok végrehajtásában vegyék figyelembe a nők és lányok életkörülményeiben a digitalizáció miatt bekövetkezett változásokat; hangsúlyozza, hogy az adatkezelők különleges adatokat csak korlátozott célokra használhatnak fel, és semmilyen körülmények között nem oszthatják meg az ilyen adatokat;

58.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bocsássák rendelkezésre a szükséges forrásokat annak biztosítása érdekében, hogy az online kommunikációban szereplő különleges adatok megőrzésére vonatkozó szabályokat betartsák;

59.

felhívja a Bizottságot, hogy növelje az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által finanszírozott „biztonságosabb digitális internetes szolgáltatások infrastruktúrájának” pénzügyi támogatását, és kéri a tagállamokat, hogy juttassanak több forrást az internetes zaklatás áldozatait segítő segélyvonalak számára; rámutat arra, hogy a lányok kétszer akkora valószínűséggel válnak áldozatokká, mint a fiúk;

60.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el intézkedéseket a lányok digitális környezetben terjesztett reklámokkal szembeni védelmére vonatkozóan, mivel azok a testi és lelki egészségükre nézve káros magatartásformákra indíthatják őket; kéri a Bizottságot, hogy újítsa meg és bővítse ki a „Biztonságosabb internet” programot, kiemelt figyelmet fordítva a nemek kérdésére, mivel a szükséges intézkedések egyike az internetező lányok biztonságának javítása;

61.

felszólítja a Bizottságot, hogy indítson és támogasson a digitális jártassággal kapcsolatos és képzési programokat, figyelemfelkeltő kampányokat, amelyek révén felhívja a figyelmet a digitális világ lehetséges kockázataira és az ellenük való küzdelem módjaira az érintett felek körében, mint például a hallgatók az oktatás minden szintjén, a tanárok, valamint az oktatási és bűnüldözési szakemberek; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a szociális és a digitális médiában megjelenő szexizmus és nemi sztereotípiák elleni kampányokat, és használja ki a digitális médiában rejlő lehetőségeket a sztereotípiák felszámolására;

62.

üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy a 2016 utáni időszakra vonatkozó, emberkereskedelem elleni stratégiájába rendelkezéseket épít be a megelőzésről, az áldozatok támogatásáról, a biztonságos visszatérésről és az újrabeilleszkedésről, valamint az internet szerepéről; hangsúlyozza, hogy kezelni kell az internetes fenyegetés és zaklatás jelenségét;

63.

felhívja az EU-t és tagállamait, hogy biztosítsanak elégséges erőforrásokat és finanszírozást a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) számára, hogy az intézet kutatást és adatgyűjtést végezhessen arról, hogy a digitális szolgáltatások miként vehetők igénybe és használhatók ki jobban a nők, és általában a nemek közötti egyenlőség szolgálatában;

64.

felhívja az uniós intézményeket, ügynökségeket és szerveket, valamint a tagállamokat és azok bűnüldöző hatóságait, hogy működjenek együtt és ténylegesen hangolják össze fellépéseiket annak érdekében, hogy küzdjenek az ellen, hogy az ikt-t az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények elkövetésére, valamint internetes zaklatásra (cyber-harassment, és cyber-stalking) használják, mivel ezek gyakran határokon átnyúló jellegűek, és mivel az uniós szintű koordináció elengedhetetlen az ilyen bűncselekmények elkövetőinek büntetőeljárás alá vonásához; felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják felül és adott esetben dolgozzák át büntetőjogukat annak biztosítása érdekében, hogy a digitális erőszak új formáit egyértelműen meghatározzák és elismerjék, és hogy megfelelő bűnvádi eljárási módok álljanak rendelkezésre; felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre bejelentési portálokat, hogy a polgárok rendelkezzenek egy saját és titkos online felülettel, ahol bejelenthetik az internetfelhasználók általi zaklatást; kéri, hogy az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiája és a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel; felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a rendőri és igazságügyi hatóságok közötti képzést és kapacitásépítést a digitális bűnügyek áldozatainak támogatására, illetve a területhez kapcsolódó bírósági ügyek során szükséges pszichológiai támogatásra;

65.

felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb készítse elő az ahhoz szükséges lépéseket, hogy az Unió ratifikálja az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményét, az Unió azon feladatának sérelme nélkül, hogy minden szükséges intézkedést meg kell fontolnia a nők elleni erőszak megszüntetése és megakadályozása érdekében valamennyi tagállamban, továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy ratifikálják az Isztambuli Egyezményt, amely kulcsfontosságú a nőkkel szembeni erőszak – többek között az erőszak digitális formáinak – felszámolásához, mivel harmonizált jogi definíciókat vezet be – például az emberkereskedelem és a zaklatás tekintetében – és új kommunikációs technológiák által támogatott bűnvádi eljárási módokat hoz létre,;

66.

kéri a Bizottságot, hogy mielőbb terjesszen elő egy nemi alapú erőszakkal szembeni európai stratégiát és annak részeként egy jogalkotási eszközt, és foglalkozzon a nők és a lányok ellen elkövetett erőszak új formáival, ideértve az internetes zaklatást, a megalázó képek online felhasználását, a magánjellegű fényképek és videofelvételek közösségi hálózatokon történő terjesztését az érintett személyek beleegyezése nélkül stb.;

67.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szorosabban kövessék nyomon a terrorista csoportok interneten folytatott becserkésző tevékenységeit, amely révén fiatal nőket toboroznak, majd házasságra és harmadik országban folytatott prostitúcióra kényszerítik őket;

68.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.