Az OSPAR-egyezmény
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
98/249/EK határozat – az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény megkötése
Egyezmény az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről
MI A HATÁROZAT ÉS AZ EGYEZMÉNY CÉLJA?
- A határozat az Európai Unió (EU) – akkoriban az Európai Közösség – nevében megkötötte az OSPAR-egyezményt.
- Az OSPAR-egyezmény célja, hogy megelőzze és felszámolja a tengerszennyezést, és ezáltal megóvja az Atlanti-óceán észak-keleti körzetét az emberi tevékenységek kedvezőtlen hatásaitól.
FŐBB PONTOK
- Az Európai Közösség az egyik szerződő fél az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezményben, amelyet 1992. szeptember 22-én írtak alá.
-
Az egyezmény különféle definíciókat határoz meg, többek között:
- tengeri terület*;
- belvizek*;
- szennyezés*.
-
Az egyezmény szerződő felei vállalták, hogy megtesznek minden lehetséges lépést:
- a szennyezés megelőzése és felszámolása érdekében;
- hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket az Atlanti-óceán észak-keleti körzetének az emberi tevékenységek káros hatásaitól történő megvédésére.
-
Ezeknek az intézkedéseknek a célja az emberi egészség megóvása, a tengeri ökoszisztémák megőrzése és, ha ez lehetséges, a káros hatás alá került tengeri területek helyreállítása. Ennek érdekében a szerződő felelek (egyénileg vagy közösen):
- programokat és intézkedéseket fogadnak el;
- összehangolják politikáikat és stratégiáikat.
-
Kötelezettségeik teljesítése érdekében a szerződő feleknek 2 elvet kell alkalmazniuk.
-
Az elővigyázatosság elvét: aminek alapján megelőző intézkedéseket tesznek, ha reális alapja van annak az aggodalomnak, hogy a tengeri környezetbe közvetlenül vagy közvetett módon bekerült anyagok vagy energia a következők közül bármelyiket eredményezheti még abban az esetben is, ha nincs döntő bizonyíték a kibocsátások és a hatások közötti okozati összefüggésre;
- Veszélyeztetheti az emberi egészséget.
- Árthat az élő forrásoknak és a tengeri ökoszisztémáknak.
- Ronthatja a szórakozási lehetőségeket.
- Befolyásolhatja a tenger egyéb jogszerű használatát.
- A szennyező fizet elvet: aminek alapján a szennyezésmegelőzési, -ellenőrzési és -csökkentési intézkedések költségeit a szennyező fedezi.
- A szerződő felek által kidolgozott programoknak figyelembe kell venniük a legújabb technológiai fejlesztéseket és a legjobb környezeti gyakorlatokat.
- A megtett intézkedések nem növelhetik a tenger szennyződését a tengeri területen kívül vagy a környezet egyéb részeiben.
-
A felek egyénileg vagy közösen vállalják, hogy minden lehetséges lépést megtesznek a következők megelőzése és felszámolása érdekében:
-
szárazföldi eredetű forrásokból és tevékenységekből származó szennyezések;
- a hulladékok vagy más anyagok lerakásából vagy égetéséből származó szennyezések;
- a part menti forrásokból származó szennyezések (olyan part menti létesítmények és csővezetékek, amelyekről anyagok vagy energia érhetik el a tengeri területet).
- A szerződő felek tárgyalhatnak együttműködési megállapodásról az országhatárokon átnyúló szennyezés kezelése érdekében.
Ospar-bizottság
- Az egyezmény felállít egy bizottságot, amely az egyezmény döntéshozó testülete és a felek képviselőiből áll. A bizottság különféle határozatokat és ajánlásokat vitat meg és fogad el. A határozatok az elfogadást követő 200 napos időszak leteltekor válnak kötelező érvényűvé a szerződő felekre, míg az ajánlások nem kötelező érvényűek.
-
Feladatai a következők:
- felügyeli az egyezmény végrehajtását;
- áttekinti a tengeri terület állapotát;
- ellenőrzi az elfogadott intézkedések hatékonyságát;
- programokat és intézkedéseket dolgoz ki a tengeri szennyezés megelőzésére és felszámolására;
- összeállítja a munkaprogramját;
- létrehozza e program végrehajtásához szükséges eszközöket.
Az OSPAR munkája
- Az elért előrelépések értékelése az OSPAR radioaktív anyagokra vonatkozó stratégia tekintetében azt mutatja, hogy a feleknek sikerült jelentős mértékben csökkenteniük a nukleáris ágazatból származó kisüléseket.
- A felek továbbá intézkedéseket fogadtak el egy további faj (az atlanti-óceáni lazac) és élőhely (árapály síkság) védelme és megőrzése érdekében, melyek mindegyikét az OSPAR azonosította az Atlanti-óceán észak-keleti körzetén belül különösen veszélyeztetettnek.
- Az OSPAR 2016-ban bejelentette, hogy 10 új védett tengeri terület került be hálózatába, ezzel számuk 423-ra növekedett.
- Az OSPAR előmozdította a tengeri hulladék csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket egy „Fishing for litter” hálózat létrehozásával az Atlanti-óceán észak-keleti körzetében, amely lehetővé teszi a hajók számára, hogy a résztvevő több mint 40 kikötő bármelyikében lerakják a begyűjtött tengeri hulladékot. Az OSPAR szerződő felei továbbá megállapodtak abban is, hogy kezelik a tengeri környezet mikro műanyag szennyezésének forrásait.
- Az OSPAR ezen kívül az EU tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvének uniós országok általi koordinált végrehajtásának, valamint a keretirányelvben lefektetett fogalmak és módszerek alapján a régiók közötti együttműködés fórumaként is szolgál.
Kutatás
- Az egyezmény előírja kiegészítő vagy közös tudományos vagy műszaki kutatási programok kidolgozását, amelyeket a bizottsághoz kell benyújtani.
Választottbírósági eljárás
- Az egyezmény a szerződő felek közötti viták rendezésére választottbírósági eljárást határoz meg.
Mellékletek
Az OSPAR-egyezmény a következő speciális területekkel foglalkozó mellékleteket tartalmaz:
-
I. melléklet: A szárazföldi eredetű forrásokból származó szennyezések megelőzése és felszámolása
-
II. melléklet: A hulladék lerakás vagy égetés által okozott szennyezések megelőzése és felszámolása
-
III. melléklet: A part menti forrásokból származó szennyezések megelőzése és felszámolása
-
IV. melléklet: A tengeri környezet minőségének felmérése
-
V. melléklet: A tengeri terület ökológiai rendszereinek és biológiai sokféleségének védelméről és megőrzéséről.
Az EU sarkvidéki stratégiája
Egy 2016-os közös közlemény javasolja, hogy az EU
- folytassa részvételét a multilaterális környezetvédelmi megállapodásokban, amelyek különleges jelentőséggel bírnak az Északi-sarkvidékre nézve is, mint például az OSPAR;
- hozzon létre védett tengeri területeket az Északi-sarkvidéken a biológiai sokféleség megőrzésére érdekében;
- működjön együtt az északi-sarkvidéki országokkal és más nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy kifejlesszenek egy eszközt az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye alapján a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható felhasználása érdekében.
MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT ÉS AZ EGYEZMÉNY?
- A határozatot 1997. október 7-től kell alkalmazni.
- Az egyezmény 1998. március 25-én lépett hatályba. Hatályon kívül helyezi az Oslói (1972) és a Párizsi (1974) Egyezményt.
- Az egyezményt Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság (
1
) írta alá és ratifikálta, amelyek az EU-val együtt, együttműködnek az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeti környezetének védelme érdekében.
HÁTTÉR
További információkért lásd:
KULCSFOGALMAK
Tengeri terület:
- Az Atlanti-óceán és az Északi-Jeges-tenger és melléktengereik azon részei, melyek az északi szélesség 36°-tól északra és a nyugati hosszúság 42° és keleti hosszúság 51° között terülnek el, kivéve a következők
- a Balti-tenger és a Belt-szorosok Hasenore Headtől Gniben Pointig, Korshagetől Spodsbjergig és Gilbjerg Headtől Kullenig húzott vonaltól délre és keletre, és
- a Földközi-tenger és a hozzá kapcsolódó tengerek egészen az északi szélesség 36° és a nyugati hosszúság 5° 36’ délkörének metszéspontjáig.
- Az Atlanti-óceán északi szélesség 59°-tól északra és a nyugati hosszúság 44°, illetve a nyugati hosszúság 42° közé eső körzete.
Belvizek: azok a vizek, amelyek a felségvizek szélességének mérésére szolgáló alapvonal szárazföld felé eső oldalán helyezkednek el, (vízfolyások esetén az édesvíz határáig (az a hely a vízfolyásban, ahol apálykor és az édesvíz alacsony vízállásának időszakában értékelhető növekedés van a víz sótartalmában a tengervíz jelenléte miatt)) kiterjedve.
Szennyezés:
- az emberi egészséget fenyegető veszélyek;
- az élő erőforrások és a tengeri ökoszisztéma károsodása;
- a szórakozási lehetőségek romlása;
- a tenger egyéb irányú jogszerű használatával szembeni összeütközés.
FŐ DOKUMENTUMOK
A Tanács 98/249/EK határozata (1997. október 7.) az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 104., 1998.4.3., 1. o.)
Egyezmény az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről (HL L 104., 1998.4.3., 2–21. o.)
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19–40. o.)
Az eredeti dokumentum tartalmazza a 2008/56/EK irányelv további módosításait. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az Európai Unió Északi-sarkvidékre vonatkozó integrált politikája (JOIN(2016) 21 final, 2016.4.27.)
utolsó frissítés 26.11.2017