EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések (2023-tól)

A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések (2023-tól)

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2020/262 irányelv a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv az alábbi árukra állapítja meg a jövedéki adókat:

Lehetővé teszi az Európai Unió (EU) tagállamai számára, hogy az alábbiakat kivessék:

  • speciális célú egyéb közvetett adók jövedéki adóval terhelt árukra, amennyiben azok megfelelnek az uniós szabályoknak;
  • adók jövedéki terméknek nem minősülő termékekre és bizonyos szolgáltatásokra.

FŐBB PONTOK

Az irányelv:

  • az Unió és Észak-Írország területére alkalmazandó, az Észak-Írországról szóló, az Egyesült Királyság kilépési megállapodásához csatolt jegyzőkönyv alapján;
  • megerősíti, hogy a jövedéki termékek mozgására vonatkozó szabályok értelmében nem kezelendők nem uniós országnak az alábbiak:
    • Monaco,
    • San Marino,
    • az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó ciprusi akrotíri és dhekeliai támaszpont,
    • a Man-sziget,
    • Jungholz és Mittelberg (Kleines Walsertal);
  • nem vonatkozik az alábbi, az Unió vámuniójához tartozó területekre:
    • a Kanári-szigetek,
    • Franciaország tengerentúli megyéi,
    • az Åland-szigetek,
    • a Csatorna-szigetek,
    • a Helgoland-sziget,
    • Büsingen területe,
    • Ceuta,
    • Melilla,
    • Livigno.

Az irányelv meghatározza azokat az általános szabályokat, amelyek akkor alkalmazandók, amikor az áruk adófelfüggesztés alatt állnak.

  • Az „adófelfüggesztés” a jövedéki termékek előállítására, feldolgozására, birtoklására, tárolására vagy szállítására alkalmazott adóügyi szabályozás, amelynek keretében a jövedéki adót felfüggesztik.
  • A jövedéki termékek adókötelesek, ha az Unióban az alábbiak bármelyikére kerül sor:
    • előállítás vagy kitermelés;
    • szabályos vagy szabálytalan behozatal.
  • A jövedékiadó-kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás időpontjában és a szabad forgalomba bocsátás szerinti tagállamban keletkezik.

Az irányelv megállapítja azokat az általános szabályokat, amelyek akkor alkalmazandók, ha a jövedéki termékeket az egyik tagállamban történő szabad forgalomba bocsátás után kereskedelmi céllal egy másik tagállamba szállítják. Ilyen esetekben a jövedéki termékek egy igazolt feladótól* egy igazolt címzetthez* szállíthatók.

  • Szabad forgalomba bocsátott termékek:
    • a jövedéki termékek adófelfüggesztés alóli kikerülése;
    • jövedéki termékek adófelfüggesztésen kívüli birtoklása vagy tárolása, amennyiben az uniós jog és a nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek értelmében nem vetettek ki jövedéki adót;
    • jövedéki termék adófelfüggesztésen kívüli előállítása, ideértve a feldolgozást is;
    • jövedéki termékek behozatala, kivéve, ha azokat a behozatalt követően azonnal jövedékiadó-felfüggesztési eljárás alá vonják.
  • A jövedéki adó megfizetésére köteles személyek a következők:
    • adóraktár engedélyesei*, akiknek bizonyos feltételeket kell teljesíteniük az elismeréshez;
    • bejegyzett címzettek*;
    • bármely más, a jövedéki terméket az adófelfüggesztés alól kivonó személy.
  • Az alkalmazott jövedéki adó az abban a tagállamban alkalmazandó jövedéki adó, ahol az áruk szabad forgalomba bocsátására sor kerül.
  • A jövedéki termék előállítására, feldolgozására, birtoklására és tárolására vonatkozó saját szabályaikat az egyes tagállamok állapítják meg.
  • Azoknak a jövedéki termékeknek az előállítása, feldolgozása, birtoklása és tárolása, amelyekre a jövedéki adót még nem fizették meg, adóraktárban történik.

Az adómentesség hatálya alá tartozó jövedéki termékeket adómentességi igazolásnak kell kísérnie, amennyiben az alábbi célokra szánják azokat:

  • diplomáciai vagy konzuli célok;
  • nemzetközi szervezetek;
  • az Unió vagy a NATO tagállamainak fegyveres erői, a saját joghatóságuk kivételével;
  • az Egyesült Királyság Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erői;
  • nem uniós országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodás szerinti fogyasztás.

A légi járaton vagy tengeri hajóúton nem uniós országba tartó utasok nem fizetnek jövedéki adót a fedélzeten vagy a vámmentes üzletekben személyes használatra vásárolt jövedéki termékek után.

Az adófelfüggesztéssel* érintett jövedékitermék-szállításokra vonatkozó szabályok az alábbiakat tartalmazzák.

  • Lehetővé teszik, hogy az árukat egy adóraktárból, illetve a behozatal helyéről egy másik raktárba, egy bejegyzett címzetthez vagy egy uniós kilépési pontra szállítsák.
  • Az alábbiakat írják elő:
    • egyedi jövedéki szám, amely azonosítja a bejegyzett feladót* vagy a bejegyzett címzettet;
    • az adóraktár feladó engedélyesétől vagy a bejegyzett feladótól származó, az egész Unióra kiterjedő biztosíték, amely a kockázatokat fedezi (a rögzített csővezetéken szállított energiatermékek kivételével);
    • egy ugyanezen adatokat tartalmazó elektronikus adminisztratív kísérőokmány vagy tartalékokmány*, arra az esetre, ha számítógépes rendszer nem elérhető.
  • Különös rendelkezéseket is tartalmaznak, és lehetővé teszik a szállítmányok kettő vagy több részre történő megosztását a tengeri vagy belvízi úton szállított energiatermékek esetében.
  • Meghatározzák a szállítási időszak kezdetét és végét, valamint a rendeltetési helyen végzett alakiságokat.
  • Egyszerűsített eljárásokat tesznek lehetővé a kizárólag egy tagállamon belül vagy két vagy több tagállam között gyakran és rendszeresen szállított áruk esetében.

A bejegyzett címzett:

  • nem állíthat elő, nem dolgozhat fel, nem birtokolhat, nem tárolhat és nem adhat fel adófelfüggesztéssel jövedéki termékeket;
  • köteles:
    • a termékek feladását megelőzően biztosítékot nyújtani a jövedéki adó megfizetésére,
    • érkezéskor a jövedéki termékeket nyilvántartásba venni,
    • hozzájárulni az ellenőrzéshez, amely lehetővé teszi, hogy megbizonyosodjanak a termékek átvételéről.

Az egy tagállam területéről egy másik tagállam területére saját használatra jövedéki termékeket szállító magánszemélyekre vonatkozó szabályok az alábbiakat írják elő.

  • A jövedéki adót ott kell megfizetni, ahol a beszerzésük történt.
  • Annak megállapítására, hogy „saját felhasználásról” van-e szó, a tagállamok többek között az alábbiakat veszik figyelembe:
    • a magánszemély kereskedelmi jogállása;
    • a termékek tárolási helye vagy az alkalmazott szállítási mód;
    • a termékekkel kapcsolatos okmányok, a termékek jellege vagy termékek mennyisége.
  • A nemzeti hatóságok egyfajta bizonyítékként irányadó mennyiségi szinteket állapíthatnak meg, amelyek nem lehetnek alacsonyabbak a bizonyos termékekre nézve megállapított következő szinteknél:
    • dohány: cigaretta: 800 db, szivarka: 400 db, szivar: 200 db, fogyasztási dohány: 1 kg.
    • alkohol: szeszek: 10 l, köztes alkoholtermék: 20 l, bor: 90 l, sör: 110 l.

A valamely tagállamban szabad forgalomba bocsátott és egy másik tagállamba kereskedelmi céllal szállított jövedéki termékekre vonatkozó szabályok a következők.

  • A jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti országban kell megfizetni.
  • Az igazolt címzett:
    • megfizeti a jövedéki adót;
    • az áruk feladása előtt biztosítékot nyújt a jövedéki adó meg nem fizetésének kockázata esetére;
    • beleegyezik az ellenőrzésekbe;
    • a termékek átvételét követő öt napon belül jelentést nyújt be.
  • A szállítást elektronikus adminisztratív okmánynak vagy az ugyanazon adatokat tartalmazó tartalékokmánynak kell kísérnie.
  • Egyszerűsített eljárások alkalmazhatók két vagy több tagállam között szállított jövedéki termékek esetében.

A határon átnyúló távértékesítésre vonatkozó szabályok szerint a jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti országban kell megfizetni.

A jövedéki adó:

  • nem vethető ki, ha egy másik tagállamba küldött termékek előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként, vagy az adott tagállam által kiadott határozat következményeként teljesen megsemmisültek vagy helyrehozhatatlanul károsodtak;
  • az egyik tagállamból egy másik tagállamba küldött termékekre abban a tagállamba kivetendő, ahol szabálytalanság történik.

A tagállamoknak joguk van:

  • megkövetelni, hogy a termékek adóügyi jelzésekkel vagy adózási célú nemzeti azonosító jellel legyenek ellátva;
  • az évente 1000 hl mennyiségnél kevesebbet termelő kisüzemi bortermelőket mentesíteni számos szállítási és ellenőrzési követelmény alól;
  • az uniós rendelkezések elfogadásáig fenntartani a hajók és légi járművek fedélzeti készletével kapcsolatos nemzeti rendelkezéseiket;
  • a határokon átívelő hidak építéséhez és karbantartásához használt termékeket illetően különleges intézkedéseket hozni.

Az Európai Bizottság ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának az irányelv végrehajtásáról; az első jelentést legkésőbb az irányelv alkalmazásának kezdőnapja után három évvel kell benyújtani.

Az irányelv felhatalmazza a Bizottságot az alábbiak elfogadására.

a) Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a részleges károsodásra vonatkozó közös határértéknek, valamint az elektronikus adminisztratív okmány és a tartalékokmány, illetve az elektronikus egyszerűsített adminisztratív okmány és tartalékokmány szerkezetének és tartalmának meghatározása érdekében.

Az (EU) 2022/1636 felhatalmazáson alapuló rendelet, amely 2023. február 13. óta hatályos:

  • a 2011/64/EU irányelv hatálya alá tartozó dohánygyártmányokra 0 %-os részleges károsodására vonatkozó közös határértéket állapít meg;
  • alkalmazásának időpontjától kezdődően hatályon kívül helyezi a 684/2009/EK és a 3649/92/EK végrehajtási rendeletet.

b) Végrehajtási jogi aktusok az elektronikus adminisztratív okmányok és a tartalékokmányok, illetve az elektronikus egyszerűsített adminisztratív okmányok és tartalékokmányok kicserélésekor követendő szabályok és eljárások megállapítására, valamint az adómentességi igazolás formájának megállapítására.

Az (EU) 2022/1637 végrehajtási rendelet, amely szintén 2023. február 13. óta hatályos:

  • létrehozza a jövedéki termékek egyik tagállamból a másikba történő szállítására vonatkozó mentességi igazolás formanyomtatványát, arra az esetre, amikor a tagállamok mentesítést adnak a jövedéki adó megfizetése alól;
  • az 31/96/EK rendelet helyébe lép.

Az irányelv:

  • felülvizsgálja a 2008/118/EK irányelvet (lásd az összefoglalást) és a 2010/12/EU irányelvet, és 2023. február 13-tól kezdődően annak helyébe lép;
  • szorosan összefügg a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló (EU) 2020/263 határozattal.

MIKORTÓL HATÁLYOSAK EZEK A SZABÁLYOK?

Több cikket 2021. december 31-ig kellett átültetni a nemzeti jogba; a többi cikket 2023. február 13-tól kell alkalmazni a tagállamokban.

HÁTTÉR

  • Az irányelv korszerűsíti a jövedéki termékekre vonatkozó jelenlegi keretet azáltal, hogy javítja a tisztességes verseny feltételeit az egységes piacon, és csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit. Összehangolja az uniós jövedéki és vámeljárásokat.
  • Az ezekből származó bevétel teljes egészében azt az országot illeti, ahol a kifizetés történt. 1992 óta az Unióban közös szabályok biztosítják, hogy a jövedéki adókat azonos módon és azonos termékekre alkalmazzák.
  • További információk:

KULCSFOGALMAK

Igazolt feladó. Olyan gazdasági szereplő, aki vagy amely üzleti tevékenysége során valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott, majd egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékeket adhat fel.
Igazolt címzett. Olyan gazdasági szereplő, aki vagy amely üzleti tevékenysége során valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott, majd egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékeket vehet át.
Adóraktár engedélyese. Olyan gazdasági szereplő, aki előállíthat, feldolgozhat, birtokolhat, tárolhat és feladhat adófelfüggesztéssel jövedéki termékeket.
Bejegyzett címzett. Olyan gazdasági szereplő, aki vagy amely jövedékiadó-felfüggesztéssel más tagállam területéről szállított jövedéki terméket átvehet.
Adófelfüggesztés. A jövedéki adó felfüggesztésével járó, a jövedéki termékek előállítására, feldolgozására, birtoklására, tárolására és szállítására alkalmazott adóztatási rendszer.
Bejegyzett feladó. Olyan gazdasági szereplő, aki, illetve amely arra kapott engedélyt, hogy jövedéki terméket a szabad forgalomba bocsátást követően adófelfüggesztés keretében feladjon.
Tartalékokmány. Olyan dokumentum, amelyet akkor kell használni/benyújtani, ha a jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszer (EMCS) – a jövedéki termékek szállítását ellenőrző számítógépes rendszer – nem áll rendelkezésre. Az EMCS-ben a jövedéki termékek szállítását minden szakaszban elektronikus adminisztratív okmánnyal (eAD) dokumentálják.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács (EU) 2020/262 irányelve (2019. december 19.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (átdolgozás) (HL L 58., 2020.2.27., 4–42. o.)

Az (EU) 2020/262 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/263 határozata (2020. január 15.) a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről (átdolgozás) (HL L 58., 2020.2.27., 43–48. o.)

A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (kodifikált szöveg) (HL L 176., 2011.7.5., 24–36. o.)

A Tanács 2008/118/EK irányelve (2008. december 16.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 9., 2009.1.14., 12–30. o.).

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51–70. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21–27. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 92/84/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 29–31. o.)

utolsó frissítés 14.10.2022

Top