Európai Csalás Elleni Hivatal – vizsgálati szabályok

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

A 883/2013/EU, Euratom rendelet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról

(EU, Euratom) 2020/2223 rendelet a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról

MI A RENDELETEK CÉLJA?

A 883/2013/EU, Euratom rendelet célja, hogy:

• megerősítse az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozat által létrehozott Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: OLAF) függetlenségét, hogy támogassa a csalás, a korrupció és minden olyan illegális tevékenység elleni küzdelmet, amely sértheti az EU pénzügyi érdekeit*;
• az OLAF-vizsgálatokat hatékonyabbá tegye;
• növelje az együttműködést a különböző érintett intézmények és szervek között;
• megerősítse a vizsgált személyek jogait.

Az (EU, Euratom) 2020/2223 módosító rendelet célja, hogy:

• igazítsa az OLAF működését az Európai Ügyészség (a továbbiakban: EPPO) létrehozásához, amit az (EU) 2017/1939 rendelettel valósítanak meg (lásd az összefoglalót) a maximális kiegészítő jelleg biztosítása érdekében; és
• fokozza az OLAF vizsgálati feladatának hatékonyságát számos konkrét kérdésben, többek között a következőkben:
  • új szabályok a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére vonatkozóan;
  • hozzáférés a bankszámla-információkhoz;
  • eljárási garanciákat vizsgáló ellenőri pozíció létrehozása;
  • az érintett személy hozzáférése a zárójelentéshez;
  • a csalás elleni koordinációs szolgálatok megerősített szerepe az uniós országokban; és
  • új szabályok a vizsgálatok nyomon követésének javítására.

FŐBB PONTOK

Az OLAF:

• belső és külső vizsgálatokat végez;
• segítséget nyújt az EPPO-nak szoros együttműködéssel, információcserével, kiegészítő jelleggel és az átfedések elkerülésével;
• segítséget nyújt az uniós országok számára abban, hogy közeli együttműködést szervezzenek meg a csalás elleni hatóságaik között;
• az Európai Bizottság szolgálataként fejleszti az EU csalásellenes politikáit;
• hozzájárul a csalás- és korrupcióellenes stratégiák megtervezéséhez és fejlesztéséhez az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében;
• elősegíti és koordinálja a működési tapasztalatok és a legjobb eljárási gyakorlatok megosztását;
• szükség esetén részt vesz közös nyomozócsoportokban;
• támogatja a közös nemzeti csalásellenes tevékenységeket.

Belső vizsgálatok

Az OLAF:

• igazgatási vizsgálatokat végez uniós intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül és a gazdasági szereplők* telephelyén;
• azonnal és előzetes bejelentés nélküli hozzáférhet a vizsgált kérdéssel kapcsolatos minden releváns információhoz és adathoz;
• szóbeli és írásbeli információkat kérhet a tisztviselőktől, egyéb alkalmazottaktól, valamint a hivatalok és az ügynökségek vezetőitől;
• tájékoztatja az intézményeket, testületeket, hivatalokat és ügynökségeket, ha azok munkavállalójára vonatkozóan folyik vizsgálat, és szükség esetén konzultál velük, ha az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében igazgatási óvintézkedéseket kell tenni.

Az (EU, Euratom) 2020/2223 módosító rendelet lehetővé teszi az OLAF számára, hogy a vizsgálatai során hozzáférjen magántulajdonban lévő, munkavégzésre használt készülékekhez, ha az OLAF-nak megalapozott oka van feltételezni, hogy tartalmuk releváns lehet a vizsgálat szempontjából. A hozzáférésnek belső szabályokon kell alapulnia, amelyeket az érintett intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek fogadnak el személyzetük és tagjaik tekintetében.

Külső vizsgálatok

Az OLAF:

• helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat, valamint egyéb vizsgálati tevékenységeket végez uniós országokban, nem uniós országokban, nemzetközi szervezetek telephelyén és gazdasági szereplőkre vonatkozóan, a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően, valamint az együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodások feltételei szerint;
• információkat továbbíthat az uniós országok illetékes nemzeti hatóságainak csalásról, korrupcióról vagy az EU pénzügyi érdekeit sértő egyéb illegális tevékenységről, hogy azok megfelelő intézkedéseket tehessenek.

Az (EU, Euratom) 2020/2223 módosító rendelet értelmében a külső vizsgálatok során a munkavégzés céljából használt magántulajdonban lévő készülékekhez ugyanolyan feltételek mellett és mértékben lehet hozzáférni, mint az adott ország nemzeti hatóságai esetén.

A vizsgálati eljárás

Az OLAF főigazgatója:

• megfelelő gyanú esetén dönt arról, hogy indítson-e külső vagy belső vizsgálatot a főigazgató saját kezdeményezésére vagy egy uniós intézmény, szerv, hivatal, ügynökség vagy ország kérésére;
• bármilyen releváns információt elküldhet az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség vagy uniós ország részére, amennyiben a főigazgató úgy dönt, hogy nem indít vizsgálatot;
• adott esetben vizsgálatokat irányít írásos utasítások alapján;
• amennyiben egy vizsgálatot nem lehet 12 hónapon belül lezárni, jelenti azt a Felügyelő Bizottságnak, és azt követően minden 6. hónapban;
• továbbíthatja azon belső vizsgálatok során megszerzett információkat a nemzeti igazságügyi hatóságok számára, amelyek a hatáskörébe tartoznak.

Az OLAF személyzete:

• a vizsgálatokat objektíven és pártatlanul folytatja le, tiszteletben tartva az ártatlanság vélelmét és a rendeletben meghatározott eljárási garanciákat;
• az érintett személy mellett és ellen szóló bizonyítékokat keres;
• megfelelő értesítéssel a vizsgálat során bármikor meghallgathat egy személyt vagy tanút, mely személy nem kötelezhető arra, hogy saját magára nézve terhelő vallomást tegyen, és joga van ahhoz, hogy a meghallgatáson egy általa választott személlyel jelenjen meg;
• a meghallgatásról jegyzőkönyvet készít, amelynek másolatát átadja a meghallgatásra meghívott személynek;
• lehetőséget biztosít az érintett személynek arra, hogy észrevételeket tegyen a rá vonatkozó tényekkel kapcsolatban;
• bizalmasan kezel valamennyi, a külső és belső vizsgálatok során továbbított vagy megszerzett információt;
• együttműködik az EPPO-val, az Eurojusttal, az Europollal és az uniós országok illetékes hatóságaival, a nem uniós országokkal és a nemzetközi szervezetekkel.

Hozzáférés bankszámla-információkhoz

Az (EU, Euratom) 2020/2223 módosító rendelet értelmében az OLAF vizsgálati hatásköre megerősödik. Az OLAF a nemzeti hatóságok közreműködésével információkat kérhet bankszámlákról és – amennyiben feltétlenül szükséges – tranzakciókról. Ez ugyanazokkal a feltételekkel történhet, mint amelyek az illetékes nemzeti hatóságokra vonatkoznak, és írásbeli kérelemre van szükség, amely részletezi annak megfelelőségét és arányosságát.

Eljárási garanciák ellenőre

Az eljárási garanciák ellenőrének független pozíciója az (EU, Euratom) 2020/2223 módosító rendelet értelmében jön létre. A Felügyelő Bizottsággal adminisztratív kapcsolatban álló ellenőr felel az érintett személyek panaszainak kezeléséért, és ajánlásokat tehet az OLAF-nak a panaszban felvetett probléma megoldására.

Szoros együttműködés az OLAF és az EPPO között

Az OLAF és az EPPO kiegészítő szerepet töltenek be az EU pénzügyi érdekeinek védelmében, és szorosan együttműködnek. Az (EU, Euratom) 2020/2223 módosító rendelet értelmében az OLAF továbbra is egy igazgatási vizsgálatokat folytató közigazgatási szerv, ami eredményeként pénzügyi, igazgatási, fegyelmi és igazságügyi ajánlásokat tehet, továbbá az EPPO megbízatása, amely a 27 uniós ország közül 22-re terjed ki, bűnügyi nyomozásokra összpontosít, amelyek célja az EU hatáskörébe tartozó és az EU pénzügyi érdekeit sértő csalásban, korrupcióban vagy más bűncselekményekben érintett személyek büntetőjogi felelősségének megállapítása.

Az EPPO-nak és az OLAF-nak szorosan együtt kell működnie az (EU) 2017/1939 rendelet eljárási biztosítékainak betartása érdekében, amikor az EPPO támogatása céljából, valamint a bizonyítékok elfogadhatóságának és az alapvető jogok és az eljárási garanciák védelme érdekében járnak el.

Végleges jelentés

A végleges jelentés(t), melyet a vizsgálat befejeztével és a főigazgató hatáskörében készítenek el

• a következőket tartalmazza:
  • a vizsgálat jogalapja;
  • a követett eljárási lépések és a tiszteletben tartott garanciák;
  • a megállapított tények és azok előzetes jogi besorolása;
  • a becsült pénzügyi hatás; és
  • a vizsgálat következtetései.
• adott esetben a főigazgató ajánlásai kísérik arról, hogy tenni kell-e fegyelmi, közigazgatási, pénzügyi vagy bírósági intézkedéseket, és be kell-e hajtani a becsült összegeket;
• az érintett uniós országnak vagy intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek küldik el.

Az uniós országok:

• létrehoznak egy csalás elleni koordinációs szolgálatot, amely biztosítja az OLAF-fal történő együttműködést és információcserét;
• biztosítják vagy koordinálják az OLAF számára a feladatainak hatékony végrehajtásához szükséges segítséget.

Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek:

• elfogadják azokat a szabályokat, melyek szerint a munkatársaiknak együtt kell működniük az OLAF-fal, és tájékoztatniuk kell azt;
• gondoskodnak a belső vizsgálatok bizalmasságáról;
• nem indíthatnak párhuzamosan vizsgálatot ugyanazokra a tényekre vonatkozóan, ha az OLAF főigazgatója elindít egy vizsgálatot, vagy annak elindítását mérlegeli;
• haladéktalanul elküldik az OLAF-nak a lehetséges csalási vagy korrupciós ügyekre vagy egyéb illegális pénzügyi tevékenységekre vonatkozó valamennyi információt.

Hatályon kívül helyezés

A 883/2013/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezi az 1073/1999/EK rendeletet és az 1074/1999/Euratom rendeletet.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK A RENDELETEK?

• A 883/2013/EU, Euratom rendelet 2013. október 1. óta alkalmazandó.
• Az (EU, Euratom) 2020/2223 módosító rendelet 2021. január 17-én lépett hatályba.

HÁTTÉR

További információk:

• Európai Csalás Elleni Hivatal (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1–22. o.)

A 883/2013/EU, Euratom rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2223 rendelete (2020. december 23.) a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról (HL L 437., 2020.12.28., 49–73. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1–71. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29–41. o.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának értékelése (COM(2017) 589 final, 2017.10.2.)

Bizottsági munkadokumentum az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának értékeléséről, mely kiegészíti az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak tett bizottsági jelentést (SWD(2017) 332 final, 2017.10.2.)

A Bizottság 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozata (1999. április 28.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról (HL L 136., 1999.5.31., 20–22. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2–5. o.)

A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1–4. o.)

A Bizottság 94/140/EK határozata (1994. február 23.) a csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság létrehozásáról (HL L 61., 1994.3.4., 27–28. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 02.02.2021