Az Elsőfokú Bíróság (nyolcadik tanács) T-127/04. sz., KME Germany AG, korábban KM Europa Metal AG, KME France SAS, korábban Tréfimétaux SA és KME Italy SpA, korábban Europa Metalli SpA kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2009. május 6-án hozott ítélete ellen a KME Germany AG, korábban KM Europa Metal AG, KME France SAS, korábban Tréfimétaux SA és KME Italy SpA, korábban Europa Metalli SpA által 2009. július 16-án benyújtott fellebbezés

(C-272/09. P. sz. ügy)

2009/C 220/55

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: KME Germany AG, korábban KM Europa Metal AG, KME France SAS, korábban Tréfimétaux SA és KME Italy SpA, korábban Europa Metalli SpA (képviselők: M. Siragusa, G. Rizza és M. Piergiovanni, avvocati, A. Winckler, avocat, T. Graf, Rechtsanwalt)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

vagy másodlagosan, ha az ügy állása a fentieket nem teszi lehetővé,

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezők az első jogalapjukban az Elsőfokú Bíróság azon megállapítását kifogásolják, mely szerint a Bizottság jogilag megfelelő módon bizonyította, hogy az egyenletesen csévélt tekercsekkel kapcsolatos megállapodások (Level Wound Coils Arrangements) hatással voltak a releváns piacra, következésképpen pedig a KME-vel szemben kiszabott bírság kiindulási összegének megállapítása során figyelembe kellett venni e körülményt. Az Elsőfokú Bíróság ezzel az okfejtéssel, valamint a KME keresetében kifejtett első jogalap elutasításával megsértette a közösségi jogot, valamint logikátlan és nem megfelelő indokolást adott. Az Elsőfokú Bíróság továbbá nyilvánvalóan elferdítette a tényeket és az elé terjesztett bizonyítékokat, amennyiben helytállónak minősítette a Bizottság azon következtetését, mely szerint a KME által rendelkezésre bocsátott gazdasági jellegű bizonyítékok nem támasztották alá, hogy a jogsértés a maga egészében nem gyakorolt semmilyen hatást a piacra.

A fellebbezők a második jogalapjukban azt kifogásolják, hogy az Elsőfokú Bíróság megfelelőnek ítélte, hogy a Bizottság — a jogsértéssel érintett piac méretének meghatározása érdekében, melyre a KME-vel szemben kiszabott bírság kapcsán a jogsértés súlyosságával kapcsolatos tényező megállapítása céljából került sor — olyan piaci értékre hivatkozott, amely tévesen magában foglalta a „kartellel érintett” piactól elkülönülő beszállítói piacon eszközölt értékesítésekből származó jövedelmeket is, annak ellenére, hogy a kartell tagjai vertikálisan nem tagozódtak a beszállítói piacba. Az Elsőfokú Bíróság ezzel az okfejtéssel, valamint a KME keresetében kifejtett második jogalap elutasításával megsértette a közösségi jogot, és nem megfelelő indokolást adott.

A fellebbezők a harmadik jogalapjukban azt kifogásolják, hogy az Elsőfokú Bíróság elutasította a keresetben kifejtett harmadik jogalapot, mely szerint a Bizottság tévesen alkalmazta a bírság megállapításának módszeréről szóló 1998. évi iránymutatást, valamint megsértette az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét, amennyiben a jogsértés időtartama mérlegelésének eredményeként a KME-vel szemben kiszabott bírság kiindulási összegét a lehetséges legmagasabb százalékos mértékkel növelte. A fellebbezők szerint az Elsőfokú Bíróság megsértette a közösségi jogot, valamint homályos, logikátlan és nem megfelelő indokolást adott, amennyiben helybenhagyta a határozat vonatkozó részét.

A fellebbezők a negyedik jogalapjukban azt állítják, hogy az Elsőfokú Bíróság megsértette a közösségi jogot, amennyiben elutasította a keresetben kifejtett negyedik jogalap negyedik részét és helybenhagyta a határozat vonatkozó részét, amelyben a Bizottság megtagadta, hogy a KME-t az 1996. évi engedékenységi közlemény hatókörén kívüli együttműködésének jogcímén a bírság csökkentésének kedvezményében részesítse, megsértve ezzel a bírság megállapításának módszeréről szóló 1998. évi iránymutatást, valamint a tisztességes eljárás és az egyenlő bánásmód elvét.

A fellebbezők az ötödik és egyben utolsó jogalapjukban azt állítják, hogy az Elsőfokú Bíróság megsértette a közösségi jogot és a fellebbezőknek a teljes körű és tényleges bírósági felülvizsgálathoz való alapvető jogát, amennyiben elmulasztotta a KME érveinek alapos és körültekintő vizsgálatát, a Bizottság irányában pedig elfogultságot tanúsított.