This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62009CA0279
Case C-279/09: Judgment of the Court (Second Chamber) of 22 December 2010 (reference for a preliminary ruling from the Kammergericht, Berlin — Germany) — DEB Deutsche Energiehandels-und Beratungsgesellschaft mbH v Bundesrepublik Deutschland (Effective judicial protection of rights derived from European Union law — Right of access to a court — Legal aid — National legislation refusing legal aid to legal persons in the absence of ‘public interest’ )
C-279/09. sz. ügy: A Bíróság (második tanács) 2010. december 22-i ítélete (Kammergericht Berlin (Németország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — DEB Deutsche Energiehandels- und Beratungsgesellschaft mbH kontra Bundesrepublik Deutschland (Az uniós jogon alapuló jogok hatékony bírói jogvédelme — Bírósághoz fordulás joga — Költségmentesség — A költségmentességet „közérdek” hiányában a jogi személyektől megtagadó nemzeti szabályozás)
C-279/09. sz. ügy: A Bíróság (második tanács) 2010. december 22-i ítélete (Kammergericht Berlin (Németország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — DEB Deutsche Energiehandels- und Beratungsgesellschaft mbH kontra Bundesrepublik Deutschland (Az uniós jogon alapuló jogok hatékony bírói jogvédelme — Bírósághoz fordulás joga — Költségmentesség — A költségmentességet „közérdek” hiányában a jogi személyektől megtagadó nemzeti szabályozás)
HL C 55., 2011.2.19, p. 9–10
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
19.2.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 55/9 |
A Bíróság (második tanács) 2010. december 22-i ítélete (Kammergericht Berlin (Németország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — DEB Deutsche Energiehandels- und Beratungsgesellschaft mbH kontra Bundesrepublik Deutschland
(C-279/09. sz. ügy) (1)
(Az uniós jogon alapuló jogok hatékony bírói jogvédelme - Bírósághoz fordulás joga - Költségmentesség - A költségmentességet „közérdek” hiányában a jogi személyektől megtagadó nemzeti szabályozás)
2011/C 55/15
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Kammergericht Berlin
Az alapeljárás felei
Felperes: DEB Deutsche Energiehandels- und Beratungsgesellschaft mbH
Alperes: Bundesrepublik Deutschland
Tárgy
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Kammergericht Berlin — A tényleges érvényesülés elvének értelmezése — A jogi személyek részére „közérdek” hiányában a költségmentességet elutasító nemzeti szabályozás ezen elvvel való összeegyeztethetősége — Közösségi irányelvek késedelmes átültetése okán valamely tagállam felelősségének érvényesítésére irányuló kereset
Rendelkező rész
Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkében meghatározott hatékony bírói jogvédelem elvét akként kell értelmezni, hogy nem kizárt annak lehetősége, hogy ezen elvre jogi személyek hivatkozzanak, és hogy az ezen elv alkalmazásával engedélyezett költségmentesség kiterjedhet különösen a perköltségek előlegezése alóli mentesítésre és/vagy az ügyvédi képviseletre.
Ebből a szempontból a nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a költségmentesség engedélyezésének feltételei a bírósághoz fordulás joga olyan korlátozásának minősülnek-e, amely magát e jog lényegét érinti, hogy azok jogszerű célra irányulnak-e, és hogy ésszerű arányossági kapcsolat áll-e fenn az alkalmazott eszközök és az elérni kívánt cél között.
Ezen értékelés keretében a nemzeti bíróság figyelembe veheti a per tárgyát, a költségmentességet kérelmező pernyertességének ésszerű esélyét, az ügy tétjének e kérelmező számára képviselt fontosságát, a jogi kérdés és az alkalmazott eljárás bonyolultságát, valamint e kérelmező arra való képességét, hogy hatékonyan tudja-e érvényesíteni jogait. Az arányosság értékelésének keretében a nemzeti bíróság figyelemmel lehet az előlegezendő perköltségek nagyságára is, valamint arra, hogy e költségek esetlegesen a bírósághoz fordulás megkerülhetetlen akadályát képezik-e, vagy sem.
Kifejezetten a jogi személyeket illetően a nemzeti bíróság figyelemmel lehet ezek helyzetére is. A nemzeti bíróság így figyelembe veheti a kérdéses jogi személy társasági formáját, azt, hogy nyereségszerzési célú jogi személy-e, vagy sem, valamint a tagjainak vagy részvényeseinek pénzügyi teljesítőképességét, és annak lehetőségét, hogy ez utóbbiak biztosítani tudják-e a bíróság előtti igényérvényesítéséhez szükséges összeget.