Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62009CA0279

    C-279/09. sz. ügy: A Bíróság (második tanács) 2010. december 22-i ítélete (Kammergericht Berlin (Németország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — DEB Deutsche Energiehandels- und Beratungsgesellschaft mbH kontra Bundesrepublik Deutschland (Az uniós jogon alapuló jogok hatékony bírói jogvédelme — Bírósághoz fordulás joga — Költségmentesség — A költségmentességet „közérdek” hiányában a jogi személyektől megtagadó nemzeti szabályozás)

    HL C 55., 2011.2.19, p. 9–10 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    19.2.2011   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 55/9


    A Bíróság (második tanács) 2010. december 22-i ítélete (Kammergericht Berlin (Németország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — DEB Deutsche Energiehandels- und Beratungsgesellschaft mbH kontra Bundesrepublik Deutschland

    (C-279/09. sz. ügy) (1)

    (Az uniós jogon alapuló jogok hatékony bírói jogvédelme - Bírósághoz fordulás joga - Költségmentesség - A költségmentességet „közérdek” hiányában a jogi személyektől megtagadó nemzeti szabályozás)

    2011/C 55/15

    Az eljárás nyelve: német

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Kammergericht Berlin

    Az alapeljárás felei

    Felperes: DEB Deutsche Energiehandels- und Beratungsgesellschaft mbH

    Alperes: Bundesrepublik Deutschland

    Tárgy

    Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Kammergericht Berlin — A tényleges érvényesülés elvének értelmezése — A jogi személyek részére „közérdek” hiányában a költségmentességet elutasító nemzeti szabályozás ezen elvvel való összeegyeztethetősége — Közösségi irányelvek késedelmes átültetése okán valamely tagállam felelősségének érvényesítésére irányuló kereset

    Rendelkező rész

    Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkében meghatározott hatékony bírói jogvédelem elvét akként kell értelmezni, hogy nem kizárt annak lehetősége, hogy ezen elvre jogi személyek hivatkozzanak, és hogy az ezen elv alkalmazásával engedélyezett költségmentesség kiterjedhet különösen a perköltségek előlegezése alóli mentesítésre és/vagy az ügyvédi képviseletre.

    Ebből a szempontból a nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a költségmentesség engedélyezésének feltételei a bírósághoz fordulás joga olyan korlátozásának minősülnek-e, amely magát e jog lényegét érinti, hogy azok jogszerű célra irányulnak-e, és hogy ésszerű arányossági kapcsolat áll-e fenn az alkalmazott eszközök és az elérni kívánt cél között.

    Ezen értékelés keretében a nemzeti bíróság figyelembe veheti a per tárgyát, a költségmentességet kérelmező pernyertességének ésszerű esélyét, az ügy tétjének e kérelmező számára képviselt fontosságát, a jogi kérdés és az alkalmazott eljárás bonyolultságát, valamint e kérelmező arra való képességét, hogy hatékonyan tudja-e érvényesíteni jogait. Az arányosság értékelésének keretében a nemzeti bíróság figyelemmel lehet az előlegezendő perköltségek nagyságára is, valamint arra, hogy e költségek esetlegesen a bírósághoz fordulás megkerülhetetlen akadályát képezik-e, vagy sem.

    Kifejezetten a jogi személyeket illetően a nemzeti bíróság figyelemmel lehet ezek helyzetére is. A nemzeti bíróság így figyelembe veheti a kérdéses jogi személy társasági formáját, azt, hogy nyereségszerzési célú jogi személy-e, vagy sem, valamint a tagjainak vagy részvényeseinek pénzügyi teljesítőképességét, és annak lehetőségét, hogy ez utóbbiak biztosítani tudják-e a bíróság előtti igényérvényesítéséhez szükséges összeget.


    (1)  HL C 267., 2009.11.7.


    Top