This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52025PC0042
Recommendation for a COUNCIL DECISION authorising the European Commission to participate, on behalf of the European Union, in the negotiations of the international instrument setting up the International Claims Commission for Ukraine
Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Bizottságnak az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi jogi eszközre irányuló tárgyalásokon az Európai Unió nevében történő részvételre való felhatalmazásáról
Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Bizottságnak az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi jogi eszközre irányuló tárgyalásokon az Európai Unió nevében történő részvételre való felhatalmazásáról
COM/2025/42 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.2.4.
COM(2025) 42 final
Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Bizottságnak az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi jogi eszközre irányuló tárgyalásokon az Európai Unió nevében történő részvételre való felhatalmazásáról
INDOKOLÁS
Ezzel az ajánlással a Bizottság felhatalmazást kér a Tanácstól arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi jogi eszközről (a továbbiakban: a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszköz), amely bizottság megvizsgálja, értékeli és elbírálja az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni agressziója által okozott károk nyilvántartásába bejegyzett elismert követeléseket, és meghatározza az egyes esetekben fizetendő kártérítést.
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2022. november 14-én elfogadta „Az Ukrajnával szembeni agresszióval kapcsolatos jogorvoslat és jóvátétel előmozdítása” című ES-11/5. sz. határozatot 1 (a továbbiakban: az ENSZ-közgyűlés határozata), amelyben a Közgyűlés elismerte, hogy az Oroszországi Föderációt felelősségre kell vonni a nemzetközi jog Ukrajnában vagy Ukrajnával szemben elkövetett bármely megsértéséért, beleértve az Egyesült Nemzetek Alapokmányát sértő agressziót, valamint a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok nemzetközi jogának megsértését, és hogy viselnie kell a nemzetközi jogot sértő valamennyi cselekményének jogkövetkezményeit, beleértve az ilyen cselekmények által okozott sérülések – köztük a károk – jóvátételét is.
Az említett határozat továbbá elismerte, hogy Ukrajnával együttműködve nemzetközi mechanizmust kell létrehozni az Oroszországi Föderáció által Ukrajnában vagy Ukrajnával szemben elkövetett, nemzetközi jogot sértő cselekményekből eredő károk, veszteségek vagy sérülések jóvátételére; továbbá azt javasolta, hogy a tagállamok Ukrajnával együttműködve hozzanak létre egy nemzetközi kárnyilvántartást, amely az Oroszországi Föderáció Ukrajnában vagy Ukrajnával szemben elkövetett, nemzetközi jogot sértő cselekményei által az összes érintett természetes és jogi személynek, valamint az ukrán államnak okozott kárra, veszteségre vagy sérülésre vonatkozó bizonyítékok és az e károkkal, veszteségekkel vagy sérülésekkel kapcsolatos követelésekre vonatkozó információk dokumentációjának nyilvántartására szolgálna, valamint előmozdítaná és koordinálná a bizonyítékgyűjtést.
Az ENSZ-közgyűlés határozatával összhangban az államok fokozatos megközelítést alkalmaztak, és úgy döntöttek, hogy először a nyilvántartást hozzák létre, majd ezt követően a kompenzációs mechanizmus egyéb elemeit, nevezetesen a követelésekkel foglalkozó bizottságot és a kompenzációs alapot. Ezt a megközelítést tükrözte a nyilvántartás alapokmánya, amely elismeri, hogy a nyilvántartás – beleértve annak a követelésekre és bizonyítékokra vonatkozó valamennyi adatot tartalmazó digitális platformját is – az Ukrajnával együttműködve külön nemzetközi jogi eszközzel létrehozandó kompenzációs mechanizmus első eleme 2 .
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2023. május 12-én elfogadta az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni agressziója által okozott károk nyilvántartásáról (a továbbiakban: a kárnyilvántartás vagy a nyilvántartás) szóló kibővített részleges megállapodás létrehozásáról szóló határozatot 3 .
Az Európa Tanács tagállamai állam-, illetve kormányfőinek (2023. május 16–17-én) Reykjavíkban tartott negyedik csúcstalálkozóján bejelentett kárnyilvántartás az Oroszországi Föderáció 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnában vagy Ukrajnával szemben elkövetett nemzetközi jogot sértő cselekményei által az összes érintett természetes és jogi személynek, valamint az ukrán államnak Ukrajna területén okozott kárra, veszteségre vagy sérülésre vonatkozó bizonyítékok és az e károkkal, veszteségekkel vagy sérülésekkel kapcsolatos követelésekre vonatkozó információk dokumentációjának nyilvántartására szolgál.
Az Unió a 2023. május 11-én az EUMSZ 212. cikke alapján elfogadott bizottsági határozattal 4 alapító társult tagként csatlakozott a kárnyilvántartásról szóló kibővített részleges megállapodáshoz. A Tanács 2024. július 22-én elfogadta az Unió jogállásának társult tagról résztvevőre történő megváltoztatásáról szóló határozatot 5 , megerősítve ezzel az Unió szilárd elkötelezettségét a nyilvántartás tevékenységei iránt, többek között az éves kötelező hozzájárulás befizetése révén.
A kárnyilvántartás létrehozásával az Európa Tanács és a nyilvántartás alapítói végrehajtották az ENSZ-közgyűlés határozatát.
„Az igazságszolgáltatás helyreállítása Ukrajna számára” című, 2024. április 2-i miniszteri konferencián – amelyen a nyilvántartás hivatalosan megkezdte működését – az érdekelt államok megállapodtak abban, hogy kellő időben találkozót szerveznek, hogy megvitassák a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszköz tervezetét, amely az Ukrajnát segítő kompenzációs mechanizmus felé tett következő lépés.
Ezt követően a kárnyilvántartás titkársága elkészítette a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszköz „nulladik tervezetét” (a továbbiakban: a jogieszköz-tervezet), valamint Ukrajnával és Hollandiával együtt előkészítő üléseket szervezett az e tervezetre és annak további felülvizsgált változataira vonatkozó előzetes véleménycsere céljából (2024. július 9–10., 2024. szeptember 12–13., 2024. november 13–15., 2025. január 28–30.). Az ENSZ-közgyűlés fent említett határozata mellett szavazó 94 állam meghívást kapott az ülésekre. Ezen ülések során a delegációkat arra ösztönözték, hogy kérjenek felhatalmazást egy jövőbeli diplomáciai konferencián való részvételre a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszköz elfogadása és aláírása céljából, figyelembe véve, hogy az jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz formáját öltheti.
A jogieszköz-tervezet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a követelésekkel foglalkozó bizottságnak olyan adminisztratív szervként kell működnie, amely megvizsgálja, értékeli és elbírálja az elismert követeléseket, és meghatározza az egyes esetekben fizetendő kártérítés összegét. E célból a jogieszköz-tervezet előirányozza, hogy a nyilvántartás munkáját – beleértve az adminisztratív felépítéséhez szükséges eszközöket és erőforrásokat is – át kell helyezni a követelésekkel foglalkozó bizottsághoz.
A jogieszköz-tervezet annak tudomásulvételével készült, hogy még nem jött létre konszenzus a követelésekkel foglalkozó jövőbeli bizottság intézményi keretével, működésével és irányításával kapcsolatban. Az eddigi előkészítő üléseken a részt vevő államok a következő lehetőségeket vitatták meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne létrehozni a követelésekkel foglalkozó bizottságot: i. az Európa Tanács égisze alatt, az Európa Tanács egyezménye révén; ii. a követelésekkel foglalkozó bizottságot létrehozó önálló nemzetközi jogi eszköz révén; iii. a követelésekkel foglalkozó bizottságot létrehozó önálló nemzetközi jogi eszköz révén, amely mindazonáltal az Európa Tanács titkársági támogatására támaszkodna (az úgynevezett „hibrid modell”). A követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszközről folytatott hivatalos tárgyalások mindazonáltal várhatóan 2025 márciusáig megkezdődnek.
Ezen ajánlás célja ezért annak biztosítása, hogy az Unió részt vegyen a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszközről folytatott következő tárgyalásokon, amelyek során megállapodás születik ezen jogi eszköz jellegéről, a követelésekkel foglalkozó bizottság funkcióiról, valamint a keretére, irányítására és működésére vonatkozó valamennyi releváns szabályról.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az Uniónak a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszközről folytatott tárgyalásokon való részvétele összhangban van azon kötelezettségvállalásával, hogy biztosítsa az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni agressziója és a nemzetközi jognak az Oroszországi Föderáció általi egyéb megsértése által okozott károk megfelelő kompenzációját. Ezt a kötelezettségvállalást már bizonyította, hogy az Unió először alapító társult tagként, majd résztvevőként részt vett a kárnyilvántartást létrehozó kibővített részleges megállapodásban.
Ezenkívül a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásában való részvétel kiegészíti a 2022. február óta uniós szinten indított számos kezdeményezést, amelyek célja, hogy az Oroszországi Föderációt felelősségre vonják az Ukrajnával szembeni agressziós háborújáért, valamint az Ukrajnában és Ukrajnával szemben elkövetett nemzetközi bűncselekményekért felelős személyeket bíróság elé állítsák. Az Unió különösen elősegítette az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központ (ICPA) Eurojuston belüli létrehozását. Az Eurojust testre szabott operatív, technikai, logisztikai és pénzügyi támogatással – többek között a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok adatbázisán keresztül – segíti a közös nyomozócsoportban és az ICPA-ban részt vevő nemzeti hatóságokat. Ez a javaslat hasonlóképpen összhangban van azzal, hogy az Unió részt vesz olyan nemzetközi fórumokon és struktúrákban, amelyek célja az Ukrajnában és Ukrajnával szemben elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását végző illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködés fokozása, valamint annak biztosítása, hogy az ilyen bűncselekmények ne maradjanak büntetlenül. E fórumok közé tartozik az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU atrocitás-bűncselekményekkel foglalkozó tanácsadó csoportja, amely elősegíti a szakértők által Ukrajna legfőbb ügyészségének nyújtott segítséget, továbbá a párbeszédcsoport, amely nemzetközi koordinációs platformként működik az Ukrajna nyomozati és vádhatósági kapacitásainak, valamint a nemzetközi szervezetek és a civil társadalmi szervezetek intézkedéseinek támogatására irányuló kezdeményezések számára.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Az Unió által Ukrajnának nyújtott rendíthetetlen támogatás a demokratikus elvek, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend és az európai béke megőrzése iránti közös elkötelezettséget tükrözi. Ez a javaslat ezért összhangban van más olyan uniós szakpolitikákkal, amelyek célja a nemzetközi rend és az európai béke megőrzése, különösen az Ukrajna elleni jelenlegi agressziós háborúval összefüggésben. Az Unió teljes körű résztvevőként csatlakozott a kárnyilvántartáshoz, ami összhangban van az Európa Tanáccsal az emberi jogok és alapvető szabadságok, a demokrácia és a jogállamiság területén régóta fennálló együttműködésével.
E célkitűzések megvalósítása érdekében az Ukrajna-eszközről szóló, az EUMSZ 212. cikke alapján elfogadott rendelet 6 célja az „Ukrajnában a demokrácia, a nemzetközi igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes erőfeszítések támogatásában és érvényesítésében érintett, illetve részt vevő kezdeményezések, szervek és szervezetek támogatása” (3. cikk, i) pont), valamint „a nemzetközi jognak való megfelelés erősítése” (3. cikk, h) pont).
Végezetül az Unió az ENSZ Alapokmányával összhangban – különösen a béke megőrzése, a konfliktusok megelőzése és a nemzetközi biztonság megerősítése céljából – példátlan mértékű korlátozó intézkedést fogadott el az Oroszországi Föderációval szemben annak érdekében, hogy növelje az Oroszországi Föderáció által elkövetett jogellenes cselekmények miatt az országot terhelő költségeket, és megakadályozza az Oroszországi Föderációt abban, hogy folytatni tudja agresszióját. A korlátozó intézkedések fokozott érvényesítése érdekében az Unió többek között létrehozta a „Freeze and Seize” munkacsoportot, és elfogadott egy irányelvet, amely harmonizálja az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és büntetőjogi szankcióinak meghatározását 7 . A Bizottság az uniós szankciókkal foglalkozó megbízottat nevezett ki annak érdekében, hogy biztosítsa a harmadik országokkal folytatott folyamatos, magas szintű megbeszéléseket az uniós korlátozó intézkedések – különösen az Oroszországgal szemben elfogadottak – megkerülésének vagy kijátszásának megakadályozása érdekében, és iránymutatást tett közzé a nemzeti hatóságok és a magánszereplők számára a vonatkozó uniós szabályok értelmezésével kapcsolatban.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az EUMSZ 218. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság „ajánlásokat nyújt be a Tanácsnak, amely a tárgyalások megkezdéséről határozatot fogad el, amelyben a Tanács kijelöli – a tervezett megállapodás tárgyától függően – az Unió főtárgyalóját vagy tárgyaló küldöttségének vezetőjét”.
Az EUMSZ 218. cikkének (4) bekezdése szerint „[a] Tanács a főtárgyaló számára irányelveket határozhat meg, és egy különbizottságot jelölhet ki, amellyel a tárgyalások folytatása során egyeztetni kell”.
Az Európai Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata 8 szerint az anyagi jogalap elsősorban a tervezett jogi aktus céljától és tartalmától függ. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, a jogi aktust egyetlen anyagi jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani. Ezen ajánlás célja annak biztosítása, hogy az Unió felhatalmazást kapjon a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszközről folytatott tárgyalásokon való részvételre.
A követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásának célja, hogy a szükséges technikai és pénzügyi támogatást egy harmadik ország, nevezetesen Ukrajna rendelkezésre bocsássa annak érdekében, hogy biztosítsák az Oroszországi Föderáció teljes körű felelősségre vonását az Ukrajnával szembeni agressziós háborújáért, továbbá az Oroszországi Föderáció Ukrajnában vagy Ukrajnával szemben elkövetett, nemzetközi jogot sértő cselekményei által az összes érintett természetes és jogi személynek, valamint az ukrán államnak – többek között regionális és helyi hatóságainak, valamint állami tulajdonban vagy ellenőrzés alatt álló szervezeteinek – okozott valamennyi kár, veszteség és sérülés megfelelő kompenzációját. Az EUMSZ 212. cikke szerinti céllal összhangban a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszköz végső célja ezért az, hogy foglalkozzon a követelésekkel foglalkozó bizottság adminisztratív, pénzügyi, eljárási, jogi és szakpolitikai kérdéseivel annak biztosítása érdekében, hogy a nemzetközi jogi eszköz nulladik tervezetében a követelésekkel foglalkozó bizottság megbízatására és funkciójára vonatkozóan előírtaknak megfelelően az Oroszországi Föderáció teljes körű jóvátételt nyújtson. Ez összhangban lenne továbbá mind az Unió kárnyilvántartással kapcsolatos jogállásának társult tagról résztvevőre történő megváltoztatásáról szóló, az EUMSZ 212. cikke alapján elfogadott tanácsi határozat anyagi jogalapjával, mind az Ukrajna-eszközt létrehozó rendelet szerinti, a követelésekkel foglalkozó bizottságnak nyújtandó tervezett éves uniós hozzájárulással, amely rendelet ugyancsak az EUMSZ 212. cikke alapján nyújt pénzügyi támogatást.
Ugyanakkor e kezdeményezés háttere és a „nulladik tervezet” preambuluma azt mutatja, hogy a követelésekkel foglalkozó tervezett bizottság célkitűzése a nemzetközi jog tiszteletben tartásának biztosítása és az Oroszországi Föderáció felelősségre vonása a jogellenes cselekményeiért. Amint azt az ENSZ Közgyűlésének a jogieszköz-tervezet preambulumában említett határozatai is mutatják, ezt a mechanizmust az Oroszországi Föderáció által az ENSZ Alapokmánya 2. cikke (4) bekezdésének nyilvánvaló megsértéseként Ukrajnával szemben elkövetett agresszió bűntettére való reagálás céljából hozzák létre. E mechanizmus létrehozása tehát a nemzetközi közösségnek a nemzetközi béke és biztonság garantálására irányuló erőfeszítéseinek is részét fogja képezni. Az EU szempontjából a mechanizmusban való részvétele megfelel az EUSZ 21. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, az EU külső tevékenységét alátámasztó célkitűzéseknek.
Ez az ajánlás az EUMSZ 218. cikkének (3) és (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett 212. cikkén alapul, és előirányozza a Bizottság kijelölését az Unió főtárgyalójának.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az EUMSZ 216. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Uniónak a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszközről folytatott tárgyalásokon való részvétele az Unió külső hatáskörébe tartozik.
Az EUMSZ 212. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerint egy nemzetközi megállapodás Unió általi megtárgyalása nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy nemzetközi fórumokon tárgyalásokat folytassanak és ilyen megállapodásokat kössenek. Tekintettel az EU és tagállamai azon közös célkitűzéseire, hogy biztosítsák a háborús károk Oroszországi Föderáció általi megtérítését, helyénvaló, hogy mind az Unió, mind azon tagállamok, amelyek így döntenek, részt vegyenek ezeken a tárgyalásokon.
•Arányosság
Az e javaslattal kapcsolatos, fent meghatározott uniós célkitűzések csak az Uniónak a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszközről folytatott tárgyalásokon való részvételével valósíthatók meg.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az Uniónak a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszközről folytatott tárgyalásokon való részvételét az EUMSZ 218. cikkének (3) és (4) bekezdése értelmében a tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról, az Unió főtárgyalójának kinevezéséről és a főtárgyalónak címzett irányelvekről szóló tanácsi határozattal kell megállapítani.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Tárgytalan.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Tárgytalan.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
Tárgytalan.
•Hatásvizsgálat
Tárgytalan.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Tárgytalan.
•Alapjogok
Az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni agressziója súlyosan sérti a nemzetközi jogot, és súlyos károkat okozott és okoz továbbra is Ukrajnában és az ukrán lakosságnak. E javaslat célja, hogy megerősítse az Unió elkötelezettségét annak biztosítása mellett, hogy a követelésekkel foglalkozó bizottságon keresztül az ilyen károk megfelelően kompenzálhatók legyenek, beleértve az olyan alapvető jogok Oroszországi Föderáció általi megsértéséből eredő károkat is, mint az élethez, a személyi sérthetetlenséghez és a tulajdonhoz való jog, valamint a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A jogieszköz-tervezetben foglaltaknak megfelelően a nemzetközi joggal összhangban az Oroszországi Föderációnak kell viselnie a követelésekkel foglalkozó bizottság munkájával kapcsolatos költségeket. A jogieszköz-tervezet azonban azt is előírja, hogy amíg az Oroszországi Föderáció eleget nem tesz kötelezettségének, a követelésekkel foglalkozó bizottságot a tagjainak éves hozzájárulásaiból és önkéntes hozzájárulásokból kell finanszírozni. Ezeket a hozzájárulásokat az Oroszországi Föderáció által a nemzetközi jog alapján fizetendő és az Oroszországi Föderációtól behajtandó előlegeknek kell tekinteni. Konkrétabban, a tagok éves hozzájárulásait a Közgyűlés pénzügyi bizottságának kell meghatároznia, az ENSZ által a rendes költségvetéséhez elfogadott mérték alapján. A jogieszköz-tervezet értelmében a tagoktól nem várják el, hogy hozzájáruljanak ahhoz a kompenzációs alaphoz, amelyet a követelésekkel foglalkozó bizottság kompenzáció odaítéléséről szóló határozatainak végrehajtása céljából hoznak létre.
Ezért, ha az Unió tagként részt kíván venni a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszközben, éves hozzájárulást kell fizetnie. Az Uniót érintő pénzügyi hatásra vonatkozó további részletek az e javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatásban találhatók.
A követelésekkel foglalkozó bizottságnak 2027-ig nyújtott uniós hozzájárulás jogalapját az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2024/792 rendelet biztosítja. Az (EU) 2024/792 rendeletben és különösen az V. fejezetben meghatározott célkitűzések alapján az említett rendelet 34. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[a]z e fejezet szerinti támogatásnak ezenfelül a konfliktusmegelőzéssel és békeépítéssel, valamint a válság előtti és utáni szükségletek kezelésével kapcsolatos kapacitások megerősítését is szolgálnia kell, többek között olyan bizalomépítő intézkedések és folyamatok révén, amelyek előmozdítják az igazságszolgáltatást, az igazságkeresést, a konfliktus utáni átfogó rehabilitációt egy befogadó, békés társadalom kialakítása érdekében, továbbá a háború során elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok gyűjtését. E fejezet keretében finanszírozhatók az Ukrajnában a nemzetközi igazságszolgáltatás támogatásában és érvényesítésében részt vevő kezdeményezések és szervek”. Mivel a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszköz célja, hogy Ukrajnában érvényesítse a nemzetközi igazságszolgáltatást azáltal, hogy hozzájárul egy olyan mechanizmushoz, amely kompenzálja az Ukrajna és annak lakossága által az Oroszországi Föderáció nemzetközi jogi jogsértései miatt elszenvedett károkat, ezért az (EU) 2024/792 rendelet 34. cikkének (3) bekezdése megfelelő jogalapot biztosít az Unió számára ahhoz, hogy 2027-ig pénzügyi hozzájárulást nyújtson a követelésekkel foglalkozó bizottságnak.
Az e kiadásokat fedező költségvetési sor a 16 06 03 01. sor (Uniós csatlakozási támogatás és egyéb intézkedések), amely tekintetében a kapcsolódó költségvetési megjegyzések kifejtik, hogy ez a jogcím „fedezi továbbá [...] az uniós fellépést kiegészítő egyéb intézkedéseket, például az Oroszország agressziós háborújával kapcsolatos elszámoltathatósági mechanizmusokat”.
A végrehajtási módszert illetően a követelésekkel foglalkozó bizottságnak fizetendő uniós hozzájárulásra az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2024. szeptember 23-i (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) 9 245. cikke alkalmazandó, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy tagsági díjat fizessen olyan szerveknek, amelyeknek az Unió tagja.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Ami a jelentéstétel szabályait illeti, a Tanács az EUMSZ 218. cikkének (4) bekezdése értelmében különbizottságot jelölhet ki, amellyel a tárgyalások folytatása során egyeztetni kell. Amennyiben kijelölik ezt a bizottságot, a Bizottságnak rendszeresen jelentést kell tennie a tanácsi határozat alapján tett lépésekről, és rendszeresen konzultálnia kell ezzel a bizottsággal.
Minden olyan esetben, amikor a Tanács ezt kéri, a Bizottságnak – írásban is – be kell számolnia a Tanácsnak a tárgyalások állásáról és eredményéről.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Tárgytalan.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az 1. cikk a Bizottság arra való felhatalmazását tartalmazza, hogy az Unió nevében részt vegyen az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodásra irányuló tárgyalásokon. Az 1. cikk előírja továbbá, hogy a tárgyalásokat a határozat mellékletében foglalt tanácsi tárgyalási irányelvek alapján kell lefolytatni.
A 2. cikk a Bizottságot jelöli ki az Unió főtárgyalójának.
A 3. cikk egy különbizottság kijelölését írja elő, amellyel a tárgyalások folytatása során egyeztetni kell.
A 4. cikk úgy rendelkezik, hogy a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Az 5. cikk a határozat hatálybalépésére vonatkozó intézkedésekről rendelkezik.
Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Bizottságnak az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi jogi eszközre irányuló tárgyalásokon az Európai Unió nevében történő részvételre való felhatalmazásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (3) és (4) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
mivel:
(1)Az Oroszországi Föderáció által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háború nyomán 10 az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2022. november 14-én elfogadta „Az Ukrajnával szembeni agresszióval kapcsolatos jogorvoslat és jóvátétel előmozdítása” című ES-11/5. sz. határozatot 11 .
(2)A Közgyűlés – amellett, hogy emlékeztetett az államoknak az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 2. cikke szerinti kötelezettségeire, többek között arra, hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodjanak bármely állam területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától – súlyos aggodalmának adott hangot az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni agressziója által okozott emberélet-veszteségek, a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítése, az infrastruktúra és a természeti erőforrások megsemmisülése, a köz- és magántulajdon elvesztése, valamint a gazdasági vészhelyzet miatt 12 .
(3)Az ENSZ Közgyűlése elismerte, hogy az Oroszországi Föderációt felelősségre kell vonni a nemzetközi jog Ukrajnával szemben elkövetett bármely megsértéséért. Hangsúlyozta továbbá, hogy az Oroszországi Föderációnak viselnie kell a nemzetközi jogot sértő valamennyi cselekményének jogkövetkezményeit, beleértve a jogellenes cselekményei által okozott sérülések – köztük a károk – jóvátételét is 13 .
(4)Ennek keretében az ENSZ Közgyűlése hangsúlyozta, hogy Ukrajnával együttműködve nemzetközi mechanizmust kell létrehozni az Oroszországi Föderáció által Ukrajnában vagy Ukrajnával szemben elkövetett, nemzetközi jogot sértő cselekményekből eredő károk, veszteségek vagy sérülések jóvátételére 14 . E célból nemzetközi kárnyilvántartás létrehozását javasolta, amely az Oroszországi Föderáció Ukrajnában vagy Ukrajnával szemben elkövetett, nemzetközi jogot sértő cselekményei által az összes érintett természetes és jogi személynek, valamint az ukrán államnak okozott kárra, veszteségre vagy sérülésre vonatkozó bizonyítékok és az e károkkal, veszteségekkel vagy sérülésekkel kapcsolatos követelésekre vonatkozó információk dokumentációjának nyilvántartására szolgálna, valamint előmozdítaná és koordinálná a bizonyítékgyűjtést 15 .
(5)Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2023. május 12-én elfogadta az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni agressziója által okozott károk nyilvántartásáról szóló kibővített részleges megállapodás létrehozásáról szóló CM/Res(2023)3 határozatot.
(6)Az Oroszországi Föderáció által Ukrajnában vagy Ukrajnával szemben elkövetett, nemzetközi jogot sértő cselekményekből eredő károk, veszteségek vagy sérülések jóvátételére szolgáló nemzetközi mechanizmus létrehozására irányuló elszámoltathatósági erőfeszítések előmozdítása érdekében az államok fokozatos megközelítést alkalmaztak, és úgy döntöttek, hogy először a nyilvántartást hozzák létre, majd ezt követően a kompenzációs mechanizmus egyéb elemeit, nevezetesen a követelésekkel foglalkozó bizottságot és a kompenzációs alapot. Ezt a megközelítést tükrözte a nyilvántartás alapokmánya, amely elismeri, hogy a nyilvántartás – beleértve annak a követelésekre és bizonyítékokra vonatkozó valamennyi adatot tartalmazó digitális platformját is – az Ukrajnával és az érintett nemzetközi szervezetekkel és szervekkel együttműködve külön nemzetközi jogi eszközzel létrehozandó kompenzációs mechanizmus első eleme.
(7)Miután 2023. május 11-én az Európa Tanács főtitkárának küldött értesítés útján az Unió alapító társult tagként csatlakozott a kárnyilvántartáshoz, 2024. július 22-én a jogállását résztvevőre változtatta.
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 2024. február 29-én elfogadta az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2024/792 rendeletet, amellyel a társjogalkotók többek között jogalapot biztosítottak az Ukrajnában a nemzetközi igazságszolgáltatás támogatásában és érvényesítésében részt vevő kezdeményezések és szervek támogatásához, többek között az Unió által a kárnyilvántartáshoz nyújtott pénzügyi hozzájárulás fedezésével.
(9)2024-ben Ukrajna Elnöki Hivatala, Ukrajna Külügyminisztériuma, a Holland Királyság Külügyminisztériuma az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni agressziója által okozott károk nyilvántartásával együttműködve meghívta azokat az államokat, amelyek támogatták az ENSZ-közgyűlés A/RES/ES-11/5. sz. határozatának elfogadását, hogy tartsanak előkészítő üléseket egy, az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozására irányuló nemzetközi jogi eszközről Hágában (Hollandia). Az első hivatalos tárgyalási fordulóra várhatóan 2025 márciusában kerül sor.
(10)A kárnyilvántartás titkársága elkészítette az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi jogi eszköz „nulladik tervezetét”. A „nulladik tervezet” a követelésekkel foglalkozó bizottság megbízatására, funkciójára, jogállására, székhelyére, tagságára és a bizottságban való részvételre, szervezeti felépítésére, finanszírozására és költségvetésére, valamint a követelések megvizsgálására, az Oroszországi Föderáció tagságára és a kárnyilvántartás munkájának átadására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
(11)Tekintettel az Unió szilárd elkötelezettségének megerősítéséhez és az annak biztosításához fűződő érdekére, hogy az Oroszországi Föderáció viselje az Ukrajnával szemben elkövetett, nemzetközi jogot sértő cselekményeinek jogkövetkezményeit, beleértve az e cselekményekkel okozott károk, veszteségek és sérülések jóvátételére vonatkozó kötelezettséget is, helyénvaló, hogy az Unió részt vegyen a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi jogi eszközről folytatott tárgyalásokon,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat folytasson az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi jogi eszközről.
2. cikk
A tárgyalásokat a mellékletben meghatározott tárgyalási irányelvek alapján kell lefolytatni.
3. cikk
A Tanács a Bizottságot jelöli ki az Unió főtárgyalójának.
4. cikk
Az Uniónak az 1. cikkben említett tárgyalásokon való részvételét az EUMSZ 218. cikkének (4) bekezdésével összhangban kijelölt különbizottsággal konzultálva kell lefolytatni.
A Bizottság rendszeresen beszámol az első albekezdésben említett különbizottságnak az e határozat alapján tett lépésekről, és rendszeresen konzultál azzal.
5. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
C(2023) 3241, 2023.5.11.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (átdolgozás) (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.2.4.
COM(2025) 42 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Ajánlás
A Tanács határozata
az Európai Bizottságnak az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi jogi eszközre irányuló tárgyalásokon az Európai Unió nevében történő részvételre való felhatalmazásáról
1. MELLÉKLET
Irányelvek az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi jogi eszközről folytatott tárgyalásokhoz
A tárgyalások során a Bizottságnak az alábbiakban részletezett célkitűzések megvalósítására kell törekednie.
1.Az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi jogi eszköz célja, hogy megteremtse a nemzetközi jog szerinti jogalapot ahhoz, hogy egy közigazgatási szerv megvizsgálja, értékelje és elbírálja az elismert követeléseket és meghatározza a 2022. február 24-én vagy azt követően az Oroszországi Föderáció Ukrajnában vagy Ukrajna ellen elkövetett, nemzetközi jogot sértő cselekményei, többek között az Egyesült Nemzetek Alapokmányát sértő agressziója, valamint a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi emberi jogi normák megsértése által Ukrajna területén annak nemzetközileg elismert határain belül, beleértve a parti tengerét, valamint kizárólagos gazdasági övezetében és kontinentális talapzatán az összes érintett természetes és jogi személynek, valamint az ukrán államnak – többek között regionális és helyi hatóságainak és állami tulajdonban vagy ellenőrzés alatt álló szervezeteinek – okozott károkért, veszteségekért vagy sérülésekért az egyes esetekben fizetendő kártérítés összegét.
2.A nemzetközi jogi eszköz rendelkezik a követelésekkel foglalkozó bizottság jogállásáról és jogi személyiségéről, amennyiben az a feladatai ellátásához és megbízatásának teljesítéséhez szükséges.
3.A nemzetközi jogi eszköz világosan és pontosan meghatározza az államok és a nemzetközi szervezetek tagságának címeit, valamint a jogi eszközben való részvételük módját.
4.A nemzetközi jogi eszköz egyértelműen meghatározza a követelésekkel foglalkozó bizottság szervezeti felépítését, különösen ami az irányítási struktúrát, valamint az államok és nemzetközi szervezetek részvételének módját illeti.
5.A nemzetközi jogi eszköz meghatározza, hogy a nemzetközi joggal összhangban az Oroszországi Föderációnak kell viselnie a követelésekkel foglalkozó bizottság költségeit. A jogi eszköz azt is meghatározza, hogy amíg az Oroszországi Föderáció eleget nem tesz az említett kötelezettségnek, a követelésekkel foglalkozó bizottságot a tagjainak éves megállapított hozzájárulásaiból és önkéntes hozzájárulásokból kell finanszírozni, és hogy a tagok hozzájárulásait az Oroszországi Föderációtól be kell hajtani.
6.A nemzetközi jogi eszköz egyértelműen meghatározza a tagok éves pénzügyi hozzájárulásának megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint a követelésekkel foglalkozó bizottságra vonatkozó pénzügyi szabályokat és eljárásokat.
7.A nemzetközi jogi eszköz tartalmazza a kárnyilvántartás munkájának zökkenőmentes és pontos átadásához szükséges módokat, és részletesen ismerteti a nyilvántartásnak a követelésekkel foglalkozó bizottság keretében történő esetleges folytatását.
8.A tárgyalásokat a következő eljárás szerint kell lefolytatni:
a)A tárgyalásokat jóval előre elő kell készíteni. E célból a Bizottság tájékoztatja az EUMSZ 218. cikkének (4) bekezdésével összhangban kijelölt különbizottságot a tervezett ütemtervről és a megtárgyalandó kérdésekről, és a lehető leghamarabb megosztja a vonatkozó információkat.
b)Szükség esetén a tárgyalási ülésszakok előtt össze kell hívni az EUMSZ 218. cikkének (4) bekezdésével összhangban kijelölt különbizottság ülését a kulcsfontosságú kérdések azonosítása, vélemények megfogalmazása és adott esetben iránymutatás nyújtása céljából.
c)A Bizottság az EUMSZ 218. cikkének (4) bekezdésével összhangban kijelölt különbizottságnak minden tárgyalási fordulót – vagy ha több tárgyalásra párhuzamosan kerül sor, a tárgyalások sorozatát – követően jelentést tesz a tárgyalások eredményéről.
d)A Bizottság tájékoztatja az EUMSZ 218. cikkének (4) bekezdésével összhangban kijelölt különbizottságot minden olyan fontos kérdésről, amely a tárgyalások során felmerülhet.
2. MELLÉKLET
PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3
1.3.Célkitűzés(ek)3
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3
1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)3
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3
1.3.4.Teljesítménymutatók3
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12
3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24
3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24
3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24
3.2.3.3.Előirányzatok összesen24
3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25
3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25
3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26
3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26
3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28
3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28
3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28
3.3.Becsült bevételi hatás29
4.Digitális vetületek29
4.1.Digitális vonatkozású követelmények30
4.2.Adatok30
4.3.Digitális megoldások31
4.4.Interoperabilitási értékelés31
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Ajánlás – A Tanács határozata az Európai Bizottságnak az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottságot létrehozó nemzetközi megállapodásra irányuló tárgyalásokon az Európai Unió nevében történő részvételre való felhatalmazásáról.
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)
Jogérvényesülés
Pénzügyi és technikai segítségnyújtás harmadik országoknak
1.3.Célkitűzés(ek)
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)
E javaslat fő célja, hogy felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy az Unió nevében részt vegyen a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi jogi eszközről folytatott tárgyalásokon. A követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozása kritikus szerepet fog játszani Ukrajna tekintetében a nemzetközi igazságszolgáltatás támogatásában és érvényesítésében, mivel az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni agressziójának áldozatait segítő átfogó nemzetközi kompenzációs mechanizmus elválaszthatatlan részét képezi.
1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)
1. Végső soron az Ukrajna számára szükséges segítség nyújtása annak biztosítása érdekében, hogy az Oroszországi Föderáció viselje az Ukrajnával szemben elkövetett, nemzetközi jogot sértő cselekményeinek jogkövetkezményeit, beleértve az e cselekmények által okozott károk, veszteségek vagy sérülések jóvátételére vonatkozó kötelezettséget is.
2. A kárnyilvántartás – amelyben az EU résztvevő – alapokmányának betartása; az alapokmány úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartás – beleértve annak a követelésekre és bizonyítékokra vonatkozó valamennyi adatot tartalmazó digitális platformját is – az Ukrajnával és az érintett nemzetközi szervezetekkel és szervekkel együttműködve külön nemzetközi jogi eszközzel létrehozandó kompenzációs mechanizmus első eleme.
3. A követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozása és az Unió abban való részvételének biztosítása.
4. A követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság számára eszközök rendelkezésre bocsátása, hogy megvizsgálja, értékelje és elbírálja a kárnyilvántartásába bejegyzett elismert követeléseket, és meghatározza az egyes esetekben fizetendő kártérítés összegét.
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.
A követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság tényfeltáró szervként fog működni és feladata az lesz, hogy megvizsgálja, értékelje és elbírálja a nyilvántartásba bejegyzett elismert követeléseket, és meghatározza az egyes esetekben fizetendő kártérítés összegét.
1.3.4.Teljesítménymutatók
Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.
A követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozása.
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:
új intézkedés
kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 1
meglévő intézkedés meghosszabbítása
egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
E kezdeményezés végrehajtása során két fő követelménynek kell teljesülnie. Az első, rövid távú követelmény az, hogy az EU hivatalosan is megbízást kapjon arra, hogy részt vegyen a követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló tárgyalási folyamatban. A második, hosszú távú követelmény csak akkor lesz értékelhető, ha a követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság teljes mértékben működőképessé vált. Amint ez bekövetkezik, e jogi eszköz hatékonyságát annak alapján lehet majd értékelni, hogy a bizottság képes-e megvizsgálni, értékelni és elbírálni az elismert követeléseket, valamint meghatározni az egyes esetekben fizetendő kártérítés összegét.
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.
Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes)
Az Unió több alkalommal megismételte az annak biztosítása melletti elkötelezettségét, hogy az Oroszországi Föderáció viselje a nemzetközi jogot sértő cselekményeinek jogkövetkezményeit, beleértve az ilyen cselekmények által okozott károk jóvátételére vonatkozó kötelezettséget is. Ez a kötelezettségvállalás különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 2022. évi, „Az Ukrajnával szembeni agresszióval kapcsolatos jogorvoslat és jóvátétel előmozdítása” című határozatában megfogalmazott felhívást tükrözi, amely elismerte, hogy létre kell hozni egy nemzetközi mechanizmust az Oroszország Ukrajnával szembeni agressziós háborújából eredő károk, veszteségek vagy sérülések jóvátételére. E felhívásra válaszul az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2023. május 12-én elfogadta az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni agressziója által okozott károk nyilvántartásáról szóló kibővített részleges megállapodás létrehozásáról szóló határozatot. Az államok fokozatos megközelítést alkalmaztak, és úgy döntöttek, hogy először a nyilvántartást hozzák létre, majd ezt követően a kompenzációs mechanizmus egyéb elemeit, nevezetesen a követelésekkel foglalkozó bizottságot és a kompenzációs alapot. Ezt a megközelítést tükrözte a nyilvántartás alapokmánya, amely elismeri, hogy a nyilvántartás – beleértve annak a követelésekre és bizonyítékokra vonatkozó valamennyi adatot tartalmazó digitális platformját is – az Ukrajnával és az érintett nemzetközi szervezetekkel és szervekkel együttműködve külön nemzetközi jogi eszközzel létrehozandó kompenzációs mechanizmus első eleme. Miután az Unió először 2023. május 11-én bizottsági határozat útján alapító társult tagként csatlakozott a kárnyilvántartáshoz, a 2024. július 22-én elfogadott tanácsi határozat nyomán a jogállását teljes körű résztvevőre változtatta. Tehát az Unió – a tagállamokkal együtt és azok mellett (Magyarország kivételével) – saját hatáskörben vesz részt a nyilvántartásban. Ez a részvétel lehetővé teszi az Unió számára, hogy kiálljon Ukrajna támogatása és a szabályokon alapuló nemzetközi jogrend helyreállításához való hozzájárulás iránti elkötelezettsége mellett. Ugyanakkor lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy jobban összehangolja a jóvátételekkel kapcsolatos intézkedéseit a tagállamokkal, ezáltal biztosítva, hogy az Unió egységes álláspontot képviselhessen. A Bizottság azon lehetősége, hogy részt vegyen a követelésekkel foglalkozó bizottságról folytatott tárgyalásokon, és végső soron a követelésekkel foglalkozó bizottságban annak létrehozását követően, a fennálló status quo természetes folytatását és fejlődését jelenti.
A várható uniós hozzáadott érték (utólagos)
A követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásában való részvétellel az EU hozzájárulna annak biztosításához, hogy az Oroszországi Föderáció viselje a jogellenes cselekményeinek jogkövetkezményeit, és hogy e törekvés során az EU egységes álláspontot képviselhessen. A Bizottság szükség esetén biztosíthatja a tagállamokkal való és a tagállamok közötti koordinációt a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásának és működésének különböző szakaszaiban, hozzájárulva ezáltal ezen új testület hatékony irányításához.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
A múltban levont főbb tanulságok korábbi hasonló eszközökkel kapcsolatosak. Az ENSZ kártérítési bizottsága (UNCC) a leginkább idevágó precedens, amely információt jelenthet az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó bizottság kialakításával és költségeivel összefüggésben. A UNCC 31 évig (1991 és 2022 között) állt fenn, ám az ítélkezési tevékenysége 12 évig tartott. A nyilvántartás keretében már elvégzett munka és az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése miatt a követelésekkel foglalkozó bizottság működésének időtartama a UNCC-énél rövidebb, a jelenlegi becslések szerint 10 év lehet. Az Unió azonban nem vett részt a UNCC-ben.
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel
Az Unió által Ukrajnának nyújtott rendíthetetlen támogatás a demokratikus elvek, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend és az európai béke megőrzése iránti közös elkötelezettséget tükrözi. Ez a javaslat ezért összhangban van más olyan uniós szakpolitikákkal, amelyek célja Ukrajna támogatása, valamint a nemzetközi rend és az európai béke megőrzése, különösen Oroszország Ukrajnával szembeni jelenlegi agressziós háborújával összefüggésben. E javaslat célkitűzéseit az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2024/792 rendelet támogatja. Az említett rendelet 34. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Ukrajna-eszköz III. pillére szerinti támogatásnak „ezenfelül a konfliktusmegelőzéssel és békeépítéssel, valamint a válság előtti és utáni szükségletek kezelésével kapcsolatos kapacitások megerősítését is szolgálnia kell, többek között olyan bizalomépítő intézkedések és folyamatok révén, amelyek előmozdítják az igazságszolgáltatást, az igazságkeresést, a konfliktus utáni átfogó rehabilitációt egy befogadó, békés társadalom kialakítása érdekében, továbbá a háború során elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok gyűjtését. E fejezet keretében finanszírozhatók az Ukrajnában a nemzetközi igazságszolgáltatás támogatásában és érvényesítésében részt vevő kezdeményezések és szervek”.
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is
A követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottságnak 2027-ig nyújtott uniós hozzájárulás jogalapját az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2024/792 rendelet biztosítja. Az (EU) 2024/792 rendeletben és különösen az V. fejezetben meghatározott célkitűzések alapján az említett rendelet 34. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[a]z e fejezet szerinti támogatásnak ezenfelül a konfliktusmegelőzéssel és békeépítéssel, valamint a válság előtti és utáni szükségletek kezelésével kapcsolatos kapacitások megerősítését is szolgálnia kell, többek között olyan bizalomépítő intézkedések és folyamatok révén, amelyek előmozdítják az igazságszolgáltatást, az igazságkeresést, a konfliktus utáni átfogó rehabilitációt egy befogadó, békés társadalom kialakítása érdekében, továbbá a háború során elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok gyűjtését. E fejezet keretében finanszírozhatók az Ukrajnában a nemzetközi igazságszolgáltatás támogatásában és érvényesítésében részt vevő kezdeményezések és szervek”. Mivel a követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló jogi eszköz célja, hogy Ukrajnában érvényesítse a nemzetközi igazságszolgáltatást azáltal, hogy hozzájárul egy olyan mechanizmushoz, amely kompenzálja az Ukrajna és annak lakossága által az Oroszországi Föderáció nemzetközi jogi jogsértései miatt elszenvedett károkat, ezért az (EU) 2024/792 rendelet 34. cikkének (3) bekezdése megfelelő jogalapot biztosít az Unió számára ahhoz, hogy 2027-ig pénzügyi hozzájárulást nyújtson a követelésekkel foglalkozó bizottságnak. Az e kiadásokat fedező költségvetési sor a 16 06 03 01. sor (Uniós csatlakozási támogatás és egyéb intézkedések), amely tekintetében a kapcsolódó költségvetési megjegyzések kifejtik, hogy ez a jogcím „fedezi továbbá [...] az uniós fellépést kiegészítő egyéb intézkedéseket, például az Oroszország agressziós háborújával kapcsolatos elszámoltathatósági mechanizmusokat”. Az Uniónak a kárnyilvántartáshoz való hozzájárulását az Ukrajna-eszköz is fedezi.
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama
határozott időtartam
– időtartam: 2025-től 2035-ig 2
– pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében
határozatlan időtartam
–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
–azt követően: rendes ütemű végrehajtás
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 3
Közvetlen irányítás a Bizottság által 4
– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
– végrehajtó ügynökségen keresztül
Megosztott irányítás a tagállamokkal
Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg) 5
– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap
– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek
– közjogi szervek
– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek
– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek
– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek
–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési garanciák végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
A jelentéstételi szabályokat illetően az Uniónak a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló tárgyalásokon való részvételét az EUMSZ 218. cikkének (4) bekezdése szerinti különbizottsággal konzultálva kell lefolytatni. A Bizottság rendszeresen beszámol a különbizottságnak az e határozat alapján tett lépésekről, és rendszeresen konzultál vele. Minden olyan esetben, amikor a Tanács ezt kéri, a Bizottság – írásban is – beszámol a Tanácsnak a tárgyalások állásáról és eredményéről.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása
A végrehajtási módszert illetően a követelésekkel foglalkozó bizottságnak nyújtandó uniós hozzájárulásra az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet9 245. cikke alkalmazandó, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy tagsági díjat fizessen olyan szerveknek, amelyeknek az Unió tagja.
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
Ebben a szakaszban konkrét kockázatokat még nem azonosítottak.
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
A Bizottság központi szolgálatainak útmutatása alapján a bizottsági szintű ellenőrzések költségeit a különböző ellenőrzési szakaszok költségei alapján értékelik. Az egyes irányítási módok átfogó értékelése az összes költség és a kapcsolódó irányítási módra vonatkozóan az év folyamán kifizetett teljes összeg arányából ered.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések
Az ilyen típusú kiadásokra vonatkozó általános szabályok vannak érvényben.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)
·Meglévő költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. 6 |
EFTA-országoktól 7 |
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 8 |
más harmadik országoktól |
egyéb címzett bevétel |
|
|
0 |
16 06 03 01 |
diff. |
NEM |
NEM |
NEM |
NEM |
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását
– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
0 |
A többéves pénzügyi keretben meghatározott éves felső határokon kívüli kiadások |
|
Főigazgatóság: Európai szomszédságpolitika és csatlakozási tárgyalások |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||||||
|
Operatív előirányzatok |
|||||||||
|
16 06 03 01 — Uniós csatlakozási támogatás és egyéb intézkedések |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
0,000 |
0,000 |
3,000 |
3,000 |
6,000 |
||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
0,000 |
0,000 |
3,000 |
3,000 |
6,000 |
|||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 9 |
|||||||||
|
Költségvetési sor |
(3) |
||||||||
|
Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságához tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(1a)+(1b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
3,000 |
3,000 |
6,000 |
||
|
Kifizetési előirányzatok |
=(2a)+(2b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
3,000 |
3,000 |
6,000 10 |
|||
|
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||||||
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
0,000 |
0,000 |
3,000 |
3,000 |
6,000 |
||
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
0,000 |
0,000 |
3,000 |
3,000 |
6,000 |
|||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
A többéves pénzügyi keret 0.
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
0,000 |
0,000 |
3,000 |
3,000 |
6,000 |
||
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
0,000 |
0,000 |
3,000 |
3,000 |
6,000 |
||
3.2.2.Az operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)
Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket |
2024. év |
2025. év |
2026. év |
2027. év |
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető. |
ÖSSZESEN |
|||||||||||||
|
KIMENETEK |
|||||||||||||||||||
|
Típus 11 |
Átlagos költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Összesített szám |
Összköltség |
||
|
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 12 … |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
1. konkrét célkitűzés részösszege |
|||||||||||||||||||
|
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS … |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
2. konkrét célkitűzés részösszege |
|||||||||||||||||||
|
ÖSSZESEN |
|||||||||||||||||||
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.
– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
Év |
Év |
Év |
Év |
2021–2027 ÖSSZESEN |
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||
|
7. FEJEZET |
|||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETI részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívül |
|||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
ÖSSZESEN |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek
– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 13
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
Év |
Év |
Év |
Év |
|
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||
|
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
|||||
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 01 (közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 11 (közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok (kérjük megnevezni) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben) |
|||||
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Igazgatási támogatási sor
|
- a központokban |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
- az Unió küldöttségeinél |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (kérjük megnevezni) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (kérjük megnevezni) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):
|
A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő |
Kivételes esetben további személyzet* |
|||
|
A 7. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó |
A BA sorból finanszírozandó |
Díjakból finanszírozandó |
||
|
Létszámtervi álláshelyek |
N/A |
|||
|
Külső munkatársak (CA, SNE, INT) |
||||
A következők által elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |
|
|
Külső munkatársak |
3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése
|
Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||
|
7. FEJEZET |
|||||
|
Információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos kiadások (szervezeti) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETI részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívül |
|||||
|
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
ÖSSZESEN |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
A javaslat/kezdeményezés
– teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.
A követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottságnak 2027-ig nyújtott uniós hozzájárulás jogalapját az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2024/792 rendelet biztosítja. Az (EU) 2024/792 rendeletben és különösen az V. fejezetben meghatározott célkitűzések alapján az említett rendelet 34. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[a]z e fejezet szerinti támogatásnak ezenfelül a konfliktusmegelőzéssel és békeépítéssel, valamint a válság előtti és utáni szükségletek kezelésével kapcsolatos kapacitások megerősítését is szolgálnia kell, többek között olyan bizalomépítő intézkedések és folyamatok révén, amelyek előmozdítják az igazságszolgáltatást, az igazságkeresést, a konfliktus utáni átfogó rehabilitációt egy befogadó, békés társadalom kialakítása érdekében, továbbá a háború során elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok gyűjtését. E fejezet keretében finanszírozhatók az Ukrajnában a nemzetközi igazságszolgáltatás támogatásában és érvényesítésében részt vevő kezdeményezések és szervek”. Mivel a követelésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról szóló jogi eszköz célja, hogy Ukrajnában érvényesítse a nemzetközi igazságszolgáltatást azáltal, hogy hozzájárul egy olyan mechanizmushoz, amely kompenzálja az Ukrajna és annak lakossága által az Oroszországi Föderáció nemzetközi jogi jogsértései miatt elszenvedett károkat, ezért az (EU) 2024/792 rendelet 34. cikkének (3) bekezdése megfelelő jogalapot biztosít az Unió számára ahhoz, hogy 2027-ig pénzügyi hozzájárulást nyújtson a követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottságnak.
– a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.
– a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.
3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása
A javaslat/kezdeményezés
– nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
– előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:
3.3.
Becsült bevételi hatás
– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
– A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:
a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást
a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást
kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve
millió EUR (három tizedesjegyig)
4.Digitális vetületek
|
Tárgytalan. |
4.1.Digitális vonatkozású követelmények
|
Tárgytalan. |
4.2.Adatok
|
Tárgytalan. |
4.3.Digitális megoldások
|
Tárgytalan. |
4.4.Interoperabilitási értékelés
|
Tárgytalan. |
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések
|
Tárgytalan. |
