(1)

Ez a közlemény iránymutatásként szolgál a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek állami finanszírozásának az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történő értékeléséhez.

(2)

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek nagyon jelentős mértékben hozzájárulhatnak a fenntartható gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, a versenyképességhez és a rezilienciához az uniós ipar és gazdaság tekintetében, és megerősíthetik az Unió nyitott stratégiai autonómiáját azáltal, hogy határokon átnyúló együttműködés révén lehetővé teszik az áttörést jelentő innovációs és infrastrukturális projekteket, amelyek pozitív továbbgyűrűző hatásokkal járnak a belső piacra és a társadalom egészére nézve.

(3)

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek az Unió egészéből vonnak be tudást, szakértelmet, pénzügyi forrásokat és gazdasági szereplőket azzal a szándékkal, hogy megoldást kínáljanak azokra a jelentős mértékű piaci és rendszerszintű hiányosságokra vagy társadalmi kihívásokra, amelyek máskülönben nem lennének orvosolhatók. E projekteket úgy alakították ki, hogy a köz- és magánszféra együttesen vállalkozzon olyan nagyszabású projektekre, amelyek az Unió és polgárai számára jelentős előnyöket biztosítanak.

(4)

Azok a projektek minősülhetnek közös európai érdeket szolgáló fontos projekteknek, amelyek olyak szakpolitikát és tevékenységet támogatnak, amelyek közös európai célkitűzéseket megvalósítására törekednek, különös tekintettel az európai zöld megállapodásra (1), a digitális stratégiára (2) és a digitális évtizedre (3), az új európai iparstratégiára (4) és annak frissítésére (5), az európai adatstratégiára (6) és az Európai Helyreállítási Eszközre (Next Generation EU) (7). A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek hozzájárulhatnak a – például a Covid19-világjárvány okozta – súlyos gazdasági zavarok utáni fenntartható helyreállításhoz is, és támogathatják az Unió társadalmi és gazdasági rezilienciájának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket.

(5)

Az új uniós iparstratégiát és a kkv-stratégiát (8) figyelembe véve fontos, hogy a kkv-k és az induló vállalkozások részt vehessenek a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekben és élvezhessék azok előnyeit. A Bizottság az értékelés során minden olyan körülményt figyelembe veszi majd, amely arra utal, hogy a bejelentett támogatás kevésbé valószínűen torzítja indokolatlanul a versenyt, például összegéből adódóan.

(6)

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek kialakítása nagyarányú részvételt tesz szükségessé a közigazgatási szervek részéről, minden olyan esetben, amikor maga a piac nem finanszírozna ilyen jellegű projekteket. Ez a közlemény meghatározza az olyan esetekben alkalmazandó szabályokat, amikor az ilyen projektek állami finanszírozása állami támogatásnak minősül, annak érdekében, hogy a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteknek nyújtott állami támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősüljön. A szabályok célja különösen annak biztosítása, hogy az ilyen támogatás ne befolyásolja indokolatlanul hátrányosan a tagállamok közötti kereskedelmi feltételeket, és hogy az ilyen támogatás kereskedelemre és versenyre gyakorolt hatását a szükséges minimumra korlátozzák.

(7)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető valamely, európai közérdeket képviselő jelentős projekt megvalósításának előmozdítására nyújtott támogatás. Ennek megfelelően e közlemény iránymutatást nyújt azokkal a kritériumokkal kapcsolatban, melyeket a Bizottság a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatás értékelésére alkalmaz. Az alkalmazási kör meghatározását követően a közlemény megállapítja azokat a kritériumokat, amelyek alapján a Bizottság értékeli a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek jellegét és jelentőségét a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából. Ezt követően a dokumentum kifejti, hogy a Bizottság miként értékeli az európai közérdeket képviselő jelentős projektek állami finanszírozásának az állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőségét.

(8)

A közlemény nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott valamely támogatás a Szerződés egyéb rendelkezései – nevezetesen a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja – alapján is a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősülhet. A Szerződés ezen rendelkezései azonban nem feltétlenül foglalkoznak megfelelő mértékben a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek relevanciájával, sajátosságaival és jellemzőivel. Ezek egyedi támogathatósági, összeegyeztethetőségi és eljárási szabályokat tehetnek szükségessé, ahogy az ebben a közleményben is szerepel.

(9)

A Bizottság a jelen közleményben foglalt elveket a gazdasági tevékenység valamennyi ágazatában alkalmazni fogja a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre.

(10)

Az említett elvek nem alkalmazandók a következőkre:

(11)

Annak meghatározása során, hogy egy projekt a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozik-e vagy sem, a Bizottság e közlemény 3.1., 3.2. és 3.3. szakaszában meghatározott kritériumokat fogja alkalmazni.

(12)

A támogatási javaslatnak olyan önálló projektre kell vonatkoznia, amelynek egyértelműen meghatározottak a célkitűzései, valamint a végrehajtási feltételei, beleértve annak résztvevőit és finanszírozását is (12).

(13)

A Bizottság „integrált projekteket”, azaz közös struktúrába, ütemtervbe vagy programba ágyazott, egyazon célkitűzéssel bíró és koherens rendszerszintű megközelítés jellemezte önálló projektek csoportját is támogathatónak minősíthet. Az integrált projektek egyedi alkotóelemei kapcsolódhatnak az ellátási lánc eltérő szintjeihez, azonban egymást kiegészítőnek kell lenniük és jelentős hozzáadott értéket kell képviselniük az európai szintű célkitűzés eléréséhez való hozzájárulásuk során (13).

(14)

A projektnek konkrét, egyértelmű és azonosítható lényeges hozzájárulást kell tennie az Unió célkitűzéseihez vagy stratégiáihoz, és jelentős hatást kell gyakorolnia a fenntartható fejlődésre, például kiemelten fontosnak kell lennie az európai zöld megállapodás, a digitális stratégia, a digitális évtized és az európai adatstratégia, az új európai iparstratégia és annak frissítése, a Next Generation EU, az európai egészségügyi unió (14), a kutatás és az innováció szolgálatában álló új Európai Kutatási Térség (15), a körforgásos gazdaságra vonatkozó új uniós cselekvési terv (16), vagy az Unió azon célkitűzése szempontjából, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon.

(15)

A projektnek bizonyítania kell, hogy olyan jelentős piaci vagy rendszerszintű hiányosságok leküzdésére irányul, amelyek miatt a projektet a támogatás hiányában nem tudnák ugyanolyan mértékben vagy ugyanolyan módon végrehajtani, vagy olyan társadalmi kihívások kezelésére, amelyeket egyébként nem lenne megfelelően kezelve vagy orvosolva.

(16)

Amennyiben a projekt jellege nem indokol kisebb résztvevői számot (17), a projektet rendszerint legalább négy tagállam részvételével kell megvalósítani, és előnyeinek nem csupán a finanszírozó tagállamokban, hanem az Unió szélesebb körű területein jelentkezniük kell. A projektből származó előnyöket egyértelműen, konkrét és azonosítható módon kell meghatározni (18).

(17)

Minden tagállam számára valódi lehetőséget kell biztosítani az alakulóban lévő projektekben való részvételre. A bejelentő tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy valamennyi tagállam tájékoztatást kapott az adott projekt lehetséges indulásáról, például kapcsolatfelvétel, szövetségek, találkozók vagy kapcsolatépítő rendezvények révén, amelyeken kkv-k és induló vállalkozások is részt vettek, és lehetőséget biztosítottak számukra a részvételre.

(18)

A projektből származó előnyök nem korlátozódhatnak az érintett vállalkozásokra vagy az érintett ágazatra, hanem az eredményeknek egyértelműen, konkrét és azonosítható módon meghatározott kedvező továbbgyűrűző hatásaik (köztük az értéklánc különböző szintjeire, illetve a beszerzési és az értékesítési piacokra gyakorolt szisztémás hatások, vagy az egyéb ágazatokban jelentkező alternatív felhasználás vagy modális váltás) révén az uniós gazdaság, illetve társadalom szélesebb körében, fokozott alkalmazhatósággal kell hasznosulniuk.

(19)

A projekthez a kedvezményezettnek jelentős társfinanszírozást kell nyújtania (19).

(20)

A tagállamoknak bizonyítékot kell szolgáltatniuk arra vonatkozóan, hogy a projekt megfelel az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti, „a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek” vagy más hasonló módszertannak (20). A támogatás pozitív hatásainak és a versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatásainak átfogó mérlegelése során a Bizottság az említett elvnek való megfelelést az értékelés egyik fontos tényezőjének tekinti. Általában véve az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében a környezetvédelmi célkitűzéseket jelentősen sértő beruházásoknál valószínűleg nem találnak elegendő pozitív hatást ahhoz, hogy azok felülmúlják a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásokat. A projekt által a jelentős piaci vagy rendszerszintű hiányosságok vagy olyan társadalmi kihívások kezelésére gyakorolt pozitív hatások, amelyeket egyébként nem lehetne kezelni, minden esetben egyedi értékelés tárgyát képezik.

(21)

A 3.2.1. pontban ismertetett kumulatív kritériumokon felül a Bizottság kedvezőbb elbánást fog biztosítani a tagállamok által javasolt következő elemek teljesülése esetén:

(22)

A kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) projekteknek nagy horderejű innovációt kell képviselniük, vagy a K+F+I tekintetében lényeges hozzáadott értéket kell biztosítaniuk az érintett ágazat tudományos és technikai állásának fényében (23).

(23)

Az első ipari hasznosítást magukban foglaló projekteknek jelentős kutatási és innovációs tevékenység, vagy alapvetően innovatív termelési eljárás alkalmazásával kell új termék vagy szolgáltatás kifejlesztését lehetővé tenniük. A meglévő termelőberendezések innovatív vetületet nélkülöző rendszeres korszerűsítése és meglévő termékek továbbfejlesztése nem minősül első ipari hasznosításnak.

(24)

E közlemény alkalmazásában az első ipari hasznosítás a kísérleti létesítmények bővítésére, bemutató üzemekre vagy a maga nemében újnak minősülő berendezésre és létesítményre utal, és a tesztelési szakaszt is felölelő kísérleti stádiumot követő szakaszt, valamint a tételes termelésről a méretgazdaságos termelésre való átállást foglalja magában, ám a tömegtermelést vagy a kereskedelmi tevékenységeket nem (24). Az első ipari hasznosítás végét többek között a vonatkozó K+F+I-vel kapcsolatos azon teljesítménymutatók figyelembevételével határozzák meg, amelyek a tömegtermelés megkezdésének képességét jelzik. Első ipari hasznosítási tevékenységek finanszírozhatók állami támogatásból, amennyiben az első ipari hasznosítás K+F+I tevékenység eredménye és maga is jelentős K+F+I komponenst tartalmaz, amely a projekt sikeres megvalósításának szerves és szükséges elemét képezi. Nem szükségszerű, hogy ugyanaz a szervezet végezze az első ipari hasznosítást és a K+F+I tevékenységet, amennyiben az említett szervezet jogot szerez a megelőző K+F+I tevékenység eredményeinek felhasználására, továbbá mind a K+F+I tevékenység, mind az első ipari hasznosítás szerepel a projektben.

(25)

A környezetvédelmi, energetikai, közlekedési, egészségügyi vagy digitális ágazat infrastrukturális projektjeinek – amennyiben nem tartoznak a 22. és 23. pont hatálya alá – nagy jelentőséggel kell bírniuk az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai, energetikai (beleértve az energiaellátás biztonságát), közlekedési, egészségügyi, ipari vagy digitális stratégiái szempontjából, vagy jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a belső piachoz, ideértve többek között az említett konkrét ágazatokat is, és az ilyen projektek az építés lezárultától a teljes működőképesség eléréséig tartó szakaszban támogathatók.

(26)

Egy projekt akkor minősül közös európai érdeket szolgáló fontos projektnek, ha mennyiségi vagy minőségi szempontból jelentős. Kifejezetten fontosnak kell lennie méretét vagy alkalmazási körét tekintve, vagy igen figyelemreméltó technológiai vagy pénzügyi kockázatot kell magában hordoznia, vagy mindkettő. A projektek jelentőségének meghatározásához a Bizottság figyelembe veszi a 3.2. szakaszban meghatározott kritériumokat.

(27)

A belső piac és a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében vett összeegyeztethetőségének értékelésekor a Bizottság e közlemény 4.1., a 4.2. és a 4.3. szakaszban foglalt kritériumokat veszi figyelembe (25).

(28)

A Bizottság a 4.2. szakasz értelmében mérlegelési teszttel értékeli, hogy a támogatás várható kedvező hatásai felülmúlják-e a lehetséges kedvezőtlen hatásokat.

(29)

Figyelembe véve a projekt jellegét, a Bizottság megállapíthatja, hogy a piaci vagy rendszerszintű hiányosságok, illetve társadalmi kihívások megléte, valamint az európai közérdekhez nyújtott hozzájárulás teljesülhet az integrált projekt egyes elemei tekintetében, amennyiben a projekt megfelel a 3. pontban foglalt jogosultsági feltételeknek.

(30)

A támogatás nem fordítható valamely projekt azon költségeinek támogatására, amelyek a vállalkozásnál amúgy is felmerültek volna, és nem kompenzálhatja egy gazdasági tevékenység szokásos üzleti kockázatát. Teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy támogatás hiányában a projekt nem lenne megvalósítható, vagy kisebb nagyságrendben lenne lehetséges, szűkebb alkalmazási körrel vagy nem megfelelő ütemben, vagy csak olyan más módon lenne megvalósítható, ami jelentősen korlátozná a várható előnyöket (26). A támogatás csak akkor tekinthető arányosnak, ha kevesebb támogatással nem lehetne elérni ugyanazt az eredményt.

(31)

A tagállamoknak a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a támogatott projekttel kapcsolatos megfelelő információkat, és egy átfogó kontrafaktuális forgatókönyvet, amely azt a helyzetet méri fel, amelyben egyetlen tagállam sem nyújt támogatást (27). A kontrafaktuális forgatókönyv bemutathatja, hogy a projektnek nincs alternatívája, amennyiben bizonyíthatóan ez a legvalószínűbb kontrafaktuális forgatókönyv, vagy bemutathat egy, a kedvezményezettek által belső döntéshozataluk folyamán fontolóra vett alternatív projektet, vagy olyan alternatív projektre is hivatkozhat, melyet részben vagy egészében az Unión kívül valósítanak meg. A kedvezményezettek által bemutatott kontrafaktuális forgatókönyv hitelességének bizonyítása érdekében felkérjük a bejelentő tagállamokat, hogy nyújtsák be a kedvezményezettek vonatkozó belső dokumentumait, például igazgatótanácsi prezentációkat, elemzéseket, jelentéseket és tanulmányokat (28).

(32)

Alternatív projekt hiányában a Bizottság ellenőrzi, hogy a támogatási összeg ne haladja meg a támogatott projekt kellő jövedelmezőségéhez minimálisan szükséges mértéket, például azzal, hogy lehetővé teszi olyan belső megtérülési ráta elérését, amely összhangban áll az ágazat- vagy vállalatspecifikus referenciaértékkel vagy elvárt hozammal. E célból használhatók továbbá olyan normál megtérülési ráták, amelyeket a kedvezményezettek más, hasonló típusú beruházási projektek esetében írnak elő, továbbá a vállalkozás teljes tőkeköltsége, vagy az érintett ágazatban általában tapasztalt megtérülések is. Figyelembe kell venni a projekt teljes időtartama alatt várható összes releváns költséget és hasznot.

(33)

A támogatás maximálisan megengedett szintjét az elszámolható költségekhez viszonyítva megállapított finanszírozási hiány határozza meg. Amennyiben azt a finanszírozási hiány elemzése indokolja, a támogatási intenzitás az elszámolható költségek egészét is elérheti. A finanszírozási hiány a beruházás élettartama során előforduló pozitív és negatív, megfelelő diszkonttényező alapján jelenértékre diszkontált pénzforgalom különbözete, amely tükrözi a projekt kedvezményezettje számára a projekt végrehajtásához szükséges megtérülési rátát, a felmerült kockázatok figyelembevételével. Az elszámolható költségeket a melléklet (29) állapítja meg.

(34)

Amennyiben – például belső vállalati dokumentumokkal – kimutatható, hogy a támogatás kedvezményezettjének egyértelműen választási lehetősége van egy támogatott projekt, illetve egy támogatásban nem részesülő alternatív projekt megvalósítása között, a Bizottság összehasonlítja a beruházás várható nettó jelenértékét a támogatott projekten és az alternatív projekten belül, tekintetbe véve a különböző üzleti forgatókönyvek bekövetkeztének valószínűségét.

(35)

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás halmozható uniós finanszírozással vagy más állami támogatással, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekhez nyújtott közfinanszírozás teljes összege nem haladja meg az uniós jog alkalmazandó szabályaiban meghatározott legkedvezőbb finanszírozási arányt.

(36)

Annak biztosítása érdekében, hogy az állami támogatás arányos maradjon és a szükséges mértékre korlátozódjon, a Bizottság további biztosítékként felkérheti a bejelentő tagállamot egy visszakövetelési mechanizmus végrehajtására (30). A visszakövetelési mechanizmusnak biztosítania kell a további nyereségek kiegyensúlyozott elosztását, ha a projekt a bejelentett finanszírozási hiány elemzésében előre jelzettnél nyereségesebb, és csak azokra a beruházásokra alkalmazható, amelyek az utólagos cash flow-eredmények és az állami támogatások kifizetései alapján a kedvezményezettek tőkeköltségét meghaladó megtérülési rátát érnek el. Minden ilyen visszakövetelési mechanizmust előzetesen egyértelműen meg kell határozni annak érdekében, hogy a projektben való részvétellel kapcsolatos döntéshozatal pillanatában pénzügyi kiszámíthatóságot lehessen biztosítani a kedvezményezettek számára. Ezt a mechanizmust úgy kell kialakítani, hogy a kedvezményezetteket továbbra is erőteljesen beruházásaik és projektjeik teljesítményének maximalizálására ösztönözzék.

(37)

Elemzése során a Bizottság a következő tényezőket veszi figyelembe:

(38)

A nemzetközi kereskedelem tényleges vagy lehetséges közvetlen vagy közvetett torzulásainak kiküszöbölése érdekében a Bizottság számításba veheti azt a tényt, hogy az Unión kívüli versenytársak hasonló projektekhez – közvetlenül vagy közvetve – azonos intenzitású támogatást kaptak az elmúlt három évben, illetve kapnak a jövőben. Mindazonáltal amennyiben valószínűsíthető, hogy a nemzetközi kereskedelem torzulásai több mint három év elteltével jelentkeznek – tekintettel a szóban forgó ágazat sajátos jellegére –, a referencia-időszakot ennek megfelelően meg lehet hosszabbítani. Az érintett tagállam lehetőség szerint elegendő információt szolgáltat a Bizottságnak a helyzet megfelelő értékeléséhez, különösen harmadik országbeli versenytárak versenyelőnye figyelembevételének szükségességéhez. Ha a Bizottságnak nem állnak rendelkezésére a megítélt vagy javasolt támogatásra vonatkozó bizonyítékok, akkor határozatát közvetett bizonyítékokra is alapozhatja. A Bizottság megfelelő intézkedéseket hozhat az Unión kívül kapott támogatásokból eredő versenytorzulások kezelésére is.

(39)

A bizonyítékokat összegyűjtése során a Bizottság vizsgálati jogkörével is élhet (31).

(40)

A támogatási eszközt azon piaci és egyéb jelentős rendszerszintű hiányosságokra tekintettel kell megválasztani, amelyek felszámolására a támogatás törekszik. Például amikor a forráshoz jutás hiánya jelenti a mögöttes problémát, a tagállamoknak általában likviditási támogatás – például hitel vagy garancia – formájában kell támogatást nyújtaniuk (32). Amennyiben arra is szükség van, hogy a kockázatban bizonyos mértékben a vállalkozás is osztozzon, általában a visszafizetendő előleg az előnyben részesítendő támogatási eszköz. A visszafizetendő támogatási eszközöket általában kedvező indikátornak tekintik.

(41)

A kedvezményezettek versenyszerű, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján történő kiválasztását kedvező indikátornak tekintik.

(42)

A tagállamoknak bizonyítékkal kell alátámasztaniuk, hogy a javasolt támogatási intézkedés megfelelő szakpolitikai eszközként szolgál a projekt célkitűzésének megvalósításához. Nem tekinthető megfelelőnek a támogatási intézkedés, amennyiben ugyanaz az eredmény elérhető más, kevésbé torzító szakpolitikai eszközökkel vagy támogatási eszközökkel.

(43)

A támogatás összeegyeztethetősége érdekében a támogatási intézkedésnek a verseny és a tagállamok közötti kereskedelem torzulása tekintetében jelentkező negatív hatásait korlátozni kell, és azokat meg kell haladniuk a közös európai érdekű célkitűzések megvalósítása tekintetében jelentkező pozitív hatásoknak.

(44)

A támogatási intézkedés negatív hatásainak értékelésekor a Bizottság a verseny torzulásainak elemzését a többletkapacitás kockázata mellett arra a várható hatásra összpontosítja, amelyet a támogatás az érintett termékpiacokon – köztük a beszerzési és az értékesítési piacokon – a vállalkozások közötti versenyre gyakorol.

(45)

A Bizottság értékeli a piac lezárásának és az erőfölénynek a kockázatát. Az infrastruktúra (33) építését magában foglaló projekteknek meg kell felelniük az infrastruktúrához való nyílt és megkülönböztetésmentes hozzáférés, valamint a megkülönböztetésmentes árképzés és hálózatüzemeltetés elveinek, beleértve az uniós jogban lefektetett elveket is (34).

(46)

A Bizottság értékeli a kereskedelemre gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásokat, köztük a tagállamok közötti támogatási verseny kockázatát, mely különösen felerősödhet egy adott helyszín kiválasztása kapcsán.

(47)

A kereskedelemre gyakorolt lehetséges negatív hatások értékelése során a Bizottság mérlegelni fogja, hogy a támogatás feltétele-e a kedvezményezett termelési tevékenységének vagy bármely más tevékenységének az EGT-megállapodás egy másik Szerződő Féltől a támogatást nyújtó tagállam területére való áthelyezése. Ez a feltétel károsnak tűnne a belső piacra nézve, a kedvezményezett EGT-n belüli eredeti letelepedése szerinti helyen ténylegesen bekövetkező munkahelymegszűnések számától függetlenül is, és valószínűleg nem ellensúlyozná azt semmilyen más kedvező hatás.

(48)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a következő információkat közzétegyék a Bizottság Támogatásátláthatósági Moduljában vagy egy átfogó állami támogatási honlapon, nemzeti vagy regionális szinten:

(49)

Az információk közzétételével kapcsolatos követelmény a 100 000 EUR-t meghaladó összegű egyedi támogatások nyújtására alkalmazandó. Ezeket az információkat a támogatás odaítéléséről szóló határozat meghozatalát követően közzé kell tenni, legalább 10 évig meg kell őket őrizni, és korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára (37).

(50)

A Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak minden esetben előzetesen be kell jelenteniük a Bizottságnak a támogatás nyújtására és módosítására irányuló szándékukat, beleértve a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteknek nyújtandó támogatásokat is.

(51)

Az egyazon közös európai érdeket szolgáló fontos projektben részt vevő tagállamok felkérést kapnak, hogy lehetőség szerint közös bejelentést nyújtsanak be a Bizottságnak, amely magában foglalja a közös európai érdeket szolgáló fontos projektet leíró és a projekt támogathatóságát alátámasztó közös szöveget is.

(52)

A projekt kivitelezése során rendszeresen jelentéseket kell készíteni. Adott esetben a Bizottság utólagos értékelés elvégzését kérheti.

(53)

A Bizottság a jelen közleményben foglalt elveket 2022. január 1-jétől fogja alkalmazni.

(54)

Ezeket az elveket fogja alkalmazni minden olyan bejelentett támogatási projektre vonatkozóan, amellyel kapcsolatban 2022. január 1-jén vagy azt követően kell határozatot hoznia, még akkor is, ha a projekteket ezen időpont előtt jelentették be.

(55)

A jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályok megállapításáról szóló közleménnyel (38) összhangban a Bizottság a be nem jelentett támogatások esetén az e közleményben foglalt elveket alkalmazza akkor, ha a támogatást a 2022. január 1-jén vagy azt követően ítélték oda, és a támogatás odaítélésekor hatályban lévő szabályokat alkalmazza a támogatás odaítélésének minden más esetére.