Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A vállalkozói készséget és az innovációt támogató egységes piac előmozdítása – új gazdasági modellek támogatása a társadalmi kihívások és az átalakulások kezelése érdekében

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2019/C 353/02)

Előadó: Giuseppe GUERINI

Közgyűlési határozat:	2019.1.24.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás”
Elfogadás a szekcióülésen:	2019.7.4.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2019.7.17.
Plenáris ülés száma:	545 .
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	185/0/6

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Általánosan elismert nézet, hogy a szociális piacgazdaság kialakítására kell törekedni, amely az új technológiák intelligens alkalmazásával képes kezelni a fenntarthatósággal, az éghajlatváltozással, valamint az egyenlőtlenségek csökkentésével kapcsolatos jelentős problémákat.

1.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy ezen a téren a közintézményeken kívül a vállalkozói világ is aktív és fontos közreműködő lehet. Különösen a reálgazdaság azon vállalkozásai, amelyek a pénzügyi ösztönzők spekulatív használata nélkül teremtenek értéket és munkahelyeket.

1.3.

Figyelembe véve, hogy európai szinten számos gazdasági modell és vállalkozási forma létezik, fontos, hogy a vállalkozásokkal, a gazdasággal és a belső piaccal kapcsolatos jogalkotási javaslatok ne az uniformizáló, „mindent egy kaptafára” megközelítést kövessék, hanem ehelyett a „vállalkozások biodiverzitását” hasznosítsák.

1.4.

Alapvetően fontos, hogy az európai intézmények támogassák a mesterséges intelligencia fejlesztését és a nagy adathalmazok helyes használatát, ennek érdekében pedig olyan jogszabályokat hozzanak létre, amelyek garantálják, hogy e technológiák fejlesztése az egyén jogainak tiszteletben tartásával történik, másrészt összehangolt módon fektessenek be európai és állami forrásokat az EU globális szintű versenyképességének garantálása érdekében. A nagy adathalmazokat és az azokban rejlő potenciált a kkv-k részére is hozzáférhetővé kell tenni.

1.5.

Az új technológiák, a mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazok következtében a termelési folyamatokat és általánosságban a gazdaságot érintő átalakulások gyökeresen meg fogják változtatni a munkaerőpiacot is. Fontos ugyanakkor, hogy ezek a változási folyamatok egy gyümölcsöző társadalmi párbeszéd keretében, valamint a munkavállalók jogainak és életminőségének tiszteletben tartása mellett menjenek végbe.

1.6.

A kkv-k hitelhez jutását elősegítő intézkedéseknek (mint amilyen a Juncker-terv, a COSME-program vagy a jövőben induló InvestEU program) továbbra is támogatniuk kell a kkv-kat és szociális vállalkozásokat, amelyek likviditási problémák és az elegendő saját tőke hiánya miatt nehezen tudnak növekedni. A kockázati tőke európai piacának fejlesztését is aktívan kellene ösztönözni.

1.7.

Mivel egy egyre idősödő és csökkenő lélekszámú európai népesség számára kell társadalmi kohéziót és méltányosságot biztosítani, egyre egyértelműbbé válik, milyen szerepet tölthetnek be a jövőben a szociális és a kölcsönösségen alapuló vállalkozások. További munkát igényel tehát e vállalkozások szerepének minél jobb kiaknázása, hiszen ezek lehetővé teszik az emberek számára az önszerveződést és az együttműködést annak érdekében, hogy választ lehessen adni az egyre növekvő szociális szükségletekre.

1.8.

Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy el kell ismerni és támogatni kell azt a szerepet, amelyet a kkv-k, a családi vállalkozások és a szociális vállalkozások, a kézműves vállalkozások, a kiskereskedők és -gazdálkodók töltenek be az emberek és a helyi közösségek szerepét a középpontba állító vállalkozói szellemiség előmozdítása és támogatása terén, amivel hozzájárulnak egy befogadó egységes piac európai modelljének kialakításához. E vállalkozások továbbá lehetővé teszik nagyobb számú munkaerőt foglalkoztató vállalkozói tevékenység végzését is, ezzel ösztönözve a gazdasági demokráciát.

2.   A kezdeményezés háttere és tárgya

2.1.

A jelen saját kezdeményezésű vélemény célja, hogy tájékoztatást adjon az európai intézményeknek annak érdekében, hogy az egységes piac erősítésére irányuló intézkedések keretében segítsék elő egy olyan környezet létrejöttét, amely kedvez olyan különböző vállalkozási formák fejlődésének, amelyek készek a társadalom előtt álló kihívásokkal szembenézni.

2.2.

Immár általánosan elismert nézet, hogy olyan szociális piacgazdaság kialakítására kell törekedni, amely az új technológiák intelligens alkalmazásával képes kezelni a fenntarthatósággal, az éghajlatváltozás káros hatásainak megfékezésével, az egyenlőtlenségek csökkentésével, a demográfiai feszültségekkel, az Unió külső határait érő erős migrációs nyomással és az energetikai átalakulással kapcsolatos jelentős problémákat.

2.3.

Az EGSZB szerint ezen a téren a vállalkozói világ fontos közreműködő lehet, természetesen a közintézmények mellett. Az előző bekezdésben említett nagy átalakulásokat többek között a vállalkozói tevékenységekben rejlő, sajátos innovatív potenciál kiaknázásával lehet kezelni. Mindazonáltal bebizonyosodott, hogy néhány gazdasági fejlődési modell és vállalkozási forma nagyobb részt vállal a fenntarthatóbb és befogadóbb gazdaság érvényesüléséhez egyre inkább elengedhetetlennek tűnő szociális innovációs folyamatban.

2.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy az innovációnak és az újfajta vállalkozói készségnek kedvező egységes piac jelentős konvergenciákat valósíthatna meg az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzések elérése terén, mivel az Európai Unió országai jóllétének fenntartásához nélkülözhetetlen növekedési és innovációs célkitűzéseknek nemcsak ambiciózusnak, de fenntarthatónak is kell lenniük.

2.5.

Az utóbbi években az EGSZB több specifikus véleményt fogadott el az alábbi alapvető témákkal kapcsolatban: — Új gazdasági modellek keresése (1), — A különböző vállalkozási formák (2), — A digitális korral járó átalakulások (3).

2.6.

Az EGSZB szerint van néhány olyan gazdasági „ökoszisztéma”, amely méltó arra, hogy kiemelt figyelmet kapjon az európai jogalkotóktól, mivel elő tudná segíteni a belső piac működését. Az Unió gazdasági rendszere sokszínű: multinacionális és nemzeti, valamint nagyszámú helyi vállalkozásból tevődik össze. E vállalkozások gyakran regionális termelési láncokra tagolódnak: nagyvárosi területekre, nagy sűrűségű városi rendszerekkel, valamint vidéki és peremterületekre, ahol nem egyszerű biztosítani a társadalmi jólétet és kohéziót, ha nem szentelnek külön figyelmet annak, hogy a technológiai innovációt a központoktól távoli területeken is hozzáférhetővé tegyék.

2.7.

Az összes fenti környezetben gondoskodni kell a különböző vállalkozási formák együttéléséről és integrálásáról, azonban azok mindegyike személyre szóló figyelmet érdemel a jogalkotói beavatkozás és a közberuházások terén. Ezért fontos, hogy a jogalkotási és a gazdaság szabályozását célzó javaslatok, amelyek a vállalkozásokra, a gazdaságra és a belső piacra irányulnak, ne legyenek teljesen uniformizáltak, és utasítsák el a „mindent egy kaptafára” megközelítést.

3.   Az új, technológián alapuló, fenntartható és befogadó európai gazdaság felé

3.1.

A digitális gazdaságnak és az új technológiáknak köszönhetően az áruk és szolgáltatások új termelési paradigmáinak kidolgozására van szükség, amelyek képesek megváltoztatni azokat a módszereket, amelyekkel az európai vállalkozások tevékenységeinek fejlesztése történik.

3.2.

Ennek kapcsán alapvetően fontos, hogy az európai intézmények megfelelő módon támogassák a mesterséges intelligencia fejlesztését, ennek érdekében pedig egyrészt olyan jogszabályokat teremtsenek meg, amelyek garantálják, hogy e technológiák fejlesztése az egyén jogainak tiszteletben tartásával történik, másrészt összehangolt módon fektessenek be európai és állami forrásokat, hogy elkerülhető legyen a térvesztés olyan piaci szereplőkkel szemben, mint az Egyesült Államok és Kína.

3.3.

A nagy adathalmazok használata, feldolgozása és tárolása is alapvető szerepet tölt majd be az európai piac versenyképességének garantálásában, tekintve, hogy folyamatosan nő az adatfeldolgozási kapacitás, és egyre több lehetőség van arra, hogy ezeket az adatokat a gazdasági fejlődési stratégiák és az embereknek nyújtott szolgáltatások érdekében hasznosítsák. Biztosítani kell azonban, hogy ezen adatok kezelése és fejlesztése az egyéni jogok, az alapvető szabadságok és a személyes adatok kezeléséről szóló új európai elvek (GDPR) tiszteletben tartásával történjen.

3.4.

Az európai vállalkozói és gazdasági struktúra sajátossága, hogy megvannak az eszközei ahhoz, hogy helyt tudjon állni a digitális átalakulásban, mivel olyan önmagát működtető ökoszisztémaként strukturálódik, amely számos különböző, globális szintű törekvéssel rendelkező, nemzetközi és helyi vállalkozásból tevődik össze. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, mielőbb meg kell teremteni Európa egységét, összekapcsoltságát, kohézióját és versenyképességét. E tekintetben a számos helyi gazdasági rendszerben megvalósuló digitális innovációs központokat pozitív tapasztalatként könyvelhetjük el.

3.5.

Az új technológiák, a mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazok következtében a termelési folyamatokat és általánosságban a gazdaságot érintő nagy átalakulások gyökeresen meg fogják változtatni a munkaerőpiacot is. Bizonyos típusú munkák eltűnnek, újak jönnek létre, mások pedig mélyreható változásokon mennek keresztül. Fontos, hogy ezek a változási folyamatok egy gyümölcsöző társadalmi párbeszéd keretében és a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása mellett menjenek végbe. A munkavállalókat a jogvédelem és a továbbképzés terén támogatni kell.

3.6.

A növekedés további kulcsfontosságú tényezőjét az adópolitika jelenti. A jelenlegi jogalkotási ciklus során az Európai Bizottság sokat dolgozott az adórendszerrel kapcsolatos témákon. Az EGSZB úgy véli, hogy az adószabályok hatékonysága és észszerű összehangolása alapvető szerepet játszik a belső piac megerősítésében. Az európai szinten előmozdított adóügyi politikák emellett a vállalkozások növekedését elősegítő eszközöket hivatottak támogatni, például a kutatási és fejlesztési beruházásokat vagy a tőkefinanszírozáshoz való hozzáférést.

3.7.

Az európai kkv-k és a szociális vállalkozások még napjainkban is strukturális problémákkal és a fejlődésük számára kedvező körülmények hiányával küzdenek, a támogatásukért tett számos erőfeszítés ellenére. Emellett a kkv-k gyakran alacsony vagy közepes szintű technológiákat igénylő termelést folytatnak, vagy kevésbé tudásintenzív szolgáltatásokat nyújtanak, és nehézséget jelent számukra a határokon átnyúló piacokon való érvényesülés. Ezeket a vállalkozásokat még inkább támogatni kell, mivel, ahogyan arra az Európai Bizottság is emlékeztet erre, az európai vállalkozások 99 %-át, valamint a foglalkoztatottság 67 %-át teszik ki (4). Ezért, bár nem szabad megfeledkezni a szabad piac és verseny elveinek tiszteletben tartásáról, ezeket a vállalkozásokat megfelelő módon kell támogatni olyan ipar- és adópolitika révén, amelyek nem a gazdagság koncentrálását segítik elő, hanem a közös érték előállítását.

3.8.

Ennek jegyében a kkv-k hitelhez jutását elősegítő intézkedéseknek (mint amilyen az állami kezességvállalási rendszert biztosító Juncker-terv, a COSME-program vagy az InvestEU program) továbbra is támogatniuk kell a kkv-kat és a szociális vállalkozásokat. Ennek fényében erőteljesen támogatni kell a magánszemélyeknek a startup vállalkozásokban, valamint a kkv-kban való részesedését, az európai kockázati tőke és a magas kockázatú tőkepiac fejlesztése érdekében, amelynek méretei még ma is teljesen eltérnek az Egyesült Államokban működő piacétól. Az olyan politikák elfogadása mellett, amelyek elősegítik a magántőkének az európai vállalkozásokba történő befektetését, olyan konkrét intézkedésekre is szükség van, amelyek elősegítik az EU-n kívüli tehetségek és kompetenciák megszerzését.

3.9.

A Világbank adatai szerint az átlagot tekintve az Európai Unió (5) az 53. helyen áll azon a globális ranglistán, amely azt mutatja, mennyire könnyű vállalkozói tevékenységet elindítani, és 29. helyen azon a ranglistán, amely arra vonatkozik, hogy összességében mennyire könnyű vállalkozói tevékenységet folytatni. Ezzel szemben az Egyesült Államok a 8. helyen áll azon a ranglistán, amely azt mutatja, mennyire könnyű vállalkozói tevékenységet folytatni. Ennek kapcsán az EGSZB hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a vállalkozói tevékenységet az áruk és szolgáltatások termelése, valamint az európai vállalkozókra nehezedő bürokratikus terhek terén az adminisztráció egyszerűsítését célzó intézkedésekkel támogassák és bátorítsák.

3.10.

A közbeszerzések piaca napjainkban az európai GDP kb. 16 %-át teszi ki, értéke pedig körülbelül 1,9 trillió euro. A 2014-es, közbeszerzésekre (6) és koncessziókra (7) vonatkozó új irányelvek javaslata szerint a nemzeti közigazgatási hatóságok által szervezett ajánlati felhívásokban jobban figyelembe kell venni a szociális és környezetvédelmi szempontokat. Az Európai Bizottság saját bevallása szerint ennek a célkitűzésnek az elérése azonban még igencsak messze van. Az EGSZB javasolja az Európai Bizottságnak, hogy nagyobb hatékonysággal erősítse meg a szociális és környezetvédelmi szempontok figyelembevételét az egységes piac szempontjából történelmileg alapvető fontosságú ágazatban.

3.11.

Egyfelől a nemzetközi szinten jelentkező, egyre komolyabb kihívások, másfelől pedig a társadalmi kohézió és méltányosság biztosításának szükségessége felhívja a figyelmet arra a szerepre, amelyet a szociális vállalkozások tölthetnek be a jelenlegi környezetben. Ezért még többet kell dolgozni azon vállalkozások létezésének és szerepének elismerése érdekében, amelyekben – a szociális szükségletekre adandó válaszként – leginkább megnyilvánul az emberek autonóm önszerveződése.

3.12.

A kisvállalkozásokban és a szociális vállalkozásokban a személyből indul ki a cselekvési impulzus és a motiváció, nem pedig a tőkéből, amely olyan „befektetéseket” keres, amelyek garantálják a hozamot. Mivel a személyek impulzusaiból indulnak ki, ezek a vállalkozások a helyi közösségekben gyökereznek és összefonódnak azokkal, hozzájárulva a helyiek jóllétéhez és a társadalmi kohézióhoz. E tekintetben példaértékű a háztartási kisegítők utalványalapú foglalkoztatásának belga és svéd rendszere (8). E rendszerek különleges adókedvezményeket kínálnak a felhasználók számára, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a be nem jelentett munkavégzés esetei felszínre kerüljenek; mindez előnyökkel jár egyrészt a szolgáltatók számára, akik így nagyobb védelmet élveznek, másrészt az állami költségvetés számára.

3.13.

A helyi közösséghez és területhez való ragaszkodás versenyképességi előnnyé válik, mert táplálja a motivációt, és hozzáadott értéket hoz létre a társadalom és a kapcsolatok terén. Ezáltal a szociális vállalkozások lehetővé teszik nagyobb számú munkaerőt foglalkoztató vállalkozói tevékenység végzését is, így hozzájárulnak egy befogadó jellegű fejlődési modellhez.

3.14.

A szociális vállalkozásokhoz kapcsolódó további alapvető előny az, hogy elősegítik a gazdasági demokráciát is, amennyiben emberek milliói számára teszik lehetővé, hogy gazdasági tevékenységet folytassanak, és autonóm módon olyan munkát találjanak ki maguknak, amely megfelel kompetenciáiknak, képességeiknek és törekvéseiknek.

3.15.

Ezt a célkitűzést szem előtt tartva működnek például a szövetkezetek, a kölcsönösségen alapuló vállalkozások és a helyi közösségek részvételén alapuló alapítványok, valamint a szociális vállalkozások. Ezek a vállalkozások egyre nagyobb elismerésnek örvendenek, többek között az Európai Bizottság által 2011-ben elfogadott szociális vállalkozási kezdeményezésnek köszönhetően, amelyet napjainkban követhetne egy még bátrabb és szervesebb kezdeményezés.

3.16.

Különösen fontos megemlíteni a regionális és helyi bankokat, amelyek a hitelhez jutás pótolhatatlan lehetőségét nyújtják emberek milliói számára. Az európai szabályozás megközelítése még mindig kedvezőtlen ezekre a bankokra nézve, és nem felel meg az arányosság elvének, amennyiben ugyanazokat a technikai szabályokat írja elő mind a globális, mind a kizárólag helyi nagyságrendű bankok számára, a „mindent egy kaptafára” megközelítést alkalmazva.

4.   Az európai vállalkozások egy átfogó globális és szociális színtéren

4.1.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a globális színtér a következő években jelentősen át fog alakulni, mindenekelőtt az egyes nemzetek és kontinensek demográfiai adatait, termelési kapacitását és gazdasági súlyát illetően.

4.2.

Ebben az átalakulásban, amelynek során a világ népessége a jelenlegi 7,6 milliárdról 9,8 milliárdra fog nőni, és amely növekedés 9 országban (India, Nigéria, Kongó, Pakisztán, Etiópia, Tanzánia, Egyesült Államok, Uganda és Indonézia) összpontosul majd, az 500 millió lakossal rendelkező Európa központi szerepe meg fog gyengülni (9).

4.3.

Ezzel egy időben tovább fog nőni az idősek százalékos aránya, és a jelenlegi 137 millióhoz képest 2050-re megháromszorozódik és meghaladja a 425 milliót a 80 évesnél idősebbek száma; e folyamat pedig Európában összpontosul majd, ahol az átlagéletkor már napjainkban is 40–45 év körül mozog, míg a feltörekvő országokban ez 25–30 év.

4.4.

Az EGSZB véleménye szerint a folyamatban lévő nagyszabású változások holisztikus megközelítést tesznek szükségessé, amely összhangot teremt az európai gazdasági és szabályozási politikák, valamint a társadalmi kohézióval és a gyengébb csoportok védelmével kapcsolatos politikák között, anélkül, hogy hátrahagyná az időseket, a fogyatékkal élőket vagy a hátrányos helyzetűeket és a leggyengébb rétegeket.

4.5.

Az ipar fejlesztésével kapcsolatos terveken és a gazdaságpolitikán kívül az innovációnak és a vállalkozói készségnek kedvező piac létrehozása terén a kihívást annak az egyetlen biztos tényezőnek a hasznosítása jelenti, amelyben egy egyre bizonytalanabb világban bízni lehet: az emberé.

4.6.

Az emberi tőke hasznosítása javára válik az egész gazdasági rendszernek azáltal, hogy alátámasztja: gazdasági téren az emberek és a vállalkozások magatartása nem kizárólag arra irányul, hogy a lehető legnagyobb nyereséget érjék el. Ily módon megszilárdulhat az az eszme, hogy a gazdasági tevékenység mögött álló motiváció, mint amilyen a vállalkozás indításának vágya, messze túlterjed a tőke felhalmozása iránti egyszerű igényen. Ez nem a gazdasági siker jelentőségének elbagatellizálását, hanem értékének másfajta megítélését jelenti.

4.7.

Az utóbbi évtizedekben ugyanis a digitális gazdaság vállalkozásainak, különösen a nagyvállalatoknak a sikerét mindenekelőtt annak alapján mérték, hogy mennyire tudnak pénzügyi értelemben értéket kinyerni, és nem annak alapján, hogy mennyire tudnak értéket és munkahelyeket teremteni a munkán keresztül.

4.8.

Az EGSZB szükségesnek tartja az európai polgárok szakmai továbbképzésébe való beruházást, hogy felkészülten tudjanak reagálni a jelen történelmi pillanat folyamatos változásaira. Alapvető fontosságú ezért olyan képzési programokba beruházni, amelyek támogatják a vállalkozás iránti hajlandóságot, és a vállalkozói szellem bátorítására alkalmas ismeretek mellett már fiatal kortól biztosítják az önszerveződéshez szükséges eszközöket és kompetenciákat, valamint támogatják a kreativitást és a kockázatvállaláshoz való bátorságot. Ugyanakkor a képzési és támogatási politikáknak garantálniuk kell, hogy a globális színtérhez képest egyre idősebbé váló és egyre csökkenő európai népesség (akikre manapság az „ezüstgazdaság” kifejezéssel szoktak hivatkozni) jó életminőséget élvezhessen, és képes legyen aktív hozzájárulást nyújtani.

4.9.

Minden egyes embert elsőbbséget élvező értéknek kell tekinteni, ahogyan azt a munka világába való beilleszkedést segítő szociális vállalkozások sikertörténetei mutatják, amelyek úgy lettek stabilak és versenyképesek, hogy instabil helyzetű vagy a hagyományos munkaerőpiacról kirekesztett munkavállalókat foglalkoztattak.

---

(1)  HL C 81., 2018.3.2., 57. o.; HL C 75., 2017.3.10., 33. o.; HL C 75., 2017.3.10., 1. o. és HL C 303., 2016.8.19., 28. o.

(2)  HL C 288., 2017.8.31., 20. o.; HL C 283., 2018.8.10., 1. o.; HL C 13., 2016.1.15., 8. o.; HL C 13., 2016.1.15., 152. o.; HL C 458., 2014.12.19., 14. o. és HL C 345., 2017.10.13., 15. o.

(3)  HL C 440., 2018.12.6., 73. o.; HL C 81., 2018.3.2., 102. o.; HL C 62., 2019.2.15., 33. o.; HL C 227., 2018.6.28., 70. o.; HL C 75., 2017.10.13., 6. o. és HL C 62., 2019.2.15., 131. o.

(4)  https://ec.europa.eu/growth/smes/business-friendly-environment/performance-review_en

(5)  http://www.doingbusiness.org/content/dam/doingBusiness/media/Annual-Reports/English/DB2019-report_print-version.pdf

(6)  HL L 94., 2014.3.28., 65. o.

(7)  HL L 94., 2014.3.28., 1. o.

(8)  http://impact-phs.eu/national-practices/sweden-rot-rut-avdrag/

(9)  United Nations, World Population Prospects 2017 revision; https://population.un.org/wpp/Publications/Files/WPP2017_KeyFindings.pdf