Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52016IP0361

Az Európai Parlament 2016. szeptember 15-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2007–2014. évi tevékenységéről, hatásáról és hozzáadott értékéről (2015/2284(INI))

HL C 204., 2018.6.13, p. 195–204 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of document:
15/09/2016; szavazás napja
Date of vote:
15/09/2016
Date of debate:
15/09/2016
Author:
Európai Parlament, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság, Költségvetési Ellenőrző Bizottság, Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, Regionális Fejlesztési Bizottság
Form:
Saját kezdeményezésű állásfoglalás
Parliamentary term:
Nyolcadik parlamenti ciklus
Internal reference:
2015/2284(INI)
Session:
2016-2017
Legal basis:
Link
Link
Link
Select all documents mentioning this document
Earlier related instruments:
Instruments cited:
Link

13.6.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 204/195

P8_TA(2016)0361

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2007 és 2014 közötti időszakra vonatkozó tevékenységei, hatása és hozzáadott értéke

Az Európai Parlament 2016. szeptember 15-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2007–2014. évi tevékenységéről, hatásáról és hozzáadott értékéről (2015/2284(INI))

(2018/C 204/22)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2013. és 2014. évi tevékenységéről szóló jelentésére (COM(2015)0355),

—

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) utólagos értékelésére – 2015. augusztusi végleges jelentés,

—

tekintettel a Számvevőszék 7/2013. számú, „Hoztak létre uniós többletértéket az elbocsátott munkavállalók visszailleszkedését célzó EGAA-intézkedések?” című különjelentésére,

—

tekintettel az Eurofound Európai Szerkezetátalakítási Figyelő „Szerkezetátalakítás után: munkaerőpiacok, munkakörülmények és életelégedettség” című, 2012. évi jelentésére,

—

tekintettel az Eurofound „Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap hozzáadott értéke: A tapasztalatok összehasonlítása Németországban és Finnországban” című esettanulmányára (2009),

—

tekintettel az Eurofound Európai Szerkezetátalakítási Figyelő „Szerkezetátalakítás a recesszióban” című, 2009. évi jelentésére,

—

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap jövőjéről szóló, 2011. szeptember 29-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap finanszírozásáról és működéséről szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel az EGAA igénybevételéről szóló, 2007 januárja óta elfogadott állásfoglalásaira, ideértve a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság erre vonatkozó kérelmekről szóló észrevételeit is,

—

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság különleges munkacsoportjának az EGAA-ról szóló tanácskozásaira,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, illetve a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0227/2016),

A.

mivel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) a jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások következtében elbocsátott munkavállalók támogatása, és a velük való szolidaritás kifejezése érdekében jött létre; mivel az EGAA célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez való hozzájárulás és a fenntartható foglalkoztatás előmozdítása oly módon, hogy felkészíti az elbocsátott munkavállalókat egy új munkahelyre és ennek során támogatja őket; mivel az EGAA azért jött létre, hogy gyors beavatkozással és rövid távú segítségnyújtással reagáljon jelentős mértékű elbocsátással járó, akut és előre nem látott munkaerő-piaci nehézségek következtében kialakult szükséghelyzetekre, az Európai Szociális Alappal (ESZA) ellentétben, amely szintén támogatja az elbocsátott munkavállalókat, azonban annak célja a hosszú távú strukturális egyenlőtlenségek kiegyenlítése, főként az egész életen át tartó tanulás révén; meggyőződése, hogy az EGAA-nak a következő programozási időszakban továbbra is a többéves pénzügyi kereten kívül kell működnie;

B.

mivel a szerkezetátalakítás az utóbbi években gyakoribbá vált, néhány ágazatban fokozódott és átterjedt más ágazatokra is; mivel a vállalkozások felelőséggel tartoznak az ilyen döntéseknek a közösségekre és a tagállamok gazdasági és társadalmi szövetére gyakorolt, gyakran előre nem látott hatásaiért; mivel az EGAA segíti tompítani e szerkezetátalakítási döntések negatív hatásait; mivel egyre több EGAA-eset kapcsolódik a nagy cégek és multinacionális vállalatok szerkezetátalakítási stratégiáihoz, amelyekről rendszerint a munkavállalók és képviselőik bevonása nélkül döntöttek; mivel a vállalkozások áthelyezése, delokalizációja, bezárása, összeolvadása, felvásárlása, átvétele, a termelés átszervezése és a tevékenységek kiszervezése a szerkezetátalakítás leggyakoribb formái;

C.

mivel azonban a munkahely- vagy foglalkozásváltás során a bizonytalanság akadályozhatja az alkalmazkodóképességet és a kezdeményezőkészséget, mivel az átmenet a munkanélküliség, az alacsonyabb bérek és a szociális bizonytalanság formájában veszélyeket hordoz; mivel az EGAA-esetek kedvezményezettjeinek munkaerő-piaci visszailleszkedése sikeresebb lesz, ha az jó minőségű foglalkoztatást eredményez;

D.

mivel a szövetkezetek társadalmilag felelősségteljesen kezelik a szerkezetátalakítást, és a közös tulajdonra, a demokratikus részvételre és a tagok általi ellenőrzésre alapuló egyedi szövetkezeti irányítási modell, valamint az, hogy a szövetkezetek a saját pénzügyi forrásaikra és támogatói hálózataikra tudnak támaszkodni, megmagyarázza, hogy a szövetkezetek miért rugalmasabbak és innovatívabbak a szerkezetátalakítás hosszabb távú kezelésében és új vállalkozások létrehozásában;

E.

mivel az 1309/2013/EU rendelet 19. cikke alapján a Bizottság kétévente mennyiségi és minőségi jelentést terjeszt a Parlament és a Tanács elé az EGAA előző két évben végzett tevékenységeiről;

F.

mivel nem létezik európai jogi keret a munkavállalók a változásokra való felkészülés és a munkahelyek elvesztésének megelőzése érdekében történő tájékoztatására és a velük való konzultációra, valamint a szerkezetátalakítás előrejelzésére és kezelésére; mivel a Parlament 2013. január 15-i állásfoglalásában (6) felhívta a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján a szociális partnerekkel folytatott egyeztetést követően a lehető leghamarabb nyújtson be javaslatot a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló jogi aktusra (az állásfoglalásának mellékletében foglalt részletes ajánlások szerint); mivel jelenleg a munkáltatóknak a szóban forgó folyamat során a munkavállalókkal szembeni felelőssége tekintetében nemzeti szinten jelentős eltérések vannak; mivel ebben az ügyben két alkalommal folytattak konzultációt az európai szociális partnerekkel, és a Bizottság nem cselekedett; mivel a Bizottság csalódást keltő válaszokat adott a Parlament tájékoztatásról, konzultációról és szerkezetátalakításról szóló állásfoglalásaira, amelyek konkrét lépések szükségességére hívták fel a figyelmet ezen a területen; mivel elengedhetetlenek az olyan, jól kidolgozott munkaügyi kapcsolatrendszerek, amelyek jogokat biztosítanak a munkavállalók és képviselőik számára a konzultáció és a tájékoztatás terén; mivel egy megerősített tájékoztatási és konzultációs irányelv segíthetne annak biztosításában, hogy a megfelelő terv kialakítását célzó tárgyalásokra méltányos körülmények között és időben kerüljön sor;

G.

mivel a minimális elbocsátási küszöbérték 1 000-ről 500-ra csökkent, lehetővé téve, hogy kivételes esetben vagy kisméretű munkaerőpiacok esetében fontolóra vegyék az EGAA igénybevételére irányuló kérelmeket, amennyiben az elbocsátások súlyos hatással vannak a foglalkoztatottságra és a helyi, regionális vagy nemzeti gazdaságra;

H.

mivel 2014. január 1-je óta az egykori önálló vállalkozók is lehetnek kedvezményezettek és részesülhetnek támogatásban; mivel a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az EGAA megfeleljen az önálló vállalkozók egyedi igényeinek, mivel az önálló vállalkozók száma folyamatosan nő; mivel 2017. december 31-ig az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében támogatásra jogosult régiókban élő, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatal) a célzott kedvezményezettek számának megfelelő számban EGAA-támogatásban részesülhetnek;

I.

mivel a jelenlegi EGAA célja nem csupán az elbocsátott munkavállalók támogatása, hanem a velük való szolidaritás kinyilvánítása is;

J.

mivel az EGAA eredeti költségvetése évi 500 millió EUR volt; mivel jelenlegi éves költségvetése 150 millió EUR, és elindulása óta évente átlagosan mintegy 70 millió EUR összegben került igénybevételre;

K.

mivel a társfinanszírozási arány kezdetben 50 % volt, amely a 2009 és 2011 közötti időszakban 65 %-ra nőtt, a 2012 és 2013 közötti időszakban ismét 50 %-ra csökkent, jelenleg pedig 60 %;

L.

mivel 2007 és 2014 között 20 tagállamból 134 kérelem érkezett 122 121 támogatásra jogosult munkavállaló vonatkozásában, és mivel összesen 561,1 millió eurót kérelmeztek; megjegyzi, hogy a 2007–2013-as időszakban a költségvetés végrehajtási aránya csak 55 %-os volt; mivel 2007 és 2014 között a legtöbb kérelem a feldolgozóiparból érkezett, különösen a gépjárműiparból, amely 122 121 munkavállalóból 29 000-t érintett (a benyújtott kérelmek által érintett teljes szám 23 %-a); mivel napjainkig a gazdasági válság hatásai a kis méretű, 500-nál kevesebb dolgozót foglalkoztató cégeket sújtották a legjobban;

M.

mivel a Számvevőszék annak fontolóra vételét ajánlja az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak, hogy az olyan intézkedésekre korlátozzák az uniós finanszírozást, amelyek várhatóan uniós hozzáadott értéket nyújtanak, ne pedig a már létező nemzeti munkavállalói jövedelemtámogatási rendszereket finanszírozzák, összhangban a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjával; mivel bebizonyosodott, hogy az EGAA-intézkedések azokban az esetekben nyújtják a legnagyobb hozzáadott értéket, amikor a tagállami foglalkoztatási ellátási rendszerek keretében rendszerint nem létező, az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott szolgáltatásokat társfinanszíroznak, amelyek juttatások helyett inkább a továbbképzést helyezik a középpontba, továbbá amikor ezek az intézkedések személyre szabottak és kiegészítik az általános rendelkezéseket, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a legveszélyeztetettebb munkavállalói csoportokat bocsátják el; ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ki kell használni a korábbi munkavállalókban rejlő lehetőségeket, valamint fontosnak tekinti a helyi munkaerő-piaci igények és készségigények teljes körű értékelését, mivel ennek alapján kell megtervezni a munkavállalók gyors munkaerő-piaci visszailleszkedését szolgáló képzést és a kompetenciaépítést; emlékeztet arra, hogy a tagállamok feladata az EGAA költségvetésének hatékony végrehajtása;

N.

mivel az EGAA nem oldja meg a munkanélküliség problémáját az EU-ban; mivel az EU-ban a munkanélküliségi válság megoldása azt követeli meg, hogy a munkahelyteremtést, a munkahelyek védelmét és fenntarthatóságát helyezzék az uniós politika középpontjába; mivel az európai munkanélküliség aránya – különösen a fiatal munkavállalók és a tartósan munka nélkül lévők vonatkozásában – új szakmai kilátásokat nyújtó, sürgős kezdeményezéseket tesz szükségessé;

O.

mivel az EGAA értékelésére vonatkozó referencia-időszak e jelentés alkalmazásában a 2007–2014 közötti időszak; mivel a Bizottság utólagos értékelése a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozik, és a Számvevőszék jelentése a 2007–2012 közötti időszakot vizsgálja;

P.

mivel az EGAA végrehajtása során biztosítani kell és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőség elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, amelyek az Unió és az Európa 2020 stratégia alapértékei;

1.

 tudomásul veszi az EGAA utólagos értékelését és az első kétéves jelentést; megjegyzi, hogy a Bizottság teljesíti jelentéstételi kötelezettségét; úgy véli, hogy ezek és más jelentések nem elégségesek az EGAA átláthatóságának és hatékonyságának maradéktalan biztosításához; felhívja azokat a tagállamokat, amelyek részesültek az EGAA támogatásából, hogy tegyenek nyilvánosan elérhetővé minden adatot és értékelést, valamint hogy az esetekről szóló jelentésekbe építsenek bele nemi szempontú hatásvizsgálatot; határozottan ösztönzi valamennyi tagállamot, hogy a jelenlegi rendelet értelmében kérelmeiket és végleges jelentéseiket tegyék kellő időben elérhetővé a nyilvánosság számára; bár a Bizottság valóban teljesíti jelentéstételi kötelezettségeit, úgy véli, hogy a Bizottság nyilvánosságra hozhatná az EGAA-esetekre vonatkozó valamennyi dokumentumot, ideértve a tagállamokban folyamatban lévő kérelmekkel kapcsolatos ellenőrző látogatásokat követő belső küldetésjelentéseiket is;

2.

 üdvözli, hogy egy évről két évre terjesztették ki a finanszírozási időszakot; emlékeztet rá, hogy az Eurofound kutatása szerint a 12 hónap nem volt elég hosszú időszak ahhoz, hogy segítsenek az elbocsátott munkavállalóknak, különösen a legveszélyeztetettebb csoportoknak, így az alacsony képzettségű munkavállalóknak, az idősebb munkavállalóknak, a nőknek és különösen az egyedülálló szülőknek;

3.

 megjegyzi, hogy az EGAA értékelései azt mutatják, hogy az alap beavatkozásainak eredményeit olyan tényezők befolyásolják, mint a munkavállalói célcsoport oktatási és a képzettségi szintje, az adott munkaerőpiacok felvevőképessége, valamint a kedvezményezett országok GDP-je; hangsúlyozza hogy e tényezőket leginkább olyan hosszú távú intézkedések befolyásolják, amelyeket az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) hatékonyan tudnak támogatni; rámutat arra, hogy figyelembe kell venni e tényezőket és a helyi munkaerő-piaci helyzetet, amikor az EGAA-ból folyósítandó segítségnyújtásra van szükség; megjegyzi, hogy fontos az EGAA- és az esb-alapok közötti szinergiák megerősítése a gyorsabb és hatékonyabb eredmények elérése érdekében; hangsúlyozza, hogy az ESZA-alapok az EGAA által támogatott területeken nyomon követési intézkedésként működhetnek a beruházás, az általános növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése révén; hangsúlyozza, hogy az EGAA-beavatkozásokat olyan befektetésekre kell irányozni, amelyek hozzájárulnak a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, az oktatáshoz, a készségekhez és a munkavállalók földrajzi mobilitásához, és azokat össze kell hangolni a meglévő uniós programokkal, amelyek célja, hogy segítsenek az embereknek munkát találni és előmozdítsák a vállalkozási készségeket, különösen azokban a régiókban és ágazatokban, amelyeket már amúgy is sújtanak a globalizáció vagy a gazdasági szerkezetátalakítás káros hatásai; hangsúlyozza, hogy a több alapból finanszírozott programozásra épülő integrált megközelítést kell előnyben részesíteni a létszámcsökkentés és a munkanélküliség hatásainak tartós leküzdése érdekében, a források hatékony elkülönítése, valamint szorosabb együttműködés és szinergiák révén, különösen az ESA- és az ERFA-alapok között; határozottan úgy véli, hogy egy több alapból finanszírozott integrált programozási stratégia csökkentené a termelésáthelyezés kockázatát, és kedvező feltételeket teremtene az uniós ipari termelés helyreállításához;

4.

 úgy véli, hogy az EGAA működésén javítottak a szabályozással kapcsolatos reformok; tudomásul veszi, hogy e javulás egyszerűbbé tette a tagállamok számára az EGAA-hoz való hozzáférés eljárását, és ez minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok nagyobb mértékben használják ezt az eszközt; kéri a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket az adminisztratív kapacitással kapcsolatos, az EGAA-ban való részvételt hátráltató valamennyi akadály megszüntetésére; úgy véli, hogy az EGAA nem kaphat makrogazdasági stabilizációs funkciót;

5.

 megjegyzi, hogy az éves költségvetésben az EGAA vonatkozásában elkülönített csökkentett előirányzatok jelenleg elégségesek a munkájukat elveszítő személyek számára szükséges és alapvető jelentőséggel bíró támogatás és segítségnyújtás biztosításához; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy mivel 2014 óta bővítették az EGAA alkalmazási körét, hogy az kiterjedjen a NEET-fiatalokra és magában foglalja a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, valamint hogy a kérelmek számának jelentős növekedése vagy új jogosultságok bevezetése esetén lehetséges, hogy az előirányzatok nem bizonyulnának elegendőnek, és azokat növelni kellene az EGAA hatékony működésének biztosítása érdekében;

6.

 hangsúlyozza a kölcsönös bizalmon és közös felelősségen alapuló erős társadalmi párbeszéd jelentőségét, ami a szerkezetátalakítási folyamatok előrejelzése, megelőzése és kezelése során a legjobb eszköz a konszenzusos megoldások és közös kilátások keresésére; kiemeli, hogy ez segítséget nyújtana a munkahelyek elvesztésének és ezáltal az EGAA-eseteknek a megelőzésében;

7.

 megjegyzi, hogy a 2009–2010-es időszakban, amikor érvényben volt az eltérés, amely lehetővé tette a kérelmek válsággal kapcsolatos kritériumok alapján történő benyújtását, a kérelmek száma jelentősen megnőtt, továbbá hogy e hatályt még nagyobb mértékben kiterjesztették, hogy állandó jelleggel magába foglalja a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát és az önálló vállalkozókat a 2014–2020 közötti időszakban; üdvözli, hogy 2013 után meghosszabbították az eltérés időszakát; megjegyzi, hogy 2007 és 2014 között az összes projekt több mint fele a válsághoz kapcsolódott; hangsúlyozza továbbá, hogy a gazdasági válság negatív hatásai egyes tagállamokban még mindig érezhetők;

8.

 megállapítja, hogy 2007 és 2014 között húsz tagállam összesen 542,4 millió eurót igényelt 131 támogatási kérelemmel, 121 380 munkavállaló érdekében;

9.

 megállapítja, hogy a Bizottság tökéletesítette az EGAA adatbázisát, melyben statisztikai célból rögzíti az EGAA-támogatások mennyiségi adatait, megkönnyítve a tagállamok számára a pályázatok benyújtását a Bizottsághoz, valamint a Bizottság számára az EGAA-hoz kapcsolódó ügyekre vonatkozó adatok elemzését és összehasonlítását; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság beemelte az EGAA-t a közös alapkezelő rendszerbe, melynek eredményeképpen megfelelőbb és teljesebb pályázatokra, valamint a pályázatok tagállamok általi benyújtásához szükséges idő rövidülésére lehet számítani; megjegyzi, hogy ez a rendszer lehetővé teszi a kérelmek benyújtásának egyszerűsítését a tagállamok számára, és sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a kérelmek feldolgozását, hogy a finanszírozást a hatás maximalizálása érdekében gyorsan biztosítani lehessen;

10.

 felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben készüljön fel a kereskedelempolitikai döntések uniós munkaerőpiacra gyakorolt hatásaira, figyelembe véve e hatások – amelyekre az EGAA-kérelmet mutattak rá – kutatási eredményeken alapuló információit is; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen mélyreható előzetes és utólagos hatásvizsgálatokat, többek közt társadalmi hatásvizsgálatokat is, foglalkozva a foglalkoztatásra, a versenyképességre, a gazdaságra, valamint a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt lehetséges hatásokkal, egyidejűleg biztosítva a Kereskedelmi és a Foglakoztatási Főigazgatóság közötti hatékony előzetes koordinációt; felhívja a Parlamentet, hogy szervezzen rendszeres együttes meghallgatásokat a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részvételével, hozzájárulva a kereskedelempolitika és az EGAA jobb összehangolásához és annak monitorozásához; szükségesnek tartja, hogy fokozzák az EGAA igénybevételét a delokalizáció problémájának, valamint a globális kereslet változásai által előidézett ágazati válságok kezelése során; határozottan ellenez minden olyan kezdeményezést, amelynek jegyében az EGAA-t jelenlegi formájában és a jelenlegi költségvetéssel az Európai Unióban az uniós szinten megállapított kereskedelmi stratégiák – ideértve a jövőben megkötendő kereskedelmi megállapodásokat vagy azokat, amelyek már érvényben vannak – eredményeként elveszített munkahelyekre vonatkozó beavatkozási eszköznek tekintenék; hangsúlyozza, hogy erős koherenciát kell kialakítani a kereskedelmi és az iparpolitikák között, valamint hogy korszerűsíteni kell az Unió piacvédelmi eszközeit;

11.

 felhívja a Bizottságot, hogy csak akkor adjon piacgazdasági státuszt a kereskedelmi partnereknek, amikor azok megfelelnek az általa rögzített öt feltételnek; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű és hatékony stratégiát a piacgazdasági státusz harmadik országoknak való megítélésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan, hogy meg lehessen őrizni az uniós vállalkozások versenyképességét és folytatni lehessen a küzdelmet a tisztességtelen verseny valamennyi formája ellen;

12.

 hangsúlyozza, hogy az EGAA egyik fő célkitűzése az áruk és szolgáltatások uniós kereskedelmének jelentős irányváltása következtében munkanélkülivé vált munkavállalók segítése a szabályzat 2. cikkének a) pontjában megállapítottaknak megfelelően; úgy véli, hogy az EGAA egyik fontos feladata a kereskedelmi viták negatív következményeként elbocsátott munkavállalók támogatásának biztosítása; ennek megfelelően felhívja a Bizottságot annak egyértelművé tételére, hogy a munkahelyek az áruk és szolgáltatások uniós kereskedelmének jelentős irányváltását eredményező kereskedelmi viták következtében való elvesztése teljes mértékben az EGAA hatálya alá tartozik;

13.

 hangsúlyozza, hogy az EGAA semmilyen körülmények között sem helyettesíthet egy a szerkezeti átalakítások megelőzését és előrejelzését célzó, komoly szakpolitikát; kiemeli a tényleges iparpolitika jelentőségét a fenntartható és inkluzív fejlődéshez hozzájáruló Európában;

14.

 kéri a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a globalizáció hatásáról ágazatonként, és ennek alapján tegyen olyan javaslatokat, melyek ösztönzik a vállalkozásokat az ágazati változásokra való felkészülésre és munkavállalóik elbocsátások előtti felkészítésére is;

15.

 hangsúlyozza, hogy néhány tagállam az EGAA-val szemben az ESZA-t részesítette előnyben, mivel ez utóbbi esetében magasabb a társfinanszírozás aránya, és az intézkedéseket gyorsabban végrehajtják, míg az EGAA esetében nincs előfinanszírozás és a jóváhagyási eljárás hosszadalmas; ugyanakkor úgy véli, hogy a megnövelt társfinanszírozási arány és az új rendeletben megállapított gyorsabb kérelmezési és jóváhagyási eljárás segít ezen problémák némelyikének kezelésében; sajnálja, hogy az EGAA-támogatás még mindig nem érte el minden tagállamban az elbocsátott munkavállalókat, és felhívja a tagállamokat, hogy vegyék igénybe ezt a támogatást tömeges létszámcsökkentések esetén;

16.

 felhívja a figyelmet arra, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az EGAA-kérelmek jóváhagyása átlagosan 41 hetet vesz igénybe; kéri, hogy tegyenek meg mindent az eljárások felgyorsítása érdekében; örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság igyekszik minimalizálni a késedelmeket és egyszerűsíteni a kérelmezési eljárást; hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen e téren a tagállamok kapacitásának erősítése, és határozottan javasolja, hogy valamennyi tagállam a lehető leghamarabb kezdje meg az intézkedések alkalmazását; megjegyzi, hogy számos tagállam már megtette ezt;

17.

 megjegyzi, hogy egyes tagállamok, szociális partnerek és vállalatok rendkívül keveset tudnak az EGAA-ról; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg a tagállamok, a nemzeti és helyi szakszervezeti hálózatok, valamint a lakosság felé irányuló kommunikációját; felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az EGAA ismertségét a munkavállalók és képviselőik körében, és ezt megfelelő időben tegyék meg annak biztosítása érdekében, hogy a lehetséges kedvezményezettek maximális számát érhessék el, és e kedvezményezettek kihasználhassák az EGAA intézkedéseit, valamint hogy az EGAA révén elért eredményekről hatékonyabb tájékoztatást nyújtsanak;

18.

 emlékeztet azon biztosítékok fontosságára, amelyek megakadályozzák azon uniós finanszírozásban részesülő vállalkozások áthelyezését egy adott időszakon belül, ami – a létszámcsökkentések miatt – további támogatási rendszerek elindításához vezethet;

Az EGAA kedvezményezettjei

19.

 üdvözli a Számvevőszék jelentésében szereplő következtetést, miszerint csaknem valamennyi, az EGAA-ból támogatására jogosult munkavállaló igénybe tudott venni személyre szabott és jól összehangolt intézkedéseket, valamint hogy a pénzügyi támogatásban részesülő munkavállalók újrafoglalkoztatási aránya eléri a közel 50 %-ot; megjegyzi, hogy néhány tagállamban az EGAA-programok megfelelő idejű és eredményes végrehajtásának elmaradása alulkihasználtsághoz vezetett; úgy véli, hogy a célzott kedvezményezettek vagy képviselőik, a szociális partnerek, a helyi munkaügyi szervezetek és egyéb érintett felek bevonása az elsődleges értékelésbe és a kérelmezésbe kulcsfontosságú a kedvezményezettek számára kedvező eredmények biztosítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat innovatív intézkedések és programok kialakításában, valamint hogy felülvizsgálatai során értékelje, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása mennyire tudta előre jelezni a jövőbeli munkaerő-piaci kilátásokat és szükséges készségeket, és az mennyire tudott megfelelni az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulásnak; kéri a tagállamokat, hogy a jelenlegi rendelet 7. cikkével összhangban tegyen további erőfeszítéseket a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának olya módon való kialakítására, hogy az illeszkedjék az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság célkitűzéséhez; megjegyzi, hogy az innováció, az intelligens szakosodás és az erőforrás-hatékonyság kulcsfontosságú az ipari megújulás és a gazdasági diverzifikáció szempontjából;

20.

 megjegyzi, hogy a Bizottság utólagos értékelési jelentésében elemzett 73 projektből az 55 éves vagy annál idősebb kedvezményezettek átlagos aránya 15 %, míg a 15–24 éves korosztályé 5 % volt; ezért üdvözli, hogy az új rendelet az idősebb és fiatalabb munkavállalókra helyezi a hangsúlyt, valamint hogy egyes kérelmeket kiterjeszt a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra is; megjegyzi, hogy a női kedvezményezettek átlagos aránya 33 %, míg a férfiaké 67 % volt; megjegyzi, hogy ezek az adatok a munkavállalók nemi megoszlását tükrözik, ami az érintett ágazatnak megfelelően változhat; ezért felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a férfiak és nők EGAA-kérelmeit egyenlően kezeljék, valamint felhívja a tagállamokat, hogy gyűjtsenek adatokat nemi szempontok szerint is, hogy látni lehessen ennek a női kedvezményezettek újrafoglalkoztatási arányaira gyakorolt hatását; megjegyzi továbbá, hogy egyes EGAA-kérelmekben a megcélzott kedvezményezettek száma túl alacsony a támogatásra jogosult kedvezményezettek teljes számához képest, ami az optimálistól elmaradó hatáshoz vezethet;

21.

 úgy véli, hogy az EGAA hatályának a NEET-fiatalokra való kiterjesztése gyakran eltérő típusú beavatkozásokat követel meg, és úgy véli, hogy valamennyi megfelelő szereplőnek, köztük a szociális partnereknek, helyi közösségi csoportoknak és ifjúsági szervezeteknek is képviselőik útján jelen kell lenniük az egyes programok végrehajtási szakaszánál, és elő kell mozdítaniuk a NEET-fiatalok maximális bevonásának biztosításához szükséges intézkedéseket; ebben az összefüggésben ösztönzi a tagállamokat egy erős irányító ügynökség létrehozására a program végrehajtásának koordinálása céljából, hogy célzott és tartós támogatás biztosításával segítse, hogy a NEET-fiatalok elvégezzék a programot, valamint hogy biztosítsa a program forrásainak maximális igénybevételét; úgy véli, hogy egy független, a NEET-fiatalok részvételére külön hangsúlyt helyező felülvizsgálat jobb gyakorlatokat azonosítana; határozottan úgy véli, hogy a NEET-fiatalok integrációjára vonatkozó eltérést fenn kell tartani a programozási időszak 2020. decemberi végéig;

22.

 felhívja a Bizottságot, hogy az EGAA középtávú értékelésébe foglaljon bele egy konkrét, minőségi és mennyiségi szempontú, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiataloknak (NEET-fiatalok) nyújtott EGAA-támogatásról szóló értékelést, különösen az ifjúsági garancia végrehajtása és a nemzeti költségvetések, az ESZA és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés közötti szinergiák tekintetében;

23.

 megjegyzi, hogy az utólagos értékelés szerint a megvizsgált 73 esetben az elért kedvezményezettek átlagos aránya 78 % volt; ezen belül 20 esetben ez az arány 100 %-os vagy több volt; ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a maximum elérési arány minden esetben 100 %, ezért a 100 %-nál nagyobb számadatok használata elferdíti az adatokat, és a tényleges elérési aránynál magasabbat sejtet; megjegyzi, hogy ez a költségvetés végrehajtási arányára is érvényes; felhívja a Bizottságot, hogy igazítsa ki adatait az elért kedvezményezettek arányainak és a költségvetés végrehajtási arányának pontosabb értékelése érdekében;

24.

 üdvözli, hogy sok kedvezményezett az EGAA révén a munkakeresésben kapott személyre szabott támogatás segítségével mindenekelőtt új munkához juthatott, és a képzési programok és a mobilitási támogatások igénybevételével készségeit naprakésszé tehette; üdvözli azt is, hogy az EGAA az új vállalkozások beindításának és a meglévők átvételének támogatásával egyes munkavállalók számára lehetővé tette, hogy vállalkozásba fogjanak; hangsúlyozza, hogy jelentések szerint ennek következményeként az EGAA számottevő pozitív hatást tett az önbecsülésre, a nagyobb szerepvállalás érzésére és a motiváltságra; hangsúlyozza, hogy az EGAA-támogatás növelte a társadalmi kohéziót azáltal, hogy lehetővé tette az emberek számára a munkaerő-piaci visszailleszkedést és a negatív munkanélküliségi csapdák elkerülését;

25.

 megjegyzi, hogy ugyanezen utólagos jelentés szerint az EGAA kedvezményezettjei inkább az átlagosnál alacsonyabb iskolázottsággal rendelkeznek, és emiatt kevésbé adhatók át nekik a készségek, ami rendes körülmények között csökkenti foglalkoztatási lehetőségeiket, és kiszolgáltatottá teszi őket a munkaerőpiacon; úgy véli, hogy az EGAA akkor éri el a legjobb uniós hozzáadott értéket, amikor a munkavállalókat, különösen az alacsonyabb képzettségű veszélyeztetett csoportokat segítő képzési és átképzési rendszereket támogatja, amelyek a munkaerőpiac által igényelt készségeknek adnak prioritást, és amelyek ösztönzik a vállalkozói készségek kibontakozását;

26.

 megjegyzi, hogy egy, az utólagos értékelés keretében elvégzett felmérés vegyes eredményeket hozott, mivel 35 % azt állította, hogy az új munkahely minősége a korábbinál jobb vagy sokkal jobb, 24 % szerint ugyanolyan, 41 % szerint pedig rosszabb vagy sokkal rosszabb volt; ugyanakkor mivel nem állnak rendelkezésre szisztematikus adatok, amelyek bármely értékelés alapjául szolgálhatnának, azt javasolja, hogy a Bizottság gyűjtsön részletesebb információkat az EGAA-beavatkozások hatásáról és minőségéről, azzal a céllal, hogy egy későbbi szakaszban szükség esetén korrekciós intézkedéseket hozhasson;

Az EGAA költséghatékonysága és hozzáadott értéke

27.

 kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy rugalmasabb és hatékonyabb választási lehetőségek révén javítsák az EGAA költségvetésének végrehajtását, az eredményekre, a hatásra és a hozzáadott értékre helyezett hangsúllyal, a finanszírozások megfelelő és átlátható felhasználásának és a szabályok betartásának veszélyeztetése nélkül; véleménye szerint a kérelmezési eljárást meg kell gyorsítani az alap elbocsátott munkavállalókkal kapcsolatos hatékonyságának növelése érdekében; aggódik az EGAA-tól kért erőforrások és a tagállamok által visszatérített összegek közötti eltérések miatt, lévén az átlagos költségvetés-végrehajtási arány csak 45 %; ennek megfelelően arra kéri a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg az alacsony végrehajtási arány okait, és javasoljon intézkedéseket a létező szűk keresztmetszetek megoldására és a finanszírozás optimális felhasználásának biztosítására; megjegyzi, hogy az EGAA-támogatások lezárulta után az újrafoglalkoztatási arány – 4 % és 86 % között mozogva – jelentős különbségeket mutat, ezért hangsúlyozza az aktív és inkluzív munkaerő-piaci intézkedések fontosságát; megállapítja, hogy az EGAA kiadásokkal egyes tagállamokban következetesen jobb eredményeket érnek el, mint másokban; javasolja, hogy a Bizottság továbbra is nyújtson útmutatást, és tegye lehetővé a tagállamok számára az EGAA-hoz benyújtott támogatási kérelmekkel és a támogatások felhasználásával kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztását az elköltött eurónként lehető legmagasabb újrafoglalkoztatási arány biztosítása érdekében;

28.

 úgy véli, hogy a 60 %-os társfinanszírozási arányt nem kell növelni;

29.

 megjegyzi, hogy a Bizottság utólagos értékelése szerint az EGAA költségeinek átlagosan csupán 6 %-át teszik ki az adminisztratív és irányítással kapcsolatos kiadások;

30.

 megjegyzi, hogy a költséghatékonyságnak az érdekelt felekkel tartott konzultációk során azonosított legjelentősebb eleme az újrafoglalkoztatott munkavállalók száma volt, akik ahelyett, hogy munkanélküli-járadékban és egyéb szociális ellátásban részesülnének, immár adót és társadalombiztosítási járulékot fizetnek;

31.

 megjegyzi, hogy az EGAA támogatások jelentős részében magasabbak az EGAA-ról szóló rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti fellépésekre fordított költségek, ami gyengíti az EGAA-beruházások összhatását; kéri a Bizottságot, hogy az e költségek jelentette problémát határértékek bevezetésével orvosolja;

32.

 tudomásul veszi az utólagos értékelésben megfogalmazott javaslatot, miszerint a tények összevetésén alapuló hatásvizsgálat fontos elem az EGAA többletértékének megértése szempontjából; sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy ilyen értékelés még nem készült;

33.

 üdvözli a Számvevőszék következtetését, miszerint az EGAA valós uniós többletértéket biztosított, amikor az alapot az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott olyan szolgáltatások vagy juttatások társfinanszírozására fordították, amelyek a tagállami munkanélküli-ellátó rendszerekben rendszerint nem léteznek, miáltal elősegítette a nagyobb társadalmi kohéziót Európában; hangsúlyozza, hogy néhány tagállamban nem léteznek olyan szociális védelmi rendszerek, amelyek alkalmasak lennének a munkahelyüket elvesztő dolgozók szükségleteinek kezelésére;

34.

 sajnálja, hogy – a Számvevőszék szerint – az EGAA-finanszírozás egyharmada a nemzeti munkavállalók jövedelemtámogatási rendszereit támogatja, európai uniós többletérték létrejötte nélkül; felhívja a figyelmet arra, hogy az új EGAA-rendelet az összehangolt csomag összköltségének 35 %-ra korlátozza a különleges intézkedések – pl. a munkakereséshez nyújtott anyagi juttatás és a munkáltatóknak nyújtott munkaerő-felvételi ösztönzők – költségét, továbbá hogy az EGAA által támogatott intézkedések nem hivatottak felváltani a tagállamok által nemzeti rendszereik keretén belül nyújtott passzív szociális védelmi intézkedéseket; ragaszkodik ahhoz, hogy az EGAA nem használható fel a vállalkozások munkavállalóikkal szembeni kötelezettségeinek kiváltására; továbbá ösztönzi a Bizottságot, hogy a rendelet következő felülvizsgálatakor világosan mondja ki, hogy az EGAA nem használható fel a tagállamok elbocsátott munkavállalókkal szembeni kötelezettségeinek kiváltására;

35.

 sajnálattal veszi tudomásul, hogy a költségvetés végrehajtási aránya 3 % és 110 % között mozog, az átlagos végrehajtási arány pedig 55 %-os; úgy véli, hogy ez a helyzet olykor tükrözi a vagy a tervezési, vagy pedig a végrehajtási szakaszban fellépő hiányosságokat, és ezt a projektek jobb megtervezésével és jobb végrehajtásával kell orvosolni;

36.

 sajnálja, hogy csökkentették az EGAA finanszírozását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az igények kielégítésének biztosítása érdekében nyújtsanak kiegészítő támogatást az EGAA-nak; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szükségtelen késedelmek elkerülése érdekében a munkateherhez mérten elégséges személyzet álljon rendelkezésre;

37.

 úgy véli, hogy az EGAA és az ESZA intézkedéseit egymást kiegészítve kell használni annak érdekében, hogy konkrétabb rövid távú és általánosabb hosszabb távú megoldásokat is elérjenek; tudomásul veszi azt a következtetést, hogy a tagállamok általánosságban hatékonyan koordinálták az EGAA-t az ESZA-val és a nemzeti munkaerő-piaci intézkedésekkel, valamint hogy a számvevőszéki ellenőrzés során nem derült fény átfedésekre vagy személyek kettős támogatására;

38.

 elégedett a Bizottság által az EGAA 2013-as és 2014-es tevékenységeiről készített jelentés megállapításaival, amelyek szerint 2013-ban és 2014-ben nem jelentettek a Bizottságnak az EGAA-rendelet tárgykörében szabálytalanságokat, és nem volt az EGAA tárgykörében 2013-ban és 2014-ben lezárt szabálytalansági ügy;

A kkv-kra gyakorolt hatás

39.

 megjegyzi, hogy az Unióban működő valamennyi vállalkozás 99 %-át kitevő kkv-k foglalkoztatják az uniós munkavállalók túlnyomó többségét; ebben az összefüggésben aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az EGAA csak nagyon korlátozott hatást gyakorolt a kkv-kra, annak ellenére, hogy egyértelműen lehetőséget nyújt a kkv-k bizonyos kritériumok mellett történő támogatására; tudomásul veszi a Bizottság magyarázatát, miszerint a beszállítók érintett alkalmazottait egyik esetben sem szándékosan zárták ki a támogatásból, de kéri a Bizottságot, hogy alakítsa át még inkább az EGAA-t oly módon, hogy abból az európai gazdaság kulcsfontosságú szereplőiként a kkv-k is részesülhessenek, többek között azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt helyez a 8. cikk d) pontjának rendelkezésére, amelynek értelmében azonosítani kell az elbocsátó vállalkozások szállítóit, feldolgozó termelőit vagy alvállalkozóit, vagy azon korábbi esetek nyomon követése révén, amikor az EGAA kkv-kat, szociális vállalkozásokat és szövetkezeteket támogatott a legjobb gyakorlatok előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy jobban figyelembe kell venni az arányosságot a kkv-k és a nagyvállalatok munkavállalói között;

40.

 meggyőződése, hogy az nagyobb mértékben kell használni az elfogadhatósági küszöbök terén alkalmazott eltéréseket, különösen a kkv-k javára; kiemeli a jelenleg hatályos rendelet 4. cikke (2) bekezdése szerinti rendelkezések fontosságát a kkv-k számára, mivel ezek lehetővé teszik, hogy a válság vagy a globalizáció által érintett gazdasági ágazatok regionális szintű szerkezeti átalakítására eseti alapon kerüljön sor; elismeri az e rendelkezések szerint benyújtott kérelmek esetében jelentkező kihívásokat, és felhívja a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat e kihívások kezelésében, hogy az EGAA-t egy működőképes megoldássá tegye az elbocsátott munkavállalók számára; továbbá felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a „gondolkozz először kicsiben” (Think Small First) elvet a tervezési és kérelmezési szakaszokban;

41.

 megjegyzi, hogy a kérelmek a gyártó ágazatokban és az építőiparban koncentrálódnak, különösen a gépjárműiparban és a repülőgépgyártásban, ahol a támogatást főként nagyvállalatoknak nyújtják; felhívja a tagállamokat, valamint a kizárólagos hatáskörrel rendelkező regionális hatóságokat, hogy tevőlegesen támogassák az elbocsátott munkavállalókat a kkv-kban, szövetkezetekben és szociális vállalkozásokban a hatályos rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében biztosított rugalmasság igénybevételével, különösen a kkv-k csoportos kérelmei tekintetében, valamint felhív egyéb eszközök alkalmazására, amelyek a kkv-k hangsúlyosabb támogatását és szélesebb körű hozzáférését mozdítják elő; kéri továbbá, hogy tájékoztassák a kkv-kat az EGAA által a számukra biztosított lehetőségekről; hangsúlyozza, hogy ezeket a kkv-kat támogató eseteket az EGAA hozzáadott értékének kell tekinteni;

42.

 elégedett a Bizottság végrehajtásról szóló utólagos jelentésének megállapításaival, amely pozitív tendenciát állapított meg a vállalkozói készségek előmozdítása céljából felhasznált források, valamint az önfoglalkoztatási rátának az intézkedések végén mutatkozó szintje között; megjegyzi ugyanakkor, hogy az EGAA összes projektjét tekintve az önfoglalkoztatás 5 %-os átlagos rátája alacsony, és intézkedésekre van szükség a vállalkozások ösztönzésére, például vállalkozásindító támogatásokra és egyéb ösztönzőkre; hangsúlyozza e tekintetben az egész életen át tartó tanulás, a mentorálás és a szakmabeliek hálózatainak fontosságát; meggyőződése, hogy van még tér a fejlődésre az EGAA-támogatások önmagukban vagy más alapokkal, pl. az ESI-vel együttesen a vállalkozói készségek és start-up tevékenységek támogatását célzó felhasználása tekintetében, de hangsúlyozza, hogy a vállalkozási készségek támogatásának fenntartható üzleti terveken kell alapulnia; felhívja a tagállamokat, hogy fektessenek súlyt a nők és lányok a vállalkozói készségek támogatását célzó programokba történő bevonására;

43.

 üdvözli a számos tagállam által annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy fokozottabban igénybe vegyék a vállalkozói készségek és a szociális gazdaság támogatására szolgáló intézkedéseket, mégpedig az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatások, valamint a vállalkozói készségek és szociális vállalkozások előmozdítására és az új vállalkozókat célzó szolgáltatásokra irányuló intézkedések formájában;

Adatszolgáltatási követelmények

44.

 úgy véli, hogy egy sor, a folyamatot megnehezítő tényező tekintetében – így a lehetséges adathiányok, regionális és nemzeti jellegzetességek, eltérő makro- és mikrogazdasági körülmények, a minták kis mérete és bizonyos szükséges feltételezések – a Bizottság módszertani megközelítésének precíznek és átláthatónak kell lennie, és olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek képesek elhárítani azokat a hiányosságokat, amelyek megnehezítik ezt a megközelítést;

45.

 hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék jelentésének az a következtetése, hogy egyes tagállamok nem tűztek ki számszerű célokat a visszailleszkedésre vonatkozóan, valamint hogy a rendelkezésre álló adatok nem alkalmasak a munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedésére irányuló intézkedések hatékonyságának felmérésére; tudomásul veszi a Bizottság nyilatkozatát, miszerint az EGAA-rendelet nem tartalmaz a visszailleszkedésre vonatkozóan kvantitatív célkitűzéseket, és a különböző EGAA-intézkedések egyéb eszközökkel is értékelhetők; ezért azt javasolja, hogy a tagállamok határozzanak meg számszerű visszailleszkedési célokat, és rendszeresen tegyenek különbséget az EGAA, az ESZA és egyéb olyan, nemzeti intézkedések között, amelyeket kifejezetten a tömeges elbocsátások által érintett munkavállalók számára alakítottak ki; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy szolgáltasson információt a munkaerőpiacra visszailleszkedett emberek által talált állások típusáról és minőségéről, valamint az EGAA-beavatkozások révén a visszailleszkedés tekintetében elért arány középtávú tendenciájáról; emellett a tagállamoknak meg kell különböztetniük egymástól az EGAA- intézkedések két fajtáját, azaz az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és a munkavállalóknak kifizetett jövedelemtámogatást, valamint részletesebb információt kell biztosítaniuk az egyes résztvevők által igénybe vett intézkedésekről a különböző intézkedések pontosabb költség-haszon elemzésének lehetővé tétele érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre adatokat a bizottsági szinten jóvá nem hagyott EGAA-kérelmek tekintetében, és tájékoztasson az elutasítás okairól;

46.

 emlékezteti a tagállamokat arra a kötelezettségükre, hogy az intézkedések végrehajtását követő 12 hónap elteltével az EGAA hatásának és hatékonyságának nyomon követése érdekében adatokat kell szolgáltatniuk a visszailleszkedési arányokról;

47.

 hangsúlyozza, hogy ésszerűsíteni kell a nemzeti szintű ellenőrzési eljárásokat, hogy biztosítsák a koherenciát és a hatékonyságot, és elkerüljék az ellenőrzés különböző szintjein működő szervek közötti szükségtelen ismétlődéseket;

48.

 javasolja az információáramlás, valamint a nemzeti kapcsolattartó és az ügyekkel foglalkozó regionális vagy helyi partnerek közötti támogatási intézkedések megerősítését;

49.

 javasolja, hogy végezzenek rendszeresebben szakértői értékeléseket, nemzetközi tapasztalatcserét, illetve hozzanak létre partnerségeket az új EGAA-esetek és a korábbi EGAA-esetek között, a bevált gyakorlatok és a végrehajtási tapasztalatok cseréje érdekében; ezért azt ajánlja, hogy hozzák létre a bevált gyakorlatok platformját, amely könnyen hozzáférhető, és támogatja az integrált megoldások jobb cseréjét;

50.

 felhívja a figyelmet az Európai Parlament Kutatószolgálatának aggályaira, melyeket az EGAA megtérülésének kiszámítási módszerével kapcsolatban fogalmazott meg; hangsúlyozza, hogy a teljesítménymutatók tekintetében további követelmények meghatározására van szükség;

51.

 kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák meg a jelenlegi EGAA-rendeletben a gondozóknak nyújtott juttatásokra vonatkozóan szereplő rendelkezéseket; ebben az összefüggésben felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki a munkára és képzésre vonatkozó rugalmas intézkedéseket, és amennyiben lehetséges, hajtsák végre ezeket az intézkedéseket helyi közösségekben, mivel számos női elbocsátott munkavállaló esetleg csekélyebb földrajzi mobilitással rendelkezik a családbeli gondozási feladatok miatt;

52.

 felszólítja a regionális és helyi illetékes hatóságokat, szociális partnereket és civil társadalmi szervezeteket, hogy hangolják össze a munkaerő-piaci szereplők közötti fellépéseket annak érdekében, hogy a jövőbeli elbocsátások során egyszerűbb legyen az EGAA-támogatások igénybevétele; ezen túlmenően arra szólít fel, hogy a szociális partnereket fokozottabban vonják be az alapra vonatkozó felügyeleti és értékelési tevékenységekbe, és különösen ösztönözzék a női érdekeltek szerepvállalását annak biztosítása érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjai nagyobb figyelmet kapjanak;

53.

 felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg az EGAA értékelésének az Eurofoundra való átruházását, összhangban a rendelet 20. cikkében előírtakkal; úgy véli, hogy egy ilyen javaslat keretében a Bizottság biztosíthatná az Eurofound számára a szükséges pénzügyi erőforrásokat az EGAA jelenlegi értékeléséhez kapcsolódó beszerzési kiadásoknak és humánerőforrás-költségeknek megfelelően; továbbá mivel a jobb értékelések fő akadálya a megfelelő adatok hiánya, a Bizottságnak elő kell írnia a tagállamok számára, hogy ezeket az adatokat az Eurofound rendelkezésére bocsássák;

o

o o

54.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(2)  HL L 167., 2009.6.29., 26. o.

(3)  HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

(4)  HL C 56. E, 2013.2.26., 119. o.

(5)  HL C 308. E, 2011.10.20., 30. o.

(6)  HL C 440., 2015.12.30., 23. o.

Top