21.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 346/32

—

tekintettel az uniós alkoholstratégia kapcsán a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000008/2015 – B8-0108/2015),

—

tekintettel az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról és az 1350/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. március 11-i 282/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel az EU-ban az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentéséről szóló, 2011. március 8-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikkére, amely kimondja, hogy az Unió csak kiegészíti a tagállamok közegészségügyi téren végzet tevékenységeit,

—

tekintettel a Táplálkozás, Testmozgás és Egészség Európai Uniós Platform 2011. évi éves jelentésére,

—

tekintettel a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégiára vonatkozó 2007. szeptember 5-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács 2011. december 1-jén és 2-án tartott, az EU-n belüli egészségügyi szakadéknak az egészséges életmód népszerűsítését célzó összehangolt fellépéssel való felszámolásáról szóló ülésének a következtetéseire,

—

tekintett el eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel néhány tagállamban a túlzott alkoholfogyasztás a betegségek második leggyakoribb, életmóddal összefüggő oka, és mivel az alkoholfüggőség kockázati tényező több mint 60 krónikus betegség (köztük az alkoholos eredetű májbetegség, az alkoholos eredetű krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, csaknem az összes egyéb emésztőrendszeri megbetegedés, a rák, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a magzati alkoholspektrum-zavarok és az olyan neuropszichiátriai rendellenességek, mint az alkoholfüggőség) esetében;

B.

mivel az illetékes tagállami hatóságok a legalkalmasabbak arra, hogy személyre szabott szakpolitikákat dolgozzanak ki a túlzott alkoholfogyasztás megelőzése érdekében;

C.

mivel oksági kapcsolat van a túlzott alkoholfogyasztás és számos mentális és viselkedési rendellenesség, valamint egyéb, nem fertőző betegségek és sérülések között;

D.

mivel a túlzott alkoholfogyasztáshoz közvetetten és közvetlenül köthető társadalmi költségeket 2010-ben Európában 155,8 milliárd euróra becsülték, ami nagyrészt (82,9 milliárd euró) az egészségügyi rendszeren kívülről származik;

E.

mivel a túlzott alkoholfogyasztás világszerte évente 3,3 millió halálesetet okoz, ami az összes haláleset 5,9 %-a; mivel a 20–39 éves korcsoportban az összes haláleset mintegy 25 %-a tudható be a túlzott alkoholfogyasztásnak; mivel e halálesetek gyakran balesetet, erőszakot vagy májbetegséget követően következnek be;

F.

mivel körülbelül 5–9 millió gyermek él olyan családokban, amelyeket hátrányosan befolyásol az alkoholfogyasztás;

G.

mivel az alkoholfogyasztás következményei nem mindig egyformák, hiszen nagymértékben az alkoholfogyasztási szokásoktól függenek, beleértve azt is, hogy milyen alkoholt fogyasztanak és hogyan; mivel az alkoholfogyasztási szokások és tendenciák nagymértékben különböznek az Európai Unió régiói között, Unió-szerte jelentős szubregionális fogyasztási szokásokkal és a káros alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó egészségügyi hatásokkal; mivel az EU országai közötti társadalmi, kulturális, földrajzi és gazdasági eltérések miatt különbséget kell tenni a különböző fogyasztási minták és trendek között;

H.

mivel az alkohollal kapcsolatos károk csökkentését és a felelős alkoholfogyasztás támogatását célzó, a helyi és regionális sajátosságokhoz igazított szakpolitika bevezetése az alkoholnak betudható károk közvetlen és közvetett hatásaival – pl. az alkoholfüggőséggel, a krónikus betegségekkel, a halálozással és családon belüli erőszakkal, valamint az alkoholvásárlás anyagi vonzataival – összefüggő egészségügyi és szociális kiadások csökkenését eredményezné; mivel az alkohollal kapcsolatos károk csökkentését célzó szakpolitikának nem csupán az egészségügyi ágazatra kell kiterjednie, hanem a megfelelő érdekelt felekre – pl. az alkoholizmusban szenvedőket támogató egyesületekre – is, és e politikának teljes mértékben összeegyeztethetőnek kell lennie a szubszidiaritás elvével és az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikai területen történő figyelembevételének elvével, biztosítva ugyanakkor a népegészségi állapotok jelentős javulását;

I.

mivel a túlzott és káros alkoholfogyasztás alkoholfüggőséghez vezethet, amit fokozott figyelemmel és támogatással kell kezelni a tagállamok egészségügyi rendszerein belül;

J.

mivel hangsúlyozni kell, hogy egyes társadalmi csoportok – többek között a fiatalok – körében nagyobb valószínűséggel alakulnak ki az alkoholfogyasztással összefüggő rossz magatartástípusok, amit az is jól mutat, hogy az alkohol áll minden negyedik 15–29 év közötti férfi, illetve minden tizedik fiatal nő halálának hátterében; mivel a tagállamokban egyre elterjedtebbé válik a fiatalok körében a túlzott alkoholfogyasztás, ami különösen olyan fogyasztási mintákat foglal magában, mint az alkalomszerű mértéktelen alkoholfogyasztás; mivel a férfiak mája a nőkével összehasonlítva általában lényegesen gyorsabban dolgozza fel az alkoholt, ezért a nők sokkal gyorsabban, már kisebb mennyiségű alkohol fogyasztása mellett krónikus alkoholistává válnak;

K.

mivel az alkohollal kapcsolatos károkat számos tényezőhöz kapcsolják, így a társadalmi-gazdasági szinthez, a kulturális hozzáálláshoz és az alkoholfogyasztási szokásokhoz, a szülők és a kortársak befolyásához, valamint az e területre vonatkozó megfelelő szakpolitikák végrehajtásának és érvényesítésének mértékéhez és szintjéhez; mivel az egy társadalmon belüli sérülékenységek között ugyanolyan különbségek lehetnek, mint a különböző társadalmak sérülékenységei között;

L.

mivel Európa egyes régióiban a kisüzemi alkoholtermelés a helyi turizmus alappillére;

M.

mivel a reklámok és a marketing hatással van különösen a fiatalok alkoholfogyasztásának szintjére; mivel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv végrehajtása alapvető fontosságú a gyermekek és kiskorúak fizikai, mentális és erkölcsi fejlődésének hatékony védelméhez; mivel összefüggés áll fenn az alkoholfogyasztás korai életkorban való megkezdése és az alkohollal kapcsolatos felnőttkori problémák kialakulásának valószínűsége között; mivel az oktatás, a tájékoztatás és a megelőző kampányok a leghátasosabb eszközök a fiatalok túlzott alkoholfogyasztásának megelőzésére; mivel az Európai Bizottságnak ezért haladéktalanul meg kell kezdenie az új európai alkoholstratégia kidolgozását, amely segíti a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítását, és mivel a polgárokat tájékoztató kampány keretében informálni kell az alkoholfogyasztás káros egészségügyi hátasairól;

N.

mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hangsúlyozza, hogy további ismereteket kell szereznünk és további fellépéseket kell végrehajtanunk az olyan témák vonatkozásában, mint az alkoholfogyasztás és a születendő gyermek, illetve az alkohol és az idősek közti összefüggés, a szociálisan hátrányos helyzetű személyek tekintetében kifejtett hatások, valamint a túlzott alkoholfogyasztással összefüggő társadalmi kirekesztés;

O.

mivel az Európai Unión belül eltérő alkoholfogyasztási szokások és tendenciák léteznek, amelyek helyi szinten is visszatükröződnek és különösen a társadalmi, kulturális, földrajzi és gazdasági eltérésekre vezethetők vissza, továbbá az alkoholfogyasztáshoz való eltérő hozzáállást vonnak maguk után;

P.

mivel egyértelműen el kell határolni egymástól a felelős és a káros alkoholfogyasztást; mivel a felelős alkoholfogyasztás összeegyeztethető az egészséges életmóddal;

Q.

mivel csaknem minden negyedik forgalmi baleset az ittas vezetéshez köthető, és az Unióban évente legalább 5 200 ember veszti életét alkohollal összefüggésbe hozható közúti eseményekben; mivel az ittas vezetés továbbra is a közúti halálesetek második legnagyobb előidézője az Unióban;

R.

mivel számtalan uniós polgár – különösen a fiatalok – nem eléggé tájékozottak a káros mértékű alkoholfogyasztás és az alkoholfüggőség egészségügyi veszélyeivel kapcsolatban, és mivel ezért az új európai alkoholstratégia keretében kiemelten fontos helyet kell kapnia a megelőzésnek és a figyelemfelhívásnak; mivel igazoltan hatékony a káros alkoholfogyasztási szokásokkal rendelkező személyek időben történő azonosítása és a számukra biztosított tanácsadás; mivel sok a javítanivaló a kiskorúak alkoholreklámokkal szembeni védelme terén;

S.

mivel a 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelet (4) megállapítja, hogy nem biztonságosnak minősül az olyan élelmiszer, amelyet az egészségre ártalmasnak tekintenek;

T.

mivel a különböző korcsoportok eltérő alkoholfogyasztási szokásokkal rendelkeznek, és ezeket mindezidáig nem tanulmányozták megfelelően;

U.

mivel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 2011. október 25-i 1169/2011/EU rendelet (5) mentesítette az 1,2 %-nál magasabb alkoholtartalmú italokat két rendelkezése, nevezetesen az összetevők feltüntetésére és a tápértékjelölésre vonatkozó előírások alól; mivel az alkohollal kapcsolatos kockázatok jellege miatt ugyanakkor szükség van az alkoholtartalmú italokra vonatkozó átfogó tájékoztatásra;

V.

mivel az 1169/2011/EU rendelet értelmében a Bizottságnak 2014 decemberéig jelentésben kellett értékelnie, hogy a jövőben alkalmazzák-e az alkoholtartalmú italokra nézve a tápérték feltüntetésére vonatkozó követelményt, és indokolnia kell az esetleges mentességeket, valamint adott esetben jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie, amely meghatározza az e termékekre alkalmazandó, az összetevők listájának feltüntetésére vagy a kötelező tápértékjelölésre vonatkozó szabályokat;

W.

mivel az Unió alkoholstratégiája sikerrel támogatta az alkohollal kapcsolatos károk csökkentését célzó tagállami intézkedéseket, különösen az olyan területeken bevált gyakorlatok cseréje révén, mint a fiatalok védelme, az ittas vezetésből eredő közúti balesetek arányának csökkentése, valamint az alkoholfogyasztással kapcsolatos figyelemfelkeltő oktatás, illetve egy közös, uniós szintű adatbázis és nyomon követés létrehozása, valamint sikerrel erősítette meg a Bizottság és a tagállamok közötti koordinációt, amelynek végeredményeként a nemzeti alkoholpolitikával és intézkedésekkel foglalkozó bizottság (CNAPA) kidolgozta a fiatalok alkoholfogyasztásáról és a túlzott alkalmi alkoholfogyasztásról szóló, a 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervet;

X.

mivel az érdekelt felek széles körének az Európai Alkohol- és Egészségügyi Fórumon belüli és kívüli közreműködése elősegítette a túlzott alkoholfogyasztással kapcsolatos károk Unió-szerte megvalósuló helyi szintű csökkentésére irányuló, kézzelfogható és mérhető intézkedések kidolgozását;

Y.

mivel az egészség területére vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020) előmozdítja a legfontosabb kockázati tényezőkre, köztük a túlzott alkoholfogyasztásra összpontosító költséghatékony megelőző intézkedések igazoltan bevált gyakorlatainak elterjedését;

Z.

mivel a stratégia 2012-ben elvégzett külső értékelése megerősítette a meglévő stratégia és kiemelt témái megközelítésének relevanciáját és hasznosságát;

1.

megjegyzi, hogy a CNAPA 2013. október 22-én tartott ülésén a Bizottság bejelentette azon szándékát, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben európai cselekvési tervet dolgoz ki az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésére; tudomásul veszi a fiatalok alkoholfogyasztásáról és a túlzott alkalmi alkoholfogyasztásról szóló, a 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv 2014. szeptemberi elfogadását, és kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon annak tagállamok általi végrehajtását;

2.

kéri a Bizottságot, hogy adjon iránymutatást az alkohollal kapcsolatos károk elleni küzdelemhez, és – a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett – továbbra is nyújtson támogatást a tagállamok illetékes hatóságainak, amennyiben ez hozzáadott értéket biztosít;

3.

hangsúlyozza, hogy az alkohol által okozott egészségügyi, biztonsági és társadalmi-gazdasági problémák csökkentéséhez az alkoholfogyasztás mértékére, az alkoholfogyasztási szokásokra és kontextusaira, valamint a szélesebb értelemben vett, kapcsolódó társadalmi meghatározó tényezőkre vonatkozó intézkedések szükségesek, például az oktatás keretében és tájékoztató kampányok indítása révén;

4.

felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg a 2016–2022 közötti időszakra szóló új uniós alkoholstratégia kidolgozását változatlan célkitűzésekkel, a szabályozási keret oly módon történő naprakésszé tételével, hogy az támogatást nyújtson a nemzeti kormányoknak az alkohollal kapcsolatos károk kezeléséhez, hogy támogassa a nyomon követést és a megbízható adatok gyűjtését, ösztönözze a megelőzést, az egészségfejlesztést és -nevelést, a korai felismerést, a kezeléshez való jobb hozzáférést, az érintettek és családjuk folyamatos támogatását, ideértve a tanácsadó programokat, hogy csökkentse az ittas vezetés által okozott balesetek arányát, valamint hogy tegyen jobban különbséget az alkoholfogyasztási szokások, valamint az alkoholfogyasztással kapcsolatos viselkedési formák és attitűdök között;

5.

úgy véli, hogy az alkohollal kapcsolatos károk kezelésében a tagállamok támogatását célzó, jelenlegi uniós stratégiát alapvetően változatlan formában és változatlan célkitűzésekkel kell megújítani, azaz az alkohollal kapcsolatos ártalmak tagállami szinten kezelendők, a stratégiának cselekvésorientáltnak kell lennie, és részvételen alapuló, több érdekelt felet figyelembe vevő megközelítést kell elősegítenie;

6.

sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul készítse el azt a jelentést, amelynek az 1169/2011/EU rendelet értelmében 2014 decemberéig el kellett volna készülnie, melyben a Bizottságnak azt kell értékelnie, hogy a jövőben alkalmazzák-e az alkoholtartalmú italokra nézve az összetevők és tápérték feltüntetésére vonatkozó követelményt, fokozott figyelmet fordítva a kkv-kra és a kisüzemi termelésre gyakorolt hatásokra; úgy véli, hogy a fogyasztókat tájékoztatni kell az összetevőkről és a tápértékről;

7.

sürgeti a Bizottságot, hogy azonnal kérje fel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA), hogy értékelje újra az acetaldehid aromaanyagként való felhasználását az alkoholtartalmú és alkoholmentes italokban;

8.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy amint lehetséges, az alkoholtartalmú italoknak legalább a kalóriatartalma szerepeljen egyértelműen a címkén, és felszólítja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2016-ban terjessze elő a kapcsolódó jogalkotási javaslatot;

9.

felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje el a 2016–2022 közötti időszakra szóló új uniós alkoholstratégia kidolgozását – figyelembe véve a CNAPA cselekvési tervét és az alkoholfogyasztás káros hatásainak csökkentését célzó uniós alkoholstratégia független értékelésének következtetéseit – az eddig elért eredmények tartósságának biztosítása érdekében, valamint a nemzeti kormányoknak az alkohollal kapcsolatos károk hosszú távú kezeléséhez nyújtott támogatás fenntartása céljából;

10.

hangsúlyozza, hogy a kiskorúaknak a túlzott alkoholfogyasztás káros következményei elleni védelmére vonatkozó jogszabályok és magatartási kódexek kiegészítő jellege elengedhetetlen a kiskorúak tényleges védelméhez; felszólítja a tagállamokat, hogy szigorúan hajtsák végre az alkoholfogyasztásra vonatkozó korhatárokkal kapcsolatos hatályos nemzeti jogszabályokat, és értékeljék, hogy a kiskorúak eredményes védelmének biztosításához szükség van-e további jogilag kötelező előírásokra;

11.

felhívja a tagállamokat, hogy egészségügyi ellátórendszereikben hajtsanak végre olyan politikákat és vezessenek be olyan kezeléseket, amelyek csökkentik az egyének alkoholfüggőségét;

12.

felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák a lakosságnak – különösen a kiskorúaknak és a várandós nőknek – az alkoholfogyasztás káros hatásaira vonatkozó oktatására irányuló erőfeszítéseiket, és adott esetben alkossanak ennek megfelelő jogszabályokat;

13.

elismeri a fogyasztási szokások terén megfigyelhető, tagállamok közötti eltéréseket, illetve a felelős alkoholfogyasztásban szerepet játszó kulturális szempontokat;

14.

hangsúlyozza a várandós nőket az alkoholfogyasztás mellőzésére felszólító, uniós szintű tájékoztató kampány szükségességét, és felszólítja a Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg az ezzel kapcsolatos címkézés hatásait és legkésőbb 2016-ban terjessze elő a kapcsolódó jogalkotási javaslatot;

15.

felszólítja a tagállamokat – tekintettel arra, hogy e terület elsődlegesen tagállami hatáskörbe tartozik –, hogy dolgozzanak ki közegészségügyi politikákat az ártalmas alkoholfogyasztás csökkentése, valamint az alkoholtartalmú italok – különösen kiskorúaknak történő – forgalmazására vonatkozó szigorú szabályok bevezetése érdekében, azokat hajtsák végre és értékeljék;

16.

felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy olyan, uniós szintű címkézés alkalmazását, amely figyelmezteti a fogyasztókat az ittas vezetés veszélyeire;

17.

felhívja a Bizottságot, hogy értékelje, és ha szükséges, végezze el az Európai Alkohol- és Egészségügyi Fórum szerepének és működésének reformját, annak biztosítása érdekében, hogy annak tagsága ténylegesen, kiegyensúlyozott módon képviseljen minden érintett érdekelt felet – ideértve a gazdasági szereplők és a nem kormányzati szervezetek megfelelő képviseletét is –, valamint hogy ösztönözze és támogassa a Fórumon belüli részvételüket és arra irányuló elkötelezettségüket, hogy kézzelfogható és hatékony intézkedéseket dolgozzanak ki az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésére, továbbá hogy támogassák a nemzeti, regionális és helyi szinten releváns, célirányos intézkedéseket;

18.

felszólítja a Bizottságot, hogy hajtson végre további operatív fejlesztéseket a jelenlegi uniós stratégia végrehajtásával kapcsolatban, például: valamennyi érdekelt félnek biztosítsa az Európai Alkohol- és Egészségügyi Fórumban való tagságot; fokozza a CNAPA-val való uniós szintű együttműködést; mozdítsa elő a kötelezettségvállalások kidolgozásával, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos bevált gyakorlatok terjesztését; alkalmazzon jobb mutatókat, amelyek objektív, naprakész és reális képet adnak az alkoholfogyasztási szokásokról és az alkohollal kapcsolatos károkról; továbbá támogassa a helyi szinten releváns célzott intézkedéseket, az Európai Unióról szóló szerződésben rögzített alapvető szabályok teljes körű tiszteletben tartásával;

19.

hangsúlyozza, hogy az új uniós alkoholstratégiának nem szabad új célokat kitűznie, hanem inkább a WHO-nak az ártalmas alkoholfogyasztás csökkentésére irányuló, a 2012–2020 közötti időszakra szóló európai cselekvési terve keretében már elfogadott célokat kell támogatnia;

20.

megjegyzi, hogy egy új uniós stratégia értékes lehet a tekintetben, hogy objektív adatokon alapuló fellépési lehetőségeket biztosít a tagállamok számára, mivel a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok felelőssége, hogy a legalkalmasabb megközelítést alkalmazzák az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésére; szorgalmazza, hogy a Bizottság töltsön be továbbra is értékes szerepet a megfelelő kutatás előmozdításában és a tapasztalatok megosztásában;

21.

ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság, a Parlament, a Tanács és a tagállamok politikai értelemben határozottan kötelezzék el magukat az alkoholhoz köthető károk megelőzéséért tett erőfeszítések fokozása, valamint egy megfelelő, objektív adatokon alapuló politikai válasz kidolgozása mellett, amely tükrözi az alkohollal kapcsolatos károk súlyos és sokrétű egészségügyi és társadalmi-gazdasági hatásait, valamint az egyéb kockázati tényezőkkel való összefonódottságukat;

22.

emlékeztet a mérhető és szigorú politikai célkitűzések és a megfelelő többéves mechanizmusok fontosságára, amelyek segítségével figyelemmel lehet kísérni az előrelépést, a stratégiának a tagállamokban való hatékony végrehajtása biztosítása céljából; hangsúlyozza, hogy nyomon kell követni az alkohollal kapcsolatos nemzeti jogszabályok végrehajtását;

23.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy aktívan támogassák az indikátorok javítását, a megbízható adatok gyűjtését, az adatok összehasonlíthatóságát és egy időben történő elemzés elvégzését az alkoholfogyasztással és annak egészségügyi és társadalmi következményeivel kapcsolatban, különítsenek el megfelelő erőforrásokat a túlzott alkoholfogyasztás miatti terhek mérséklésére, valamint az alkohollal kapcsolatos károk közvetlen és közvetett társadalmi költségének csökkentésére, valamint hogy egy közös adatbázis segítségével ösztönözzék a vonatkozó adatok uniós és nemzeti alkoholpolitikákban való tényleges felhasználását;

24.

sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák a fiatalok alkohollal kapcsolatos ártalmaktól való megóvására tett erőfeszítéseiket, különösen a korhatárra vonatkozó nemzeti jogszabályok szigorú betartatása és a felelősségteljes reklámozás biztosítása révén;

25.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fektessenek be az oktatásba a káros mértékű alkoholfogyasztás egészségügyi és társadalmi hatásainak hangsúlyozása és az alkoholtartalmú italok mértékletes és felelősségteljes fogyasztásának előmozdítása érdekében;

26.

hangsúlyozza, hogy a közpénzek nem fordíthatók az alkoholfogyasztás előmozdítására, kivéve az 1144/2014/EU és az 1308/2013/EU rendeletben foglalt népszerűsítési intézkedéseket;

27.

hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak rendszeres – az iskolák környékét fokozottan vizsgáló – ellenőrzésekkel vissza kell szorítaniuk az előírt korhatárt el nem érő fiatalok általi alkoholvásárlást; felszólítja a Bizottságot, hogy szabályozza megfelelő módon az alkohol internetes, határokon átnyúló értékesítését; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassanak kampányokat – különösen a fiatalkorúak körében –, melyek felhívják a figyelmet az alkalomszerű mértéktelen alkoholfogyasztás veszélyeire, illetve, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a túlzott alkoholfogyasztással összefüggő közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében;

28.

sürgeti a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv végrehajtását és vegye fontolóra annak felülvizsgálatát az alkoholos italok fiatalok körében való népszerűsítését célzó reklámtevékenység és az alkoholtermékek szponzori megjelenése tekintetében annak érdekében, hogy csökkentse a fiatalok alkoholtermékek reklámjának való kitettségét;

29.

felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, valamint az összes érintett érdekelt felet, hogy vizsgálják felül és erősítsék meg az alkoholfogyasztás káros hatásaival foglalkozó – különösen az állapotos nőknek szánt és az alkohol születendő gyermekre gyakorolt hatásait bemutató – figyelemfelkeltő kampányokat;

30.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra konkrét intézkedések bevezetését az alkoholfogyasztás csökkentése érdekében, különösen a kiskorúak és az alkoholfogyasztással összefüggő súlyos vagy krónikus betegségben vagy súlyos függőségben szenvedők körében;

31.

felhívja a Bizottságot, hogy stratégiája részeként továbbra is biztosítson pénzügyi támogatást azon hatékony és tudományosan megalapozott projektek számára, amelyek a túlzott alkoholfogyasztással kapcsolatos károkkal és az alkohollal való visszaélés mögöttes okainak megértésével foglalkoznak az új Egészségügyi program és a „Horizont 2020” program keretében; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy csak azon projektek részesüljenek pénzügyi támogatásban, amelyek tudományos szempontból megbízható módszertanon alapulnak, és megvalósítójukkal szemben nem áll fenn részrehajlás;

32.

felszólítja a tagállamokat, a Bizottságot és az érintett érdekelt feleket, hogy diverzifikálják a az alkoholfogyasztás veszélyeiről, az emberek vezetési módjáról és az ittas járművezetés hatásairól szóló, különböző korcsoportokat célzó tájékoztató kampányaikat, azokat igazítsák a különböző korcsoportok érzékenységéhez, és fokozzák azok intenzitását;

33.

felhívja a tagállamokat, hogy az alkohollal való visszaélés megakadályozását és a bevált gyakorlatok terjesztését célzó stratégiák részeként szólítsák meg a fiatalokat célzott figyelemfelkeltő és oktatási intézkedések révén;

34.

felszólítja a tagállamokat, hogy használják fel a WHO alkoholstratégiáját, valamint javítsák a káros alkoholfogyasztás korai felismerését az alapellátásban az ellenőrzések támogatásával és azáltal, hogy az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó betegségek és az ahhoz köthető krónikus állapotok kezelése során megfelelő támogató szolgáltatásokat biztosítanak;

35.

hangsúlyozza, hogy az illetékes tagállami hatóságok által alkalmazott szabályoknak hozzá kell járulniuk a túlzott alkoholfogyasztás következményeinek fokozott tudatosításához, a kezelés hozzáférhetőbbé és megfizethetőbbé tételéhez a túlzott alkoholfogyasztásból eredő rendellenességekben szenvedők számára, valamint felszólítja e hatóságokat, hogy vezessenek be szűrőprogramokat, és építsék ki a káros vagy veszélyes alkoholfogyasztás esetén alkalmazott rövid beavatkozások rendszerét; felszólítja a tagállamokat, hogy egymással együttműködve dolgozzanak ki megoldásokat az alkoholfogyasztással összefüggő rendellenességekben, krónikus betegségekben vagy súlyos függőségben szenvedők támogatására, valamint gyógyulásuk és függőségük megszüntetésének elősegítésére;

36.

sajnálja, hogy bizonyos tagállamokban csökkentették az addiktológiai szolgálatok számát;

37.

felszólítja a tagállamokat és valamennyi érintett érdekelt felet, hogy folytassák, fokozzák és/vagy fejlesszék az egészséges életmódot népszerűsítő politikákat és fellépéseket, beleértve a megfelelő táplálkozást és a sporttevékenységeket, valamint egészségmegőrzést célzó szabadidős tevékenységeket is, ugyanakkor elismeri, hogy az alkoholtartalmú italok mértékkel való fogyasztása számos tagállamban a kulturális élet jelentős összetevője, és az nem szükségszerűen ellentétes az egészséges életmóddal;

38.

felszólítja a tagállamokat, hogy alaposan gondolják át a nagyon olcsó alkoholos italok árusítását tiltó nemzeti politikák bevezetésének célszerűségét, feltéve hogy az ilyen intézkedések hatékonyan biztosítják az egészség védelmét, és kellőképpen figyelembe veszik a szubszidiaritás és az arányosság elvét, valamint az Európai Unió Bíróságának rövidesen rendelkezésre álló véleményét a skót kormány minimumár-politikájának az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről;

39.

felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a fogyasztók tájékoztatásához és a kulturált alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó aktuális jogszabályaikat és jogalkotási kezdeményezéseiket annak érdekében, hogy felvilágosítást adjanak a káros alkoholfogyasztás következményeiről, illetve arra felhívják a figyelmet, valamint hogy csökkentsék az alkohollal kapcsolatos károkat; javasolja a tagállamoknak különösen azt, hogy kövessék nyomon az alkohol reklámozását és annak fiatalokra gyakorolt hatásait, valamint hogy tegyenek megfelelő lépéseket a fiatalok e reklámtevékenységnek való kitettségének csökkentése érdekében;

40.

felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a meglévő európai jogszabályokat a fogyasztók alkohollal kapcsolatos tájékoztatásának kívánatos javítása tekintetében, biztosítva, hogy a fogyasztók tudatában legyenek az alkohol- és kalóriatartalomnak, de ügyelve arra, hogy ez ne akadályozza az egységes piac működését; kitart amellett, hogy világos, tömör és hatékony tájékoztatást kell nyújtani az alkoholfogyasztás hatásairól és egészségügyi kockázatairól; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy az EU egészére kiterjedő címkézési rendszer elfogadását, amely magában foglalja a fogyasztók tájékoztatását a magas alkoholtartalmú italok veszélyeiről a terhesség és a járművezetés során;

41.

felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki megfelelő stratégiákat és fokozzák az ellenőrzési tevékenységet az alkoholhamisítás, valamint az alkohollal való illegális vagy a feketepiacon történő kereskedelem problémájának kezelésére, mivel ezek különösen káros hatást gyakorolnak a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjaira és a fiatalokra, továbbá nemzetközi kereskedelmi megállapodások révén az Unión belül és világszerte biztosítsák a földrajzi jelzések oltalmát;

42.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.