Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52013AE5475

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (Átdolgozás) (COM(2013) 471 final – 2013/0221 (COD))

    HL C 67., 2014.3.6, p. 101–103 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    6.3.2014   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 67/101


    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (Átdolgozás)

    (COM(2013) 471 final – 2013/0221 (COD))

    2014/C 67/20

    Önálló előadó: Antonello PEZZINI

    2013. július 4-én az Európai Parlament és 2013. július 16-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. és 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

    Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a nyomástartó berendezésekre forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (Átdolgozás)

    COM(2013) 471 final – 2013/0221 (COD).

    A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2013. október 2-án elfogadta véleményét.

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 16–17-én tartott, 493. plenáris ülésén (az október 16-i ülésnapon) 142 szavazattal 2 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság nagyra értékeli az Európai Bizottság arra irányuló tevékenységét, hogy a nyomástartó berendezésekre vonatkozó európai jogszabályt összhangba hozza a nemzetközi változásokkal és az új belső jogszabályi kerettel annak érdekében, hogy fokozza a piac hatékonyságát, valamint egyszerűsítse az eljárásokat azoknak az alapvető biztonsági előírásoknak a meghatározásával, amelyeknek a nyomástartó berendezéseknek eleget kell tenniük a belső piacon történő forgalmazáshoz.

    1.2

    Az EGSZB egyetért az átdolgozásnak mint jogalkotási technikának az alkalmazásával, amely „tartalmazza az új jogi aktus elfogadását, amely egyetlen szövegbe foglalja a korábbi aktuson végrehajtott érdemi módosításokat (…)” annak biztosítására, hogy a 97/23/EK irányelv megfeleljen az új jogszabályi keretnek.

    1.3

    Az EGSZB újfent hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítani kell a – biztonságos és az előírásoknak megfelelő – áruk szabad mozgásának teljes mértékű alkalmazhatóságát, hogy az egyik tagállamban legálisan forgalomba helyezett árut az EU egész területén problémamentesen forgalomba lehessen helyezni, biztosítva ugyanakkor a termékek nyomon követhetőségét és a piac egységes és hatékony felügyeletét.

    1.4

    Az EGSZB véleménye szerint a nyomástartó berendezésekről szóló új irányelvben előírt összes kötelezettséget és eljárást az arányosság elvének tiszteletben tartásával kell alkalmazni az eljárások és az ellenőrzési költségek tekintetében, különösen a kisebb vállalkozások és a nem sorozatgyártmányok, illetve korlátozott számban gyártott termékek esetében.

    1.5

    Az EGSZB fontosnak tartja a hatékonyabb és átfogóbb piacfelügyelet kialakítását, valamint a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek kompetenciaszintjeinek egymással való nagyobb fokú megfeleltetését, mely szervezeteknek magas szintű kötelező kritériumoknak kell eleget tenniük és képzési támogatásban kell részesülniük.

    1.6

    A nyomástartó berendezésekről szóló új irányelv bevezetését nyomon kell követni, és független szakértőknek minden második esztendőben erre vonatkozó jelentést kellene benyújtaniuk a Tanácsnak, a Parlamentnek és az EGSZB-nek.

    1.7

    Az EGSZB szerint a RAPEX-rendszer által összegyűjtött mutatóknak nagyobb jelentőséget kellene tulajdonítani, hiszen ezek lehetővé teszik, hogy nyomon kövessék a piacon jelen lévő, az előírásoknak nem megfelelő termékek számának csökkenését, illetve a bejelentett szervezetek által nyújtott megfelelőségértékelési szolgáltatások minőségének javulását.

    1.8

    Az új irányelv által az Európai Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörnek egyértelmű és átlátható alkalmazási kört kell biztosítani, amely mindenekelőtt megfelel a Parlament, a Tanács és a tagállamok tájékoztatására és adott esetben a velük való konzultációra vonatkozó követelményeknek.

    2.   A nyomástartó berendezések forgalmazásával kapcsolatos főbb kérdések

    2.1   Jogszabályi harmonizálás és a nyomástartó berendezések

    2.1.1

    A fogyasztói termékek EU-n belüli kereskedelme 2008 és 2010 között mintegy ezer milliárd eurót tett ki, az EU harmonizált ágazatainak az értéke pedig mind a fogyasztói, mind a szakmai felhasználású termékeket is ideértve, becslések szerint több mint 2100 milliárd euró volt.

    2.1.2

    A biztonságos és az előírásoknak megfelelő termékek szabad áramlása az Unió egyik alappillérét képezi, a piac felügyelete pedig alapvető eszköze a fogyasztók és a felhasználók védelmének a veszélyes és az előírásoknak nem megfelelő termékek piacra történő beáramlása ellen.

    2.1.3

    A nyomástartó berendezésekről szóló 97/23/EK irányelv bevezetése több okból is nagyon fontosnak bizonyult:

    az ágazat belső piacának működése, hatékonysága szempontjából,

    a különböző kereskedelmi akadályok megszüntetése érdekében,

    a termékbiztonság magas színvonalának biztosítására.

    2.1.4

    Az EGSZB örömmel üdvözölte a jogszabályi keretnek a termékek belső piacon történő forgalmazásáról szóló új szabályozásokhoz történő igazítását (1), és támogatja az akkreditálásról és piacfelügyeletről szóló 765/2008/EK (2) rendeletet és a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszerét létrehozó 768/2008/EK határozatot (NLF-határozat), ahogyan az „árucsomagban” szerepelnek, melyről az EGSZB kedvező véleményt adott ki (3).

    2.1.5

    Az Európai Bizottság a 97/23/EK irányelvet ezenkívül az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (CLP-rendelet) is össze kívánja hangolni (4), az itt tervezett új osztályozás szerint, figyelembe véve a veszélyes töltetekben lévő nyomásból adódó veszélyeket.

    2.2   Összehangolás az új jogszabályi kerettel és jogi koherencia

    2.2.1

    A szektor valamennyi gazdasági szereplője általánosan érzékeli a nyomástartó berendezésekről szóló irányelvben megfogalmazott követelményeknek való megfelelés hiányának problematikáját, mely tényező hátrányosan befolyásolja a szabványokat betartó vállalkozások versenyképességét.

    2.2.2

    Tisztességtelen versenyről van szó, amely főleg a piacfelügyeleti mechanizmusok hiányosságaiból és hatékonyságának hiányából fakad: ilyen a harmadik országokból származó termékek nem elégséges nyomonkövethetősége, a bejelentett szervezetek kompetenciáinak hiánya (5), többek között azzal kapcsolatban, hogy az NLF-határozatot nem alkalmazzák közvetlenül.

    2.2.3

    Ezenkívül a hatáselemzések kimutatták, hogy a gazdasági szereplőknek nehezükre esik az egyre összetettebbé vált szabályozási környezet kezelése.

    2.2.4

    Egyre gyakoribb, hogy ugyanarra a termékre több jogszabály alkalmazandó, mint például az anyagok és keverékek osztályozásával, címkézésével és csomagolásával kapcsolatos CLP-rendelet esetében, amely a veszélyek új osztályait és kategóriáit vezeti be, melyek csak részben felelnek meg a jelenleg alkalmazottaknak, és amelyek 2015. június 1-jétől lépnek érvénybe az ágazatban.

    2.2.5

    Az EGSZB az NLF-szabályzattal és határozattal kapcsolatos véleményében (6) már kiemelte: „a biztonságos, magas színvonalú termékek forgalomba hozatala követelményeinek megerősítése és modernizálása kulcsfontosságú tényező a fogyasztók, a vállalkozások és az európai polgárok számára“.

    2.2.6

    Az EGSZB ebben az összefüggésben támogatja a nyomástartó berendezésekről szóló irányelv hozzáigazítását az NLF-szabályzathoz a legkiválóbb jogi minőség elérése érdekében, a jogi aktusok átdolgozási technikájának segítségével, amely „tartalmazza az új jogi aktus elfogadását, amely egyetlen szövegbe foglalja a korábbi aktuson végrehajtott érdemi módosításokat és az aktus változatlan rendelkezéseit. Az új jogi aktus a korábbi helyébe lép, és hatályon kívül helyezi azt.” (7).

    2.2.7

    Az EGSZB hasonlóképpen pozitívan értékeli a 97/23/EK irányelv CLP-rendelettel való összehangolását, amelynek célja a jogi koherencia szavatolása a nyomástartó berendezések osztályozása tekintetében, töltetük tulajdonságainak figyelembevételével, és amely 2015. június 1-jétől, a 67/548/EGK irányelv hatályon kívül helyezésének napjától lép érvénybe. A kiigazítás a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének nemzetközi szinten, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében elfogadott globálisan harmonizált rendszerét ülteti át az európai uniós jogba.

    2.3   A gazdasági szereplők kötelezettségei és a nyomonkövethetőségi követelmények

    2.3.1

    Kiemelt jelentőséggel bírnak az EGSZB számára a termékek nyomonkövethetőségével és a gazdasági szereplők kötelezettségeivel kapcsolatos előírások, különös tekintettel a következőkre:

    az importőrök, meghatalmazott képviselőik és a forgalmazók kötelezettsége a termékek CE-jelölésének, a szükséges mellékelt dokumentáció meglétének és a termék nyomonkövethetőségével kapcsolatos tájékoztatásnak az ellenőrzésére,

    a gyártók kötelezettsége, hogy a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a fogyasztók és végfelhasználók által könnyen érthető nyelven bocsássák rendelkezésre,

    a teljes ellátási láncot átfogó nyomonkövethetőség a gyártók, meghatalmazott képviselők és importőrök szempontjából,

    valamennyi gazdasági szereplő arra vonatkozó kötelezettsége, hogy jelezze a hatóságoknak, kitől szerezte be a terméket és azt ki szállította.

    2.3.2

    Ezt a nyomonkövethetőségi garanciát minden piacra kerülő nyomástartó berendezés esetében teljes körűen alkalmazni kell, tiszteletben tartva az arányosság elvét az eljárások és az ellenőrzési költségek tekintetében, különösen a kisebb vállalkozások és a nem sorozatgyártmányok, illetve korlátozott számban gyártott termékek esetében.

    2.3.3

    Szintén fontos a hatékonyabb piacfelügyelet kialakítása, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek kompetenciaszintjeinek nagyobb fokú harmonizálása, adekvát, mindenki számára kötelező érvényű előírásokkal, annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékű pártatlanságot és hatékonyságot lehessen szavatolni a teljes Európai Unióban, valamint egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani valamennyi gyártó számára.

    2.3.4

    Azok a mutatók, amelyek lehetővé teszik a piacon jelen lévő nem megfelelő termékek száma csökkenésének, illetve a bejelentett szervezetek által nyújtott megfelelőségértékelési szolgáltatások minőségi javulásának a nyomonkövetését, a RAPEX rendszer által összegyűjtött információkon és védzáradékban szereplő bejelentési eljáráson kellene, hogy alapuljanak, az irányelvben szereplő normák és a NANDO adatbázisa alapján (8).

    2.3.5

    Az EGSZB úgy véli, hogy amennyiben a 2011. február 16-i 182/2011/EU rendeletnek megfelelően az új átdolgozott irányelv végrehajtási hatásköröket ruház az Európai Bizottságra, annak a Tanács és az Európai Parlament, illetve adott esetben az érdekelt tagállam tájékoztatási garanciájának teljes körű figyelembevételével kell történnie.

    3.   Általános megjegyzések

    3.1

    Az EGSZB kedvezően fogadja az 1997-es nyomástartó berendezésekről szóló irányelv átdolgozását és értékeli az Európai Bizottság által annak érdekében végzett munkát, hogy a nyomástartó berendezésekre vonatkozó európai jogszabályt összhangba hozza a nemzetközi változásokkal és az új belső jogszabályi kerettel.

    3.2

    Az EGSZB újfent hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák a – biztonságos és az előírásoknak megfelelő – áruk szabad mozgása elvének teljes mértékű alkalmazhatóságát, hogy az egyik tagállamban legálisan forgalomba helyezett árut az EU egész területén problémamentesen forgalomba lehessen helyezni, biztosítva ugyanakkor a termékek nyomonkövethetőségét és a piac egységesen alkalmazott, tényleges és hatékony felügyeletét.

    3.3

    Nagyobb mértékben figyelembe kellene venni az arányosság elvét az eljárások és az ellenőrzési költségek tekintetében, különösen a kisebb vállalkozások és a nem sorozatgyártmányok, illetve korlátozott számban gyártott termékek esetében. Az EGSZB úgy véli, hogy egy, a javasolthoz hasonló szabályozási felülvizsgálathoz az elvégzett hatásvizsgálatok és konzultációk mellett közvetlen hatásvizsgálatra lett volna szükség a kkv-k esetében.

    3.4

    A hatékonyabb és általánosabb piacfelügyelet kialakítása, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek kompetenciaszintjeinek nagyobb fokú megfeleltetése nem szankcionáló mechanizmusok által kellene, hogy történjen, hanem többek között és főként célzott európai képzési tevékenységek támogatásával.

    3.5

    Az új átdolgozott jogszabállyal kapcsolatban az uniós intézményeknek rendszeresen ellenőrzéseket kellene végrehajtaniuk és jelentéseket kellene kibocsátaniuk a konformitás elleni kihágások alakulásával és a piacon forgalmazott nyomástartó berendezések általános biztonságával kapcsolatos RAPEX-mutatók alapján.

    Kelt Brüsszelben, 2013. október 16-án.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Henri MALOSSE


    (1)  HL C 120., 2008.5.16., 105., 1. o.

    (2)  HL L 218., 2008.8.13., 30. o; HL C 120., 2008.5.16., 1. o.

    (3)  HL C 181., 2012.6.21., 105. o.

    (4)  HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

    (5)  Bejelentett (a tagállamok által az Európai Bizottságnak bejelentett) szervezetek = a konformitás értékeléséért felelős szervezetek, amelyek teszteket hajtanak végre a termékeken, megvizsgálják és hitelesítik azokat.

    (6)  HL C 120., 2008.5.16., 1. o.

    (7)  HL C 181., 2012.6.21., 105. o.

    (8)  Lásd: http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/nando/.


    Top