6.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 67/116

1.1

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy létrehozza az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) Európai Hálózatát, amely lehetőséget teremt arra, hogy a szolgálatok európai szinten összehasonlítsák a teljesítményüket, azonosítsák a jó gyakorlatokat, és elősegítsék a kölcsönös tanulást, hogy javítani tudják a szolgáltatások kapacitását és hatékonyságát. Ennek a hálózatnak elsősorban tanácsadó és koordinációs szerepet kellene betöltenie.

1.2

Az EGSZB elismeri, hogy regionális szinten már léteznek jól működő struktúrák, beleértve a munkaerő-piaci megfigyelő hálózatokat, amelyek hatékonyan hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia által meghatározott uniós foglalkoztatási célkitűzések eléréséhez. Azt ajánlja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy a szubszidiaritás és az EU sokszínűségének megfelelő tiszteletben tartása mellett nagyobb koherenciát alakítsanak ki az ÁFSz-ek és a regionális megfigyelőközpontok között.

1.3

Az Új készségek és munkahelyek menetrendjében előirányzott intézkedések vonalába illeszkedve az EGSZB elismeri az ÁFSz-ek által betöltött fontos szerepet a rugalmas biztonság mind a négy elemének megerősítését célzó prioritások végrehajtásában.

1.4

Az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy dokumentumában egyértelműen említse meg az ÁFSz-ek újonnan létrehozott európai hálózata és a Foglalkoztatási Bizottság közötti kapcsolatokat, valamint világosan fogalmazza meg az ÁFSz-ek által kidolgozott modernizációs intézkedések jellegét és célkitűzését, amelyeket egyébként nem kellene kötelezővé tenni.

1.5

Az EGSZB úgy véli, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok teljesítményértékelését célzó mennyiségi és minőségi mutatók alapján történő összehasonlító értékelés hasznos együttműködési formát jelent. Mindenekelőtt egyetért azzal, hogy a foglalkoztatási szolgáltatók és az aktív foglalkoztatási politikák esetében statisztikai jellegű teljesítmény- és hatékonysági mutatókat alkalmazzanak. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ennek következtében javítani lehetne a foglalkoztatottak alkalmazkodási és reagálási képességét azzal a céllal, hogy tartósan visszatérjenek a munkaerőpiacra és azon belül harmonikus pályaváltások menjenek végbe.

1.6

Az általános keret és a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását illetően az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy dokumentumában világosan határozza meg a szóban forgó aktusok jövőbeli tartalmát. Az EGSZB a javaslat tartalmának konkrétabb kifejtését javasolja oly módon, hogy az tartalmazza az általános keret alapvető mutatóit. Ezt követően a felhatalmazáson alapuló jog aktusoknak, az EUMSZ 290. cikkének megfelelően, ki kellene egészíteniük a szóban forgó alapvető mutatók kevésbé jelentős szempontjait.

1.7

Kéri továbbá, hogy az Európai Bizottság világosan határolja körül az egyes partnerekre háruló feladatot az együttműködésről szóló 4. cikk kontextusában. A vizsgált javaslatnak nem szabadna a szociális partnerek szerepét a „társult partnerek” szintjére redukálnia, hanem éppen hogy meg kellene erősítenie az ÁFSz-ek modernizációs eljárási keretére gyakorolt befolyásukat. A vizsgált javaslatnak a civil társadalom partnerségi elven alapuló szerepére is ki kellene térnie.

1.8

Az EGSZB ugyanakkor azt javasolja, hogy valamennyi érintett szereplő járuljon hozzá az ÁFSz-ek európai hálózatára vonatkozó következtetésekhez és ajánlásokhoz.

1.9

Az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy hívja fel a tagállamok figyelmét arra, hogy amennyiben sikerrel hozzá kívánják igazítani szervezeti modelljeiket, stratégiai célkitűzéseiket és az ÁFSz-ekre vonatkozó eljárásokat a gyorsan fejlődő munkahelyekhez, akkor annak meg kell teremteni a kapacitások kiterjesztéséhez szükséges technikai, emberi és pénzügyi keretét, valamint biztosítani kell számukra azokat a lehetőségeket, amelyekkel teljesíthetik új, többfunkciós szerepüket.

1.10

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az ÁFSz-ek új kompetenciáinak, kiváltképp az aktív foglalkoztatási politikák területén, láthatóvá kell válnia a kapacitásokban és a megfelelő pénzügyi támogatásban. Folytatni kell az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programja (EASI) (1) címén rendelkezésre bocsátott alapokat, és fenntartható finanszírozást kell biztosítani.

1.11

Az EGSZB üdvözli a fiatalok foglalkoztatásáról szóló, 2013. július 3-án, Berlinben tartott konferencia valamennyi résztvevőjének a következtetéseit és vállalásait.

2.1

Az Európa 2020 stratégia (2) valamennyi tagállam számára azt a közös, ambiciózus célt tűzte ki, hogy a 20 és 64 éves kor közötti nők és férfiak foglalkoztatási aránya 2020-ra elérje a 75 %-ot. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatoknak (ÁFSz-ek) központi szerepet kell játszaniuk e cél elérésében.

2.2

A 2020-ig a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások (3) az ÁFSz-eket olyan feleknek ismerik el, amelyek döntő szerepet vállalnak a 7. sz. „a munkaerő-piaci részvétel növelése” és a 8. sz. „a képzett munkaerő ösztönzése” iránymutatások megvalósításában. Az ÁFSz-ek vezetőinek a „Making the employment guidelines work” (A foglalkoztatáspolitikai iránymutatások működtetése) címmel, 2011. június 23–24-én, Budapesten tartott ülésén elfogadott következtetései képezik az ÁFSz-eknek az Európa 2020 stratégia végrehajtásához való hozzájárulását.

2.3

A foglalkoztatási és a munkaerő-piaci politika továbbra is tagállami hatáskörben marad, és szintén az ő feladatuk az ÁFSz-eik megszervezése, munkaerővel való ellátása és működtetése. Ugyanakkor a tagállamok önkéntes együttműködésére vonatkozó, az ÁFSz-ek nem hivatalos tanácsadó csoportjának (4) a létrehozásával 1997-ben bevezetett, jelenleg is érvényben levő modalitások elérték határaikat, és már nem felelnek meg a jelenlegi igényeknek és kihívásoknak. Egyrészt olyan eszközre lenne szükség, amely segítségével beazonosítható a gyenge teljesítmény és az esetleges kapcsolódó strukturális problémák, másrészt pedig hiányzik a szisztematikus tájékoztatás a jelenlegi teljesítményértékelési módszerek és a kölcsönös tanulás eredményeiről.

2.4

A Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Tanácsának (EPSCO) 2013. február 7–8-án, Dublinban tartott ülésén részt vevő miniszterek informális megbeszélésein (5) is arra a következtetésre jutottak, hogy az ÁFSz-ek közötti kiterjedtebb és célzottabb együttműködés lehetővé tenné a legjobb gyakorlatok hatékony megosztását, és kérték, hogy készüljön részletes javaslat a „bench learning” kezdeményezésről.

2.5

Az Európai Bizottság 2013. június 17-én, európai parlamenti és tanácsi határozatra szóló javaslatot tett közzé, amely illeszkedik az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” (6) elnevezésű kiemelt kezdeményezés és a 2012-es „foglalkoztatási csomag” (7) meghosszabbításába, és hivatalos formát kíván adni az állami foglalkoztatási szolgálatok együttműködésének, valamint létre kívánja hozni ezen szolgáltatások európai hálózatát.

2.6

Ennek a hálózatnak a 2014–2020 közötti időszakban kellene működnie, az Európa 2020 stratégiához kapcsolódóan. E hálózat működését négy év múlva fogják értékelni és felülvizsgálni. Finanszírozását az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programja (EaSI) pénzeszközeiből fedezik majd, titkárságát pedig az Európai Bizottság biztosítja a jelenleg rendelkezésére álló humán erőforrásokból.

2.7

A szóban forgó hálózat által végrehajtott ösztönző tevékenységeknek a következőkhöz kellene hozzájárulnia:

2.8

A Tanács 2013 júliusában tartott első megbeszéléseinek keretében a tagállamok nagy része üdvözölte az Európai Bizottság javaslatát, és pozitív szellemiségben megvitatták a kitűzött célokat. Kételyek is felmerültek, mindenekelőtt a Foglalkoztatási Bizottság (EMCO) munkáival való kölcsönös kapcsolatokat, azok lehetséges átfedéseit, az Európai Bizottság túl sok kompetenciáját, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tartalmát, valamint a finanszírozási pontatlanságokat illetően.

3.1

Az EGSZB általában üdvözli az Európai Bizottság minden olyan kezdeményezését, amelynek célja az Európa 2020 stratégia foglalkozatást és a munkaerőpiacot érintő céljainak a végrehajtása, hogy szorosabbra fűzzék a tagállamokkal folytatott együttműködést, kompetenciákat fejlesszenek ki, és azokat a vállalkozások és a munkavállalók igényeihez alakítsák, valamint hogy támogassák a földrajzi és a szakmai mobilitást.

3.2

A helyzet sürgősségére való tekintettel, különösen néhány tagállamban, és figyelembe véve a növekvő munkanélküliséget, kiváltképp a fiatalok hosszú távú munkanélküliségét, az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy létrehozza az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok Európai Hálózatát, amely lehetőséget teremt arra, hogy a szolgálatok európai szinten összehasonlítsák a teljesítményüket, azonosítsák a jó gyakorlatokat, és elősegítsék a kölcsönös tanulást, hogy javítani tudják a szolgáltatások kapacitását és hatékonyságát.

3.3

Számos tagállam a globális és technikai változásokhoz és a munkavállalók idősödéséhez kapcsolódó hosszú távú kihívások által sürgetve, valamint a gazdasági visszaesés következményeinek az elhárítása érdekében rövid távon meghozandó sürgősségi intézkedések céljából, több-kevesebb sikerrel már most lépéseket tett ÁFSz-ei modernizálása érdekében: központosító, vagy épp ellenkezőleg decentralizációs intézkedések révén új struktúrát adnak az ÁFSz-eknek, kiterjesztik hatáskörüket és kísérletet tesznek azok képességeinek a kibontakoztatására.

3.4

Az EGSZB úgy véli, hogy az ÁFSz-eknek feltétlenül igazodniuk kell a következő, új munkaerő-piaci elvárásokhoz: a munkaerő elöregedéséhez, az ezüst és a zöld gazdaság felvirágzásához, a fiatal generációk új kompetenciáihoz és elvárásaihoz, az ikt-fejlesztéshez, valamint a technológiai innovációk vagy a kompetenciák kínálata és kereslete közötti csökkenő összhanghoz.

3.5

Ezzel egyidejűleg az ÁFSz-eknek rövid és hosszú távú kihívásokat is meg válaszolniuk. Azonnal, rugalmas és kreatív módon kell reagálniuk az általános környezetükben végbemenő változásokra, és kombinálniuk kell a rövid távú intézkedéseket fenntartható megoldásokkal, valamint előre kell jelezniük a szociális kockázatokat.

3.6

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az ÁFSz-ek ezen új kompetenciáinak, kiváltképp az aktív foglalkoztatási politikák keretében, meg kell jelenniük a kapacitások szintjén és a megfelelő pénzügyi támogatásban. Számos tagállamban azonban úgy tűnik, hogy nem ebbe az irányba mutatnak a változások, különösen költségvetési megszorítások és takarékossági intézkedések idején. Jelenleg az ÁFSz-ek működésére szánt forrásokat éppen hogy növelni kellene, különösen az alkalmazottak számát tekintve, a minőségi nyomon követés érdekében, hogy az foglalkoztatási lehetőségekhez vezessen. A jól működő ÁFSz-eket a jövőben kompetenciaközpontokká lehetne átalakítani.

3.7

2010-ben az EUROFOUND, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért az EGSZB kérésére „A munkaerőpiacot célzó aktív programok finanszírozása és alkalmazása válság idején” címmel tájékoztató feljegyzést (8) készített, amely tíz kiválasztott állam példáján bemutatta az aktív és passzív foglalkoztatási politikák közötti kölcsönhatások változásait, az aktiváló intézkedések javára fordított kiadások csökkenését a GDP arányában, különösen a gyorsan növekvő munkanélküliséggel rendelkező államokban.

3.8

Az európai bizottsági javaslat célkitűzése, hogy az (EUMSZ 149. cikkének értelmében) ösztönző intézkedések révén elősegítse a tagállamok közötti együttműködést, jobb integrációt és működést biztosítson az uniós munkaerőpiacoknak, valamint hogy hozzájáruljon a földrajzi és szakmai mobilitás javításához, és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez.

3.9

Az újonnan létrehozott hálózat középpontjában különösen a következő kezdeményezések állnak majd: az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok teljesítményértékelési rendszereinek európai szintű kidolgozása és létrehozása, kölcsönös segítségnyújtás, valamint az ÁFSz-ek modernizációját és megerősítését célzó folyamat elfogadása és alkalmazása a kulcsterületeken, továbbá jelentések készítése a foglalkoztatási területet illetően.

3.10

Az Európai Bizottság javaslata illeszkedik azon tevékenységek és tanulmányok sorába, amelyek az ÁFSz-ek gazdasági modelljéhez, az ÁFSz-ek teljesítménymérési rendszereihez, valamint az ÁFSz-eknek a rugalmas biztonságban játszott szerepéhez – a polgárok képzettségének és az új szakmákhoz való alkalmazkodási képességének az előre tervezése – kapcsolódnak.

3.11

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az ÁFSz-ek tevékenysége a jövőben már soha nem lesz egyszerű rutinfeladat (9). Az ÁFSz-eknek fokozatosan többfunkciós ügynökségekké kell alakulniuk, amelyek feladata, hogy az uniós munkaerőpiacon elősegítsék az átmenet különböző típusait a tanulmányok és az első munkahely között, valamint az egyes karrierek között. Biztosítaniuk kell a munkaerő-piaci szereplők közötti interakciót, valamint együttműködésre és innovációra kell késztetniük azokat, szorosan együtt kell működniük állami és magánpartnereikkel (10), és biztosítaniuk kell, hogy a munkaerő-piaci szereplők betartsák az erre a területre vonatkozó politikákat.

3.12

Az EGSZB úgy véli, hogy az ÁFSz-eknek határozottabban a munkaerő-kínálat irányába kellene elindulniuk – anélkül hogy megkérdőjeleznénk a támogatások kifizetésében játszott szerepüket – a munkaadóknak ugyanis egyre nehezebb az általuk igényelt munkavállalók megtalálása és felvétele. Különösen a kis- és középvállalkozásoknak van nagy szüksége az ÁFSz-ek támogatására, ezért meg kell erősíteni az ÁFSz-ek és a vállalkozások közötti együttműködést.

3.13

Még a magas munkanélküliség jellemezte időszakban sincs meg az összhang a kompetenciák kínálata és a munkaerő-piaci igények között. Az ÁFSz-ek a HoPES hálózat (11) révén részt vesznek azokban a vitákban és konzultációkban, amelynek középpontjában a kompetenciáknak a gazdasági és szociális kontextuson belüli szerepe áll. A cél, hogy összekössék a munka és az oktatás világát, valamint hogy közös megegyezésre jussanak a képzettségeket és kompetenciákat illetően. Az ÁFSz-ek számára ez azt jelenti, hogy partnerségre kell lépniük a különböző érdekelt felekkel, és biztosítaniuk kell az egyensúlyt a képesítésekkel kapcsolatos kínálat és kereslet között az egyre összetettebb helyi munkaerőpiacok kontextusában (12).

3.14

Az EGSZB elismeri az Állami Foglalkoztatási Szolgálatoknak a rugalmas biztonság valamennyi elemének végrehajtásában játszott különleges szerepét. Az ÁFSz-eknek a rugalmas biztonságot illetően az európai munkaerőpiacokon játszott szerepéről szóló tanulmány (13) jó gyakorlati példák alapján bebizonyította, hogy az ÁFSz-ek tisztában vannak azzal, hogy szolgálataiknak új megközelítésre van szükségük, és elfogadtak egy sor, a rugalmas biztonságot támogató stratégiát és intézkedést. Az ÁFSz-eknek továbbra is ezen a kapacitásukon kellene fáradozniuk, hogy be tudják tölteni a rugalmas biztonság közvetítésében és értékelésében játszott szerepüket.

3.15

Az EGSZB úgy véli, hogy az ÁFSz-eknek elsősorban azon személyekkel vagy munkavállalói kategóriákkal kellene foglalkozniuk, akiknek a legnehezebb elhelyezkednie a munkaerőpiacon, és akik speciális szükségletekkel rendelkeznek. Ebbe beletartoznak a tartósan munkanélküli személyek, az idős munkavállalók, a nők, a fiatalok, a fogyatékkal élők és a migránsok. Ezért teljes mértékben alkalmazni kell a megkülönböztetés elleni intézkedéseket, és biztosítani kell azok nyomon követését.

3.16

A fiatalok magas munkanélkülisége ellen egész Európában folytatott küzdelem kontextusában az EGSZB is kiemeli az ÁFSz-eknek az ifjúsági garanciára vonatkozó kezdeményezés elindításában játszott lényeges szerepét, és üdvözli az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok vezetői által, a fiatalok foglalkoztatásáról szóló, 2013. július 3-án, Berlinben tartott konferencia során tett vállalásokat, vagyis hogy kulcsszerepet fognak játszani Európában a fiatalok foglalkoztatásának az elősegítésében, hatékonyabbá teszik intézkedéseiket, valamint megerősítik a többi érdekelt féllel folytatott együttműködésüket (14).

4.1

A vizsgált határozatjavaslat alapján az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatások Európai Hálózatának szorosan együtt kellene működniük a Foglalkoztatási Bizottsággal (EMCO), és hozzá kellene járulniuk azok munkájához a foglalkoztatáspolitikák végrehajtására vonatkozó információk és jelentések rendelkezésre bocsátása révén. Az EGSZB úgy véli, hogy a határozat szövegében egyértelműen szerepeltetni kell e hálózat konzultatív feladatait, valamint a Foglalkoztatási Tanáccsal fenntartott viszonyát. A hálózat konzultációs és koordinációs feladatkört fog betölteni, és létrehozására nem szabad úgy tekinteni, mint az ÁFSz-ek és szociális rendszerek struktúráinak a harmonizációjára irányuló bármiféle intézkedésre.

4.2

Az EGSZB aligha hagyhatja figyelmen kívül, hogy regionális szinten már léteznek jól működő struktúrák, beleértve munkaerő-piaci megfigyelő hálózatokat, amelyek hatékonyan hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia által meghatározott közös uniós foglalkoztatási célkitűzések eléréséhez.

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy az ÁFSz-ek és a megfigyelőközpontok közötti nagyobb koherencia érdekében szükség van a következőkre:

4.3

Az ÁFSz-ek közötti együttműködés kiterjesztését az Európai Unió 2014–2020 közötti időszakra szóló foglalkoztatás és társadalmi innováció programjának a PROGRESS fejezetéből fogják finanszírozni. A tárgyalt jogalkotási javaslat semleges marad a költségvetési kérdésekben és nem igényel további humán erőforrást. A hálózat által kidolgozott, vagy a kölcsönös tanulási tevékenységekre irányuló, majd az egyes ÁFSz-ek keretében végrehajtott projekteket illetően a tagállamok az Európai Szociális Alapból (ESzA), a Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), valamint a Horizont 2020 programból részesülhetnek támogatásban. Az EGSZB számára a leglényegibb, hogy a strukturális alapok címén juttatott forrásokat továbbra is biztosítsák, valamint hogy a finanszírozást fenntarthatóvá tegyék. Az ÁFSz-ek új kompetenciáinak, kiváltképp az aktív foglalkoztatási politikák keretében, láthatóvá kell válnia a kapacitásokban és a megfelelő pénzügyi támogatásban.

4.4

A javaslat 3. cikke meghatározza a hálózat kezdeményezéseit.

Az EGSZB e pont megfogalmazásának pontosítását ajánlja, hogy egyértelműen kiderüljön belőle, hogy az ÁFSz-eknek tulajdonképpen csak konzultatív szerepük lesz. Úgy véli, hogy ebben a rendelkezésben kell pontosítani az ÁFSz-ek modernizációja érdekében kidolgozott eljárások jellemzőit és célját. Szerinte ezeknek semmi esetben sem szabadna kötelező jelleget ölteniük.

4.5

Az együttműködésre vonatkozó 4. cikk megemlíti a többi munkaerő-piaci szereplővel, többek között a foglalkoztatási szolgáltatásokat nyújtó más szervezetekkel folytatott együttműködést, valamint az információk cseréjét. Az EGSZB úgy véli, hogy világosabban meg kell határozni az egyes szereplők feladatát ezekben a rendelkezésekben.

4.5.1

Hangsúlyozza, hogy a szociális partnerek a legfőbb munkaerő-piaci szereplők és megkerülhetetlen szerepet játszanak az ÁFSz-ek korszerűsítésében, ezért tehát megfelelő helyet kell kapniuk az új struktúrában. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a szociális partnereknek az ÁFSz-ek kezelési folyamatában, főként válságos időszakban betöltött szerepéről szóló munkadokumentumában, négy uniós tagállam példáján keresztül világosan kimutatja, hogy az ÁFSz-ek szerkezetének az átalakítása a szociális partnerek szerepének, részvételének és befolyásának a módosulásával is jár. Míg Ausztriában az ÁFSz-ek tevékenységi köre, különösen regionális szinten egyre szélesedik, addig Németországban és Dániában csökken befolyásuk, és szerepük inkább konzultatív, mint együttdöntési. Az Egyesült Királyságban a szociális partnerek, történelmi okokból eredően, nem rendelkeznek intézményi részvétellel (15). Az EGSZB ezért üdvözli az európai szociális partnerek kezdeményezéseinek sorozatát közös munkaprogramjuk keretében (16).

4.5.2

Ebben a kontextusban az EGSZB az Európai Bizottság EURES-re vonatkozó új, 2012/733/EU sz. határozata kapcsán romló tendenciára mutat rá. A munkavállalók szabad mozgása terén működő tanácsadó bizottság áprilisi ülése (17) során a szociális partnerek képviselői erőteljes aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a szociális partnerek szerepe a társult partnerek szintjére redukálódik.

4.5.3

Az EGSZB számos véleményében támogatta az Európai Bizottság azon felhívását, hogy valamennyi érdekelt fél részvételével alakítsanak ki partnerségeket a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás kiterjesztése, a kompetenciák fejlesztése és a szociális kirekesztés elleni harc érdekében. A magas európai ifjúsági munkanélküliség elleni harcot illetően például kiemelte az oktatási intézmények, a tanácsadó ügynökségek, a civil társadalmi szervezetek (többek között ifjúsági szervezetek, nőmozgalmak, a fogyatékkal élők támogatásával foglalkozó szervezetek), a családok és az egyének szerepét, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy közösen és teljes mértékben megoldást találjunk az európai munkaerő-piaci helyzetre.

4.5.4

Az EGSZB üdvözli továbbá a foglalkoztatási szolgálatok közötti partnerség (PARES) (18) kialakítását is, amelynek célja a munkaerő-piacon belüli átmenetek megkönnyítése érdekében folytatandó uniós szintű párbeszédek elősegítése. A munkaerőpiacok egyre összetettebbé válnak, és valamennyi, foglalkoztatási szolgáltatást nyújtó szereplőnek együtt kell működnie. Az EGSZB az Európai Bizottságnak az „ÁFSz-ek közötti dialógus” elnevezésű, a kölcsönös tanulást támogató programját is üdvözli.

4.6

Az általános keret elfogadásáról szóló 7. cikknek megfelelően az Európai Bizottság a vizsgált javaslat 8. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott teljesítményértékelési és kölcsönös tanulási kezdeményezések végrehajtásának általános kereteit illetően. Általánosságban véve az EGSZB egyetért a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásával olyan rendelkezések módosítása céljából, amelyek a teljesítményértékelésre és az ismeretek cseréjére vonatkozó általános keretet érintik. Ugyanakkor szükség lesz más információkra is ahhoz, hogy meg lehessen határozni azokat a kérdéseket, amelyeket ezek a felhatalmazáson alakuló aktusok konkrétan módosíthatnak majd. Az EGSZB a javaslat tartalmának konkrétabb kifejtését javasolja az általános keret alapvető mutatóinak finomítása érdekében. A delegált aktusoknak ezt követően, az EUMSZ 290. cikkének megfelelően, ki kellene egészíteniük ezen alapvető mutatóknak a kevésbé érdekes szempontjait.

4.7

A vizsgált javaslat jelzi, hogy ezek az új európai bizottsági kezdeményezések kiegészítik majd az ÁFSz-ek EURES-szel való együttműködését a Szerződés 45. és 46. cikke szerint. Az EGSZB úgy véli, hogy a jogalkotás szövegében egyértelműen szerepeltetni kellene az ÁFSz-ek újonnan létrehozott hálózata és az EURES közötti szinergiákat (19). Az ÁFSzek új hálózatának támogatnia kellene az EURES megbízatásának kiterjesztését, és azt a kulcsfontosságú szerepét, hogy biztosítsa a kompetenciáknak az európai munkaerő-piaci igényekkel való összehangolását, valamint javítsa az uniós mobilitást. A hálózat más olyan szervezetekkel is együttműködést folytathat, mint a pályaorientációs ügynökségek.