28.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 188/1

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9., 49. és 56. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

—

tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

—

tekintettel a Bizottságnak a Versenyképességi Tanács részére készített, a szolgáltatási irányelv végrehajtásának helyzetéről szóló, 2010. május 18-i tájékoztató feljegyzésére,

—

tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

—

tekintettel a Bizottság elnöke számára készített, „Az egységes piac új stratégiája” című jelentésre,

—

tekintettel „Az egységes piac létrehozásáról a fogyasztók és az állampolgárok számára” című, 2010. május 20-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére és 119. cikkének (2) bekezdésére,

—

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0012/2011),

A.

mivel a szolgáltatási irányelv célja, hogy a szolgáltatások belső piaca kiváló minőség és magas fokú társadalmi kohézió biztosítása mellett valósuljon meg,

B.

mivel a szolgáltatási irányelv az Európai Unió növekedésének eszköze, és mivel végrehajtásának illeszkednie kell az Európa 2020 stratégia és az egységes piaci intézkedéscsomag keretébe,

C.

mivel a szolgáltatásnyújtás szabadsága szerepel a szerződésekben,

D.

mivel a letelepedés jogára és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel, valamint – a szolgáltatók, különösen a kkv-k segítése érdekében – az egyablakos ügyintézési pontok létrehozásával a szolgáltatási irányelv átültetése nagy kihívást jelent a tagállamok, a közigazgatás és a helyi hatóságok számára,

E.

mivel az irányelvnek a gazdaságra, a vállalkozásokra és a polgárokra gyakorolt hatása csak akkor mérhető fel, ha azt az Unió összes tagállamában teljes egészében és megfelelő módon átültették,

F.

mivel az irányelv tagállamok általi végrehajtásának minősége ugyanolyan fontos, mint a végrehajtására kitűzött határidők tiszteletben tartása,

G.

mivel a szolgáltatásokról szóló irányelv jelentősen megkönnyíti az önálló vállalkozók, valamint a kis- és középvállalkozások számára tevékenységük folytatását, új üzleti területek kialakítását, továbbá azt, hogy más tagállamokból vegyenek fel új alkalmazottakat,

H.

mivel a szolgáltatásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek az EU GDP-jének és a munkahelyeknek a 40 %-át adják, és ennél fogva kulcsfontosságú ágazatot jelentenek a gazdasági növekedés és a munkanélküliség elleni küzdelem szempontjából; mivel a szolgáltatásokról szóló irányelv célja felszabadítani a szolgáltatások európai belső piacának hatalmas gazdasági és munkahelyteremtő potenciálját, amely becslések szerint az Unió GDP-jének 0,6–1,5 %-át teszi ki; mivel a szolgáltatásokról szóló irányelv további törekvése az EUMSZ 3. cikkében felsorolt célok elérése,

I.

mivel egy dinamikusabb és több munkaerőt igénylő szolgáltatási ágazat hozzájárulhatna a növekedés fenntartásához,

1.

emlékeztet a szolgáltatási irányelvről folytatott, eleddig példátlan nyilvános és politikai vitára és az Európai Parlamentnek az e tárgyalásban betöltött szerepére; ezért úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek biztosítania kell az irányelv tagállamok általi végrehajtásának hatékony nyomon követését; felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet az átültetés helyzetéről;

2.

hangsúlyozza, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv jelentős lépés a szolgáltatások valóban egységes piaca felé, amelynek lehetővé kell tennie a vállalatok, különösen a kkv-k számára azt, hogy a belső piac egészén, versenyképes áron, jobb szolgáltatásokat nyújtsanak a polgárok számára; ugyanakkor úgy véli, hogy a teljes átültetés után rendkívül fontos átfogó értékelést készíteni a szolgáltatásokról szóló irányelv hatásairól;

3.

örömét fejezi ki amiatt, hogy a szolgáltatási irányelv végrehajtása példa nélkül álló, dinamikus korszerűsítési folyamatot indított el az összes tagállamban, ami új munka- és értékelési módszerekben nyilvánul meg; hangsúlyozza, hogy a szociális partnerek és a szakmai szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak az átültetési folyamatban; felkéri a Bizottságot, hogy ez utóbbiakat teljes mértékben vonja be a kölcsönös értékelés szakaszába;

4.

megjegyzi, hogy a tagállamok többsége a horizontális jogszabályok útján történő átültetést választotta; ugyanakkor megjegyzi, hogy az átültetés módja a tagállamok belső szervezetének sajátos jellegétől függ; ennek értelmében felszóltja az érintett tagállamokat az átláthatóság javításának biztosítására, elsősorban oly módon, hogy fokozzák a nemzeti parlamentek részvételét a megfelelési táblázatok készítésében;

5.

emlékeztet arra, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtását a tagállamok nagy részének nem úgy kellene tekintenie, mint különböző speciális szabályok és rendelkezések mechanikus és horizontális megszüntetéséből álló egyszerű végrehajtási eljárást, hanem éppen ellenkezőleg, mint a szabályozás frissítésének és egyszerűsítésének és a szolgáltatási ágazat jelentős mértékű átalakításának lehetőségét, figyelembe véve a közérdek védelmére irányuló célkitűzéseket, amint az maga az irányelv is kimondja;

6.

úgy véli, hogy annak érdekében, hogy a szolgáltatók megfelelő módon részesülhessenek a szolgáltatási irányelv előnyeiből, biztosítani kell annak maradéktalan és időben történő végrehajtását valamennyi tagállamban mind jogi, mind operatív tekintetben;

7.

felkéri a Bizottságot, hogy valamennyi tagállamban szorosan kövesse figyelemmel az irányelv végrehajtását, és erről rendszeresen készítsen jelentést; véleménye szerint e jelentésnek ki kell térnie az irányelv által az EU foglalkoztatására gyakorolt tényleges közép- és hosszú távú hatásokra;

8.

bízik benne, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv valóban kedvező hatást gyakorol majd tisztességes, fenntartható és minőségi munkahelyek létrehozása, valamint a szolgáltatások minőségének és biztonságának fokozása révén;

9.

elismeri annak lehetőségét, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv még egységesebbé teheti az EU gazdaságát és újból beindíthatja az egységes piacot a gazdasági virágzás és a versenyképesség elősegítése, valamint annak révén, hogy hozzájárul a foglalkoztatáshoz és a munkahelyteremtéshez, mivel az EU-ban a szolgáltatások a GDP és a foglalkoztatás jelentős részét teszik ki; úgy véli, hogy az irányelv minden tagállamban való gyors és megfelelő végrehajtása fontos feltétel a kohézió és regionális politika céljainak elérése során, és megerősítheti a belső piac és a kohéziós politika egymást kölcsönösen támogató kapcsolatát, valamint hozzájárulhat az EU 2020 stratégia céljainak eléréséhez, miközben elősegítheti a belső piaccal kapcsolatos fásultság megszűnését a szolgáltatási szektorban;

10.

reméli, hogy az irányelv célkitűzéseinek teljesítése a közeljövőben elkezdődhet, és hogy az EU egésze és annak valamennyi régiója élvezheti annak előnyeit, hozzájárulva ezzel a valódi gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz;

11.

kéri a Bizottságot, hogy kezdettől fogva hatékonyan ellenőrizze és mérje fel az irányelv régiókra gyakorolt hatását, és biztosítsa valamennyi politika hatékony összehangolását ezen irányelv alkalmazásával összefüggésben; kéri a Bizottságot, hogy az irányelv céljainak elérése céljából folytasson tájékoztató kampányokat a helyi és regionális hatóságoknak az irányelv alkalmazásával kapcsolatos támogatására;

12.

arra számít, hogy az irányelv valóban a – különösen a szolgáltatások terén túlsúlyban lévő kkv-kat érintő – adminisztratív terhek csökkenését és a jogbizonytalansági esetek számának visszaszorítását eredményezi; úgy véli, hogy az adminisztratív terhek csökkenésének köszönhetően további szolgáltatásokat lehet kialakítani a vidéki, távoli és peremterületeken;

13.

helyesli a gazdasági és pénzügyi válság következményei által leginkább érintett innovatív kkv-k támogatására szolgáló nemzeti stratégiák végrehajtását;

14.

úgy véli, hogy a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát szabályozó nemzeti jogszabályok átvilágítási folyamata az irányelv alappillérét jelenti; megjegyzi, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás elősegítése érdekében ennek a folyamatnak lehetővé kell tennie a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó engedélyezési rendszerek és követelmények korszerűsítését;

15.

meggyőződése, hogy a kölcsönös értékelés jelentős mértékben hozzájárul a belső piaci szabályok minőségéhez és hatékonyságához, amennyiben a végrehajtás szisztematikus értékelése és a végrehajtás kapcsolódó ellenőrzései megkövetelik, hogy a nemzeti hatóságok fordítsanak figyelmet az Unió szükségleteire és nemzeti szintű végrehajtásaikra;

16.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a szolgáltatások egységes piacának további fejlődése érdekében a szolgáltatásokról szóló irányelvben előirányzott és a tagállamok által jelenleg átültetett kölcsönös értékelési folyamat értelmében;

17.

emlékeztet arra, hogy a tagállamok csak abban az esetben tarthatják fenn engedélyezési rendszereiket és egyes előírásaikat, ha azok egyértelműen megfelelnek a szükségesség, az arányosság és a megkülönböztetésmentesség követelményeinek; kiemeli, hogy ennek keretében a tagállamok számos engedélyezési rendszert úgy tartottak fenn, hogy azokat elérhetőbbé és átláthatóbbá tették a szolgáltatók számára; sajnálattal veszi tudomásul, hogy néhány tagállam nem tűzött ki ambiciózusabb célokat és nem használta ki maradéktalanul a szolgáltatási irányelvben rejlő lehetőségeket az igazgatás és szabályozás egyszerűsítése tekintetében;

18.

felhívja a figyelmet a szakképesítések, különösen az egészségügyi szakmák elismerése terén felmerült nehézségekre; emlékeztet arra, hogy a szolgáltatási irányelv nem alkalmazható az ágazati irányelvekben már meghatározott rendelkezésekre; felkéri a Bizottságot, hogy ezt a helyzetet a szakmai képesítésekről szóló irányelv felülvizsgálata keretében tisztázza;

19.

felhívja a figyelmet a letelepedés jogára és a valamely másik tagállamban nyújtott átmeneti szolgáltatásnyújtásra vonatkozó rendelkezések különleges jellegére; felkéri a Bizottságot, hogy értékelésében teljes mértékben vegye figyelembe ezt a különleges jelleget;

20.

felszólítja a Bizottságot és tagállamokat, hogy vessenek véget a fogyasztók közötti, állampolgárságuk vagy lakóhelyük szerinti indokolatlan megkülönböztetésnek azáltal, hogy biztosítják a szolgáltatási irányelv 20. cikke (2) bekezdésének hatékony végrehajtását, és azt, hogy a nemzeti hatóságok és bíróságok megfelelően alkalmazzák az ezen megkülönböztetésmentességi szabályt a tagállamok nemzeti jogrendszerében végrehajtó nemzeti rendelkezéseket; emlékeztet arra, hogy a 20. cikk (2) bekezdése nem hivatott arra, hogy megakadályozza az általános feltételekben az olyan objektív szempontok alapján történő különböző bánásmódot, mint az ügyfélnek más tagállamban történő szolgáltatásnyújtás miatti távolság vagy magasabb költségek;

21.

hangsúlyozza, hogy az irányelv keretében megkezdett átvilágítási folyamat nagy munkát jelent a nemzeti közigazgatások számára, és hogy ezt a terhet figyelembe kell venni az átültetés értékelésekor;

22.

kiemeli, hogy a tagállamok erőfeszítéseket tettek a kölcsönös értékelési folyamat végrehajtása érdekében; úgy véli, hogy az értékelési eljárás fontos eszközt jelent az irányelv tagállamokon belüli végrehajtása terén tett előrelépések megállapítására; úgy véli, hogy a folyamat jelenlegi állása alapján még nem értékelhető annak hatékonysága; hangsúlyozza, hogy a szóban forgó eljárásnak segítséget kell nyújtania annak megállapításában, hogy a tagállamokban érvényben lévő hatályos szabályok megfelelnek-e a belső piaci előírásoknak és nem járulnak hozzá újabb akadályok létrehozásához; kifejezi azon óhaját, hogy a Bizottság az egységes piaci intézkedéscsomag keretében végezze el az új módszerben rejlő lehetőségek mélyreható vizsgálatát;

23.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek nem vesznek részt nagyobb mértékben a kölcsönös értékelési folyamatban;

24.

felkéri a Bizottságot, hogy jelöljön meg a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás szempontjából problémás néhány foglalkozást és ágazatot, és végezze el a vonatkozó jogszabályok és működési rendellenességek okainak alapos vizsgálatát;

25.

úgy véli, hogy az egyablakos ügyintézési pontok bevezetése nélkülözhetetlen eleme az irányelv hatékony végrehajtásának; elismeri, hogy ehhez a tagállamoknak pénzügyi, technikai és szervezési szempontból további jelentős erőfeszítéseket kell tenniük; hangsúlyozza, hogy ebbe a szociális partnereket és a szakmai szervezeteket is be kell vonni;

26.

sürgeti a tagállamokat, hogy az egyablakos ügyintézési pontokat fejlesszék tovább olyan szolgáltatók számára létrehozott átfogó e-kormányzati portálokká, akik vállalkozást kívánnak létrehozni vagy határon átnyúló szolgáltatásokat kívánnak nyújtani; felkéri a tagállamokat, hogy javítsák továbbra is az egyablakos ügyintézési pontok hozzáférhetőségét, beleértve a távügyintézés, illetve az elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét az egyablakos ügyintézési pontokon belül, valamint az igénybevevőknek, különösen a kkv-knak nyújtott információk és eljárások minőségét és helyességét, beleértve a tagállamokban érvényes és a szolgáltatókra vonatkozó munka- és adójoggal kapcsolatos információkat és – például a héával és a társadalombiztosítási nyilvántartással kapcsolatos – eljárásokat; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy az egyablakos ügyintézési pontok által nyújtott valamennyi információ a nemzeti nyelvtől eltérő más nyelveken is rendelkezésre álljon, különös tekintettel a szomszédos országok nyelveire;

27.

sürgeti a tagállamokat, hogy javítsák az elektronikus ügyintézés rendelkezésre állását, beleértve az összes megfelelő űrlap lefordítását; felhívja a tagállamokat, hogy az egyablakos ügyintézési pontok igénybevevőinek kínáljanak nyomon követési lehetőséget a folyamatban lévő eljárások menetének figyelemmel kísérésére;

28.

elismeri az egyablakos ügyintézési pontok működése során a személyazonosság igazolásával, az elektronikus aláírás használatával és az eredeti dokumentumok vagy hitelesített másolatok benyújtásával kapcsolatban felmerült problémákat, elsősorban határokon átnyúló esetekben; felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket e kérdések kezelésére annak érdekében, hogy a kkv-k részesülhessenek az egységes piac előnyeiből, és hogy el lehessen kerülni a jogi és technikai bizonytalanságokat;

29.

hangsúlyozza, hogy a felhasználóbarát kialakítás érdekében különösen fontos tisztázni, hogy mely előírások érvényesek a vállalkozások állandó létrehozására, szemben az ideiglenes, határon átnyúló szolgáltatásnyújtással;

30.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az egyablakos ügyintézési pontok által nyújtott tanácsok még nem jutnak el a potenciális szolgáltatókhoz, és hogy az egyablakos ügyintézési pontokkal történő kapcsolatfelvétel módjai még nem ismertek széles körben; felkéri a Bizottságot, hogy a 2012-es költségvetési tervezetben irányozzon elő megfelelő mértékű összeget az egyablakos ügyintézési pontok széles körű, uniós szintű népszerűsítéséi kampányának megindítására a szolgáltatóknak kínált lehetőségek megismertetése érdekében; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az érintett felekkel együttműködve mihamarabb indítsanak célzott népszerűsítő. tájékoztató és képzési kampányokat; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az eu-go domainnév láthatóságát és felismerhetőségét, és szerepeltessenek rajtuk az egyablakos ügyintézési pontokat használó vállalkozásokról szóló esettanulmányokat, valamint a számukra felmerülő előnyöket;

31.

úgy véli, hogy a tagállamok közötti párbeszéd és a bevált gyakorlatok cseréje a szóban forgó ügyintézési ablakok javításának és további fejlesztésének igen fontos tényezői; hangsúlyozza, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni azon tagállamokban, ahol az egyablakos ügyintézési pontok még nem léteznek, vagy működésük nem kielégítő; felkéri a tagállamokat, hogy többszörözzék meg erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy valamennyi szükséges ügyintézést és eljárást sikeresen le lehessen bonyolítani az egyablakos ügyintézési pontokban;

32.

sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a nemzeti egyablakos ügyintézési pontok honlapjai rendelkezésre bocsássák az információkkal kapcsolatos új kötelezettségeket, amelyeket a szolgáltatók számára a fogyasztónak történő előnyök biztosítása érdekében írnak elő;

33.

felkéri a tagállamokat, hogy a Bizottság számára rendszeresen adják meg az egyablakos ügyintézési pontok működésének és európai szintű hatásának értékeléséhez szükséges összehasonlítható statisztikai adatokat, különös tekintettel a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra; felkéri a Bizottságot, hogy állapítson meg az egyablakos ügyintézési pontok értékelésére vonatkozó egyértelmű kritériumokat; úgy véli, hogy e kritériumoknak mind mennyiségi, mind minőségi mutatókon kell alapulniuk;

34.

megjegyzi, hogy az egyablakos ügyintézési pontok határokon átnyúló használatának lehetővé tétele érdekében bizonyos tagállamoknak meg kellene oldaniuk számos jogi és műszaki kérdést; felkéri ezeket a tagállamokat, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket, kiemelt figyelmet fordítva az elektronikus aláírások elismerésére; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen folyamatos erőfeszítéseket az elektronikus eljárások együttműködtethetőségének és kölcsönös elismerésének javítására, és hozza meg a szükséges támogató intézkedéseket az egyablakos ügyintézési pontok határokon átnyúló használatának elősegítése érdekében; javasolja, hogy a Bizottság hozzon létre a szolgáltatók számára az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre álló, a tagállamok egyablakos ügyintézési pontjaira irányuló közvetlen elektronikus linket;

35.

sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az egyablakos ügyintézési pontok teljes körű elektronikus együttműködtethetőségének biztosítása érdekében; hangsúlyozza az egységes piaci intézkedéscsomag elektronikus aláírásokról, elektronikus hitelesítésről és elektronikus azonosításról szóló 22. javaslatával való kapcsolatot;

36.

emlékeztet rá, hogy a tagállamok kötelesek kockázatértékelést végezni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozásokra ne nehezedjenek túlzott mértékű terhek abban az esetben, ha az ügyintézést elektronikusan kívánják bonyolítani; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a vállalkozások saját elektronikus azonosítási/hitelesítési eszközeiket használhassák, ha másik tagállamban veszik igénybe az egyablakos ügyintézési pontokat;

37.

úgy véli, hogy szabályozás összetettsége fényében valamennyi polgár számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy az illetékes hatóságokhoz fordulhasson, és pontos választ kaphasson kérdéseire; úgy véli, hogy a jogbizonytalanság felszámolása érdekében be kell vezetni az előzetes közigazgatási határozat fogalmát a munkajog és a társadalombiztosítás területén; úgy véli továbbá, hogy az átláthatóság fokozása érdekében közzé kell tenni a meghozott határozatokat;

38.

felhívja a figyelmet a közigazgatási együttműködésre és a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések fontosságára; úgy véli, hogy e rendelkezések végrehajtása a feltétele annak, hogy az Európai Unióban biztosítani lehessen a szolgáltatók tényleges ellenőrzését, valamint a szolgáltatások kiváló minőségét és magas fokú biztonságát;

39.

örömét fejezi ki amiatt, hogy egyre több, a szolgáltatások ellenőrzéséért felelős nemzeti hatóság jelentkezik be a belső piaci információs rendszerbe (IMI), lehetővé téve ezáltal a közvetlen, gyors és hatékony információcserét; úgy véli, hogy a belső piaci információs rendszert egyéb vonatkozó irányelvekhez is fel lehetne használni;

40.

úgy véli, hogy a belső piaci információs rendszer és az egyablakos ügyintézési pontok – mivel nagyobb erőfeszítést követelnek meg a hatóságok közötti adminisztratív együttműködés terén – elősegíthetik az együttműködési képesség erősítését és a további hálózatépítést EU-szerte nemzeti, regionális és helyi szinten; úgy véli, hogy ennek működési szabályai és eljárásai megállapításakor bizonyos rugalmasságra van szükség az EU-n belüli regionális különbségeknek megfelelően, és hogy evégett minden intézkedést a partnerekkel együtt, helyi és regionális szinten folytatott érdemi vitát követően kell elfogadni;

41.

hasznosnak tartja az uniós tagállamok közigazgatásainak európai hálózatán belüli együttműködést és a szolgáltatók megbízhatóságával kapcsolatos kölcsönös információcserét annak érdekében, hogy le tudjuk építeni a határokon átnyúló tevékenységek kiegészítő ellenőrzését;

42.

hangsúlyozza, hogy képzéseket kell szervezni a nemzeti és regionális hatóságok szolgáltatások minőségének ellenőrzésével foglalkozó tisztviselői részére; elismeri a tagállamok által ennek érdekében már megtett erőfeszítéseket, és felkéri a tagállamokat, hogy folytassák a nemzeti IMI-hálózatok további megszilárdítását azok gyakorlati működésének folyamatos figyelemmel kísérése és a megfelelő képzés biztosítása révén; emlékeztet rá, hogy az IMI fenntartható sikere a megfelelő közösségi szintű beruházástól függ; ezért felkéri a Bizottságot, hogy ebből a célból vezessen be többéves programot, és mozgósítson a megfelelő végrehajtásához szükséges valamennyi eszközt;

43.

azt a nézetet vallja, hogy az igazgatási eljárásoknak hatékonyabbá kell válniuk; ebben az összefüggésben ésszerűnek tartja, hogy szoros együttműködés alakuljon ki az egyablakos ügyintézési pontok között, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásokkal kapcsolatosan Európa különböző régióiban szerzett tapasztalatokat meg lehessen egymással osztani;

44.

emlékeztet rá, hogy az irányelv hatálya számos területre, különösen a nem gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatásokra, az egészségügyi szolgáltatásokra és a szociális szolgáltatások többségére nem terjed ki; megállapítja továbbá, hogy az irányelv nem vonatkozik a munkajogra, és a tagállamok által a szociális biztonság terén hozott jogszabályozására sincs hatással;

45.

megjegyzi a bizonyos tagállamokban az irányelv hatálya alól kizárt szolgáltatásokkal kapcsolatban folytatott vitákat; megjegyzi, hogy a tagállamok többsége nem tapasztalt jelentős problémákat a szolgáltatási irányelv végrehajtása során annak hatálya tekintetében; emlékeztet arra, hogy ezeket a szolgáltatásokat a sajátos jellegük miatt zárták ki, és bizonyos esetekben azokhoz ágazati közösségi jogszabályi keretre lehet szükség; megjegyzi, hogy a Bizottság „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című közleménye kötelezettséget vállal a tekintetben, hogy 2011-ben javaslatot tesz az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó fellépéscsomagra;

46.

kéri az irányelvben az általános gazdasági érdekű szolgáltatások tekintetében előírt korlátozások alkalmazásának megfelelő és alapos ellenőrzését a hatáskörök tagállamokkal való megosztásának tiszteletben tartása mellett; rámutat arra, hogy ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon szabadságát, hogy a közösségi joggal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, hogyan kell e szolgáltatásokat megszervezni és finanszírozni az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, és milyen konkrét kötelezettségeknek kell megfelelniük;

47.

kéri, hogy a helyi önkormányzatiság alapelve a szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása során is kapjon nagyobb figyelmet, és – amennyire lehetséges – elkerülhetők legyenek az igazgatási terhek, valamint a helyi szinten való döntési szabadságnak az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos korlátozásai;

48.

úgy véli, hogy a szolgáltatások belső piacának megvalósításához szükséges kiegészítő intézkedéseknek teljes mértékben illeszkedniük kell az egységes piaci intézkedéscsomagról indított vita keretébe;

49.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.