Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52009AP0254

Közösségi nukleáris biztonsági keret * Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a nukleáris biztonsági közösségi keretrendszer létrehozásáról szóló tanácsi (Euratom) irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0790 – C6-0026/2009 – 2008/0231(CNS))

HL C 184E., 2010.7.8, p. 216–231 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of document:
22/04/2010; szavazás napja
Author:
Európai Parlament, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Rapporteur:
HÖKMARK Gunnar
Form:
Módosítást nem javasló vélemény
Parliamentary term:
Hatodik parlamenti ciklus
Additional information:
rendszeres konzultáció (egyszeri olvasat), a(z) ... számú dokumentum alapján konzultált a Parlamenttel 0026/2009, kötelező konzultáció
Legal basis:
Link
Link
Link
Select all documents mentioning this document
Earlier related instruments:
Instruments cited:
Link

8.7.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 184/216

2009. április 22., szerda
Közösségi nukleáris biztonsági keret *

P6_TA(2009)0254

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a nukleáris biztonsági közösségi keretrendszer létrehozásáról szóló tanácsi (Euratom) irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0790 – C6-0026/2009 – 2008/0231(CNS))

2010/C 184 E/59

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0790),

tekintettel az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0026/2009),

tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére,

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0236/2009),

1.

jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.

felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az Euratom-Szerződés 119. cikkének második bekezdése értelmében, valamint hogy biztosítsa, hogy az Euratom-Szerződés által az e javaslat elfogadására vonatkozóan előírt jogi követelmények teljesüljenek, különös tekintettel a szakértőcsoporttal az Euratom-Szerződés 31. cikkével összhangban történő konzultációra;

3.

felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A BIZOTTSÁG ÁLTAL JAVASOLT SZÖVEG

MÓDOSÍTÁS

Módosítás 1

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

(6)

Noha minden tagállam szabadon dönthet energiaszerkezetéről , bizonyos gondolkodási időt követően nőtt az új erőművek építése iránti érdeklődés, és egyes tagállamok úgy határoztak, hogy engedélyezik az új építést. Emellett az elkövetkezendő években az engedélyek jogosultjai várhatóan kérelmezik az atomerőművek üzemi időtartamának meghosszabbítását.

(6)

Minden tagállam szabadon dönthet energiaszerkezetéről.

Módosítás 2

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

(7)

Ebből a célból olyan bevált gyakorlatokat kell kialakítani, amelyek a szabályozó testületek számára iránymutatást nyújtanak a nukleáris létesítmények üzemi élettartamának meghosszabbítására vonatkozó döntésekben.

(7)

A nukleáris biztonság közösségi érdek, amelyet az új üzemek engedélyezésére és/vagy a nukleáris létesítmények élettartamának meghosszabbítására irányuló döntések során figyelembe kell venni. Ebből a célból olyan bevált gyakorlatokat kell kialakítani, amelyek a szabályozó testületek és a tagállamok számára iránymutatást nyújtanak akkor, amikor arról döntenek, hogy engedélyezzenek-e új üzemeket , valamint a nukleáris létesítmények üzemi élettartamának meghosszabbítására vonatkozó döntésekben.

Módosítás 3

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

(9)

A nukleáris biztonság szintjének folyamatos emelésére irányuló célkitűzés szükségessé teszi, hogy az irányítási rendszerek és az engedélyek jogosultjai a lakosság tekintetében magas biztonsági szintet biztosítsanak .

(9)

A nukleáris biztonság szintjének folyamatos emelésére irányuló célkitűzés szükségessé teszi, hogy az irányítási rendszerek , az engedélyek jogosultjai és a hulladékgazdálkodók a lakosság tekintetében a lehető legmagasabb biztonsági szintet biztosítsák .

Módosítás 4

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

(10)

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) alapelvei és követelményei olyan gyakorlati keretrendszert alkotnak, amelyen a nemzeti biztonsági követelményeknek indokolt alapulniuk. A tagállamok jelentősen hozzájárultak az említett alapelvek és követelmények kidolgozásához.

(10)

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) alapelvei, követelményei és iránymutatásai alkotják azt a szabálycsomagot és gyakorlati keretrendszert, amelyen a nemzeti biztonsági követelményeknek alapulniuk kell. A tagállamok jelentősen hozzájárultak az említett alapelvek, követelmények és iránymutatások kidolgozásához. E szabályoknak tükrözniük kell a biztonsági követelmények tekintetében meglévő legjobb nemzetközi gyakorlatot és ennélfogva a közösségi jogalkotás számára megfelelő alapot kell képezniük. Ezek nem vezethetők be a közösségi jogba pusztán az ezen irányelvben a NAÜ SF-1. sz. biztonságielőírás-sorozatára (2006) való hivatkozással. Ezen irányelvet ezért ki kell egészíteni egy, az alapvető biztonsági elveket tartalmazó melléklettel.

Módosítás 5

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

(13)

A lakosság nukleáris biztonságot érintő fontos kérdésekre vonatkozó pontos és időben történő tájékoztatásának alapja a magas szintű átláthatóság a nukleáris létesítmények biztonságával kapcsolatos kérdésekben.

(13)

A nukleáris iparágban dolgozók és a lakosság nukleáris biztonságot érintő fontos kérdésekre vonatkozó pontos és időben történő tájékoztatásának alapja a magas szintű átláthatóság a nukleáris létesítmények biztonságával kapcsolatos kérdésekben.

Módosítás 6

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

 

(13a)

Az információkhoz való hozzáférés, a nyilvánosság részvétele és az átláthatóság érdekében a tagállamok minden megfelelő intézkedést megtesznek azon nemzetközi egyezményekben megállapított kötelezettségek teljesítésére, amelyek már előírják a nemzeti, nemzetközi és határokon átnyúló összefüggésben a szükséges követelményeket, mint amilyen a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (az 1998. június 25-i Aarhusi Egyezmény (1)).

Módosítás 7

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

(15)

A nukleáris létesítmények biztonsági követelményeinek eredményes végrehajtását biztosítandó a tagállamoknak független hatóságként működő szabályozó testületeket kell létrehozniuk. A szabályozó testületeket feladataik ellátására megfelelő hatáskörrel ruházzák fel, és megfelelő erőforrásokat biztosítanak számukra.

(15)

A nukleáris létesítmények eredményes szabályozását biztosítandó, a tagállamoknak a nukleáris biztonsági kérdésekre vonatkozó döntések indokolatlan befolyásolására alkalmas érdekektől független hatóságként működő szabályozó testületeket kell létrehozniuk. A szabályozó testületeket feladataik ellátására megfelelő hatáskörrel ruházzák fel, és megfelelő erőforrásokat biztosítanak számukra.

Módosítás 8

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

(19)

A tagállamokban a nukleáris létesítmények biztonságáért felelős szabályozó testületek egymással elsősorban a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű munkacsoport közvetítésével működnek együtt , amely tíz elvet határozott meg a nukleáris biztonság szabályozására. Kívánatos, hogy a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű munkacsoport részt vegyen a Közösség nukleáris biztonsági keretének kialakításában, annak folyamatos fejlesztése céljából,

(19)

A tagállamokban a nukleáris létesítmények felügyeletéért felelős szabályozó testületek egymással elsősorban a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű munkacsoport közvetítésével működnek együtt. A magas szintű munkacsoport tíz elvet határozott meg a nukleáris biztonság szabályozására , amelyek fontosak ezzel az irányelvvel összefüggésben. Kívánatos, hogy a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű munkacsoport részt vegyen a Közösség nukleáris biztonsági keretének kialakításában, annak folyamatos fejlesztése céljából,

Módosítás 9

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

(1)   Ezen irányelv célja a nukleáris biztonság Közösségen belüli elérése, fenntartása és szintjének folyamatos emelése, továbbá a nemzeti szabályozó testületek szerepének bővítése.

(1)   Ezen irányelv célja az Európai Unióban a nukleáris biztonsági közösségi keret létrehozása. Az irányelv meghatározza a tagállamokban a nukleáris biztonsággal kapcsolatos jogalkotási és szabályozási rendelkezések alapját, célja pedig a nukleáris biztonság Közösségen belüli elérése, fenntartása és szintjének folyamatos emelése, továbbá a nemzeti szabályozó testületek szerepének bővítése.

Módosítás 11

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

(2)   Ezt az irányelvet olyan nukleáris létesítmények tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, karbantartására, működtetésére és leszerelésére kell alkalmazni– ideértve az működtetés utáni időszakot és az azt követő leállítást is –, amelyek tekintetében az érintett tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint biztonsági megfontolásokra van szükség.

(2)   Ezt az irányelvet olyan nukleáris létesítmények tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, karbantartására, üzembe helyezésére, működtetésére és leszerelésére, valamint az üzemeltetők által igénybe vett alvállalkozók által végzett munkára kell alkalmazni – ideértve a működtetés utáni időszakot és az azt követő leállítást is –, amelyek tekintetében az érintett tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint biztonsági megfontolásokra van szükség.

Módosítás 12

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 pont

(1)

„nukleáris létesítmény”: nukleáris fűtőelemeket gyártó üzem, kutatóreaktor (ideértve a szubkritikus és a kritikus egységeket), atomerőmű, kiégett fűtőelem tárolására szolgáló létesítmény, dúsító üzem vagy újrafeldolgozó létesítmény;

(1)

„nukleáris létesítmény”: nukleáris fűtőelemeket gyártó üzem, kutatóreaktor (ideértve a szubkritikus és a kritikus egységeket), atomerőmű, kiégett fűtőelem és radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmény, dúsító üzem vagy újrafeldolgozó létesítmény , ideértve az adott létesítmény működtetése során keletkezett radioaktív anyagok kezelésére és feldolgozására szolgáló létesítményeket is;

Módosítás 13

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 3 pont

(3)

„radioaktív anyag”: bármely olyan anyag, amely egy vagy több olyan radionuklidot tartalmaz, amelynek aktivitása vagy koncentrációja a sugárvédelem szempontjából nem elhanyagolható;

A módosítás a magyar változatot nem érinti.

Módosítás 14

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 8 pont

(8)

„Szabályozó testület”: az adott tagállamban engedélyek kiadására és a nukleáris létesítmények helye kiválasztásának, a létesítmények tervezésének, építésének, üzembe helyezésének, működtetésének vagy leállításának szabályozására a tagállam által hatáskörrel felruházott testület vagy testületek;

(8)

„Szabályozó testület”: egy tagállam által a szabályozási folyamat lefolytatására – többek között az engedélyezésre, ezáltal pedig a nukleáris biztonság, a sugárzásbiztonság, a radioaktív hulladék biztonsága és a szállítási biztonság szabályozására – kijelölt, hatáskörrel felruházott hatóság vagy hatóságok összessége;

Módosítás 15

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 9 pont

(9)

„Engedély”: a szabályozó testület által a kérelmezőnek kiadott bármely olyan engedély, amely a kérelmezőre felelősséget ruház a nukleáris létesítmények helyének kiválasztására, a létesítmények tervezésére, építésére, üzembe helyezésére, működtetésére vagy leállítására vonatkozóan;

(9)

„Engedély”: valamely kormány vagy az adott kormány által jóváhagyott nemzeti hatóság által a kérelmezőnek kiadott bármely olyan engedély, amely a kérelmezőre felelősséget ruház a nukleáris létesítmények helyének kiválasztására, a létesítmények tervezésére, építésére, üzembe helyezésére, működtetésére vagy leállítására vonatkozóan;

Módosítás 16

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 10 pont

(10)

„Új erőműreaktorok”: olyan atomerőmű-reaktorok, amelyek az irányelv hatályba lépését követően kapnak működési engedélyt.

(10)

„Új erőműreaktorok”: olyan atomerőmű-reaktorok, amelyek az irányelv hatálybalépését követően kapnak építési engedélyt.

Módosítás 17

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – cím

A nukleáris létesítmények biztonságáért viselt felelősség és e biztonság kerete

A nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó jogi keret

Módosítás 18

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

(1)     A nukleáris létesítmény biztonságáért az engedély jogosultja viseli az elsődleges felelősséget, a szabályozó testület ellenőrzése alatt. A nukleáris létesítményben végrehajtandó biztonsági intézkedésekről és ellenőrzésekről kizárólag a szabályozó testület határoz, és azokat az engedély jogosultja alkalmazza.

Az engedély jogosultja rendelkezik elsődleges felelősséggel a biztonság tekintetében a nukleáris létesítmények üzemi élettartama során. Az engedély jogosultjának ezen felelőssége át nem ruházható.

törölve

Módosítás 19

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

(2)    A tagállamok nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó jogszabályi és szabályozási keretet hoznak létre és tartanak fenn, amely rendelkezik a nemzeti biztonsági követelményekről és szabályokról, a nukleáris létesítmények engedélyezésének és ellenőrzésének rendszeréről és a létesítmények engedély nélküli működésének betiltásáról, valamint a rendszeres vizsgálat rendszeréről, ideértve a szükséges végrehajtást is.

(1)    A tagállamok a rendelkezésre álló uniós és nemzetközi bevált gyakorlatok alapján a nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó jogszabályi és szabályozási keretet hoznak létre és tartanak fenn, amely rendelkezik a nemzeti biztonsági követelményekről, a nukleáris létesítmények engedélyezésének és ellenőrzésének rendszeréről és a létesítmények engedély nélküli működésének betiltásáról, valamint a szabályozói felügyeletnek az engedélyek felfüggesztése, módosítása vagy visszavonása által gyakorolt rendszeréről, ideértve a szükséges végrehajtást is.

Módosítás 20

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

(2a)     A tagállamok biztosítják, hogy a nukleáris létesítmény működési engedélyének visszavonására irányuló jogszabályokat hoznak arra az esetre, ha az engedély feltételeinek súlyos megszegésére kerül sor.

Módosítás 21

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 b bekezdés (új)

 

(2b)     A tagállamok biztosítják, hogy a nukleáris létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket végző valamennyi szervezet olyan politikákat dolgozzon ki, amelyek kellő prioritást biztosítanak a nukleáris biztonság számára.

Módosítás 22

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 c bekezdés (új)

 

(2c)     A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó testületet és a nemzeti szabályozási rendszert legalább tízévente nemzetközi szakértői felülvizsgálatnak vessék alá, amelynek célja a szabályozási infrastruktúra folyamatos javítása.

A tagállamok értesítik a Bizottságot a nemzetközi szakértői felülvizsgálat eredményeiről.

Módosítás 23

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 d bekezdés (új)

 

(2d)     A tagállamok az ezen irányelvben meghatározottaknál szigorúbb biztonsági intézkedéseket is megállapíthatnak.

Módosítás 24

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – cím

Szabályozó testületek

A szabályozó testületek kijelölése és felelőssége

Módosítás 25

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – -1 bekezdés (új)

 

(-1)     A tagállamok kijelölik a nukleáris létesítmények biztonságának szabályozásáért, felügyeletéért és értékeléséért felelős nemzeti szabályozó testületet.

Módosítás 26

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

(1)   A tagállamok biztosítják , hogy a szabályozó testület ténylegesen független bármely olyan szervezettől, amelynek feladata a nukleáris létesítmények támogatása, működtetése, továbbá a társadalmi előnyök indokolása, illetve hogy mentes a biztonságot adott esetben érintő bármiféle befolyástól.

(1)   A tagállamok biztosítják a szabályozó testület tényleges függetlenségét . E célból a tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvvel rájuk ruházott feladatok elvégzésekor:

a)

a szabályozó testület jogilag elkülönül, funkcionálisan pedig független bármely olyan köz- vagy magánjogi jogalanytól, amelynek feladata a nukleáris létesítmények támogatása, működtetése, továbbá a társadalmi előnyök indokolása, illetve hogy mentes a biztonságot adott esetben érintő bármiféle befolyástól;

b)

a szabályozó testület személyzete és az annak irányításáért felelős személyek a piaci érdekektől függetlenül járnak el, továbbá nem kérnek és nem fogadnak el utasítást semelyik kormányzati szervtől vagy más közjogi jogalanytól.

Ez a követelmény nem érinti az adott esetben más érintett nemzeti hatóságokkal folytatott szoros együttműködést.

Módosítás 27

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

(2)   A szabályozó testület feladatai és kötelezettségei teljesítéséhez megfelelő felhatalmazással, hatáskörrel, pénzügyi és humán erőforrással rendelkezik . A testület felügyeli és szabályozza a nukleáris létesítmények biztonságát, és biztosítja a biztonsági követelmények , feltételek és biztonsági szabályok végrehajtását .

(2)    A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó testület feladatai és kötelezettségei teljesítéséhez megfelelő felhatalmazással, hatáskörrel, pénzügyi és humán erőforrással rendelkezzen . A szabályozó testület felügyeli és szabályozza a nukleáris létesítmények biztonságát, és biztosítja , hogy az alkalmazandó biztonsági követelmények és engedélyezési feltételek teljesüljenek .

Módosítás 28

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

(3)     A szabályozó testület adja ki az engedélyeket, és ellenőrzi azok alkalmazását a nukleáris létesítmények helyének kiválasztásával, a létesítmények tervezésével, építésével, üzembe helyezésével, működtetésével és leállításával kapcsolatban.

törölve

Módosítás 29

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

(3a)     A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó testület nukleáris biztonságra vonatkozó értékeléseket, vizsgálatokat, ellenőrzéseket folytasson és – ha szükséges – végrehajtási intézkedéseket foganatosítson a nukleáris létesítményekben azok teljes üzemi élettartama alatt, beleértve a leszerelés időszakát is.

Módosítás 30

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 b bekezdés (új)

 

(3b)     A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó testület elrendelhesse bármely nukleáris létesítmény működésének felfüggesztését, ha úgy ítéli meg, hogy a biztonság nem teljes mértékben szavatolható.

Módosítás 31

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

(4)     A szabályozó testület gondoskodik arról, hogy az engedély jogosultja megfelelő létszámú és képesítésű személyzettel rendelkezzék.

törölve

Módosítás 32

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 5 bekezdés

(5)     A szabályozó testület legalább tízévente aláveti magát és a nemzeti szabályozási rendszert a szabályozási infrastruktúra folyamatos javítását célzó nemzetközi szakértői vizsgálatnak.

törölve

Módosítás 33

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 5 a bekezdés (új)

 

(5a)     A tagállamok szabályozó testületei megosztják egymással a legjobb szabályozói gyakorlatot, és kidolgozzák a nemzetközileg elfogadott nukleáris biztonsági követelmények közös értelmezését.

Módosítás 34

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk

A tagállamok tájékoztatják a lakosságot a nukleáris biztonság terén elvégzett ellenőrzésekkel kapcsolatos eljárásokról és azok eredményeiről. Biztosítják továbbá, hogy a szabályozó testületek ténylegesen tájékoztatják a lakosságot a hatáskörüket érintő ügyek tekintetében. Biztosítani kell az információkhoz való hozzáférést, összhangban a vonatkozó nemzeti és nemzetközi kötelezettségekkel.

A tagállamok tájékoztatják a lakosságot és a Bizottságot a nukleáris biztonság terén elvégzett ellenőrzésekkel kapcsolatos eljárásokról és azok eredményeiről , valamint baleset esetén haladéktalanul tájékoztatják a lakosságot . Biztosítják továbbá, hogy a szabályozó testületek ténylegesen tájékoztatják a lakosságot a hatáskörüket érintő ügyek tekintetében. Biztosítani kell az információkhoz való hozzáférést, összhangban a vonatkozó nemzeti és nemzetközi kötelezettségekkel.

Módosítás 35

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

(1)   A tagállamok tiszteletben tartják a NAÜ biztonsági alapelveit (NAÜ biztonsági alapelvek: biztonsági alapelvek, a NAÜ biztonsági normái, SF-1 sorozat (2006), és eleget tesznek a nukleáris biztonságról szóló egyezményben (NAÜ INFCIRC 449, 1994. július 5.) foglalt kötelezettségeknek és követelményeknek .

(1)   A nukleáris létesítmények helyének kiválasztása, tervezése, megépítése, működtetése és leszerelése tekintetében a tagállamok alkalmazzák a NAÜ mellékletben meghatározott biztonsági alapelveinek azon részeit (NAÜ biztonsági alapelvek: biztonsági alapelvek, a NAÜ biztonsági normái, SF-1 sorozat, 2006) , amelyek lényegesek a nukleáris biztonsági közösségi keret létrehozása szempontjából. Alkalmazzák továbbá a nukleáris biztonságról szóló egyezményben  (2) foglalt kötelezettségeket és követelményeket

Módosítás 36

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

Különösen gondoskodnak arról, hogy a NAÜ biztonsági alapelveiben foglalt alkalmazandó elvek végrehajtásra kerüljenek a nukleáris létesítmények magas szintű biztonságának biztosítása érdekében, ideértve többek között a potenciális radiológiai veszélyekkel szembeni hatékony rendelkezéseket, a balesetmegelőzést és a reagálást, az idősödő vezetőséget, az előállított valamennyi radioaktív anyag hosszú távú kezelését, valamint a lakosság és a szomszédos országok hatóságainak tájékoztatását.

törölve

Módosítás 37

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

(2)   Az új atomerőmű-reaktorok biztonsága tekintetében a tagállamok törekszenek további biztonsági követelményeknek a WENRA által létrehozott biztonsági szintek alapján és a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó magas szintű munkacsoporttal szoros együttműködésben történő kialakítására , a biztonsági szint folyamatos emelésének céljával összhangban .

(2)   Az új atomerőmű-reaktorok építési engedélyezése tekintetében a tagállamok törekszenek további biztonsági követelmények kialakítására , amelyek tükrözik a már meglévő reaktorok működtetésével kapcsolatos tapasztalatok, a működő üzemek biztonsági elemzéseibe nyert betekintés, a csúcstechnológiai módszerek és technológiák, valamint a biztonsági kutatás eredményeinek folyamatos javítását .

Módosítás 38

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

(2a)     A Bizottság biztosítja, hogy az uniós csatlakozási tárgyalásokat megkezdeni vagy e tárgyalásokat folytatni kívánó valamennyi harmadik ország legalább az ezen irányelvben meghatározott előírásokat és a NAÜ által meghatározott, a mellékletben szereplő elveket betartja.

Módosítás 39

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – cím

Az engedélyek jogosultjainak kötelezettségei

Az engedélyek jogosultjainak felelőssége

Módosítás 40

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – -1 bekezdés (új)

 

(-1)     A tagállamok biztosítják, hogy a nukleáris létesítmény biztonságáért az engedély jogosultja viselje az elsődleges felelősséget a létesítmény teljes üzemi élettartama során. Az engedély jogosultjának ezen felelőssége át nem ruházható.

Módosítás 41

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

(1)    Az engedélyek jogosultjai nukleáris létesítményeiket a 6. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban tervezhetik és építhetik meg, működtethetik és szerelhetik le .

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyek jogosultjai legyenek felelősek nukleáris létesítményeiknek a 6. cikk rendelkezéseivel összhangban történő megtervezéséért, megépítéséért, működtetéséért és leállításáért .

Módosítás 42

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

(2)    Az engedélyek jogosultjai a szabályozó hatóság által rendszeresen ellenőrzött irányítási rendszereket hoznak létre és valósítanak meg.

(2)    A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyek jogosultjai a szabályozó hatóság által rendszeresen ellenőrzött irányítási rendszereket hozzanak létre és valósítsanak meg.

Módosítás 44

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

(3a)     A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó testület az engedély jogosultja által készített, a foglalkoztatási kérdésekről – így az egészségről és biztonságról, a biztonsági kultúráról, a képesítésekről és képzésekről, az alkalmazott személyzet létszámáról és az alvállalkozók alkalmazásáról – szóló jelentés alapján rendszeresen értékelje az engedély jogosultja személyzetének megfelelő létszámát és képesítését mint a nukleáris biztonság garantálásának előfeltételeit.

Módosítás 45

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 b bekezdés (új)

 

(3b)     Az illetékes szabályozó hatóságok háromévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak és az európai szociális partnereknek a nukleáris biztonságról és a biztonsági kultúráról. A Bizottság az európai szociális partnerekkel konzultálva javításokat javasolhat a nukleáris biztonság és egyúttal az uniós szinten elérhető lehető legmagasabb szintű egészségvédelem biztosítása érdekében.

Módosítás 46

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

(1)     A szabályozó testület nukleáris biztonságra vonatkozó értékeléseket, vizsgálatokat, ellenőrzéseket folytat és – ha szükséges – végrehajtási intézkedéseket foganatosít a nukleáris létesítményekben azok teljes élettartama alatt, beleértve a leszerelés időszakát is.

törölve

Módosítás 47

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

(2)     A biztonsági szabályoknak a nukleáris létesítményben történő súlyos vagy ismétlődő megszegése esetén a szabályozó testületnek jogában áll visszavonni a működési engedélyt.

törölve

Módosítás 48

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés

(3)     A szabályozó testület elrendelheti bármely erőmű működtetésének időleges leállítását, ha úgy ítéli meg, hogy a biztonság nem teljes mértékben garantált.

törölve

Módosítás 49

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk

A tagállamok egyenként és országok közötti együttműködés keretében gondoskodnak megfelelő oktatási és képzési lehetőségekről a nukleáris biztonság terén való folyamatos elméleti és gyakorlati képzés érdekében.

A megfelelő nemzeti humán erőforrások kialakítása és a nukleáris szakértelem fenntartása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy – ha szükséges – országok közötti együttműködés keretében, nemzeti szinten gondoskodjanak megfelelő oktatási és képzési lehetőségekről , beleértve a csereprogramokat is, a nukleáris biztonság terén való alapképzés, illetve folyamatos elméleti és gyakorlati képzés érdekében.

Módosítás 50

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk

10 cikk

A biztonság kiemelt fontossága

A tagállamok az irányelvben meghatározottaknál szigorúbb biztonsági intézkedéseket is megállapíthatnak

törölve

Módosítás 51

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk

A tagállamok legkésőbb [három évvel a hatályba lépést követően], majd ezt követően három évenként jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz ennek az irányelvnek a végrehajtásáról. Az első jelentés alapján a Bizottság jelentést tesz a Tanácsnak az irányelv végrehajtása terén elért haladásról, és a jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat is csatol.

A tagállamok a nukleáris biztonságról szóló egyezmény szerinti felülvizsgálati ülések keretében benyújtott nemzeti jelentéseikkel egyidejűleg és az azokéval azonos gyakoriság mellett jelentést tesznek a Bizottságnak ennek az irányelvnek a végrehajtásáról. E jelentés alapján a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtása terén elért haladásról, és a jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat is csatol.

Módosítás 52

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek [a 13. cikkben említett időponttól számított két éven belül] megfeleljenek. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal az említett rendelkezések szövegét , valamint megküldik a Bizottság számára ennek az irányelvnek a rendelkezései és az általuk kibocsátott nemzeti rendelkezések közötti megfelelésről szóló táblázatot .

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek [a 13. cikkben említett időponttól számított két éven belül] megfeleljenek. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal az említett rendelkezések szövegét.

Módosítás 53

Irányelvre irányuló javaslat

Melléklet (új)

 

Melléklet

BIZTONSÁGI CÉL

Az alapvető biztonsági cél a munkavállalóknak és a lakosságnak a nukleáris létesítmények által esetlegesen okozott ionizáló sugárzás káros hatásaitól való megvédése.

(1)

A munkavállalók és a lakosság védelmének biztosítása érdekében a nukleáris létesítményeket úgy kell működtetni, hogy azok teljesítsék a gazdasági és társadalmi tényezők figyelembevétele mellett ésszerűen elérhető legmagasabb biztonsági előírásokat.

Az egészségvédelemre vonatkozóan az Euratom alapvető előírásaiban (96/29/Euratom irányelv) megállapított intézkedések mellett a következő intézkedéseket kell meghozni:

—

az olyan események valószínűségének korlátozása, amelyek a nukleáris reaktormag, a nukleáris láncreakció és a radioaktív forrás feletti ellenőrzés elvesztéséhez vezethetnek, és

—

adott esetben az ilyen események következményeinek csökkentése.

(2)

Az alapvető biztonsági célt valamennyi nukleáris létesítmény és a nukleáris létesítmény élettartamának valamennyi szakaszában figyelembe kell venni.

BIZTONSÁGI ELVEK

1. elv:     Felelősség a biztonságért

A tagállamok biztosítják, hogy a nukleáris létesítmény biztonságáért az engedély jogosultja viselje az elsődleges felelősséget, és megteszik a megfelelő lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az engedélyek jogosultjai eleget tegyenek felelősségüknek.

1.1

Minden egyes tagállam biztosítja, hogy az engedély jogosultja intézkedéseket hajtson végre a következők tekintetében:

—

a szükséges hatáskörök létrehozása és fenntartása;

—

megfelelő képzés és tájékoztatás biztosítása;

—

a biztonság minden körülmények között történő fenntartására irányuló eljárások és rendelkezések megállapítása;

—

a nukleáris létesítmények tervezésének és megfelelő minőségének ellenőrzése;

—

a felhasznált, előállított vagy tárolt valamennyi radioaktív anyag biztonságos ellenőrzésének biztosítása;

—

a keletkezett valamennyi radioaktív hulladék biztonságos ellenőrzésének biztosítása

a nukleáris létesítmény biztonságával kapcsolatos felelősség teljesítése érdekében.

E felelősségeket a szabályozó testület által megállapított vagy jóváhagyott, alkalmazandó biztonsági célkitűzésekkel és követelményekkel összhangban kell teljesíteni, teljesítésüket pedig irányítási rendszer végrehajtásán keresztül kell biztosítani.

2. elv:     Vezetés és irányítás a biztonság tekintetében

A nukleáris biztonsággal kapcsolatos valamennyi szervezetben létre kell hozni és fenn kell tartani a biztonság tekintetében a tényleges vezetést és irányítást.

2.1

A biztonsági kérdésekkel kapcsolatos vezetést egy adott szervezetben a legmagasabb szinteken kell demonstrálni. Tényleges irányítási rendszert kell végrehajtani és fenntartani, amelynek tartalmaznia kell valamennyi irányítási elemet, hogy a biztonsági követelményeket más követelményekkel – többek között az emberi teljesítményre, a minőségre és biztonságra vonatkozókkal – koherens módon állapítsák meg és alkalmazzák, továbbá hogy a biztonságot ne veszélyeztessék más követelményekkel vagy igényekkel.

Az irányítási rendszernek biztosítania kell továbbá a biztonsági kultúra előmozdítását, a biztonsági teljesítmény rendszeres értékelését és a tapasztalatokból levont következtetések alkalmazását.

2.2

Az irányítási rendszernek magában kell foglalnia a valamennyi érintett szervezet és személy biztonságával kapcsolatos hozzáállásra és magatartásra irányadó biztonsági kultúrát. A biztonsági kultúra az alábbiakra terjed ki:

—

a biztonság iránti egyéni és kollektív elkötelezettség az irányítás és a személyzet részéről, valamennyi szinten;

—

minden szinten a szervezetek és személyek elszámoltathatósága a biztonság tekintetében;

—

a biztonság tekintetében egy kérdező és tanuló jellegű hozzáállás ösztönzésére, valamint a megelégedettségtől való eltántorításra irányuló intézkedések.

2.3

Az irányítási rendszerben lényeges tényező a valamennyi szinten elhelyezkedő személyek technológiával és szervezetekkel kapcsolatos kölcsönhatásai teljes skálájának elismerése. A biztonsági, jelentős emberi és a szervezeti mulasztások megelőzése érdekében az emberi tényezőket figyelembe kell venni, a megfelelő teljesítményt és a helyes gyakorlatokat pedig támogatni kell.

3. elv:     Biztonsági értékelés

A nukleáris létesítmény üzembe helyezése előtt és teljes élettartama alatt átfogó és rendszeres biztonsági értékeléseket kell végezni. A nukleáris létesítményből eredő potenciális kockázatok nagyságrendjét figyelembe vevő, fokozatos megközelítést kell alkalmazni.

3.1

A szabályozó testület a nukleáris létesítmények mindegyike tekintetében megkövetel egy fokozatos megközelítéssel összhangban lévő, nukleáris biztonságra vonatkozó értékelést. Ez a biztonsági értékelés a rendes üzemeltetés és hatásainak, a mulasztások esetleges felmerülési módjainak, valamint az ilyen mulasztások következményeinek rendszeres elemzéséből áll. A biztonsági értékelések kiterjednek a veszély kezeléséhez szükséges biztonsági intézkedésekre, a tervezést és a kialakított biztonsági jellemzőket pedig értékelik annak bizonyítása érdekében, hogy megfelelnek az azoktól elvárt biztonsági funkcióknak. Amennyiben ellenőrzési intézkedésekre vagy üzemeltetői intézkedésekre van szükség a biztonság fenntartásához, egy kezdeti biztonsági értékelést kell elvégezni annak bizonyítása érdekében, hogy a megtett intézkedések szilárdak és azokra támaszkodni lehet. Egy nukleáris létesítményre csak akkor adhat engedélyt a tagállam, ha a szabályozó testület megelégedésére bizonyították azt, hogy a javasolt biztonsági intézkedések megfelelőek.

3.2

A létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó biztonsági értékelés folyamatát később, a működés során teljes egészében vagy részben megismétlik a megváltozott körülmények (mint például új előírások alkalmazása, illetve tudományos és technológiai fejlesztések), az üzemeltetési tapasztalattal kapcsolatos visszajelzés, változások, valamint az elöregedés hatásainak figyelembevétele érdekében. A hosszú időn keresztül történő működés tekintetében az értékeléseket szükség esetén felülvizsgálják és megismétlik. Az ilyen működés folytatása ezektől az újbóli értékelésektől függ, amelyek bizonyítják, hogy a biztonsági intézkedések továbbra is megfelelőek.

3.3

Az előírt biztonsági értékelésben meg kell határozni és elemezni kell a balesetekhez vezető eseményeket (egy olyan kezdőesemény, amely baleseti feltételekhez vezethet), és intézkedéseket kell tenni a balesetek előfordulásának megakadályozása érdekében.

3.4

A biztonság további fokozása érdekében eljárásokat kell életbe léptetni a saját és más létesítményekben szerzett működési tapasztalatokkal – beleértve a kezdőeseményeket, a balesetekhez vezető eseményeket, a „kvázi-baleseteket”, a baleseteket és a nem engedélyezett cselekményeket is – kapcsolatos visszajelzés és e tapasztalatok elemzése érdekében a tanulságok levonása, megosztása és az azokkal kapcsolatos cselekvések megtétele céljából.

4. elv:     A biztonság optimalizálása

A tagállamok biztosítják, hogy a nukleáris létesítményeket optimalizálják annak érdekében, hogy azok a működtetésük indokolatlan korlátozása nélkül az ésszerűen elérhető, legmagasabb szintű biztonságot nyújtsa.

4.1

A védelem optimalizálása azt igényli, hogy megítéljék többek között az alábbi, különféle tényezők viszonylagos jelentőségét:

—

az előrelátható események és az azokból eredő következmények előfordulásának valószínűsége;

—

a sugárzási dózisok nagyságrendje és eloszlása;

—

a sugárzási kockázatokból adódó gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők.

A védelem optimalizálása azt is jelenti, hogy a helyes gyakorlatokat és józan észt alkalmazzák a sugárzási kockázatok elkerülése érdekében, amennyiben az a mindennapi tevékenységekben megvalósítható.

5. elv:     Megelőzés és csökkentés

A tagállamok biztosítják, hogy nukleáris létesítményeikben a nukleáris események és balesetek megelőzése és csökkentése érdekében minden gyakorlati erőfeszítést meg kell tenni.

5.1

A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyek jogosultjai minden gyakorlati erőfeszítést megtegyenek

—

az esetlegesen az ellenőrzés elvesztéséhez vezető rendellenes feltételek vagy események előfordulásának megelőzésére;

—

az előforduló rendellenes feltételek vagy események fokozódásának megelőzésére; és

—

a balesetek káros következményeinek csökkentésére

a „mélyreható védelem” megvalósítása révén.

5.2

A mélyreható védelem koncepciójának alkalmazása biztosítja, hogy egyetlen műszaki, emberi vagy szervezeti mulasztás se vezethessen káros hatásokhoz, valamint hogy nagyon csekély legyen a valószínűsége a mulasztások olyan kombinációinak, amelyek jelentős káros hatásokhoz vezethetnek.

5.3

A mélyreható védelmet elsősorban számos, egymást követő és független védelmi szint kombinációján keresztül valósítják meg, amely szinteknek kudarcot kellene vallaniuk azelőtt, hogy az embereket vagy a környezetet káros hatások érnék. A mélyreható védelem szintjei a következőket foglalják magukba:

—

a helyszín megfelelő megválasztása

—

a nukleáris létesítmény megfelelő megtervezése, amely a következőkből áll:

—

jó minőségű tervezés és építés,

—

az alkatrészek és felszerelések magas fokú megbízhatósága,

—

ellenőrzés, korlátozó és védelmi rendszerek és felügyeleti jellemzők;

—

megfelelő szervezés:

—

a biztonsági kultúra iránti erőteljes irányítási elkötelezettséggel rendelkező, tényleges irányítási rendszer,

—

átfogó működtetési eljárások és gyakorlatok,

—

átfogó balesetkezelési eljárások,

—

vészhelyzeti készenléti rendelkezések.

6. elv:     Vészhelyzeti készenlét és reakció

A tagállamok biztosítják, hogy a 96/29/Euratom irányelvnek megfelelően rendelkezéseket hozzanak a nukleáris létesítmények tekintetében a vészhelyzeti készenlétre és reakcióra vonatkozóan.

(1)   HL L 124., 2005.5.17., 1. o.; HL L 164., 2006.6.16., 17. o. és az 1367/2006/EK rendelet, HL L 264., 2006.9.25., 13. o.

(2)   HL L 318., 1999.12.11., 20. o. és HL L 172., 2004.5.6., 7. o.

Top