7.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 297/6

(1)

A Tanács 2002. június 27-i állásfoglalásában (1) elfogadta a koordináció nyílt módszerét, mint az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés új keretét, és jóváhagyta az Európai Bizottság „Új lendület Európa fiataljai számára” című, 2001. novemberi fehér könyvében ifjúságpolitikai prioritásként kiemelt négy témakört, nevezetesen a fiatalok részvételének, tájékoztatásának és önkéntes tevékenységeinek, valamint az ifjúság jobb megértésének és megismerésének kérdését;

(2)

A Tanács 2003. november 25-i állásfoglalásában (2) a koordináció nyílt módszerének keretében közös célkitűzéseket fogadott el a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatosan, továbbá megállapodott egy, e célkitűzések megvalósításáról szóló jelentés 2005 végéig történő elkészítéséről;

(3)

Az Európai Tanács 2005. márciusi ülésén (3) – a lisszaboni célkitűzések eléréséhez hozzájáruló eszközök egyikeként – elfogadta az Európai Ifjúsági Paktumot;

(4)

A fiatalok tájékoztatására vonatkozó közös célkitűzések végrehajtásáról szóló, 2005. május 24-i állásfoglalásában (4) a Tanács megállapodott abban, hogy az ifjúságra orientált információs struktúrák hálózatba szervezésének fokozására és a fiatalok tájékoztatásában közreműködő személyek folyamatos képzésére összpontosít;

(5)

A fiataloknak a képviseleti demokrácia rendszerében való részvételének növeléséről szóló, 2005. május 24-i állásfoglalásában (5) a Tanács megállapodott abban, hogy 2006-ban összeül, hogy a részvételi prioritásról szóló nemzeti jelentések alapján áttekintse az e célkitűzés terén elért eredményeket;

(6)

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretében végzett tevékenységek mérlegéről szóló, 2005. május 24-i állásfoglalásában (6) a Tanács a koordináció nyílt módszerének végrehajtási eljárásait továbbfejlesztő intézkedésekről állapodott meg;

(7)

A Tanács „Napirenden az európai fiatalokat foglalkoztató kérdések” tárgyú, 2005. november 15-i állásfoglalásában (7) felkérte a Bizottságot arra, hogy fejlessze a strukturált párbeszédet, valamint felhívta a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy 2009-ben értékeljék az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretét;

(8)

2006. július 20-i közleményében (8) a Bizottság a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos közös célok helytállóságának és érvényességének megerősítését, valamint az elfogadott cselekvési irányok megvalósításának kiigazítását és fokozását javasolta. A Bizottság továbbá konkrét intézkedéseket javasolt a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszéd kialakítására és a koordináció nyílt módszerének megerősítésére;

1.

Az Európai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Ügynökség európai ifjúsági információs chartájában a minimumszabályokra és minőségbiztosítási intézkedésekre vonatkozóan megállapít néhány irányelvet, amely az ifjúságpolitika részét képező, a fiatalok tájékoztatásával kapcsolatos munkához való, átfogó, következetes és összeghangolt megközelítés elemeként szolgálhat;

2.

A fiataloknak a helyi közösségek és régiók életében való részvételéről szóló, felülvizsgált európai chartájában az Európa Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy megteremtsék a fiatalok és a helyi és regionális hatóságok közötti valódi párbeszéd és partnerség feltételeit, valamint lehetővé tegyék a fiatalok és képviselőik teljes jogú részvételét az őket érintő politikák alakításában;

1.

a fiatalok európai népességen belüli arányának csökkenése által támasztott társadalmi-gazdasági és kulturális kihívásoknak tükröződniük kell az ifjúsággal és a nemzedékekkel kapcsolatos közösségi politikákban;

2.

a lisszaboni stratégia növekedési, foglalkoztatási célkitűzéseinek, valamint a polgári szerepvállalást célzó politikáknak a hatékony megvalósítása tekintetében a több ágazatra kiterjedő ifjúságpolitika nagy fontossággal bír;

3.

a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos közös prioritások lendületet adtak a nemzeti ifjúságpolitikáknak, és továbbra is alapvető a szerepük a polgári szerepvállalásnak – a különösen a hátrányosabb helyzetű – fiatalok körében való ösztönzése tekintetében;

4.

az ifjúsági szervezetek szerepe kulcsfontosságú az ifjúság részvételének elősegítésében és előmozdításában, valamint a fiatalok – képességeik legjobb kihasználását segítő – támogatásában;

5.

az ifjúságpolitika alakítása során a fiatalokat érintő kérdésekről folytatott megbeszélésekben lényeges a fiatalokkal foglalkozó és az ifjúsági szervezetekben tevékeny fiatalok, valamint az ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó kutatók – szakterületüknek megfelelő – részvétele;

6.

a polgári szerepvállalás fogalmát ki kell terjeszteni oly módon, hogy az a társadalmi és politikai dimenziók mellett a kulturális, a gazdasági és a fejlődő technológiai szempontokat is magában foglalja;

7.

a polgári szerepvállalás különböző létező formáit a demokrácia megerősítésére irányuló lehetőségnek és a politikai napirenden megjelenő új kérdéseknek kell tekinteni;

8.

az ifjúságpolitika terén a koordináció nyílt módszerét – mint a közös célkitűzések jobb végrehajtásának eszközét – a nemzeti ifjúságpolitikai programok és stratégiák kialakításakor meg kell erősíteni.

1.

az ifjúság részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos, 2003-ban elfogadott közös célkitűzések továbbra is helytállóak és érvényesek;

2.

az ifjúság részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos közös célkitűzésekre vonatkozóan elfogadott, a mellékletben foglalt cselekvési irányokat ki kell igazítani és fejleszteni kell;

3.

az ifjúsági területen és az ifjúsági szervezetekben tevékenykedő fiatalokkal, valamint az ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó kutatókkal folytatott vita és párbeszéd fórumait – a helyi szinttől európai szintig – megfelelőbben kell strukturálni és tovább kell fejleszteni;

4.

a fiatalok véleményét és a fiatalokat foglalkoztató kérdéseket az alulról felfelé és a felülről lefelé irányuló párbeszédben egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy az ifjúság életének azon aspektusai is teret nyerjenek, amelyeket ők maguk fontosnak tartanak;

5.

e strukturált párbeszédet és eredményét kellő mértékben figyelembe kell venni a megfelelő szinteken való politikai döntéshozatal során;

6.

a fiatalok, a jelenlegi és a jövőbeli tanácsi elnökségek, az Európai Parlament és a Bizottság képviselőinek részvételével informális fórumot kell létrehozni, amely – az ifjúságpolitikai programok közötti összhangot és folyamatosságot biztosítandó – rendszeresen ülésezne;

7.

az ifjúság európai polgárságtudatának növelése érdekében ki kell aknázni az egyéb kezdeményezésekben – így a Bizottság „demokrácia, párbeszéd és vita” D-tervében (9) – rejlő lehetőségeket;

8.

a 2009-ig a strukturált párbeszéd keretében megvitatandó kiemelt témák 2007-ben a társadalmi befogadás és sokféleség, 2008-ban a kultúrák közötti párbeszéd, 2009-ben pedig az ifjúságpolitika területén folytatott további együttműködéssel kapcsolatos kilátások lesznek. E kérdéseket az ifjúsági koordináció nyílt módszere és az Európai Ifjúsági Paktum keretében meghatározott kiemelt témákkal párhuzamosan, valamint az ifjúságpolitika területén elfogadott horizontális prioritásokkal, úgymint a megkülönböztetés-mentesség és az egészség kérdésével együtt kell megvitatni. Az elnökségek saját programjuknak megfelelően tovább alakítják ezeket a témákat.

1.

2007 márciusának végéig határozzák meg a részvétel és tájékoztatás területén azokat a cselekvési irányokat, amelyekre összpontosítani kívánnak, valamint az ezek végrehajtására irányuló konkrét intézkedéseket és/vagy cselekvési terveket;

2.

A közös célok hatékony végrehajtása érdekében az érintettekkel, többek között a fiatalokkal, az ifjúsági szervezetekkel, az ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó kutatókkal, valamint a helyi és regionális hatóságokkal együttműködve hozzanak létre előkészítő és nyomon követő mechanizmusokat;

3.

a célkitűzések lehető legteljesebb körű végrehajtása érdekében mozdítsák elő a regionális és helyi hatóságok, az ifjúsági szervezetek és a fiatalok körében a részvétellel és a tájékoztatással kapcsolatos közös célkitűzéseket, továbbá szorosan működjenek együtt a regionális és helyi hatóságokkal;

4.

az ifjúság jobb megértésére és megismerésére vonatkozó közös célkitűzésekről 2008 végén készülő jelentésben térjenek ki arra, hogy milyen módon valósultak meg a fiatalok részvételével és a tájékoztatásával kapcsolatos közös célkitűzések tekintetében elfogadott cselekvési irányok.

1.

az ifjúsággal kapcsolatos Eurobarometert indít;

2.

a strukturált párbeszéd támogatása érdekében mobilizálja az európai ifjúsági tájékoztatási hálózatokat (10);

3.

továbbfejleszti az európai ifjúsági portált;

4.

a részt vevő országokból származó megfelelő partnerekkel közösen, és a biztosok és más európai intézmények képviselőinek részvételével rendszeres időközönként európai ifjúsági hetet szervez, amelyet amikor lehetséges, az európai ifjúsági portálon folytatott konzultáció előz meg;

5.

találkozókat szervez olyan fiatalokkal, akiknek általában nincs kapcsolatuk az európai intézményekkel.

1.

biztosítsák, hogy a koordináció nyílt módszere továbbra is nyitott és átlátható maradjon, és az e folyamatból adódó információkat a lehető legmegfelelőbb módon használják fel;

2.

fejlesszék és támogassák azon folyamatos és strukturált párbeszédet, amelynek célja, hogy biztosítsa a fiatalok és az ifjúságpolitika egyéb szereplői által az ifjúság életének szempontjából helytálló ifjúságpolitika kialakításához nyújtott időszerű és hatékony hozzájárulást;

3.

e strukturált párbeszéd kialakítása során működjenek együtt az érintettekkel, többek között a helyi és a regionális hatóságokkal, valamint az oktatási intézményekkel és a nem kormányzati szervezetekkel;

4.

törekedjenek arra, hogy az ifjúságpolitikai kérdések koherensebb és több ágazatra kiterjedő megközelítésének kialakítása érdekében a strukturált párbeszédben vegyenek részt az e kérdésekben – közvetlenül vagy közvetve – érintettek;

5.

e párbeszéd tekintetében a polgári szerepvállalás különféle, innovatív formáiban részt vevő fiatalok, a szervezetekben részt nem vevő, valamint a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok bevonásával befogadó megközelítésre ösztönözzenek, valamint teremtsék meg a valamennyi fiatal egyenlő részvételének feltételeit;

6.

ösztönözzék az ifjúság tájékoztatása és részvétele kérdésben az egymástól való ismeretszerzésre irányuló tevékenységet, adott esetben azon európai országok bevonásával, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak;

7.

hozzanak létre önkéntes alapon európai szintű munkacsoportot, amely a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos közös célkitűzések megvalósítása által kifejtett hatás értékeléséhez alkalmazandó gyakorlati eszközökkel foglalkozik. A Bizottság felkérést kap arra, hogy a Tanácsnak beszámoljon az ezen munkacsoportban elért eredményekről;

8.

e strukturált párbeszédet támogatandó, a lehető legjobban aknázzák ki a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló „Cselekvő ifjúság” programban rejlő lehetőségeket;

9.

az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretének 2009. évi értékelése részeként nemzeti és európai szinten folytassanak vitát e strukturált párbeszéd megvalósításáról.