(1)

A 648/2012/EU rendelet 13. cikke olyan mechanizmust ír elő, amelynek keretében a Bizottság felhatalmazással rendelkezik olyan egyenértékűségi határozatok elfogadására, amelyekkel egy harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerét egyenértékűnek nyilvánítja a 648/2012/EU rendelet 4., 9., 10. és 11. cikkében megállapított követelményekkel, és így az említett rendelet hatálya alá tartozó ügyletet kötő szerződő felek – ha legalább az egyikük székhelye az adott harmadik országban van – az említett követelményeket a szóban forgó harmadik ország jogi keretrendszerében foglalt követelményeknek való megfeleléssel teljesítik. Az egyenértékűségi határozat hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez, vagyis a harmadik országokkal közösen elfogadott és az említett rendeletben megállapított elvek nemzetközileg egységes alkalmazásának biztosításával csökkenti a rendszerszintű kockázatot, és növeli a származtatott termékek piacainak átláthatóságát.

(2)

A 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése – mely rendeletet a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) és az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) egészíti ki – meghatározza az Unió jogi követelményeit a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek feltételeinek időben történő visszaigazolásával, a portfóliótömörítés elvégzésével és azon rendelkezésekkel kapcsolatban, amelyek alapján a portfóliókat a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében egyeztetik. Ezen túlmenően az említett rendelkezések megállapítják a szóban forgó ügyletekkel kapcsolatos értékelési és vitarendezési kötelezettségekre (a működésikockázat-csökkentési technikákra), valamint a biztosítékeszközök (letétek) szerződő felek közötti cseréjével kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó követelményeket.

(3)

Annak érdekében, hogy egy harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási rendszere egyenértékűnek minősüljön az Unió szabályozási rendszerével a működésikockázat-csökkentési technikák és a letéti követelmények tekintetében, az alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszer érdemi eredményének egyenértékűnek kell lennie a 648/2012/EU rendelet 11. cikke szerinti uniós követelményekkel, és az említett rendelet 83. cikkében meghatározott védelemmel egyenértékű szakmai titoktartási garanciákat kell nyújtania. Ezenkívül az egyenértékű jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszert hatékonyan, méltányos és torzításoktól mentes módon kell alkalmazni az adott harmadik országban. Az egyenértékűségi értékelés célja tehát annak ellenőrzése, hogy egy harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszere biztosítja-e, hogy a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt és legalább egy, adott harmadik országbeli székhelyű szerződő fél részvételével kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ne tegyék ki az uniós pénzügyi piacokat nagyobb kockázatnak, és következésképpen ne okozzanak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(4)

A Bizottság 2013. szeptember 1-jén megkapta az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) szakvéleményét az USA-ban alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerről (4), többek között a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó működésikockázat-csökkentési technikák és letétek vonatkozásában. Mindazonáltal az ESMA szakvéleményében elsősorban a határidős árutőzsdei kereskedelmi bizottság (Commodity Futures Trading Commission, a továbbiakban: CFTC) és az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (Securities and Exchange Commission, a továbbiakban: SEC) által kiadott szabályokkal foglalkozott, és nem vizsgálta a Federal Reserve System Kormányzótanácsa (a továbbiakban: FRS Kormányzótanácsa), a Bankfelügyeleti Hatóság (a továbbiakban: OCC), a Szövetségi Betétbiztosító Társaság (a továbbiakban: FDIC), a Mezőgazdasági Hitelfelügyelet (a továbbiakban: FCA) és a Szövetségi Lakáshitel-finanszírozási Ügynökség (a továbbiakban: FHFA) (a továbbiakban együttesen az Egyesült Államok prudenciális szabályozó hatóságai) által szabályozott szerződő felekre alkalmazandó szabályokat.

(5)

A Bizottság figyelembe vette az ESMA szakvéleményének átvétele óta bekövetkezett szabályozási fejleményeket is. Ez a határozat nemcsak az USA-ban alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási követelmények összehasonlító elemzésén alapul, hanem e követelmények eredményének, valamint annak értékelésén is, hogy e követelmények alkalmasak-e arra, hogy oly módon csökkentsék az említett ügyletekből eredő kockázatokat, hogy az egyenértékűnek minősüljön a 648/2012/EU rendeletben megállapított követelmények eredményével.

(6)

Az USA-ban a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszert a tőzsde reformjáról és a fogyasztóvédelemről szóló úgynevezett Dodd-Frank-törvény (Dodd Frank Wall Street Reform and Consumer Protection Act) VII. címe és az Egyesült Államok prudenciális szabályozó hatóságai által elfogadott egyedi végrehajtási szabályok állapítják meg.

(7)

A Dodd-Frank-törvény nem tartalmaz a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó működésikockázat-csökkentési technikákra vonatkozó egyenértékű szabályokat, és az Egyesült Államok prudenciális szabályozó hatóságai nem határoztak meg egyenértékű követelményeket előíró szabályokat vagy rendelkezéseket. Következésképpen ez a határozat nem terjed ki az Egyesült Államok prudenciális szabályozó hatóságai által szabályozott szerződő fél, valamint a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelmények hatálya alá tartozó, az Unióban letelepedett szerződő fél között létrejött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerre az időben történő visszaigazolás, a portfóliótömörítés és portfólióállomány-egyeztetés, az értékelési és vitarendezési kötelezettségek tekintetében.

(8)

A 11. cikk (3) bekezdésének megfelelően a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek az Unióban biztosítékeszközök cseréjére vonatkozó kötelezettség (letéti követelmény) hatálya alá tartoznak. E szabály kimondja, hogy valamennyi szerződő félnek cserélnie kell változó letétet, bizonyos küszöbértékek elérését követően pedig a szerződő feleknek alapletétet kell cserélniük. E tekintetben az Egyesült Államok prudenciális szabályozó hatóságai által szabályozott minden egyes szerződő félnek meg kell felelnie az Egyesült Államok prudenciális szabályozó hatóságai által elfogadott szabálynak, amelyet a Szövetségi Törvénykönyv (Code of Federal Regulation) 12. címének (az OCC esetében) 45. része, (az FRS esetében) 237. része, (az FDIC esetében) 349. része, (az FCA esetében) 624. része és (az FHFA esetében) 1221. része tartalmaz (a továbbiakban együtt: swapügyletekre vonatkozó letéti szabály [Swap Margin Rule]).

(9)

A swapügyletekre vonatkozó letéti szabály (Swap Margin Rule) olyan swapügyletekre és értékpapír-alapú swapügyletekre alkalmazandó, amelyek szabályozott swapügyletjogalanyok (Covered Swap Entities), valamint más swapügyletjogalanyok, lényeges swapügyletkitettséggel rendelkező pénzügyi végfelhasználók között jönnek létre, és – bizonyos mértékig – alkalmazandó a lényeges swapügyletkitettséggel nem rendelkező pénzügyi végfelhasználók, valamint más szerződő felek, például kormányzatok, multilaterális fejlesztési bankok vagy a Nemzetközi Fizetések Bankja részvételével kötött ügyletekre is. Egy jogalany akkor rendelkezik lényeges swapügyletkitettséggel, ha az előző naptári év június, július és augusztus hónapjában a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyleteinek aggregált átlagos napi névleges összege meghaladja a 8 milliárd USD-t, míg az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkében meghatározott megfelelő küszöbérték 8 milliárd EUR. Az Unióban a változó letét cseréjére vonatkozó követelmény nem tartalmaz lényegességi küszöböt, és a 648/2012/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó összes szerződő félre alkalmazandó. A swapügyletekre vonatkozó letéti szabály (Swap Margin Rule) az alap- és a változó letét kombinált átutalási minimumösszegét 500 000 USD-ban határozza meg, míg az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet 25. cikkében meghatározott hasonló követelmény 500 000 EUR-t ír elő. Mivel a pénznembeli eltérés csupán korlátozott hatású, ezen összegeket helyénvaló egyenértékűnek tekinteni.

(10)

A swapügyletekre vonatkozó letéti szabály (Swap Margin Rule) a Dodd-Frank törvény 721. szakaszának fogalommeghatározása szerinti swapügyletekre és a 761. szakaszának fogalommeghatározása szerinti értékpapír-alapú swapügyletekre alkalmazandó, így magában foglalja csaknem az összes olyan ügyletet, amelyet a 648/2012/EU rendelet tőzsdén kívüli származtatott ügyletként határoz meg, kivéve a határidős devizaügyleteket és a deviza-csereügyleteket, amelyek tekintetében a swapügyletekre vonatkozó letéti szabály nem tartalmaz előírásokat. Emellett a swapügyletekre vonatkozó letéti szabály (Swap Margin Rule) nem tartalmaz külön rendelkezéseket a strukturált termékek, például a fedezett kötvények és az értékpapírosítások tekintetében. Az Unióban a deviza-csereügyletek és a határidős devizaügyletek mentesek az alapletét-követelmény alól, és a fedezeti célú fedezett kötvényekkel összefüggő származtatott ügyletek is mentesíthetők az alapletét-követelmény alól. E határozatot ezért csak az olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre helyénvaló alkalmazni, amelyek az uniós jog és a swapügyletekre vonatkozó letéti szabály (Swap Margin Rule) alapján is letéti kötelezettség alá tartoznak.

(11)

A swapügyletekre vonatkozó letéti szabály (Swap Margin Rule) alapletét-számítási követelményei egyenértékűek a 648/2012/EU rendeletben meghatározott követelményekkel. Az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletéhez hasonlóan a swapügyletekre vonatkozó letéti szabály (Swap Margin Rule) is lehetővé teszi sztenderd módszer alkalmazását. A számításhoz alternatív módon belső modellt vagy harmadik fél modelljét is alkalmazni lehet, ha ezek a modellek tartalmaznak bizonyos konkrét paramétereket, ideértve a minimális konfidencia-intervallumokat és a biztosítéki kockázati periódust, továbbá egyes – például a stresszidőszakra vonatkozó – múltbeli adatokat. Ezeket a modelleket az Egyesült Államok releváns szabályozó hatóságának jóvá kell hagynia.

(12)

A swapügyletekre vonatkozó letéti szabály (Swap Margin Rule) elismerhető biztosítékeszközökre, illetve azok tartására és elkülönítésére vonatkozó követelményei egyenértékűek az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkében meghatározottakkal. A swapügyletekre vonatkozó letéti szabály (Swap Margin Rule) az elismerhető biztosítékeszközök egyenértékű felsorolását tartalmazza. A swapügyletekre vonatkozó letéti szabályt (Swap Margin Rule) ezért helyénvaló egyenértékűnek tekinteni a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározottakkal.

(13)

Ami az egyesült államokbeli szakmai titoktartási garanciák egyenértékűségét illeti, a szövetségi szabályozó hatóságok birtokában lévő információk az adatvédelmi törvény (Privacy Act) és az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény (Freedom of Information Act, FOIA) hatályába tartoznak. A FOIA értelmében a magánszemélyeknek vagy a szervezeteknek sok esetben lépéseket kell tenniük a benyújtott információk bizalmas kezeléséhez. Az adatvédelmi törvény és a FOIA ezért a 648/2012/EU rendelet VIII. címében meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garanciákat nyújt, ideértve a hatóságok által harmadik felekkel megosztott üzleti titkok védelmét is. Helyénvaló tehát úgy tekinteni, hogy az USA-beli követelmények a 648/2012/EU rendelettel egyenértékű szakmai titoktartási garanciákat nyújtanak.

(14)

Végül, ami az USA-beli jogi keretrendszer hatékony felügyeletét és végrehajtását illeti, az Egyesült Államok prudenciális szabályozó hatóságai széles körű vizsgálati és felügyeleti hatáskörrel rendelkeznek annak értékelésére, hogy az érintett swapügyletjogalanyok megfelelnek-e a swapügyletekre vonatkozó letéti szabálynak (Swap Margin Rule). Az Egyesült Államok prudenciális szabályozó hatóságai számos felügyeleti intézkedést hozhatnak az alkalmazandó követelmények megsértésének megszüntetésére. Emellett az USA jogi keretrendszere az alkalmazandó követelmények megsértését polgári jogi szankciókkal, például bizonyos tevékenységektől való tartózkodást elrendelő ideiglenes vagy tartós határozatokkal vagy intézkedésekkel, pénzbírságokkal, illetve büntetőjogi szankciókkal is sújtja. Helyénvaló ezért úgy tekinteni, hogy az említett intézkedések hatékonyan, tisztességes és torzításoktól mentes módon érvényesülve biztosítják a Dodd-Frank-törvény, az árutőzsdetörvény, az értéktőzsdetörvény, a swapügyletekre vonatkozó letéti szabály (Swap Margin Rule), valamint adott esetben a CFTC-szabályzat és a SEC-rendeletek releváns jogi, szabályozási és végrehajtási keretrendszerének hatékony felügyeletét és végrehajtását.

(15)

Ez a határozat elismeri az elfogadásakor a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó, az Egyesült Államok prudenciális szabályozó hatóságai által meghatározott jogilag kötelező erejű követelmények egyenértékűségét. A Bizottság az ESMA-val együttműködésben rendszeres jelleggel nyomon követi az említett, nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos, időben történő visszaigazolásra, portfóliótömörítésre és portfólióállomány-egyeztetésre, valamint értékelésre, vitarendezésre és letétekre vonatkozó követelmények jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerének alakulását, valamint következetes és hatékony alkalmazását, amely e határozat meghozatalának alapjául szolgált. Nyomonkövetési intézkedései részeként a Bizottság felkérheti az Egyesült Államok prudenciális szabályozó hatóságait, hogy nyújtsanak tájékoztatást a szabályozási és felügyeleti fejleményekről. A Bizottság bármikor egyedi felülvizsgálatot végezhet, amennyiben a releváns fejlemények szükségessé teszik számára az egyenértékűség említett határozat szerinti megállapításának újraértékelését. Az újraértékelés e határozat hatályon kívül helyezéséhez vezethet, minek következtében a 648/2012/EU rendeletben megállapított összes követelmény ismét automatikusan vonatkozna a szerződő felekre.

(16)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,