EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32018R0048
Commission Implementing Regulation (EU) 2018/48 of 11 January 2018 entering a name in the register of traditional specialities guaranteed [Suikerstroop (TSG)]
A Bizottság (EU) 2018/48 végrehajtási rendelete (2018. január 11.) egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába történő bejegyzéséről (Suikerstroop [HKT])
A Bizottság (EU) 2018/48 végrehajtási rendelete (2018. január 11.) egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába történő bejegyzéséről (Suikerstroop [HKT])
C/2018/0050
HL L 7., 2018.1.12, p. 23–30
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
- Date of document:
- 11/01/2018; Elfogadás időpontja
- Date of effect:
- 01/02/2018; hatálybalépés a közzététel napja +20 lásd cikk 3
- Date of end of validity:
- No end date
- Author:
- Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság
- Responsible body:
- AGRI
- Form:
- Végrehajtási rendelet
- Treaty:
- Szerződés az Európai Unió működéséről
- Legal basis:
-
- 32012R1151 - A52P3PTB)
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Instruments cited:
- Link
- Related document(s):
-
- 52014XC0619(01) Relation
- EUROVOC descriptor:
- Subject matter:
- Directory code:
|
12.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 7/23 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/48 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. január 11.)
egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába történő bejegyzéséről (Suikerstroop [HKT])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (3) bekezdésének b) pontjára,
mivel:
|
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Hollandia kérelmét a „Suikerstroop” elnevezés hagyományos különleges termékként („HKT”) történő bejegyzésére (2). |
|
(2) |
A „Suikerstroop” annak a növénynek a pépjéből nyert szirupos folyadék, amelyből a termék készül a cukorkristályok kinyerését követően. A név jelentése „cukorszirup”. |
|
(3) |
2014. szeptember 16-án a Bizottsághoz egyszerre három felszólalás érkezett: egy Finnországból, egy másik Dániából és egy harmadik a Nordic Sugar AB nevű (Dániában alapított) vállalattól. |
|
(4) |
A Dániából és a Finnországból érkezett felszólalást továbbították Hollandiába. |
|
(5) |
A Nordic Sugar AB által közvetlenül a Bizottsághoz benyújtott felszólalás alapján nem került sor felszólalási eljárásra. Az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, amely olyan tagállamban rendelkezik székhellyel vagy lakóhellyel, amely nem azonos azzal a tagállammal, ahol a kérelmet benyújtották, a székhelye szerinti tagállamban felszólalást nyújthat be. Ennek alapján a Nordic Sugar AB a Bizottsághoz közvetlenül nem nyújthatott be felszólalást vagy felszólalási nyilatkozatot. |
|
(6) |
2014. november 13-án a Bizottsághoz indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat érkezett Finnországból. A Dániából érkezett, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat már szerepelt a felszólalásban. Mind a Dániából, mind a Finnországból érkezett, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat elfogadható volt az 1151/2012/EU rendelet 21. cikke értelmében. |
|
(7) |
A fenti rendelet 51. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottság 2014. december 19-én kelt leveleiben felhívta egyrészről Hollandiát és Finnországot, másrészről Hollandiát és Dániát, hogy a levelek keltétől számított három hónapos időszakon belül folytassák le a megegyezéshez szükséges konzultációkat. |
|
(8) |
Hollandia kérésére a Bizottság – az 1151/2012/EU rendelet 51. cikkének (3) bekezdésével összhangban – 2015. április 8-án kelt levelében meghosszabbította az érdekelt felek között folytatott konzultációk határidejét a fenti kérelemmel kapcsolatos két felszólalási eljárás tekintetében. A peren kívüli eljárás végső határideje tehát 2015. június 19-ig került meghosszabbításra. |
|
(9) |
Az előírt határidőig nem jött létre megegyezés a felek között. 2017. február 22-én kelt levelében Hollandia megküldte a Bizottsághoz a Finnországgal és Dániával folytatott konzultációk eredményeit. Mindezek alapján a Bizottságnak a konzultációk eredményének figyelembevételével, az 1151/2012/EU rendelet 52. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt eljárásnak megfelelően kell meghoznia a bejegyzésre vonatkozó határozatát. |
|
(10) |
Indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatában Finnország és Dánia a következőket állította: 1) az elnevezés nem egyedi (egyszerűen cukorszirupot jelent); 2) a dán, svéd, finn, német és balti piacokon már meglévő több hasonló terméknél is ugyanezt az elnevezést használják; 3) nem egyediek a termék jellemzői és előállítási módja, mivel a Dániában, Finnországban és Svédországban értékesített hasonló termékek esetében ugyanezek a konkrét jellemzők és módszerek érvényesülnek. Emellett Finnország azon a véleményen van, hogy a kérelemben leírt termék nem tekinthető „speciális” sziruptípusnak, mivel a „Suikerstroop” terméktől eltérő termékek szintén 100 % cukorrépából vagy cukornádból készülnek. |
|
(11) |
Ezenkívül Dánia azt állította, hogy a termékleírás 3.1. pontját – miszerint „a” hagyományos holland termék „szöveg kerül feltüntetésre a címkén azon ország nyelvén, ahol a terméket forgalmazzák” – úgy kell átfogalmazni, hogy megfeleljen az 1151/2012/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdésében foglaltakkal. Másrészről Finnország azt állította, hogy a „hagyományos holland termék” meghatározás a kérelemben leírt termékre nézve nem egyedi, mivel az Észak-Európában forgalmazott hasonló termékek is hagyományosnak minősíthetők. |
|
(12) |
Ezt követően Finnország – a Hollandiával folytatott konzultációk során – kérte a 3.2. pont utolsó mondatának („Nincs más azonos nevű termék vagy hasonló hangzású névvel rendelkező hasonló termék”) törlését, mivel az helytelen. |
|
(13) |
A Bizottság értékelte az indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatokban, továbbá az érdekelt felek között lezajlott tárgyalásokkal kapcsolatban nyújtott tájékoztatásban kifejtett érveket, és arra a következtetésre jutott, hogy a „Suikerstroop” elnevezést HKT-ként kell bejegyezni. |
|
(14) |
A felszólalások alapját az 1151/2012/EU rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja képezi. |
|
(15) |
A rendeletben meghatározott feltételekkel való összeegyeztethetetlenség tekintetében három szempont került felvetésre: 1) az elnevezés nem egyedi; 2) nem egyediek a termék jellemzői és előállítási módja; 3) a termékleírás 3.1. pontjában szereplő „hagyományos holland termék” hivatkozás nem felel meg az 1151/2012/EU rendelet 18. cikke (3) bekezdésének. |
|
(16) |
Azzal kapcsolatban, hogy az elnevezést jogszerűen, elismerten és gazdaságilag jelentős módon használják hasonló mezőgazdasági termékekre vagy élelmiszerekre, egy kifogás került felvetésre: a dán, svéd, finn, német és balti piacokon már meglévő több hasonló terméknél is ugyanezt az elnevezést használják. |
|
(17) |
Az 1151/2012/EU rendelet nem írja elő azt, hogy a HKT elnevezés egyedi legyen. Ezt az 509/2006/EK tanácsi rendelet (3) 4. cikkének (2) bekezdése írta elő. Bár a kérelmet az 509/2006/EK rendelet hatálya alatt nyújtották be a Bizottsághoz, közzététele az 1151/2012/EU rendelet szerint történt és ezért – konkrét átmeneti rendelkezések hiányában – ez utóbbi rendelet tekintendő hatályosnak. Az 1151/2012/EU rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban csak olyan elnevezés jegyezhető be HKT-ként, amely az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés, vagy jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát. Ebben az esetben a „Suikerstroop” elnevezést évszázadok óta használják ennek az adott terméknek a meghatározására. A termék sajátosságát jelzi, mivel ezt a szirupot a cukorrépából vagy cukornádból történő cukorgyártás során hátramaradó folyadékból állítják elő. Az elnevezés tehát teljesíti az 1151/2012/EU rendelet követelményeit. |
|
(18) |
Az 1151/2012/EK rendelet nem írja elő azt, hogy egy HKT termék egyedi vagy sajátos jellegű legyen. Azonosíthatónak és megkülönböztethetőnek kell lennie. Az 1151/2012/EU rendelet 18. cikkének (4) bekezdése szerint nem jegyezhető be olyan elnevezés, amely kizárólag egy adott termékcsoport általános jellemzőjére, vagy konkrét uniós jogszabályban meghatározott állításokra utal. Jellemzőit és előállítási módját tekintve a „Suikerstroop” egyértelműen azonosítva van. Emellett a termékleírásban „Suikerstroop” elnevezés alatt szereplő termék megfelel az 1151/2012/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti követelményeknek, mivel az e termékre jellemző hagyományos előállítási módszerrel, továbbá a hagyományosan használt összetevőkből készül. |
|
(19) |
A termékleírás 3.1. pontjában foglalt mondat („A szándék az, hogy – amint az 1151/2012/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárás befejeződött – a” hagyományos holland termék „szöveg kerül feltüntetésre a címkén azon ország nyelvén, ahol a terméket forgalmazzák”) nem felel meg az 1151/2012/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak. Helyébe a következő mondatot kell léptetni: Az elnevezést a„holland hagyományok szerint készült” állításnak kell kísérnie. A holland hatóságok elfogadták e módosítás szerepeltetését a termékleírásban, amelyet tájékoztatás céljából újból közzé kell tenni. |
|
(20) |
Bár más tagállamokban a „Suikerstroop” kifejezés – az e tagállamok hivatalos nyelveire való – fordításának tartott elnevezéssel forgalmaznak a „Suikerstroop” termékhez hasonló termékeket, ebből nem lehet arra következtetni, hogy a hasonló termékekhez „ugyanezt az elnevezést” használják e tagállamok piacán. Az e tagállamokban használt elnevezés valójában ugyanazt jelenti, mint a holland Suikerstroop kifejezés, de az nem ugyanaz, mint a „Suikerstroop”, hiszen ez egy másik nyelven van megadva. Emellett a „Suikerstroop” elnevezés nem önmagában, hanem csak a „holland hagyományok szerint készült” állítással összefüggésben élvez védelmet. |
|
(21) |
Ezért a „Suikerstroop” kérelemben hivatkozott termékhez hasonló, a dán, svéd, finn, német és balti piacokon forgalmazott termékek elnevezései – amelyek jelentése „cukorszirup” és amelyek a „Suikerstroop” elnevezés adott nyelvekre lefordított változatát képviselik – továbbra is használhatók. Nem egyeznek meg a „Suikerstroop” elnevezéssel, továbbá nem tekinthetők a „Suikerstroop” elnevezés utánzásának vagy idézésének, mivel nyilvántartásba vételét követően a „Suikerstroop” elnevezést a „holland hagyományok szerint készült” állításnak kell kísérnie. Az elnevezés védelme tehát a holland hagyományokra hivatkozó elnevezésre korlátozódik. |
|
(22) |
Emellett az is nyilvánvaló, hogy a „Suikerstroop” elnevezés nyilvántartásba vétele nem akadályozhatja meg az olyan önálló köznevek használatát, mint a „cukor” vagy a „szirup”. |
|
(23) |
Hollandia és Finnország megállapodott továbbá a 3.2. pont utolsó mondatának törlésében, amely a következőképpen szólt: „Nincs más azonos nevű termék vagy hasonló hangzású névvel rendelkező hasonló termék”. E mondat tehát törlendő a termékleírásból, amelyet tájékoztatás céljából újból közzé kell tenni. |
|
(24) |
A fentiek fényében a „Suikerstroop” elnevezést be kell jegyezni a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába. Az egységes dokumentum egységes szerkezetbe foglalt változatát tájékoztatás céljából közzé kell tenni. |
|
(25) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Suikerstroop” (HKT) elnevezés bejegyzésre kerül.
Az első bekezdés szerinti elnevezés egy, a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) XI. melléklete szerinti 2.3. osztályba (kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru) tartozó terméket jelöl.
2. cikk
Az 1. cikkben említett elnevezést a „holland hagyományok szerint készült” állításnak kell kísérnie. A termékleírás konszolidált változatát e rendelet melléklete tartalmazza.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. január 11-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL C 187., 2014.6.19., 9. o.
(3) A Tanács 509/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről (HL L 93., 2006.3.31., 1. o.).
(4) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).
MELLÉKLET
HKT BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM
Az 509/2006/EK rendelete a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről (*1)
„SUIKERSTROOP”
EK-szám: NL-TSG-0007-01203 –2014.1.27.
1. A KÉRELMEZŐ CSOPORTOSULÁS NEVE ÉS CÍME
|
Név: |
Kenniscentrum suiker & voeding |
|
Cím: |
Amsterdamsestraatweg 39a, 3744 MA BAARN |
|
Tel.: |
+31 (0)35 – 5433455 |
|
Fax |
+31 (0)35 – 5426626 |
|
E-mail-cím: |
info@kenniscentrumsuiker.nl |
2. TAGÁLLAM VAGY HARMADIK ORSZÁG
Hollandia
3. TERMÉKLEÍRÁS
3.1. Bejegyzendő elnevezés(ek) (az 1216/2007/EK bizottsági rendelet (1) 2. cikke)
„Suikerstroop”
Az elnevezést a „holland hagyományok szerint készült” állításnak kell követnie.
3.2. Az elnevezés
|
☒ |
önmagában különleges |
|
☐ |
a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer különleges tulajdonságát fejezi ki |
A terméknek évszázadok óta ez a neve. A „suikerstroop” [melasz] a cukorgyártás során keletkezik. A cukorról és cukorszirupról szóló, az élelmiszeripari kerettörvényhez csatolt 1977. évi rendelet 12. cikke úgy rendelkezik, hogy: „A »suikerstroop« elnevezést – amely előtt adott esetben a termék előállítására felhasznált növény neve áll – kizárólag annak a szirupos folyadéknak a leírására kell és szabad használni, amelyet a cukorkristályok kinyerését követően azon növény pépjéből nyertek, amelyből a terméket előállították…”.
3.3. Igényli-e a kérelmező az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján az elnevezés fenntartását?
|
☒ |
Bejegyzés az elnevezés fenntartásával |
|
☐ |
Bejegyzés az elnevezés fenntartása nélkül |
3.4. A termék típusa
2.3. osztály: Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru
3.5. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása, amelyre a 3.1. pontban szereplő név vonatkozik (az 1216/2007/EK rendelete 3. cikkének (1) bekezdése)
A „suikerstroop” a cukorrépa vagy cukornád pépjéből nyert szirupos folyadék, amelyből a termék készül a cukorkristályok kinyerését követően. E folyadék legalább 80 % kivonattartalommal, legfeljebb 4,0 % hamutartalommal és legalább 73 % látszólagos tisztasággal bír. A termék magas szárazanyag-tartalma a magas (több mint 60 g/100 g) cukorkoncentrációval kombinálva azt jelenti, hogy a termék hosszú ideig eltartható. A cukor biztosítja, hogy kevés „szabad víz” áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy mikroorganizmusok nem tudnak kifejlődni.
A termék jellemzői az alábbiak:
|
|
Szín |
Brix-fok (2) |
Összes cukor |
|
„Suikerstroop” |
2 000 – 30 000 IU (3) |
min. 79° |
min. 70 % |
Fizikai jellemzők
A „suikerstroop” egy ragacsos, sűrű, nyúlós, sötétbarna, szirupos folyadék. Nagy mennyiségű (legalább 70 %) cukrot tartalmaz.
Kémiai tulajdonságok
A „suikerstroop” látszólagos tisztasága legalább 73 %. A kivonattartalomnak legalább 80 %-nak kell lennie, és a „suikerstroop” hamutartalma nem lehet 4 %-nál magasabb.
Érzékszervi jellemzők
A „suikerstroop” íze édes/sós és enyhén keserű. Az édességet a magas cukortartalom, míg a sósságot az ásványok és a cukorrépából vagy cukornádból származó más (oldható) összetevők adják, amelyek a gyártási folyamat eredményeként a szirupban találhatók.
3.6. A 3.1. pontban megadott elnevezéshez kötődő előállítási mód leírása
A „suikerstroop” nyersanyaga a cukorrépából vagy cukornádból történő cukorgyártás során a cukorkristályok kinyerését követően megmaradó szirupos folyadék.
Kristálycukor gyártásakor a kinyerési folyamat magában foglalja a cukorrépából vagy cukornádból származó cukor vízben történő feloldását. A cukorrépából vagy cukornádból származó más – vízben oldódó – összetevők („nem cukrok”) ugyancsak feloldódnak.
Ezt a kivonatot tisztítják, redukálják és kristályosítják. Miután az így nyert cukoroldat kikristályosodott, a cukorkristályokat kivonják. A „nem cukrok” a megmaradó cukoroldatban – más néven anyaszörpben (vagy szirupban, vagy lefolyó szirupban) – maradnak. Az anyaszörp még mindig sok (körülbelül 85 %) oldott cukrot tartalmaz. A még mindig oldott cukor kristályosodásának lehetővé tétele érdekében az anyaszörpöt másodszor is redukálják, amíg ismét cukorkristályok kezdenek kialakulni. Ezeket a kristályokat is kinyerik. A megmaradó cukorszirup „B” szirupként ismert, és körülbelül (szárazanyag-tartalom alapján) 75 % cukrot, valamint viszonylag magas arányban nem cukrokat tartalmaz. A „B” szirup a „suikerstroop” gyártásához használt nyersanyag.
A „B” szirupot a szennyeződések eltávolítása céljából egy keverőtartályba adagolják. A nyersanyagot aktív szénnel kezelik, amely magába szívja a szennyeződéseket, amelyeket szűréssel távolítanak el a szénnel együtt. Az így nyert tisztított „B” szirup a „suikerstroop” fő összetevője. Ehhez a tisztított „B” sziruphoz cukoroldatot (vízben oldott cukrot) és/vagy invertcukrot (szirupot) adnak a 3.5. pontban említett jellemzőknek való megfelelés érdekében. Az invertcukor (szirup) a cukor (szacharóz) glükózra és fruktózra történő szétválasztásával keletkező cukorszirup. A tisztított („B”) szirupot, cukoroldatot és/vagy invertcukrot (szirupot) homogén masszává keverik.
A 3.5. pontban leírt összetételű „suikerstroop” előállítása érdekében ezt a homogén, szirupos masszát vákuumban a kívánt Brix-fok érték (legalább 79°) eléréséig párologtatják.
A szirupot tárolótartályokban tárolják, ahonnan különféle típusú csomagolásba töltik.
3.7. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer különleges tulajdonsága
A „suikerstroop” különleges tulajdonsága annak tulajdonítható, hogy jellemzői jelentősen eltérnek más sziruptípusokétól (például alma- vagy körteszirup), de a melasztól is az alábbi jellemzők tekintetében:
Nyersanyag
A „suikerstroop” megkülönböztető jegye, hogy a szirupot 100 %-ban cukorrépából/-nádból nyerik.
A cukor összetétele
Mivel a szirup 100 %-ban cukorrépából/-nádból származik, a szacharóztól és invertcukortól eltekintve alig tartalmaz szénhidrátot. A cukortartalom legalább 70 % (lásd még a 3.5. pontban említett jellemzőket). Ez is megkülönbözteti a szirupot a melasztól, amelynek cukortartalma kevesebb, mint 68 %.
Íz
A nyersanyagban található „nem cukrok” sós ízt adnak a „suikerstroop”-nak, enyhén kesernyés mellékízzel. A magas cukortartalommal együtt ez olyan édes/sós ízt és aromát eredményez, amely más típusú szirupokhoz képest egyedi.
3.8. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer hagyományos jellege
A bejegyzés iránti kérelem azon a tényen alapul, hogy a terméket hagyományos előállítási mód és hagyományos összetétel jellemzi.
Hagyományos előállítási mód
Jóllehet régen (a 17. század elejétől) a „suikerstroop”-ot kézi munkával készítették, 1908 óta gyárakban állítják elő. A gyári előállítási módszer azóta is változatlan, bár a gyártási eljárást fejlesztették, racionalizálták és tovább gépesítették. A (20. század elején, 1910 körül alapított) gyárak még mindig működnek. A technológiai fejlődésnek megfelelő belső korszerűsítésen estek át.
A 17., 18. és 19. század
Történelmileg a „suikerstroop” a cukorfinomítás mellékterméke. J. H. Reisig 1783-ban készült műve, a De Suikerraffinadeur [A cukorfinomító] leírja, hogyan fogták fel cseppfogó edényekben a szirupot a süvegcukor gyártása folyamán. A kristályosítási folyamat során a (viszkózus) tisztított cukorpépet beleöntötték a süvegcukor öntőformáiba. Ezt követően az öntőformák néhány napig cseppfogó edényeken álltak. Az így összegyűjtött szirupot hívták „fedetlen” szirupnak. Ezután a süvegeket befedték nedves pipaagyaggal (amely elősegítette a kristályosodási folyamatot, és meggátolta az oldódást), és visszatették az edényekre. Lassan vizet öntöttek a tetejére, és a víz lassan átszivárgott a süvegen. Az így előállított szirup „fedett” szirupként volt ismert. Ezt követően a fedést (száraz agyag) eltávolították, és a cukorsüvegeket néhány napig állni hagyták, majd egy réteg vékonyabb pipaagyaggal borították, és visszatették a szirupos edényekre, mielőtt vizet öntöttek rájuk. Az így kapott szirup volt a „naloop” szirup (utolsó lefolyó cukorszirup, amely a legtisztább).
A 20. századtól napjainkig
Mivel az elért technológiai fejlődés (iparosodás) eredményeként megnőtt a gyártási folyamat során kinyerhető kristálycukor mennyisége, a melado/melasz (vagyis a szirup) több „nem cukrot” és kevesebb cukrot tartalmaz (a teljes cukortartalom kevesebb, mint 68 %, a látszólagos tisztaság kevesebb, mint 73 %). A szennyeződések felhalmozódása (az ipari gyártási eljárás hatékonysága miatt) a szirup ízét is nagyon mássá teszi, sokkal sósabbá, mint amilyen a régi utolsó lefolyó cukorszirup (a kézi gyártási folyamatból származó utolsó szirup) íze. Ugyanakkor, mivel még mindig mutatkozott kereslet a „suikerstroop” iránt, elkezdték azt külön előállítani. A gyártási eljárást 1900 körül fejlesztették ki (lásd a 3.6. pontban szereplő leírást), és 1908-ban kezdték úgy készíteni a terméket, mint napjainkban.
Az 1908-as és a mai előállítási mód áttekintése:
|
Előállítási mód (a 3.6. pontban leírtak szerint) |
1908 |
Napjainkban |
|
Répacukorból vagy nádcukorból történő cukorgyártásából származó „B” szirup a nyersanyag |
X |
X |
|
A „B” szirup tisztítása aktív szén felhasználásával |
X |
X |
|
Cukoroldat és/vagy invertcukorszirup hozzáadása a receptnek megfelelően |
X |
X |
|
Homogén masszává keverés |
X |
X |
|
Melegítés és párologtatás a kívánt szárazanyag-tartalom elérése érdekében |
X |
X |
Hagyományos összetétel
A „suikerstroop” hagyományosan a szacharóz és invertcukor szénhidrátokból áll, amelyeket cukornádból vagy cukorrépából nyernek.
A napjainkban előállított „suikerstroop” összetétele – amelyre vonatkozóan a követelményeket a 3.9. pont ismerteti – megegyezik a cukorról és cukorszirupról szóló (az élelmiszeripari kerettörvényez csatolt, 1977. évi) rendeletben megállapított összetétellel.
A cukorról és cukorszirupról szóló, az élelmiszeripari kerettörvényhez csatolt 1977. évi rendelet olyan szirupos folyadékként határozta meg az összetételt, amelyet a cukorkristályok kinyerését követően a termék előállítására felhasznált növény pépjéből kaptak. Emellett a kivonattartalomnak legalább 80 %-nak, míg a látszólagos tisztaságnak 73 %-nak kellett lennie. A maximális hamutartalom 4,0 % volt. Az összetétel fő jellemzői nem változtak, és megegyeznek a mai „suikerstroop” összetételére vonatkozóan a 3.5. pontban leírt követelményekkel.
Hagyományos felhasználás
A „suikerstroop” nemzeti ételek gyakran használt hozzávalója. Jo van Lamoen 1987–88-as sorozata, a Streekgerechten en wetenswaardigheden [Helyi ételek és érdekes részletek] azt mutatja, hogy a „suikerstroop” sok helyi ételben használatos, ilyenek például: Groningse kruidkoek, barna bab almával, Limburgse zoervleisj, Drentse proemenkreuze és Zeeuwse boterbabbelaars. Ugyancsak számos receptben szerepel a „suikerstroop” C. J. Wannée művében is: Het kookboek van de Amsterdamse huishoudschool [Az amszterdami Háztartási Ismeretek Iskolájának szakácskönyve] 6. kiadás, 1910. Ezekre példa a boluskoek és a stroopmoppen, a stroopsaus-t („suikerstroop”-ból készült szószt) pedig sok ételhez ajánlották kísérőnek, mert a „hagyományos” holland receptek gyakran nem voltak túlságosan ízesek.
3.9. A különleges tulajdonság ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények és eljárások
A „suikerstroop” különleges tulajdonsága azon mérhető minimumkövetelmények alapján vizsgálható, amelyeket a szirup 3.5. pontban említett jellemzőinek (szín, Brix-fok és összes cukor) teljesíteniük kell. A gyártó minden egyes gyártási tételben (az egyes gyártási sorozatok folyamán) ellenőrzi a követelmények teljesülését.
A Holland Élelmiszer-biztonsági és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NVWA) erről az ellenőrzések nyomon követése révén győződik meg. Az NVWA a gyártóknál legalább évente egyszer helyszíni közigazgatási ellenőrzést tart a színre, Brix-fok értékre és összes cukortartalomra vonatkozóan tárolt adatok ellenőrzésével (ezeket a gyártó minden egyes gyártási tételre vonatkozóan méri és digitálisan tárolja).
4. A TERMÉKLEÍRÁSNAK VALÓ MEGFELELÉST ELLENŐRZŐ HATÓSÁGOK VAGY SZERVEK
4.1. Név és cím
|
Név |
: |
Nederlandse Voedsel en Waren Autoriteit |
|
Cím |
: |
Catharijnesingel 59, 3511 GG UTRECHT |
|
Tel. |
: |
+31 0882233333 |
|
E-mail-cím |
: |
info@vwa.nl |
|
☒ |
állami |
|
☐ |
magán |
4.2. A hatóság vagy szerv meghatározott feladatai
A Holland Élelmiszer-biztonsági és Fogyasztóvédelmi Hatóság felel a „suikerstroop” termékleírásában meghatározott követelményeknek való megfelelés ellenőrzéséért.
(*1) A rendeletet felváltotta a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet.
(1) A Bizottság 1216/2007/EK rendelete (2007. október 18.) a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 275., 2007.10.19., 3. o.).
(2) Vizes oldatban feloldott szilárd anyagok (jelen esetben cukor) koncentrációjának mértékegysége, amelyet refraktométer segítségével határoznak meg.
(3) ICUMSA (International Commission for Uniform Methods of Sugar Analysis – Cukorelemzés Egységes Módszereinek Nemzetközi Bizottsága) Units (ICUMSA-egység). Minél magasabb az IU-érték, annál sötétebb a szín.
Ez a tisztaság közvetett mértékegysége.
