31.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/1

(1)

A 2014/65/EU irányelv megállapítja az Unió pénzügyi piacaira vonatkozó szabályozási rendszer keretét, amely rendszer azt szabályozza, hogy a befektetési vállalkozások milyen működési feltételekkel végezhetnek befektetési szolgáltatásokat és adott esetben kiegészítő szolgáltatásokat és befektetési tevékenységeket; szabályozza továbbá az ilyen szolgáltatásokat és tevékenységeket végző befektetési vállalkozásokra, a szabályozott piacokra és az adatszolgáltatókra vonatkozó szervezeti követelményeket; a pénzügyi eszközökkel végzett ügyletekre vonatkozó jelentési követelményeket; a pozíciólimiteket és a pozíciókezelési kontrollmechanizmusokat az árualapú származtatott termékekre vonatkozóan; a pénzügyi eszközökkel bonyolított ügyletekre vonatkozó átláthatósági követelményeket.

(2)

A 2014/65/EU irányelv felhatalmazza a Bizottságot, hogy fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Fontos szempont, hogy az engedélyekkel, a folyamatos működéssel, a piac átláthatóságával és integritásával kapcsolatos részletes kiegészítő szabályok, amelyek elválaszthatatlanul összefüggenek a 2014/65/EU irányelv által meghatározott szolgáltatások és tevékenységek vállalásával és folytatásával, az új követelmények hatékonyan működése érdekében a 2014/65/EU irányelvvel egy időben váljanak alkalmazandóvá. A koherencia biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a kötelezettségek betartására kötelezett személyek és a befektetők átfogó képet és egyszerű hozzáférést kapjanak a rendelkezésekhez, célszerű felvenni a fenti szabályokkal kapcsolatos felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a jelen rendeletbe.

(3)

Meg kell határozni továbbá azon kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos szerződéseket milyen körülmények között kell természetben kiegyenlíteni a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontjában meghatározott hatálykorlátozás alkalmazása céljából. A mentésség hatályának korlátozása és a joghézag elkerülése érdekében szükség van arra, hogy az ilyen szerződések előírják, hogy mind az eladó, mind a vevő arányos intézkedéseket tegyen az alapul szolgáló áruk a szerződés lejáratakor történő szállítására vagy fogadására. A villamos energia és a gáz területén az átvitelirendszer-irányítóval kötött kiegyenlítő megállapodásokban rejlő joghézagok elkerülése érdekében az ilyen kiegyenlítő megállapodásokat kizárólag akkor lehet arányos intézkedésnek tekinteni, ha a felek kötelezettséget vállalnak a villamos energia vagy a gáz természetben történő szállítására. A szerződésekben világos kötelezettségeket kell meghatározni azokra a természetben történő szállításokra vonatkozóan, amelyeket nem lehet ellentételezni, de el kell ismerni, hogy az operatív nettósításnak az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) vagy a nemzeti jogban meghatározott formái nem tekinthetők ellentételezésnek. A természetben kiegyenlítendő szerződések teljesítését többféle módszerrel lehetővé kell tenni, de minden módszernek biztosítania kell az alapul szolgáló áruhoz vagy annak egy adott mennyiségéhez fűződő tulajdonjog jellegű jog átruházását.

(4)

Annak tisztázásához, hogy egy nagykereskedelmi energiatermékkel kapcsolatos szerződést mikor kell természetben kiegyenlíteni, meg kell határozni, hogy mikor állnak fenn bizonyos körülmények, például vis maior vagy jóhiszemű teljesítési akadály, amelyek miatt nem kell módosítani a szerződések természetben kiegyenlítendő jellegét. Szintén tisztázásra szorul, hogy az olaj és szén származtatott energiatermékek hogyan értelmezendők a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakasza 6. pontjának alkalmazása céljából. Ebben a kontextusban a palaolajra kötött szerződések nem értelmezhetők szénre vonatkozó származtatott energiaügyletnek.

(5)

Egy származtatott ügylet csak akkor minősül a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 7. pontja szerinti pénzügyi eszköznek, ha árura vonatkozik, és megfelel az annak meghatározására szolgáló kritériumoknak, hogy egy ügylet egyéb származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkezőnek és nem üzleti célúnak minősül-e. Idetartoznak a szabványosított és a kereskedési helyszíneken kötött ügyletek, vagy az ezekkel egyenértékű olyan ügyletek, amelyeknek minden feltétele azonos a kereskedési helyszíneken kötött ügyletekkel. Ebben az esetben ezen ügyletek feltételei szintén úgy értelmezendők, hogy magukban foglalják az olyan rendelkezéseket is, mint például a termék minősége vagy a szállítási hely.

(6)

A 2014/65/EU irányelv C. szakaszának 10. pontjában meghatározott mögöttes változókkal kapcsolatos ügyletek definícióinak világossá tétele érdekében a szerződésekben meg kell adni a feltételekkel és a mögöttes változókkal kapcsolatos kritériumokat. Az aktuáriusi statisztikáknak az alaptermékek listájára történő felvételét nem lehet úgy értelmezni, hogy az említett ügyletek köre magában foglalja a biztosítást és a viszontbiztosítást.

(7)

A 2014/65/EU irányelv meghatározza az Unió pénzügyi piacainak szabályozási rendszeréhez szükséges általános keretet, és az I. melléklet C. szakaszában felsorolja az érintett pénzügyi eszközöket. A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontja devizára vonatkozó pénzügyi eszközöket is tartalmaz, amelyek ezért ezen irányelv hatálya alá tartoznak.

(8)

A 2014/65/EU irányelv egységes alkalmazása érdekében pontosítani kell a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában található, devizához kapcsolódó egyéb származtatott ügyletekre vonatkozó meghatározásokat, és pontosítani kell, hogy a devizákkal kapcsolatos azonnali ügyletek nem minősülnek egyéb származtatott eszközöknek a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakasza 4. pontjának alkalmazása céljából.

(9)

Az azonnali ügylet elszámolási időszakát a legtöbb fő devizában általában úgy tekintik, hogy 2 nap vagy annál kevesebb, de ahol nem ez a piaci gyakorlat, rendelkezni kell arról, hogy az elszámolás a szokásos piaci gyakorlat szerint történjen. Ilyen esetekben a természetbeni kiegyenlítés során nem szükséges papírpénzt alkalmazni, elektronikus elszámolás is megfelelő.

(10)

A devizaügyletek kifizetés teljesítéséhez is használhatók; ezeket nem kell pénzügyi eszközöknek tekinteni, amennyiben nem kereskednek velük kereskedési helyszínen. Ezért helyénvaló azonnali ügyleteknek tekinteni azokat a devizaügyleteket, amelyeket pénzügyi eszközök ellenértékének kifizetésére használnak, és az ügylet elszámolási időszaka meghaladja a 2 kereskedési napot, de nem éri el az 5 kereskedési napot. Azokat a devizaügyleteket is célszerű fizetési módnak tekinteni, amelyeket azzal a céllal kötnek, hogy biztosítsák az áruk, szolgáltatások és reálbefektetések kifizetését. Ennek eredményeképpen a pénzügyi eszközök definíciójából kimaradnak azok a devizaügyletek, amelyeket olyan nem pénzügyi vállalkozások kötnek, amelyek devizában kapják meg exportált azonosítható javak és szolgáltatások ellenértékét, és olyan nem pénzügyi vállalkozások, amelyek devizában teljesítenek kifizetéseket bizonyos javak és szolgáltatások importja esetében.

(11)

A kifizetések nettósítása elengedhetetlen a devizaelszámolási rendszerek hatékony és eredményes működéséhez, ezért a devizaügyletek azonnali ügyletnek történő minősítésének nem feltétele, hogy minden egyes azonnali devizaügyletet önállóan számoljanak el.

(12)

A teljesítéssel nem járó határidős ügyletek a korábban megállapított árfolyam és a lejáratkor ténylegesen érvényes azonnali árfolyam közötti különbözetre vonatkozó szerződések, ezért nem tekintendők azonnali ügyleteknek, az elszámolási időszakuktól függetlenül.

(13)

Az egyik deviza másik devizára történő átváltásáról szóló szerződéseket az adott devizák közvetlen és feltétel nélküli átváltására vonatkozónak kell tekinteni. Több átváltást tartalmazó szerződés esetében minden átváltást külön műveletnek kell tekinteni. A devizaopció vagy deviza-csereügylet azonban nem tekinthető deviza eladására vagy átváltására vonatkozó szerződésnek, ezért nem minősülhet sem azonnali ügyletnek, sem fizetési módnak, függetlenül a swap vagy az opció futamidejétől, és attól, hogy kereskedési helyszínen kereskednek-e vele vagy sem.

(14)

A pénzügyi eszközökről a széles nyilvánosságnak adott tanácsadás nem tekinthető személyre szóló ajánlásnak a „befektetési tanácsadás” 2014/65/EU irányelvben szereplő fogalommeghatározása alkalmazásában. Tekintettel azon közvetítők növekvő számára, akik információs csatornákon keresztül adnak személyre szóló ajánlásokat, egyértelművé kell tenni, hogy egy – akár kizárólagosan – információs csatornán, például interneten keresztül kiadott ajánlás személyre szóló ajánlásnak minősülhet. Ezért az olyan eljárások, ahol például elektronikus levelezés útján adnak személyre szóló ajánlásokat egy konkrét személynek, nem pedig a széles nyilvánosságnak címezik az információt, befektetési tanácsadásnak minősülhetnek.

(15)

A 2014/65/EU irányelv alkalmazásában a pénzügyi eszközök típusáról adott általános tájékoztatás nem minősül befektetési tanácsadásnak. Ha azonban egy befektetési vállalkozás általános tanácsokat ad egy ügyfélnek egy olyan pénzügyi eszköz típusáról, amelyet az ügyfél számára megfelelőnek, vagy az ügyfél körülményeinek figyelembe vételén alapulónak mutat be, és ez a tanács valójában nem megfelelő az ügyfél számára, vagy nem a körülményei figyelembe vételén alapul, a vállalkozás valószínűleg a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (1) vagy (3) bekezdésével ellentétesen jár el. Így az a vállalkozás, amely ilyen tanácsot ad az ügyfélnek, valószínűleg a 24. cikk (1) bekezdésének előírásaival ellentétesen jár el, mely szerint becsületesen, tisztességesen és hivatászerűen kell eljárni, az ügyfél legjobb érdekei szerint. Hasonlóképp vagy esetlegesen az ilyen tanács valószínűleg megszegi a 24. cikk (3) bekezdésének azon követelményét, hogy a befektetési vállalkozás által ügyfeleihez eljuttatott minden információnak tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie.

(16)

A befektetési szolgáltatás nyújtásának vagy befektetési tevékenység végrehajtásának a befektetési vállalkozás által végrehajtott előkészületi tevékenységei a szolgáltatás vagy tevékenység szerves részét képezőnek tekintendők. Idetartozik például a befektetési vállalkozás által a befektetési tanácsadás vagy más befektetési szolgáltatás vagy tevékenyég nyújtása során vagy azt megelőzően az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek nyújtott általános tanácsadás.

(17)

Egy pénzügyi eszközre vagy egy pénzügyi eszköztípusra vonatkozó ügylettel kapcsolatos általános ajánlás a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakasza 5. pontja értelmében kiegészítő szolgáltatásnak minősül, következésképp a 2014/65/EU irányelv és védelmei alkalmazandók rá.

(18)

A rendszeres internalizálók fogalommeghatározásának objektív és hatékony alkalmazása érdekében az Unióban a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében pontosabban meg kell határozni a vonatkozó előzetes limiteket azzal kapcsolatban, hogy mi minősül gyakori, rendszeres és jelentős tőzsdén kívüli kereskedésnek. Az előzetes limiteket megfelelő szintre kell beállítani annak érdekében, hogy az olyan mértékű tőzsdén kívüli kereskedelem, amely lényegesen befolyásolja az árak alakulását, a rendelkezések hatálya alá tartozzon, miközben az olyan csekély mértékű tőzsdén kívüli kereskedelem, amelyhez aránytalan lenne előírni a rendszeres internalizálókra vonatkozó követelmények teljesítését, kimaradjon abból.

(19)

A 2014/65/EU irányelv értelmében nem megengedhető, hogy a rendszeres internalizáló lényegében ugyanúgy hozza össze a vásárolni és eladni szándékozó harmadik feleket, mint a kereskedési helyszín. A rendszeres internalizáló nem működtethet olyan belső párosító rendszert, amely multilaterális alapon hajtja végre az ügyfelek megbízásait, mivel ez olyan tevékenység, amely multilaterális kereskedési rendszerként (a továbbiakban: MTF) való engedélyezést igényel. Ebben az összefüggésben a belső párosító rendszer olyan rendszer, amely párosítja az ügyfelek megbízásait, aminek eredményeképpen a befektetési vállalkozás rendszeresen, nem pedig alkalmilag bonyolít saját kitettség nélküli ügyletpárosítás szerinti tranzakciókat.

(20)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében, valamint az egységes alkalmazás biztosításához, kiegészítő rendelkezéseket kell meghatározni az algoritmikus kereskedés, a nagysebességű algoritmikus kereskedési technika és a közvetlen elektronikus hozzáférés tekintetében. Az automatizált kereskedésben különféle technikai módszereket alkalmaznak. Feltétlenül tisztázni kell, hogy hogyan kell besorolni ezeket a mechanizmusokat az algoritmikus kereskedés és a közvetlen elektronikus hozzáférés fogalommeghatározása tekintetében. A közvetlen elektronikus hozzáférésen alapuló kereskedési folyamatok nem zárják ki kölcsönösen egymást az algoritmikus kereskedéssel vagy a nagysebességű algoritmikus kereskedési technikákat tartalmazó alszegmenssel. Ennélfogva egy közvetlen elektronikus hozzáféréssel rendelkező személy kereskedése szintén megfelelhet a nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát is magában foglaló algoritmikus kereskedés definíciójának.

(21)

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja értelmében az algoritmikus kereskedésnek olyan mechanizmusokat kell tartalmaznia, amelyekben a rendszer nemcsak azokat a kereskedési helyszíneket állapítja meg, amelyeken a megbízásokat be kell nyújtani, hanem a kereskedési folyamatok bármely fázisában döntéseket hoz, ideértve a megbízások kezdeményezésének, generálásának, irányításának vagy végrehajtásának fázisát. Ezért tisztázni kell, hogy az algoritmikus kereskedés, amely emberi beavatkozás nélkül vagy korlátozott emberi beavatkozással folytatott kereskedést foglal magában, nemcsak a megbízások automatikus generálására, hanem a megbízás-végrehajtó folyamatok automatikus optimalizálására is kiterjed.

(22)

Az algoritmikus kereskedésnek magában kell foglalnia az okos megbízástovábbítókat (a továbbiakban: SOR-ok) olyan esetekben, amikor az ilyen eszközök olyan algoritmusok segítségével optimalizálják a megbízások végrehajtási folyamatait, amelyek a megbízás benyújtási helyszínén kívül a megbízás egyéb paramétereit is meghatározzák. Az algoritmikus kereskedés nem foglalhatja magában az automata megbízástovábbítókat (AOR), amelyek – bár algoritmusokat használnak – csak azokat a kereskedési helyszíneket határozzák meg, ahol a megbízásokat be kell nyújtani, és nem módosítják a megbízás egyéb paramétereit.

(23)

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontja szerinti nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát, amely az algoritmikus kereskedés egy részhalmaza, pontosabban meg kell határozni a megbízásokra, árajánlatokra vagy azok módosítására vagy törlésére vonatkozó magas napi üzenetforgalom szintjét meghatározó kritériumok megadásával. Az üzenetforgalomra alapuló abszolút mennyiségi küszöbök használata jogbiztonságot ad azáltal, hogy lehetővé teszi a vállalkozások és az illetékes hatóságok számára, hogy értékeljék a vállalkozások egyéni kereskedési aktivitását. A küszöbök szintjének és hatályának elég tágnak kell lennie ahhoz, hogy lefedje a nagy sebességű kereskedési technikának minősülő kereskedést, mind egyes eszközök, mind több eszköz vonatkozásában.

(24)

Mivel a nagy sebességű algoritmikus kereskedési technika használata alapvetően a likvid eszközök esetében jellemző, csak olyan eszközök vehetők figyelembe a magas napi üzenetforgalom számításában, amelyeknek van likvid piacuk. Tekintettel arra is, hogy a nagysebességű algoritmikus kereskedési technika az algoritmikus kereskedés egy részhalmazát képezi, a 2014/65/EU irányelv 17. cikke (4) bekezdésének kritériumait teljesítő kereskedést szolgáló üzeneteket figyelembe kell venni a napi üzenetforgalom számításában. Annak érdekében, hogy a kereskedési tevékenységek közül csak a nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikák kerüljenek rögzítésre – tekintettel az ilyen kereskedés a 2014/65/EU irányelv (61) preambulumbekezdésében megállapított jellemzőire, különösen arra, hogy az ilyen kereskedést jellemzően olyan kereskedők végzik, akik saját tőkéjükkel kereskednek, hogy olyan hagyományosabb kereskedési stratégiákat valósítsanak meg kifinomult technológia használatával, amilyen az árjegyzés vagy az arbitrázs –, csak saját számlára történő kereskedési célokból és nem a megbízások fogadásának és küldésének vagy a megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtásának céljából beadott üzeneteket kell figyelembe venni a magas napi üzenetforgalom kiszámításában. A saját számlára történő kereskedésre támaszkodó technikákon kívüli technikákon keresztül beadott üzeneteket azonban figyelembe kell venni a magas napi üzenetforgalom kiszámításánál, amennyiben egészét tekintve és minden körülményt figyelembe véve a technika végrehajtása oly módon strukturált, hogy általa el lehessen kerülni a saját számlán történő végrehajtást, például az azonos csoporthoz tartozó szervezetek közötti megbízások küldése révén. Annak meghatározása során, hogy mi minősül magas napi üzenetforgalomnak, a tevékenység mögött álló tényleges ügyfél kilétének figyelembevétele érdekében a magas napi üzenetforgalom kiszámításánál nem vehetők figyelembe a közvetlen elektronikus hozzáférést biztosítók ügyfeleitől származó üzenetek.

(25)

A közvetlen elektronikus hozzáférés definícióját pontosítani kell. A közvetlen elektronikus hozzáférés fogalommeghatározása nem tartalmazhat semmi más tevékenységet a közvetlen piaci hozzáférés és a szponzorált hozzáférés mellett. Ezért meg kell különböztetni azokat a megoldásokat, amelyeknél az ügyfelek megbízásait a kereskedési helyszín tagjai vagy résztvevői – például online brókercégek – közvetítik elektronikus eszközökkel, és azokat a megoldásokat, amelyekben az ügyfelek közvetlen elektronikus hozzáféréssel rendelkeznek a kereskedési helyszínhez.

(26)

Megbízásközvetítés esetén a megbízások benyújtói nem képesek elegendő mértékben befolyásolni a piaci hozzáférési mechanizmus paramétereit, ezért nem tartozhatnak a közvetlen elektronikus hozzáférés hatályába. Azok a megoldások tehát, amelyek lehetővé teszik az ügyfeleknek, hogy elektronikus formában küldjék át a megbízásokat egy befektetési vállalkozásnak, például online brókercégeknek, nem tekintendők közvetlen elektronikus hozzáférésnek, amennyiben az ügyfeleknek nem áll módjukban meghatározni a megbízás bevitelére szolgáló másodperc tört részét és ezen az időkereten belül a megbízások élettartamát.

(27)

Az olyan megoldásokat, amelyekben egy kereskedési helyszín tagjának vagy résztvevőjének az ügyfele, ideértve az OTF-ek közvetlen ügyfeleinek az ügyfeleit is, olyan megbízás-végrehajtási folyamatokat optimalizáló mechanizmusokon keresztül nyújtja be a megbízásait, amelyek a megbízás paramétereit – azon a helyszínen kívül, ahol a megbízást be kell nyújtani – a szolgáltató, és nem az ügyfél infrastruktúrájába beágyazott okos megbízástovábbítók segítségével határozzák meg, ki kell zárni a közvetlen elektronikus hozzáférés hatálya alól, mivel a szolgáltató ügyfele nem tudja befolyásolni a megbízás benyújtásának az időpontját és a megbízás élettartamát. Az okos megbízástovábbítók alkalmazása esetén tehát a közvetlen elektronikus hozzáférés jellege attól függ, hogy az okos megbízástovábbító az ügyfelek rendszereibe ágyazódik-e, vagy pedig a szolgáltatóéba.

(28)

A szakmai alapon befektetési és adott esetben kiegészítő szolgáltatásokat és befektetési tevékenységeket végző befektetési vállalkozásokra, a szabályozott piacokra, illetve az adatszolgáltatókra vonatkozó szervezeti követelményeket szabályozó rendszer végrehajtási szabályainak összhangban kell lenniük a 2014/65/EU irányelv céljával. A szabályoknak magas szintű integritást, hozzáértést és megalapozottságot kell biztosítaniuk a befektetési vállalkozások és a szabályozott piacokat, MTF-eket vagy OTF-eket működtető jogalanyok között, és azokat egységesen kell alkalmazni.

(29)

Az ilyen szolgáltatásokat vagy tevékenységeket végző befektetési vállalkozások számára konkrét szervezeti követelményeket és eljárásokat kell meghatározni. Szigorú eljárásokat kell bevezetni a megfelelés (compliance), a kockázatkezelés, a panaszok kezelése, a személyes ügyletek, a kiszervezés, valamint az összeférhetetlenség azonosítása, kezelése és feltárása tekintetében.

(30)

A szervezeti követelményeket és a befektetési vállalkozások engedélyezésére vonatkozó feltételeket szabályrendszer formájában kell megfogalmazni, amely biztosítja a 2014/65/EU irányelv vonatkozó rendelkezéseinek egységes alkalmazását. Erre azért van szükség, hogy biztosítsák a befektetési vállalkozások azonos feltételekkel történő és egyenlő hozzáférését az Uniós minden piacához, és hogy megszüntessék a befektetési szolgáltatások területén a határokon átnyúló tevékenységeket akadályozó, az engedélyezési eljárásokkal összefüggő tényezőket.

(31)

A befektetési és kiegészítő szolgáltatások, illetve befektetési tevékenységek végzésének működési feltételeit szabályozó rendszer végrehajtási szabályainak a rendszer mögött húzódó célt kell tükrözniük. A befektetési vállalkozás és az ügyfél kapcsolatát szabályozó egyértelmű szabványok és követelmények bevezetésével kell biztosítaniuk a befektetők egységes védelmének magas szintjét. Ugyanakkor az ügyfélvédelem és különösen a befektetők információval való ellátása vagy a tőlük kért információk kapcsán figyelembe kell venni az érintett ügyfél vagy potenciális ügyfél lakossági vagy szakmai jellegét.

(32)

A 2014/65/EU irányelv különböző rendelkezései egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a befektetési vállalkozásokra összehangolt szervezeti követelményeket és működési feltételeket kell megállapítani.

(33)

A befektetési vállalkozások mérete, struktúrája és üzletmenetének jellege jelentősen eltérhet. A szabályozási rendszernek alkalmazkodnia kell ehhez a sokféleséghez, ugyanakkor minden vállalkozást érintő, alapvető szabályozási követelményeket kell megállapítania. A szabályozott jogalanyoknak meg kell felelniük a magas szintű kötelezettségeknek, és egyedi jellegükhöz és körülményeikhez illő intézkedéseket kell kidolgozniuk és elfogadniuk.

(34)

A 2014/65/EU irányelv által biztosított mentesség összehangolt és szigorú végrehajtása érdekében helyénvaló közös kritériumokat megállapítani annak értékelésére, hogy a befektetési szolgáltatást egy adott személy eseti alapon nyújtja-e egy szakmai tevékenység keretében. A mentesség csak akkor érvényes, ha a befektetési szolgáltatás valódi kapcsolattal rendelkezik a szakmai tevékenység fő területével, és annak alá van rendelve.

(35)

A 2014/65/EU irányelvben megállapított szervezeti követelmények nem sérthetik a nemzeti jogban a befektetési vállalkozások alkalmazottainak illetékes hatóságok vagy vállalkozások által történő regisztrálására vagy felügyeletére létrehozott rendszereket.

(36)

A befektetési vállalkozások számára megfelelő kockázatkezelési politika létrehozását, végrehajtását és fenntartását előíró rendelkezések alkalmazásában a vállalkozás tevékenységeivel, folyamataival és rendszereivel összefüggő kockázatok közé tartoznak a kritikus jelentőségű vagy fontos funkciók kiszervezésével kapcsolatos kockázatok. E kockázatok közé tartoznak a vállalkozás és a szolgáltató kapcsolatával összefüggő kockázatok, valamint az abból eredő potenciális kockázatok, hogy több befektetési vállalkozás vagy egyéb szabályozott jogalany kiszervezett funkcióit korlátozott számú szolgáltató végzi.

(37)

Az a tény, hogy a kockázatkezelési és megfelelési funkciót egyazon személy látja el, nem feltétlenül akadályozza az egyes funkciók független működését. A kis méretű befektetési vállalkozások esetében aránytalan lehet az a feltétel, hogy a megfelelési funkcióban részt vevő személy nem vehet egyidejűleg részt a felügyelt funkciók teljesítésében is, illetve hogy az ilyen személyek díjazásának meghatározási módszere nem veszélyeztetheti az objektivitásukat. Nagyobb vállalkozások esetében ugyanakkor csak kivételes körülmények között lenne aránytalan.

(38)

A befektetők védelme és a befektetési vállalkozások által vállalt kötelezettségek betartásának erősítése érdekében az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek számára lehetővé kell tenni, hogy kifejezésre juttassák a befektetési vállalkozások által nyújtott befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedetlenségüket. Az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek panaszait egy panaszkezelő funkció segítségével hatékonyan és függetlenül kell kezelni. Az arányosság elvével összhangban ezt a funkciót a megfelelési funkció is betöltheti.

(39)

A befektetési vállalkozásoknak az ügyfelekkel és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban információkat kell gyűjteniük és megőrizniük. Amikor ennek a kötelezettségnek a teljesítése személyes adatok gyűjtését és feldolgozását is magában foglalja, tiszteletben kell tartani a személyes adatok védelmére vonatkozó, a személyes adatoknak a jelen rendelet alkalmazása során történő feldolgozását szabályozó 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) és 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerinti jogot. A személyes adatoknak a jelen rendelet alkalmazása során az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által történő feldolgozására a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) vonatkozik.

(40)

Be kell vezetni a javadalmazás fogalmának meghatározását, hogy hatékonyan és következetesen lehessen alkalmazni az összeférhetetlenséggel és az üzletvitellel kapcsolatos követelményeket a javadalmazás terén, és ennek magában kell foglalnia mindenféle pénzügyi és nem pénzügyi juttatást vagy kifizetést, amelyet a vállalkozások közvetlen vagy közvetett módon nyújtanak a releváns személyeknek az ügyfeleknek nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások során, így például készpénzt, részvényeket, opciókat, hitelek elengedését elbocsátáskor, nyugdíj-hozzájárulásokat, harmadik felek által történő javadalmazást, például nyereségrészesedési modelleket, fizetésemelést vagy előléptetést, egészségbiztosítást, árengedményeket vagy speciális engedményeket, nagyvonalú költségtérítéseket vagy egzotikus helyeken tartott szemináriumokat.

(41)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek érdekei ne sérüljenek, a befektetési vállalkozásoknak minden olyan személy tekintetében ki kell alakítaniuk és végre kell hajtaniuk a javadalmazási irányelveket, aki befolyásolhatja a nyújtott szolgáltatást vagy a vállalkozás magatartását, ideértve a front-office dolgozókat, az értékesítőket vagy egyéb olyan munkatársakat, akik közvetett módon vesznek részt a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásában. A javadalmazási szabályoknak ki kell terjedniük az értékesítési dolgozókat felügyelő személyekre, például azokra a közvetlen feletteseikre, akiknek érdekében állhat nyomást gyakorolni az értékesítőkre, vagy azokra a pénzügyi elemzőkre, akiknek az anyagait az értékesítési munkatársak felhasználhatják arra, hogy rávegyék az ügyfeleket bizonyos befektetési döntésekre, vagy a panaszok kezelésével vagy a termékek tervezésével és fejlesztésével foglalkozó munkatársakra is. A releváns személyek körébe a függő ügynököknek is bele kell tartozniuk. A függő ügynökök javadalmazásának meghatározásakor a vállalkozásoknak figyelembe kell venniük a függő ügynökök speciális státuszát, valamint a vonatkozó nemzeti sajátosságokat. A vállalkozások javadalmazási politikáiban és gyakorlataiban azonban ilyen esetekben is meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyekkel értékelni lehet a releváns személyek teljesítményét, ideértve azon minőségi kritériumokat is, amelyek arra ösztönzik az érintett személyeket, hogy az ügyfelek legjobb érdekei szerint járjanak el.

(42)

Amennyiben egy személy nevében, az általa adott előzetes utasításoknak megfelelően egymást követő személyes ügyleteket hajtanak végre, a személyes ügyletekre vonatkozó kötelezettségek nem alkalmazandók külön-külön az egyes ügyletekre, feltéve hogy az utasítások változatlanul érvényben maradnak. A kötelezettségek nem alkalmazandók az utasítások megszüntetésére vagy visszavonására sem, amennyiben a korábban az utasításoknak megfelelően beszerzett pénzügyi eszközökön nem az utasítások megszüntetésével vagy visszavonásával egyidejűleg adnak túl. A kötelezettségek ugyanakkor alkalmazandók, ha a személyes ügyletre vagy az egymást követő személyes ügyletek megkezdésére egyazon személy nevében kerül sor, és az utasításokat megváltoztatták vagy új utasítást adtak ki.

(43)

Az illetékes hatóságok nem szabhatják a befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzésére jogosító működési engedély feltételéül az egy vagy több kritikus jelentőségű vagy fontos funkció kiszervezésére vonatkozó általános tilalmat. A befektetési vállalkozások kiszervezhetik ezeket a funkciókat, amennyiben a vállalkozás által megállapított kiszervezési körülmények megfelelnek bizonyos feltételeknek.

(44)

A befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek vagy kritikus és fontos funkciók kiszervezése a befektetési vállalkozás engedélyezési feltételeiben bekövetkező, a 2014/65/EU irányelv 21. cikkének (2) bekezdése szerinti lényeges változásnak minősülhet. Amennyiben ilyen kiszervezési megállapodások létrehozására azután kerül sor, hogy a befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv II. címe I. fejezete rendelkezéseinek megfelelően engedélyt kapott, a megállapodásokról ezen irányelv 21. cikke (2) bekezdésének megfelelően értesíteni kell az illetékes hatóságot.

(45)

Az összeférhetetlenség előidézőjének tekintendő körülmények azokat az eseteket jelentik, amikor a vállalkozás vagy a vállalkozáshoz kapcsolódó bizonyos személyek vagy a vállalkozás csoportjának érdekei és a vállalkozás ügyfél felé fennálló kötelezettsége között összeférhetetlenség tapasztalható; vagy ha kettő vagy több olyan ügyfél érdeke összeférhetetlen, akik mindegyike felé a vállalkozásnak kötelezettsége áll fenn. Nem elég, hogy a vállalkozás előnyhöz juthat, ha emellett nem áll egy ügyfél valószínűsíthető hátránya, vagy hogy egy ügyfél, aki felé a vállalkozásnak kötelezettsége áll fenn, előnyhöz juthat vagy veszteséget kerülhet el, ha emellett nem áll egy másik ügyfél valószínűsíthető vesztesége.

(46)

Az összeférhetetlenséget csak akkor kell szabályozni, ha a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatást befektetési vállalkozás nyújtja. Ebből a szempontból nem számít a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél státusa – vagyis hogy lakossági, szakmai vagy elfogadható partner-e.

(47)

Amikor a befektetési vállalkozás teljesíti azt a 2014/65/EU irányelv szerinti kötelezettségét, hogy összeférhetetlenségi politikát dolgoz ki az összeférhetetlenségnek minősülő vagy ahhoz vezető körülmények felismerése érdekében, különleges figyelmet kell fordítania a következő tevékenységekre: befektetéssel kapcsolatos kutatás és tanácsadás, saját számlás kereskedés, portfoliókezelés és vállalati pénzügyek, beleértve az értékpapír-kibocsátás során történő jegyzést és eladást, valamint az egyesüléssel és felvásárlással kapcsolatos tanácsadást is. Különösen indokolt a különleges figyelem, ha a vállalkozás vagy a vállalkozáshoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó személy e tevékenységek közül kettőt vagy többet végez.

(48)

A befektetési vállalkozásoknak átfogó összeférhetetlenségi politika segítségével kell azonosítaniuk és megelőzniük vagy kezelniük a különböző üzleti tevékenységükhöz vagy csoportjuk tevékenységeihez kapcsolódó összeférhetetlenségeket. Miközben a 2014/65/EU irányelv 23. cikkének (2) bekezdése előírja a konkrét összeférhetetlenségekre vonatkozó tájékoztatást, ehhez az intézkedéshez csak végső esetben lehet folyamodni, amikor a befektetési vállalkozás által az összeférhetetlenség megelőzése vagy kezelése érdekében a 2014/65/EU irányelv 23. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott szervezeti és igazgatási megoldások nem elegendőek ahhoz, hogy kellő megbízhatósággal biztosítsák az ügyfél érdekeit fenyegető kockázatok megelőzését. A túlzott mértékben a tájékoztatásra történő hagyatkozás annak megfelelő átgondolása nélkül, hogy hogyan lehetne a konfliktust megelőzni vagy kezelni, nem engedhető meg. Az összeférhetetlenségekre vonatkozóan a befektetési vállalkozás által tett tájékoztatás nem mentesíti a vállalkozást azon kötelezettség alól, hogy fenntartsa és működtesse a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében előírt hatékony szervezeti és igazgatási megoldásokat.

(49)

A vállalkozásoknak mindig teljesíteniük kell a 2014/65/EU irányelv 24. cikkében meghatározott, ösztönzőkre vonatkozó szabályokat, többek között az elhelyezési szolgáltatások nyújtása során. Különösen a befektetési ügyfeleknek kibocsátott pénzügyi eszközöket elhelyező befektetési vállalkozások által felvett díjaknak kell teljesíteniük ezeket a rendelkezéseket, és a „laddering” és „spinning” gyakorlatokat visszaélésnek kell tekinteni.

(50)

Indokolt, hogy a befektetéssel kapcsolatos kutatás az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) (piaci visszaélés) ajánlásként megfogalmazott információtípus alkategóriája legyen.

(51)

A befektetési vállalkozás által a befektetéssel kapcsolatos kutatásként elővezetett anyag előállításából és terjesztéséből következő összeférhetetlenség kezelésére elfogadott intézkedéseknek és megoldásoknak meg kell védeniük a pénzügyi elemzők és az általuk készített, befektetéssel kapcsolatos kutatás objektivitását és függetlenségét. Az intézkedésekkel és megoldásokkal biztosítani kell, hogy a pénzügyi elemzők megfelelő mértékben függetlenek azon személyek érdekeitől, akiknek felelősségei vagy üzleti érdekei ütközhetnek azon személyek érdekeivel, akik között a befektetéssel kapcsolatos kutatást terjesztik.

(52)

A vállalati pénzügyi alkalmazottak és a vállalkozás nevében folytatott eladásban és kereskedelemben érintett személyek tartoznak azok közé, akik felelősségei vagy üzleti érdekei ütközhetnek azon személyek érdekeivel, akik között a befektetéssel kapcsolatos kutatást terjesztik.

(53)

Kivételes körülmények között a pénzügyi elemzők és a befektetési vállalkozáshoz kapcsolódó, befektetéssel kapcsolatos kutatásban részt vevő egyéb személyek előzetes, írásos jóváhagyás birtokában végezhetnek a kutatásban érintett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteket; az minősül kivételes körülménynek, ha pénzügyi nehézségekkel összefüggő személyes okokból az elemző vagy egy másik személy kénytelen pozíciót felszámolni.

(54)

A befektetéssel kapcsolatos kutatást végző vállalkozás által harmadik féltől átvett díjak, jutalékok, pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatások csak akkor fogadhatók el, ha azokat a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (9) bekezdésében és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv (7) 13. cikkében megfogalmazott előírások szerint nyújtják.

(55)

A befektetéssel kapcsolatos kutatás ügyfelek vagy a nyilvánosság számára való terjesztésének fogalmába nem tartozik bele a kizárólag a befektetési vállalkozás csoportján belüli személyeknek való terjesztés. Azok a befektetéssel kapcsolatos kutatásban szereplő ajánlások minősülnek jelenlegi ajánlásnak, amelyeket nem vontak vissza és amelyek nem jártak le. A harmadik fél által készített, befektetéssel kapcsolatos kutatás jelentős módosítására ugyanazok az előírások érvényesek, mint a kutatás előállítására.

(56)

A pénzügyi elemzők nem vehetnek részt más tevékenységben, mint a befektetéssel kapcsolatos kutatás elkészítése, ha az effajta tevékenységekben való részvétel objektivitásuk megőrzésével összeegyeztethetetlen. Ezek közé tartozik a befektetési banki tevékenységekben való részvétel – például vállalati pénzügyek és jegyzési garanciavállalás –, az új üzletágak vagy pénzügyi eszközök új kibocsátásának hirdetésében vagy a kibocsátás hirdetésének előkészítésében való részvétel.

(57)

Tekintettel a jegyzési garanciavállalási és az elhelyezési szolgáltatások sajátosságaira, valamint az ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő összeférhetetlenség lehetőségére, ebben a rendeletben részletesebb és testreszabott követelményeket kell meghatározni. Ezeknek a követelményeknek biztosítaniuk kell azt, hogy a jegyzési garanciavállalási és elhelyezési folyamat kezelése során tiszteletben tartják a különböző szereplők érdekeit. A befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a saját érdekeik és az egyéb ügyfeleik érdekei ne befolyásolják helytelen módon a kibocsátó ügyfélnek nyújtott szolgáltatások minőségét. Ezeket a mechanizmusokat el kell magyarázni az adott ügyfélnek, az ajánlati folyamattal kapcsolatos minden egyéb fontos információval együtt, még mielőtt a vállalkozás vállalja az ajánlat végrehajtását.

(58)

A jegyzési garanciavállalási vagy elhelyezési tevékenységet folytató befektetési vállalkozásoknak megfelelő mechanizmusokkal kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy az árképzési folyamat, ideértve a könyvépítést (book-building) is, ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást a kibocsátók érdekeire.

(59)

Az elhelyezési folyamat során a befektetési vállalkozás megítélés alapján allokálja a kibocsátást, és ez a megállapodások konkrét tényein és körülményein alapul, és ezzel összeférhetetlenségi problémákat vet fel. A vállalkozásnak hatékony szervezeti előírásokkal kell biztosítania, hogy az elhelyezési folyamat részeként végzett allokációk ne vezessenek oda, hogy a vállalkozás érdekeit a kibocsátó ügyfél érdekei elé helyezik, vagy egy befektetési ügyfél érdekeit egy másik befektetési ügyfél érdekei fölé helyezik. A vállalkozásoknak az allokációs politikájukban világosan meg kell határozniuk az allokációs ajánlások kidolgozásának folyamatát.

(60)

A jelen rendeletben előírt követelmények – beleértve a személyes ügyletekre, a befektetéssel kapcsolatos kutatásban felgyülemlett tudás kezelésére és a befektetéssel kapcsolatos kutatás végzésére és terjesztésére vonatkozókat is – a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 596/2014/EU illetve azok végrehajtási intézkedései sérelme nélkül alkalmazandók.

(61)

Ez a rendelet meghatározza az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek nyújtott tájékoztatással kapcsolatos követelményeket, ideértve a marketingközleményeket is, hogy biztosítani lehessen, hogy az ilyen információk tisztességesek, egyértelműek és nem félrevezetők, a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(62)

Ez a rendelet nem írja elő az illetékes hatóságok számára a marketingközlemények tartalmának és formájának jóváhagyását. Ugyanakkor nem is tiltja az előzetes jóváhagyást, amennyiben az kizárólag a 2014/65/EU irányelv szerinti azon kötelezettségnek való megfelelésre épül, amely szerint az ügyfelekhez vagy potenciális ügyfelekhez eljuttatott információnak, beleértve a marketingközleményeket, tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie.

(63)

Olyan tájékoztatási követelményeket kell megállapítani, amelyek figyelembe veszik az ügyfél akár lakossági, akár szakmai, akár elfogadható partneri státuszát. A 2014/65/EU irányelv egyik célja, hogy arányos egyensúlyt biztosítson a befektetők védelme és a befektetési vállalkozásokra érvényes közzétételi kötelezettségek között. E célból a szakmai ügyfelek tekintetében a lakossági ügyfelekéhez képest kevésbé szigorú konkrét tájékoztatási követelményeket kell megállapítani.

(64)

A befektetési vállalkozásoknak el kell látniuk az ügyfeleket vagy potenciális ügyfeleket a szükséges információkkal a pénzügyi eszközök jellegéről és az ilyen befektetésekhez kapcsolódó kockázatokról, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapjanak. Az információ részletezettségi szintje változhat annak megfelelően, hogy az ügyfél lakossági vagy szakmai ügyfél, valamint az ajánlott pénzügyi eszközök jellege és kockázati profilja szerint, de mindig tartalmaznia kell a lényeges elemeket. A tagállamok meghatározhatják az ebben a rendeletben előírt kockázatleírások pontos feltételeit vagy tartalmát, figyelembe véve az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott tájékoztatási követelményeket.

(65)

A befektetési vállalkozások által az ügyfelekhez és potenciális ügyfelekhez eljuttatott tájékoztatás tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető voltához szükséges feltételeket megfelelő és arányos módon kell alkalmazni a lakossági vagy szakmai ügyfeleknek szánt közleményekre, figyelembe véve például a kommunikációs eszközt és a kommunikációval az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek szánt információt. Nem megfelelő ezeket a körülményeket a csak a következők valamelyikéből álló marketingközleményekre alkalmazni: a vállalkozás neve, a vállalkozás logója vagy más hozzá kapcsolódó jel, a kapcsolattartó pont és a vállalkozás által nyújtott szolgáltatástípusokra történő utalás.

(66)

A befektetőknek szolgáltatott információk következetességének fokozása érdekében a befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az egyes ügyfeleknek átadott információkat az adott ügyféllel szemben alkalmazott minden tájékoztatási formában és marketing anyagban következetesen ugyanazon a nyelven nyújtsák. Ez azonban nem jelent olyan kötelezettséget a vállalkozások számára, hogy le kell fordítaniuk azokat a tájékoztatókat, amelyeket a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9) vagy a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (10) összhangban készítenek és adnak az ügyfeleknek.

(67)

Az előnyök és a kockázatok tisztességes és kiegyensúlyozott bemutatása érdekében a befektetési vállalkozásoknak mindig világosan és egyértelműen jelezniük kell a vonatkozó kockázatokat, ideértve a hátrányokat és gyengeségeket is, amikor egy szolgáltatás vagy pénzügyi eszköz potenciális előnyeiről van szó.

(68)

A tájékoztatás akkor tekinthető félrevezetőnek, ha félrevezetheti a címzett személyt vagy személyeket vagy azokat, akikhez az valószínűleg eljut, függetlenül attól, hogy a tájékoztatást nyújtó személy félrevezetőnek ítéli vagy szánja-e a tájékoztatást.

(69)

Amennyiben a befektetési vállalkozásnak a szolgáltatás nyújtása előtt kell tájékoztatást nyújtania az ügyfélnek, az azonos típusú pénzügyi eszköz egyes ügyletei nem minősülnek új vagy eltérő szolgáltatásnak.

(70)

Az ügyfeleket a befektetési tanácsadás független alapon történő biztosításáról, a különböző típusú eszközök elemzésének tág vagy korlátozott voltáról, valamint az alkalmazott kiválasztási folyamatról nyújtott részletes információkkal segíteni kell a nyújtott tanácsadás jellegének értékelésében. Az ügyfelek számára kellő részletességgel meg kell adni a vállalkozások által elemzett pénzügyi eszközök számát. A figyelembe veendő – nem a befektetési vállalkozás vagy a hozzá közel álló szervezetek által rendelkezésre bocsátott – pénzügyi eszközök számának és változatosságának arányban kell állnia a nyújtandó tanácsadás jellegével, valamint az ügyfelek preferenciáival és igényeivel. Ugyanakkor a nyújtott szolgáltatások terjedelmétől függetlenül minden értékelésnek a piacon rendelkezésre álló megfelelő számú pénzügyi eszközön kell alapulnia, mivel ez teszi lehetővé a piac által kínált alternatívák megfelelő megfontolását.

(71)

A befektetési vállalkozások által független alapon nyújtott tanácsadás jellege az átfogó és általánostól a szakmai és konkrétig terjed. Annak érdekében, hogy a tanácsadás jellege lehetővé tegye a tisztességes és megfelelő összehasonlítást a különböző pénzügyi eszközök között, a pénzügyi eszközök bizonyos kategóriáira szakosodott és az eszköz technikai struktúráján túlmutató szempontokra összpontosító – például a „zöld” vagy az „etikus” befektetéseket preferáló – befektetési tanácsadóknak teljesíteniük kell bizonyos feltételeket, amennyiben független tanácsadóként kívánják feltüntetni magukat.

(72)

Ha ugyanaz a tanácsadó független és nem független tanácsadóként is eljárhat, az zavart okozhat az ügyfél számára. Annak érdekében, hogy az ügyfelek tisztában legyenek a nyújtott befektetési tanácsadás jellegével és alapjával, elő kell írni bizonyos szervezeti követelményeket.

(73)

Ha a befektetési vállalkozás a 2003/71/EK irányelvnek megfelelően elkészített és közzétett tájékoztató egy példányát adja át egy ügyfélnek, az nem tekintendő a 2014/65/EU irányelv szerinti, az információ minőségére és tartalmára vonatkozó működési feltételek alkalmazásában a vállalkozás által az ügyfélnek átadott információnak, amennyiben az említett irányelv alapján a vállalkozás nem felelős a tájékoztatóban szereplő információért.

(74)

A 2014/65/EU irányelv megerősíti a befektetési vállalkozásoknak az összes költség és díj közzétételére vonatkozó kötelezettségét, és e kötelezettséget a szakmai ügyfelekkel és az elfogadható partnerekkel fennálló kapcsolatokra is kiterjeszti. Annak érdekében, hogy az ügyfelek minden kategóriája részesüljön a költségek és a díjak e fokozott átláthatóságának előnyeiből, a befektetési vállalkozások számára bizonyos helyzetekben lehetővé kell tenni, hogy a befektetési szolgáltatások szakmai ügyfeleknek vagy elfogadható partnereknek való nyújtásakor az ügyfelekkel az ebben a rendeletben meghatározott részletes követelmények korlátozásában állapodjanak meg. Ez azonban soha nem eredményezheti a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésében a befektetési vállalkozások számára előírt kötelezettségek teljesítésének elmaradását. E tekintetben a befektetési vállalkozásoknak a jelen rendeletben előírtak szerint az összes költségről és díjról tájékoztatniuk kell szakmai ügyfeleiket, amikor a befektetési tanácsadási vagy portfoliókezelési szolgáltatást nyújtják, vagy ha – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszközök származtatott terméket is magukban foglalnak. A befektetési vállalkozásoknak a jelen rendeletben előírtak szerint az összes költségről és díjról tájékoztatniuk kell elfogadható partnereiket is, ha – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszköz származtatott terméket is magában foglal, és azt az ügyfeleknek forgalmazni kívánják. Más esetekben azonban, befektetési szolgáltatások szakmai ügyfeleknek vagy elfogadható partnereknek történő nyújtásakor, a befektetési vállalkozások vállalhatják azt is, például az érintett ügyfél kérésére, hogy nem tüntetik fel a költségeknek a megtérülésre gyakorolt kumulatív hatását, vagy az érintett devizát és az alkalmazott átváltási árfolyamokat és költségeket olyan esetekben, amikor a teljes költségek és díjak bármely részét devizában fejezték ki.

(75)

Figyelembe véve azt az átfogó kötelezettséget, hogy az ügyfelek legjobb érdekeinek megfelelő módon kell eljárni, valamint az ügyfelek összes felmerülő költségről és díjról történő előzetes tájékoztatásának fontosságát, az ajánlott vagy értékesített pénzügyi eszközre vonatkozó hivatkozásnak tartalmaznia kell különösen a befektetési tanácsadási vagy portfoliókezelési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásokat, a pénzügyi eszközökről általános ajánlásokat adó vállalkozásokat vagy az ügyfeleknek nyújtott befektetési és kiegészítő szolgáltatások nyújtása során bizonyos pénzügyi eszközöket reklámozó vállalkozásokat. Erre például olyan befektetési vállalkozások esetében kerülhet sor, amelyek forgalmazási vagy elhelyezési megállapodásokat kötöttek egy termék gyártójával vagy kibocsátójával.

(76)

Az ügyfél legjobb érdekeinek megfelelő módon történő eljárásra vonatkozó átfogó kötelezettségnek megfelelően, valamint figyelembe véve a bizonyos pénzügyi eszközöket (különösen a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeit és lakossági befektetési csomagtermékeket, illetve biztosítási alapú befektetési termékeket) szabályozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeket, a befektetési vállalkozásoknak az összes költséget és díjat közzé kell tenniük és összesíteniük, ideértve a pénzügyi eszköz költségeit is, minden olyan esetben, amikor a befektetési vállalkozások az uniós jogszabályok értelmében kötelesek tájékoztatni az ügyfelet a pénzügyi eszköz költségeiről.

(77)

Olyan esetekben, amikor a befektetési vállalkozások még nem értékesítettek vagy ajánlottak egy pénzügyi eszközt, vagy az uniós törvények értelmében nem kötelesek információt szolgáltatni az ügyfeleknek egy pénzügyi eszköz költségeiről, nem feltétlenül vannak abban a helyzetben, hogy az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatos összes költséget figyelembe vegyék. A befektetési vállalkozásoknak azonban ilyen esetekben is előzetesen tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a befektetési szolgáltatással kapcsolatos összes költségről és díjról, valamint az adott pénzügyi eszköz beszerzési áráról. Ezen felül, a befektetési vállalkozásoknak be kell tartaniuk minden egyéb olyan kötelezettséget, amely szerint megfelelő információt kell szolgáltatniuk az adott pénzügyi eszköz kockázatairól a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében, vagy pedig utólagosan megfelelő, a költségelemeket is tartalmazó beszámolókat kell benyújtaniuk az ügyfeleknek a teljesített szolgáltatásokról a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (6) bekezdése értelmében.

(78)

Annak érdekében, hogy az ügyfelek tisztában legyenek az összes felmerülő költséggel és díjjal, valamint az ilyen információk értékelése és más pénzügyi eszközökkel és befektetési szolgáltatásokkal történő összehasonlítása érdekében a befektetési vállalkozásoknak a szolgáltatások nyújtása előtt kellő időben egyértelmű és érthető tájékoztatást kell nyújtaniuk az ügyfelek számára az összes költségről és díjról. A pénzügyi eszközzel vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatban nyújtott előzetes tájékoztatást feltételezett befektetési összeg alapján is meg lehet adni. A közzétett költségeknek és díjaknak azonban meg kell felelniük azoknak a költségeknek, amelyek az ügyfelek számára a feltételezett befektetési összeg alapján ténylegesen felmerülnének. Amennyiben például egy befektetési vállalkozás egy sor folyamatos szolgáltatást nyújt, és mindegyik szolgáltatásnak más a díja, a vállalkozásnak az ügyfél által előfizetett szolgáltatás díját kell közzétennie. Az utólagos közzétételek esetében a költségekkel és díjakkal kapcsolatos információknak az ügyfél közzétételi időpontban fennálló tényleges befektetésének összegét kell tükrözniük.

(79)

Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban az összes költségről és díjról tájékoztatást kapjanak, a mögöttes piaci kockázat alatt a befektetett tőke értékének kizárólag a mögöttes eszközök értékváltozásai miatti közvetlen változását kell érteni. Ezért a költségek és a díjak előírt összesítésekor figyelembe kell venni az ügyleti költségeket és a pénzügyi eszközök folyamatos díjait is, amelyek becslését ésszerű feltételezések alapján kell elvégezni, jelezve azt is, hogy a becslések feltételezéseken alapulnak, és eltérhetnek a majd ténylegesen felmerülő költségektől és díjaktól. A teljes körű tájékoztatás célkitűzésének megfelelően a költségek nettósításával járó gyakorlatokat nem szabad mentesíteni a költségekre és a díjakra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség alól. A költségek és díjak közzétételét az az elv is alátámasztja, miszerint közzé kell tenni a pozíció vállalkozás által fizetett ára és ügyfél által fizetett ára közötti összes különbözetet, ideértve a felárakat és a kedvezményeket is.

(80)

Jóllehet a befektetési vállalkozásoknak a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban az összes költséget és díjat összesíteniük kell, és a teljes költséget pénzösszegben és százalékban is kifejezve kell közölniük az ügyfelekkel, lehetőséget kell adni nekik arra is, hogy az ügyfeleiknek vagy lehetséges ügyfeleiknek lebontva is megadják a költségeket, ezen belül az összesített induló költségeket és díjakat, az összesített folyamatos költségeket és díjakat és az összesített kilépési költségeket.

(81)

Az ügyfelek költségekkel és díjakkal kapcsolatos teljes körű tájékoztatásra vonatkozó jogainak védelme érdekében a befektetési vállalkozásoknak, ha az általuk forgalmazott pénzügyi eszközök költségeiről és díjairól nem áll rendelkezésre elegendő információ, kiegészítő tájékoztatást kell adniuk az ügyfeleiknek ezekről a költségekről, valamint az adott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos befektetési szolgáltatások nyújtásával összefüggő összes egyéb költségekről és kapcsolódó díjakról. Ilyen eset lehet, ha a befektetési vállalkozások kollektív befektetési vállalkozások olyan befektetési jegyeit forgalmazzák, amelyeknek az ügyleti költségek nincsenek megadva, például az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (a továbbiakban: ÁÉKBV-k) befektetési jegyei esetében. Ilyen esetekben a befektetési vállalkozásoknak a vonatkozó információk megszerzése érdekében fel kell venniük a kapcsolatot az ÁÉKBV-t kezelő társasággal.

(82)

Annak érdekében, hogy az ügyfelek számára javítani lehessen a befektetéseik kapcsolódó költségeivel és befektetéseiknek költségekhez és díjakhoz mért időbeli teljesítményével kapcsolatos átláthatóságot, rendszeres utólagos közzétételről is rendelkezni kell az olyan esetekben, amikor a befektetési vállalkozások az év folyamán folyamatos kapcsolatban állnak vagy álltak az ügyféllel. A vonatkozó költségek és díjak utólagos közzétételét személyre szólóan kell nyújtani. A rendszeres utólagos közzétételt teljesíteni lehet meglévő jelentési kötelezettségek, például a vállalkozások számára a nem portfoliókezelési megbízások végrehajtását, a portfoliókezelést vagy az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek tartását előíró kötelezettségek alapján.

(83)

A befektetési vállalkozás által az ügyfélnek a költségekkel és a kapcsolódó díjakkal kapcsolatban adandó tájékoztatásnak tartalmaznia kell a fizetési feltételeket és a befektetési szolgáltatás elvégzésére vagy a felajánlott pénzügyi eszközre vonatkozó megállapodás teljesítésének feltételeit. E célból a fizetési feltételek általában akkor fontosak, ha a pénzügyi eszközökről szóló szerződés készpénzes elszámolással ér véget. A teljesítési feltételek általában akkor fontosak, ha a szerződés lejártakor a pénzügyi eszközhöz részvények, kötvények, utalványok, veretlen arany vagy egyéb eszköz vagy árucikk átadására van szükség.

(84)

Különböző rendelkezésekre van szükség a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése szerinti alkalmassági értékelés, illetve a 25. cikk (3) bekezdése szerinti megfelelőségi értékelés alkalmazásához. A próbák eltérő hatállyal bírnak a kapcsolódó befektetési szolgáltatások tekintetében, és eltérő funkciókkal és tulajdonságokkal rendelkeznek.

(85)

A befektetési vállalkozásoknak az alkalmassági jelentésben fel kell tüntetniük az arra vonatkozó információkat – és ezekre fel kell hívniuk az ügyfelek figyelmét –, hogy az ajánlott szolgáltatások vagy eszközök valószínűleg szükségessé teszik-e azt, hogy a lakossági ügyfél a megállapodások rendszeres felülvizsgálatát kérje. Ideértendők azok a helyzetek is, amikor az ügyfélnek valószínűleg tanácsot kell kérnie ahhoz, hogy egy befektetési portfóliót összhangba hozzon az eredeti ajánlott elosztással, ha fennáll a valószínűsége annak, hogy a portfólió eltér a célzott eszközelosztástól.

(86)

A piaci fejlemények figyelembe vétele és a befektetővédelem azonos szintjének biztosítása érdekében tisztázni kell, hogy továbbra is a befektetési vállalkozások lesznek felelősek az alkalmassági vizsgálatok elvégzéséért olyan esetekben is, amikor a befektetési tanácsadást vagy a portfóliókezelési szolgáltatást teljes egészében vagy részben automatizált vagy félautomatizált rendszereken keresztül nyújtják.

(87)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében leírt alkalmassági vizsgálati követelmény szerint azt is tisztázni kell, hogy a befektetési vállalkozásoknak nem csak akkor kell alkalmassági vizsgálatot vállalniuk, ha pénzügyi eszközök vásárlásával kapcsolatos ajánlásról van szó, hanem minden olyan döntés esetében, amikor kereskedésről van szó, ideértve a befektetések megvásárlását, megtartását vagy eladását is.

(88)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az ügylet az érintett pénzügyi eszközökkel járó kockázat, az ügylet típusa, a megbízás sajátosságai vagy a kereskedés gyakorisága miatt lehet alkalmatlan az ügyfél vagy a potenciális ügyfél számára. Az egyenként vizsgálva alkalmasnak minősülő ügyletsorozat alkalmatlan lehet, ha az ajánlásra vagy a kereskedési döntésre nem az ügyfél legjobb érdekeinek megfelelő gyakorisággal kerül sor. Portfóliókezelés esetén az ügylet akkor is alkalmatlan lehet, ha alkalmatlan portfóliót eredményezne.

(89)

A portfóliókezelő ügyfélnek szóló olyan értelmű ajánlása, kérése vagy tanácsa, hogy az ügyfélnek a portfóliókezelő mérlegelési jogkörét meghatározó megbízatást kell adnia a portfóliókezelőnek (vagy módosítania kell a korábbi megbízatást), a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése szerinti ajánlásnak minősül.

(90)

A jogbiztonság érdekében, és hogy az ügyfelek világosabban értsék a nyújtott szolgáltatások jellegét, azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak az ügyfeleknek, írásbeli alapmegállapodást kell kötniük az ügyféllel, amelyben meghatározzák a vállalkozás és az ügyfél lényeges jogait és kötelezettségeit.

(91)

Ez a rendelet nem írja elő az illetékes hatóságok számára a befektetési vállalkozás és lakossági ügyfele közötti alapmegállapodás tartalmának jóváhagyását. A jóváhagyás azonban nem is tilos, amennyiben csak a vállalkozásnak a 2014/65/EU irányelv szerinti következő kötelezettségeit vizsgálja: az ügyfél legjobb érdekeinek megfelelő módon végzett becsületes, tisztességes és hivatásszerű tevékenység, valamint a befektetési vállalkozás és ügyfelei jogainak és kötelezettségeinek és az egyéb feltételek rögzítése, amelyek mellett a vállalkozás szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek.

(92)

A befektetési vállalkozások által vezetendő nyilvántartásokat a vállalkozás típusához és a végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegéhez kell igazítani, biztosítva, hogy a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11), az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) és a jelen rendeletben foglalt nyilvántartási kötelezettségeket teljesítik, és az illetékes hatóságok el tudják végezni a felügyeleti feladataikat és az érvényesítési intézkedéseket a befektetők védelme és a piac integritása érdekében.

(93)

Az ügyfeleknek küldött jelentések és időszakos közlemények fontosságának, valamint a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése bővítésének fényében, a jelen rendeletben leírt jelentési előírások az ügyfelek minden kategóriájára vonatkoznak. Tekintettel az elfogadható partnerekkel folytatott interakciók jellegére, a befektetési vállalkozásoknak meg kell engedni, hogy megállapodásokat kössenek, amelyekben meghatározzák a lakossági és szakmai ügyfelekkel kapcsolatban alkalmazott jelentésektől eltérő konkrét tartalmat és időzítést.

(94)

Amennyiben a portfóliókezelési szolgáltatásokat végző befektetési vállalkozásnak tájékoztatást kell adnia ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek a portfólióban szerepeltethető pénzügyi eszközök típusáról és az eszközökkel bonyolítható ügylettípusokról, a tájékoztatásnak külön kell jeleznie, hogy a befektetési vállalkozás jogosult-e befektetni a szabályozott piacra be nem vezetett pénzügyi eszközökbe, származtatott ügyletekbe, illikvid vagy nagy volatilitású eszközökbe, vagy végrehajtani a következő ügyleteket: rövidre eladás, kölcsönzött pénzeszközökkel történő vásárlás, értékpapír-finanszírozási ügyletek, letéti, biztosítéki vagy árfolyam-kockázati ügyletek.

(95)

Az ügyfeleket tájékoztatni kell a portfóliójuk teljesítményéről és a kezdő befektetéseik értékcsökkenéséről. A portfóliókezelés esetében a kiváltó küszöböt 10 %-os értékcsökkenésben célszerű meghatározni lesz, illetve a teljes portfolió értékéhez viszonyított további 10 %-os csökkenésekre, és azt nem szabad az egyes portfóliókra alkalmazni.

(96)

A portfóliókezelésre vonatkozó jelentési kötelezettségek alkalmazásában az minősül függő kötelezettséggel járó ügyletnek, amely során az ügyfél tényleges vagy potenciális felelőssége meghaladja az eszköz beszerzésének költségét.

(97)

Az ügyfeleknek történő jelentéssel kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában a megbízás típusára való utalás alatt a megbízás minősítése értendő: limitáras megbízás, piaci megbízás vagy egyéb megbízás.

(98)

Az ügyfeleknek történő jelentéssel kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában a megbízás jellegére való utalás alatt értékpapírok jegyzésére adott megbízás vagy opció lehívására adott megbízás, illetve hasonló ügyfélmegbízások értendők.

(99)

A 2014/65/EU irányelv 27. cikke (4) bekezdésének megfelelő végrehajtási politika létrehozásakor a befektetési vállalkozásnak meg kell határoznia az irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében említett tényezők relatív fontosságát, vagy legalább létre kell hoznia a tényezők relatív fontosságának meghatározásához szükséges eljárást, hogy a lehető legjobb eredményt érjék el az ügyfelek számára. A politika érvényesítése érdekében a befektetési vállalkozásnak ki kell választania azt a végrehajtási helyszínt, amely az ügyfélmegbízások végrehajtása során konzisztens módon lehetővé teszi a lehető legjobb eredmény elérését. A legjobb végrehajtásra vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében, a befektetési vállalkozások legjobb végrehajtás kritériumainak szakmai ügyfelek részére történő alkalmazása során általában nem ugyanazokat a végrehajtási helyszíneket használják értékpapír-finanszírozási ügyletekhez (a továbbiakban: SFT-k) és egyéb ügyletekhez. Ennek oka az, hogy az SFT-ket finanszírozási forrásként használják azzal a kötelezettségvállalással, hogy a hitelfelvevő egyenértékű értékpapírt térít vissza egy jövőbeli időpontban valamint az SFT-k feltételeit a partnerek általában kétoldalúan határozzák meg a végrehajtás előtt. Ezért a végrehajtási helyszínek SFT-khez történő kiválasztása korlátozottabb, mint egyéb ügyletek esetében, feltéve, ha az az adott, felek által előre meghatározott feltételektől és az érintett pénzügyi eszközök azon végrehajtási helyszíneire vonatkozó egyedi igénytől függ. Ennek eredményeként a befektetési vállalkozások által kialakított megbízás-végrehajtási politikában figyelembe kell venni az SFT-k sajátos jellemzőit és ebben külön fel kell sorolni az SFT-kre használt végrehajtási helyszíneket. A befektetési vállalkozásnak minden egyes általa végrehajtott ügyfélmegbízásra alkalmaznia kell végrehajtási politikáját, hogy ezzel összhangban a lehető legjobb eredményt érje el ügyfele számára.

(100)

Annak érdekében, hogy azok a befektetési vállalkozások, amelyek más szervezeteknek továbbítják vagy más szervezeteknél helyezik el az ügyfelek megbízásait végrehajtásra, a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdésével és a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban az ügyfelek legjobb érdekeinek megfelelő módon járjanak el, és megfelelő tájékoztatást adjanak ügyfeleiknek a vállalkozásról és szolgáltatásairól, a befektetési vállalkozásoknak a pénzügyi eszközök minden egyes kategóriája tekintetében megfelelő információt kell adniuk ügyfeleiknek az öt legjelentősebb olyan vállalkozásról, amelyeknek továbbítják vagy amelyeknél elhelyezik az ügyfelek megbízásait, továbbá a 2014/65/EU irányelv 27. cikke (6) bekezdésének és a vonatkozó végrehajtási intézkedéseknek megfelelően tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a végrehajtás minőségéről. A végrehajtás céljából más szervezeteknek megbízásokat továbbító vagy azoknál elhelyező befektetési vállalkozás csak akkor választhat ki egyetlen szervezetet a végrehajtásra, ha képes kimutatni, hogy ez konzisztens módon lehetővé teszi a lehető legjobb eredmény elérését ügyfelei számára és ésszerűen elvárhatja, hogy a kiválasztott szervezet lehetővé teszi legalább olyan jó eredmények elérését az ügyfél számára, mint amelyeket más szervezet alkalmazása esetén ésszerűen elvárhatna. Ezt a méltányos elvárást a 2014/65/EU irányelv 27. cikke szerint közzétett vonatkozó adatokkal kell alátámasztani, vagy pedig az említett befektetési vállalkozások által végzett más belső elemzésekkel.

(101)

Annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás a lehető legjobb eredményt biztosítsa az ügyfél számára a lakossági ügyfélmegbízás konkrét utasítás nélküli végrehajtásakor, figyelembe kell vennie azokat a tényezőket, amelyek lehetővé teszik a lehető legjobb eredmény elérését a teljes ellenérték – a pénzügyi eszköz ára és a végrehajtáshoz kapcsolódó költségek – tekintetében. A gyorsaság, a végrehajtás és a teljesítés valószínűsége, a megbízás mérete és jellege, a piaci hatás és bármely más implicit ügyletköltség csak akkor élvezhet elsőbbséget a közvetlen ár- és költségmegfontolásokkal szemben, ha a lakossági ügyfél számára a teljes ellenértéket figyelembe véve a lehető legjobb eredmény eléréséhez szükséges.

(102)

Ha a befektetési vállalkozás az ügyféltől kapott utasítások alapján teljesíti a megbízást, úgy kell tekintetni, hogy a megbízásnak csak az utasításokkal érintett részére vonatkozóan tett eleget a legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettségeinek. Az a tény, hogy az ügyfél csak a megbízás egy részének vonatkozásában adott utasításokat, nem mentesíti a befektetési vállalkozást a megbízás többi, az utasításokkal nem érintett részével kapcsolatos, legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettségek alól. A befektetési vállalkozás nem ösztönözheti az ügyfelet olyan utasítás adására – az utasítás tartalmának ügyfél számára történő kifejezett megjelölésével vagy implicit ajánlásával –, hogy a befektetési vállalkozás egy megadott módon teljesítse a megbízást, amikor a vállalkozásnak feltételezhetően tudnia kell arról, hogy egy ilyen utasítás valószínűleg megakadályozza a lehető legjobb eredmény elérését az ügyfél számára. Ez azonban nem akadályozhatja meg azt, hogy a vállalkozás felkérje az ügyfelet kettő vagy több meghatározott kereskedési helyszín közötti választásra, amennyiben ezek a helyszínek megfelelnek a vállalkozás végrehajtási politikájának.

(103)

A befektetési vállalkozás saját számlára kereskedése az ügyfelekkel az ügyfélmegbízások végrehajtásának minősül, ezért a 2014/65/EU irányelv és ezen rendelet követelményei vonatkoznak rá, különös tekintettel a legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettségekre. Amennyiben azonban a befektetési vállalkozás olyan árajánlatot tesz ügyfelének, amellyel teljesítené a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségét, ha az árajánlatot annak nyújtásakor végrehajtaná, úgy a vállalkozásnak teljesítenie kell ugyanezen kötelezettségeket akkor is, ha az árajánlatot annak ügyfél általi elfogadása után hajtja végre, feltéve hogy a változó piaci feltételeket és az árajánlat tétele és elfogadása között eltelt időt figyelembe véve az árajánlat nem veszti el egyértelműen érvényességét.

(104)

Az ügyfélmegbízások során a lehető legjobb eredmény elérésére vonatkozó kötelezettség a pénzügyi eszközök minden típusára vonatkozik. Az eltérő piaci struktúrákat vagy a pénzügyi eszközök eltérő struktúráit figyelembe véve azonban nehéz azonosítani és alkalmazni az eszközök minden típusára érvényes és hatékony, egységes szabvánnyal és eljárással rendelkező legjobb végrehajtást. A legjobb végrehajtással kapcsolatos kötelezettségeket tehát az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások végrehajtásával összefüggő különböző körülmények figyelembe vételével kell alkalmazni. Például a testreszabott tőzsdén kívüli pénzügyi eszközt bevonó, az ügyfél és a befektetési vállalkozás körülményeihez igazított egyedi szerződéses viszonyt feltételező ügyletek a legjobb végrehajtás szempontjából nem hasonlíthatók a központosított végrehajtási helyszíneken kereskedett részvényeket bevonó ügyletekhez. [Mivel a legjobb végrehajtási kötelezettség minden pénzügyi eszközre érvényes, függetlenül attól, hogy kereskedési helyszínen kereskednek velük vagy tőzsdén kívül, a befektetési vállalkozásoknak piaci adatokat kell gyűjteniük, hogy ellenőrizni tudják, hogy egy adott tőzsdén kívüli ár tisztességes-e, és betartja-e a legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettséget.

(105)

Ezen rendeletnek a végrehajtási politikára vonatkozó rendelkezései nem érintik a befektetési vállalkozásokra vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (7) bekezdése szerinti általános kötelezettséget, amely szerint felügyelniük kell a megbízások végrehajtására vonatkozó megoldások hatékonyságát és a végrehajtási politikát, és rendszeresen értékelniük kell a helyszíneket.

(106)

Ez a rendelet nem írja elő a legjobb végrehajtást célzó erőfeszítések megkettőzését a megbízás vagy a portfoliókezelés fogadásának és továbbításának szolgáltatását végző befektetési vállalkozás, illetve azon befektetési vállalkozás között, amelyhez az előbbi a végrehajtási megbízásokat továbbítja.

(107)

A legjobb végrehajtásra vonatkozó 2014/65/EU irányelv szerinti kötelezettség előírja a befektetési vállalkozások számára, hogy minden megfelelő lépést tegyenek meg a lehető legjobb eredmény elérésére az ügyfeleik számára. A végrehajtás minősége – amelynek része a végrehajtás sebessége és valószínűsége (például a teljesítési arány), valamint az árjavítás elérhetősége és bekövetkezése – fontos tényező a legjobb végrehajtás biztosításában. A különböző végrehajtási helyszínek által átadott, a végrehajtás minőségére vonatkozó adatok elérhetősége, összehasonlíthatósága és egységesítése alapvető fontosságú ahhoz, hogy a befektetési vállalkozások és a befektetők azonosítsák az ügyfelek számára a legjobb végrehajtási minőséget biztosító végrehajtási helyszíneket. Annak érdekében, hogy a legjobb végrehajtási eredményeket érjék el egy adott ügyfél esetében, a befektetési vállalkozásoknak össze kell hasonlítaniuk és elemezniük kell a vonatkozó adatokat, ideértve a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (3) bekezdése értelmében nyilvánosságra hozottakat is, és a vonatkozó végrehajtási intézkedéseket.

(108)

A megbízásokat végrehajtó befektetési vállalkozásoknak csak egyetlen végrehajtási helyszínt kell felvenniük a politikájukba, ha be tudják mutatni, hogy ügyfeleik számára így tudják konzisztens módon a legjobb végrehajtást elérni. A befektetési vállalkozásoknak csak egyetlen végrehajtási helyszínt kell kiválasztaniuk, ha várható az, hogy a kiválasztott végrehajtási helyszínen olyan eredményt tudnak elérni az ügyfelek számára, ami legalább olyan jó, mint amit elvárhatnak az alternatív végrehajtási helyszíneken. Ezt a méltányos elvárást a 2014/65/EU irányelv 27. cikke szerint közzétett vonatkozó adatokkal kell alátámasztani, vagy pedig a vállalkozások által végzett más belső elemzésekkel.

(109)

Az ügyletek újraosztása akkor minősül hátrányosnak az ügyfélre nézve, ha az újraosztás következtében a befektetési vállalkozás vagy egy adott ügyfél igazságtalan elsőbbséget élvez.

(110)

Az 596/2014/EU rendelet sérelme nélkül az ezen rendeletnek az ügyfélmegbízások kezelésére vonatkozó rendelkezései alkalmazásában az ügyfélmegbízások nem kezelhetők összehasonlíthatóként, ha különböző médiumokon át érkeznek, és azok nem kezelhetők sorrendben. Az információ jogszerűtlen használatának minősül, ha a befektetési vállalkozás arra használja a függőben lévő ügyfélmegbízásra vonatkozó információt, hogy saját számlára kereskedjen az ügyfélmegbízás hátterében álló pénzügyi eszközökkel vagy kapcsolódó pénzügyi eszközökkel. Pusztán az a tény azonban, hogy az árjegyzők vagy a partneri tevékenységre feljogosított szervek csak a pénzügyi eszközök vételére és eladására irányuló törvényes üzleti tevékenységükre szorítkoznak, vagy hogy a harmadik felek nevében megbízások végrehajtására feljogosított személyek csak a megbízások kötelességszerű végrehajtására szorítkoznak, önmagában nem minősíthető az információ jogszerűtlen használatának.

(111)

Annak felmérése során, hogy a piac teljesíti-e a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott előírásokat, melyek szerint a piacon kereskedési engedélyt kapott kibocsátók legalább 50 %-a kkv legyen, az illetékes hatóságoknak rugalmasan kell hozzáállniuk a korábbi előélettel még nem rendelkező piacokhoz, az olyan újonnan alapított kkv-khoz, amelyek pénzügyi eszközeit három évnél rövidebb időre veszik fel kereskedésre, és a kizárólag nem részvényjellegű pénzügyi eszközök kibocsátóihoz.

(112)

Tekintettel az uniós kkv-kre összpontosító, meglévő MTF-ek működési modelljeinek sokféleségére, valamint az új kategóriát képező kkv-tőkefinanszírozási piac sikerének biztosítása érdekében célszerű megfelelő fokú rugalmasságot biztosítani a kkv-tőkefinanszírozási piacok számára annak értékelésében, hogy a kibocsátók megfelelnek-e az adott kereskedési helyszínre történő bevezetés feltételeinek. A kkv-tőkefinanszírozási piacok szabályai semmiképpen sem róhatnak annál nagyobb terheket a kibocsátókra, mint amelyeket a szabályozott piacokon szereplő kibocsátókra érvényes szabályok rónak az ott megjelenő kibocsátókra.

(113)

Azon bevezetési dokumentum tartalmát illetően, amelyet egy kibocsátónak akkor kell elkészítenie, ha a kibocsátási tájékoztató összeállítására vonatkozó, 2003/71/EK irányelv szerinti követelmény nem alkalmazandó, és első alkalommal vezeti be az értékpapírjait a kkv-tőkefinanszírozási piacra, helyénvaló az illetékes hatóságokra bízni annak megítélését, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetője által meghatározott szabályok biztosítják-e a befektetők megfelelő tájékoztatását. Bár a bevezetési dokumentumban feltüntetett információkért a kibocsátónak kell vállalnia a teljes felelősséget, a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetőjének kell meghatároznia, hogy hogyan kell a bevezetési dokumentumot megfelelően felülvizsgálni. A felülvizsgálat nem feltétlenül az illetékes hatóság vagy az üzemeltető hivatalos jóváhagyását jelenti.

(114)

Az éves és féléves pénzügyi beszámolók kibocsátók által történő közzététele az átláthatóság megfelelő minimális normáját jelenti, ami összhangban áll a kkv-kra összpontosító, meglévő piacokon uralkodó legjobb gyakorlattal. A pénzügyi beszámolók tartalmát illetően a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetőjének módot kell biztosítani arra, hogy előírja akár a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS), akár a helyi jogszabályok által megengedett pénzügyi beszámolási standardok, akár mindkettő alkalmazását azon kibocsátók számára, akiknek a pénzügyi eszközeivel az általa működtetett kereskedési helyszínen kereskednek. A pénzügyi beszámolók közzétételére vonatkozó határidőknek a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13) foglaltaknál enyhébbnek kell lenniük, mivel a kevésbé szigorú időkeretek jobban megfelelnek a kkv-k igényeinek és körülményeinek.

(115)

Mivel a szabályozott piacokon működő kibocsátókkal kapcsolatos információk terjesztésére vonatkozóan a 2004/109/EK irányelv által előírt szabályok túlságosan nagy terheket rónának a kkv-tőkefinanszírozási piacon szereplő kibocsátókra, célszerűbb megoldás, ha a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetőjének a honlapja lesz azon befektetők referenciapontja, akik az adott helyszínen kereskedett kibocsátókról keresnek információkat. A kkv-tőkefinanszírozási piac működtetőjének honlapján történő közzététel a kibocsátó honlapjára mutató közvetlen link segítségével is megoldható, ha az információt ott tették közzé; ez esetben a linknek közvetlenül a kibocsátó honlapjának azon megfelelő részére kell vezetnie, ahol a szabályozói információkat könnyen megtalálják a befektetők.

(116)

Pontosabban meg kell határozni, hogy egy pénzügyi eszköznek a felfüggesztése vagy a kereskedésből való törlése jelentősen sértheti-e a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését. Ezen a téren közelíteni kell egymáshoz az eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a piac olyan tagállamban működő szereplői, ahol a pénzügyi eszközök kereskedését felfüggesztették vagy azokat törölték a kereskedésből, nem szenvedjenek hátrányt olyan más tagállamok piaci résztvevőivel szemben, ahol tovább folyik a kereskedés.

(117)

A megfelelő szintű konvergencia biztosítása érdekében meg kell határozni azon körülmények listáját, amelyek jelentősen sértik a befektetők érdekeit és a piac szabályos működését, és amely alapul szolgálhat egy nemzeti illetékes hatóság, szabályozott piacot működtető piacműködtető, illetőleg MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető azon döntéséhez, hogy ne rendelje el egy pénzügyi eszköz kereskedésből történő felfüggesztését vagy törlését, vagy ne kövesse az erre irányuló értesítéseket. Ennek a listának nem kell teljes körűnek lennie, mivel így keretet szolgáltat a nemzeti illetékes hatóságok számára szakmai megítélés gyakorlására, és biztosítja számukra a szükséges rugalmasságot az egyedi esetek értékeléséhez.

(118)

A 2014/65/EU irányelv 31. cikkének (2) bekezdése és 54. cikkének (2) bekezdése előírja az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők, valamint a szabályozott piacok működtetői számára, hogy bizonyos feltételek esetén haladéktalanul tájékoztassák az illetékes nemzeti hatóságaikat. Ez az előírás azt kívánja biztosítani, hogy az illetékes nemzeti hatóságok teljesíteni tudják a szabályozói feladataikat, és időben értesüljenek azokról az eseményekről, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a piacok működésére és integritására. A kereskedési helyszínek működtetőitől kapott tájékoztatásnak képessé kell tennie az illetékes nemzeti hatóságokat arra, hogy azonosítsák és értékeljék a piacokat és a piaci résztvevőket fenyegető veszélyeket, valamint arra, hogy hatékonyan reagáljanak, és szükség esetén intézkedéseket hozzanak.

(119)

Célszerű összeállítani azoknak a fontos körülményeknek a nem kimerítő listáját, amelyek egy pénzügyi eszközzel kapcsolatban a kereskedési helyszín szabályainak jelentős mértékű megsértésére, szabálytalan kereskedési feltételekre vagy rendszerzavarokra utalnak, és ezáltal aktiválják a kereskedési helyszínek működtetőjének a 2014/65/EU irányelv 31. cikke (2) bekezdése és 54. cikke (2) bekezdése szerinti, az illetékes hatóságok haladéktalan értesítésére vonatkozó kötelezettségét. E tekintetben a „kereskedési helyszín szabályai” fogalmat tágan kell értelmezni, beleértve azokba minden olyan szabályt, szabályzatot, rendelkezést, valamint a kereskedési helyszín és a résztvevői között létrejött szerződéses megállapodások általános szerződési feltételeit, amelyek meghatározzák a kereskedés és a kereskedési helyszínre történő bevezetés feltételeit.

(120)

Az 596/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó, esetlegesen visszaélésre utaló magatartás vonatkozásában helyénvaló továbbá összeállítani a bennfentes kereskedés és a piaci manipuláció olyan jeleinek nem kimerítő listáját, amelyeket a kereskedési helyszín működtetőjének figyelembe kell vennie az ügyletek vagy a kereskedési megbízások vizsgálata során, annak megállapítása érdekében, hogy fennáll-e a 2014/65/EU irányelv 31. cikkének (2) bekezdése és 54. cikkének (2) bekezdése szerinti, az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatására vonatkozó kötelezettsége. Ebben az értelemben a „kereskedési megbízás” fogalma magában foglal minden megbízástípust, ideértve az eredeti megbízásokat, a megbízások módosítását, aktualizálását és törlését, függetlenül attól, hogy végrehajtották-e őket vagy sem, valamint függetlenül a kereskedési helyszínhez való hozzáférés módjától.

(121)

A bennfentes kereskedésre és a piaci manipulációra utaló jelek listájának sem kell teljes körűnek, sem meghatározónak lennie a piaci visszaélés vagy a piaci visszaélés kísérlete elkövetésének megállapítása tekintetében, mivel az egyes jelek önmagukban nem feltétlenül jelentenek piaci visszaélést vagy arra tett kísérletet. Az egy vagy két jelnek megfelelő ügylet vagy kereskedési megbízás végrehajtása mögött jogos indok is meghúzodhat, és az megfelelhet a kereskedési helyszín szabályainak.

(122)

Az átláthatóság piaci szereplők számára történő biztosítása, valamint ezzel egyidejűleg a piaci visszaélések megelőzése és a pozíciótulajdonosok személyazonosságának védelme érdekében, a 2014/65/EU irányelv 58. cikke (1) bekezdésének a) pontjában jelzett összesített heti pozíciójelentések közzététele csak olyan szerződésekre vonatkozhat, amelyekkel bizonyos számú személy, bizonyos méret felett kereskedik, az e rendeletben meghatározottak szerint.

(123)

Unió-szerte biztosítandó a piaci adatok ésszerű üzleti alapon, egységes módon történő elérhetővé tételét, ez a rendelet meghatározza az APA-k és CTP-k által teljesítendő feltételeket. E feltételek célja annak biztosítása, hogy a piaci adatok ésszerű üzleti alapon való elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettség kellően egyértelmű legyen a hatékony és egységes alkalmazás biztosításához, ugyanakkor figyelembe vegye, hogy az adatszolgáltatók eltérő működési modelleket és költségstruktúrát alkalmaznak.

(124)

Annak biztosítása érdekében, hogy a piaci adatok díját ésszerű szinten szabják meg, a piaci adatok méltányos üzleti alapon való elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettség teljesítése során ésszerű kapcsolatnak kell fennállnia a díjak és az adat-előállítási és -forgalmazási költségek között. Következésképpen – a versenyjogi szabályok alkalmazásának sérelme nélkül – az adatszolgáltatóknak a piaci adatok árát a költségek alapján kell meghatározniuk, amelyen felül ésszerű árrés alkalmazható, olyan tényezők figyelembevételével, mint az árbevétel-arányos eredmény, a költségarányos-eredmény, a működésieszköz-arányos eredmény és a tőkemegtérülés. Amennyiben az adatszolgáltatóknál közös adatszolgáltatási és egyéb szolgáltatási költségek merülnek fel, az adatszolgáltatási költségek magukba foglalhatják az egyéb nyújtott szolgáltatások közös költségeinek megfelelő részét. Mivel a pontos költségek meghatározása rendkívül összetett feladat, ehelyett a költségallokációs és költségarányosítási módszereket kell meghatározni, a pontos költségek kiválasztását a piaciadat-szolgáltatók hatáskörében hagyva.

(125)

A piaci adatokhoz megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy az objektív, közzétett kritériumok alapján egyazon kategóriába sorolt összes ügyfél számára azonos áron és azonos feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani a piaci adatokhoz.

(126)

Annak érdekében, hogy az adatfelhasználók más szolgáltatások vásárlása nélkül is hozzáférhessenek a piaci adatokhoz, a piaci adatokat más szolgáltatásoktól leválasztva kell hozzáférhetővé tenni. Elkerülendő, hogy az adatfelhasználók ugyanazért a piaci adatért többször fizessenek akkor, amikor különböző piaciadat-szolgáltatóktól vásárolnak adatokat, a piaci adatokat felhasználói alapon kell hozzáférhetővé tenni, kivéve akkor, ha ez az adatszolgáltatás léptékére és hatókörére tekintettel aránytalan költségekkel járna a az APA és a CTP számára.

(127)

Annak érdekében, hogy az adatfelhasználók és az illetékes hatóságok ténylegesen értékelhessék, hogy a piaci adatokat ésszerű üzleti alapon tették-e hozzáférhetővé, az adatok hozzáférhetővé tételének lényeges feltételeit közzé kell tenni. Az adatszolgáltatókat ezért a díjak, a piaci adatok tartalma és – a tényleges költségek közzététele nélkül – az általuk a költségek meghatározása céljából alkalmazott költségelszámolási módszerek tekintetében közzétételre kell kötelezni.

(128)

Olyan kötelezettség létrehozásának elkerülése érdekében, amely alapján valamely kereskedési helyszínnek egynél több illetékes hatósággal kellene kapcsolatban állnia, vagy egynél több illetékes hatóság felügyelete alá tartozna, ha ilyen kötelezettség egyébként nem állna fenn a 2014/65/EU irányelv szerint, kritériumokat kell megállapítani annak meghatározásához, hogy a szabályozott piac, az MTF és az OTF műveletei mikor lényegi fontosságúak a fogadó tagállamban. Az MTF-k és OTF-ek esetében az a célszerű, hogy csak a jelentős piaci részesedéssel rendelkező MTF-ek és OTF-ek minősüljenek lényegi fontosságúnak, mert így egy gazdaságilag nem jelentős MTF vagy OTF áthelyezése vagy felvásárlása automatikusan nem váltja ki a 2014/65/EU irányelv 79. cikke (2) bekezdésében említett együttműködési mechanizmus végrehajtását.

(129)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet e jogoknak és elveknek megfelelően kell értelmezni és alkalmazni, különösen tekintettel a személyes adatok védelmének jogára, a vállalkozás szabadságára, a fogyasztók védelméhez való jogra, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogra. A személyes adatoknak a rendelet keretében történő minden feldolgozása során be kell tartani az alapvető jogokat, ideértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke szerinti jogot, és meg kell felelni a 95/46/EK irányelvnek és a 45/2001/EK rendeletnek.

(130)

A Bizottság kikérte a 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) által létrehozott ESMA szakmai tanácsait.

(131)

E rendelet alkalmazásának kezdő időpontját össze kell hangolni a 2014/65/EU irányelv alkalmazandóvá válásának időpontjával annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok és befektetési vállalkozások alkalmazkodhassanak az e rendeletben foglalt új követelményekhez, és így azokat hatékonyan és eredményesen lehessen alkalmazni,

a)

a vállalkozás igazgatója, társa vagy annak megfelelője, ügyvezetője vagy függő ügynöke;

b)

a vállalkozás függő ügynökének igazgatója, társa vagy annak megfelelője, vagy ügyvezetője;

c)

a vállalkozás vagy függő ügynöke alkalmazottja, illetve bármely más természetes személy, aki szolgálatait a vállalkozás vagy függő ügynöke rendelkezésére és ellenőrzése alá bocsátja, és aki részt vesz a vállalkozás befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek végzésében;

d)

olyan természetes személy, aki közvetlenül részt vesz a befektetési vállalkozás vagy függő ügynöke számára nyújtott szolgáltatásban, kiszervezési megoldással, amelynek célja a vállalkozás befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek elvégzése;

a)

a releváns személy házastársa vagy olyan partnere, aki a nemzeti törvények értelmében a házastárssal egyenértékűnek számít;

b)

a releváns személy eltartott gyermeke vagy nevelt gyermeke;

c)

a releváns személy bármely olyan rokona, aki az adott személyes ügylet időpontjában legalább egy éve egy háztartásban él vele;

a)

az ezen az adathordozón nyújtott tájékoztatás összhangban van a vállalkozás és az ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel; és

b)

a tájékoztatást fogadó személy a papíron vagy a másik tartós adathordozón kapott tájékoztatás lehetősége közül kifejezetten a másik adathordozót választja.

a)

az ezen az adathordozón nyújtott e tájékoztatás összhangban van a vállalkozás és az ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel;

b)

az ügyfélnek kifejezetten beleegyezését kell adnia az adott információról való ilyen formájú tájékoztatáshoz;

c)

az ügyfelet elektronikus úton értesíteni kell a weboldal címéről és a tájékoztatás weboldalon belüli elérhetőségéről;

d)

a tájékoztatásnak naprakésznek kell lennie;

e)

a tájékoztatásnak folyamatosan hozzáférhetőnek kell lennie a weboldalon mindaddig, amíg az ügyfélnek indokolt igénye lehet a megtekintésre.

a)

szoros és tényszerű kapcsolat áll fenn a szakmai tevékenység és az azonos ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatás teljesítése között, és a befektetési szolgáltatást a fő szakmai tevékenység kiegészítésének lehet tekinteni;

b)

a fő szakmai tevékenység ügyfelei számára nyújtott befektetési szolgáltatások nem kívánnak rendszeres bevételi forrást kínálni a szakmai tevékenységet végző személynek; és

c)

a szakmai tevékenységet nyújtó személy a befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó képességét nem forgalmazza vagy nem hirdeti egyéb módon, kivéve, ha az ügyfelekkel közli, hogy ezt fő szakmai tevékenység kiegészítéseként végzi.

a)

olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az ügylet felei arányos intézkedéseket hoznak az alapul szolgáló áru leszállításának és átvételének biztosítására; a villamos energia és gáz területén az átvitelirendszer-működtetővel kötött kiegyenlítő megállapodás akkor tekinthető arányosnak, ha a feleknek biztosítaniuk kell a villamos energia vagy gáz fizikai szállítását;

b)

a szerződő felek számára feltétel nélküli, korlátozás nélküli és érvényesíthető kötelezettségeket állapít meg az adott alapul szolgáló áru szállítására és fogadására;

c)

nem teszi lehetővé, hogy a természetben történő teljesítést bármely fél készpénzes elszámolásra váltsa;

d)

a szerződés keretében fennálló kötelezettségeket nem lehet beszámítani az érintett felek között létrejött egyéb szerződésekből eredő kötelezettségekbe, ez azonban nem sértheti a felek készpénzes fizetési kötelezettségek nettósítására vonatkozó szerződéses jogait.

a)

maguknak az érintett áruknak a fizikai leszállítása;

b)

olyan okmány átadása, amely tulajdonjog jellegű jogot biztosít az érintett áru vagy az érintett áru adott mennyisége tekintetében;

c)

az áru adott mennyisége tekintetében tulajdonjog jellegű jogok átruházásának egyéb módjai az áru fizikai leszállítása nélkül, ideértve az értesítést, ütemezést vagy az energiaellátó hálózat működtetőjének adott jelölést, amely jogosultságot biztosít a címzettnek az áru adott mennyiségére.

a)

teljesíti az alábbi kritériumok egyikét:

(b)

az ügyletet egységesítik, így az árfolyamot, a mennyiséget, a szállítási határidőt és az egyéb feltételeket elsősorban a rendszeresen közzétett árfolyamok, szabványmennyiségek vagy szabványos szállítási határidők említésével határozzák meg.

a)

két kereskedési nap;

b)

a piacon az adott áru, eszköz vagy jog esetében szabványos teljesítési határidőként általánosan elfogadott határidő.

a)

készpénzben teljesítik vagy teljesíthetik egy vagy több fél választása alapján, de nemteljesítésen vagy egyéb felmondási eseményen kívüli okból;

b)

szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy harmadik országbeli, ezekhez hasonló funkciót betöltő kereskedési helyszínen kötik;

c)

teljesülnek az (1) bekezdésben említett, ügylettel kapcsolatos feltételek.

a)

a villamosenergia-átviteli hálózat, villamosenergia-kiegyenlítő mechanizmus vagy csővezetékes hálózat üzemeltetője vagy kezelője köti;

b)

szükség van rá a villamos energia kínálatának és használatának adott időszakban történő kiegyensúlyozásához, ideértve azt az esetet is, amikor a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése szerinti átvitelirendszer-működtető által lekötött tartalék kapacitás az átvitelirendszer-működtető beleegyezésével átadásra kerül valamely előre minősített kiegyensúlyozó szolgáltatótól egy másiknak.

a)

telekommunikációs sávszélesség;

b)

árutárolási kapacitás;

c)

árukkal kapcsolatos továbbítási vagy szállítási kapacitás, akár kábelen, csővezetéken vagy egyéb módon, kivéve a villamos energia továbbításának övezetközi kapacitásaival kapcsolatos kapacitásjogokat, amikor azokra az elsődleges piacon az átvitelirendszer-működtető vagy az ő nevében szolgáltatóként eljáró személy köt szerződést, a továbbítási kapacitás kiosztása érdekében;

d)

olyan egység, jóváírás, engedély, jog vagy hasonló eszköz, amely közvetlenül kapcsolódik a megújuló forrásokból nyert energia szállításához, elosztásához vagy fogyasztásához, kivéve, ha a szerződés már a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának hatálya alá tartozik;

e)

geológiai, környezeti vagy egyéb fizikai változó, kivéve, ha a szerződés olyan egységgel kapcsolatos, amely elismerten megfelel a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (19) megfogalmazott előírásoknak;

f)

bármely helyettesíthető eszköz vagy jog – szolgáltatás fogadásának jogát kivéve –, amely átruházható;

g)

index vagy mérőszám, amely valamilyen eszköz, jog, szolgáltatás vagy kötelezettség ügyletének árához, értékéhez vagy mennyiségéhez kapcsolódik;

h)

aktuáriusi statisztikákon alapuló index vagy mérőszám.

a)

adott pénzügyi eszköz vétele, eladása, jegyzése, cseréje, visszaváltása, tartása vagy garantálása;

b)

pénzügyi eszköz vételére, eladására, jegyzésére, cseréjére vagy visszaváltására vonatkozó, adott pénzügyi eszköz által biztosított jog gyakorlása vagy nem gyakorlása.

a)

azonnali ügylet e cikk (2) bekezdése értelmében;

b)

olyan fizetési mód, amelyet:

a)

a (3) bekezdésben meghatározott bármely fő devizapár vonatkozásában 2 kereskedési nap;

b)

minden olyan devizapárnál, ahol legalább az egyik deviza nem fő deviza, vagy 2 kereskedési nap, vagy – amennyiben ez hosszabb – a piacon az adott devizapárra szabványos teljesítési határidőként általánosan elfogadott határidő;

c)

amennyiben a devizák átváltására kötött szerződés fő célja egy átruházható értékpapír vagy egy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyének adásvétele, a piacon az adott átruházható értékpapír vagy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyének elszámolására szabványos teljesítési határidőként általánosan elfogadott határidő, vagy – amennyiben ez rövidebb – 5 kereskedési nap.

a)

a devizák átváltását harmadik devizán keresztül hajtják végre, a likviditás miatt;

b)

a devizák átváltására vonatkozó szabványos teljesítési határidő a harmadik deviza joghatóságához igazodik.

a)

az értéküket bármikor meg lehet határozni;

b)

nem származtatott termékek;

c)

kibocsátáskori lejárati idejük legfeljebb 397 nap.

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a pénzügyi eszközben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a pénzügyi eszközben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan napi gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben abban a pénzügyi eszközben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta az alábbiak valamelyikét:

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a kötvényben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a kötvényben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben abban a kötvényben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a strukturált pénzügyi termékben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a strukturált pénzügyi termékben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben abban a strukturált pénzügyi termékben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a származtatott termékben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a származtatott termékben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa a származtatott termék adott osztályában az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben abban a származtatott termékben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a kibocsátási egységben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a kibocsátási egységben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek a kibocsátási egység adott típusában átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben a kibocsátási egységben, ha az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:

a)

másodpercenként legalább 2 üzenet bármely adott, kereskedési helyszínen forgalmazott pénzügyi eszköz vonatkozásában;

b)

másodpercenként legalább 4 üzenet az összes, kereskedési helyszínen forgalmazott pénzügyi eszköz vonatkozásában.

a)

olyan döntéshozatali eljárásokat és szervezeti felépítést alakít ki, vezet be és tart fenn, amely világos és dokumentált módon meghatározza az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, és kiosztja a feladat- és a felelősségi köröket;

b)

biztosítja, hogy a vállalkozás releváns személyei tudják, hogy felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében milyen eljárásokat kell követniük;

c)

megfelelő belsőkontroll-mechanizmusokat alakít ki, vezet be és tart fenn annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás minden szintje megfeleljen a döntéseknek és eljárásoknak;

d)

alkalmazottai rendelkeznek a számukra kijelölt felelősségi körök ellátásához szükséges jártassággal, tudással és szakértelemmel;

e)

a befektetési vállalkozás minden szintjén kialakítja, bevezeti és fenntartja a hatékony belső jelentéstételt és információközlést;

f)

megfelelő és rendezett nyilvántartást vezet üzleti tevékenységéről és szervezeti rendszeréről;

g)

biztosítja, hogy az a tény, hogy releváns személyei többféle funkciót töltenek be, ne akadályozza őket az egyes funkciók megalapozott, becsületes és szakszerű ellátásában, és ne is járjon ennek kockázatával.

a)

folyamatosan felügyeli és rendszeresen értékeli az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően létrehozott intézkedések és eljárások megfelelőségét és eredményességét, valamint a vállalkozás kötelezettségeknek való megfelelésben észlelt hiányosságainak kezelését célzó intézkedéseket;

b)

tanácsokkal látja el és segíti a befektetési szolgáltatások és tevékenységek elvégzéséért felelős releváns személyeket annak érdekében, hogy elősegítsék a vállalkozás megfelelését a 2014/65/EU irányelvben előírt kötelezettségeknek;

c)

legalább éves gyakorisággal jelentést tesz a vezető testületnek a befektetési szolgáltatások és tevékenységek átfogó ellenőrzési környezetének megvalósításáról és hatékonyságáról, az azonosított kockázatokról és a panaszok kezeléséről, valamint az elvégzett vagy elvégzendő jogorvoslati intézkedésekről;

d)

nyomon követi a panaszkezelő folyamat működését, és a panaszokat releváns információforrásnak tekinti az általános ellenőrzési feladatai kontextusában.

a)

a megfelelési funkció rendelkezik a szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal és szakértelemmel, valamint valamennyi lényeges információhoz hozzáfér;

b)

a vezető testület a megfelelési funkcióért és a 2014/65/EU irányelv és e rendelet 25. cikkének (2) bekezdése szerinti megfeleléssel kapcsolatos jelentéstételért felelős tisztviselőt jelöl ki és vált le;

c)

a megfelelési funkció eseti alapon közvetlenül a vezető testületnek jelenti, ha komoly kockázatát észleli annak, hogy a vállalkozás nem teljesíti a 2014/65/EU irányelvben leírt kötelezettségeit;

d)

a megfelelési funkcióban részt vevő releváns személyek nem vesznek részt az általuk nyomon követett szolgáltatások vagy tevékenységek elvégzésében;

e)

a megfelelési funkcióban részt vevő releváns személyek díjazását meghatározó módszer nem veszélyezteti az objektivitásukat, és nem is jár ennek kockázatával.

a)

megfelelő kockázatkezelési politikákat és eljárásokat alakít ki, vezet be, és tart fenn, amelyek azonosítják a vállalkozás tevékenységeivel, folyamataival és rendszereivel összefüggő kockázatokat, és adott esetben megállapítják a befektetési vállalkozás által eltűrt kockázati szintet;

b)

hatékony megoldásokat, folyamatokat és mechanizmusokat dolgoz ki a vállalkozás tevékenységeivel összefüggő kockázatok kezelésére, a megállapított kockázattűrési szint figyelembevételével;

c)

felügyeli:

a)

végrehajtja az (1) bekezdésben említett politikákat és eljárásokat;

b)

a 25. cikk (2) bekezdésének megfelelően jelentést tesz és tanácsot ad a felső vezetésnek.

a)

ellenőrzési tervet hoz létre, hajt végre és tart fenn a befektetési vállalkozás rendszerei, belsőkontroll-mechanizmusai és megoldásai megfelelőségének és eredményességének vizsgálata és értékelése érdekében;

b)

ajánlásokat bocsát ki az a) ponttal összhangban végzett munka eredményére alapozva, és ellenőrzi az ajánlások teljesítését;

c)

a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban elkészíti a belső ellenőrzéssel kapcsolatos jelentéseket.

a)

a releváns személy szakmai tevékenységi körén kívül jár el;

b)

a kereskedés a következő személyek valamelyikének számlájára történik:

a)

az 596/2014/EU rendelet értelmében tilos az érintett személy számára;

b)

a bizalmas információ jogszerűtlen használatával vagy nem megfelelő feltárásával jár;

c)

összeférhetetlen vagy összeférhetetlen lehet a befektetési vállalkozás 2014/65/EU irányelvből eredő kötelezettségeivel.

a)

pénzügyi eszközökkel olyan ügyletet köt, amely, ha az a releváns személy személyes ügylete lenne, a (2) vagy (3) bekezdésnek, a 37. cikk (2) bekezdése a) vagy b) pontjának vagy a 67. cikk (3) bekezdésének a hatálya alá tartozna;

b)

más személyt ilyen ügylet megkezdésére késztet vagy ilyen értelmű tanácsot ad.

a)

az (1), (2), (3) és (4) bekezdés hatálya alá tartozó minden releváns személy ismeri a személyes ügyletekkel kapcsolatos korlátozásokat, valamint az (1), (2), (3) és (4) bekezdés alapján a befektetési vállalkozás által létrehozott, a személyes ügyletekre és a feltárásra vonatkozó korlátozásokat és intézkedéseket;

b)

a vállalkozást haladéktalanul értesítik a releváns személyek által kötött személyes ügyletekről az ügyletről küldött értesítés, vagy a vállalkozást az ilyen ügyletek azonosításában segítő egyéb eljárások útján;

c)

nyilvántartást vezetnek azokról a személyes ügyletekről, amelyekről a vállalkozás értesítést kapott vagy amelyeket maga azonosított, beleértve az ilyen ügyletekkel összefüggő engedélyt vagy tiltást.

a)

diszkrecionális portfóliókezelési szolgáltatás keretében végrehajtott személyes ügyletek, amennyiben a portfólió kezelője és a releváns személy – vagy bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végrehajtják – között nincs előzetes kommunikáció az ügyletről;

b)

ÁÉKBV-kra vagy alternatív befektetési alapokra vonatkozó személyes ügyletek, amelyek a tagállam joga szerint olyan felügyelet alatt állnak, amely az eszközeik tekintetében egyenértékű szintű kockázatmegosztást ír elő, ha a releváns személy és bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végzik, nem vesz részt az adott vállalkozás irányításában.

a)

a vállalkozásnak nyújtott tanácsadói szolgáltatások és egyéb, a vállalkozás befektetési tevékenységének részét nem képező szolgáltatások, beleértve a vállalkozásnak nyújtott jogi tanácsadást, a vállalkozás alkalmazottainak képzését, a számlázási szolgáltatásokat és a vállalkozás helyiségeinek és alkalmazottainak biztonságát is;

b)

szabványosított szolgáltatások megvásárlása, beleértve a piaci információs szolgáltatásokat és árfolyamok szolgáltatását.

a)

a kiszervezés nem eredményezi a felelősség felső vezetés által történő átruházását;

b)

nem módosul a befektetési vállalkozásnak a 2014/65/EU irányelv értelmében az ügyfelekkel fennálló kapcsolata vagy a feléjük meglévő kötelezettsége;

c)

nem ássa alá azokat a feltételeket, amelyeknek egy befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie annak érdekében, hogy a 2014/65/EU irányelv 5. cikkének megfelelően engedélyezzék és engedélye megmaradjon;

d)

nem szűnik meg és nem módosul semmilyen más feltétel, amelynek meglétéhez kötötték a vállalkozás engedélyének megadását.

a)

a szolgáltató a kiszervezett funkciók teljesítését támogató megfelelő képességgel, kapacitással, elégséges erőforrással, megfelelő szervezeti felépítéssel és törvényben előírt engedéllyel rendelkezik a kiszervezett funkciók megbízható és szakmai szintű elvégzéséhez;

b)

a szolgáltató a kiszervezett szolgáltatásokat hatékonyan és az alkalmazandó törvényeknek és szabályozási követelményeknek megfelelően végzi és a vállalkozás e célból módszereket és eljárásokat dolgozott ki a szolgáltató teljesítményének értékelésére és a szolgáltató által nyújtott szolgáltatások folyamatos felülvizsgálatára;

c)

a szolgáltató megfelelően felügyeli a kiszervezett funkciók elvégzését, és kielégítően kezeli a kiszervezéssel összefüggő kockázatokat;

d)

megfelelő intézkedéseket hoznak, amennyiben a szolgáltató a jelek szerint esetleg nem hatékonyan vagy nem az alkalmazandó jogszabályoknak és szabályozási követelményeknek megfelelően látja el a funkciókat;

e)

a befektetési vállalkozás hatékonyan felügyeli a kiszervezett funkciókat vagy szolgáltatásokat és kezeli a kiszervezéshez kapcsolódó kockázatokat, és ennek érdekében megtartja a kiszervezett funkciók hatékony felügyeletéhez és a kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelmet és forrásokat;

f)

a szolgáltató minden olyan fejleményről tájékoztatja a befektetési vállalkozást, amely lényeges hatással lehet a kiszervezett funkciók hatékony és az alkalmazandó törvényeknek és szabályozási követelményeknek megfelelő elvégzésére való képességére;

g)

a befektetési vállalkozás szükség esetén meg tudja szüntetni a kiszervezési megállapodást, akár azonnali hatállyal, amennyiben az ügyfél érdeke ezt kívánja, anélkül, hogy sérülne az ügyfeleknek általa nyújtott szolgáltatás folyamatossága és színvonala;

h)

a szolgáltató együttműködik a befektetési vállalkozás illetékes hatóságaival a kiszervezett funkciók vonatkozásában;

i)

a befektetési vállalkozás, annak könyvvizsgálói és az érintett illetékes hatóságok ténylegesen hozzáférnek a kiszervezett funkciókhoz kapcsolódó adatokhoz és a szolgáltató telephelyéhez, amennyiben ez e cikk értelmében a hatékony felügyelethez szükséges, és az illetékes hatóságok gyakorolni tudják e hozzáférési jogokat;

j)

a szolgáltató megvédi a befektetési vállalkozásra és ügyfeleire vonatkozó bizalmas információkat;

k)

a befektetési vállalkozás és a szolgáltató vészhelyzeti helyreállítási tervet hoz létre, hajt végre és tart fenn és rendszeresen teszteli a tartalékrendszereket, amennyiben erre a kiszervezett funkcióra, szolgáltatásra vagy tevékenységre tekintettel szükség van;

l)

a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a kiszervezett funkciók vagy szolgáltatások folyamatossága és minősége abban az esetben is fennmaradjon, ha a kiszervezés megszűnik a kiszervezett funkcióknak vagy szolgáltatásoknak további harmadik fél részére történő átadásával, vagy azáltal, hogy azokat maga a vállalkozás látja el.

a)

a szolgáltató a szóban forgó szolgáltatás nyújtására a székhelye szerinti országban kapott engedélyt vagy van bejegyezve és az adott harmadik országbeli illetékes hatóság ténylegesen felügyeli;

b)

a befektetési vállalkozás illetékes hatósága és a szolgáltató felügyeleti hatósága megfelelő együttműködési megállapodást köt.

a)

kérésre megkapják a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet szerinti felügyeleti feladataik elvégzéséhez szükséges információkat;

b)

hozzáférést nyerjenek a felügyeleti feladataik ellátása tekintetében releváns, harmadik országban tartott dokumentumokhoz;

c)

a lehető leghamarabb információt kapjanak a harmadik ország felügyeleti hatóságától a 2014/65/EU irányelvben, annak végrehajtási intézkedéseiben valamint a 600/2014/EU rendeletben előírt követelmények nyilvánvaló megsértésével kapcsolatos vizsgálatok céljából;

d)

a harmadik ország felügyeleti hatóságára és az unióbeli illetékes hatóságokra alkalmazandó nemzeti és nemzetközi jognak megfelelően együttműködjenek a jogérvényesítés során a 2014/65/EU irányelvben és annak végrehajtási intézkedéseiben, valamint a vonatkozó nemzeti jogban előírt követelmények megsértése esetén.

a)

a vállalkozás vagy az említett személy valószínűsíthetően pénzügyi nyereséghez jut vagy pénzügyi veszteséget kerül el az ügyfél kárára;

b)

a befektetési vállalkozásnak vagy az említett személynek érdeke fűződik az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez, amely érdek különbözik az ügyfél eredményhez fűződő érdekétől;

c)

a befektetési vállalkozás vagy az említett személy pénzügyi vagy egyéb ösztönző miatt egy másik ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben az ügyfél érdekével szemben;

d)

a befektetési vállalkozás vagy az említett személy ugyanabban az üzletben érdekelt, mint az ügyfél;

e)

a befektetési vállalkozás vagy az említett személy egy az ügyféltől eltérő személytől pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, vagy szolgáltatás formájában ösztönzőt kap vagy fog kapni az ügyfélnek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.

a)

a befektetési vállalkozás által vagy nevében elvégzett konkrét befektetési szolgáltatások és tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások tekintetében azonosítja azokat a körülményeket, amelyek az ügyfél vagy ügyfelek érdekeiben okozott kár kockázatát hordozó összeférhetetlenséget jelentenek vagy ahhoz vezethetnek;

b)

megállapítja az összeférhetetlenség megelőzése vagy kezelése érdekében követendő eljárásokat és meghozandó intézkedéseket.

a)

az összeférhetetlenség kockázatát hordozó tevékenységben részt vevő releváns személyek közötti információcsere megelőzését vagy ellenőrzését szolgáló hatékony eljárások, amennyiben az ilyen információcsere kárt okozhat az ügyfél vagy ügyfelek érdekeiben;

b)

azon releváns személyek elkülönülő felügyelete, akiknek elsődleges funkciói közé tartozik tevékenységek elvégzése olyan ügyfelek nevében vagy szolgáltatások nyújtása olyan ügyfelek számára, akiknek érdekei ütközhetnek, vagy akik más módon esetleg ütköző, különböző érdekeket képviselnek, beleértve a vállalkozás érdekeit is;

c)

minden közvetlen kapcsolat megszüntetése a főként egy adott tevékenységet végző releváns személyek javadalmazása és más olyan releváns személyek javadalmazása vagy az általuk termelt bevételek között, akik főként egy másik tevékenységet folytatnak, amennyiben e tevékenységek között összeférhetetlenség merülhet fel;

d)

intézkedések annak megelőzésére vagy korlátozására, hogy bármely személy illetéktelen befolyást gyakoroljon azon mód felett, ahogyan egy releváns személy a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat vagy tevékenységeket végzi;

e)

intézkedések annak megelőzésére vagy ellenőrzésére, hogy egy releváns személy egy időben vagy egymás után vegyen részt különböző befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokban vagy tevékenységekben, amennyiben az ilyen részvétel akadályozhatja az összeférhetetlenségek megfelelő kezelését.

a)

a kutatást vagy információt befektetéssel kapcsolatos kutatásként vagy ehhez hasonló kifejezéssel jelölik vagy írják le, vagy más módon az ajánlásban lévő ügyek objektív vagy független magyarázataként szerepel;

b)

amennyiben a szóban forgó ajánlást befektetési vállalkozás készíti az ügyfél számára, akkor a 2014/65/EU irányelv alkalmazásában nem minősül befektetési tanácsadásnak.

a)

a pénzügyi elemzők és más releváns személyek addig nem folytathatnak személyes ügyleteket vagy kereskedést – kivéve ha árjegyzőként jóhiszeműen eljárva és az árjegyzés szokásos menete szerint vagy egy kéretlen ügyfélmegbízás végrehajtásaként teszik – bármely más személy (ideértve a befektetési vállalkozást is) nevében eljárva olyan pénzügyi eszközzel, amelyre vonatkozóan befektetéssel kapcsolatos kutatás létezik, vagy bármely kapcsolódó pénzügyi eszközzel, amennyiben ismerik a befektetéssel kapcsolatos kutatás várható időzítését vagy tartalmát, amely nem áll a nyilvánosság vagy az ügyfelek rendelkezésére és nem következtethető ki a rendelkezésre álló információk alapján, amíg a befektetéssel kapcsolatos kutatás fogadóinak nem volt ésszerű ideje az arra való reagálásra;

b)

az a) pont által le nem fedett körülmények között a befektetéssel kapcsolatos kutatás előállításában részt vevő pénzügyi elemzők és releváns személyek nem végeznek személyes ügyletet olyan pénzügyi eszközzel, amelyre a befektetéssel kapcsolatos kutatás vonatkozik, sem bármely kapcsolódó pénzügyi eszközzel, a jelen ajánlásokkal ellentétesen, kivéve rendkívüli körülmények esetén és a vállalkozás jogi vagy megfelelési funkciója egy tagjának előzetes jóváhagyásával;

c)

fizikai elkülönítés történik a befektetéssel kapcsolatos kutatás előállításában részt vevő pénzügyi elemzők és más olyan releváns személyek tekintetében, akiknek felelősségi körei vagy üzleti érdekei ütközhetnek azon személyek érdekeivel, akik között a befektetéssel kapcsolatos kutatást terjesztik, vagy amennyiben ez a vállalkozás méretéhez és szervezetéhez, illetve tevékenységének jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez mérten nem indokolt, a megfelelő alternatív információs korlátok felállítása és bevezetése;

d)

maguk a befektetési vállalkozások, a pénzügyi elemzők és más, a befektetéssel kapcsolatos kutatásban részt vevő releváns személyek nem fogadnak el ösztönzőket azoktól, akiknek anyagi érdekük fűződik a befektetéssel kapcsolatos kutatás tárgyához;

e)

maguk a befektetési vállalkozások, a pénzügyi elemzők és más, a befektetéssel kapcsolatos kutatásban részt vevő releváns személyek nem ígérnek a kibocsátóknak kedvező elbírálást a kutatásban;

f)

a befektetési kutatás terjesztése előtt a kibocsátók, a releváns személyek – ha nem pénzügyi elemzők – és egyéb személyek nem vizsgálhatják meg a befektetéssel kapcsolatos kutatás tervezetét az említett kutatás során tett tényszerű megállapítások pontosságának ellenőrzése céljából vagy bármely más célból – kivéve, ha annak ellenőrzéséről van szó, hogy a vállalkozás teljesíti-e jogi kötelezettségeit –, ha a tervezet ajánlást vagy irányárat tartalmaz.

a)

a befektetéssel kapcsolatos kutatást előállító személy nem tagja a csoportnak, amelyhez a befektetési vállalkozás tartozik;

b)

a befektetési vállalkozás nem módosítja jelentősen a befektetéssel kapcsolatos kutatásban szereplő ajánlásokat;

c)

a befektetési vállalkozás nem a saját munkájaként vezeti elő a befektetéssel kapcsolatos kutatást;

d)

a befektetési vállalkozás ellenőrzi, hogy a kutatás előállítása tekintetében a kutatás előállítójára az ezen rendelet szerinti követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak, vagy létrehozott egy ilyen követelményeket meghatározó politikát.

a)

a vállalkozásnál elérhető különböző finanszírozási lehetőségek és az egyes lehetőségekhez kapcsolódó ügyleti díjak összegének megjelölése;

b)

a kibocsátás árképzésére vonatkozó vállalati pénzügyi tanácsadás ütemezése és folyamata;

c)

a elhelyezésre vonatkozó vállalati pénzügyi tanácsadás ütemezése és folyamata;

d)

a célzott befektetőkre vonatkozó részletek, akik számára a vállalkozás fel kívánja kínálni a pénzügyi eszközöket;

e)

a pénzügyi eszközök árára és allokációjára vonatkozó vállalati pénzügyi tanácsadás nyújtásában részt vevő releváns személyek munkaköri megnevezése és osztálya; valamint

f)

a vállalkozás megoldásai azon összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére, amelyek akkor merülhetnek fel, amikor a vállalkozás a befektetési ügyfeleinél vagy saját számlás kereskedései portfóliójába helyezi el az adott pénzügyi eszközöket.

a)

az ajánlat árképzése ne részesítse előnyben más ügyfelek érdekeit vagy a vállalkozás saját érdekeit oly módon, hogy az összeütközésbe kerüljön a kibocsátó ügyfél érdekeivel; és

b)

az olyan helyzet megelőzése vagy kezelése, amelyben a vállalkozás befektetési ügyfeleinek nyújtandó szolgáltatásokért felelős személyek közvetlenül részt vesznek a kibocsátó ügyfél számára az árképzéshez kapcsolódóan nyújtott vállalati tanácsadásra vonatkozó döntésekben.

a)

olyan allokáció, amely aránytalanul magas díjak fizetésére ösztönöz a befektetési vállalkozás által nyújtott nem kapcsolódó szolgáltatásokért („laddering”), mint például a befektetési ügyfél által fizetett aránytalanul magas díjak vagy jutalékok, vagy a befektetési ügyfél által szokásos szintű jutalék mellett biztosított aránytalanul nagy volumenű ügylet a kibocsátásból való allokáció elnyerésének kompenzálásaként;

b)

egy létező vagy potenciális kibocsátó ügyfél felső vezető munkatársának vagy tisztségviselőjének juttatott allokáció, a vállalati pénzügyi ügyletek jövőbeli vagy múltbeli odaítélésének ellentételezéseként („spinning”);

c)

olyan allokáció, amely kifejezetten vagy közvetetten olyan jövőbeli megbízástól, vagy egyéb szolgáltatástól függ, amelyet a befektetési ügyfél vagy bármely olyan szervezet, amelynek a befektető vezető tisztségviselője, ad vagy rendel meg a befektetési vállalkozástól.

a)

a tájékoztatás tartalmazza a befektetési vállalkozás nevét;

b)

a tájékoztatás pontos és minden esetben tisztességesen és szembetűnően megjelöli a releváns kockázatokat a befektetési szolgáltatás vagy pénzügyi eszköz potenciális előnyeinek bemutatásakor;

c)

a tájékoztatás a releváns kockázatok megjelöléséhez olyan betűméretet használ, amely legalább ugyanolyan nagyságú, mint a szolgáltatott tájékoztatásban túlnyomórészt használt betűméret, valamint a megjelölés jó láthatóságát elősegítő elrendezést;

d)

a tájékoztatás elégséges ahhoz és oly módon mutatják be, hogy a megcélzott vagy várhatóan elért csoport átlagos tagja valószínűleg megértse;

e)

a tájékoztatás nem rejt el, nem kisebbít vagy nem homályosít el fontos részleteket, jelentéseket vagy figyelmeztetéseket;

f)

a tájékoztatást teljes egészében ugyanazon a nyelven kell megfogalmazni az egyes ügyfeleknek szolgáltatott információs és marketinganyagok mindegyikében, kivéve, ha az ügyfél elfogadta, hogy több nyelven kapjon tájékoztatást;

g)

a tájékoztatás naprakész és megfelel az alkalmazott kommunikációs eszközöknek.

a)

az összehasonlítást érdemi, valamint tisztességes és kiegyensúlyozott módon mutatják be;

b)

megnevezik az összehasonlításhoz használt információs forrásokat;

c)

belefoglalják az összehasonlításhoz használt legfontosabb tényeket és feltételezéseket.

a)

ez az utalás nem a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme;

b)

a tájékoztatás megfelelő teljesítményinformációkat tartalmaz a előző öt évről, illetve ha ez több annál az időszaknál, mint amióta a pénzügyi eszközt ajánlják, a pénzügyi index létezik vagy a befektetési szolgáltatást nyújtják, akkor a teljes időszakról; vagy a vállalkozás által választott hosszabb időszakról, de a teljesítményinformációk minden esetben teljes 12 havi időszakokra épülnek;

c)

egyértelműen megnevezésre kerül a referencia-időszak és az információforrás;

d)

a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az adatok a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek;

e)

ha az utalás adatai a lakossági ügyfél vagy potenciális lakossági ügyfél lakóhelyétől eltérő tagállam pénznemében szerepelnek, egyértelműen megnevezi a pénznemet és figyelmeztet arra, hogy a megtérülés növekedhet vagy csökkenhet az árfolyamingadozások következtében;

f)

ha az utalás bruttó teljesítményen alapul, bemutatja a jutalékok, díjak és egyéb költségek hatását.

a)

a múltbeli teljesítmény szimulációja egy vagy több, az érintett pénzügyi eszközzel megegyező vagy lényegében megegyező vagy annak alapjául szolgáló pénzügyi eszköz vagy pénzügyi index tényleges múltbeli teljesítményén alapszik;

b)

az a) pontban említett tényleges múltbeli teljesítmény tekintetében teljesülniük kell a (4) bekezdés a)–c), e) és f) pontjában megállapított feltételeknek;

c)

a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az adatok szimulált múltbeli teljesítményre vonatkoznak, és hogy a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli teljesítménynek.

a)

a tájékoztatás nem szimulált múltbeli teljesítményen alapul és nem utal ilyenre;

b)

a tájékoztatás ésszerű, objektív adatokra támaszkodó feltételezéseken alapul;

c)

ha a tájékoztatás bruttó teljesítményen alapul, bemutatja a jutalékok, díjak és egyéb költségek hatását;

d)

a tájékoztatás különböző piaci feltételeken alapuló teljesítmény-forgatókönyveket tartalmaz (mind kedvező, mind kedvezőtlen forgatókönyveket), és tükrözi az elemzésbe foglalt specifikus eszköztípusok jellegét és kockázatait;

e)

a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az ilyen előrejelzések nem megbízható mutatói a jövőbeli teljesítménynek.

a)

szakmai vagy lakossági ügyfélként kezelheti az egyébként a 2014/65/EU irányelv 30. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadható partnerként besorolható ügyfelet;

b)

lakossági ügyfélként kezelheti a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza szerint szakmai ügyfélnek tekintett ügyfelet.

a)

az említett megállapodások feltételei;

b)

a 47. cikkben előírt, az említett megállapodásokra vagy a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatást.

a)

ajánlat pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos megállapodás megkötésére a közlemény megválaszolójával;

b)

felhívás a közlemény megválaszolójának, hogy tegyen ajánlatot pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos megállapodás megkötésére.

a)

a befektetési vállalkozás neve és címe, valamint ahhoz szükséges elérhetőségi adatai, hogy az ügyfél hatékonyan kapcsolatot tudjon tartani a vállalkozással;

b)

a nyelvek, amelyeken az ügyfél kommunikálhat a befektetési vállalkozással, és amelyen dokumentumokat és egyéb tájékoztatást kaphat a vállalkozástól;

c)

a befektetési vállalkozás és az ügyfél közötti kapcsolattartásnak – és adott esetben a megbízások küldésének és fogadásának – módjai;

d)

nyilatkozat arról, hogy a befektetési vállalkozás engedéllyel rendelkezik, és az engedélyező illetékes hatóság neve és címe;

e)

ha a befektetési vállalkozás függő ügynök útján tevékenykedik, erre vonatkozó nyilatkozat, azon tagállam megadásával, amelyben a függő ügynököt bejegyezték;

f)

a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban a befektetési vállalkozás által az ügyfélnek nyújtandó szolgáltatás teljesítéséről szóló jelentések jellege, gyakorisága és időzítése;

g)

ha a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei felett rendelkezik, a befektetési vállalkozás által az ügyfélvagyon védelmére tett lépések összefoglaló leírása, beleértve bármely érintett befektetőkártalanítási rendszert vagy betétbiztosítási rendszert, amely az egy adott tagállamban folytatott tevékenysége okán a vállalkozásra vonatkozik;

h)

a 34. cikkel összhangban a vállalkozás összeférhetetlenségi politikájának leírása, amely összefoglaló formában is megadható;

i)

az ügyfél kérésére az említett összeférhetetlenségi politika további részletei tartós adathordozón, vagy weboldal segítségével (ahol ez nem minősül tartós adathordozónak), feltéve hogy teljesülnek a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek.

a)

az ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök értékelésének módszere és gyakorisága;

b)

az ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök vagy pénzeszközök egésze vagy része feletti teljes körű kezelési jogok átruházásának részletei;

c)

annak a referenciaértéknek a meghatározása, amelyhez az ügyfél portfóliójának teljesítményét viszonyítják;

d)

a pénzügyi eszközök azon típusai, amelyek az ügyfélportfólió részét képezhetik és azok az ügylettípusok, amelyeket ilyen eszközökkel kapcsolatban végrehajthatnak, beleértve az esetleges korlátozásokat;

e)

a kezelési célok, a kezelő számára a teljes körű jogok gyakorlása közben szem előtt tartandó kockázati szint, továbbá a teljes körű jogok esetleges konkrét korlátja.

a)

az adott típusú pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatok, beleértve a tőkeáttételnek és hatásainak magyarázatát és a teljes befektetés elvesztésének kockázatát, ideértve a kibocsátó fizetésképtelenségéhez kapcsolódó kockázatokat vagy az ezekhez kapcsolódó eseményeket, mint például a hitelezői feltőkésítést;

b)

az ilyen eszközök árfolyamának volatilitása és rendelkezésre álló piacának korlátai;

c)

tájékoztatás a tőkekivonás akadályairól vagy korlátairól, mint például nem likvid pénzügyi eszközök vagy rögzített befektetési futamidővel rendelkező pénzügyi eszközök esetében, amely megvilágítja a lehetséges kilépési módszereket és a kilépés következményeit, a lehetséges hátrányokat és a pénzügyi eszköznek az eredeti tranzakció költségeinek megtérülése előtti eladásához szükséges becsült időtartamot az adott típusú pénzügyi eszköz esetében;

d)

annak a lehetősége, hogy a befektető az ilyen eszközökkel folytatott ügyletekből eredően az eszközök megvásárlásának költsége mellett – függő kötelezettségeket is magában foglaló – pénzügyi kötelezettségvállalásokat és egyéb kötelezettségeket is magára vállal;

e)

a szóban forgó típusú eszközökre vonatkozó letéti követelmények és hasonló kötelezettségek.

a)

a befektetési vállalkozás vagy amennyiben az ügyfelet egyéb felekhez irányították, az egyéb felek által az ügyfélnek nyújtott befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatásokért felszámított minden költség és kapcsolódó díj; és

b)

a pénzügyi eszközök előállításával és kezelésével összefüggő minden költség és kapcsolódó díj.

a)

amennyiben a befektetési vállalkozás pénzügyi eszközöket ajánl vagy értékesít az ügyfelek számára; vagy

b)

amennyiben a befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásnak ÁÉKBV-re vonatkozó kiemelt befektetői információkat vagy lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt befektetői információkat kell szolgáltatnia az ügyfeleknek az adott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódóan, a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban.

a)

az illusztráció bemutatja az átfogó költségeknek és díjaknak a befektetés hozamára kifejtett hatását;

b)

az illusztráció bemutatja a költségek előzetesen becsült növekedéseit vagy ingadozásait; és

c)

az illusztrációt magyarázó leírás kíséri.

a)

a rendszeres alkalmassági értékelés gyakorisága és terjedelme, valamint amennyiben releváns, az értékelést kiváltó feltételek;

b)

hogy a korábban összegyűjtött információk mennyiben lesznek újraértékelve; továbbá

c)

az aktualizált ajánlás ügyfél felé történő közvetítésének módja.

a)

a figyelembe vett pénzügyi eszközök száma és változatossága arányban áll a független befektetési tanácsadó által kínált befektetési tanácsadási szolgáltatások tárgykörével;

b)

a figyelembe vett pénzügyi eszközök száma és változatossága megfelelően reprezentálja a piacon elérhető pénzügyi eszközöket;

c)

a befektetési vállalkozás vagy a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban lévő szervezetek által kibocsátott pénzügyi eszközök mennyisége arányban áll a figyelembe vett pénzügyi eszközök teljes összegével; továbbá

d)

a különböző pénzügyi eszközök kiválasztását célzó szempontrendszer magában foglal minden releváns körülményt, így a kockázatokat, a költségeket és az összetettséget, valamint a befektetési vállalkozás ügyfeleinek jellemzőit, és biztosítja, hogy az ajánlható pénzügyi eszközök kiválasztása nem részrehajló.

a)

a vállalkozás oly módon prezentálja magát, hogy kizárólag az adott kategóriájú vagy körű pénzügyi eszközök iránt érdeklődő ügyfeleket vonzza;

b)

a vállalkozás megköveteli ügyfeleitől annak jelzését, hogy kizárólag a meghatározott kategóriájú vagy körű pénzügyi eszközökbe történő befektetés iránt érdeklődnek és továbbá

c)

a szolgáltatás nyújtása előtt a vállalkozás biztosítja, hogy szolgáltatása minden új ügyfél számára megfelelő legyen: üzleti modellje illeszkedik az ügyfél igényeihez és céljaihoz, és a pénzügyi eszközök köre is alkalmas az ügyfél számára. Amennyiben ez nem áll fenn, a vállalkozás nem nyújthat ilyen szolgáltatást az ügyfél számára.

a)

a befektetési vállalkozás a szolgáltatásnyújtás előtt kellő időben tartós adathordozó segítségével tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy a tanácsadás a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének a) pontjával és a vonatkozó végrehajtási jogszabályokkal összhangban függetlennek vagy nem függetlennek minősül-e;

b)

a befektetési vállalkozás függetlennek nevezi magát azon szolgáltatások kapcsán, amelyek esetében független alapon nyújt befektetési tanácsadást;

c)

a befektetési vállalkozás megfelelő szervezeti követelményekkel és kontrollmechanizmusokkal rendelkezik, amelyek biztosítják a tanácsadási szolgáltatások és a tanácsadók két típusának az egyértelmű elkülönítését, és azt, hogy az ügyfelek biztosak lehessenek a tanácsadás típusában, és a megfelelő típusú tanácsadást kapják. A befektetési vállalkozás nem teszi lehetővé természetes személy számára, hogy független és nem független tanácsadást is nyújtson.

a)

az ügylet megfelel az adott ügyfél befektetési céljainak, ideértve az ügyfél kockázattűrését;

b)

az ügylet jellegénél fogva az ügyfél pénzügyileg viselni tudja a befektetési céljainak megfelelő kapcsolódó befektetési kockázatokat;

c)

az ügylet jellegénél fogva az ügyfél rendelkezik az ahhoz szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel, hogy megértse az ügylettel vagy a portfóliója kezelésével kapcsolatos kockázatokat.

a)

biztosítja, hogy az ügyfelek tudatában legyenek a pontos és naprakész információszolgáltatás fontosságának;

b)

biztosítja, hogy az eszközök – így például az alkalmassági értékelő folyamat során használt kockázatértékelési és profilalkotási eszközök vagy az ügyfél ismereteinek és tapasztalatának értékelését szolgáló eszközök – a célnak megfelelőek és az ügyfelekre alkalmazható kialakításúak legyenek, továbbá esetleges korlátozásaikat feltárják és az alkalmassági értékelő folyamat során aktívan enyhítsék;

c)

biztosítja, hogy a folyamat során feltett kérdések az ügyfelek számára valószínűleg érthetők legyenek, pontosan tükrözzék az ügyfelek céljait és igényeit, valamint rávilágítsanak az alkalmassági értékelés elvégzéséhez szükséges információkra; továbbá

d)

adott esetben lépéseket tesz az ügyfél-információk konzisztenciájának biztosítása érdekében, például megvizsgálja, hogy az ügyfél által szolgáltatott információk tartalmaznak-e nyilvánvaló pontatlanságokat.

a)

az ügyfél által ismert szolgáltatások, ügyletek és pénzügyi eszközök típusai;

b)

az ügyfél pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteinek jellege, nagyságrendje, és gyakorisága, valamint a végrehajtásukra szolgáló időszak hossza;

c)

az ügyfél vagy potenciális ügyfél végzettsége és foglalkozása vagy releváns korábbi foglalkozása.

a)

a megfelelőségi értékelés eredménye;

b)

az ügyfélnek adott figyelmeztetés, amennyiben a befektetési szolgáltatás vagy termékbeszerzés az értékelés szerint potenciálisan nem megfelelő az ügyfél számára, továbbá az, hogy kérte-e az ügyfél az ügylet elvégzését a figyelmeztetés ellenére, és ha igen, a vállalkozás elfogadta-e az ügyfél kérését az ügylet elvégzésére vonatkozóan;

c)

az ügyfélnek adott figyelmeztetés, amennyiben az ügyfél nem szolgáltatott elegendő információt ahhoz, hogy a vállalkozás elvégezze a megfelelőségi értékelést, továbbá az, hogy kérte-e az ügyfél az ügylet elvégzését a figyelmeztetés ellenére, és ha igen, a vállalkozás elfogadta-e az ügyfél kérését az ügylet elvégzésére vonatkozóan.

a)

nem tartozik a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontja vagy I. melléklete C. szakaszának 4–11. pontja közül bármelyik alá;

b)

gyakori lehetőség adódik az eszköznek a piaci szereplők számára nyilvánosan hozzáférhető, piaci árnak minősülő vagy a kibocsátótól független értékmeghatározási rendszer által közzétett vagy megerősített árfolyamokon történő eladására, visszaváltására vagy egyéb realizálására;

c)

nem tartalmaz olyan tényleges vagy potenciális kötelezettséget az ügyfél számára, amely meghaladja az eszköz beszerzési költségét;

d)

nem tartalmaz olyan kikötést, feltételt vagy kiváltó tényezőt, amely alapvetően módosíthatja a befektetés vagy a kifizetési profil jellegét vagy kockázatát, mint például az egy bizonyos eszköz más befektetésbe való átváltására vonatkozó jogot magában foglaló befektetések;

e)

nem tartalmaz kifejezett vagy hallgatólagos visszaváltási díjat, amelynek hatására a befektetés illikviddé válna, még ha technikailag számos lehetőség adódik is az eladására, visszaváltására vagy egyéb realizálására;

f)

a tulajdonságaira vonatkozó megfelelően átfogó tájékoztatás nyilvánosan hozzáférhető és valószínűleg könnyen érthető, ami lehetővé teszi, hogy az átlagos lakossági ügyfél megalapozottan dönthesse el, hogy bonyolít-e ügyletet az eszközzel.

a)

a szolgáltatások leírása, és adott esetben a nyújtandó befektetési tanácsadás jellege és terjedelme;

b)

portfóliókezelési szolgáltatások esetében a vásárolható és értékesíthető pénzügyi eszközök típusa, az ügyfél nevében elvégezhető ügyletek típusa, valamint bármely tiltott eszköz vagy ügylet; továbbá

c)

a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja szerinti nyújtandó szolgáltatások fő jellemzőinek leírása, ideértve adott esetben a vállalkozás szerepét az ügyfél eszközeihez kapcsolódó vállalati események tekintetében, valamint azokat a feltételeket, amelyekkel az ügyfél értékpapírjait érintő értékpapír-finanszírozási ügyletek megtérülést generálnak az ügyfél számára.

a)

a megbízás végrehajtásakor tartós adathordozón azonnal lényegi tájékoztatást ad az ügyfél számára a megbízás végrehajtásáról;

b)

a lehető leghamarabb, de legkésőbb a végrehajtást követő első munkanapon – vagy ha a befektetési vállalkozás az igazolást harmadik féltől kapja, legkésőbb a harmadik féltől származó igazolás átvételét követő első munkanapon – tartós adathordozón értesítést küld az ügyfélnek, amelyben igazolja a megbízás végrehajtását.

a)

a jelentést tevő vállalkozás neve;

b)

az ügyfél neve vagy egyéb megjelölése;

c)

a kereskedés napja;

d)

a kereskedés időpontja;

e)

a megbízás típusa;

f)

a helyszín meghatározása;

g)

az eszköz meghatározása;

h)

vétel/eladás jelzése;

i)

a megbízás jellege, ha az nem vétel/eladás;

j)

a mennyiség,

k)

az egységár;

l)

a teljes ellenérték;

m)

a felszámított jutalékok és költségek teljes összege és – amennyiben az ügyfél kéri – tételes bontása, beleértve adott esetben az alkalmazott felár vagy kedvezmény összegét, amennyiben az ügyletet saját számlára kereskedő befektetési vállalkozás hajtotta végre és a befektetési vállalkozást az ügyfélmegbízások legjobb végrehajtásának kötelezettsége terheli;

n)

az érvényes átváltási árfolyam, amennyiben az ügylet pénznemek közötti átváltást igényel;

o)

az ügyfél teljesítéssel kapcsolatos felelőssége, beleértve a teljesítés vagy a fizetés határidejét, valamint a megfelelő számlainformációkat, amennyiben ezeket az információkat előzőleg nem közölték az ügyféllel;

p)

ha az ügyféllel szemben álló fél maga a befektetési vállalkozás vagy annak csoportjához tartozó személy vagy a befektetési vállalkozás egy másik ügyfele, ennek közlése, kivéve, ha az ügyletet anonim kereskedést lehetővé tevő kereskedési rendszerben hajtották végre.

a)

a befektetési vállalkozás neve;

b)

az ügyfél számlájának neve vagy egyéb, azonosításra alkalmas megjelölése;

c)

a portfólió összetételéről és értékeléséről szóló kimutatás, benne az egyes kezelt pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes adatok, a piaci érték – vagy piaci érték hiányában a valós érték – és a készpénzegyenleg a jelentési időszak elején és végén, valamint a portfólió teljesítménye a jelentési időszak alatt;

d)

a jelentési időszak alatt felszámított jutalékok és díjak teljes összege és legalább a teljes kezelési díjak és a végrehajtással összefüggő költségek tételes bontása, adott esetben beleértve egy nyilatkozatot, amely szerint kérésre részletesebb bontást is adnak;

e)

a kimutatás alapjául szolgáló időszak teljesítményének összehasonlítása a befektetési teljesítménynek a befektetési vállalkozás és az ügyfél megállapodásában kitűzött referenciaértékével (ha volt ilyen);

f)

a jelentési időszak alatt az ügyfél portfóliójával kapcsolatosan kapott osztalékok, kamatok és egyéb kifizetések teljes összege;

g)

a portfólióban tartott pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan egyéb jogokat teremtő vállalati eseményekről szóló tájékoztatás;

h)

az időszak alatt végrehajtott minden ügylet esetében az 59. cikk (4) bekezdésének c)–l) pontja szerinti tájékoztatás (adott esetben), kivéve, ha az ügyfél ügyletenként kér tájékoztatást a végrehajtott ügyletekről, amely esetben e cikk (4) bekezdése alkalmazandó.

a)

amennyiben a befektetési vállalkozás olyan, tartós hordozónak minősülő online rendszerhez való hozzáféréssel látja el ügyfeleit, amelyben az ügyfél portfóliójának naprakész értékelései elérhetők és ahol az ügyfél könnyen hozzáférhet a 63. cikk (2) bekezdésében előírt információkhoz és a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy az adott negyedév során az ügyfél legalább egyszer lekérdezte portfóliójának értékelését;

b)

amennyiben a (4) bekezdés alkalmazandó, a rendszeres kimutatást legalább 12 havonta meg kell küldeni;

c)

ha a portfóliókezelési szolgáltatásról szóló ügyfél-megállapodás engedélyezi a tőkeáttételes portfóliót, a rendszeres kimutatást legalább havonta meg kell küldeni.

a)

a befektetési vállalkozás által az adott ügyfél számára kezelt összes pénzügyi eszköz és pénzeszköz adatai a kimutatás alapjául szolgáló időszak végén;

b)

az ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei milyen mértékben voltak érintettek értékpapír-finanszírozási ügyletekben;

c)

az ügyfélnek az esetleges értékpapír-finanszírozási ügyletekben való részvétel kapcsán keletkezett esetleges haszna, és a haszon felhalmozódásának alapja;

d)

annak egyértelmű megjelölése, hogy mely eszközök és pénzeszközök tartoznak a 2014/65/EU irányelv szabályainak és végrehajtási rendelkezéseinek hatályába, és melyek nem, mint például a tulajdonjog-átruházást tartalmazó biztosítéki megállapodások hatályába tartozók;

e)

annak egyértelmű megjelölése, hogy mely eszközök rendelkeznek különleges tulajdonjogi státusszal, például zálogjogokkal összefüggésben;

f)

a kimutatásban szereplő pénzügyi eszközök piaci értéke vagy – piaci érték hiányában – becsült értéke, egyértelmű utalással arra, hogy a piaci ár hiánya likviditáshiányra utalhat. A becsült értéket a vállalkozás a legnagyobb gondosság elve szerint határozza meg.

a)

az ügyfél tulajdonságai, beleértve az ügyfél lakossági vagy szakmai minősítését is;

b)

az ügyfélmegbízás jellemzői, ideértve azt is, ha a megbízás értékpapír-finanszírozási ügylettel (SFT) jár;

c)

a megbízásban szereplő pénzügyi eszközök jellemzői;

d)

azon végrehajtási helyszínek jellemzői, ahová a megbízás továbbítható.

(a)

a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében említett tényezőknek a befektetési vállalkozás által tulajdonított viszonylagos fontosság magyarázata az 59. cikk (1) bekezdésében megállapított kritériumoknak megfelelően, vagy az eljárás, amellyel a befektetési vállalkozás meghatározza e tényezők viszonylagos fontosságát;

(b)

azon végrehajtási helyszínek jegyzéke, amelyeket a befektetési vállalkozás használ annak érdekében, hogy megfeleljen azon kötelezettségének, hogy minden ésszerű lépést megtegyen annak érdekében, hogy konzisztens módon a lehető legjobb eredményt érje el az ügyfél számára, továbbá és a végrehajtási helyszínek pénzügyi eszköz osztályonkénti bontása lakossági ügyfélmegbízások, szakmai ügyfélmegbízások és SFT-k esetében;

(c)

a végrehajtási helyszín kiválasztásához használt tényezők listája, amely olyan minőségi tényezőket foglal magában foglal, mint az elszámolási rendszerek, a áramkör-megszakítók, a tervezett intézkedések, vagy más releváns megfontolások, valamint az egyes tényezők viszonylagos fontossága; a végrehajtási helyszín kiválasztásához használt tényezőkről szóló tájékoztatás összhangban áll azokkal a kontrollmechanizmusokkal, amelyekkel a vállalkozás a politikájának és eljárásai megfelelőségének felülvizsgálatakor bizonyítja az ügyfelek felé, hogy a legjobb végrehajtás konzisztens módon megvalósult;

(d)

az hogy, az árköltségek, a gyorsaság, a végrehajtás valószínűsége és minden egyéb kapcsolódó tényező miként képezi azon elégséges intézkedések részét, amelyekkel elérhető a lehető legjobb eredmény biztosítása az ügyfél számára;

(e)

adott esetben tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás kereskedési helyszínen kívül hajt végre megrendeléseket, ennek következményei, mint például az ebből származó partnerkockázat, és az ügyfél kérésére kiegészítő tájékoztatás e végrehajtási módról;

(f)

egyértelmű és világos figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az ügyféltől származó meghatározott utasítások a megbízásoknak az utasításokkal összefüggő elemei tekintetében megakadályozhatják a vállalkozást a megbízások lehető legjobb eredményű elérésére a végrehajtási politikában megtervezett és kialakított lépések megtételében;

(g)

a végrehajtási helyszínek kiválasztási folyamatának, az alkalmazott végrehajtási stratégiák, a megvalósult végrehajtás minőségének elemzésére használt eljárások és folyamatok valamint annak összefoglalása, hogy miként követi nyomon és miként ellenőrzi a vállalkozás, hogy megvalósult-e a lehető legjobb eredmények elérése az ügyfelek számára.

a)

biztosítja, hogy az ügyfelek nevében végrehajtott megbízásokat haladéktalan és pontos rögzítését és allokálását;

b)

az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat sorrendben és azonnal végrehajtja, kivéve, ha a megbízás jellege vagy az érvényes piaci feltételek miatt ez kivitelezhetetlen, vagy az ügyfél érdekei másképp kívánják;

c)

a megbízás megfelelő végrehajtásával kapcsolatban felmerülő lényeges nehézség észlelésekor azonnal tájékoztatja ügyfelét.

a)

a megbízások és ügyletek összevonása összességében valószínűleg nem fog azon ügyfelek hátrányával járni, akiknek megbízásait össze kívánják vonni;

b)

a befektetési vállalkozás minden ilyen ügyfelet tájékoztatott arról, hogy az összevonás egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat;

c)

létrehozza és hatékonyan végrehajtja az ilyen megbízások és ügyletek tisztességes allokációjára szolgáló, pontosan megfogalmazott megbízás-allokációs politikát, amelyben szerepel, hogy a megbízások nagyságrendje és ára miként határozza meg az allokációkat és a részleges végrehajtások kezelését.

a)

a befektetési vállalkozás egyértelműen, írásban figyelmezteti az ügyfelet az ilyen kérelem következményeiről, ideértve a védelmi jogokat, amelyeket az ügyfél elveszíthet;

b)

az ügyfél írásban megerősíti, hogy kérelmezi elfogadható partnerként történő kezelését, amely vonatkozhat általános jelleggel a kezelésre, egy vagy több befektetési szolgáltatásra vagy ügyletre, illetve ügylet- vagy terméktípusra, valamint azt, hogy tisztában van azzal, hogy a kérelem következményeként milyen védelmet veszíthet el.

a)

a hatáskörrel rendelkező hatóság közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az adatokhoz, és minden egyes portfólióügylet-feldolgozás legfontosabb szakaszát vissza tudja keresni;

b)

minden javítás vagy módosítás, illetve a nyilvántartások javítást vagy módosítást megelőző tartalma könnyen vizsgálható;

c)

a nyilvántartások más módon nem manipulálhatók vagy módosíthatók;

d)

amennyiben az adatok elemzése nem valósítható meg könnyedén az adatok mennyiségéből és jellegéből adódóan, lehetséges azok informatikai vagy egyéb hatékony módon történő feldolgozása; továbbá

e)

a vállalkozás megoldásai az alkalmazott technológiától függetlenül megfelelnek a nyilvántartási követelményeknek.

a)

a telefonbeszélgetések és az elektronikus kommunikáció azonosítása, ideértve a jelentős belső telefonbeszélgetéseket és elektronikus kommunikációt, amelyek a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (7) bekezdése szerint nyilvántartási kötelezettség tárgyát képezik; továbbá

b)

azon követendő eljárások és meghozandó intézkedések leírását, amelyek biztosítják a vállalkozás megfelelőségét a 2014/65/EU irányelv 16. cikke (7) bekezdésének harmadik és nyolcadik albekezdésével amennyiben rendkívüli események merülnek fel és a vállalkozás nem képes a beszélgetések vagy a kommunikáció rögzítésére a vállalkozás által kiadott, elfogadott vagy megengedett készülékekkel. Az ilyen rendkívüli eseményekről szóló bizonyítékot meg kell őrizni és az illetékes hatóságok számára elérhetővé kell tenni.

a)

a beszélgetések és a kommunikáció rögzítésre kerül; továbbá

b)

az ügyféllel folytatott beszélgetések és kommunikáció rögzített változatának másolata kérésre rendelkezésre bocsátható öt éves időszakra vonatkozóan, illetve az illetékes hatóság kérésére maximum hét éves időszakra vonatkozóan.

a)

a megbeszélés napja és időpontja;

b)

a megbeszélés helyszíne;

c)

a résztvevők személye;

d)

a megbeszélés kezdeményezője; továbbá

e)

az ügyfélmegbízás fontos adatai, ideértve az árat, a volument, a megbízás típusát valamint az átadás vagy a végrehajtás előírt időpontját.

a)

az első kereskedési napon elért záró árfolyam, ha a részvények piaci bevezetésére kevesebb mint egy éve került sor;

b)

az első kereskedési év utolsó kereskedési napján elért záró árfolyam, ha a részvények piaci bevezetésére több mint egy éve, de kevesebb mint két éve került sor;

c)

a piaci bevezetés első és második kereskedési éve utolsó kereskedési napján elért záró árfolyamok átlaga, ha a részvények piaci bevezetésére több mint két éve, de kevesebb mint három éve került sor.

a)

tárgyilagos és átlátható szempontokat érvényesítő szabályokat dolgozott ki és alkalmaz a kereskedésbe történő induló és folyamatos bevezetésre a kereskedési helyszínén;

b)

feladatainak teljesítéséhez illeszkedő és a kereskedési helyszínére bevezetett pénzügyi eszközök tisztességes és rendezett kereskedését biztosító működési modellel rendelkezik;

c)

olyan szabályokat dolgozott ki és alkalmaz, amelyek – amennyiben a 2003/71/EK irányelv nem alkalmazandó – előírják a pénzügyi eszközeit az MTF-re bevezetni kívánó kibocsátó számára a kibocsátó felelősségére összeállított, olyan megfelelő bevezetési dokumentum közzétételét, amely egyértelműen megjelöli, hogy jóváhagyták-e vagy felülvizsgálták-e, és amennyiben igen, ki által;

d)

olyan szabályokat dolgozott ki és alkalmaz, amelyek meghatározzák a c) pontban említett bevezetési dokumentum minimális tartalmát oly módon, hogy az a befektetőknek megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a kibocsátó pénzügyi helyzetének és kilátásainak, valamint a kibocsátó értékpapírjaihoz fűződő jogoknak a megalapozott értékeléséhez;

e)

előírja a kibocsátó számára, hogy a c) pontban említett bevezetési dokumentumban nyilatkozzon, hogy véleménye szerint működő tőkéje elegendő-e jelenlegi szükségleteire, és amennyiben nem elegendő, akkor arról is, hogy miként szándékozik pótolni a szükséges működő tőkét;

f)

megtette az intézkedéseket annak érdekében, hogy a c) pontban említett bevezetési dokumentum megfelelő felülvizsgálat tárgyát képezze teljessége, következetessége és érthetősége vonatkozásában;

g)

előírja a kereskedési helyszínére bevezetett értékpapírok kibocsátói számára, hogy minden üzleti év végét követően 6 hónapon belül éves pénzügyi beszámolót és minden üzleti év első 6 hónapjának végét követően 4 hónapon belül féléves pénzügyi beszámolót tegyenek közzé;

h)

biztosítja a kereskedési helyszínére bevezetett értékpapírok kibocsátói által közzétett, a 2003/71/EK irányelvnek megfelelően összeállított kibocsátási tájékoztatók, a c) pontban említett bevezetési dokumentumok, a g) pontban említett pénzügyi beszámolók és az 596/2014/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott információk nyilvánosság számára való hozzáférhetőségét oly módon, hogy megjeleníti ezeket honlapján, vagy közvetlen linket szolgáltat a kibocsátók azon weboldalához, ahol e dokumentumokat, jelentéseket és információkat közzétették;

i)

biztosítja, hogy a h) pontban említett szabályozási információk és közvetlen linkek legalább öt évig elérhetőek legyenek honlapján.

a)

amennyiben a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszintű kockázatot hoz létre, nevezetesen amikor szükségessé teszi egy piaci erőfölény enyhítését, vagy amikor jelentős mértékű elszámolási kötelezettség nemteljesítését okozza;

b)

ha a piaci kereskedés folytatása a kritikus kereskedés utáni kockázatkezelési feladatok ellátásához szükséges azokban az esetekben, amikor valamely klíringtag a központi szerződő fél nemteljesítési eljárásai szerinti nemteljesítéséből eredően pénzügyi eszközök felszámolására van szükség, és a központi szerződő fél elfogadhatatlan kockázatoknak lenne kitéve a letéti követelmények kiszámítására való képtelensége következtében;

c)

amennyiben a kibocsátó pénzügyi életképességét veszélyezteti, például amikor a kibocsátó társasági ügyletet vagy tőkeemelést hajt végre.

a)

a piac jelentősége a likviditás tekintetében, amennyiben az intézkedés következményei más piacokkal összehasonlítva valószínűleg jelentősebbek a nagyobb likviditással rendelkező piacok esetében;

b)

a tervezett intézkedés jellege, amennyiben a befektetőknek a pénzügyi eszközökkel kereskedési helyszíneken történő kereskedési képességére tartós hatással bíró intézkedések, például a törlés, valószínűsíthetően jelentősebb mértékben hatnak a befektetőkre, mint más intézkedések;

c)

azon elegendő mértékben kapcsolódó származtatott eszközök, indexek vagy referenciamutatók felfüggesztésének vagy törlésének továbbgyűrűző hatása, amelyeknek a törölt vagy felfüggesztett eszköz alapterméke vagy összetevője;

d)

a felfüggesztés hatása a nem pénzügyi szerződő fél piaci végfelhasználókra, például azokra a szervezetekre, amelyek az üzleti kockázatok fedezése érdekében kereskednek pénzügyi eszközökkel.

a)

a kereskedési helyszínen a kereskedésbe bevezetett vagy kereskedett pénzügyi eszközök szokásos kereskedési struktúrától való eltérése; valamint

b)

a piacműködtető rendelkezésre álló vagy általa elérhető információk, legyen szó a kereskedési helyszín műveleteire vonatkozó belső vagy nyilvánosan elérhető információkról.

a)

20 nyitott pozíciótulajdonos található egy adott szerződésben egy adott kereskedési helyszínen; valamint

b)

az összes nyitott hosszú vagy rövid pozíció az adott származtatott ügylet tételszámában kifejezett bruttó összértéke meghaladja ugyanazon származtatott ügylet szállítható kínálatának a tételek számában kifejezett négyszeres értékét.

a)

a piaci adatok hatóköre és léptéke, beleértve a lefedett pénzügyi eszközök számát és a kereskedési volument;

b)

a piaci adatok ügyfél általi felhasználásának jellege, például az ügyfél saját kereskedési tevékenységéhez való felhasználás, viszonteladás vagy adatösszesítés.

a)

az aktuális árjegyzékek, beleértve a következőket:

b)

a jövőbeni árváltozások legalább 90 nappal korábbi előzetes közzététele;

c)

a piaci adatok tartalmára vonatkozó tájékoztatás, beleértve a következőket:

d)

a piaci adatokhoz való hozzáférés biztosításából szerzett bevétel és annak az APA vagy a CTP teljes bevételéhez viszonyított aránya;

e)

tájékoztatás az ár meghatározásának módjáról, ezen belül az alkalmazott költségelszámolási módszerekről, valamint arról, hogy az APA-k és a CTP-k mely konkrét elvek alapján osztják fel közvetlen és változó közös költségeiket, illetve osztják meg rögzített közös költségeiket a piaci adatok előállítása és forgalmazása, illetve az általuk nyújtott egyéb szolgáltatások között.

a)

a fogadó tagállam korábban az adott szabályozott piac székhely szerinti tagállama volt;

b)

az adott szabályozott piac egyesülés, felvásárlás vagy más egyéb formájú átadás útján megszerezte a szabályozott piac tevékenységének egészét vagy egy részét, amelyet korábban olyan piaci szereplő üzemeltetett, amelynek bejegyzett irodája vagy székhelye a fogadó tagállamban volt.

a)

mielőtt az (1) bekezdésben meghatározott helyzetek bekövetkeztek az MTF vagy az OTF vonatkozásában, a kereskedési helyszín legalább 10 %-os piaci részesedéssel rendelkezik a fogadó tagállamban az összes forgalom tekintetében, pénzügyi szempontból, a rendszeres internalizáló kereskedés szempontjából, a 600/2014/EU rendelet átláthatósági kötelezettsége alá eső legalább egy eszközosztályban;

b)

az MTF vagy az OTF kkv-tőkefinanszírozási piacaként került bejegyzésre.