a)

olyan terület, amelyen:

b)

az alábbi területek minden esetben:

a)

Miután a kérelmező bizonyította, hogy megfelel az SPA.PBN.105 pontban előírt követelményeknek, az illetékes hatóság általános hatályú egyedi jóváhagyást vagy eljárásspecifikus jóváhagyást ad az RNP AR APCH navigációs előírásra.

b)

Eljárásspecifikus jóváhagyás esetében az illetékes hatóság:

„(6)

Ebben az oszlopban fel kell sorolni az összes jóváhagyott műveletet, pl. veszélyes áruk szállítása, LVO, RVSM, PBN, MNPS, HOFO.”;

a)

a teljesítményalapú navigációra vonatkozó előírás szerepeljen a légi járműnek a minősítő hatóság által a légialkalmassági értékelés részeként jóváhagyott, vagy ilyen jóváhagyáson alapuló repülési kézikönyvében vagy egyéb, ily módon jóváhagyott vagy ilyen jóváhagyáson alapuló dokumentumban; és

b)

a légi járművet a fent említett repülési kézikönyvben vagy egyéb dokumentumban szereplő megfelelő, navigációs előírással és korlátozásokkal összhangban üzemeltessék.”;

„1.

rendelkezésre állnak a tervezett repülésnek megfelelő világűrbe telepített létesítmények, földi létesítmények és szolgáltatások, a meteorológiai szolgáltatásokat is beleértve;”;

i.

a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

ii.

a 7. alpont végéről a „valamint” szót el kell hagyni;

iii

a pont a következő 7a. alponttal egészül ki:

a)

Műszeres időjárási körülmények (IMC) közötti repülések esetében, amennyiben időjárási okokból nem lenne lehetséges az indulási helyszínre történő visszatérés, a kapitánynak olyan felszálló kitérő repülőteret kell választania, amely normál utazósebességen történő repüléssel egyórányi repülési időn belüli távolságra esik.

b)

Műszer szerint végrehajtott (IFR) repülés, vagy a látvarepülési szabályok (VFR) szerint, de nem a látható tereptárgyak alapján navigálva végrehatott repülés esetére a kapitánynak legalább egy kitérő célrepülőteret meg kell határoznia az operatív repülési tervben, kivéve, ha:

c)

Az üzemben tartónak két kitérő célrepülőteret kell kiválasztania, amennyiben:

d)

Az üzemben tartónak az operatív repülési tervben kell meghatároznia a szükséges kitérő repülőter(ek)et.”;

„3.

az olyan, 5 700 kg-nál kisebb legnagyobb engedélyezett felszállótömegű és kilencnél kisebb maximális utasülésszám-konfigurációjú repülőgépek esetében, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2015. április 8-án vagy azt követően adták ki, a felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált biztonsági öv minden utasüléshez, valamint rögzítőhevederek minden fekhelyhez;”;

„b)

A felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált biztonságiöv-rendszernek a következőkkel kell rendelkeznie:

„f)

Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek esetében a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett az üzemben tartónak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben az üzemben tartónak tájékoztatnia kell az érintett hajózó személyzetet és egyéb személyzetet, és gondoskodnia kell arról, hogy az érintett adatokat ne használják.”;

„e)

Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek esetében a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”;

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett az üzemben tartónak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben az üzemben tartónak tájékoztatnia kell az érintett hajózó személyzetet és egyéb személyzetet, és gondoskodnia kell arról, hogy az érintett adatokat ne használják.”;

a)

A teljesítményalapú navigációra vonatkozó alábbi előírások mindegyike jóváhagyást igényel:

b)

Egy RNP AR APCH navigációs előírás szerinti műveletekre vonatkozó jóváhagyás az olyan nyilvános műszeres megközelítési eljárások szerinti műveleteket teszi lehetővé, amelyek megfelelnek az ICAO vonatkozó eljárástervezési kritériumainak.

c)

RNP AR APCH vagy RNP 0,3 (0,3 tengeri mérföld pontosságú kötelező navigációs teljesítményt igénylő) navigációs előírásra vonatkozó eljárásspecifikus jóváhagyás szükséges a magánműszeres megközelítési eljárásokhoz és az olyan közösségi műszeres megközelítési eljárásokhoz, amelyek nem felelnek meg az ICAO vonatkozó eljárástervezési kritériumainak, vagy amennyiben a légiforgalmi tájékoztató kiadvány (Aeronautical Information Publication, AIP) vagy az illetékes hatóság előírja azt.”;

a)

a tervezett teljesítményalapú navigációs művelethez szükséges légialkalmassági jóváhagyás szerepel a légi járműnek a minősítő hatóság által a légialkalmassági értékelés részeként jóváhagyott, vagy ilyen jóváhagyáson alapuló repülési kézikönyvében vagy egyéb, ily módon jóváhagyott vagy ilyen jóváhagyáson alapuló dokumentumban;

b)

képzési programot alakított ki az ilyen repüléseken részt vevő hajózó személyzet és az ilyen repülések előkészítésében részt vevő személyzet részére;

c)

a repülésbiztonság értékelésére sor került;

d)

operatív eljárásokban határozta meg a következőket:

e)

a bejelentendő események jegyzékét összeállította; és

f)

adott esetben kialakította az RNP-irányítás ellenőrzési programját az RNP AR APCH navigációs előírás szerinti műveletekhez.”;

a)

kereskedelmi légi járművek üzemben tartója, amely az ORO résszel összhangban érvényes légijármű-üzembentartási engedéllyel rendelkezik;

b)

olyan, egyedi műveleteket végző üzemben tartó, amely az ORO résszel összhangban bejelentette tevékenységét; vagy

c)

olyan, nem kereskedelmi műveleteket végző üzemben tartó, amely az ORO résszel összhangban bejelentette tevékenységét.

a)

Az üzemben tartónak egyedi jóváhagyást kell kapnia az illetékes hatóságtól, mielőtt megkezdi az ezen alrész hatálya alá tartozó egyedi műveleteket.

b)

Ilyen jóváhagyás megszerzéséhez az üzemben tartónak az SPA.GEN.105 pontban meghatározott módon kérelmet kell benyújtania az illetékes hatósághoz, valamint bizonyítania kell, hogy megfelel ezen alrész követelményeinek.

c)

Mielőtt egy, az a) pont szerinti jóváhagyást megadó tagállamtól eltérő tagállamból műveleteket végezne, az üzemben tartónak mindkét tagállam illetékes hatóságát tájékoztatnia kell a tervezett műveletről.

a)

Az üzemben tartó köteles a repülésbiztonság-menedzsmentre vonatkozó eljárásának részeként mérsékelni és minimálisra csökkenteni a helikopterrel végzett, tenger feletti műveletekre sajátosan jellemző kockázatokat és veszélyeket. Az üzemben tartónak az üzembentartási kézikönyvben meg kell határoznia a következőket:

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a következőket:

a)

Szárazföldi kitérő célrepülőtér Tengeri létesítményről szárazföldi repülőtérre végzett repülések esetén a parancsnok/kapitány a CAT.OP.MPA.181, az NCC.OP.152 és az SPO.OP.151 pont ellenére nem köteles kitérő célrepülőteret meghatározni az operatív repülési tervben, ha:

b)

Tengeri kitérő helikopter-leszállóplatform Az üzemben tartó tengeri kitérő helikopter-leszállóplatformot is választhat, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

A kereskedelmi légi szállítást (CAT) végző üzemben tartóknak műveleti eljárásokat kell kidolgozniuk, és biztosítaniuk kell, hogy fedélzeti radaros megközelítésre csak akkor kerüljön sor, ha:

b)

Olajfúró toronyra vagy mozgó hajóra történő leszállás esetén fedélzeti radaros megközelítést csak több pilótával végzett repülés során lehet végrehajtani.

c)

Az elhatározási távolságnak megszakított megközelítés esetén megfelelő akadálymentességet kell biztosítania minden olyan célállomáson, ahova fedélzeti radaros megközelítést terveznek.

d)

Az elhatározási távolságon belül vagy a süllyedés minimális tengerszint/felszín feletti magassága (MDA/H) alatt csak akkor folytatható a megközelítés, ha a célállomással látás szerinti kapcsolat létesült.

e)

Egy pilótával végzett kereskedelmi légi szállítási (CAT) műveletek esetén a süllyedés minimális tengerszint/felszín feletti magasságát (MDA/H) és az elhatározási távolságot meg kell növelni a megfelelő értékkel.

f)

Abban az esetben, ha fedélzeti radaros megközelítéssel nem mozgó tengeri létesítményre (pl. rögzített létesítményre vagy lehorgonyzott hajóra) repülnek, és a navigációs rendszerben megbízható GPS-koordináták állnak rendelkezésre a létesítményre vonatkozóan, a fedélzeti radaros megközelítés biztonságosságát a GPS/területi navigációs rendszer használatával kell növelni.

a)

Az olyan üzemben tartó, amely fedélzeti adatrögzítővel felszerelt helikopterrel végez CAT műveleteket, 2019. január 1-jéig köteles integrált irányítási rendszere részeként FDM-rendszert kialakítani, majd fenntartani azt.

b)

Az FDM-rendszer nem lehet büntető jellegű, és megfelelő biztosítékokat kell tartalmaznia az adatforrás(ok) védelmére.

a)

A következő, kedvezőtlen környezetben, tenger felett kereskedelmi légi szállítási műveleteket végrehajtó helikoptereket 2019. január 1-jéig fel kell szerelni a kritikus rotor- és rotormeghajtó rendszerek állapotának figyelemmel kísérésére alkalmas VHM-rendszerrel:

b)

Az üzemben tartónak rendelkeznie kell egy olyan rendszerrel, amely a következőkre szolgál:

a)

Az üzemben tartónak teljesítenie kell a következő, berendezésekre vonatkozó követelményeket:

b)

Vészkijáratok

Valamennyi vészkijáratot – a személyzet által használt vészkijáratokat is beleértve – és valamennyi olyan ajtót, ablakot és egyéb nyílást, amely vészkijáratként való használatra alkalmas, valamint azok nyitószerkezetét jól látható jelzéssel kell ellátni, hogy a fedélzeten tartózkodóknak nappali fényben és sötétben is tájékoztatást nyújtsanak. A jelzéseket úgy kell megtervezni, hogy akkor is láthatók maradjanak, ha a helikopter felborul, vagy az utastér víz alá kerül.

c)

Helikopteres földközelségjelző rendszer (HTAWS)

Az olyan, kereskedelmi légi szállítási műveleteket végző helikoptereket, amelyeknek a legnagyobb engedélyezett felszállótömege több, mint 3 175 kg, vagy a maximális utasülésszám-konfigurációjuk meghaladja a kilencet, és egyedi légialkalmassági bizonyítványukat első alkalommal 2018. december 31-ét követően adták ki, fel kell szerelni olyan helikopteres földközelségjelző rendszerrel, amely megfelel egy elfogadott szabvány „A” osztályú berendezésekre vonatkozó előírásainak.

1.

ha a parancsnok/kapitány rendelkezésére álló időjárás-jelentések vagy -előrejelzések azt mutatják, hogy a repülés idején a víz hőmérséklete plusz 10 °C-nál alacsonyabb lesz; vagy

2.

amennyiben a mentés becsült időtartama hosszabb, mint a számított túlélési idő; vagy

3.

amennyiben a repülést éjjel tervezik végrehajtani.

1.

Valamennyi szállított mentőtutajt úgy kell beszerelni, hogy használhatóak legyenek olyan tengeri körülmények között, amelyekben a helikopter vízre szállási, lebegési és kiegyensúlyozási tulajdonságait az engedélyezéshez értékelték.

2.

Valamennyi szállított mentőtutajt úgy kell beszerelni, hogy vészhelyzetben azonnal használhatóak legyenek.

3.

A beszerelt mentőtutajok száma:

4.

Minden mentőtutajon lennie kell legalább egy túlélésre szolgáló vészhelyzeti helyzetjeladónak (ELT(S)); és

5.

minden mentőtutajon lennie kell a tervezett repülésnek megfelelő életmentő felszerelésnek, beleértve a létfenntartó eszközöket is.

a)

Az üzemben tartónak meg kell állapítania a következőket:

b)

A közelmúltbeli tapasztalatokra vonatkozó követelmények

Egy pilóta csak akkor vezethet utasokat szállító helikoptert:

c)

A kereskedelmi légi szállításra vonatkozó egyedi követelmények:

i.

az a) 4. vii. alpont végéről az „és” szót el kell hagyni;

ii.

az a) 4. viii. alpont a végén az „és” szóval egészül ki;

iii.

a pont a következő új, a) 4. ix. alponttal egészül ki:

a)

a megfelelő teljesítményalapú navigációra vonatkozó előírás szerepel a légi járműnek a minősítő hatóság által a légialkalmassági értékelés részeként jóváhagyott, vagy ilyen jóváhagyáson alapuló repülési kézikönyvében vagy egyéb, ily módon jóváhagyott vagy ilyen jóváhagyáson alapuló dokumentumban; és

b)

a légi járművet a fent említett repülési kézikönyvben vagy egyéb dokumentumban szereplő megfelelő, navigációra vonatkozó előírással és korlátozásokkal összhangban üzemeltessék.”;

„a)

A repülés megkezdése előtt a parancsnok köteles minden ésszerű elérhető eszközzel megbizonyosodni arról, hogy az adott repülés során a légi jármű biztonságos üzemeléséhez közvetlenül szükséges, rendelkezésre álló világűrbe telepített létesítmények, földi és/vagy vízi létesítmények a kommunikációs létesítményekkel és navigációs segédeszközökkel együtt megfelelőek azon művelettípushoz, amely szerint a repülést lebonyolítani szándékoznak.”;

i.

a b) 2. ii. alpont végéről az „és” szót el kell hagyni;

ii.

a b) 3. alpontot el kell hagyni;

„b)

A felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált biztonságiöv-rendszernek a következőkkel kell rendelkeznie:

„d)

Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek esetében a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”;

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett az üzemben tartónak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben az üzemben tartónak tájékoztatnia kell az érintett hajózó személyzetet és egyéb személyzetet, és gondoskodnia kell arról, hogy az érintett adatokat ne használják.”;

a)

a szárazföldtől az autorotációsnál vagy a biztonságos kényszerleszálláshoz szükségesnél nagyobb távolságban, víz felett végzett repülés során a helikopter kritikus hajtómű-meghibásodás esetén nem képes a vízszintes repülés folytatására; és

b)

a parancsnok/kapitány rendelkezésére álló időjárás-jelentések vagy -előrejelzések azt mutatják, hogy a repülés idején a víz hőmérséklete plusz 10 °C-nál alacsonyabb lesz.”;

„d)

Teljesítményalapú navigáció szükségessége esetén a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”;

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett az üzemben tartónak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben az üzemben tartónak tájékoztatnia kell az érintett hajózó személyzetet és egyéb személyzetet, és gondoskodnia kell arról, hogy az érintett adatokat ne használják.”

i.

az a) 4. v. alpont végéről az „és” szót el kell hagyni;

ii.

az a) 4. vi. alpont a végén az „és” szóval egészül ki;

iii.

a pont a következő a) 4. vii. alponttal egészül ki:

„f)

Az olyan ésszerű mennyiségű – egyébként veszélyes árunak minősülő – cikkeket és anyagokat, amelyeket a repülésbiztonság elősegítésére használnak, és a fedélzeten történő szállításuk indokolt annak érdekében, hogy operatív célokra azonnal rendelkezésre álljanak, a műszaki utasítás 1;2.2.1.a) pontja szerint engedélyezettnek kell tekinteni. Ez független attól, hogy a szóban forgó cikkeket és anyagokat egy egyedi repüléssel kapcsolatosan kell szállítani, vagy azzal kapcsolatosan szándékozzák felhasználni.

A fent említett cikkek és anyagok csomagolását és fedélzetre való berakodását – amely a parancsnok felelősségi körébe tartozik – oly módon kell végezni, hogy a légi jármű üzemeltetése során a lehető legkisebbre csökkenjen a személyzet tagjait, az utasokat, a rakományt vagy a légi járművet érintő kockázat.”;

a)

a teljesítményalapú navigációra vonatkozó előírás szerepeljen a légi járműnek a minősítő hatóság által a légialkalmassági értékelés részeként jóváhagyott, vagy ilyen jóváhagyáson alapuló repülési kézikönyvében vagy egyéb, ily módon jóváhagyott vagy ilyen jóváhagyáson alapuló dokumentumban; és

b)

a légi járművet a fent említett repülési kézikönyvben vagy egyéb dokumentumban szereplő megfelelő, navigációra vonatkozó előírással és korlátozásokkal összhangban üzemeltessék.”;

„a)

A repülés megkezdése előtt a parancsnok köteles minden ésszerű elérhető eszközzel megbizonyosodni arról, hogy az adott repülés során a légi jármű biztonságos üzemeléséhez közvetlenül szükséges, rendelkezésre álló világűrbe telepített létesítmények, földi és/vagy vízi létesítmények a kommunikációs létesítményekkel és navigációs segédeszközökkel együtt megfelelőek azon művelettípushoz, amely szerint a repülést lebonyolítani szándékoznak.”;

a)

A parancsnoknak gondoskodnia kell arról, hogy a hajózó személyzetnek a repülés közben a légi jármű biztonságos üzemben tartásához szükséges feladatokat ellátó tagjai folyamatosan használjanak kiegészítő oxigént, amikor úgy ítéli meg, hogy a tervezett repülési magasságon az oxigénhiány a személyzet tagjai esetében a képességek romlásához vezethet, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy kiegészítő oxigén álljon az utasok rendelkezésére, ha az oxigénhiány káros lenne az utasokra.

b)

Minden más olyan esetben, amikor a parancsnok nem tudja meghatározni, hogy az oxigénhiány hogyan érintheti a fedélzeten tartózkodó személyeket, gondoskodnia kell a következőkről:

„4.

egypontos kioldóval rendelkező, a felsőtestet rögzítő rendszerrel kombinált biztonsági öv a hajózó személyzet minden tagjának ülésénél az olyan repülőgépeken, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2016. augusztus 25-én vagy azt követően adták ki.”;

„d)

Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek esetében a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”;

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

A parancsnoknak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett a parancsnoknak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben a parancsnok nem használhatja fel az érintett adatokat.”;

„d)

Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek esetében a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”;

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett az üzemben tartónak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben a parancsnok nem használhatja fel az érintett adatokat.”;

„f)

ügyel arra, hogy a feladatspecialisták és a személyzet tagjai folyamatosan használjanak kiegészítő oxigént, amikor úgy ítéli meg, hogy a tervezett repülési magasságon az oxigénhiány a személyzet tagjai esetében a képességek romlásához vezethet, vagy káros lehet a feladatspecialistákra. Ha a parancsnok nem tudja meghatározni, hogy az oxigénhiány hogyan érintheti a fedélzeten tartózkodó személyeket, gondoskodnia kell arról, hogy a feladatspecialisták és a személyzet tagjai folyamatosan kiegészítő oxigént használjanak, ha a barometrikus kabinmagasság 30 percnél hosszabb ideig meghaladja a 10 000 lábat, illetve minden esetben, amikor meghaladja a 13 000 lábat.”

i.

az a) 4. v. alpont végéről az „és” szót el kell hagyni;

ii.

az a) 4. vi. alpont a végén az „és” szóval egészül ki;

iii.

a pont a következő új, a) 4. vii. alponttal egészül ki:

a)

a megfelelő teljesítményalapú navigációra vonatkozó előírás szerepel a légi járműnek a minősítő hatóság által a légialkalmassági értékelés részeként jóváhagyott, vagy ilyen jóváhagyáson alapuló repülési kézikönyvében vagy egyéb, ily módon jóváhagyott vagy ilyen jóváhagyáson alapuló dokumentumban; és

b)

a légi járművet a fent említett repülési kézikönyvben vagy egyéb dokumentumban szereplő megfelelő, navigációra vonatkozó előírással és korlátozásokkal összhangban üzemeltessék.”;

„a)

A repülés megkezdése előtt a parancsnok köteles minden ésszerű elérhető eszközzel megbizonyosodni arról, hogy az adott repülés során a légi jármű biztonságos üzemeléséhez közvetlenül szükséges, rendelkezésre álló világűrbe telepített létesítmények, földi és/vagy vízi létesítmények a kommunikációs létesítményekkel és navigációs segédeszközökkel együtt megfelelőek azon művelettípushoz, amely szerint a repülést lebonyolítani szándékoznak.”;

„a)

Ha az ACAS fel van szerelve és működőképes, az üzemben tartónak műveleti eljárásokat és képzési programokat kell kidolgoznia, hogy a hajózó személyzet megfelelően képzett legyen az összeütközések elhárításában, és értsen az ACAS II berendezés használatához.”;

„c)

a hajtóművel rendelkező komplex repülőgépnek nem minősülő repülőgépek esetében egypontos kioldóval rendelkező, a felsőtestet rögzítő rendszerrel kombinált biztonsági öv a hajózó személyzet minden tagjának ülésénél az olyan repülőgépeken, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 2016. augusztus 25-én vagy azt követően adták ki;

d)

a hajtóművel rendelkező komplex repülőgépek esetében a felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált, olyan eszközzel kapcsolt biztonsági öv, amely hirtelen lassulás esetén automatikusan visszatartja az ülésben tartózkodó felsőtestét:

„e)

A d) alpontban előírt, felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált biztonságiöv-rendszernek a következőkkel kell rendelkeznie:

„d)

Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek esetében a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”;

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett az üzemben tartónak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben az üzemben tartónak tájékoztatnia kell az érintett hajózó személyzetet és egyéb személyzetet, és gondoskodnia kell arról, hogy az érintett adatokat ne használják.”;

a)

a szárazföldtől az autorotációsnál vagy a biztonságos kényszerleszálláshoz szükségesnél nagyobb távolságban, víz felett végzett repülés során a helikopter kritikus hajtómű-meghibásodás esetén nem képes a vízszintes repülés folytatására; és

b)

a parancsnok rendelkezésére álló időjárás-jelentések vagy -előrejelzések azt mutatják, hogy a repülés idején a víz hőmérséklete plusz 10 °C-nál alacsonyabb lesz.”;

„d)

Teljesítményalapú navigációval végzett műveletek esetében a légi járműnek teljesítenie kell a megfelelő navigációs előíráshoz tartozó légialkalmassági tanúsítási követelményeket.”;

a)

A hitelesített légijárműrendszer-alkalmazásokban használt légiforgalmi adatbázisoknak teljesíteniük kell az adatok tervezett felhasználásának megfelelő adatminőségi követelményeket.

b)

Az üzemben tartónak biztosítania kell a naprakész és változtatás nélküli légiforgalmi adatbázisok időben történő kiosztását és telepítését minden olyan légi járműre, amelyen azokra szükség van.

c)

A 376/2014/EU rendeletben meghatározott egyéb eseményjelentési követelmények mellett az üzemben tartónak minden olyan hibás, következetlen vagy hiányzó adatot jelentenie kell az adatbázis-szolgáltatónak, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy veszélyt jelent a repülésre.

Ilyen esetekben az üzemben tartónak tájékoztatnia kell az érintett hajózó személyzetet és egyéb személyzetet, és gondoskodnia kell arról, hogy az érintett adatokat ne használják.”