Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013D0767

    2013/767/EU: A Bizottság határozata ( 2013. december 16. ) a civil párbeszéd keretének a közös agrárpolitika területét érintő ügyekben történő megteremtéséről és a 2004/391/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

    HL L 338., 2013.12.17, p. 115–117 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2022; hatályon kívül helyezte: 32022D1368

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2013/767/oj

    17.12.2013   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 338/115


    A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

    (2013. december 16.)

    a civil párbeszéd keretének a közös agrárpolitika területét érintő ügyekben történő megteremtéséről és a 2004/391/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

    (2013/767/EU)

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    mivel:

    (1)

    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 38. cikkének rendelkezése szerint az Unió közös mezőgazdasági politikát határoz meg és hajt végre.

    (2)

    Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn. A civil párbeszédnek a közös agrárpolitika területét érintő ügyekben 1962 óta van platformja. A jelenlegi párbeszéd keretéről a 2004/391/EK bizottsági határozat (1) rendelkezik.

    (3)

    A jobb átláthatóság és a képviselt érdekek megfelelőbb kiegyensúlyozása érdekében felül kell vizsgálni az agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozó tanácsadó csoportok keretében folytatott párbeszédet, és meg kell teremteni a civil párbeszéd keretét az agrár- és vidékfejlesztési politika területén, beleértve annak nemzetközi szempontjait is, továbbá meg kell határozni e csoportok feladatait és szervezeti felépítését.

    (4)

    A civil párbeszédben részt vevő csoportok támogatják a Bizottság munkáját a közös agrárpolitikához – ideértve a vidékfejlesztést is – kapcsolódó ügyeket, a szakpolitika végrehajtását és különösen azon intézkedéseket érintő rendszeres párbeszéd kialakításában, amelyeket a Bizottság e téren életbe kíván léptetni, ideértve a mezőgazdaság nemzetközi szempontjait is; segíti továbbá a tapasztalatok és helyes gyakorlatok cseréjében, politikai tanácsadással, a szakpolitikai fejlemények felügyeletében, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatóság kérésére vagy saját kezdeményezésre konkrét kérdésekben szakvéleményt nyújt be.

    (5)

    A civil párbeszédben részt vevő csoportokat legalább európai szinten működő, nem kormányzati szervezetek – többek között képviseleti szervezetek, társadalmi-gazdasági érdekcsoportok, civil társadalmi szervezetek és szakszervezetek – alkotják, amelyek szerepelnek a közös európai átláthatósági nyilvántartásban.

    (6)

    A csoportokra ruházott feladatok könnyebb meghatározása érdekében szabályokat kell lefektetni a csoportok működésére és működtetésére vonatkozóan.

    (7)

    A személyes adatokat a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) összhangban kell feldolgozni.

    (8)

    A 2004/391/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    1. cikk

    Tárgy

    Ez a határozat megteremti a közös agrárpolitika területét érintő ügyekkel kapcsolatos civil párbeszédben részt vevő csoportok (a továbbiakban: csoportok) keretét, amelyeket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató (a továbbiakban: főigazgató) állít fel a bizottsági szakértői csoportokra vonatkozó keretszabályozás (3) szerint.

    2. cikk

    Feladatok

    A csoport feladata a következő:

    a)

    rendszeres párbeszédet folytat a közös agrárpolitikához kapcsolódó ügyekről – ideértve a vidékfejlesztést is – és különösen azon intézkedésekről, amelyeket a Bizottság e téren életbe kíván léptetni, ideértve a mezőgazdaság nemzetközi szempontjait is;

    b)

    információcserét folytat az a) pontban említett területeken szerzett tapasztalatokról és bevált gyakorlatokról;

    c)

    támogatja a Bizottság munkáját és szakpolitikai tanácsokkal látja el a Bizottságot az a) pontban ismertetett területeken;

    d)

    a mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató kérésére az arra meghatározott időkereten belül vagy saját kezdeményezésre konkrét kérdésekben szakvéleményt nyújt be;

    e)

    felügyeli a szakpolitikai fejleményeket az a) pontban ismertetett területeken.

    3. cikk

    Konzultáció

    (1)   A főigazgató konzultációt folytathat a csoportokkal a 2. cikk a) pontjában ismertetett bármely kérdésben.

    (2)   A csoport elnöke az alelnökökkel szorosan együttműködve a Bizottság figyelmébe ajánlhatja, hogy egy konkrét kérdésben folytasson konzultációt a csoporttal.

    4. cikk

    A tagok kinevezése

    (1)   A főigazgató a csoportok összetételéről pályázati felhívás alapján dönt.

    (2)   A csoportokat legalább európai szinten működő, nem kormányzati szervezetek – többek között képviseleti szervezetek, társadalmi-gazdasági érdekcsoportok, civil társadalmi szervezetek és szakszervezetek – alkotják, amelyek szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban. A csoportbeli tagság minden olyan szervezet számára nyitva áll, amely bármely kapcsolódó érdeket képvisel.

    (3)   A főigazgató a civil társadalom közös agrárpolitika terén fennálló érdekeit figyelembe véve dönt a csoportok számáról és méretéről. A csoportok jegyzékét közzéteszik a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában (a továbbiakban: a nyilvántartás) és az arra kijelölt weboldalon. A főigazgató biztosítja a (2) bekezdésben felsorolt érdekek kiegyensúlyozott képviseletét. Különösen a gazdasági és nem gazdasági érdekek egyensúlyára ügyel.

    (4)   A tagszervezeteket a főigazgató a pályázati felhívásra jelentkezett szervezetek közül választja ki. A főigazgató tagszervezetet nevez ki, amennyiben egy hely betöltetlen marad, vagy felszabadul.

    (5)   A tagszervezetek kinevezése hét évre szól. A hétéves mandátum lejárta előtt egy tagszervezet a csoporton belül leváltható, amennyiben:

    a)

    a továbbiakban nem tud hatékonyan hozzájárulni a csoport munkájához;

    b)

    kilép a csoportból;

    c)

    a csoport üléseire nem nevez ki rendszeresen szakértőket;

    d)

    már nem teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket; vagy

    e)

    nem felel meg a Szerződés 339. cikke értelmében a szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információk tekintetében a titoktartásra vonatkozó követelménynek.

    (6)   A tagszervezetek a napirendi pontok alapján kijelölik a csoportok ülésein részt vevő szakértőket, és legalább az ülés előtt három nappal tájékoztatják a főigazgatót az általuk kijelölt szakértők személyéről.

    (7)   A főigazgató a tagszervezetek által kijelölt szakértőket meghívja a csoportüléseken való részvételre. Amennyiben egy tagszervezet nem értesíti a főigazgatót a szakértők személyéről a (6) bekezdésben megállapított határidőn belül, a főigazgató elutasíthatja azok adott ülésre történő meghívását.

    (8)   A tagszervezetek jegyzékét közzéteszik a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában és az arra kijelölt weboldalon.

    (9)   A személyes adatok összegyűjtése, feldolgozása és közzététele a 45/2001/EK rendelettel összhangban történik.

    5. cikk

    Működés

    (1)   Az alapító ülésen minden csoport kijelöl tagjai közül egy elnököt és két alelnököt; ehhez az első fordulóban a jelen lévő szakértők kétharmados többségi szavazatára, illetve amennyiben többszöri szavazásra kerülne sor, a jelen lévő tagok egyszerű többségére van szükség. Az alelnököket az elnököt adó szervezettől különböző szervezeteket képviselő szakértők közül kell megválasztani. A két alelnök nem tartozhat ugyanahhoz a szervezethez. A választások a Bizottság egy képviselőjének vezetése alatt zajlanak, titkos szavazással, kivéve, ha a jelen lévő szakértők egyhangúlag másképp nem döntenek.

    (2)   Az elnök és a két alelnök hivatali ideje egy év; az újraválasztás lehetséges. Az elnök legfeljebb két egymást követő periódusban töltheti be hivatalát. Új elnök megválasztásánál a csoport gondoskodik arról, hogy az új elnök ne ugyanazon szervezettől érkezzen, mint elődje.

    (3)   Az elnök a főigazgatóval egyetértésben, az alelnökökkel szorosan együttműködve és a csoportban képviselt szervezetekkel konzultálva, legalább 25 munkanappal az egyes ülések előtt meghatározza a csoportülés napirendjére kerülő pontokat. Ezután a főigazgatóság főszabály szerint 20 munkanappal az ülés előtt, lehetőleg elektronikus úton megküldi a napirendet a szervezeteknek.

    (4)   Az (1) bekezdésben meghatározott választásokat kivéve a csoport megbeszéléseinek végén nem kerül sor szavazásra. Ha a főigazgató kérésére vagy saját kezdeményezésre kiadandó vélemény kapcsán a csoport konszenzusra jut, közös következtetéseket fogalmaz meg, és csatolja azokat az összefoglaló jelentéshez. A Bizottság, amennyiben a csoport ilyen ajánlást fogalmaz meg, tájékoztatja a csoport megbeszélésein született végeredményről a többi európai uniós intézményt is.

    (5)   Az elnök felel azért, hogy minden egyes ülésről egy megfelelő összefoglalót tartalmazó jelentés készüljön, és hogy annak tervezetét az ülést követő 20 munkanapon belül megküldjék a főigazgatóságnak. A főigazgatóság módosíthatja az elnök által készíttetett jelentéstervezetet annak szétosztását és azt követő, csoport általi jóváhagyását megelőzően.

    (6)   A főigazgatóság egyetértésével a csoport egyedi kérdések vizsgálatára munkacsoportokat állíthat fel az általa elfogadott megbízatás alapján. A munkacsoportok üléseinek elnökletét a Bizottság képviselői látják el. Megbízatásuk teljesítését követően az ilyen munkacsoportokat fel kell oszlatni.

    (7)   A főigazgatóság a csoport vagy munkacsoport munkájába eseti alapon bevonhat olyan külső szakértőket is, akik egy adott napirendi kérdésben különösen jártasak. Ezenfelül a Bizottság képviselője a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően egyéneknek vagy szervezeteknek megfigyelői státust adhat, amennyiben az nem veszélyezteti a csoportok vagy munkacsoportok egyensúlyát. A megfigyelők az elnök felkérésére és a Bizottság jelen lévő legmagasabb beosztású képviselőjének beleegyezésével felszólalhatnak. A megfigyelői státusszal rendelkező egyének vagy szervezetek nem vehetnek részt az (1) bekezdésben említett szavazásokon.

    (8)   A csoportok tagjai és azok képviselői, valamint a (7) bekezdésben említett felkért szakértők és megfigyelői státusszal rendelkező egyének és szervezetek eleget tesznek a Szerződésekben és azok végrehajtási szabályaiban előírt szakmai titoktartási kötelezettségnek, valamint az EU-minősített adatok védelmére a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (4) mellékletében meghatározott bizottsági biztonsági szabályoknak. E kötelezettségeik esetleges elmulasztása esetén a Bizottság megfelelő intézkedéseket hozhat.

    (9)   A csoportok és a munkacsoportok üléseinek helyszínéül alapesetben a Bizottság helyiségei szolgálnak. A titkársági feladatok ellátásáról a Bizottság gondoskodik. A csoportok és munkacsoportok üléseit a főigazgatóság hívja össze. A csoportok és azok munkacsoportjainak az ülésein részt vehetnek más, a megbeszélésben érintett bizottsági tisztviselők is.

    (10)   A Bizottság közzéteszi a csoportok tevékenységével kapcsolatos valamennyi dokumentumot (napirendek, jegyzőkönyvek, következtetések, részleges következtetések vagy munkadokumentumok), amelyek egy arra kijelölt weboldalon, a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásán keresztül érhetők el. A rendszeres közzététel alól kivételt kell tenni, amennyiben a dokumentum közzététele kedvezőtlenül befolyásolná az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 4. cikke értelmében vett köz- vagy magánérdek védelmét.

    6. cikk

    Az ülésekkel kapcsolatos kiadások

    (1)   A csoport és a munkacsoportok tevékenységében részt vevők szolgálataikért nem részesülnek díjazásban.

    (2)   A szakértőknek a csoportok és munkacsoportok tevékenységei keretében felmerülő utazási és ellátási költségeit a Bizottság a hatályos bizottsági rendelkezéseknek megfelelően téríti meg.

    (3)   A (2) bekezdésben említett költségeket az éves forrásfelosztási eljárás keretében megállapított rendelkezésre álló előirányzatok erejéig kell megtéríteni.

    7. cikk

    Hatályon kívül helyezés

    A 2004/391/EK határozat 2014. július 1-jével hatályát veszti.

    8. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Ezt a határozatot 2014. július 1-jétől kell alkalmazni.

    Kelt Brüsszelben, 2013. december 16-án.

    a Bizottság részéről

    az elnök

    José Manuel BARROSO


    (1)  A Bizottság 2004. április 23-i 2004/391/EK határozata a közös agrárpolitika területén működő tanácsadó csoportokról (HL L 120., 2004.4.24., 50. o.).

    (2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete az egyének védelméről, a személyes adatok közösségi intézmények és testületek által való feldolgozásáról, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

    (3)  C(2010) 7649.

    (4)  A Bizottság 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozata eljárási szabályzatának módosításáról (HL L 317., 2001.12.3., 1. o.).

    (5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).


    Top