16.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 243/40

(1)

A Bizottság 2009. december 17-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) közzétett értesítésben dömpingellenes eljárás megindítását jelentette be a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK vagy érintett ország) származó egyes, folytonos üvegszálból készült termékek behozatala tekintetében.

(2)

A Bizottság a dömpingellenes eljárást az egyes, folytonos üvegszálból készült termékek uniós gyártásának jelentős részét – ebben az esetben több mint 50 %-át – képviselő gyártók nevében az APFE – European Glass Fiber Producers Association (a továbbiakban: panaszos) által 2009. november 3-án benyújtott panaszt követően indította meg. Az említett termék dömpingjére és az abból eredő súlyos károkra a panaszban felhozott bizonyítékokat az eljárás megindításához elegendőnek ítélték.

(3)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a panaszost, más ismert uniós gyártókat, exportáló gyártókat, valamint a KNK képviselőit, a közismerten érintett importőröket, szállítókat és felhasználókat, valamint szövetségeiket. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek.

(4)

Minden olyan érdekelt fél lehetőséget kapott a meghallgatásra, aki azt kérte, és ismertette azokat a konkrét okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(5)

Tekintettel az exportáló gyártók, az importőrök és az uniós gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés a dömping és a kár megállapításához mintavételt irányzott elő, az alaprendelet 17. cikkének megfelelően. Ahhoz, hogy a Bizottság el tudja dönteni, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, akkor össze tudja állítani a mintát, valamennyi exportáló gyártót, importőrt és uniós gyártót felkért arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint adjon alapvető információkat a vizsgált időszakban (2008. október 1. és 2009. szeptember 30. között) az érintett termékkel kapcsolatban folytatott tevékenységeiről.

(6)

Nyolc kínai exportáló gyártó vagy exportáló gyártók csoportja, valamint hét uniós gyártó vagy exportáló gyártók csoportja adta meg a kért tájékoztatást és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. A beérkezett információk megvizsgálását követően, és tekintettel az együttműködési hajlandóságot mutató exportáló gyártók és uniós gyártók nagy számára, az a döntés született, hogy e gyártók tekintetében mintavétel szükséges (lásd az alábbi (12) és (13) preambulumbekezdéseket).

(7)

A független importőrök tekintetében a vizsgálat mintavételi szakaszában mindössze három importőr adta meg a kért tájékoztatást az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Ezért az a döntés született, hogy nem mintavétel alkalmazására kerül sor, hanem kérdőívet küldenek azoknak az importőröknek, akik jelentkeztek.

(8)

Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a mintavételbe bevont KNK-beli exportáló gyártóknak piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás iránti kérelem benyújtását - amennyiben ezt igénylik –, a Bizottság formanyomtatványokat küldött a mintavételbe bevont exportáló gyártóknak. A mintavételbe bevont valamennyi vállalat (csoport) az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése értelmében piacgazdasági elbánást, illetve egyéni elbánást kért arra az esetre, ha a vizsgálat azt állapítaná meg, hogy nem felelnek meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek.

(9)

A Bizottság hivatalosan közzétette a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokat a KNK-beli érintett exportáló gyártók, a KNK hatóságai és a panaszos számára. Az érintettek arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban ismertessék véleményüket, és meghallgatást kérjenek, amennyiben erre különleges okaik vannak.

(10)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintavételbe bevont exportáló gyártóknak, a mintavételbe bevont uniós gyártóknak, az importőröknek, valamint az összes ismert felhasználónak és felhasználói szövetségnek. A mintavételbe bevont KNK-beli exportáló gyártók, a mintavételbe bevont összes uniós gyártó, két importőr és 13 felhasználó küldött vissza teljesen kitöltött kérdőívet.

(11)

A Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte az uniós érdek tekintetében kárt okozó dömping ideiglenes megállapításához szükséges valamennyi információt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(12)

A jelentkező nyolc kínai exportáló gyártóból vagy exportáló gyártók csoportjából a Bizottság – az alaprendelet 17. cikkének megfelelően – kiválasztotta a mintát a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható legnagyobb reprezentatív exportmennyiség alapján. A kiválasztott minta az együttműködő felek által a KNK-ból az unióba exportált mennyiség több mint 70 %-át képviselő három vállalat(csoport)ból áll. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultáltak az érintett felekkel, akik nem emeltek kifogást.

(13)

Az uniós gyártók tekintetében hét gyártó nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele, hogy felvegyék a mintába. Az ezen együttműködő uniós gyártóktól kapott információk alapján a Bizottság az értékesítés és gyártás tekintetében a három legnagyobb uniós gyártó(csoport)ból álló mintát állított össze, amelyek az összes együttműködő uniós gyártó értékesítésének 64 %-át képviselik.

(14)

A dömping és a kár vizsgálata a 2008. október 1. és 2009. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a vizsgált időszak) irányult. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2006-tól a vizsgált időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(15)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő érintett termék a következő: a jelenleg a 7019 11 00, 7019 12 00, 7019 19 10, illetve az ex 7019 31 00 KN-kód alá tartozó, legfeljebb 50 mm hosszúságú vágott üvegszál; üvegszál előfonat; üvegszál pászma és fonal, illetve üvegszálból készült szövedék, az üveggyapotból készült szövedék kivételével (a továbbiakban: érintett termék).

(16)

Az érintett termék a kompozit anyagokat előállító iparágban a hőre lágyuló és hőkezelt gyanták megerősítésére leggyakrabban használt nyersanyag. A létrejövő kompozit anyagokat (üvegszállal megerősített műanyagok) számos más iparágban alkalmazzák: gépjárműipar, elektromos/elektronikai ipar, szélerőműlapátok, építés/építőipar, tartályok/csövek, fogyasztási cikkek, légtér/katonai felhasználás stb.

(17)

Ezen eljárás a folytonos üvegszálból készült termékek négy alaptípusára – azaz a vágott szálakra, előfonatokra, szövedékekre (az üveggyapotból készült szövedék kivételével) és fonalra – terjed ki. A vizsgálat kimutatta, hogy az érintett termék különböző típusainak megjelenésében mutatkozó különbségek és végfelhasználásukban mutatkozó esetleges különbségek ellenére az érintett termék szinte valamennyi különböző típusa ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik. Megállapították azonban, hogy a pászmák nem ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, mivel nem folytonos üvegszálból, hanem eltérő hosszúságú szálakból készülnek. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy egyes nagyon különleges előfonat- és fonaltípusokat, amelyek jelenleg a 7019 12 00, illetve a 7019 19 10 KN-kód alá tartoznak, ki kellene zárni, mivel ezek különlegesen kezelt – bevonattal ellátott és impregnált – típusok, amelyeknek az izzítási vesztesége meghaladja a 3 %-ot, ezáltal pedig eltérő fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek.

(18)

A fonalak számos továbbfelhasználója állította, hogy az utóbbiakat teljesen ki kellene zárni az eljárás hatálya alól, tekintettel arra, hogy az Unióban szinte nincs gyártóbázis, valamint a fonalak és más terméktípusok nem helyettesíthetők egymással.

(19)

A vizsgálat azonban legalább egy irányú helyettesíthetőség fennállását kimutatta (nevezetesen azt, hogy a fonal számos alkalmazás céljára használható más típusok helyett, még akkor is, ha ez – tekintettel a fonalak viszonylag magas árára – nem is lenne mindig gazdaságilag életképes lehetőség), az egyes termék típusok korlátozott gyártóbázisa pedig önmagában nem indokolhatja az ilyen típus kizárást az eljárás hatálya alól mindaddig, amíg az más típusokéval azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel és alkalmazásokkal rendelkezik. Mivel a folytonos üvegszálból készült fonalak minden más üvegszálból készült termékével azonos alapvető jellemzőkkel rendelkeznek, és bizonyos mértékig helyettesíthetők azokkal, az az ideiglenes döntés született, hogy nincs ok arra, hogy a fonalakat kizárják a termék definíciójából. Megjegyzendő azonban, hogy ezen állítás további értékelésére különös figyelmet fognak fordítani.

(20)

Az érintett termék és a KNK, valamint az ideiglenesen analóg országnak tekintett Törökország belföldi piacán értékesített folytonos üvegszálból készült termékek, továbbá az Unióban az uniós ágazat által gyártott és értékesített folytonos üvegszálból készült termékek esetében megállapítható, hogy alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságaik, továbbá alkalmazásaik azonosak. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ideiglenesen hasonló terméknek tekintették.

(21)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a KNK-ból származó behozatalokra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban állapítják meg azon gyártók tekintetében, amelyekről megállapítást nyer, hogy teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat.

(22)

Ezeket a kritériumokat röviden, a tájékozódás megkönynyítése érdekében, az alábbiakban foglaljuk össze:

(23)

Ebben a vizsgálatban valamennyi, a mintavételre kiválasztott exportáló csoport piacgazdasági elbánást kért az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében, és a megadott határidőn belül válaszolt a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványra:

(24)

Valamennyi fent említett mintában szereplő exportáló gyártó vagy gyártócsoport tekintetében a Bizottság felkutatott minden szükségesnek ítélt információt és a szóban forgó vállalatok telephelyein ellenőrizte a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványukon megadott információkat és minden más szükségesnek ítélt információt.

(25)

A vizsgálat során megállapították, hogy két, a mintavételbe bevont KNK-beli exportáló gyártó/csoport nem teljesítette az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt követelményeket a piacgazdasági elbánás megadásához.

(26)

Különösen az egyik exportáló gyártó/csoport nem tudta bizonyítani, hogy üzleti döntései kielégítő mértékben mentesek az állami beavatkozástól. Az igazgatótanácsában található igazgatók többségét egy többségi állami tulajdonban álló vállalat jelölte ki. Következésképpen, az állam sikeresen meg tudta akadályozni bármely döntés meghozatalát. Ennélfogva egyértelmű, hogy az állam jelentős szerepet játszik a vállalat döntéshozatali folyamatában. A vállalat emellett azt sem tudta bizonyítani, hogy egyértelmű számviteli nyilvántartással rendelkezne, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, mivel a vállalat adóköteles bevétele nem szerepelt helyesen a pénzügyi kimutatásokban.

(27)

A mintavételbe bevont másik exportáló gyártó/csoport sem tudta bizonyítani, hogy üzleti döntései kielégítő mértékben mentesek az állami beavatkozástól. A csoport két kereskedője állami tulajdonban álló vállalat. Az állam továbbá jelentős mértékben be tud avatkozni a csoport egyik exportáló gyártójának döntéshozatalába az állami tulajdonban álló anyavállalatot képviselő igazgató hallgatólagos vétó joga alapján. Ez a gyártó viszont a csoportba tartozó két másik exportáló gyártó anyavállalata és többségi tulajdonosa, így az állam jelentős mértékben be tud avatkozni azok döntéshozatalába is. A csoportba tartozó három exportáló gyártó továbbá nem tudta bizonyítani, hogy megfelel a 2. kritériumnak, mivel két exportáló gyártó esetében a kedvezményes adóelbánás nem szerepelt a pénzügyi kimutatásokban, míg a harmadik esetében a könyvvizsgálat nem tűnt függetlennek. Ezen túlmenően a csoportba tartozó öt vállalat nem felelt meg a 3. kritériumnak (főként a földhasználati jogok nem piacközpontú árai következtében).

(28)

Az egyik – két kapcsolódó vállalat csoportjából álló – mintavételbe bevont exportáló gyártó bizonyította, hogy a 2. cikk (7) bekezdésének c) pontjában szereplő valamennyi kritériumnak megfelel és piacgazdasági elbánásban részesülhet.

(29)

A piacgazdasági elbánásra vonatkozó megállapítások közzététele után észrevételek érkeztek az uniós gazdasági ágazattól, valamint a mintavételbe bevont két olyan exportáló gyártótól/csoporttól, akikre vonatkozóan a Bizottság nem javasolta a piacgazdasági elbánás megadását. A beérkezett észrevételek miatt azonban a megállapításokon nem kellett változtatni.

(30)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában adott esetben országos vámot állapítanak meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek megfelelnek. Röviden és kizárólag tájékoztatás céljából az alábbiakban összefoglaljuk ezeket a feltételeket:

(31)

A mintavételbe bevont két fent említett vállalat(csoport), amelyektől megtagadták a piacgazdasági elbánást, egyéni elbánást is kért, arra az esetre, ha a piacgazdasági elbánást nem kapnák meg.

(32)

A rendelkezésre álló információk alapján megállapítást nyert, hogy a két vállalat(csoport) nem felel meg az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi, az egyéni elbánásra vonatkozó követelménynek. Megállapították ugyanis, hogy a vállalatok nem teljesíti az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumot, amely szerint a részvények többségének magánszemélyek tulajdonában kell lennie, illetve a vállalat kellőképpen független az állami befolyástól, mivel – a (26) és (27) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően – mindegyik vállalatról kiderült, hogy végső soron állami tulajdonban van vagy állami ellenőrzés alatt áll. A fent említettek szerint azt is megállapították, hogy a két vállalat(csoport) egyike sem tudta bizonyítani, hogy megfelelnek a 9. cikk (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott kritériumnak, vagyis annak, hogy döntéshozataluk mentes a jelentős állami beavatkozástól, amely lehetővé teszi az intézkedések kijátszását olyan esetben, amikor a vállalatokra eltérő vámtételeket határoznak meg. Következésképpen az egyéni elbánás iránti kérelmeiket el kellett utasítani.

(33)

Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy a mintavételbe bevont egyik olyan exportáló gyártó/csoport sem kap egyéni elbánást, amelyik nem részesült piacgazdasági elbánásban.

(34)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság először ezen exportáló gyártó tekintetében állapította meg, hogy a folytonos üvegszálból készült termékek belföldi összértékesítése reprezentatív volt-e, vagyis hogy az ilyen értékesítések teljes mennyisége az érintett termék Unióba irányuló exportértékesítései teljes mennyiségének legalább 5 %-át képviselte-e. A vizsgálat megállapította, hogy a hasonló termék belföldi értékesítése reprezentatív volt.

(35)

Ezt követően a Bizottság meghatározta az általános belföldi reprezentatív értékesítéssel rendelkező exportáló gyártók által a belföldi piacon eladott azon terméktípusokat, amelyek megegyeztek vagy nagyon hasonlóak voltak az uniós kivitel keretében értékesített típusokkal.

(36)

Minden egyes, az exportáló gyártó által a belföldi piacon eladott és a folytonos üvegszálból készült termékeknek az Unióba irányuló exportként értékesített típusával összehasonlíthatónak minősített típusa esetében a Bizottság megvizsgálta, hogy a belföldi értékesítés az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének értelmében kellően reprezentatív volt-e. Valamely terméktípus belföldi értékesítése akkor minősült kellően reprezentatívnak, ha a vizsgált időszakban a terméktípus belföldön független vevőknek értékesített mennyisége legalább 5 %-a volt az uniós exportra értékesített hasonló terméktípus teljes mennyiségének. A vizsgálat megállapította, hogy négy kivételével valamennyi terméktípus belföldi értékesítése reprezentatív volt.

(37)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a belföldi piacon reprezentatív mennyiségben értékesített érintett termék egyes típusai az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően rendes kereskedelmi forgalomban eladott terméknek voltak-e tekinthetők. Ez úgy történt, hogy a Bizottság minden terméktípus esetében megállapította, hogy mekkora volt a vizsgált időszakban a belföldi piacon független vevőknek történő nyereséges értékesítés aránya.

(38)

Azokban az esetekben, amikor a gyártási költségek kiszámított értékével azonos vagy annál magasabb nettó eladási áron értékesített terméktípus értékesítési mennyisége az adott típus teljes értékesítési mennyiségében 80 %-nál többet képviselt, és amikor az adott típus súlyozott átlagára az egységnyi költség értékével egyenlő vagy annál nagyobb volt, a terméktípusonkénti rendes értéket az adott terméktípus teljes belföldi értékesítési árának súlyozott átlagaként számították ki.

(39)

Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítésének mennyisége az adott terméktípus teljes értékesítési mennyiségében 80 %-ot vagy ennél kevesebbet képviselt, vagy amikor az adott terméktípus súlyozott átlagára az egységnyi költség értékénél alacsonyabb volt, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, amelyet az adott terméktípus kizárólag nyereséges belföldi értékesítésének súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(40)

Amennyiben valamennyi terméktípust veszteséggel értékesítettek, akkor ezeket nem a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítésnek tekintették.

(41)

A vizsgálat megállapította, hogy egy kivételével valamennyi hasonló terméktípus nyereséges értékesítése meghaladta a belföldi összértékesítés 80 %-át, így valamennyi belföldi értékesítést felhasználták a rendes érték átlagárának kiszámításához. Egy terméktípus esetében csak a nyereséges értékesítéseket használták fel. A belföldi piacon reprezentatív mennyiségben nem értékesített négy terméktípus esetében a Bizottság rendes értékként a nagyon hasonló termékek megfelelően kiigazított reprezentatív belföldi árát alkalmazta.

(42)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően azon vállalatok esetében, amelyek nem részesülhetnek piacgazdasági elbánásban, a rendes érték megállapítása egy analóg ország ára vagy számtanilag képzett érték alapján történt.

(43)

A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a KNK-ra érvényes rendes érték meghatározásához analóg országnak Törökországot kívánja kijelölni, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(44)

Két érintett fél jelentkezett és jelezte, hogy Törökország nem lenne megfelelő analóg ország, anélkül azonban, hogy ezt alátámasztották volna. Egy másik érdekelt fél észrevételt tett az analóg országra vonatkozó választással kapcsolatban és inkább Indiát javasolta, mivel India a KNK-val összehasonlítható fejlettségi szinten áll, a piacok összehasonlíthatóak – mivel mindkét piacon igen fontosak a szélerővel kapcsolatos alkalmazások –, és az összehasonlítható típusokat hasonló módon gyártják. Az indiai piacot továbbá jelentős behozatallal rendelkező nyílt piacként írta le. Végül megemlítette, hogy a nyersanyagokhoz való hozzáférés mindkét országban összehasonlítható.

(45)

A Bizottság igényelte a hasonló termék török, kanadai, amerikai egyesült államokbeli, dél-koreai és indiai gyártóinak együttműködését. Azonban egyedül a török gyártó jelezte együttműködési hajlandóságát és nyújtotta be a kitöltött kérdőívet.

(46)

Törökországot a belföldi értékesítési mennyiség tekintetében reprezentatív analóg országként ismerték el. A hasonló termék egyik, Törökországban nem gyártott típusának rendes értékét azonban ki kell számítani. Megjegyzendő az is, hogy a folytonos üvegszálból készült termékek behozatalával kapcsolatban folyamatban levő török dömpingellenes vizsgálat az árak lehetséges leszorítására utal a török belföldi piacon. Figyelemmel azonban arra, hogy Törökország az egyetlen ország, amely beleegyezett a jelen vizsgálatban való együttműködésbe, ideiglenesen megállapítható, hogy Törökországot kell analóg országnak tekinteni.

(47)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportőr gyártók esetében a rendes értéket az e gyártóktól érkezett ellenőrzött információk alapján állapították meg a piacgazdasági eljárásban részesülő vállalatcsoportok esetében fent meghatározott általános módszertannak megfelelően. Amennyiben az analóg ország belföldi piacán a terméktípusokat veszteséggel értékesítették, vagy hasonló terméktípust nem értékesítettek, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése és 2. cikkének (6) bekezdése szerint határozták meg.

(48)

Az esetek többségében az érintett terméket független uniós vevőknek exportálták, így az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján határozták meg.

(49)

Az egyik exportáló gyártónak a kapcsolódó vállalatai részére történő néhány exportértékesítésével kapcsolatban megállapítható, hogy azok kötött felhasználásra irányultak, következésképpen azokat az ideiglenes dömpingszámításban nem vették figyelembe.

(50)

A rendes értéket és az exportárakat a gyártelepi ár alapján hasonlították össze. A rendes érték és az exportár méltányos összehasonlításának biztosítása érdekében, kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban. Megfelelő kiigazításokat hajtottak végre minden olyan esetben, amikor úgy ítélték meg, hogy azok ésszerűek, pontosak és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottak. Kiigazítást alkalmaztak a közvetett adók, a tengeri fuvarozási és biztosítási költségek, az exportáló országon belüli fuvarozás, kereskedelmi szint (a terjesztési csatornák eltérései), jótállási költségek, hitelköltségek és banki költségek esetében.

(51)

Az ideiglenes dömpingkülönbözet a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában van kifejezve.

(52)

A piacgazdasági elbánásban részesített exportáló gyártók együttműködő csoportja esetében az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban az egyedi dömpingkülönbözet meghatározása a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján történt.

(53)

A mintavételbe bevont, piacgazdasági elbánásban vagy egyedi elbánásban nem részesített vállalatokra és a mintavétellel nem érintett együttműködő vállalatokra a dömpingkülönbözet a mintavételbe bevont három vállalat(csoport) átlaga.

(54)

Tekintve, hogy a vizsgálatban való együttműködés szintje magas volt, mivel az együttműködő vállalatok a vizsgált időszakban a KNK-ból származó összes behozatalnak mintegy 100 %-át képviselték, a nem együttműködő vállalatokra az országos szintű különbözet megállapítása a mintavételbe bevont vállalat(csoport)ok körében talált legnagyobb különbözet felhasználásával történt.

(55)

Ezen az alapon az ideiglenes dömpingkülönbözetek a következők:

(56)

A vizsgált időszak alatt a hasonló terméknek 11 gyártója volt az unióban. E 11 gyártóból heten működtek együtt a vizsgálat során. Mind a hét gyártó tagja volt a panaszosnak és megállapították, hogy ezek teszik ki a hasonló termék teljes uniós gyártásának nagy részét, jelen esetben több mint 90 %-át. A többi négy uniós gyártó egyike szintén panaszos volt, ketten aktívan támogatták a panaszt, míg négyen nem támogatták és nem is kifogásolták azt. Az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében ezért a 11 gyártó alkotja az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat).

(57)

Mint azt a fenti (13) preambulumbekezdés említi, a teljes uniós gyártás mintegy 64 %-át képviselő, három gyártóból álló mintát választottak. Mivel e gyártók közül kettő az unióban számos gyártóegységgel rendelkező, kapcsolódó vállalatok csoportja volt, a minta összesen kilenc egyedi vállalatból tevődött össze.

(58)

Az érintett felek közül néhányan azt állították, hogy a mintavételbe bevont uniós gyártókat nem kellene az uniós gazdasági ágazatnak tekinteni, mivel mindhárman rendelkeztek az érintett termék gyártásával foglalkozó kapcsolódó kínai gyártókkal. A vizsgálat megerősítette, hogy a mintavételbe bevont három uniós gyártó közül kettő valóban rendelkezett kapcsolódó kínai gyártó vállalatokkal. Megállapították azonban, hogy a kapcsolat ellenére ez a kettő, a mintavételbe bevont uniós gyártó semmilyen tekintetben nem úgy járt el, hogy megbízhatatlanná tennék a vizsgálat megállapításait. Ezen uniós gyártók a KNK-ban található kapcsolódó vállalataiktól csak korlátozott mennyiségben importáltak (a behozatalok kevesebb mint 4 %-a érkezett a KNK-ból). Az ilyen behozatal emellett elhanyagolhatónak tekinthető az érintett uniós gyártók teljes gyártásához képest, amely uniós gyártókat semmiféleképpen nem szabad importőröknek tekinteni, mivel egyértelműen valódi üvegszálgyártókról van szó. Végül az érintett uniós gyártókra vonatkozó kármutatókat nem befolyásolta ez a korlátozott behozatal. A fentiekre figyelemmel a Bizottság megállapította, hogy nem indokolt a mintavételbe bevont uniós gyártók egyikének kizárására sem az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelme szerinti meghatározása alól.

(59)

Az uniós fogyasztást az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon megvalósuló értékesítési mennyisége, valamint az uniós piacra irányuló behozatalmennyiség alapján állapították meg az Eurostattól beszerzett adatok alapján.

(60)

Az uniós fogyasztás 2006 és a vizsgált időszak között jelentősen, 24 %-kal csökkent. A fogyasztás azonban kissé emelkedett 2007-ben és 2008 első felében.

1.   táblázat

(61)

Az érintett termék KNK-ból az uniós piacra érkező behozatalának mennyisége jelentősen növekedett a figyelembe vett időszakban. A figyelembe vett időszak alatt a KNK-ból érkező mennyisége összességében több mint 50 %-kal növekedett. Különösen 2006 és 2008 között, amikor a KNK-ból érkező behozatal több mint kétszeresére növekedett. A behozatal 2008-ban a vizsgált időszakhoz képest csökkent, a csökkenés mértéke (25 %) azonban alacsonyabb volt, mint a fogyasztás visszaesésének mértéke (28 %).

2.   táblázat

(62)

A KNK-ból érkező dömpingelt behozatal piaci részesedése folyamatosan növekedett a figyelembe vett időszakban. A figyelembe vett időszak alatt a kínai behozatal 15,6 %-os piaci részesedéssel rendelkezett, amely majdnem kétszerese a 2006-os piaci részesedésének.

3.   táblázat

(63)

Az alábbi táblázat mutatja az Eurostat adatai alapján a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal vámkezeletlen átlagárát az unió határánál. A KNK-ból érkező behozatal átlagára lényegében stabil maradt a figyelembe vett időszak alatt. Ez annak ellenére figyelhető meg, hogy a folytonos üvegszál gyártásához felhasznált nyersanyagok ára a figyelembe vett időszakban világszerte jelentősen megemelkedett (miként a 18. táblázatban is szerepel).

4.   táblázat

(64)

Típusok közötti ár-összehasonlítás készült a kínai exportáló gyártók értékesítési árainak és a mintavételbe bevont uniós gyártók unión belüli értékesítési árai között. Ehhez a mintavételbe bevont uniós gyártók által a független vevők felé érvényesített árakat hasonlították össze az érintett ország mintavételbe bevont exportáló gyártóinak áraival. A kereskedelmi szint különbségei és a behozatal utáni költségek figyelembevétele céljából szükség szerint kiigazításokat kellett alkalmazni.

(65)

Az összehasonlítás szerint a vizsgált időszak során a KNK-ból származó behozott érintett termékeket az unióban az uniós gazdasági ágazat árai alá – utóbbi százalékában kifejezve 23 %-kal 39 %-on – kínálva értékesítették.

(66)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Az alább ismertetett adatok az értékesítés és a piaci részesedés tekintetében a teljes uniós gazdasági ágazatra, az összes többi mutató tekintetében pedig a mintavételbe bevont gyártókra vonatkoznak.

(67)

Az uniós gyártás mennyisége 2006 és 2008 között viszonylag stabil volt, a vizsgált időszak azonban meredeken zuhant:

5.   táblázat

(68)

Az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitása az alábbiak szerint alakult:

6.   táblázat

(69)

A gyártási kapacitás a vizsgált időszakban csökkent mértékű volt. A KNK-ból érkező dömpingelt behozatal által okozott árcsökkenés és a piaci részesedés csökkenése alapján számos gyártósort leszereltek, átmenetileg bezártak, vagy korlátoztak. A kapacitáskihasználási mutató a gyártási kapacitás ilyen csökkenése ellenére is 86 %-ról 61 %-ra, vagyis 29 %-kal csökkent.

(70)

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a készletek 2007-ben a fogyasztás tetőzésekor először csökkentek, majd 2008-ban erősen megemelkedtek az adott év negyedik negyedében tapasztal hirtelen kereslet-visszaesés fényében. A vizsgált időszak alatt a készletek szintje a megszokottabb szintekre tért vissza.

7.   táblázat

(71)

Az összes uniós gyártó uniós piacon történő értékesítésének mennyisége – beleértve a kötött felhasználást szolgáló eladásokat is – az alábbiak szerint alakult:

8.   táblázat

(72)

Az uniós gazdasági ágazat egésze által értékesített teljes mennyisége 30 %-kal csökkent. 2007-ben – miközben az uniós fogyasztás 6 %-kal nőtt (a fenti 1. táblázat szerint) – az érintett termékből az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített mennyiség csupán 1 %-kal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudott profitálni az adott időszakban tapasztalható megnövekedett fogyasztásból. Ezt követően 2008-ban és a vizsgált időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége erőteljesen csökkent.

(73)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2007-ben és 2008-ban erőteljesen csökkent, amit a vizsgált időszakban enyhe talpra állás követett. Összességében azonban az uniós gazdasági ágazat 5,6 százalékpontot veszített piaci részesedéséből a figyelembe vett időszak alatt, mivel – amint azt a fenti 3. táblázat szemlélteti – a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal csaknem a kétszeresére emelkedett a figyelembe vett időszak alatt.

9.   táblázat

(74)

Az átlagos eladási árak tekintetében az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt nem volt képes megnövelni a kapcsolatban nem álló vevők felé érvényesített eladási árakat. Épp ellenkezőleg, az eladási átlagárak 2 %-kal csökkentek, ami még szembetűnőbb a növekvő nyersanyagárak fényében. Az uniós gazdasági ágazatnak valójában a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal által az uniós piacon kifejtett árszínvonalat leszorító nyomás következtében nem volt lehetősége az eladási árakban tükrözni a megnövekedett nyersanyagköltségeket.

10.   táblázat

(75)

Az uniós gyártók foglalkoztatási szintje azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat racionalizálta a gyártást a figyelembe vett időszak alatt a gyártási költségek csökkentése és a nyersanyagárak megemelkedésének ellensúlyozása céljából. A munkavállalók száma a teljes időszak alatt 20 százalékponttal csökkent úgy, hogy ebből 15 százalékpontos csökkenés a 2007 és a vizsgált időszak közötti időszakra összpontosult.

11.   táblázat

(76)

Az uniós gazdasági ágazat előző preambulumbekezdésben leírt erőfeszítéseinek eredményeként az uniós gyártók munkaerejének termelékenysége 2007-ben és 2008-ban jelentősen emelkedett. E kedvező fejlemény megfordult a vizsgált időszakban és a termelékenység 21 %-os átfogó csökkenéséhez vezetett a figyelembe vett időszak alatt. A termelékenység ellenkező irányú alakulása részben a kereslet összeomlásának, részben pedig a jelentősen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló, KNK-ból érkező dömpingelt behozatalnak tudható be, ami a gyártás erőteljes csökkenéséhez vezetett, növelve az egységnyi üvegszálból készült termékekre eső foglalkoztatást.

12.   táblázat

(77)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazatnak sikerült ellenőrzése alatt tartania a munkaerőköltségek alakulását. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az éves átlagbérek 2007-ben és 2008-ban enyhén növekedtek, a vizsgált időszak alatt azonban csökkentek. A teljes időszak alatt az egységnyi munkaerőköltségek 3 %-kal csökkentek. Ez a csökkenés határozottabb lenne, ha a végkielégítések összegét kizárták volna a fenti tendenciából.

13.   táblázat

(78)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségességét a hasonló termék értékesítéséből származó, adózás előtti nettó haszonnak az említett értékesítések forgalmi százalékában állapították meg. Az uniós gyártók nyereségességének megállapítása során az ellenőrzött számokat kiigazították annak kizárása érdekében, hogy az elemzést a rendkívüli, vállalatspecifikus kérdések befolyásolhassák, amelyek aránytalan hatást fejtettek ki a szóban forgó vállalatok nyereségére vonatkozó adataira egy adott időszakban. E kiigazításokat követően a mintavételbe bevont gyártók nyereségessége és a hasonló termék uniós értékesítéséhez kapcsolódó befektetéseik megtérülése a figyelembe vett időszakban az alábbiak szerint alakult:

14.   táblázat

(79)

Amint a fenti táblázat mutatja, az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak legnagyobb részében – a 2007-es év kivételével, amikor az átlagos nyereségességi ráta elérte a 4,7 %-ot – korlátozott nyereségességi szintet tudott elérni. A nyereség a vizsgált időszak alatt hatalmas veszteséggé alakult: az uniós gazdasági ágazat átlagos veszteségességi rátája 15 %-ra csökkent.

(80)

A befektetések megtérülése – a befektetések könyv szerinti nettó értéke a profit százalékában kifejezve – tekintetében úgy tűnik, hogy ez a mutató a nyereségesség tendenciáját követte. A befektetések megtérülése összességében a teljes figyelembe vett időszak alatt – a 2007-es év kivételével – igen korlátozott maradt. A vizsgált időszakban végül az uniós gazdasági ágazat átlagos befektetési megtérülési rátája -16,8 %-ra esett.

(81)

A fenti törékeny pénzügyi helyzet a fogyasztás – fenti (60) preambulumbekezdésben ismertetett – 2006 és 2008 közötti növekedése és az uniós gazdasági ágazatnak a – fenti (75) és (76) preambulumbekezdésben ismertetett – gyártási költségek racionalizálására irányuló erőfeszítései ellenére alakult ki. A figyelembe vett időszak alatt a KNK-ból érkező, alacsony árú, dömpingelt behozatal erőteljesen növekvő mennyisége befolyásolta az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyiségét és szintén súlyos árcsökkenéshez vezetett. Ezek a tényezők befolyásolták az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét. Ezt legjobban a vizsgált időszakra eső drámai, 15 %-os veszteség szemlélteti.

(82)

A működtetési tevékenységek esetében a nettó készpénzforgalom az alábbiak szerint alakult:

15.   táblázat

(83)

A fenti táblázat megerősíti az uniós gazdasági ágazat törékeny pénzügyi helyzetét a 2006 és 2008 közötti időszakban, valamint az ebből következő drámai hanyatlást a vizsgált időszakban.

(84)

A figyelembe vett időszak alatt a mintavételbe bevont gyártók befektetései az alábbiak szerint alakultak:

16.   táblázat

(85)

A 2006-os és 2008-as csúcspontot jelentő évek alatt a befektetések viszonylag magas szintűek voltak a kohók átépítését illetően. E tőkeintenzív iparágban a kohókat 7–10 évente át kell építeni, a kohók átépítésével kapcsolatos költségek pedig a 8–13 millió EUR-t is elérhetik (titoktartási megfontolásból tartomány szerepel). A másik, strukturálisabb, magas befektetési költségek jelentős része a bélések ötvözetfogyasztásához és a bélések ebből következő átépítéséhez kapcsolódik.

(86)

A KNK-ból érkező behozatal dömpingkülönbözete – a fenti (55) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint – igen magas. Figyelembe véve a dömpingelt behozatal mennyiségét, piaci részesedését és árát, a dömpingkülönbözetek hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(87)

Az uniós gazdasági ágazat által versenyképességének fokozása érdekében tett jelentős erőfeszítések ellenére az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó legtöbb kármutató kedvezőtlenül alakult a figyelembe vett időszakban. Ez különösen az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményére vonatkozó mutatók – vagyis a befektetések megtérülése, a készpénzforgalom és a nyereségesség – elemzésekor szembetűnő, amelyek mindegyike drámaian alakult. Ezen túlmenően a gyártással, gyártási kapacitással, kapacitáskihasználással, értékesítési mennyiséggel és piaci részesedéssel kapcsolatos mutatók szintén az egyértelműen hanyatló tendenciát erősítették meg.

(88)

Ugyanakkor a vizsgált időszak alatt a KNK-ból érkező üvegszál-behozatal mintegy 39 %-kal az uniós gazdasági ágazat árai alá kínált, az uniós gazdasági ágazat pedig 5 százalékpontos piaci részesedést veszített kevesebb mint négy év alatt.

(89)

A fentiekre figyelemmel, ideiglenesen megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében.

(90)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével és 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a dömpingelt behozatal okozott-e olyan fokú kárt az uniós gazdasági ágazatnak, ami jelentősnek tekinthető. A dömpingelt behozatal mellett azokat az egyéb ismert tényezőket is megvizsgálták, amelyek ugyanakkor kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak, annak érdekében, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges kárt ne a dömpingelt behozatal hatásának tulajdonítsák.

(91)

2006 és a vizsgált időszak között az érintett termékek dömpingelt behozatalának mennyisége 51 %-kal növekedett, ami az uniós piaci részesedés mintegy 98 %-os – 7,9 %-ról 15,6 %-ra történt – növekedéséhez vezetett.

(92)

A KNK-ból származó érintett termék dömpingelt behozatalának a figyelembe vett időszakban bekövetkezett növekedése egybeesett az uniós gazdasági ágazat legtöbb kármutatójának egyre inkább romló tendenciájával. Az uniós gazdasági ágazat 5,6 százalékpontot veszített piaci részesedéséből, eladási árai pedig 2 %-kal csökkentek az uniós piacra érkező, alacsony árú dömpingelt behozatal által kifejtett nyomás következtében. A jelentős alákínálás megakadályozta, hogy az uniós gazdasági ágazat elfogadható mértékben továbbhárítsa a megnövekedett gyártási költségeket az eladási árakban, ami alacsony, a vizsgált időszakban pedig negatív nyereségességhez vezetett.

(93)

Figyelemre méltó továbbá, hogy a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal piaci részesedése tovább növekedett még a vizsgált időszak alatt is. Vagyis – a fenti (62) preambulumbekezdésben is említetteknek megfelelően – a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal mennyisége lassabb ütemben csökkent, mint az uniós fogyasztás.

(94)

Egyes érdekelt felek arra hivatkoztak, hogy nincs a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között. Az e tekintetben felvetett egyik érv az volt, hogy a kínai és az uniós eladási árak közötti árkülönbség viszonylag állandó volt a teljes figyelembe vett időszak alatt, míg az uniós gazdasági ágazat nyereségessége ugyanakkor ingadozott. E tekintetben figyelembe kell venni, hogy nemcsak az árszínvonal, hanem a már alacsony árú, dömpingelt behozatal mennyisége is erőteljes nyomást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat eladásaira. Továbbá, még ha más tényezők is szerepet játszhattak az uniós gazdasági ágazat összesített állapotában – bizonyos mértékben kihatva az uniós gazdasági ágazat nyereségességének alakulására is –, ez semmi esetre sem enyhítheti a KNK-ból érkező, folyamatosan az uniós árak alá kínáló dömpingelt behozatal hatását, különösen mivel ez a piaci változások változásai – például a fogyasztás növekedése és csökkenése, vagy a nyersanyagárak alakulása – ellenére viszonylag stabil ütemben következett be.

(95)

Hasonló érvet terjesztettek elő az uniós gazdasági ágazat nyereségességére vonatkozó adatok és piaci részesedésük alakulása közötti kapcsolat állítólagos hiányával kapcsolatban. Ugyanis az uniós gazdasági ágazat nyereségességi szintje 2006-tól 2007-ig például a csökkenő piaci részesedés ellenére átmenetileg javult. Ez részben az uniós piaci feltételek 2007 során tapasztalt javulásának következménye (lásd a fenti (60) preambulumbekezdésben említett uniós fogyasztás 6 %-os növekedését). Fontosabb azonban, hogy 2006-ban és 2007-ben az uniós gazdasági ágazat a gyártásnak a gyártási költségek csökkentése révén történő ésszerűsítésére összpontosított, ami szintén hatással volt nyereségességi szintjükre. Másik példa, hogy 2008 és a vizsgált időszak között az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése enyhén emelkedett, miközben nyereségességi mutatója a súlyos veszteséget jelentő 15 %-ra zuhant. Ugyanezen időszak alatt azonban a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal piaci részesedése szintén növekedni tudott, miközben még mindig jelentős mértékben az uniós eladási árak alá kínáltak. Ez az uniós gazdasági ágazat által realizált hatalmas veszteséghez vezetett. Mindkét fenti eset ténylegesen azt mutatja, hogy nem lehet egy vagy két különálló mutatót önmagában figyelembe venni a dömpingelt behozatalnak az uniós gazdasági ágazat állapotára gyakorolt hatásának mérésekor.

(96)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonja le, hogy a KNK-ból származó, alacsony árú, dömpingelt behozatal, amely a figyelembe vett időszak alatt nagy és folyamatosan növekedő mennyiségben lépett be az uniós piacra és amely jelentősen alákínálta az uniós gazdasági ágazat árait, különösen kedvezőtlenül érintette az uniós ágazat gazdasági helyzetét.

(97)

A figyelembe vett időszak alatt korlátozott behozatal érkezett más harmadik országokból. A KNK-n kívüli más országokból érkező behozatal teljes piaci részesedése 2 százalékponttal 17 %-ról 15 %-ra csökkent. A második legnagyobb behozatali forrást jelentő Norvégia piaci részesedése a vizsgált időszak alatt 3,3 % volt. Törökország piaci részesedése a vizsgált időszak alatt 2,5 % volt, míg a behozatal negyedik legnagyobb forrását képező USA piaci részesedése kevesebb mint 2 % volt a vizsgált időszak alatt.

17.   táblázat

(98)

A fenti, az Eurostattól származó adatokon alapuló táblázat azt mutatja, hogy – a fenti (63) preambulumbekezdésben összefoglaltak szerint – a más behozatalok átlagos uniós határparitáson számított árszintjei általában sokkal magasabbak, mint a KNK-ból érkező behozatal árai. Az Eurostattól származó árak és az uniós gazdasági ágazat fenti (74) preambulumbekezdésben bemutatott eladási árainak összehasonlításából úgy tűnik, hogy a Törökországból érkező behozatal az uniós gazdasági ágazat árai alá kínált a vizsgált időszak alatt. A Törökországból érkező behozatal azonban a vizsgált időszak alatt csupán a piaci részesedés 2,5 %-át tette ki, ami a 2006-os piaci részesedésüknél alacsonyabb. E behozatalok árai továbbá folyamatosan jelentős mértékben – mintegy 14 %–23 %-kal – magasabbak voltak a KNK-ból érkező behozatalok árainál. Szintén úgy tűnik, hogy a Malajziából, Tajvanról és a Koreai Köztársaságból érkező behozatal alacsonyabb volt az uniós gazdasági ágazat árainál, azonban ezek piaci részesedése korlátozott mértékű volt és csökkent. A Törökországból, Malajziából, Tajvanról és a Koreai Köztársaságból, vagy bármely más harmadik országból érkező behozatalról ezért nem tartották úgy, hogy kedvezőtlenül érintették volna az uniós gazdasági ágazat helyzetét. Ilyen alapon ésszerű ideiglenesen arra a megállapításra jutni, hogy a más országokból érkező behozatal nem törte meg a megállapított dömping és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

(99)

Számos fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt a kereslet éles hanyatlásához vezető gazdasági válság okozta.

(100)

Valójában – a fenti (60) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint – az uniós fogyasztás erőteljes csökkenése figyelhető meg 2008 és a vizsgált időszak között. E csökkenés mértéke 28 % volt és elismert tény, hogy azt az Uniót abban az időszakban sújtó gazdasági válság okozta. A vizsgálat tárgyát képező terméket tartalmazó termékeket felhasználó legtöbb ágazatot (gépjárműipar, szélenergia, építőipar stb.) súlyosan érintette a válság, amely – első lépésben – az üvegszálak iránti kereslet csökkenéséhez vezetett.

(101)

A gazdasági hanyatlás kedvezőtlen hatását és a kereslet zsugorodását azonban súlyosbította a KNK-ból érkező megnövekedett és jelentősen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló dömpingelt behozatal. Még ha úgy is lehetne tekinteni ezért, hogy a gazdasági hanyatlás hozzájárult a vizsgált időszak alatt elszenvedett kárhoz, ez semmilyen formában nem csökkentené a KNK-ból a teljes figyelembe vett időszak alatt az uniós piacra érkező, alacsony árú dömpingelt behozatal káros hatásait. Az uniós gazdasági ágazat még csökkenő eladások mellett is képes lett volna elfogadható szintű mennyiséget és árakat fenntartani, korlátozva így a fogyasztás csökkenésének kedvezőtlen hatásait. Ez azonban csak az alacsony árú dömpingelt behozatalok jelentette tisztességtelen piaci verseny hiányában lett volna lehetséges. Sőt, a vizsgált időszak alatt jelentősen az uniós eladási árak alá kínáló kínai dömpingelt behozatal hatását a gazdasági válság idején még károsabbnak lehet tekinteni.

(102)

Figyelemmel a fenti körülményekre, a gazdasági hanyatlást nem lehet az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal közötti okozati összefüggést megtörő lehetséges oknak tekinteni.

(103)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy nincsen okozati összefüggés a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete között, mivel az utóbbi azokban az években érte el a legjobb nyereségességi mutatókat, amikor az érintett termék KNK-ból érkező behozatalának mennyisége a legmagasabb volt, és akkor teljesített a legrosszabbul, amikor a KNK-ból érkező behozatal a figyelembe vett időszak alatt a legalacsonyabb szintre esett.

(104)

E tekintetben először is megjegyzendő, hogy a fogyasztás alakulása – különösen a vizsgált időszakra eső gazdasági hanyatlás – a válság globális jellegére tekintettel biztosan hatással volt a KNK-ból érkező behozatal mennyiségére és az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére is.

(105)

A fent már megállapítottaknak megfelelően azonban a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat eladási árai alá kínált a vizsgált időszakban, vagyis a gazdasági hanyatlás idején. Ehhez hozzájárult az is, hogy a kínai exportáló gyártóknak még a gazdasági hanyatlás időszakában is sikerült valamelyest továbbnövelniük piaci részesedésüket, miközben az uniós gazdasági ágazat súlyos veszteségeket realizált azért, mert nem volt képes kedvezőbb árakon értékesíteni.

(106)

Valójában úgy lehet tekinteni, hogy a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal növekedő piaci részesedésével párhuzamos fenti alákínálás még nagyobb kárt okozott az uniós gazdasági ágazat számára, mint amit egy, a gazdasági hanyatlás nyomán bekövetkező ingadozó fogyasztás nélküli időszakban okozott volna.

(107)

A fentiekre tekintettel nem lehet arra következtetni, hogy a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal mennyiségeire vonatkozó puszta tendenciák és az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményének összehasonlítását a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést megtörő tényezőként lehetne értelmezni.

(108)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat nyereségességének torzulását az exporteladások vagy a kötött felhasználási célú gyártás csökkenése okozta, nem pedig az unión belüli eladásaik csökkenése. E tekintetben először emlékeztetni kell arra, hogy az értékesítési volumen kivételével valamennyi kármutató – ideértve a nyereségességet is – értékelésére a független felek részére uniós piacon történő eladások alapján került sor. Más szóval, mind az exporteladásokat, mind pedig a kötött felhasználást szolgáló eladásokat kizárták azok kiszámításából. Másodszor, ugyan igaz az, hogy az exporteladások mennyisége valamivel gyorsabb ütemben csökkent, mint az uniós eladások üteme, nem ez helyzet azonban a kötött felhasználási célú gyártás tekintetében, amely a figyelembe vett időszak alatt a teljes uniós eladások 22,4 %–24,4 %-át képviselte. Ezenfelül az exportértékesítéseknek az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítéseihez viszonyított súlyának fényében (amely a figyelembe vett időszak alatt 10 % és 14 % között mozgott), ezek az értékesítések nem tekinthetők olyan jelentőségűnek, hogy megkérdőjelezzék a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás közötti okozati összefüggést. Ezt az érvelést ezért elutasították.

(109)

Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat állapotának hanyatlása a kapacitás növelésére irányuló egyik téves döntés következménye volt. E tekintetben először meg kell említeni, hogy az üvegszálak piaca már évek óta bővülő piac és az egyes üzemek kapacitásának növelésére irányuló döntés a növekvő fogyasztás helyzetében nem tekinthető ésszerűtlen üzleti tervezésnek. Ezen túlmenően megjegyzendő, hogy a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat kapacitása egészében véve valójában csökkent (lásd a fenti (68) preambulumbekezdést).

(110)

Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazatnak annak ellenére sikerült csökkentenie a főbb nyersanyagok egységnyi költségeit, hogy a nyersanyagköltségek árai a figyelembe vett időszak alatt emelkedtek:

18.   táblázat

(111)

Az egységnyi előállított üvegszálra eső nyersanyagköltségek fent ismertetett alakulása a megnövekedett hatékonyságot és versenyképességet célzó befektetések következménye. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt valójában számos intézkedést hajtott végre a gyártási folyamatok és a ráfordítási költségek javítása és ésszerűsítése érdekében.

(112)

A bérköltségek tekintetében – a (75)–(77) preambulumbekezdésekben megállapítottak szerint – az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak 20 %-kal csökkentette a az alkalmazottak számát, míg az átlagos bérek – még a jelentős mértékű végkielégítések hatásának kizárása nélkül is – csökkentek.

(113)

A fentiek alapján ezért elutasították azt az érvelést, amely szerint az uniós gazdasági ágazat torzult állapotát valójában a vélhetően a nem hatékony megoldások vagy magas bérköltségek következtében megnövekedett gyártási költségek okozták.

(114)

Elhangzott az az állítás, hogy a gyártási mennyiség és a kínai exportőrök által alkalmazott korszerű gyártási technológia okozott kárt, nem pedig a vizsgálat tárgyát képező dömping. Összességében ténylegesen megállapítható, hogy az uniós gyártók is nagy mennyiségben gyártanak és korszerű gyártási folyamatokkal rendelkeznek.

(115)

Egy érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat magának okozhatott kárt a hozzájuk kapcsolódó kínai gyártóktól történő behozatallal. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni – a fenti (58) preambulumbekezdésben megállapítottaknak megfelelően – hogy az ilyen behozatal mennyisége igen korlátozott volt mind az uniós gazdasági ágazat gyártása, mind pedig az érintett termék KNK-ból érkező behozatala tekintetében.

(116)

Ennek megfelelően sem a versenyképesség hiánya, sem pedig a kapcsolódó kínai gyártóktól történő behozatal nem tekinthető a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal és a megállapított kár közötti okozati összefüggést megtörő tényezőnek.

(117)

Következésképpen, a fenti elemzés bizonyította, hogy a KNK-ból érkező üvegszálak behozatalának mennyisége jelentősen megnövekedett a figyelembe vett időszak alatt és fokozatosan visszaszorította az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését. Az unióba dömpingelt áron belépő megnövekedett mennyiségek ráadásul súlyosan az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáltak, ezzel pedig megakadályozták az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy a megnövekedett nyersanyagárakat a vevőkre hárítsák át. Bár az uniós gazdasági ágazat a hatékonyság terén elért működési előnyök révén bizonyos ideig képes volt kiegyenlíteni e nyomás kedvezőtlen hatásait, ez már nem volt lehetséges azt követően, hogy a gazdasági válság jelentősen csökkentette a kereslet szintjét.

(118)

Más olyan tényezőket is elemeztek, amelyek kárt okozhattak volna az uniós gazdasági ágazat számára. E tekintetben megállapították, hogy a harmadik országokból érkező behozatal, a gazdasági válság hatása, az uniós gazdasági ágazat egyéb értékesítéseinek alakulása és más tényezők – ideértve a fenti (97)–(116) preambulumbekezdésekben említetteket – nem tűnnek olyan tényezőknek, amelyek megtörnék a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között megállapított okozati összefüggést.

(119)

A fenti elemzés alapján – amely minden ismert tényezőt megfelelően megkülönböztetett és elkülönített az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló dömpingelt behozatal káros hatásaitól – ideiglenesen megállapítható, hogy a KNK-ból érkező behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése szerinti jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazat számára.

(120)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingre, a kárra, és az okozati összefüggésre vonatkozó megállapítások ellenére fennállnak-e olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az lenne megállapítható, hogy ebben a konkrét esetben nem áll az Unió érdekében intézkedések elfogadása. E célból a Bizottság az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdése szerint az összes érintett fél esetében megvizsgálta a lehetséges intézkedések, illetve az intézkedések elmaradásának várható hatását.

(121)

A Bizottság kérdőíveket küldött független importőrök és felhasználók részére. Összesen 60 kérdőívet küldtek ki. Végül két importőr és 13 felhasználó nyújtotta be a kitöltött kérdőívet a meghatározott határidőn belül. Emellett számos importőr és felhasználó jelentkezett az eljárás folyamán, levélben közölve, hogy ellenzik az ügyben tett bármilyen lehetséges intézkedést.

(122)

Az (56) preambulumbekezdésben jelzetteknek megfelelően a hasonló terméket 11 gyártó gyártotta az Unióban. A nyolc panaszos az uniós gyártás több mint 90 %-át képviselte; két másik panaszos támogatta a panaszt, míg a tizenegyedik vállalat azt nem támogatta és nem is kifogásolta.

(123)

A mintavételbe bevont három vállalat – amelyek a teljes uniós gyártás mintegy 60 %-át képviselték – 3 300, a hasonló termék gyártásában, értékesítésében és adminisztrációjában közvetlenül résztvevő munkavállalót foglalkoztatott. Emlékeztetni kell arra, hogy a kármutatók általános kedvezőtlen tendenciát mutattak, valamint hogy ez különösen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére és pénzügyi teljesítményére vonatkozó kármutatókat – például a nyereségesség, a befektetések megtérülése és készpénzforgalom – befolyásolta súlyosan. A figyelembe vett időszak alatt különösen az uniós gazdasági ágazat nyereségessége esett a már egyébként is alacsony 0,3 %-os szintről –15,0 %-ra, míg annak piaci részesedése 5,6 százalékponttal csökkent.

(124)

Intézkedések bevezetése esetén az árak esése és a piaci részesedés elvesztése várhatóan megáll és az uniós gazdasági ágazat eladási árai várhatóan elkezdenek helyreállni, ami az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének jelentős javulásához vezet majd.

(125)

Másfelől valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat piacának és pénzügyi helyzetének torzulása dömpingellenes intézkedések bevezetése nélkül továbbra is folytatódna. Ilyen forgatókönyv esetén az uniós gazdasági ágazat várhatóan továbbra is veszíteni fog a piaci részesedéséből és már nem lesz képes követni a KNK-ból érkező behozatal által meghatározott piaci árakat. A valószínű hatás a gyártás és a befektetések további csökkentése, valamint az Unión belüli további gyártólétesítmények bezárása lesz, ami számos munkahely megszűnéséhez vezet majd.

(126)

Ennek megfelelően ideiglenesen azt a következtetést vonták le, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelése egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(127)

A fentiekben jelzettek szerint nem alkalmaztak mintavételt a független importőrök esetében, két független vállalat pedig teljes mértékben együttműködött a vizsgálat során azzal, hogy benyújtotta a kitöltött kérdőívet. E két importőr forgalmának csupán kis része (7 %, illetve 25 %) származik a KNK-ból érkező érintett termékkel kapcsolatos tevékenységükből. Mindketten kifogásolták a dömpingellenes intézkedések esetleges bevezetését, mivel álláspontjuk szerint ez az érintett termék KNK-ból történő behozatalának megszűnéséhez vezetne.

(128)

A két importőr által bejelentett behozatalok azonban a KNK-ból a vizsgált időszak alatt érkező összes behozatalnak csupán nagyon kis részét (kevesebb mint 1 %-át) tették ki. Más importőrök a kitöltött kérdőívek vagy alátámasztott észrevételek benyújtásával nem működtek közre. Ezen az alapon ideiglenesen megállapítható, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelése nem fog jelentős mértékben negatív hatással járni az uniós importőrök érdekeire.

(129)

Az eljárás tárgyát képező folytonos üvegszálakat számos alkalmazásra használják. A következő felhasználói csoportok tanúsítottak együttműködést: szövők (mind a csúcsminőségű speciális szövetek és az általánosabb szövetek gyártói, pl. szélenergia turbinákhoz, hajózáshoz, közlekedéshez, légtéri és infrastrukturális alkalmazásokhoz); burkolószövet-gyártók; többek között a gépjárműiparban használt kompozit anyagok gyártói; kompozit félkész termékek és végtermékek gyártói.

(130)

Az érintett terméknek a KNK-ból az együttműködő felhasználók által megvásárolt mennyisége a vizsgált időszak alatt a KNK-ból érkező üvegszál behozatalnak megközelítőleg 20 %-át képviselte. A kitöltött kérdőíveken benyújtott adatok alapján úgy tűnik, hogy az uniós felhasználók gazdasági ágazata jelentős számú munkavállalót foglalkoztat. Bár e tekintetben mindeddig nem nyújtottak be átfogó és alátámasztott adatokat, az uniós továbbfeldolgozó iparágban dolgozók száma a kitöltött kérdőívekben található adatok alapján átmenetileg 50–75 000 főre becsülhető. Ugyanezen az alapon a vizsgált időszak alatt kínai üvegszálat alkalmazó vállalatok üvegszálat felhasználó részlegeinek foglalkoztatása megközelítőleg 27 000 főre becsülhető.

(131)

A legtöbb együttműködő felhasználó jelezte, hogy kínai és más forrásoktól – többek között európai gyártóktól – is szereztek be üvegszálat. Közülük csak néhányan vásároltak kizárólagosan a KNK-ból érkező üvegszálat. Ebben az ágazatban nemcsak a továbbfeldolgozó iparág tevékenységei mozognak széles spektrumon, hanem e vállalatok mérete is jelentős mértékben eltérhet: míg egyesek egy nagyobb, nemzetközi tevékenységet folytató vállalatcsoportba tartoznak, mások teljes mértékben függetlenek.

(132)

A kérdőívre adott válaszok alapján úgy tűnik, hogy az üvegszálat felhasználó iparág viszonylag egészséges állapotban van. A legtöbb együttműködő felhasználó nyereségről számolt be a vizsgálat tárgyát képező terméket tartalmazó termékeik gyártásából és értékesítéséből a figyelembe vett időszak alatt, ideértve a vizsgált időszakot is. Néhány felhasználó ugyanakkor az e tevékenységből származó veszteségről számolt be a vizsgált időszak alatt, számos más esetben a nyereség azonban az 5 %–10 % tartományban alakult.

(133)

Az üvegszálak vételi költségei általában a felhasználó iparág termékei gyártási költségeinek jelentős részét képezik. A bejelentett adatok alapján ez a rész az abból előállított terméktől függően a 10 % és a több mint 50 % tartományban mozoghat. Ennélfogva a kínai üvegszálak vételi költségeinek emelkedése egyes felhasználók esetében észrevehető költséghatással járna.

(134)

Az együttműködő felhasználók által benyújtott kitöltött kérdőíveken megadott információk alapján a dömpingellenes intézkedések nyereségre gyakorolt lehetséges hatása átlagosan a felhasználó vállalatok üvegszálat használó részlegei forgalmának 1 %-a körülire becsülhető, azonban az üvegszálat használó részleget tartalmazó teljes vállalat forgalmának kevesebb mint 0,5 %-a. Másként fogalmazva, az üvegszálat használó részleg és a teljes vállalat nyereségességét átlagosan egy, illetve kevesebb mint fél százalékponttal érintenék.

(135)

Megjegyzendő azonban, hogy egyes felhasználó vállalatok esetében a fenti hatás magasabb, akár a vállalat forgalmának mintegy 5 %-a is lehet. Az egyes felhasználók nyereségszintjeinek és az üvegszálak által a gyártási költségeikben képviselt hányad fényében nem lehet kizárni, hogy nyereségességüket érintheti az üvegszálak árának jelentős növekedése, hacsak a megnövekedett költségeket teljes egészükben vagy legalább jelentős részben nem tudják áthárítani az ügyfeleikre.

(136)

Végső soron ideiglenesen megállapítható, hogy – bár néhány felhasználó vállalatot nagyobb részben érintenék a lehetséges dömpingellenes intézkedések hatásai – a többi felhasználót valószínűleg csak mérsékeltebb hatás érné.

(137)

Számos felhasználó azt állította, hogy a felhasználó iparág számára szükséges üvegszálakat nem lehetséges előre gyártottan megvásárolni. A szállítóknak ehelyett hosszú és összetett minősítési folyamaton kell átesniük, amely 6–12 hónapig is eltarthat, a siker pedig nem biztosított. Ennélfogva a dömpingellenes vámok fizetésének elkerülése érdekében történő szállítóváltás költséges, rövid távon lehetetlen, műszaki szempontból pedig kockázatos lenne.

(138)

E tekintetben a Bizottság elismeri, hogy egyes alkalmazásokban a vizsgálat tárgyát képező termék tulajdonságai valóban hosszadalmas, vizsgálatra is kiterjedő minősítési folyamathoz vezethetnek. Azonban a számos felhasználótól érkezett észrevételek fényében jelenleg úgy tűnik, hogy a legtöbb esetben több forrás is elérhető. Emlékeztetni kell arra is, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek nem az a céljuk, hogy egyes szállítóktól megtagadja az uniós piachoz való hozzáférést, hiszen minden javasolt intézkedés célja a tisztességes kereskedelem helyreállítása és a torzult piaci helyzet kiigazítása.

(139)

Következésképpen ideiglenesen megállapítható, hogy a kínai üvegszálakra vonatkozó intézkedések előírása valószínűleg nem fog a felhasználó ipar nyersanyagellátásának átmeneti megszűnéséhez vezetni.

(140)

Számos felhasználó jelezte, hogy nem lennének képesek áthárítani az üvegszálak árának emelkedését a termékeik vásárlóira. E felhasználók megemlítették, hogy termékeik piacain éles versenyhelyzet alakult ki, és ügyfeleik áremelés esetén könnyedén szállítót váltanának.

(141)

Figyelemmel a felhasználó vállalatok sokféleségére, nehéz általánosan felmérni, hogy a felhasználók képesek-e ügyfeleikre hárítani az esetleges áremelkedéseket. A felhasználók által a kérdőívekre adott válaszokban szereplő adatok alapján azonban feltételezhető, hogy még ha egy adott felhasználó képtelen lenne is áthárítani az önköltségi árak növekedését, a legtöbb esetben a forgalmát és nyereségességét ez csak korlátozott mértékben érintené.

(142)

A versennyel kapcsolatban számos felhasználó fejezte ki továbbá azon aggodalmát, hogy a dömpingellenes vámok kivetése – mivel a másodlagos termékekre nem vonatkoznának védőintézkedések – a másodlagos termékek piacán a nem uniós szállítók általi verseny növekedéséhez, valamint a KNK-ból érkező behozatal üvegszálakról a másodlagos termékek – például kompozit anyagok, szövetek és szélturbinák kompozit lapátjai – felé történő áthelyeződéséhez vezetne. A KNK-val kapcsolatban ugyanis jelezték, hogy számos ilyen piacon már most tapasztalható verseny a KNK részéről és hogy logikus következmény lenne, ha az üvegszálakkal szembeni intézkedések bevezetése felerősítené ezt a versenyt. Az érvelés szerint a felhasználóiparnak nem csak az üvegszálakért kellene magasabb árat fizetnie, hanem a megnövekedett versennyel is szembe kellene néznie. Ilyen üzleti környezetben – az érvelés alapján – nem lenne lehetséges bármilyen árnövekedés jelentős részét áthárítani a fogyasztókra.

(143)

E tekintetben megjegyzendő, hogy az, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése megnövelheti a versenyt, nem indokolhatja az intézkedések igazolt esetben való bevezetésének elmulasztását. Az európai üvegszálfelhasználó-ipar ugyanolyan jogokkal bír, mint az üvegszálakgyártó-ipar, valamint teljes mértékben jogosult az uniós kereskedelmi joghoz folyamodni és dömpingellenes vizsgálatot kérni termékei vonatkozásában, ha kellő megalapozással rendelkezik és a káros dömpingre elegendő prima facie bizonyítékot tud bemutatni.

(144)

Ennélfogva a nem uniós másodlagos termékek általi verseny esetleges megerősödésére vonatkozó fenti érv nem igazolhatja a dömpingellenes intézkedések bevezetésének elmaradását.

(145)

Számos felhasználó jelezte, hogy már a vizsgált időszak alatt is kínálathiány volt az uniós piacon és hogy dömpingellenes intézkedések bevezetése továbbrontana a helyzeten, mivel a KNK-ból érkező behozatal csökkenéséhez vezetne, holott ez a behozatal szükséges az erőteljes és fokozódó kereslet fényében.

(146)

A panaszosok elismerték, hogy az uniós gazdasági ágazat által gyártott egyes termékcsoportok ellátásában szűk keresztmetszet volt található, azonban ezt átmenetinek és a piac gazdasági válság utáni talpra állását követő készlethiány következményének tekintették. Azt is jelezték, hogy az uniós gazdasági ágazat – az egészséges nyereségességi szintek helyreállása esetén – képes lenne megfelelni az uniós feldolgozó iparágak által támasztott előre jelzett növekvő keresletnek, nevezetesen a könnyen újraindítható kihasználatlan kapacitásaik felhasználásával, további technológiai fejlesztésekkel és a kohók átépítésével.

(147)

E tekintetben először meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes intézkedések célja az uniós gazdasági ágazatra káros hatással járó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok orvoslása és az uniós piacon a tényleges versenyhelyzet visszaállítása, nem pedig a behozatal akadályozása. Ennélfogva – bár a KNK-ból származó érintett termék uniós árszintjei a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően valószínűleg emelkednének – a javasolt intézkedések nem az uniós piac kínai exportáló gyártók előtt való lezárását célozzák, ekként pedig továbbra is megengedik a KNK-ból érkező érintett termék behozatalának folyamatos jelenlétét az uniós piacon.

(148)

Az uniós gazdasági ágazat kínai üvegszálak esetleges kínálathiányának pótlására irányuló képességével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználásának jelenlegi szintje azt látszik megerősíteni, hogy a piaci keresletet maradéktalanul ki lehet elégíteni. Valójában a vizsgált időszakra eső, összesen 116 413 tonnányi kínai üvegszál-behozatalt elméletileg az uniós gazdasági ágazat kihasználatlan kapacitása képes lett volna pótolni, amelynek becsült mértéke közel 200 000 tonna volt a vizsgált időszak alatt.

(149)

A fentiek alapján ideiglenesen megállapítható, hogy az esetleges kínálathiányt az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználásnak bővítésével, más behozatallal, valamint az érintett termék KNK-ból érkező, nem dömpingelt behozatalával lehet ellensúlyozni.

(150)

Összefoglalásként megállapítható, hogy az érintett termék KNK-ból érkező dömpingelt behozatalaira vonatkozó intézkedések bevezetése lehetőséget teremtene az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a megnövekedett eladási mennyiségek, eladási árak és piaci részesedés révén javítsa a helyzetét. Bár egyes felhasználóknál a költségek emelkedése formájában bizonyos kedvezőtlen hatások bekövetkezhetnek, azokat valószínűleg meghaladják majd a gyártók és szállítóik által várható előnyök.

(151)

A fentiek fényében ideiglenesen megállapítható, hogy végső soron nem szól kényszerítő ok a KNK-ból származó érintett termék behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések bevezetése ellen. Lehetséges azonban, hogy ezt az előzetes értékelést az érdekelt felek észrevételeit követően további alapos elemzés alá kell vetni.

(152)

A dömpinggel, kárral, okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetésekre való tekintettel ideiglenes intézkedéseket kell elrendelni a Kínai Népköztársaságból származó termék behozatalára annak megelőzése érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatnak további kárt okozzon a dömpingelt behozatal.

(153)

A Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó ideiglenes intézkedéseknek olyan mértékűeknek kell lenniük, hogy a megállapított dömpingkülönbözet túllépése nélkül megszüntethessék a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kárt. A kárt okozó dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor figyelembe veszik, hogy bármely intézkedésnek lehetővé kell tennie az uniós gazdasági ágazat számára, hogy gyártási költségeit fedezni tudja, és olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül elérhetne.

(154)

Az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a kár megszüntetéséhez szükséges szint meghatározásához a 12 %–15 % közötti elérendő haszonkulcsot kellene felhasználni. Az eddig benyújtott bizonyítékok azonban nem igazolják meggyőzően, hogy ez a nyereségszint a szükséges minimum az uniós gazdasági ágazat életképes tevékenységének biztosításához ebben az ágazatban. Mivel nincsenek konkrét tények, amelyek alátámasztanák az elérendő haszonkulcs magasabb szintjét, ideiglenesen megállapítást nyert, hogy az 5 %-os elérendő haszonkulcs megfelelőnek tűnne a kár megszüntetéséhez szükséges szint meghatározásához.

(155)

Ennek alapján az uniós gazdasági ágazat tekintetében kiszámították a hasonló termék kárt nem okozó árát. A kárt nem okozó árat úgy számították ki, hogy a tényleges haszonkulcsot levonták a gyártelepi árból, és az így kiszámított, a költségeket fedező árhoz („break even price”) hozzáadták a fent említett célnyereségküszöböt.

(156)

Ennek eredményeként átmenetileg a kár megszüntetéséhez szükséges következő szinteket állapították meg:

(157)

Az előzőekre tekintettel és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján a megállapított dömpingkülönbözetek és a kár megszüntetéséhez szükséges megállapított szint közül a legkisebbikkel azonos mértékű ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a KNK-ból származó érintett termék behozatalára, a kisebbik vám szabályával összhangban, ami minden esetben a dömpingkülönbözet.

(158)

(159)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételeket a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért azok a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében észlelt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) így kizárólag az érintett országból származó, az említett vállalatok – így konkrét jogi személyek – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében név és cím szerint kifejezetten meg nem nevezett vállalat – köztük a konkrétan említett vállalatokhoz kapcsolódó szervezetek – által gyártott behozott termék nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra az „összes többi vállalatra” alkalmazandó vámot kell kivetni.

(160)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni (4) haladéktalanul mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függnek össze. Szükség esetén a rendeletet az egyedi vámtételek alkalmazására jogosult vállalatok listájának frissítésével ennek megfelelően módosítják.

(161)

A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az összes többi vállalatra alkalmazandó vám szintje nemcsak a nem együttműködő exportáló gyártókra vonatkozik, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak során egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

(162)

A megfelelő ügyvitel érdekében meg kell határozni egy időszakot, amelyen belül az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkezett érdekelt felek írásban ismertethetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Emellett hangsúlyozni kell, hogy a vámok kivetése tekintetében az e rendelet alkalmazásában tett megállapítások ideiglenesek, és lehetséges, hogy ezeket a végleges intézkedések céljából újra meg kell vizsgálni,

European Commission

Directorate-General for Trade

Direction H

Office Nerv- 105

B-1049 Brussels.