16.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 243/37

(1)

A Bizottsághoz az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése értelmében kérelem érkezett arra irányulóan, hogy a Kínai Népköztársaságból származó, nagy kiterjedésű vezeték nélküli hálózati modemek (WWAN-modemek) behozatalára nyilvántartási kötelezettséget vezessen be.

(2)

A nyilvántartásba vétel tárgya a következő termék: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 8471 80 00 és az ex 8517 62 00 KN-kód alá besorolt, számítástechnikai eszközök – többek között WWAN-modemmel ellátott Wi-Fi routerek (WWAN/Wi-Fi routerek) – számára internetprotokoll (IP) alapú adatkapcsolatot biztosító, rádióantennával ellátott, nagy kiterjedésű vezeték nélküli hálózati modem (WWAN-modem; a továbbiakban: érintett termék).

(3)

Az Option NV (a továbbiakban: kérelmező) panaszának beérkezését követően a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre eljárás megindításához, ezért az alaprendelet 10. cikkének megfelelően az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (a továbbiakban: értesítés eljárás megindításáról) szubvencióellenes eljárás megindítását jelentette be a Kínai Népköztársaságból származó, nagy kiterjedésű vezeték nélküli hálózati modemek (WWAN-modemek) behozatalára.

(4)

Ami a panasztételt illeti, a kérelmező az Európai Unióban az érintett termék egyetlen gyártója, így a teljes uniós gyártás 100 %-át képviseli.

(5)

Ami az állítólagos kiegyenlíthető támogatást illeti, a panaszos bizonyítékkal szolgált az Európai Bizottságnak a különböző különleges támogatási programokról: ilyenek például a kedvezményes hitelek, kedvezményes jövedelemadó-kulcsok, a szabadkereskedelmi zónákban letelepedett vállalkozásból eredő előnyök, közvetett adó- és behozatalivám-programok, támogatási programok, a kormányzat által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások kedvezményes feltételek melletti igénybevétele és kedvezményes szakpolitikai rendelkezések helyi önkormányzati szinten.

(6)

A kérelmező kéri továbbá, hogy az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése értelmében az érintett termék behozatalára vezessenek be nyilvántartásbavételi kötelezettséget, hogy az érintett behozatalra vonatkozó intézkedések a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazhatók lehessenek.

(7)

Az alaprendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében ideiglenes rendelkezések legkorábban az eljárás megindításától számított 60. nappal hozhatók. Az alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdése szerint azonban végleges kiegyenlítő vám kivethető olyan termékekre, amelyeket ideiglenes intézkedések alkalmazásának a hatálybalépését megelőző 90 napon belül léptettek be felhasználás céljából, feltéve, hogy az említett bekezdésben előírt feltételek teljesülnek, és a behozatalt a 24. cikk (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vették. Az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációkat követően utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételéhez annak érdekében, hogy ezen intézkedések ezt követően a nyilvántartásba vétel napjától azonnal alkalmazhatók legyenek az érintett behozatalra. A behozatal a nyilvántartásba vétel teljesítésétől tehető függővé, miután az uniós gazdasági ágazat az ezen intézkedést megfelelően alátámasztó bizonyítékkal ellátott kérelmet nyújtott be.

(8)

A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz a nyilvántartásbavételi kötelezettség alátámasztásához.

(9)

Az állítólagos támogatások többek között az alábbiakat foglalják magukban: jövedelemadó-programok (pl. jövedelemadó alóli mentesség vagy adócsökkentés a „2 évig mentesség + 3 évig fele adó” program keretében, jövedelemadó-csökkentés csúcs- vagy új technológiával foglalkozó iparágak számára, jövedelemadó-jóváírás a hazai gyártmányú berendezéseket vásárló, hazai tulajdonú vállalatok számára); közvetett adó- és behozatalivám-programok (pl. hozzáadottérték-adó [héa] és vám alóli mentesség a behozott berendezésekre), kedvezményes hitelkonstrukciók (pl. állami tulajdonú kereskedelmi bankok és az állami fejlesztési bankok által nyújtott fejlesztési hitelek, köztük exportfinanszírozás); támogatási programok (pl. az Elektronikai és Információs Ágazat Fejlesztési Alapja [IT Alap], alap az állami kulcstechnológiák helyreállítását célzó projekt részére, díjak híres márkák részére), kormányzati intézkedések termékek és szolgáltatások normális érték alatt való rendelkezésre bocsátásáról (pl. földhasználati jogok esetében), helyi önkormányzatok preferenciális politikái, köztük különleges térségekre és ipari parkokra vonatkozó kedvezmények (pl. a Shenzenre, Sanghajra, Pekingre, Xianra vonatkozó preferenciális politikák).

(10)

Az állítások szerint a fent említett programok támogatások, mivel a Kínai Népköztársaság kormánya és más regionális önkormányzatok (beleértve az állami szerveket is) pénzügyi hozzájárulásával zajlanak, és előnyt jelentenek a kedvezményezetteknek, vagyis a vizsgált termék exportáló gyártóinak. Ezek állítólag az exportteljesítménytől és/vagy attól függnek, hogy előnyben részesítik-e a hazai termékeket az importtermékekkel szemben, és/vagy egyes vállalatokra vagy vállalatcsoportokra és/vagy termékekre és/vagy régiókra korlátozódnak-e, épp ezért egyediek-e és kiegyenlíthetők-e.

(11)

A kérelem elegendő bizonyítékkal szolgál olyan súlyos körülmények meglétére, amikor a kérdéses támogatott termék esetében a viszonylag rövid időszakon belül beszállított, kiegyenlíthető támogatásokból származó gazdasági előnyöket biztosító, nagy mennyiségű behozatal miatt keletkezett kár nehezen orvosolható. Az ilyen körülmények fennállását igazolja többek között az uniós gazdasági ágazat helyzetének gyors romlása, az, hogy az Unióban csak egyetlen gyártó létezik, valamint az érintett termék gyártásához szükséges K + F költségének jelentős mértéke. Mindezek fényében a panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében számottevően megnövekedett. A nagy mennyiségű behozatal által okozott kár tekintetében a panaszos által benyújtott bizonyíték azt mutatja, hogy a behozott vizsgált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az eladott mennyiségre, az uniós gazdasági ágazat által kialakított árszintre és a piaci részesedésre, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét. Következésképpen a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra, hogy – e kár ismételt előfordulásának megakadályozása érdekében – szükség lehet kiegyenlítő vámok visszamenőleges hatályú bevezetésére.

(12)

Ennek megfelelően a nyilvántartásba vételre vonatkozó feltételek teljesülnek.

(13)

A fentiek alapján a Bizottság szerint a panaszos kérelme elegendő bizonyítékot tartalmaz az érintett termék behozatalára az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséhez.

(14)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különös okok indokolják.

(15)

Az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban az érintett termék (2) behozatalát nyilvántartásba kell venni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat eredményei alapján megállapítják, hogy kiegyenlítő vámok elrendelése szükséges, a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén visszamenőlegesen is beszedhetők legyenek az alkalmazandó jogi rendelkezésekkel összhangban.

(16)

Bármilyen jövőbeni kötelezettségek a szubvencióellenes vizsgálat eredményei alapján keletkeznek. Lehetetlen megbecsülni a jövőbeni kötelezettségek mértékét, mivel azok a megállapított kiegyenlíthető támogatások mértékétől függenek, valamint attól, miként kellene azokat a vizsgált termékhez rendelni.

(17)

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően fog kezelni,