32010D0490

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
Határozat - 2010/490 - EN - EUR-Lex

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 32010D0490

2010/490/EU: A Tanács határozata ( 2010. július 26. ) az egyrészről az Európai Közösség, másrészről pedig a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a két államnak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvétele módjáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről

HL L 243., 2010.9.16, p. 2–3 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

(HR)
⏵A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)
horvát különkiadás: fejezet 19 kötet 012 o. 195 - 196

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2010/490/oj

Related international agreement

Date of document:: 26/07/2010
Date of effect:: 26/07/2010; hatálybalépés a dokumentum dátuma
Date of end of validity:: No end date

Author:: Az Európai Unió Tanácsa
Form:: Határozat

Procedure number:

2009/0073/APP

Link

European Parliament - Legislative observatory

Treaty:

Szerződés az Európai Unió működéséről

Legal basis:

12010E074
12010E077 - P2PTB)
12010E218 - P6PTA)

Link

Select all documents mentioning this document

Instruments cited:

Link

EUROVOC descriptor:

Subject matter:

Directory code:

HTML

PDF

Official Journal

16.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 243/2

A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. július 26.)

az egyrészről az Európai Közösség, másrészről pedig a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a két államnak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvétele módjáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről

(2010/490/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének b) pontjára és 74. cikkére, összefüggésben a 218. cikk (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet (1) 21. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részt vesznek az Ügynökség munkájában. Részvételük módját az Unió és ezen országok között megkötött további megállapodások szabályozzák.

(2)

A 2008. március 11-én kapott felhatalmazása alapján a Bizottság a Svájci Államszövetséggel és a Liechtensteini Hercegséggel lezárta a tárgyalásokat azon megállapodásról, amely államoknak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvétele módját szabályozza.

(3)	A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén való hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, így az rá nézve nem kötelező, illetve nem alkalmazandó. Mivel ez a határozat a schengeni vívmányokon alapul, Dániának a jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban – legkésőbb hat hónappal azt követően, hogy a Tanács elfogadta ezt a határozatot – döntenie kell arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e azt.

(5)

E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek végrehajtásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak (2) megfelelően nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ennélfogva nem vesz részt e határozat elfogadásában, így az rá nézve nem kötelező, és nem alkalmazandó.

(6)

E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország, az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatnak megfelelően nem vesz részt (3). Írország ezért nem vesz részt e határozat elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(7)	A megállapodást meg kell kötni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség, másrészről pedig a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a két államnak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvétele módjáról szóló megállapodást (4) a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodás 9. cikkének (4) bekezdésében előírt jóváhagyási okmánynak az Unió nevében történő letétbe helyezésére jogosult személy(eke)t, hogy kifejezésre juttassa az Unió egyetértését azzal, hogy a megállapodás rá nézve kötelező, valamint a következő értesítést teszi:

„A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén való hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett, valamint ezen időponttól kezdve gyakorolja az Európai Közösség jogait, és terhelik annak kötelezettségei. Ezért a megállapodás szövegében az »Európai Közösség«-re való hivatkozásokat adott esetben »Európai Unió«-ként kell értelmezni.”

3. cikk

Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2010. július 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. VANACKERE

(1) HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

(2) HJ L 131., 2000.6.1., 43. o.

(3) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(4) Lásd e Hivatalos Lap 4. oldalát.

Top

16.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 243/4

MEGÁLLAPODÁS

az egyrészről az Európai Közösség, másrészről pedig a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között létrejött, e két államnak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvétele módjáról

Az EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK,

egyrészről, valamint

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG,

a továbbiakban: Svájc, és

A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,

a továbbiakban: Liechtenstein,

másrészről,

TEKINTETTEL az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség által 2004. október 26-án aláírt megállapodásra a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról (a továbbiakban: a megállapodás),

TEKINTETTEL az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között 2008. február 28-án aláírt, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvre (a továbbiakban: a jegyzőkönyv),

TEKINTETTEL a jegyzőkönyvhöz csatolt, az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti együttes nyilatkozatra az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségről,

TEKINTETTEL az Európai Közösség, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, ezen államoknak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvételének módjáról szóló megállapodásra (1),

mivel:

(1)	Az Európai Közösség a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel (2) (a továbbiakban: a rendelet) felállította az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség).

(2)	A rendelet a schengeni vívmányoknak a megállapodás és a jegyzőkönyv értelmében történő továbbfejlesztését jelenti.

(3)	A rendelet megerősíti, hogy a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok teljes mértékben részt vesznek az Ügynökség munkájában, noha szavazati joguk korlátozott.

(4)	Liechtensteinnek nincs olyan külső határa, amelyre a Schengeni határ-ellenőrzési kódex alkalmazandó.

(5)

A megállapodás és a jegyzőkönyv nem szabályozza azt, hogy Svájc és Liechtenstein milyen feltételekkel társulhat a schengeni vívmányok további fejlesztése keretében az Európai Unió által felállított új szervek tevékenységeihez, és az Ügynökséghez való társulás egyes aspektusait a megállapodás és a jegyzőkönyv felei közötti kiegészítő megállapodásban kell rendezni,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az Igazgatótanács

(1) Svájc és Liechtenstein a rendelet 21. cikkének (3) bekezdésében megállapítottak szerint képviselettel rendelkezik az Ügynökség Igazgatótanácsában.

(2) Svájc a következő ügyekben rendelkezik szavazati joggal:

a)	a külső határain végrehajtandó különleges tevékenységekről hozott határozatok. Az ilyen határozatokra vonatkozó javaslatok esetében szükséges, hogy Svájc képviselője az Igazgatótanácsban azok elfogadása mellett szavazzon;

a 3. cikk (közös műveletek és kísérleti projektek a külső határokon), a 7. cikk (műszaki eszközök kezelése), a 8. cikk (a külső határokon fokozott technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő tagállamok támogatása), valamint a 9. cikk (1) bekezdésének első mondata (közös visszatérési műveletek) szerinti olyan meghatározott tevékenységekre vonatkozó határozatok, amelyek végrehajtására Svájc által rendelkezésre bocsátott humán erőforrások és/vagy eszközök felhasználásával kerül sor;

c)	a 4. cikk szerinti kockázatelemzésre (közös integrált kockázatelemzés kidolgozása, általános és speciális kockázatelemzés) vonatkozó és Svájcot közvetlenül érintő határozatok;

d)	az 5. cikk szerinti képzési tevékenységekre vonatkozó határozatok, az egységes alaptanterv létrehozása kivételével.

(3) Liechtenstein a következő ügyekben rendelkezik szavazati joggal:

a 3. cikk (közös műveletek és kísérleti projektek a külső határokon), a 7. cikk (műszaki eszközök kezelése), a 8. cikk (a külső határokon fokozott technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő tagállamok támogatása), valamint a 9. cikk (1) bekezdésének első mondata (közös visszatérési műveletek) szerinti olyan meghatározott tevékenységekre vonatkozó határozatok, amelyek végrehajtására Liechtenstein által rendelkezésre bocsátott humán erőforrások és/vagy eszközök felhasználásával kerül sor;

b)	a 4. cikk szerinti kockázatelemzésre (közös integrált kockázatelemzés kidolgozása, általános és speciális kockázatelemzés) vonatkozó és Liechtensteint közvetlenül érintő határozatok;

c)	az 5. cikk szerinti képzési tevékenységekre vonatkozó határozatok, az egységes alaptanterv létrehozása kivételével.

2. cikk

Pénzügyi hozzájárulás

Svájc a megállapodás 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott százalékban járul hozzá az Ügynökség költségvetéséhez.

Liechtenstein az Ügynökség költségvetéséhez a jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően járul hozzá, amely a megállapodás 11. cikkének (3) bekezdésében megállapított hozzájárulási módra utal.

3. cikk

Adatvédelem és bizalmas adatok

(1) A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) kell alkalmazni, ha az Ügynökség személyes adatokat továbbít a svájci és liechtensteini hatóságoknak.

(2) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletet (4) kell alkalmazni a svájci és a liechtensteini hatóságok által az Ügynökségnek továbbított adatokra.

(3) Svájc és Liechtenstein betartja az Igazgatótanács eljárási szabályzatában foglalt, az Ügynökség birtokában lévő dokumentumok bizalmasságára vonatkozó szabályokat.

4. cikk

Jogállás

Az Ügynökség a svájci és a liechtensteini jog szerint jogi személyiséggel rendelkezik, továbbá Svájcban és Liechtensteinben a svájci, illetve a liechtensteini jogban a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.

5. cikk

Felelősség

Az Ügynökség felelősségét a rendelet 19. cikkének (1), (3) és (5) bekezdése szabályozza.

6. cikk

Bíróság

(1) Svájc és Liechtenstein elismeri az Európai Közösségek Bíróságának az Ügynökségre vonatkozó, a rendelet 19. cikke (2) és (4) bekezdésében előírt hatáskörét.

(2) A polgári jogi felelősséggel kapcsolatos vitákat a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) módosított rendelet 10b. cikkének (4) bekezdésével összhangban kell megoldani.

7. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1) Svájc és Liechtenstein az e megállapodás mellékletében foglalt, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet alkalmazza az Ügynökségre és annak személyi állományára.

(2) E megállapodás melléklete, beleértve Svájc tekintetében a kiváltságokra és mentességekre vonatkozó eljárásról szóló függeléket, e megállapodás szerves részét képezi.

8. cikk

Személyzet

(1) Svájc és Liechtenstein az Ügynökségnek az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv szerint elfogadott szabályokat alkalmazza az Ügynökség személyzeti kérdéseivel kapcsolatosan.

(2) Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 12. cikke (2) bekezdésének a) pontjától eltérve az állampolgári jogaikat teljes körűen gyakorló svájci és liechtensteini állampolgárokat az Ügynökség ügyvezető igazgatója szerződéssel alkalmazhatja.

(3) Svájci vagy liechtensteini állampolgárok azonban nem nevezhetők ki az Ügynökség ügyvezető igazgatójává vagy helyettes ügyvezető igazgatójává.

(4) Svájci vagy liechtensteini állampolgárok nem választhatók az Ügynökség Igazgatótanácsának elnökévé vagy elnökhelyettesévé.

9. cikk

Hatálybalépés

(1) Ennek a megállapodásnak a letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.

(2) Az Európai Közösség, Svájc és Liechtenstein saját eljárásainak megfelelően hagyja jóvá ezt a megállapodást.

(3) E megállapodás hatálybalépéséhez az Európai Közösség és e megállapodás legalább egy másik szerződő felének jóváhagyása szükséges.

(4) E megállapodás az azt követő első hónap az első napján lép hatályba bármely szerződő fél vonatkozásában, hogy az adott fél letétbe helyezte jóváhagyási okmányát a letéteményesnél.

(5) Liechtenstein vonatkozásában ez a megállapodás a jegyzőkönyv 2. cikkében említett rendelkezéseknek a jegyzőkönyv 10. cikkével összhangban történő hatálybalépésének napjától kezdve alkalmazandó.

10. cikk

Érvényesség és megszűnés

(1) A megállapodás határozatlan időre jön létre.

(2) E megállapodás Svájc felmondását vagy az Európai Unió Tanácsának felmondó határozatát követően hat hónappal veszti hatályát, illetve a megállapodás 7. cikkének (4) bekezdése, 10. vagy 17. cikke szerinti eljárásokkal összhangban szűnik meg.

(3) E megállapodás a jegyzőkönyv Liechtenstein általi felmondását vagy az Európai Unió Tanácsának felmondó határozatát követően hat hónappal veszti hatályát, illetve a jegyzőkönyv 3. cikke, 5. cikkének (4) bekezdése, 11. cikkének (1) vagy (3) bekezdése szerinti eljárásokkal összhangban szűnik meg.

E megállapodás, valamint az ahhoz csatolt együttes nyilatkozatok egyetlen eredeti példányban, angol, bolgár, cseh, észt, dán, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készültek, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Съставено в Брюксел на тридесети септември две хиляди и девета година.

Hecho en Bruselas el treinta de septiembre de dos mil nueve.

V Bruselu dne třicátého září dva tisíce devět.

Udfærdiget i Bruxelles den tredivte september to tusind og ni.

Geschehen zu Brüssel am dreißigsten September zweitausendneun.

Kahe tuhande üheksanda aasta septembrikuu kolmekümnendal päeval Brüsselis.

’Εγινε στις Βρυξέλλες, στις τριάντα Σεπτεμβρίου δύο χιλιάδες εννιά.

Done at Brussels on the thirtieth day of September in the year two thousand and nine.

Fait à Bruxelles, le trente septembre deux mille neuf.

Fatto a Bruxelles, addì trenta settembre duemilanove.

Briselē, divi tūkstoši devītā gada trīsdesmitajā septembrī

Priimta du tūkstančiai devintų metų rugsėjo trisdešimtą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-kilencedik év szeptember harmincadik napján.

Magħmul fi Brussell, it-tletin jum ta’ Settembru tas-sena elfejn u disgħa.

Gedaan te Brussel, de dertigste september tweeduizend negen.

Sporządzono w Brukseli dnia trzydziestego września dwa tysiące dziewiątego roku.

Feito em Bruxelas, em trinta de Setembro de dois mil e nove.

Încheiat la Bruxelles, la treizeci septembrie două mii nouă.

V Bruseli dňa tridsiateho septembra dvetisícdeväť.

V Bruslju, dne tridesetega septembra leta dva tisoč devet.

Tehty Brysselissä kolmantenakymmenentenä päivänä syyskuuta vuonna kaksituhattayhdeksän.

Som skedde i Bryssel den trettionde september tjugohundranio.

За Европейската общност

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Pentru Comunitatea Europeană

Za Európske spoločenstvo

Za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

За Конфедерация Швейцария

Por la Confederación Suiza

Za Švýcarskou konfederaci

For Det Schweiziske Forbund

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Šveitsi Konföderatsiooni nimel

Για την Ελβετική Συνομοσπονδία

For the Swiss Confederation

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

Šveices Konfederācijas vārdā

Šveicarijos Konfederacijos vardu

A Svájci Államszövetség részéről

Għall-Konfederazzjoni Svizzera

Voor de Zwitserse Bondsstaat

W imieniu Konfederacji Szwajcarskiej

Pela Confederação Suíça

Pentru Confederația Elvețiană

Za Švajčiarsku konfederáciu

Za Švicarsko konfederacijo

Sveitsin valaliiton puolesta

För Schweiziska edsförbundet

За Княжество Лихтенщайн

Por el Principado de Liechtenstein

Za Lichtenštejnské knížectví

For Fyrstendømmet Liechtenstein

Für das Fürstentum Liechtenstein

Liechtensteini Vürstiriigi nimel

Για το Πριγκιπάτο του Λιχτενστάιν

For the Principality of Liechtenstein

Pour la Principauté de Liechtenstein

Per il Principato del Liechtenstein

Lihtenšteinas Firstistes vārdā

Lichtenšteino Kunigaikštystės vardu

A Liechtensteini Hercegség részéről

Għall-Prinċipat ta’ Liechtenstein

Voor het Vorstendom Liechtenstein

W imieniu Księstwa Liechtensteinu

Pelo Principado do Liechtenstein

Pentru Principatul Liechtenstein

Za Lichtenštajnské kniežatstvo

Za Kneževino Lihtenštajn

Liechtensleinin ruhtinaskunnan puolesta

För Furstendömet Liechtenstein

(1) HL L 188., 2007.7.20., 19. o.

(2) HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

(3) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(4) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(5) HL L 199., 2007.7.31., 30. o.

MELLÉKLET

Jegyzőkönyv az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Közösségek Egységes Tanácsának és Egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződés 28. cikkének megfelelően ezeket a Közösségeket és az Európai Beruházási Bankot a tagállamok területén megilletik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek,

MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket ehhez a szerződéshez csatolnak:

I. FEJEZET

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK VAGYONA, INGATLANAI, KÖVETELÉSEI ÉS ÜGYLETEI

1. cikk

A Közösségek helyiségei és épületei sérthetetlenek. Mentesek a házkutatás, a hatósági igénybevétel, az elkobzás és a kisajátítás alól. A Közösségek vagyona és követelései a Bíróság engedélye nélkül nem képezhetik kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés tárgyát.

2. cikk

A Közösségek irattárai sérthetetlenek.

3. cikk

A Közösségek, a Közösségek követelései, bevételei és egyéb vagyona mentesek mindenfajta közvetlen adó alól. A tagállamok kormányai lehetőség szerint kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket az ingó és ingatlan vagyontárgyak árában foglalt közvetett, illetve forgalmi adók összegének elengedése vagy visszatérítése érdekében mindazon esetekben, amikor a Közösségek hivatalos használatra jelentős összegű beszerzéseket hajtanak végre, amelyek ára ilyen jellegű adót tartalmaz. E rendelkezések alkalmazása azonban nem járhat a Közösségeken belüli versenyt torzító hatással.

Nem adható mentesség azon adók és egyéb közterhek alól, amelyek csupán közüzemi szolgáltatások díjának felelnek meg.

4. cikk

A Közösségek a hivatali használatukra szánt árucikkek tekintetében mentességet élveznek minden behozatali és kiviteli vám, valamint tilalom és korlátozás alól; az ilyen módon importált árucikkek sem ellenérték fejében, sem ingyenesen nem ruházhatók át annak az országnak a területén, ahová azokat importálták, kivéve, ha ez az illető ország kormánya által jóváhagyott feltételekkel történik.

A Közösségek saját kiadványaik tekintetében szintén mentességet élveznek minden kiviteli és behozatali vám, valamint tilalom és korlátozás alól.

5. cikk

Az Európai Szén- és Acélközösség bármilyen fizetőeszközzel rendelkezhet, és bármilyen pénznemben lehetnek számlái.

II. FEJEZET

KAPCSOLATTARTÁS ÉS LAISSEZ-PASSER

6. cikk

A Közösségek intézményei hivatalos kapcsolattartásuk és összes dokumentumuk továbbítása tekintetében valamennyi tagállam területén azt az elbánást élvezik, amelyben az illető állam a diplomáciai képviseleteket részesíti.

A Közösségek intézményeinek hivatalos levelezése és egyéb hivatalos közlései nem cenzúrázhatók.

7. cikk

(1) A közösségi intézmények elnökei a közösségi intézmények tagjai és alkalmazottai részére a Tanács által előírt formájú úti okmányt (laissez-passer) állíthatnak ki, amelyet a tagállamok hatóságai érvényes úti okmányként fogadnak el. Ezt az úti okmányt a Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított előírásoknak megfelelően a tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére állítják ki. A Bizottság megállapodásokat köthet annak érdekében, hogy ezeket az úti okmányokat harmadik államok területén is érvényes úti okmányként ismerjék el.

(2) Mindamellett az Európai Szén- és Acélközösség kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 6. cikkének rendelkezéseit az intézmények azon tagjaira és alkalmazottaira, akik e szerződés hatálybalépésekor rendelkeznek az ebben a cikkben említett úti okmánnyal, továbbra is alkalmazni kell mindaddig, amíg nem alkalmazzák e cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit.

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAI

8. cikk

Az Európai Parlament üléseinek helyszínére utazó, illetve onnan visszautazó európai parlamenti tagok szabad mozgására vonatkozóan semmilyen igazgatási vagy egyéb korlátozás nem alkalmazható.

Az Európai Parlament tagjai a vám- és deviza-ellenőrzést illetően:

a)	saját kormányuk részéről ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint az ideiglenes hivatalos kiküldetésben külföldre utazó magas rangú tisztviselők;

b)	a többi tagállam kormánya részéről ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint a külföldi kormányok ideiglenes hivatalos kiküldetésben lévő képviselői.

9. cikk

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, ők nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

10. cikk

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai:

a)	saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik;

b)	a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyszínére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.

IV. FEJEZET

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK INTÉZMÉNYEINEK MUNKÁJÁBAN RÉSZT VEVŐ TAGÁLLAMI KÉPVISELŐK

11. cikk

A közösségi intézmények munkájában részt vevő tagállami képviselők, valamint tanácsadóik és szakértőik a feladataik ellátása, valamint az ülések helyére történő utazásuk és az onnan történő visszatérésük során a szokásos kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket élvezik.

Ezt a cikket a Közösségek tanácsadó szerveinek tagjaira is alkalmazni kell.

V. FEJEZET

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TISZTVISELŐI ÉS EGYÉB ALKALMAZOTTAI

12. cikk

Az egyes tagállamok területén a Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai állampolgárságuktól függetlenül:

a szerződéseknek az egyfelől a tisztviselők és egyéb alkalmazottak Közösségekkel szemben fennálló felelősségével kapcsolatos szabályokra vonatkozó rendelkezéseire, másfelől a Bíróságnak a Közösségek, valamint a közösségi tisztviselők és egyéb alkalmazottak közötti jogvitákkal kapcsolatos hatáskörére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel, hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve, mentességet élveznek a bírósági eljárások alól. Ez a mentesség hivataluk megszűnését követően is megilleti őket;

b)	házastársaikat és eltartott családtagjaikat is beleértve nem tartoznak a bevándorlási korlátozások, illetve a külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályok hatálya alá;

c)	a valuta- és devizaszabályozást illetően ugyanazokat a könnyítéseket élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik;

az első alkalommal, amikor az adott országban elfoglalják hivatalukat, vámmentesen hozhatják be saját berendezési tárgyaikat és személyes használati tárgyaikat, továbbá hivataluk megszűnésekor az adott országból vámmentesen vihetik ki berendezési tárgyaikat és személyes használati tárgyaikat, mindkét esetben az azon ország kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek megfelelően, amelyben ezt a jogot gyakorolják;

vámmentesen hozhatnak be egy saját személyes használatukra szolgáló gépkocsit, amelyet a legutolsó tartózkodási helyük vagy állampolgárságuk szerinti országban, az ezen ország belső piacán érvényes feltételekkel szereztek meg, illetve azt vámmentesen újra kivihetik, mindkét esetben az érintett állam kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek megfelelően.

13. cikk

A Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai a Közösségek által számukra fizetett illetmények, bérek és járandóságok után kötelesek adót fizetni a Közösségek javára a Tanács által a Bizottság javaslata alapján meghatározott feltételeknek és eljárásnak megfelelően.

A Közösségek által számukra kifizetett illetmények, bérek és járandóságok tekintetében a nemzeti adókötelezettség alól mentességet élveznek.

14. cikk

A jövedelemadó, a vagyonadó és az örökösödési adó alkalmazásakor, valamint a Közösségek tagállamai között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan kötött egyezmények alkalmazásakor a Közösségek azon tisztviselőit és egyéb alkalmazottait, akik – kizárólag a Közösség szolgálatában végzett feladataik ellátása miatt – a Közösség szolgálatába történő belépéskor az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országon kívüli tagállam területére helyezik át tartózkodási helyüket, mind a tényleges tartózkodási helyük szerinti országban, mind az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országban úgy kezelik, mintha ez utóbbi országban tartanák fent lakóhelyüket, amennyiben ez az ország tagja a Közösségeknek. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a házastársra is – amennyiben ez utóbbi nem végez külön kereső tevékenységet –, valamint az e cikkben említett személyek által eltartott és az ő gondozásuk alatt álló gyermekekre is.

Az előző bekezdésben említett személyeknek a tartózkodásuk szerinti országban található ingó vagyona abban az országban mentességet élvez az örökösödési adó alól; az adó megállapítása céljából az ilyen tulajdont úgy kell tekinteni, mintha adózás szempontjából a lakóhely szerinti országban volna található, figyelemmel harmadik országok jogaira, valamint a kettős adóztatásra vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek lehetséges alkalmazására is.

E cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor a kizárólag egyéb nemzetközi szervezetek szolgálatában végzett feladatok ellátása érdekében megszerzett lakóhelyek nem vehetők figyelembe.

15. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag meghatározza a Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai szociális biztonsági juttatásainak rendszerét.

16. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az érintett intézményekkel folytatott konzultációt követően meghatározza a közösségi tisztviselők és egyéb alkalmazottak azon kategóriáit, akikre a 12. cikket, a 13. cikk második bekezdését és a 14. cikket részben vagy egészben alkalmazni kell.

Az e kategóriákba tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak nevét, besorolását és címét időről időre továbbítani kell a tagállamok kormányainak.

VI. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGOK EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKHEZ AKKREDITÁLT KÉPVISELETEINEK KIVÁLTSÁGAI ÉS MENTESSÉGEI

17. cikk

Az a tagállam, amelynek területén a Közösségek székhelye található, a harmadik országoknak a Közösségekhez akkreditált képviseletei számára a szokásos diplomáciai mentességeket és kiváltságokat biztosítja.

VII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

18. cikk

A Közösségek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak kizárólag a Közösségek érdekében lehet különféle kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket adni.

Valamennyi közösségi intézmény köteles visszavonni az egyes tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai részére biztosított mentességet minden olyan esetben, amikor az illető intézmény megítélése szerint a mentesség visszavonása nem ellentétes a Közösségek érdekével.

19. cikk

A közösségi intézmények e jegyzőkönyv alkalmazása érdekében kötelesek együttműködni az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

20. cikk

A 12–15. és a 18. cikket a Bizottság tagjaira is alkalmazni kell.

21. cikk

A 12–15. és a 18. cikket alkalmazni kell a Bíróság bíráira, főtanácsnokaira, hivatalvezetőjére, valamint segédelőadóira, továbbá az Elsőfokú Bíróság tagjaira és hivatalvezetőjére; ez a rendelkezés a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 3. cikkének a bírák bírósági eljárások alóli mentességére vonatkozó rendelkezéseit nem érinti.

22. cikk

Ezt a jegyzőkönyvet – a Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyvben foglaltak sérelme nélkül – alkalmazni kell továbbá az Európai Beruházási Bankra, a Bank szerveinek tagjaira, alkalmazottaira, valamint a tagállamoknak a Bank tevékenységében részt vevő képviselőire.

Az Európai Beruházási Bank tőkeemelése esetén mentességet élvez továbbá a Bank székhelye szerinti államban az adózás valamennyi formája és minden egyéb közteher, valamint az ezekkel kapcsolatos alakiságok alól. Hasonlóképpen, a Bank megszüntetése vagy felszámolása sem keletkeztet semmilyen közteher-fizetési kötelezettséget. Végezetül, a Bank és szervei által a Bank alapokmányának megfelelően végzett tevékenységek nem esnek forgalmiadó-fizetési kötelezettség hatálya alá.

23. cikk

Ezt a jegyzőkönyvet a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseinek sérelme nélkül az Európai Központi Bankra, szerveinek tagjaira és személyzetére is alkalmazni kell.

Az Európai Központi Bank tőkeemelés esetén mentességet élvez továbbá az adózás valamennyi formája és minden egyéb közteher, valamint az ezekkel kapcsolatos alakiságok alól a Bank székhelye szerinti államban. A Banknak és szerveinek a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának megfelelően végzett tevékenységei nem esnek forgalmiadó-fizetési kötelezettség hatálya alá.

A fenti rendelkezéseket az Európai Monetáris Intézetre is alkalmazni kell. Az Európai Monetáris Intézet megszüntetése vagy felszámolása nem keletkeztet semmilyen közteher-fizetési kötelezettséget.

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, VALAMINT A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG ÉS LIECHTENSTEIN KORMÁNYÁNAK EGYÜTTES NYILATKOZATA A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉGNEK ÉS LIECHTENSTEINNEK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI KÜLSŐ HATÁRAIN VALÓ OPERATÍV EGYÜTTMŰKÖDÉSI IGAZGATÁSÉRT FELELŐS EURÓPAI ÜGYNÖKSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK MÓDJÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSRÓL

Az Európai Közösség,

a Svájci Államszövetség kormánya,

továbbá

a Liechtensteini Hercegség kormánya,

miután a 2007/2004/EK tanácsi rendelet 21. cikke (3) bekezdésével összhangban megállapodást kötöttek a Svájci Államszövetségnek és Liechtensteinnek az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvétele módjáról,

együttesen úgy nyilatkoznak, hogy:

A megállapodásban ismertetett szavazási jogokat a Svájccal és Liechtensteinnel fennálló különleges kapcsolat indokolja, mely ezen államoknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásából következik.

E szavazati jog kivételes, és a schengeni együttműködés sajátos jellegéből, valamint Svájc és Liechtenstein különleges helyzetéből fakad.

Nem tekinthető ezért jogi vagy politikai precedensnek az említett megállapodásban részes felek közötti bármely más együttműködési terület, vagy más harmadik országoknak az Unió egyéb ügynökségeiben való részvétele vonatkozásában.

E szavazati jog semmilyen körülmények között sem gyakorolható szabályozási vagy jogalkotási jellegű határozatok esetén.

A SZERZŐDŐ FELEK EGYÜTTES NYILATKOZATA A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSÁRÓL

Amennyiben az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség keretében gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetésére kerül sor, a polgári jogi felelősség tekintetében a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó.

Top

All

Choose the experimental features you want to try