—

A változó világban a statisztikákat bizonyos időközönként felül kell vizsgálni, mert nem csak új statisztikai igények merülnek fel, hanem egyes igények el is avulnak. Ezért a tagállamokkal szorosan együttműködve rendszeresen felül kell majd vizsgálni a prioritásokat annak érdekében, hogy azonosítani lehessen azokat a területeket és jellemzőket, amelyek elveszítették prioritásukat, következésképpen törölhetők a jogi előírásokból. E felülvizsgálatok a statisztikai követelmények egyszerűsítésére és a válaszadókra háruló terhek csökkentésére irányulnak. A Bizottság gondoskodhat külső tanulmányok elkészíttetéséről e tekintetben.

—

A változó gazdasági környezetben fontos a statisztika számára prioritást élvező területeket – például a szolgáltatások kereskedelme, a globalizáció és a vállalkozói kedv – meghatározni, illetve valamennyi ilyen terület esetében közösségi szinten megállapodni a célmutató-csoportról. E mutatókat a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni a nemzetközi statisztikákkal.

—

A statisztikákat hatékony módon kell összeállítani, és összehasonlíthatóaknak kell lenniük. Ezért az európai statisztikák modernizációja az adatok koherenciája és időbeli összehasonlíthatósága elveinek szigorú betartása mellett fog megvalósulni. Ezért az újonnan meghatározott jellemzők és mutatók meghatározásainak harmonizálására irányuló munkát az európai statisztikai rendszeren belül fogják elvégezni.

—

A célmutató-csoportokról és harmonizált meghatározásukról szóló megállapodást követően további munkára van szükség olyan módszerek kialakításához és kipróbálásához, amelyekkel a prioritást élvező területeken statisztikát lehet készíteni.

—

Az új területek és célmutató-csoportok kialakításához való hozzájárulás érdekében a Bizottság tanulmányokat indít, szemináriumokat szervez és pénzügyi támogatást nyújt új adatgyűjtési módszerek és megoldások kidolgozásához.

—

Az európai statisztikákat a sok év alatt kialakult közösségi jogszabályokkal összhangban állítják össze. E jogszabályokat a következetesség biztosítása érdekében alaposan át kell vizsgálni. Ezért a Bizottság külső tanulmányokat készíttethet, amelyek célja a különböző vállalkozási és kereskedelmi statisztikaterületek harmonizált jogi keretének megteremtése érdekében a jelenlegi jogszabályok felülvizsgálata.

—

A statisztikának vannak átfedési kérdései is. Például számos statisztikai terület kapcsolódik a foglalkoztatáshoz, amelyek különböző nézőpontokból írhatják le ugyanazt a jelenséget. A Bizottság ezért külső tanulmányokat fog készíttetni, hogy az adott statisztikai területeken alkalmazott módszereket harmonizálni lehessen. A tagállamoknak pénzügyi támogatás áll majd rendelkezésére az ilyen jellegű projektjeikre.

—

Fontos az üzleti és kereskedelmi statisztikaterületek közötti konzisztencia biztosítása. A konzisztencia vonatkozhat az áruforgalom-statisztikák és a fizetésimérleg-statisztikák közti kapcsolatra, de a gazdaságszerkezeti statisztikák és a kereskedelmi statisztikák közti viszonyra is. Ez a Bizottság részéről külső tanulmányok elkészíttetését igényli, valamint a tagállamoknak pénzügyi támogatás áll majd rendelkezésre az ilyen jellegű projektjeikre.

—

A Bizottság elindított egy kezdeményezést a multinacionális vállalkozáscsoportok közösség regiszterének létrehozására. A regiszter a gazdaság globalizálódására vonatkozó harmonizált statisztikák előállításának kulcsfontosságú alapja. Az intézkedés keretében a tevékenységeket – a Bizottság által kezdeményezett külső tanulmányok segítségével – a regiszter teljessé tételének szentelik. A Bizottság gondoskodik külső tanulmányok elkészíttetéséről e tekintetben.

—

A regisztert nem elég létrehozni, hanem pénzügyi támogatást is kell biztosítani a tagállamok intézkedéseihez, hogy hatékonyabb adatgyűjtési módszereket fejleszthessenek ki a vállalkozáscsoportok esetében, és bemutathassák ezek jelentőségét a nemzetközi kereskedelemben.

—

A multinacionális vállalkozáscsoportok közösségi regiszterének felhasználása tekintetében az európai statisztikának új szempontokat kell érvényesítenie, így a vállalkozáscsoportokról fontos lesz konkrét közösségi felméréseket is végezni. A Bizottság gondoskodik külső tanulmányok elkészíttetéséről e tekintetben, és a tagállamoknak pénzügyi támogatás áll majd rendelkezésre az ilyen jellegű projektjeikre.

—

Az új és később felmerülő közösségi statisztikai igények figyelembe vétele érdekében ad hoc alapon konkrét közösségi felméréseket lehet végezni. E felméréseket a Bizottság által elkészíttetett külső tanulmányok és a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás révén fogják elkészíteni.

—

A közösségi mintavételes rendszereknek a rendszeres statisztikákban való alkalmazásával elérhető lehetséges megtakarítások érdekében a Bizottság külső tanulmányokat fog készíttetni, hogy meghatározzák azokat a területeket, ahol elegendőek lennének a közösségi aggregátumok, illetve új adatgyűjtési módszereket fejlesszenek ki ezeken a területeken. A tagállamoknak szintén pénzügyi támogatást biztosítanak, hogy saját adatgyűjtési rendszereiket is ehhez igazíthassák. A közösségi mintavételi rendszereknek azonban nincs egységes típusuk, ezért mindig a körülményekhez fogják igazítani őket.

—

Az intézkedés végső célja, hogy mikroszinten teljes mértékig integrált adatállományokat hozzon létre az üzleti és kereskedelmi statisztikákhoz – vagy „adattárház”-szerű megközelítést alkalmazzon a statisztikában. Ennek elérése végett a tagállamok pénzügyi támogatásban részesülnek, hogy összekapcsolják az üzleti és kereskedelmi statisztikák különböző területeiről – például kereskedelmi vagy üzleti regiszterekből – származó adat- vagy mikroadat-állományokat, és a gazdaságszerkezeti statisztikákat összekapcsolják a kutatási és fejlesztési statisztikákkal, illetve az információs társadalomra vonatkozó statisztikákkal.

—

A folyamatban lévő adatgyűjtések felhasználásának javítására új munkafolyamatokra vonatkozó módszertani tanulmányokat kell készíteni, például azzal a céllal, hogy különböző forrásokból származó adatok összekapcsolásával megállapítsák az információs és kommunikációs technológiák (IKT) üzleti eredményre gyakorolt hatását.

—

A hatékonyabb adatgyűjtési mód célja a vállalkozásokra nehezedő teher könnyítése. Biztosítani kell, hogy a statisztikai hivatalok a lehető leghatékonyabban használják föl a begyűjtött információkat. Ezért pénzügyi támogatást fognak juttatni az olyan módszertani tanulmányok elvégzésére, amelyek a minták méretének optimalizálásával, és ezek más forrásokkal való kombinált használatával, valamint ehhez kapcsolódó becslési módszerekkel foglalkoznak. Ilyen pénzügyi támogatás adható olyan esetekre vonatkozó minőségi tanulmányokra is, ahol bizonyos vállalkozások (például a kkv-k) ki vannak zárva a statisztikai felmérésekből, valamint megfelelő, harmonizált becslési módszerekre.

—

A statisztikai információt néha duplán gyűjtik be: először közigazgatási – például adózási – célokra, azután pedig statisztikai célokra, felmérések keretében. Ezt a kettős terhet a lehető legnagyobb mértékben el fogják kerülni. A program ezért pénzügyileg támogatja a közigazgatási adatok – többek között vállalati számlák – statisztikai célú felhasználásával foglalkozó projekteket, és így abban segíti a tagállamokat, hogy a statisztikai felmérésekről álljanak át a közigazgatási adatok felhasználására, miközben jó adatminőséget biztosítanak.

—

A vállalkozásokon belül is van értelme a könyvviteli rendszer és a statisztikai adatszolgáltatás összekapcsolásának, hogy így egyszerűsített módon lehessen statisztikai célokra adatokat továbbítani. A Bizottság gondoskodik külső tanulmányok elkészíttetéséről e tekintetben, és a tagállamoknak pénzügyi támogatás áll majd rendelkezésére az ilyen jellegű projektjeikre.

—

Az új IKT lehetőségeket kínál az egyszerűsített adatszolgáltatásra. Ez megvalósulhat nemzetközi számviteli standardokkal összhangban létrehozott vállalati számlák és más pénzügyi beszámolók felhasználásával és az ilyen beszámolók megfelelő technikai normáival, többek között a kiterjeszthető üzleti beszámolási nyelvvel (XBRL - eXtensible Business Reporting Language). Intézkedéseket fognak hozni az olyan fellépések pénzügyi támogatására, amelyek megkönnyítik az adatok továbbítását a vállalkozásoktól a nemzeti statisztikai hatóságokhoz.

—

A Bizottság és a tagállamok közötti információcsere megkönnyítése érdekében támogatni fogják az IKT-eszközök hatékonyabb felhasználását. Ezen túlmenően további validáló, hibafelismerő, korrekciós, elemző és szerkesztői munkára szolgáló eszközöket kell kifejleszteni. A tagállamoknak pénzügyi támogatás áll majd rendelkezésére az ilyen jellegű projektjeikre.

—

Figyelembe véve az export- és importvám-ügyintézés egyszerűsödésének jelenlegi alakulását, pénzügyi támogatásban fogják részesíteni azokat az intézkedéseket is, amelyek a jó minőségű és részletes kereskedelmi statisztikák cseréjének, feldolgozásának és terjesztésének megkönnyítésére irányulnak.

—

Pénzügyi támogatást fognak nyújtani a tagállamok olyan intézkedéseihez, amelyek az adatminőség és az adatgyűjtési rendszer javítására szolgáló eszközök és módszerek kialakítására irányulnak.

—

Pénzügyi támogatást fognak nyújtani a tagállamok olyan intézkedéseihez, amelyek az asszimmetriák csökkentésére irányulnak a téves besorolások elkerülésével, valamint a becslési, adatgyűjtési és feldolgozási rendszerek, a bizalmas adatok kezelésére vonatkozó szabályok, a küszöbértékek és a kiigazítási módszerek harmonizálásával.

—

Ösztönözni kell a vállalkozások által más célokra (különösen hozzáadott-érték adó bejelentésre és elszámolásra) továbbított közigazgatási adatok újrafelhasználását. Pénzügyi támogatást fognak nyújtani erre vonatkozóan, ideértve az IKT-eszközök és eljárások kialakítását is.

—

Egy központosított rendszeren belül létfontosságú az adatcsere eszközeinek és módszereinek továbbfejlesztése. A közösségen belüli kereskedelmi statisztikák terén validáló, hibafelismerő, korrekciós, elemző és szerkesztői munkára szolgáló eszközöket kell kifejleszteni. Ezenkívül pénzügyi támogatásban fogják részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek a tagállamok közötti adatcsere jogi és technikai vonatkozásaira összpontosítanak.