This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32006L0052
Directive 2006/52/EC of the European Parliament and of the Council of 5 July 2006 amending Directive 95/2/EC on food additives other than colours and sweeteners and Directive 94/35/EC on sweeteners for use in foodstuffs
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/52/EK irányelve ( 2006. július 5. ) a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 95/2/EK irányelv és az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló 94/35/EK irányelv módosításáról
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/52/EK irányelve ( 2006. július 5. ) a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 95/2/EK irányelv és az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló 94/35/EK irányelv módosításáról
HL L 204., 2006.7.26, p. 10–22
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV) A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg.
(BG, RO, HR)
No longer in force, Date of end of validity: 20/01/2010; közvetve hatályon kívül helyezte: 32008R1333
Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
---|---|---|---|---|---|
Modifies | 31994L0035 | módosítás | melléklet | 15/08/2006 | |
Modifies | 31995L0002 | módosítás | melléklet 6 | 15/08/2006 | |
Modifies | 31995L0002 | módosítás | cikk 3.2 | 15/08/2006 | |
Modifies | 31995L0002 | módosítás | melléklet 2 | 15/08/2006 | |
Modifies | 31995L0002 | módosítás | melléklet 1 | 15/08/2006 | |
Modifies | 31995L0002 | módosítás | melléklet 4 | 15/08/2006 | |
Modifies | 31995L0002 | módosítás | melléklet 5 | 15/08/2006 | |
Modifies | 31995L0002 | módosítás | cikk 1.3 | 15/08/2006 | |
Modifies | 31995L0002 | módosítás | melléklet 3 | 15/08/2006 |
Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
---|---|---|---|---|---|
Corrected by | 32006L0052R(01) | (CS, DA, DE, EL, EN, ES, ET, FI, FR, HU, IT, LT, LV, NL, PL, PT, SK, SL, SV) | |||
Corrected by | 32006L0052R(02) | (ES, PT, NL) | |||
Implicitly repealed by | 32008R1333 | 21/01/2010 |
26.7.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 204/10 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/52/EK IRÁNYELVE
(2006. július 5.)
a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 95/2/EK irányelv és az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló 94/35/EK irányelv módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
(1) |
Az élelmiszer-adalékanyagok akkor hagyhatók jóvá élelmiszerekben történő felhasználásra, ha megfelelnek az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv (3) II. mellékletének. |
(2) |
A 95/2/EK irányelv (4) meghatározza a Közösségben felhasználható élelmiszer-adalékanyagok listáját és ezek felhasználásának feltételeit. |
(3) |
A 94/35/EK irányelv (5) meghatározza a Közösségben felhasználható édesítőszerek listáját és ezek felhasználásának feltételeit. |
(4) |
A 95/2/EK és 94/35/EK irányelvek elfogadása óta technikai fejlődés következett be az élelmiszer-adalékanyagok területén. Ezen irányelveket ki kell igazítani e fejlődés figyelembevétele céljából. |
(5) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2003. november 26-i véleménye alapján változások történtek a jelenlegi engedélyezések területén a nitrozaminok lehető legalacsonyabb szinten tartása céljából az élelmiszerekhez adott nitritek és nitrátok szintjeinek csökkentése által, az élelmiszeripari termékek mikrobiológiai biztonságának fenntartása mellett. Az EFSA azt javasolja, hogy a nitrit- és nitrátszinteket „hozzáadott mennyiségként” határozzák meg a jogszabályokban. Az EFSA álláspontja szerint a C. botulinum elleni gátló aktivitásához inkább a nitrit hozzáadott mennyisége járul hozzá, nem pedig a maradékmennyiség. A jelenlegi előírásokat úgy kell módosítani, hogy az EFSA által említett engedélyezett legmagasabb szinteket a nem hőkezelt, illetve hőkezelt húsárukban, a sajtokban és a halakban hozzáadott mennyiségekként határozzák meg. Egyes hagyományosan előállított húsáruk esetében azonban kivételesen legmagasabb maradékszinteket kell meghatározni, azzal a feltétellel, hogy a termékeket megfelelő módon meghatározzák, és azonosítják. A meghatározott szinteknek biztosítaniuk kell, hogy az élelmiszerügyi tudományos bizottság által 1990-ben megállapított elfogadható napi bevitelt (ADI) nem haladják meg. Az ebben az irányelvben nem kifejezetten nevesített termékek, amelyeket hagyományosan hasonló módon állítanak elő (azaz hasonló termékek), szükség esetén a 95/2/EK irányelv 5. és 6. cikkének megfelelően sorolhatók be. A sajtok esetében a szintet a sajttejhez hozzáadott mennyiségként kell meghatározni. Amennyiben az alkalmazott eljárás során a nitrát hozzáadására a tejsavó eltávolítása és a víz hozzáadása után kerül sor, akkor ennek ugyanolyan szinteket kell eredményeznie, mint amilyenek akkor keletkeztek volna, ha a nitrátot közvetlenül a sajttejhez adták volna hozzá. |
(6) |
A 95/2/EK irányelvet módosító 2003/114/EK irányelv előírta a Bizottságnak és az EFSA-nak az E 214 – E 219 p-hidroxibenzoátok és ezek nátriumsói felhasználási feltételeinek 2004. július 1-je előtti felülvizsgálatát. Az EFSA értékelte a p-hidroxibenzoátok biztonságára vonatkozó információkat, és 2004. július 13-án erről véleményt adott ki. Az EFSA létrehozott egy az összes csoport esetében érvényes, 0-10 mg/ testtömegkilogramm ADI-t a metil- és etil-p-hidroxibenzoesav észterek és ezek nátriumsói esetében. Az EFSA úgy vélte, hogy a propil parabent nem szükséges ebbe az ADI csoportba bevonni, mert a propil paraben a metil- és etil-parabennel ellentétben hatással volt a fiatal patkányok szexuális hormonjaira és hímivarszerveire. Ilyen körülmények között és a nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintjének (NOAEL) egyértelmű hiányából fakadóan, az EFSA nem tudott egy ADI-t javasolni a propil parabenre vonatkozóan. Az E 216 propil-p-hidroxibenzoátot és az E 217 nátrium-propil-p-hidroxibenzoátot ki kell venni a 95/2/EK irányelv hatálya alól. Ezenfelül szükséges megszüntetni a p-hidroxibenzoátok folyékony diétás étrend-kiegészítőkben történő felhasználását is. |
(7) |
A 2004/374/EK bizottsági határozat (6) felfüggesztette a tengeri algákból és egyes mézgákból származó gélképző élelmiszer-adalékanyagokat tartalmazó zselés minicsészék forgalomba hozatalát és importját az e termékek lenyelése által okozott fulladási kockázat miatt. A határozat felülvizsgálatának fényében ki kell zárni egyes gélképző élelmiszer-adalékanyagok zselés minicsészékben történő felhasználását. |
(8) |
Az élelmiszerügyi tudományos bizottság értékelte az eritritol biztonságosságára vonatkozó információkat, és e tekintetben 2003. március 5-én véleményt adott ki. A bizottság az eritritol élelmiszer-adalékanyagként történő felhasználását elfogadhatónak ítélte. A bizottság azt is megjegyezte, hogy az eritritolnak purgatív hatása van, de csak nagyobb adagban, mint az egyéb polioloknak. Az eritritol számos technológiai nem édesítő tulajdonsággal rendelkezik, amelyek az élelmiszerek széles körében, az édességektől a tejtermékekig fontosak. Ezek olyan funkciókat foglalnak magukban, mint az ízfokozó, hordozó, nedvesítőszer, stabilizáló, sűrítő, dúsító és savstabilizáló funkciók. Az eritritol használatát a többi poliol esetében jelenleg engedélyezett élelmiszeripari felhasználással azonos módon kell engedélyezni. Ezenkívül módosítani kell a 94/35/EK irányelvet, mivel a jelenleg engedélyezett poliolokkal azonos módon, az eritritol is felhasználható édesítési célokra. |
(9) |
Az élelmiszerügyi tudományos bizottság értékelte a szójabab hemicellulóz biztonságosságára vonatkozó információkat, és e tekintetben 2003. április 4-én adott ki véleményt. A bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a szójabab hemicellulóz felhasználása elfogadható a kérelemben szereplő egyes élelmiszerekben való felhasználás és egyes bekeverési szintek esetében. Helyénvaló engedélyezni meghatározott célokra történő ilyen jellegű felhasználását. Az allergiában szenvedők helyzetének megkönnyítése érdekében, azonban a szóban forgó felhasználás nem engedhető meg olyan feldolgozatlan élelmiszerekben, amelyekben nem valószínű szójabab előfordulása. A fogyasztókat – az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) rendelkezéseinek megfelelően – minden olyan esetben tájékoztatni kell, amikor a termékek szójababból származó hemicellulózt tartalmaznak. |
(10) |
Az EFSA értékelte az etil-cellulóz biztonságosságára vonatkozó információkat, és e tekintetben 2004. február 17-én adott ki véleményt. Határozott az etil-cellulóznak az élelmiszerügyi tudományos bizottság által létrehozott módosított cellulózok „nem meghatározott” ADI csoportjába történő felvételéről. Az etil-cellulóz fő alkalmazási területe az étrend-kiegészítők és a kapszulázott aromaanyagok. Az etil-cellulóz felhasználását ezért az egyéb cellulózokéval azonos módon engedélyezni kell. |
(11) |
Az EFSA értékelte a pullulán biztonságosságára vonatkozó információkat, és e tekintetben 2004. július 13-án véleményt adott ki. Elfogadhatónak találta a pullulán felhasználását a kapszula és tabletta formájában előállított étrend-kiegészítők bevonataként, valamint a film formájában előállított leheletfrissítőkben. Ezért helyénvaló az ilyen felhasználások engedélyezése. |
(12) |
Az EFSA értékelte a tercier butil-hidrokinon (TBHQ) biztonságosságára vonatkozó információkat, és e tekintetben 2004. július 12-én véleményt adott ki. Ennek az antioxidánsnak a tekintetében 0–0,7 mg/testtömegkilogrammban határozta meg az ADI-t, és megállapította, hogy alkalmazása elfogadható egyes élelmiszerekben egyes bekeverési szintek esetében. Ezért helyénvaló ezen adalékanyag engedélyezése. |
(13) |
Az élelmiszerügyi tudományos bizottság értékelte a keményítő-alumínium-oktenil-szukcinát biztonságosságára vonatkozó információkat, és e tekintetben 1997. március 21-én véleményt adott ki. A bizottság megállapította, hogy ezen adalékanyag mikrokapszulába zárt vitaminok és karotinoidok összetevőjeként való felhasználása elfogadhatónak tekinthető. Ezért helyénvaló az ilyen felhasználás engedélyezése. |
(14) |
A savanyútejsajt előállítása során a pasztőrizált tejhez E 500ii nátrium-hidrogén-karbonátot adnak a tejsav által okozott savasság megfelelő pH-értékre való pufferolása céljából, ezzel kialakítva az érlelő kultúrák számára szükséges szaporodási feltételeket. Ezért helyénvaló engedélyezni a nátrium-hidrogén-karbonát használatát a savanyútejsajt előállításához. |
(15) |
Jelenleg engedélyezett a szorbátok (E 200, E 202 és E 203) és benzoátok (E 210–E 213) keverékének felhasználása főtt garnélarákok esetében tartósítás céljából. Helyénvaló kiterjeszteni az engedélyt ezek használatára az összes főtt rákféleség és puhatestű tekintetében. |
(16) |
Az E 551 szilícium-dioxid élelmiszer-színezék hordozóként legfeljebb 5 %-os szintig engedélyezett. A szilícium-dioxidot az E 171 titánium-dioxid, az E 172 vas-oxid és a vas-hidroxid élelmiszer-színezékek esetében is hordozóként engedélyezni kell a pigmenthez képest legfeljebb 90 %-os szinten. |
(17) |
A 95/2/EK irányelv korlátozza az I. mellékletében felsorolt adalékanyagoknak a „Pain courant français” hagyományos francia kenyérben való felhasználását. Ugyanezt a korlátozást kell alkalmazni a hasonló hagyományos magyar kenyér esetén. Helyénvaló továbbá engedélyezni a magyar májpástétomokban az aszkorbinsav (E 300), a nátrium-aszkorbát (E 301) és a kálcium-dinátrium-EDTA (E 385) felhasználását. |
(18) |
A szulfitok (E 220–E 228) főtt rákfélékhez, csemegeszőlőhöz és licsihez való felhasználására vonatkozó hatályos rendelkezéseket naprakésszé kell tenni. |
(19) |
Az egyik tagállam kérésének és az élelmiszerügyi tudományos bizottság 2003. március 5-i véleményének megfelelően a 89/107/EGK irányelv alapján nemzeti szinten engedélyezett 4-hexilrezorcinolt közösségi szinten is engedélyezni kell. |
(20) |
A 95/2/EK irányelvben használt terminológiát a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelv (8), az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2002. június 10-i 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) és a speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerekről szóló, 1999. március 25-i 1999/21/EK bizottsági irányelv (10) figyelembevétele céljából módosítani kell. |
(21) |
A 95/2/EK és a 94/35/EK irányelveket ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 95/2/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
A 3. cikk (2) bekezdésében az „elválasztás alatt adott ételekre” szavak helyébe a „feldolgozottgabona-alapú élelmiszerekre és bébiételekre” szavak lépnek. |
3. |
A mellékletek ezen irányelv I. melléklete szerint módosulnak. |
2. cikk
A 94/35/EK irányelv mellékletét ezen irányelv II. mellékletével összhangban kell módosítani.
3. cikk
(1) A tagállamok legkésőbb 2008. február 15-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az ennek az irányelvnek való megfeleléshez szükségesek.
a) |
az ezen irányelvvel összhangban lévő termékek kereskedelmének és felhasználásának 2008. február 15-ig történő engedélyezése; |
b) |
az ezen irányelvvel összhangban nem lévő termékek kereskedelmének és felhasználásának 2008. augusztus 15-ig történő betiltása céljából. |
Az ezen irányelvnek nem megfelelő, 2008. augusztus 15-ig forgalomba hozott vagy címkézett termékek azonban a készletek kimerüléséig forgalmazhatók.
A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal ezen törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések szövegét, valamint az ezek és az ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot.
(2) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) bekezdésben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
4. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
5. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2006. július 5-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
a Tanács részéről
az elnök
P. LEHTOMÄKI
(1) HL C 255., 2005.10.14., 59. o.
(2) Az Európai Parlament 2005. október 26-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2006. június 2-i határozata.
(3) HL L 40., 1989.2.11., 27. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
(4) HL L 61., 1995.3.18., 1. o. A legutóbb a 2003/114/EK irányelvvel (HL L 24., 2004.1.29., 58. o.) módosított irányelv.
(5) HL L 237., 1994.9.10., 3. o. A legutóbb a 2003/115/EK irányelvvel (HL L 24., 2004.1.29., 65. o.) módosított irányelv.
(6) HL L 118., 2004.4.23., 70. o.
(7) HL L 109., 2000.5.6., 29. o. A legutóbb a 2003/89/EK irányelvvel (HL L 308., 2003.11.25., 15. o.) módosított irányelv.
(8) HL L 186., 1989.6.30., 27. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.
(9) HL L 183., 2002.7.12., 51. o.
(10) HL L 91., 1999.4.7., 29. o. A 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.
I. MELLÉKLET
A 95/2/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:
1. |
Az I. melléklet a következőképpen módosul:
|
2. |
A II. melléklet a következőképpen módosul:
|
3. |
A III. melléklet a következőképpen módosul:
|
4. |
A IV. melléklet a következőképpen módosul:
|
5. |
Az V. melléklet a következőképpen módosul:
|
6. |
A VI. melléklet a következőképpen módosul:
|
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (HL L 183., 2002.7.12., 51. o.).”
(2) A Bizottság 1999/21/EK irányelve (HL L 91., 1999.4.7., 29. o.).”
(3) Ehető részekben.”
(x) |
Amennyiben »élelmiszerhez történő felhasználásra« címkével van ellátva, a nitrit csak sóval vagy egy sóhelyettesítővel összekeverve értékesíthető. |
(y) |
A 3-as Fo-érték egyenlő 3 percig 121 oC-on történő hevítéssel (az 1 000 konzervben lévő egy milliárdnyi baktériumspóra-mennyiség 1 spóra/1 000 konzerv szintre csökkentése). |
(z) |
Néhány hőkezelt húskészítmény tartalmazhat nitrátokat, amely nitrátok a nitriteknek alacsony savtartalmú környezetben nitráttá történő természetes átalakulásából származnak. |
1. |
A húskészítményt nitriteket és/vagy nitrátokat, sót és más összetevőket tartalmazó páclébe merítik. A húskészítményeket további kezelésnek is alávethetik, pl. füstölés követheti. |
1.1. |
A húsba páclevet fecskendeznek, ezt követően pedig 3–10 napon keresztül páclében pácolják. A pácsólé mikrobiológiai starterkultúrákat is tartalmaz. |
1.2. |
Sós lében történő pácolás 3–5 napon keresztül. A terméket nem hőkezelik, és a terméknek magas a vízaktivitása. |
1.3. |
Sós lében történő pácolás legalább 4 napon keresztül és előfőzés. |
1.4. |
A húsba páclevet fecskendeznek, ezt követően pedig páclében pácolják. A pácolás időtartama 14–21 nap, amelyet 4–5 hétig tartó hideg füstön érlelés követ. |
1.5. |
Sós lében történő pácolás 4–5 napon keresztül 5–7 oC hőmérsékleten, jellemzően 24–40 órán keresztül tartó, 22 oC hőmérsékleten végzett érlelés, esetleg 24 órán keresztül 20–25 oC hőmérsékleten történő füstölés, és 3–6 hétig 12–14 oC hőmérsékleten történő tárolás. |
1.6. |
A húsdarabok formájától és súlyától függő pácolási idő kb. 2 nap/kg, ezt követően stabilizálás/érlelés. |
2. |
A száraz pácolási eljárás azt jelenti, hogy a nitriteket és/vagy nitrátokat, sót és más összetevőket tartalmazó páckeveréket szárazon felviszik a hús felületére, majd stabilizálják/érlelik. A húskészítményeket további kezelésnek is alávethetik, pl. füstölés követheti. |
2.1. |
Száraz pácolás, ezt követően legalább 4 napig tartó érlelés. |
2.2. |
Száraz pácolás, legalább 10 napos stabilizálási és legalább 45 napos érlelési időtartammal. |
2.3. |
10–15 napig tartó száraz pácolás, ezt követően 30–45 napos stabilizálási és legalább 2 hónapos érlelési időtartam. |
2.4. |
Száraz pácolás 3 napig + kilogrammonként 1 napig, ezt követően egy hetes utósózási időtartam, majd 45 nap – 18 hónap érlelés. |
2.5. |
A húsdarabok formájától és súlyától függő pácolási idő kb. 10–14 nap/kg, ezt követően stabilizálás/érlelés. |
3. |
Nedves és száraz pácolási eljárás együttes alkalmazása, vagy nitrit és/vagy nitrát jelenléte valamilyen vegyületben, vagy főzés előtt a páclé befecskendezése a termékbe. A terméket további kezelésnek vethetik alá, pl. füstölés követheti. |
3.1. |
Száraz és nedves pácolás együttes alkalmazása a páclé befecskendezése nélkül. A húsdarabok formájától és súlyától függő pácolási idő kb. 14–35 nap, ezt követően stabilizálás/érlelés. |
3.2. |
A páclé befecskendezése, ezt követően – legkorábban két nap múlva – forrásban lévő vízben, legfeljebb 3 óra hosszáig történő főzés. |
3.3. |
A terméket legalább 4 hétig érlelik, a víz/fehérje arány kisebb, mint 1,7. |
3.4. |
Legalább 30 napos érlelési időtartam. |
3.5. |
Szárított termék: a 70 oC hőmérsékletre történő hevítést 8–12 napos szárítási és füstölési eljárás követi. Fermentált termék: 14–30 napig tartó, háromszakaszos fermentálási eljárás, ezt követően füstölés. |
3.6. |
Nyersen fermentált, szárított kolbász, hozzáadott nitritek nélkül. A terméket 18–22 oC vagy ennél alacsonyabb (10–12 oC) hőmérsékleten fermentálják, majd legalább 3 hétig érlelik. A termékben a víz/fehérje arány kisebb, mint 1,7.” |
II. MELLÉKLET
A 94/35/EK irányelv melléklete a következőképpen módosul:
a) |
Az E 420–E 967 sor első oszlopa az „E 968” szóval egészül ki. |
b) |
Az E 420–E 967 sor második oszlopa az „Eritritol” szóval egészül ki. |