Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32003R1185

    A Tanács 1185/2003/EK rendelete (2002. június 26.) a cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról

    HL L 167., 2003.7.4, p. 1–3 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO, HR)

    Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 06/07/2013

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2003/1185/oj

    32003R1185



    Hivatalos Lap L 167 , 04/07/2003 o. 0001 - 0003


    A Tanács 1185/2003/EK rendelete

    (2002. június 26.)

    a cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

    tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

    tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

    mivel:

    (1) A közös halászati politika körébe tartozó halászati erőforrások védelméről és fenntartható hasznosításáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet [3] szerint a közös halászati politikának biztosítania kell az élő vízi erőforrások oly módon történő hasznosítását, hogy az fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételeket biztosítson, és a Tanácsnak közösségi intézkedéseket kell hoznia a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a fenntartható halászati tevékenységek folytatásáról.

    (2) Az Elasmobranchii rendszertani egységbe tartozó halakat – amelyek közé a cápák, a ráják és hasonló fajok is tartoznak – életciklusuk jellemzői miatt a halászati tevékenység általában erősen veszélyezteti. A legtöbb ilyen fajt gyakran a más, értékesebb fajokra irányuló közösségi halászati tevékenységek során – mintegy mellékfogásként – halásszák le.

    (3) Az általában a fogási arányok vizsgálatára alapozott jelenlegi tudományos ismeretek azt jelzik, hogy számos cápaállomány súlyosan veszélyeztetett.

    (4) Mindaddig, ameddig a cápák populációdinamikájáról és a halászati tevékenységre adott reakcióiról rendelkezésre álló ismereteink nem teszik lehetővé alaposan kidolgozott és átfogó gazdálkodási tervek megalkotását, bármilyen, a nem fenntartható gyakorlat kialakulását megelőző vagy a csökkenő cápafogáshoz vezető intézkedés kedvező hatással lesz ezen állományok fennmaradására.

    (5) A "cápauszony-leválasztás" gyakorlata, amelynek során a cápauszonyt eltávolítják és a cápa egyéb részeit a tengerbe vetik, olyan mértékben járulhat hozzá a cápák túlzott mortalitásához, hogy számos cápaállomány jelentősen megfogyatkozik, és jövőbeni fennmaradása veszélybe kerül.

    (6) Sürgős szükség van a cápauszony-leválasztás gyakorlatát korlátozó vagy megakadályozó intézkedésekre, ezért a cápauszony eltávolítását a hajók fedélzetén meg kell tiltani. Tekintettel az eltávolított uszony alapján a fajok azonosításánál felmerülő gyakorlati nehézségekre, ennek a tilalomnak – a rájauszonyok eltávolításának kivételével – az Elasmobranchii valamennyi tagjára vonatkoznia kell.

    (7) Az elhullott cápák uszonyának leválasztása a fedélzeten abban az esetben azonban megengedett, ha ez a művelet – a cápauszony, illetve a cápa egyéb részei fedélzeten történő elkülönített feldolgozása révén – a cápa összes részének hatékonyabb felhasználására irányul. Ebben az esetben a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendelet [4] szerinti különleges halászati engedélyt a lobogó szerinti tagállamnak kell kibocsátania és adminisztrálnia, és meg kell állapítania a megfelelő feltételeket.

    (8) Annak biztosítására, hogy az uszonyok leválasztása után a cápa minden egyéb része a fedélzeten maradjon, az érvényes különleges halászati engedéllyel rendelkező hajók kapitánya köteles nyilvántartást vezetni a cápauszony mennyiségéről, valamint a cápák kizsigerelése és lefejezése után megmaradó egyéb cáparészekről. Ezeket az adatokat, a közös halászati politikára vonatkozó ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet [5] szerint, a hajónaplóba, vagy megfelelő esetben külön nyilvántartásba kell bevezetni.

    (9) A cápauszony-leválasztás gyakorlatából eredő problémák a közösségi vizek határain túlra is kiterjednek. Ezért helyénvaló, hogy a Közösség minden tengeren hasonló mértékig elkötelezze magát az állomány védelme mellett. E rendeletet ezért minden közösségi hajóra alkalmazni kell.

    (10) A cápaállomány fenntartása, mint alapvető cél érdekében szükséges és helyénvaló szabályokat a cápauszonyok hajófedélzeten történő leválasztására – az arányosság elvével összhangban – meg kell határozni. Ez a rendelet nem lépi túl a Szerződés 5. cikk harmadik bekezdése szerinti célok eléréséhez szükséges mértéket,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    Hatály

    Ezt a rendeletet a cápauszonyok leválasztására, a hajón való szállítására, a cápa vagy cápauszonyok át- és kirakodására egyaránt alkalmazni kell:

    1. a tagállamok felségterülete vagy joghatósága alá tartozó tengerekben közlekedő hajókon;

    2. más tengereken közlekedő, valamely tagállam lobogója alatt hajózó, vagy ott nyilvántartásba vett hajókon.

    2. cikk

    Meghatározások

    E rendelet alkalmazásában:

    1. "cápauszony" a cápák valamennyi uszonya, beleértve a farokúszót is, kivéve a ráják mellúszóját, amely a rájauszony része;

    2. "cápa" az Elasmobranchii rendszertani egységbe tartozó bármely hal;

    3. "különleges halászati engedély" az 1627/94/EK rendelet szerint kibocsátott és adminisztrált előzetes halászati engedély.

    3. cikk

    Tilalmak

    (1) Tilos a cápauszonyokat a hajófedélzeten leválasztani, a hajófedélzeten szállítani, át- vagy kirakodni.

    (2) Tilos az e rendelet megsértésével a hajófedélzeten leválasztott, a hajófedélzeten szállított, át- vagy kirakodott cápauszonyokat megvásárolni, eladásra felkínálni vagy értékesíteni.

    4. cikk

    Eltérések és kapcsolódó feltételek

    (1) A 3. cikk (1) bekezdésétől eltérve, és e cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésére is figyelemmel, a cápauszonyok elhullott cápákról fedélzeten történő leválasztása, annak a fedélzeten szállítása, át- vagy kirakodása a különleges halászati engedéllyel rendelkező hajók esetében engedélyezhető.

    (2) Ilyen különleges halászati engedély kizárólag azoknak a halászhajóknak adható ki, amelyek igazoltan rendelkeznek megfelelő kapacitással a cápa valamennyi részének hasznosítására, és ha a cápauszonyok, illetve a cápa egyéb részeinek elkülönített, a hajófedélzeten történő feldolgozásának szükségességét indokolták.

    (3) Tilos a cápauszonyok leválasztása után a cápák egyéb részeit tengerbe vetni, kivéve az alapvető feldolgozási műveletekből – ilyen például a lefejezés, a zsigerelés és a nyúzás – eredő részeket.

    (4) A fogás után szállított cápauszonyok tömege sohasem haladhatja meg a cápauszonyoknak a cápa fedélzeten szállított, át- vagy kirakodott egyéb részei alapján adódó elméleti tömegét.

    (5) A (4) bekezdés alkalmazásának ellenőrzésére a tagállamok határozzák meg az uszonyok, illetve a testek tömege közötti elméleti összefüggést, figyelembe véve a halászat típusát, a fajösszetételt, a feldolgozás és a tárolás módját. Az uszonyok elméleti tömege semmiképpen nem haladhatja meg a cápafogás élőtömegének 5 %-át.

    5. cikk

    Nyilvántartások

    (1) Az érvényes különleges halászati engedéllyel rendelkező hajó kapitánya nyilvántartást vezet a cápauszonyok, illetve a cápák hajófedélzeten szállított, át- vagy kirakodott egyéb részéről.

    Amennyiben alkalmazható, az ilyen nyilvántartást a 2847/93/EGK rendelet 6. cikke (1) bekezdésében megállapított fogási naplóban kell vezetni. Azoknál a hajóknál, amelyek nem tartoznak e rendelet 6. cikk (1) bekezdésének hatálya alá, ezeket a nyilvántartásokat a különleges halászati engedélyt kibocsátó illetékes hatóság által biztosított külön nyilvántartásban kell vezetni.

    Amennyiben a cápafogás egészét nem rakodják ki, a hajó kapitánya a fogási naplót a ki- és az átrakodásra, valamint a cápauszonyok, illetve a cápa egyéb részei értékesítésére vonatkozó érvényes dokumentumok alapján tölti ki.

    A tagállamok határozzák meg az e célra érvényesnek tartott dokumentáció típusát, és a fogási naplóban vezetett nyilvántartásokat rendszeresen ellenőrzik.

    (2) Annak elősegítésére, hogy a kikötői hatóságok a kirakodást, illetve az (1) bekezdésben említett dokumentációt ellenőrizzék, az érvényes különleges halászati engedéllyel rendelkező, cápauszonyokat vagy a cápák egyéb részeit közösségi kikötőn kívül kirakodó hajó kapitánya vagy képviselője köteles a fedélzeten szállított fogásról, a kirakodni szánt fogásról, illetve a kikötőbe érkezés becsült idejéről legalább 72 órával a kirakodási kikötőbe érkezés várható időpontja előtt tájékoztatni a lobogó szerinti állam hatóságait, illetve annak az államnak az illetékes hatóságait, amelynek kikötőjét vagy rakodólétesítményeit használni kívánja.

    6. cikk

    Jelentések és felülvizsgálat

    (1) Az e rendelet előző évi végrehajtására vonatkozó átfogó éves jelentést a tagállamok a Bizottságnak legkésőbb május 1-jéig megküldik. A jelentés tartalmazza, hogy miként felügyelték a hajók 3., 4. és 5. cikk előírásainak való megfelelését, és részletezi különösen a kibocsátott különleges halászati engedélyek számát, a cápauszonyok, illetve a cápatestek tömege közötti elméleti összefüggés megállapításának technikai alapját, valamint azokat a dokumentációkat, amelyek alkalmasak a cápauszonyok, illetve a cápatestek elkülönített kirakodásának figyelemmel kísérésére.

    (2) A tagállamok második éves jelentésének benyújtása után, de legkésőbb 2006. január 1-jéig, a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről, és az e téren megvalósuló nemzetközi fejleményekről, és megfelelő esetben előterjesztést tesz e rendelet módosítására. Amennyiben a javasolt módosítás a cápauszony, illetve a cápatest tömege közötti elméleti összefüggést érintené, figyelembe kell venni a halászati tudományos, technikai és gazdasági bizottság tanácsát.

    7. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Luxembourgban, 2003. június 26-án.

    a Tanács részéről

    az elnök

    G. Drys

    [1] HL C 331. E., 2002.12.31., 121. o.

    [2] 2003. március 27-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

    [3] HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

    [4] HL L 171., 1994.7.6., 7. o.

    [5] HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

    --------------------------------------------------

    Top