32003R0151

A Tanács 151/2003/EK rendelete

(2003. január 27.)

az Oroszországból származó egyes szemcseorientált elektromos lemezeknek a Közösségbe történő behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1] (az alaprendelet), és különösen annak 11. cikke (2) és (3) bekezdésére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Előző vizsgálat és hatályban lévő intézkedések

(1) A Bizottság a 303/96/ESZAK határozattal [2] végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó és a 72251100 és 72261110 KN-kód alá tartozó egyes szemcseorientált elektromos lemezeknek (GOES) a Közösségbe történő behozatalára. A kivetett dömpingellenes vám 40,1 % volt. Az e behozatallal kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalást elfogadták.

(2) Mivel az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 2002. július 23-án lejárt, a Tanács a 963/2002/EK rendelettel [3] úgy határozott, hogy a 2277/96/ESZAK bizottsági határozat [4] (alaphatározat) szerint megindított és az említett napon még mindig hatályban lévő dömpingellenes eljárás folytatódik, és arra 2002. július 24-től az alaprendelet rendelkezései irányadóak. Ehhez hasonlóan az összes függőben lévő dömpingellenes vizsgálatból fakadó dömpingellenes intézkedésre 2002. július 24-től az alaprendelet rendelkezései irányadóak.

2. Felülvizsgálati kérelmek

(3) Az Oroszországból származó GOES behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések küszöbön álló megszűnéséről szóló értesítés közzétételét követően [5] a Bizottsághoz olyan kérelem érkezett, hogy az vizsgálja felül az intézkedéseket az alaphatározat 11. cikkének (2) bekezdése szerint.

(4) A kérelmet az Európai Vas- és Acélipari Szövetség (Eurofer), (a kérelmező) nyújtotta be olyan termelők nevében, akik az érintett termék közösségi termelésének jelentős hányadát képviselik. A kérelmet azzal indokolták, hogy az intézkedések megszűnése miatt a dömping és a közösségi ipart érő kár valószínűleg tovább folytatódna és/vagy megismétlődne.

(5) A Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően úgy határozott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a felülvizsgálat megindítására, és az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint vizsgálatot indított [6] HL C 53., 2001.2.20, 13. o..

(6) Ugyanakkor a Bizottság úgy határozott, hogy saját kezdeményezésére megindítja a 11. cikk (3) bekezdése szerinti vizsgálatot, hogy megvizsgálja az intézkedések megfelelőségét [7] HL C 53., 2001.2.20, 13. o.. A folyamatban lévő vizsgálat ideje alatt a Bizottsághoz olyan kérelmek érkeztek a Viz Stal and Novolipetsk Iron and Steel Corporation-től, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint piacgazdaságú vállalatként kezeljék. Ezeket a kérelmeket azzal indokolták, hogy az adott exportáló termelők időközben már teljesítették ezeket a követelményeket, és hogy dömpingkülönbözeteik ennek következtében jelentősen csökkentek. Ezeknek a piacgazdaságú vállalat státus iránti kérelmeknek az eredményeként a Bizottság úgy határozott, hogy vállalatspecifikus időközi felülvizsgálatot indít az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint, amely ezen exportáló termelők dömpingjének vizsgálatára korlátozódott. Ezért célszerűnek tekintették, hogy csak az intézkedések megszűnése miatt (2001. február 20-án) indított felülvizsgálat eredményeiről döntsenek ebben a szakaszban. Másrészt az intézkedések formájára korlátozódó időközi felülvizsgálatot a piacgazdaságú státus felülvizsgálatával együtt zárják le, amelynek során figyelembe veszik az exportőrök jelenlegi gazdasági körülményeit.

3. Jelenlegi vizsgálat

a) Eljárás

(7) A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a felülvizsgálatot kérelmező közösségi termelőket, az ismert érintett exportáló termelőket, importőröket, szállítókat és felhasználókat, valamint az exportáló ország képviselőit a felülvizsgálat megindításáról, és az érintett feleknek lehetőséget biztosítottak arra, hogy a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőkön belül írásban ismertessék állásfoglalásukat és meghallgatást kérjenek.

b) Érdekelt felek és ellenőrző látogatások

(8) A Bizottság kérdőíveket küldött az ismert érdekelt feleknek és az érintett termék összes ismert termelőjének Brazíliába, a Cseh Köztársaságba, Indiába, Japánba, a Koreai Köztársaságba, Lengyelországba és az Amerikai Egyesült Államokba, mivel ezeket az országokat e vizsgálatban potenciális analóg országoknak tekintették. A Bizottság választ kapott a négy, a felülvizsgálatot kérelmező közösségi termelőtől, a két oroszországi exportáló termelőtől, egy szállítótól és 10 közösségi felhasználótól. Ezenkívül a kérdőívre két, az egyik exportáló orosz termelővel kapcsolatban álló közösségi termelő és egy brazíliai GOES-termelő válaszolt.

(9) A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping és a kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének a megítéléséhez, valamint a Közösség érdekének meghatározásához. A következő vállalatok telephelyein tettek ellenőrző látogatásokat:

Felülvizsgálatot kérelmező közösségi termelők:

- Acciai Speciali Terni SpA, Terni, Olaszország

- EBG Gesellschaft für elektromagnetische Werkstoffe mbH, Gelsenkirchen, Németország

- Orb Electrical Steels Limited, Newport, Egyesült Királyság

- Ugo SA, Isbergues, Franciaország

Szállító:

- Thyssen Krupp Stahl AG, Duisburg, Németország

Felhasználók:

- Alstom T & D SA, Saint-Ouen, Franciaország

- Blum GmbH, Vaihingen, Németország

Exportáló termelők Oroszországban:

- Novolipetsk Iron and Steel Corporation (NLMK), Lipeck

- VIZ STAL, Jekatyerinburg

Egyéb együttműködő termelők harmadik országban:

- Duferco Investment SA, Lugano, Svájc (importkoordinátor a Duferco-csoporton belül)

Analóg országbeli termelő:

- ACESITA SA, Sao Paulo és Timoteo, Brazília

(10) A következő vállalatok is együttműködtek a vizsgálatban, de meglátogatásukra nem került sor:

Felhasználók:

- Alstom T & D SA, Le Petit Quevilly, Franciaország

- Brush Transformers Limited, Loughborough, Egyesült Királyság

- Cogent Power Ltd, Bilston, Egyesült Királyság

- France Transfo SA, Maizières-les-Metz, Franciaország

- Hawker Siddeley Power Transformers Limited, London, Egyesült Királyság

- Société Nouvelle Transfix SA, Toulon, Franciaország

- South Wales Transformers Limited, Blackwood, Egyesült Királyság

- Surahammars Bruks AB, Surahammar, Svédország.

(11) Az érintett feleket tájékoztatták azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján az intézkedések fenntartását ajánlani szándékoztak. A tájékoztatást követően határidőt is kitűztek állásfoglalásuk kifejtésére. A felek észrevételeit figyelembe vették, és a megállapításokat ennek megfelelően módosították.

c) Vizsgálati időszak

(12) A dömping és kár folytatódására és/vagy megismétlődésére irányuló vizsgálat a 2000. január 1. és 2000. december 31. közötti időszakra (VI) terjedt ki. Azon fejlemények vizsgálata, amelyek fontosak a kár folytatódásának és/vagy megismétlődésének megítéléséhez, az 1997-től a VI végéig tartó időszakra (elemzési időszak) terjedt ki.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(13) Az érintett termék ugyanaz, mint a kiindulási vizsgálatban, azaz az Oroszországból származó, a 72251100 és 72261110 KN-kód alá tartozó, szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált, hidegen hengerelt, 500 mm-nél vastagabb lemezek és szalagok. Ezt a terméket olyan elektromágneses készülékekhez és berendezésekhez használják, mint az erőátviteli transzformátorok és elosztótranszformátorok.

(14) A szemcseorientált elektromos lemezeket egy viszonylag bonyolult eljárással állítják elő, amelynek során a szemcseszerkezetet egységesen a lemez vagy a szalag hengerelésének irányában egyengetik annak érdekében, hogy különösen jó mágneses térerősséget alakítsanak ki. A szóban forgó terméknek meg kell felelnie a mágneses indukcióval, az összerakási tényezővel és az átmágnesezési veszteség elfogadható legmagasabb szintjével kapcsolatos előírásoknak. A termék mindkét oldalát rendszerint vékony szigetelőbevonattal látják el.

2. Hasonló termék

(15) A felülvizsgálatot kérelmező termelők által a Közösségben gyártott és eladott, valamint az exportáló termelők által Oroszországban gyártott és a Közösségben eladott GOES hasonló terméknek tekintendő az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerint. Azt is megállapították, hogy a piacgazdaságú harmadik országban (az analóg ország), azaz Brazíliában (lásd a (20)–(28) preambulumbekezdést) előállított és belföldön eladott GOES ugyanolyan alapvető fizikai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, mint amelyet Oroszországban gyártottak és a Közösségbe exportáltak. Ezért ezeket hasonló terméknek tekintették az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében.

C. DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Előzetes megjegyzések

(16) Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint az intézkedések megszűnésével kapcsolatos felülvizsgálat célja annak meghatározása, hogy a VI ideje alatt dömpinget alkalmaztak-e, és hogy az intézkedések megszűnése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezethet-e.

(17) Ebben az összefüggésben a jelenlegi VI alatt a Közösségbe exportált volument vizsgálták. A kiindulási vizsgálat ideje alatt az Oroszországba történő GOES-kivitel közösségi piaci részesedése a közösségi fogyasztás 7,4 %-át tette ki, míg az orosz GOES-behozatal piaci részesedése a Közösségben a jelenlegi VI alatt 2,2 % volt. Ez még mindig jelentős, azaz meghaladja az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdésében meghatározott de minimis küszöböt.

(18) A jelenlegi eljárásban jó volt az együttműködés. Mindkét ismert orosz exportáló termelő együttműködött és válaszolt a Bizottság kérdőívére. Mindkét vállalat válaszait a helyszínen ellenőrizték.

2. A dömping folytatódásának valószínűsége

(19) A dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatban azt vizsgálták, hogy az Oroszországból történő kivitel dömpingelt-e. Ha most dömping áll fenn, akkor ez fontos jelzés arra nézve, hogy a dömping valószínűleg továbbra is folytatódik és fokozódik a jövőben, ha az intézkedések megszűnnek.

a) Analóg ország

(20) A kiindulási vizsgálatban kiszámított dömpingkülönbözet eredményeként egyetlen országos különbözetet adtak meg az Oroszországból származó GOES összes közösségi behozatalára. Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összhangban ugyanazt a módszert alkalmazták, mint a kiindulási vizsgálatban. Ennek megfelelően a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban kiválasztott megfelelő analóg országban szerzett információ alapján határozták meg.

(21) A kiindulási vizsgálatban Brazíliát választották a megfelelő analóg országnak. A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben közöltek szerint a Bizottság úgy határozott, hogy jelenlegi vizsgálatban is Brazíliát tekinti megfelelő analóg országnak.

(22) Egy exportáló termelő kifogást emelt Brazília kiválasztása ellen azzal az indoklással, hogy a Cseh Köztársaság vagy Lengyelország hazai GOES-piaca jobban hasonlít az orosz piacra.

(23) A másik exportáló termelő arra hivatkozva ellenezte Brazília kiválasztását, hogy Brazíliában az érintett terméknek csak egyetlen termelője ismert, és ezért a verseny szintje az ottani hazai piacon alacsony.

(24) A (8) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság kérdőíveket küldött minden olyan ismert termelőnek, aki az érintett terméket más harmadik országban – a Cseh Köztársaságot és Lengyelországot beleértve – gyártja. Ezeket a termelőket felkérték arra, hogy működjenek együtt a jelenlegi eljárásban és közöljenek információt a GOES termeléséről és hazai értékesítéséről. Ezek közül a termelők közül azonban senki nem akart információt adni és együttműködni a jelenlegi vizsgálatban.

(25) Ezért meg kell említeni, hogy bár a vizsgálat megerősítette, hogy Brazíliában csak egy GOES-termelő működik, egyik, analóg országnak kiválasztható ország termelői sem voltak hajlandók együttműködni. Ezért a brazíliai termelő által közölt információt tekintették a legjobbnak és legmegbízhatóbbnak, amely a rendes érték meghatározásához rendelkezésre állt.

(26) Az elsőként említett exportáló termelő azzal érvelt, hogy együttműködés hiányában a két javasolt országban (a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban) az érintett terméknek az ezen országokból a Közösségbe történő kivitel esetén felszámított exportárát kell alkalmazni a rendes érték megállapításához az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban. Az együttműködés hiánya miatt azonban az exportárakat nem a tényleges és ellenőrzött információk, hanem az Eurostat-adatok alapján kellett volna megadni. E tekintetben abból indultak ki, hogy az Eurostat-adatok kevésbé pontos megállapításokhoz vezetnek, mivel az exportárakat általános összefüggésben, az exportárat befolyásoló olyan különbségek figyelembevétele nélkül tartják nyilván, mint az eltérő termékminőség vagy a kereskedelem szintje. Mivel a brazíliai termelő együttműködött a jelenlegi eljárásban, helyesebbnek tartották e termelő tényleges, ellenőrzött adatainak felhasználását, aminek eredményeként pontosabb megállapításokra volt lehetőség. Ennek megfelelően a Cseh Köztársaság vagy Lengyelország analóg országként való kiválasztását el kellett utasítani.

(27) Továbbá megállapították, hogy a brazíliai termelés volumene és a gyártási folyamat hasonló az oroszországihoz. Valóban, a gyártási folyamat gyakorlatilag mindenhol ugyanaz a világon. A (15) preambulumbekezdésben említettek szerint azt is megállapították, hogy a brazil hazai piacon gyártott és eladott termék az Oroszországban gyártott és a Közösségbe kivitt GOES-hez hasonló. Továbbá a GOES hazai értékesítése a brazil piacon a Közösségbe irányuló orosz kivitelhez viszonyítva reprezentatív volt. A kiindulási vizsgálathoz hasonlóan itt is Brazíliát tekintették analóg országnak.

(28) Következésképpen a Bizottságnak nem volt oka azt feltételezni, hogy Brazília kiválasztása nem volt megfelelő. A fentieket figyelembe véve és más alternatíva hiányában Brazíliát választották a legmegfelelőbb analóg országnak.

b) Rendes érték

(29) Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy Brazíliában a GOES hazai értékesítése az árak alapján a rendes kereskedelmi forgalom keretében lebonyolítottnak tekinthető-e. E célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a hazai eladások nyereségesek voltak-e. Ehhez a VI alatti egységenkénti teljes gyártási költséget összehasonlították a VI átlagos egységárral. Megállapították, hogy az eladás nyereséges volt. A vizsgálat továbbá kimutatta, hogy minden eladásnál független vevőről volt szó. A független vevők által a brazil hazai piacon a rendes kereskedelmi forgalomban a GOES-ért fizetett vagy fizetendő árakat használták, hogy meghatározzák a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

c) Exportár

(30) A kiindulási vizsgálatban három exportőr/termelő működött együtt, akik közül az egyik kereskedő volt. A jelenlegi vizsgálat kimutatta, hogy a kereskedő beszüntette az érintett termék Közösségbe irányuló kivitelét a jelenlegi VI előtt. Ezért a jelenlegi vizsgálatban az exportárat a két fennmaradó oroszországi exportáló termelő – akik mindketten együttműködtek – által benyújtott információ alapján állapították meg.

(31) Az egyik ilyen orosz exportáló termelő két független kereskedőn keresztül exportálta az érintett terméket a Közösségbe, akiknek a tevékenysége főleg abból állt, hogy számlákat állítottak ki a közösségbeli és más harmadik országbeli végfelhasználóknak. Ennek az exportáló termelőnek az exportárait azon árak alapján határozták meg, amelyeket az első független vevőknek, azaz a független kereskedőknek számítottak fel. Így az exportárat a Közösségbe történő kivitelre eladott érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapították meg az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

(32) A másik orosz exportáló termelő nagyrészt egy vele kapcsolatban álló svájci holdingtársaság/kereskedelmi vállalat tulajdonában és ellenőrzése alatt állt. Minden kivitelt a svájci vállalaton keresztül bonyolítottak le a két, velük üzleti kapcsolatban álló közösségi importőr felé, akik az érintett terméket továbbadták a közösségbeli végső fogyasztóknak. Ezért az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a közösségbeli első független vevőnek felszámított viszonteladói árak alapján számították ki.

(33) Továbbá a kapcsolatban álló svájci vállalat a két, közösségi székhelyű importőrvállalatán keresztül importálta az érintett terméket a Közösségbe. Egy kereskedelmi vállalat szokásos tevékenységét gyakorolta, és ennek figyelembevétele érdekében az exportárat a jutalék levonásával igazították ki. A két kapcsolatban álló közösségi importőrt illetően az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket levonták. Sőt, minden kapcsolatban álló részt vevő közösségi importőr esetében levontak egy méltányos hasznot. Mivel az eljárásban nem működött együtt független importőr, és más megbízható információ nem állt rendelkezésre, 5 %-os haszonkulcsot tekintettek méltányosnak.

(34) A kiindulási vizsgálat ideje alatt a fent nevezett exportáló termelő nem állt kapcsolatban közösségi vagy harmadik országbeli importőrrel, és ezért az exportár meghatározásának alapja eredetileg a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

d) Összehasonlítás

(35) A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban tekintetbe vették olyan tényezők különbségeit, amelyek a vizsgálati eredmények szerint az árakat és azok összehasonlíthatóságát befolyásolták.

(36) Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a Brazíliában termelt és eladott GOES bizonyos specifikus elektromos feltételek mellett a vastagság és maximális vasveszteség tekintetében némileg eltérő sajátosságokat mutat. Ezért a brazil hazai piacon eladott és az Oroszországból a Közösségbe exportált GOES közötti csekély fizikai eltérések miatt kiigazítást végeztek el. Ezenkívül kiigazítást hajtottak végre a kiviteli vámokra, valamint – a független orosz exportáló esetében – a hitelköltségekre vonatkozóan, mivel ezek befolyásolták az exportáló termelők becsült exportárait.

e) Dömpingkülönbözet

(37) A rendes érték súlyozott átlagát a gyártelepi paritás szerinti exportár súlyozott átlagával hasonlították össze. Az összehasonlítás kimutatta, hogy a GOES-nek Oroszországból a Közösségbe történő kivitelét dömpingelték a VI ideje alatt, és hogy a dömpingkülönbözet jelentős mértékű volt. A dömpingkülönbözet annak az összegnek felelt meg, amellyel a rendes érték a Közösségbe történő kivitel árait meghaladta. A dömpingkülönbözet országos súlyozott átlaga meghaladta a 80 %-ot, így tehát valamivel magasabb volt, mint a kiindulási vizsgálatban megállapított dömpingkülönbözet.

3. A behozatal alakulása az intézkedések megszűnése esetén

(38) Vizsgálták továbbá, hogy hogyan alakulna a GOES Oroszországból történő behozatala, ha az intézkedések megszűnnek. E célból a Közösségbe és harmadik országokba irányuló kivitelt, valamint a hazai piacon történő eladásokat vizsgálták. Továbbá vizsgálták, hogyan alakítják az orosz exportáló termelők az árakat a különféle piacokon.

a) A Közösségbe történő kivitel volumenének és árának alakulása

(39) Az (1) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság elfogadta az orosz exportáló termelő által a kiindulási vizsgálatban felajánlott kötelezettségvállalást. A kötelezettségvállalás elsősorban egy éves mennyiségi korlátozásból állt, azaz a végleges intézkedések bevezetését követően az érintett termék exportált mennyisége nem haladhatta meg a kötelezettségvállalásban meghatározott mennyiséget. A kötelezettségvállalás és azon tény ellenére, hogy az exportvolumenek változatlanok voltak, a kivitelre továbbra is dömpingelt áron került sor. Ezért nem volt ok azt feltételezni, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése esetén az árak nem emelkednének dömpingelt szintre. Épp ellenkezőleg, a korlátozás nélküli, a Közösségbe történő behozatal volumene valószínűleg jelentős mértékben nőne, ami valószínűleg még jobban lefelé nyomná az árakat.

b) Az értékesítési volumen és árak alakulása a hazai piacon és harmadik országok piacain.

(40) A vizsgálat kimutatta, hogy az export jelentős része a mindenkori piacok eltérő árszínvonala miatt valószínűleg a Közösségbe irányul. Továbbá megállapították, hogy korlátozott a hozzáférés számos lehetséges exportpiachoz a meglehetősen magas vámok miatt. E korlátozások ellenére a VI alatt nagyobb mennyiségeket vittek ki harmadik országokba, mint a Közösségbe, illetve mint amennyit a hazai piacon értékesítettek. Ezenkívül az euró legutóbbi felértékelése miatt a Közösségbe történő kivitel vonzóbb, mint a harmadik országokba történő kivitel. Ezen tényezők arra utalnak, hogy az esetleges exportvolumen-növekedés valószínűleg a közösségi piacra irányulna, ha a vizsgált intézkedéseket hatályon kívül helyeznék.

(41) Az orosz hazai piacon eladott mennyiségek és a harmadik országokba történő kivitel 1997 óta növekszik, míg a Közösségbe történő kivitel a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően csökkent, és a kötelezettségvállalás miatt nagyon alacsony szinten viszonylag stabil maradt. A kereslet az orosz hazai piacon 1997 óta nőtt ugyan, de felvevőképessége még mindig nem volt elegendő az orosz exportáló termelők által termelt mennyiségekhez. Az orosz hazai értékesítés összmennyisége mindig kisebb volt, mint az összes országba irányuló kivitel összmennyisége. A (82) preambulumbekezdésben említettek szerint az orosz termelők növelték termelési kapacitásukat az elemzési időszakban, ami jelentős kihasználatlan kapacitáshoz és felhalmozódott készletekhez vezetett a jelenlegi vizsgálati időszakban. A rendelkezésre álló készletek nagyobb részét valószínűleg a Közösségbe exportálják, ha az intézkedések hatályukat vesztik. Továbbá, és tekintettel a jelentős kihasználatlan kapacitásra, az orosz termelők könnyen tovább növelhetik gyártási volumenüket egy olyan szintre, amely meghaladja a hazai piac vagy más lehetséges harmadik piacok felvevőképességét. Valójában és a (82) preambulumbekezdésben említettek szerint a VI alatt létesített kapacitás olyan szintet ért el, amely fedezné a teljes GOES-keresletet a Közösségben. Ezért helyes az a következtetés, hogy különösen a Közösségbe irányuló kivitel volumene nőne a jövőben, ha a piac a jelenlegi intézkedések megszűnése miatt szabadon hozzáférhetővé válna.

(42) A (83) preambulumbekezdésben említettek szerint az orosz GOES-termelők jól kiépített értékesítési szervezettel rendelkeznek az Európai Közösségben, amely elősegíti az érintett termék eladását és forgalmazását a közösségi piacon.

(43) Ennek megfelelően, intézkedések hiányában a Közösségbe történő behozatal volumenének, valamint ezzel együtt a kínálat várható növekedése miatt feltételezhető, hogy az árak tovább csökkennek, ha az intézkedések hatályukat vesztik.

4. Következtetések a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatban

(44) Az orosz GOES behozatala a VI alatt még mindig dömpingelt volt a bevezetett intézkedések ellenére. A vizsgálat kimutatta, hogy a dömping továbbra is fennállt, és nagy a valószínűsége, hogy folytatódna, ha az intézkedések hatályukat vesztik. Sőt, az orosz GOES-nek a Közösségbe történő behozatala valószínűleg jelentős mértékben nő, és ezeknek a további importmennyiségeknek az ára minden valószínűség szerint jelentős mértékben dömpingelt lesz, ha a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik.

D. A KÖZÖSSÉGI IPAR

(45) Az a négy közösségi termelő, aki együttműködött a vizsgálatban, a GOES közösségi termelésének 100 %-át képviselte a VI alatt. Ezért ők alkotják a közösségi ipart az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében.

E. A KÖZÖSSÉGI IPAR HELYZETE

1. Közösségi fogyasztás

(46) A közösségi fogyasztást a közösségi ipar közösségi piacon történő összesített eladásai és az Eurostat vagy az együttműködő exportáló orosz termelők által jelentett teljes importvolumen alapján számították ki.

(47) Ennek alapján a közösségi fogyasztás 1997 és 1999 között tonnában mérve 5 %-kal nőtt, körülbelül

186000

tonnáról

195500

tonnára. Ezt követően a VI alatt 4,9 %-kal csökkent körülbelül

186000

tonnára. A részletes adatok a következők:

Fogyasztás | | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 (VI) |

tonnában | 186087 | 183648 | 195601 | 186220 |

indexálva | 100 | 99 | 105 | 100 |

2. Oroszországból származó behozatal

Importvolumen

(48) Az Eurostat-adatok és az együttműködő exportáló termelők által benyújtott információk alapján az Oroszországból származó behozatal volumene az elemzési időszakban

3750

tonna és

6701

tonna között változott. A részletes importadatok a következők:

Mennyiség | | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 (VI) |

tonnában | 5238 | 6701 | 5899 | 3750 |

indexálva | 100 | 128 | 113 | 72 |

A behozatal piaci részesedése

(49) Az Oroszországból származó behozatal piaci részesedése az elemzési időszakban 2 % és 3,6 % között volt.

Az orosz termékek minőségének javulása és az orosz exportőrök ármagatartása

(50) A kiindulási vizsgálatban megállapították, hogy az oroszországi GOES-t minőségi hibák miatt nagy mennyiségben adták el a közösségi piacon másodosztályú termékként. Ezért a Bizottság az áralákínálás és a kárkiküszöbölési szint becslésénél árkiigazítást végzett. Az orosz termelők által létesítményeik fejlesztése érdekében végzett beruházások eredményeként az Oroszországból behozott GOES jelenleg az esetek nagy többségében első osztályú termék.

(51) Az Eurostat-adatok alapján a behozatal EUR/tonnában kifejezett ára jelentősen csökkent az 1997. évi 954-ről 862-re 1998-ban, valamint 741-re 1999-ben, ami két év alatt abszolút mértékben több mint 200 EUR/tonna csökkenés. Ezt követően az árak részben helyreálltak, és a 2000. évben elérték a 860 EUR/tonnát, ami körülbelül 10 %-kal még mindig alacsonyabb az 1997. évi árnál. A részletes adatok a következők:

Egységár/behozatal | | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 (VI) |

EUR/tonnában | 954 | 862 | 741 | 860 |

indexálva | 100 | 90 | 78 | 90 |

(52) A Bizottság összehasonlította a kérdőívre adott válaszokból származó orosz importárakat (cif) azokkal az árakkal, amelyeket a közösségi ipar ugyanilyen termékért (ex-works) felszámított. A GOES-termékek sokféle típusának figyelembevételéhez a közösségi ipar által eladott és Oroszországból behozott termékeket kategóriákba sorolták a vastagság és bizonyos specifikus elektromos feltételek melletti maximális vasveszteség szerint. Ezt követően a behozott termékek és a közösségi ipar által gyártott termékek eladási árának súlyozott átlagát hasonló kereskedelmi feltételek mellett és kategóriánként összehasonlították. Ennek alapján úgy találták, hogy az orosz importárak jelentős mértékben alacsonyabbak a közösségi ipar árainál.

3. Más harmadik országokból származó behozatal

(53) A GOES Oroszországtól eltérő összes harmadik országból származó teljes importvolumene csökkent az elemzési időszakban, az 1997. évi körülbelül 44300 tonnáról körülbelül 38600 tonnára a VI alatt. E behozatal jelentős mennyisége vagy Japánból származott, vagy azt az Eurostat "ismeretlen származásúként vámolva" kategóriába sorolta be. A Bizottság ellenőrizte és megállapította, hogy ez az ismeretlen származású behozatal nem Oroszországból érkezett. A fennmaradó mennyiség főleg Lengyelországból vagy a Cseh Köztársaságból származott. A Lengyelországból származó behozatal az elemzési időszakban körülbelül minimum 1600 tonna (1999) és körülbelül maximum 4800 tonna (VI) között változott. A Cseh Köztársaságból származó behozatal jelentősen csökkent az elemzési időszakban az 1997. évi körülbelül 7000 tonnáról kevesebb mint 2000 tonnára a VI alatt.

(54) A VI-ben az Oroszországtól eltérő harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése 20,7 %-ot tett ki; Japán 11,2 %; Lengyelország 2,6 % és a Cseh Köztársaság piaci részesedése 1,1 % volt. A VI alatt az ismeretlen származású behozatal piaci részesedése 4,7 %-ot tett ki.

(55) A Japánból származó és az "ismeretlen származásúként elvámolva" kategóriába tartozó behozatal árai, valamint az egyéb forrásokból származó behozatal árai jelentősen meghaladták a közösségi ipar árait.

(56) Annak a trendnek megfelelően, amely a közösségi ipar árainál volt megfigyelhető a közösségi piacon, (lásd az (58) preambulumbekezdést) a Lengyelországból történő behozatal árai csökkentek 1997 és 1999 között, majd kis mértékben nőttek a VI alatt, de még mindig alatta maradtak az 1997-ben elért szintnek.

(57) A Cseh Köztársaságból érkező behozatal árai többé-kevésbé stabilak voltak és a közösségi ipar és a Lengyelországból érkező behozatal árai alatt maradtak, de magasabbak voltak, mint az ugyanabban az évben Oroszországból származó behozatal árai.

(58) Az Oroszországtól eltérő harmadik országokból származó behozatal (tonnában kifejezett) volumenével és (EUR/tonnában kifejezett) áraival kapcsolatos részletes adatok a következők:

Egyéb harmadik országból származó behozatal | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 (VI) |

Japán

Mennyiség | 15357 | 10730 | 15109 | 20859 |

Ár | 1324 | 1428 | 1362 | 1348 |

Ismeretlen terület

Mennyiség | 18774 | 19303 | 18200 | 8801 |

Ár | 1386 | 1471 | 1390 | 1359 |

Lengyelország

Mennyiség | 2455 | 3224 | 1588 | 4863 |

Ár | 1101 | 1027 | 994 | 1070 |

Cseh Köztársaság

Mennyiség | 7038 | 5540 | 2724 | 1964 |

Ár | 929 | 928 | 923 | 959 |

Egyéb

Mennyiség | 676 | 1718 | 1800 | 2121 |

Ár | 1739 | 1577 | 1481 | 1484 |

Összesen

Mennyiség | 44300 | 40515 | 39421 | 38608 |

Ár | 1282 | 1355 | 1335 | 1303 |

4. A közösségi ipar helyzete

A közösségi ipar szerkezetátalakítása

(59) A kiindulási vizsgálatban megállapították, hogy 1990 és a vizsgálati időszak (1994. április vége) között a közösségi ipar jelentős kárt szenvedett, amely főleg abban állt, hogy csökkent az értékesítés, amelynek következtében csökkent a piaci részesedés és csökkentek az árak. Ezek a tényezők együtt profitcsökkenéshez és összességében pénzügyi veszteségekhez vezettek.

(60) A jelenlegi dömpingellenes intézkedések bevezetése óta a közösségi iparban szerkezetátalakítási programot hajtottak végre, amelynek célja a versenyképesség javítása volt. A Bizottság által 1999. október 8-án engedélyezett fúzió [8] után a négy közösségi termelő közül három a Thyssen Krupp Steel csoport részévé vált.

Termelés és készletek

(61) A GOES-termelés 1997 és 1998 között kissé csökkent, majd körülbelül

220000

tonnára nőtt a VI alatt. Ez 3 %-os növekedésnek felel meg az elemzési időszakban. A részletes adatok a következők:

Termelés | | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 (VI) |

tonnában | 212891 | 211655 | 220734 | 220176 |

indexálva | 100 | 99 | 104 | 103 |

(62) Mivel a közösségi ipar általában megrendelésre termelt, hogy minimalizálja a raktárkészleteket, azt a felfogást képviselték, hogy a raktárkészlet alakulásának nincs jelentős hatása a közösségi ipar helyzetére. A raktárkészletek valóban rendszerint megrendelt termékből álltak, amelyeket már csak le kellett szállítani a fogyasztóknak.

Kapacitás

(63) Mivel a GOES gyártására szolgáló berendezéseket más termékek előállítására is felhasználják, nem volt lehetséges, sem pedig célszerű megállapítani a kifejezetten az érintett termékre vonatkozó kapacitást és kapacitáskihasználást.

(64) A GOES és más termékek előállítására szolgáló összkapacitás becslése azonban azt mutatta, hogy a közösségi ipar továbbra is olyan szabad kapacitásokkal rendelkezett, amelyeket nagyobb mennyiségű GOES előállítására használhatott volna.

Értékesítés

(65) A közösségi piacon a GOES eladása körülbelül 10 %-kal nőtt 1997/1998 és 1999 között, az 1997. és 1998. évi körülbelül

136500

tonnáról 1999-ben körülbelül

150000

tonnára. A VI-ben jelentősen, körülbelül 5 %-kal csökkent, kevesebb mint

144000

tonnára a közösségi fogyasztással összhangban. A részletes adatok a következők:

Eladás | | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 (VI) |

tonnában | 136549 | 136432 | 150281 | 143862 |

indexálva | 100 | 100 | 110 | 105 |

Piaci részesedés

(66) A közösségi ipar piaci részesedése 1997 és 1999 között 3,4 százalékponttal, 73,4 %-ról 76,8 %-ra nőtt, majd a VI-ben kis mértékben ismét nőtt, 77,3 %-ra, amely abban az évben további 0,5 százalékpontos növekedésnek felelt meg. A részletes adatok a következők:

Piaci részesedés | | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 (VI) |

%-ban | 73,4 | 74,3 | 76,8 | 77,3 |

indexálva | 100 | 101 | 105 | 105 |

Árak

(67) A közösségi ipar árai a közösségi piacon a következőképpen alakultak:

Egységár | | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 (VI) |

EUR/tonnában | 1140 | 1122 | 1044 | 1089 |

indexálva | 100 | 98 | 92 | 96 |

(68) A Közösségben a GOES-árak 1997 és 1999 között körülbelül 8 %-kal, 1140 EUR/tonnáról 1044 EUR/tonnára csökkentek, amely két év alatt abszolút mértékben összesen 100 EUR/tonna veszteségnek felel meg. Ezt a csökkenést a világ acélipara általános instabilitásának figyelembevételével kell vizsgálni, ami az 1998/1999. évben az acéltermékek árának általános csökkenéséhez vezetett. Mivel azonban az Oroszországból származó behozatal árai voltak a legalacsonyabbak az elemzési időszakban (lásd az (51)–(58) preambulumbekezdést), egyértelmű, hogy az orosz behozatal ára negatív hatást gyakorolt a közösségi ipar árára ebben az időszakban is.

Nyereségesség

(69) A közösségi ipar nyereségessége az elemzési időszakban a következőképpen csökkent:

Nyereségesség | | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 (VI) |

%-ban | 2,6 | 4,3 | 1,7 | 1,8 |

(70) Tekintettel a GOES gyártási eljárásának összetettségére, úgy találták, hogy ebben az iparágban 8 %-os haszonkulcs méltányos az iparág életképességének fenntartásához. Az 1997. évi szint nem tekinthető reprezentatívnak, mivel azt főleg egy olyan közösségi termelő nagy pénzügyi veszteségei befolyásolták, akinek nehézségei voltak az alapanyagok beszerzésével. Ugyanabban az évben a többi közösségi termelő kivétel nélkül mind kielégítő, átlagosan 8 % körüli nyereséget ért el. Tekintettel a nyereségesség alakulására és annak 1998 és a VI közötti hanyatlására, a (77) és (80) preambulumbekezdésben szereplő magyarázatokra is hivatkoznak.

Pénzáramlás (cash flow), tőkebevonási képesség és bérek

(71) A pénzáramlási adatok és bérek a következőképpen alakultak:

| 1997 | 1998 | 1999 | 2000 (VI) |

Pénzáramlás | nem válaszolt | 100 | 80 | 103 |

| 1997 | 1998 | 1999 | 2000 (VI) |

Bérek | 100 | 98 | 94 | 103 |

Nem merültek fel az elemzési időszakban különös problémák a tőkebevonási képességgel kapcsolatban. Meg kell említeni azt is, hogy a három közösségi termelő egy nagyobb csoporthoz tartozott.

Befektetések és a befektetések hozama

(72) A megkezdett intenzív szerkezetátalakítás keretében a közösségi ipar jelentős összegeket fektetett be a gyártás és értékesítés racionalizálásába.

| 1997 | 1998 | 1999 | 2000 (VI) |

Befektetés hozama (%) | nem válaszolt | 12,2 | 4,0 | 3,6 |

Termelékenység és foglalkoztatás

(73) A termelékenység és foglalkoztatás adatai a következőképpen alakultak:

Index 1997 = 100 | | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 (VI) |

Termelékenység | 100 | 106 | 115 | 115 |

Alkalmazottak száma | 100 | 94 | 90 | 90 |

(74) A közösségi iparnak a dömpingellenes intézkedések bevezetése utáni jelentős, most felülvizsgált szerkezetátalakítási törekvései eredményeként a termelékenység az elemzési időszakban összesen 15 %-kal nőtt.

(75) A szerkezetátalakítás ugyanakkor az alkalmazottak számának 10 %-os csökkenéséhez vezetett ugyanabban az időszakban.

A közösségi ipar exporttevékenysége

(76) A közösségi ipar nagyon aktív volt harmadik piacokon, és GOES termelésének közel egyharmadát exportálta. Ez azt mutatja, hogy ez az iparág megfelelő alapokkal rendelkezik, és felkészült a globális versenyre. A nemzetközi acélválság miatt a kivitel 7 %-kal csökkent az 1997. évi közel

78000

tonnáról közel

73000

tonnára1999-ben, majd közel

76000

tonnára nőtt a VI-ban. A közösségi ipar exportvolumene a következőképpen alakult:

Kivitel | | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 (VI) |

Mennyiség tonnában | 78209 | 73774 | 72961 | 76345 |

Indexálva | 100 | 94 | 93 | 98 |

A dömping nagyságrendje és a közösségi ipar helyreállása a korábbi dömping hatását követően

(77) A VI-ben megállapított tényleges dömpingkülönbözet nagyságrendjének a közösségi ipar helyzetére gyakorolt hatását illetően meg kell jegyezni, hogy az Oroszországra megállapított dömpingkülönbözet magasabb, mint a kiindulási VI-ben megállapított dömpingkülönbözet (lásd a (37) preambulumbekezdést). A közösségi ipar helyzete bizonyos mértékben javult az intézkedések bevezetése óta, de az iparág nem állt helyre teljes mértékben. Ezért az intézkedések hatályvesztése esetén a jelenlegi vizsgálatban megállapított dömpingkülönbözet hatása jelentős lenne.

Növekedés

(78) Emlékeztetni kell arra, a közösségi fogyasztás 1997 és 1999 között 5 %-kal nőtt, majd 4,9 %-kal – majdnem az 1997. évi szintre – csökkent a VI alatt,.

A közösségi ipar által eladott mennyiség ebben az időszakban hasonlóan alakult, azonban 1999 és 2000 között a csökkenés kevésbé volt szembeszökő, mint a fogyasztás csökkenése ugyanezekben az években.

5. Következtetés a közösségi ipar helyzetével kapcsolatban

(79) A mennyiségek vonatkozásában a dömpingellenes intézkedések bevezetése az érintett termék Oroszországból történő behozatalára 1997 és 1999 között lehetővé tette a közösségi ipar gazdasági helyzetének javulását. Ezáltal a közösségi ipar a termelését 3,7 %-kal, valamint a közösségi piacra történő eladásait 10 %-kal tudta növelni. Ugyanebben az időszakban piaci részesedését is javítani tudta 3,4 százalékponttal. Ez a trend azonban megfordult a VI-ben (termelés –0,3 % százalékpont, szállítás a Közösség számára –4,3 % százalékpont), míg a fogyasztás 4,9 %-kal csökkent ugyanakkor (lásd a (47) preambulumbekezdést).

(80) Az intézkedések bevezetését követően a közösségi ipar pénzügyi helyzete kezdetben javult. A világ acélpiacának általános instabilitása miatt azonban a közösségi ipar árai – az Oroszországból történő behozatal árleszorító hatása miatt is – 1997 és 1998 között közel 8 %-kal csökkentek. A közösségi termelők jelentős szerkezetátalakítási törekvései, jelentős termelékenységnövekedésük és az eladott mennyiségek növelése ellenére az árcsökkenés 1998-tól a VI-ig a közösségi ipar nyereségességének folyamatos romlásához vezetett.

(81) Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően megfigyelt javulás ellenére a közösségi ipar még mindig gyengélkedik.

F. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK ÉS/VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(82) Szem előtt tartva, hogy a GOES előállítására szolgáló berendezéseket más termékek gyártására is fel lehet használni (lásd a (63) preambulumbekezdést), nem volt célszerű, hogy az orosz exportőrök rendelkezésére álló termelőkapacitást csak az érintett termék vonatkozásában becsüljék meg pontosan. Kétségtelen, hogy a (41) preambulumbekezdésben említettek szerint az oroszországi GOES-termelők (az érintett termék és más termékek gyártására szolgáló) teljes rendelkezésre álló kapacitást körülbelül 10 %-kal növelték az elemzési időszakban. Az így elért szint messze meghaladja a hazai piacuk vagy más potenciális harmadik piacok felvevőképességének szintjét. A jelenlegi kapacitás valóban elegendő lenne a Közösség teljes GOES-keresletének fedezésére. Amint azt a (40) preambulumbekezdésben hangsúlyoztuk, az orosz GOES-termelők jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet exportpiacokra ellátására tudnának használni. Ha ezeket a többletmennyiségeket a közösségi piacra irányítanák, valóban olyan mennyiségeket érhetnek el, amelyek meghaladják a kiindulási vizsgálatban megállapított jelentős mennyiségeket.

(83) 1994 óta az orosz GOES-termelők kiépítették értékesítési szervezeteiket az Európai Közösségben. Így például az egyik exportáló termelő vele kapcsolatban álló értékesítési szervezettel rendelkezik a Közösségben. Ezért egyértelmű, tekintettel az ilyen célból végzett beruházásokra, hogy az orosz termelők növelni szándékoznak eladásaikat a közösségi piacon.

(84) Az orosz termelők a közösségi piacon, akárcsak a VI-ben, még mindig a közösségi termelők árainál lényegesen alacsonyabb árakon értékesítik a GOES-t; ez az ármagatartás a nagyobb mennyiségek eladására alkalmas kapacitással együtt a kiindulási vizsgálatban megállapítottak szerint valószínűleg árcsökkenést idézne elő a közösségi piacon, ha a hatályban lévő intézkedések hatályukat veszítenék.

(85) Az (59)–(81) preambulumbekezdésben adott magyarázatok szerint a közösségi ipar helyzete még mindig nem elég szilárd, különösen a nyereségesség tekintetében. Valószínű, hogyha megnövekedne az Oroszországból származó dömpingelt behozatal volumene, a közösségi ipar pénzügyi helyzete romlana, mint ahogy azt a kiindulási vizsgálatban megállapították. Ennek alapján ezért arra lehet következtetni, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint a közösségi ipart ért kár folytatódásához és/vagy megismétlődéséhez vezetne.

G. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE

1. Bevezetés

(86) Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések további fenntartása a Közösség egészének érdekei ellen való lenne-e.

Ennek elemzésénél valamennyi érintett fél érdekét számba vették, azaz számoltak a közösségi ipar, a nyersanyagszállítóinak, valamint az érintett termék importőreinek és felhasználóinak érdekével. Ennek az elemzésnek az érdekében a Bizottság minden ismert érdekelt féltől információt kért.

(87) Meg kell jegyezni, hogy az intézkedések megszűnésére vonatkozó felülvizsgálatban annak a helyzetnek a vizsgálata, amelyben már dömpingellenes intézkedések vannak érvényben, lehetővé teszi, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felek szempontjából negatív vagy nemkívánatos hatását értékeljék.

2. A közösségi ipar érdeke

(88) Amint a fenti elemzés kimutatta, a közösségi ipar az elemzési időszak elején javítani tudta helyzetét, és ismét kielégítő nyereségességet tudott elérni. Ez azt mutatja, hogy a közösségi ipar hasznára tudja fordítani a dömpingellenes intézkedések által a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellen nyújtott védelmet.

(89) A közösségi ipar ezen kívül bizonyította hajlandóságát és eltökéltségét versenyképes jelenlétének megszilárdítására mind a közösségi piacon, mind világviszonylatban. A kiindulási vizsgálat óta a közösségi ipar átfogó szerkezetátalakítási programot hajtott végre, és most két független pénzügyi csoport ellenőrzése alatt áll, a szükséges nyersanyagok beszerzésének a Thyssen Krupp csoportnál történő koncentrálása és biztosítása érdekében, valamint annak érdekében, hogy a beruházásokat magasabb műszaki színvonalon lehessen összefogni, és a termék nagyobb teljesítménykapacitása (vasveszteség csökkentése) biztosítható legyen. A három kérelmező ugyanabban a holdingtársaságban történő fúziójának célja egy olyan nagyobb egység létrehozása, amely eredményesebben tud versenyezni a világpiacon a többi GOES-termelővel (körülbelül 11).

(90) Egyértelmű, hogy a közösségi ipar az elemzési időszakban még mindig kiszolgáltatott helyzetben volt, mind a hazai piacra, mind az exportpiacokra megfelelő gyártási és szállítási kapacitást kellett fenntartania ahhoz, hogy az állandó költségek miatti terhelést elviselhető szinten tartsa, és versenyképes maradjon. Más szóval a közösségi iparnak a termelés racionalizálására és a szerkezetátalakításra irányuló törekvései hiábavalóak lennének, ha egy újabb és fokozott dömping megakadályozná, hogy megfelelő mennyiséget értékesítsen.

(91) Ezért az a következtetés vonható le, hogy tekintettel a közösségi ipar jelenlegi életképességére és intenzív törekvéseire, hogy megőrizze versenyképességét mind európai mind világviszonylatban, az intézkedések hatályvesztése oda vezetne, hogy a közösségi ipar helyzetét a GOES Oroszországból származó behozatalának későbbi, várható növekedése veszélyeztetné.

3. A beszállítóipar helyzete

(92) Csak egy beszállító válaszolt a Bizottság kérdőívére. Ez a vállalat, amely ugyanahhoz a holdingtársasághoz tartozik, mint a három fent nevezett közösségi termelő (lásd a (60) preambulumbekezdést), különféle minőségű acélt gyárt, és különösen a GOES gyártásához szükséges nyersanyagokat. Ez most az egyetlen fontos termelője az ilyen minőségű acélnak az Európai Közösségben, mivel a többi nagy acélcsoport beszüntette a gyártást.

Ez a vállalat jelentős beruházásokat hajtott végre a szilícium-elektromosacél gyártásának racionalizálása és fejlesztése érdekében. Erre a beruházásra akkor került sor, mint a fent említett fúzióra (lásd a (60) preambulumbekezdést). Ezt a csoportnak a versenyhelyzet javítására irányuló általános törekvése részének kell tekinteni.

A fentiekből következik, hogy ez a szilíciumelektromosacél-beszállító nagy mértékben függ a közösségi ipar helyzetétől. Továbbá, mivel a szilícium-elektromosacél gyártásáról jelentős ráfordítás nélkül nehéz átállni más minőségű acél gyártására, a GOES-termelés csökkenése kihatna a foglalkoztatásra.

(93) Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések hatályának fenntartása a szállítók érdeke is.

4. A GOES-importőrök érdeke

(94) Egyetlen független importőr sem működött együtt a vizsgálatban. A rendelkezésre álló információk alapján meg kell jegyezni, hogy az érintett termék, amelyet rendszerint specializálódott acélimportőrök/kereskedők hoznak be, csak egy kis részét képviseli annak az acéltermék-választéknak, amellyel ők kereskednek. Ezért úgy tekinthető, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartásának legfeljebb minimális hatása lenne a szóban forgó importőrök/kereskedők általános helyzetére.

5. A felhasználó iparágak érdeke

(95) Közel 40 GOES-felhasználó kapott a tevékenységével kapcsolatos kérdőívet.

A Bizottság kilenc választ kapott, amely a GOES közösségi összfogyasztás kevesebb mint 20 %-át jelenti.

(96) A feldolgozóipar két fő szektorra osztható:

- az egyik a GOES-t előre megadott formák szerint vágja fel, és a darabokat olyan transzformátormagokká építi össze, amelyeket transzformátorgyártóknak adnak tovább feldolgozásra,

- a másik transzformátorokat gyárt. Ez az iparág vagy a fent nevezett vállalkozók által készített transzformátormagokat használja, vagy a vasmagokat a transzformátorok gyártása előtt maga állítja elő.

(97) A transzformátormagok gyártása a közelmúltban alakult ki. Ebben az ágazatban kevés a gazdasági szereplő, és a vizsgálatban csak egy olyan vállalat működött együtt, amely a panaszosok egyikével kapcsolatban áll. Bár a GOES a költségek alapján a legnagyobb tétel a transzformátormagok gyártásában, nincs utalás arra, hogy ez az ágazat árcsökkentésre kényszerítő különleges nyomás alatt állna. A transzformátorgyártóknak szállító gazdasági szereplőknek a helyzete sokkal inkább attól függ, hogy a transzformátorgyártók milyen árat tudnak kapni végtermékeikért.

(98) A transzformátorgyártók ágazata ezzel szemben egy olyan régen kialakult iparág, amely hagyományosan a nagy energiatermelőknek szállít. Ez a transzformátor-iparág általában olyan nagy iparcsoportok kezében van, amelyek a világ minden részén jelen vannak. Néhányan közülük külön beszerzési szervezeteket hoztak létre, ahol a csoport összes megrendelése egy kézben összpontosul annak érdekében, hogy a GOES-termelőkkel szemben jobb tárgyalási pozíciót alakítsanak ki. Vannak kisebb csoportok vagy vállalatok is.

A GOES ezen iparág késztermékeinek összköltségéből jelentős tételt képvisel (10–30 % között, a transzformátor típusától függően). Ennek az iparágnak a legfontosabb érdeke, hogy egy tisztességes, versenyorientált piacon működjön, amely lehetővé teszi minőségi termékek előállítását és értékesítését.

(99) Néhány GOES-felhasználó azt állította, hogy bizonyos közösségi termelők a VI alatt a termelőkapacitás nem kielégítő volumene miatt nem tudták kielégíteni a keresletet. Mások azt állították, hogy nem lehetett GOES-t más forrásokból behozni. Ezt az állítást azonban nem támasztották alá bizonyítékokkal. Minden esetre ez egyértelműen ellentmond a jelenlegi vizsgálat megállapításainak. Amint azt a 64. preambulumbekezdés megállapítja, a közösségi ipar valójában olyan kapacitással rendelkezett az elemzési időszakban, amely lehetővé tette nagyobb mennyiségű GOES előállítását. Ezen kívül a GOES-t más forrásokból is be lehetett hozni, mint pl. Lengyelországból és a Cseh Köztársaságból (lásd az (58) preambulumbekezdést). Ezek az állítások ezért nem megalapozottak.

(100) A GOES közösségi piacán uralkodó versenyhelyzettel kapcsolatban néhány felhasználó azt állította, hogy az Oroszországból történő kivitel korlátozásáról rendelkező intézkedések fenntartása miatt a GOES-árak mesterségesen magasak maradnának. Ez akadályozná versenyképességüket a közösségi piacon. Az Eurostat-adatok szerint viszont a harmadik országokból származó behozatal volumene olyan csekélynek tűnt, hogy az európai felhasználók piaci részesedése és exportértékesítési volumenük nem csökkent. A behozott transzformátor átlagára is stabilnak tűnt. Ezért úgy tűnik, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések nem rontották ennek az iparágnak a versenyképességét.

(101) Ezenkívül szóvá tették, hogy a Thyssen Krupp csoport az egyetlen közösségi szilíciumelektromosacél-termelő, és a négy közösségi GOES-termelő közül háromnak a tulajdonosa.

A Bizottság a Thyssen Krupp egyedi helyzetét az ESZAK-Szerződés versenyrendelkezéseivel összhangban részletesen elemezte (lásd a (60) és a (89) preambulumbekezdést). A vizsgálat ideje alatt nem bocsátottak rendelkezésre új vagy további információt, amely arra utalna, hogy a versenyhelyzet a Bizottság által végzett fent említett vizsgálat óta változott volna. Ezért ezt a felvetést meglapozatlannak tekintették.

(102) A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a felhasználók helyzetét nem befolyásolták lényegesen az intézkedések. Ezenkívül nincs utalás arra, hogy az intézkedések fenntartása a jövőben más hatást gyakorolna.

(103) Az intézkedések hatályvesztése esetén a közösségi ipar helyzetét tovább gyengíthetné a dömpingelt behozatal folytatódása/megismétlődése. A (92) preambulumbekezdésben megemlítettek szerint és figyelembe véve a GOES-gyártás egyedi jellegét és összetettségét, a GOES rendelkezésre álló beszerzési forrásainak száma világ-viszonylatban igen korlátozott. Ha a közösségi ipar korlátozná tevékenységét, a GOES-felhasználók egyre inkább a behozott anyagoktól függenének.

(104) E tekintetben azt is figyelembe kell venni, hogy az érintett termék a felhasználóipar számára stratégiai jelentőségű. A GOES valójában egy olyan különleges termék, amely a legtöbb alkalmazás esetében nem helyettesíthető más termékkel. A bonyolult gyártási eljárás következtében a szemcseorientált-acél lényegesen eltér szinte az összes többi acélminőségtől. A GOES-t főleg az erőátviteli transzformátorok és elosztótranszformátorok gyártásában használják. Ezért az energiaelosztási infrastruktúra kulcsfontosságú eleme. Ezért az európai felhasználóipar érdeke, hogy a beszerzési forrásokat a Közösségben ne gyöngítse tovább dömpingelt behozatal folytatódása vagy megismétlődése.

6. Következtetés

(105) A fenti tények és megfontolások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések további fenntartása nem hat a Közösség egészének érdeke ellen.

H. AZ INTÉZKEDÉSEK FORMÁJA

(106) A jelenlegi vizsgálat az alaphatározat [9] 11. cikkének (2) bekezdésére korlátozódott. A fentebb említettek szerint (lásd (6) preambulumbekezdést) a 11. cikk (3) bekezdésének keretében az intézkedések formájának megfelelőségére és a piacgazdaságú státusra vonatkozó vizsgálatok tovább folytatódnak. Ezzel összefüggésben emlékeztetnek arra, hogy a Bizottság az 1996. február 19-i 303/96/ESZAK bizottsági határozattal kötelezettségvállalást fogadott el, amelyet a 11. cikk (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatok eredményének megszületéséig fenn kell tartani.

I. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(107) Minden érintett felet értesítettek azokról a lényeges tényekről, amelyek alapján a meglévő intézkedések jelenlegi formájukban való fenntartását szándékoznak ajánlani. Majd határidőt tűztek ki részükre állásfoglalásuk megtételéhez a tájékoztatást követően. Egyetlen új érvet sem nyújtottak be.

(108) A fentiekből következik, hogy a 303/96/ESZAK határozattal bevezetett, az Oroszországból származó GOES behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerint fent kell tartani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a szemcseorientált, hidegen hengerelt, szilícium-elektromos acélból készült, 500 mm-nél vastagabb lemezekre és szalagokra, amelyek Oroszországból származnak és a 72251100 KN-kód alá (legalább 600 mm vastagságú lemezek), valamint a 72261110 KN-kód alá tartoznak (500 mm-nél vastagabb, de 600 mm-nél keskenyebb lemezek).

(2) A végleges dömpingellenes vám a közösségi határparitásos, vámolás előtti nettó ár 40,1 %-a (kiegészítő TARIC-kód 8877).

(3) Amennyiben másképp nem határozzák meg, a vámra vonatkozó hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Az 1. cikk ellenére a vám nem alkalmazandó az olyan érintett termék behozatalára, amelyet a következő vállalatok közvetlenül a közösségi vevőknek exportálnak és számláznak (kiegészítő TARIC-kód 8878):

- Novolipetsk Iron and Steel Corporation (NLMK), Lipetsk,

- Viz Stal, Ekaterinburg.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2003. január 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. Papandreou

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 2238/2000/EK rendelettel (HL L 257., 2000.10.11., 2. o.) módosított rendelet

[2] HL L 42., 1996.2.20, 7. o.

[3] HL L 149., 2002.6.7, 3. o. A legutóbb az 1310/2002/EK rendelettel (HL L 192., 2002.7.20, 9. o.) módosított rendelet.

[4] HL L 308., 1996.11.29., 11. o.

[5] HL C 216., 2000.7.28, 2. o.

[8] Lásd. a DG COMP (http://europa.eu.int/comm/competition/mergers/cases) weboldalt.

[9] Az ESZAK-Szerződés lejárta után az alaprendelet (az 1995. december 22-i 384/96/EK rendelet) lépett a helyébe.

--------------------------------------------------