Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32002D1003

    A Bizottság határozata (2002. december 18.) a juhfajták prionfehérje-genotípusainak felmérésével kapcsolatos minimumkövetelmények megállapításáról (az értesítés a C(2002) 5102. számú dokumentummal történt)EGT vonatkozású szöveg

    HL L 349., 2002.12.24, p. 105–107 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO, HR)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2002/1003/oj

    32002D1003



    Official Journal L 349 , 24/12/2002 P. 0105 - 0107


    A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

    (2002. december 18.)

    a juhfajták prionfehérje-genotípusainak felmérésével kapcsolatos minimumkövetelmények megállapításáról

    (az értesítés a C(2002) 5102. számú dokumentummal történt)

    (EGT vonatkozású szöveg)

    (2002/1003/EK)

    AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

    tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

    tekintettel a legutóbb az 1494/2002/EK bizottsági rendelettel[1] módosított, az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 23. cikkére,

    mivel:

    (1) A súrlókór jelentős állat-egészségügyi problémát jelent a Közösség juh- és kecskeállományában.

    (2) Nem létezik olyan validált rutin-diagnosztikaimódszer, amellyel a juhok és kecskék esetében meg lehetne különböztetni, hogy az állatok szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával (BSE) vagy súrlókórral fertőzöttek-e. Nem bizonyított, hogy természetes körülmények között juhoknál és kecskéknél BSE-fertőzés lépne fel. Azonban bizonytalanság áll fenn a juh- és kecskeállomány BSE-vel való megfertőződésének, valamint a kórokozók állományokban való jelenlétének lehetőségével kapcsolatban. Következésképpen a juhok és kecskék fertőző szivacsos agyvelőbántalommal (TSE) történő megfertőződése potenciális veszélyt jelent a közegészségre.

    (3) A kutatások azt mutatták, hogy a juhok esetében egyes prionfehérje-genotípusok súrlókórral szembeni rezisztenciát hoznak létre. Az eddig rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a kísérleti körülmények között, szájon át BSE-vel megfertőzött juhoknál hasonló, genetikailag meghatározott BSE-vel szembeni rezisztencia áll fenn.

    (4) A Tudományos Operatív Bizottság (TOB) 2002. április 4-i és 5-i, a kiskérődzőktől származó termékek biztonságos előállításáról szóló véleménye iránymutatást nyújt a TSE-rezisztens juhok tenyésztési programjának fő pontjaira vonatkozóan. Többek között követelmény a fontosabb fajták esetében az ARR/ARR-juhok gyakoriságának hozzávetőleges ismerete. Ezen információ megszerzése érdekében célszerű a tagállamokban található juhfajták felmérése.

    (5) A Bizottságnak szándékában áll javasolni a Tanácsnak és a Parlamentnek a 999/2001/EK rendelet módosítását annak érdekében, hogy az jogalapot biztosítson az e határozatban foglalt intézkedésekhez. Addig is célszerű e határozatot átmeneti intézkedésként elfogadni.

    (6) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    1. cikk

    Meghatározások

    E határozat alkalmazásában az I. mellékletben szereplő meghatározásokat kell alkalmazni.

    2. cikk

    A juhfajták prionfehérje-genotípusainak felmérése

    2003. július 1-jéig minden tagállam elvégzi minden olyan juhfajta prionfehérje-genotípusának felmérését, amely területén őshonos, vagy jelentős állományt képez.

    A felmérést a II. mellékletben megállapított paraméterek alkalmazásával kell elvégezni.

    3. cikk

    A tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó jelentés

    A tagállamok 2003. október 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a 2. cikkben előírt felmérésről szóló jelentést.

    4. cikk

    A Bizottság összefoglaló jelentése a tagállamok számára

    A 3. cikk szerinti jelentések benyújtási határidejétől számított három hónapon belül a Bizottság átadja a tagállamoknak e jelentések összefoglalóját.

    5. cikk

    Címzettek

    Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

    Kelt Brüsszelben, 2002. december 18-án.

    a Bizottság részéről

    David BYRNE

    a Bizottság tagja

    I. MELLÉKLET

    Meghatározások

    1. Az allélt azon aminosavakra való utalással kell meghatározni, amelyeket a prionfehérjegén 136-os, 154-es és 171-es kodonjai kódolnak.

    Az egyes alléleket hárombetűs kóddal kell jelölni az alábbi táblázat szerint:

    Allél A 136-os helyen kódolt aminosav A 154-es helyen kódolt aminosav A 171-es helyen kódolt aminosav

    ARR Alanin Arginin Arginin

    AHQ Alanin Hisztidin Glutamin

    ARH Alanin Arginin Hisztidin

    ARQ Alanin Arginin Glutamin

    VRQ Valin Arginin Glutamin

    2. A genotípust két allél kombinációjaként kell meghatározni. Amennyiben az ARQ és az ARH allélek megkülönböztetése nem lehetséges, ezek leírására egy közös kifejezés használható.

    3. Nagy genetikai értékű állománynak minősül:

    a) a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékről szóló 89/361/EGK tanácsi irányelv szerinti fajtatisztatenyészjuh-állomány; vagy

    b) bármely egyéb juhállomány, amelynek a tagállam illetékes hatóságai különös jelentőséget tulajdonítanak a tenyészjuhok forgalmazása vagy tenyésztése szempontjából, és a felmérésben szerepeltetni kívánnak,

    amely azonos fajtájú egyedekből áll, és amelyet ugyanazon gazdaságban és/vagy ugyanazon állattartó tart. A meghatározásba beletartoznak a mesterséges megtermékenyítésre tartott kosok, de nem tartoznak bele a kizárólag a kereskedelmi célból tartott anyajuhok fedeztetésére tartott kosok.

    II. MELLÉKLET

    A nagy genetikai értékű állományokhoz tartozó juhok prionfehérje-genotípusainak felmérésénél alkalmazandó paraméterek

    1. A mintavételt az I. melléklet szerinti nagy genetikai értékű állományokhoz tartozó juhokon kell elvégezni.

    2. Minden fajtából legalább 50 mintát kell venni.

    3. A mintákat úgy kell kiválasztani, hogy a tagállamban található teljes fajtára jellemzők legyenek.

    4. Amennyiben a 2. és a 3. pont szerinti mintavétel egyetlen ARR allélt hordozó egyedet sem eredményez a fajtán belül, a fajtát fokozott mintavételnek kell alávetni.

    [1] HL L 225., 2002.8.22., 3. o.

    [2] HL L 147., 2--001.5.31., 1. o.

    Top